Eljárás : 2020/2780(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0259/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0259/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 11
CRE 15/09/2020 - 11

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0240

<Date>{14/09/2020}14.9.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0259/2020</NoDocSe>
PDF 166kWORD 56k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja</Titre>

<DocRef>(2020/2780(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Kateřina Konečná</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0257/2020

B9‑0259/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja

(2020/2780(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, valamint 4., 6. és 9. cikkére, 21. cikkének (1) bekezdésére, 67. cikkének 2. bekezdésére, továbbá 114., 153., 169. és 191. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta) és különösen annak 35. és 45. cikkére,

 tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (a Schengeni határellenőrzési kódexről) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására[4],

 tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb jelentésére a fertőző betegségek által jelentett veszélyekről (Communicable Disease Threats Report, CDTR), valamint a Covid19-re vonatkozó népegészségügyi iránymutatásaira és jelentéstételi szabályaira,

 tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-világjárvány az akutból a krónikus kockázatkezelési szakaszba lépett; mivel valószínűnek tűnik, hogy a vírus mindaddig aktív marad, amíg ki nem fejlesztenek egy hatékony és biztonságos oltóanyagot, melyet elegendő mennyiségben szállítanak ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a világnépesség igen nagy része számára; mivel ez azt jelenti, hogy még legalább néhány hónapig nehéz körülmények között kell élnünk;

B. mivel a vírus terjedésének intenzitása tagállamonként, valamint az egyes tagállamokon belül régiónként is jelentős eltéréseket mutat;

C. mivel a szokásos influenzaszezon minden valószínűség szerint növelni fogja az enyhe tünetekkel rendelkező emberek számát, akiket tesztelni kellene;

D. mivel egyes tagállamokban a tesztelési kapacitás még mindig nem megfelelő; mivel előfordul, hogy az embereknek napokat kell várniuk Covid19-tesztjük eredményére; mivel ez nagyban befolyásolja munka- és utazási képességüket;

E. mivel egyes tagállamok nem hajlandók elismerni semmilyen másik tagállamban elvégzett Covid19-tesztet; mivel ez a fajta bizalmatlanság nagyban megnehezíti az emberek életét;

F. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének Unió-szerte különböző megközelítése megnehezíti az adatok uniós szintű összehasonlítását;

G. mivel továbbra sem létezik harmonizált módszertan a fertőzöttek számának megállapítására és értékelésére, sem pedig a Covid19-re vonatkozó színkódrendszer kialakítására; mivel a harmonizáció hiánya miatt a fertőzött személyekre vonatkozó adatokat gyakran eltérően értelmezik az egyes tagállamokban, amelyek ennek következtében helytelen döntéseket hoznak, és változtatásokat hajtanak végre a Covid19-re vonatkozó színkódrendszerükben, ami a más tagállamok állampolgáraival szembeni indokolatlan megkülönböztetéshez vezet;

H. mivel a Covid19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel folytatott koordináció hiánya jellemezte a népegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását, továbbá más jogok és törvények felfüggesztését; mivel a legtöbb tagállam visszaállította vissza a belső határellenőrzést vagy – részben vagy egészben – lezárta határait, vagy az utazók egyes típusai – többek között a területükön tartózkodó uniós állampolgárok és családtagjaik vagy nem uniós polgárok – előtt zárta le azokat;

I. mivel számos európai polgár szembesül eltérő szabályokkal, nem csupán lakóhelyüktől vagy tartózkodási helyüktől, hanem az úti céljuktól függően is; mivel a koordináció e hiánya a nyári időszakban szervezetlen ellenőrzésekhez és intézkedésekhez vezetett a határokon, valamint a reptereken és vasútállomásokon;

J. mivel a Covid19-válság jelentős egészségügyi hatásokkal járt és jár továbbra is, és számos esetben igen jelentős negatív következményei vannak az alapvető jogokra, valamint a gazdasági, tudományos, idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatokra;

K. mivel az egészségügyi ellátás mindenekelőtt nemzeti hatáskör, a népegészségügy viszont a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;

L. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest;

M. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az Unión belüli együttműködésre és szolidaritásra van szükség;

N. mivel a tagállamok által hozott intézkedések, beleértve a belső határellenőrzéseket is, érintik az emberek uniós jogban rögzített jogait és szabadságait; mivel a tagállamok vagy az Unió által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat; mivel az ilyen intézkedéseknek szigorúan szükségesnek, arányosnak, ideiglenesnek és korlátozott hatályúnak kell lenniük; mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség;

O. mivel rendkívül bonyolult lehet pontos és naprakész információkat találni a nemzeti, regionális és helyi intézkedésekről, korlátozásokról és fertőzési arányokról, különösen azok számára, akik nem beszélik a tagállam nemzeti nyelvét; mivel az ECDC igyekszik ezeket az információkat hozzáférhetőbbé tenni, de a nyilvánosság erről nem igazán értesült;

P. mivel a Bizottság már megtette az első lépéseket azzal, hogy számos intézkedéscsomagot, közleményt és stratégiát elfogadott, például a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló, 2020. szeptember 4-i tanácsi ajánlásra irányuló közelmúltbeli javaslatot (COM(2020)0499);

Q. mivel a Tanácsnak támogatnia kellene ezt az ajánlást, és meg kellene hoznia a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vírus terjedésének megállítása vagy korlátozása érdekében a tagállamok összehangolják döntéseiket és fellépéseiket;

R. mivel a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés rendkívül fontos a szabad mozgás elvének fenntartásához, amely az európai integráció egyik fő vívmánya és a Covid19-világjárványt követően az Unió gazdasági fellendülésének kulcsfontosságú előfeltétele;

S. mivel a Parlamentet társjogalkotóként és az egyetlen, az uniós polgárok által közvetlenül választott intézményként be kell vonni a szóban forgó egészségügyi válság kezelését célzó uniós koordinációról folytatott valamennyi vitába;

T. mivel úgy tűnik, hogy az Unió nem vonta le a tanulságot a válság kirobbanásakor adódó nehézségekből;

U. mivel a Covid19 rámutatott az emberi egészség és bolygónk egészsége közötti kölcsönös függőségre; mivel az állatokról emberre terjedő zoonózisok megjelenését súlyosbítja az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás;

V. mivel az áruk szabad mozgásának megszakadása Unió-szerte veszélyezteti a szükséges orvosi berendezések szállítását;

W. mivel az eltérő utazási korlátozások következtében számos polgár járatát törölték, amiért még mindig nem kaptak visszatérítést;

1. aggodalmának ad hangot a Covid19-járvány hatásai, valamint az emberek jólétére világszerte gyakorolt hosszú távú következményei miatt, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az idősekre és a már amúgy is rossz egészségi állapotban lévőkre; mélységes aggodalmát fejezi ki a koronavírus közelmúltbeli fellángolása és a tagállamokban bejelentett új esetek nagy száma miatt; további óvatosságra szólít fel az egészségügyi intézkedések bármilyen tervezett enyhítésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az egészség védelmének és előmozdításának továbbra is a legfontosabb politikai célnak kell maradnia;

2. hangsúlyozza, hogy e világjárvány elleni hatékony küzdelem érdekében összehangolt egészségügyi irányításra van szükség; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a polgárok számára az egyes tagállamok által hozott intézkedések következetességét;

3. emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az uniós szerződésekben és a Chartában rögzített alapvető jog;

4. hangsúlyozza, hogy ez a jog csak meghatározott és korlátozott közérdekű okokból korlátozható, nevezetesen a közrend és a közbiztonság védelme érdekében;

5. kitart amellett, hogy ezeket a korlátozásokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexszel és az uniós jog általános elveivel, különösen az arányossággal és a megkülönböztetésmentességgel összhangban kell alkalmazni;

6. rámutat arra, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben szereplő „végső megoldás” fogalma megköveteli annak vizsgálatát, hogy más intézkedések ugyanannyira vagy jobban alkalmasak-e a célkitűzés elérésére, és sürgeti a tagállamokat, hogy ennek megfelelően járjanak el, és végső megoldásként csak szükséges, összehangolt és arányos intézkedéseket fogadjanak el az utazás korlátozása vagy a belső határellenőrzés bevezetése során;

7. hangsúlyozza, hogy az ECDC felbecsülhetetlen értékű munkát végez, és haladéktalanul több erőforrást – többek között több állandó alkalmazottat – kell biztosítani számára ahhoz, hogy folytassa a Covid19-cel kapcsolatos munkáját, miközben az egyéb betegségekkel kapcsolatos tevékenységét is képes legyen folytatni vagy újrakezdeni; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ECDC megbízatásának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy jelentősen növelje hosszú távú költségvetését, személyzetét és hatásköreit, hogy mindenkor világszínvonalú népegészségügyi védelmet tudjon nyújtani, járványok idején is;

8. felhívja a figyelmet arra, hogy az ECDC továbbra is hangsúlyozza a tagállamok által végzett adatgyűjtés és adatszolgáltatás terén fennálló különbségeket; rámutat arra, hogy a nemzeti adatok alapján egyes esetekben nehéz egyértelműen meghatározni az egyes tagállamok legfertőzöttebb régióit;

9. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az adatok harmonizációjának hiánya miatt nem tudunk világos és teljes képet alkotni arról, hogy hogyan terjed a vírus Európában, és mely régiókat kell elkerülni;

10. megjegyzi, hogy minden tagállam a saját tudományos tanácsának ajánlásait követi, és nem egyeztet a többi tagállammal vagy a Bizottsággal;

11. felkéri a tagállamokat, hogy fektessenek be többet a tudás és a bevált gyakorlatok egymás közötti – többek között tudományos tanácsaik közötti – megosztásába, és felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az ilyen információcserét;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi adatok gyűjtésére és a halálesetek számának megállapítására és jelentésére szolgáló közös módszertan kidolgozását;

13. sürgeti a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes meghatározást a Covid19 pozitív eseteire, a Covid19 által okozott halálesetekre és a fertőzésből való felépülésre;

14. elismeri az előfordulási arányok jelentőségét a vírus terjedésének értékelésében, ugyanakkor kitart amellett, hogy a helyzet értékelése során egyéb egészségügyi kritériumokat is figyelembe kell venni, például a pozitív tesztek arányát, a kórházi ápolásra szorulók arányát, valamint az intenzív osztályok kihasználtsági arányait;

15. hangsúlyozza, hogy ezek a közös egészségügyi kritériumok lehetővé teszik a tagállamok és a Bizottság számára, hogy közös, uniós szintű elemzést végezzenek a járványügyi kockázatról;

16. úgy véli, hogy az ECDC-nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően és hatékonyan értékelje a vírus terjedésének kockázatát, és a tagállamok által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk alapján egy közös színkódon alapuló, hetente frissített kockázati térképet tegyen közzé;

17. támogatja a Bizottság által a tanácsi ajánlásra irányuló legutóbbi javaslatában előterjesztett színkódot; úgy véli, hogy a javasolt küszöbértékek és színek (zöld, narancssárga, piros és szürke) megkönnyítik az Unión belüli mozgást, valamint a polgárok számára átláthatóbb tájékoztatást és jobb kiszámíthatóságot biztosítanak;

18. határozottan üdvözli a Bizottság által javasolt regionális megközelítést; úgy véli, hogy a kockázatok ECDC általi feltérképezését nem csak nemzeti, hanem regionális szinten is el kell végezni; felhívja tehát a tagállamokat, hogy továbbítsák az ECDC-nek a regionális hatóságok által gyűjtött adatokat;

19. felhívja a tagállamokat, hogy a jövőben fogadjanak el célzottabb, regionális szinten – köztük a határokon átnyúló régiókban és az uniós régiókban – alkalmazandó népegészségügyi és szociális intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a kialakulóban lévő egészségügyi helyzetekben nemcsak a tagállamok között, hanem a regionális és helyi hatóságokkal is össze kell hangolni a népegészségügyi stratégiát;

20. emlékeztet arra, hogy az ECDC azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kövessék a minimális alapintézkedéseket, például a higiéniai intézkedéseket, a fizikai távolságtartást és az összejövetelek korlátozását, az arcmaszkok meghatározott körülmények közötti használatát, a távmunkát, a kiterjedt tesztelést, a pozitív esetek elkülönítését, a közeli kapcsolatok karanténba helyezését és a veszélyeztetett lakosság védelmét;

21. felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az ECDC fent említett ajánlásait, és határozzák meg azon egészségügyi intézkedések közös keretét, amelyeket az érintett területeken a hatóságoknak a járvány terjedésének megállítása érdekében el kell fogadniuk;

22. elismeri, hogy amennyiben nő a terjedés üteme, a hatóságoknak további intézkedéseket kell fontolóra venniük és megosztaniuk, beleértve a lakosság mozgását korlátozó beavatkozásokat, az egy főre jutó kapcsolatok számának csökkentését, a tömeges összejövetelek elkerülését (különös figyelmet fordítva a magas kockázatú területekre), az iskolák bezárását vagy az emberek arra ösztönzését, hogy maradjanak otthon;

23. úgy véli, hogy egy ilyen keret erősítené a tagállamok közötti, valamint az érintett területek közötti kölcsönös bizalmat, és elkerülhetővé tenné a válaszként hozott korlátozó intézkedéseket; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határokon átnyúló régiók sajátosságaira, és ragaszkodjanak a helyi és regionális szintű együttműködéshez;

24. úgy véli, hogy aktív, határokon átnyúló terjedési zóna esetén a hatóságoknak közösen egészségügyi mechanizmusokat kell kidolgozniuk a valós idejű koordináció és információcsere érdekében;

25. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi intézkedéseknek a határ mindkét oldalán történő összehangolt alkalmazása elengedhetetlennek tűnik annak biztosításához, hogy azok következetesek és hatékonyak legyenek, és élvezzék a lakosság támogatását;

26. szorgalmazza egy közös tesztelési stratégia elfogadását és végrehajtását valamennyi tagállamban, különösen a határokon átnyúló régiókban;

27. úgy véli, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk a naponta elvégzendő tesztek minimális számáról, az érintett övezet színkódjának megfelelően;

28. hangsúlyozza, hogy a teszteredmények összehasonlíthatósága lehetővé teszi az országok közötti kölcsönös elismerést;

29. elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes tagállamok nem fogadják el a más tagállamban elvégzett teszteket annak bizonyítékaként, hogy valaki nem fertőzött, még akkor sem, ha ezeket a teszteket csak 1 vagy 2 nappal korábban vagy éppen csak a határ túloldalán végezték el, és ragaszkodnak saját laboratóriumaikban elvégzett tesztekhez; felszólítja a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a más tagállamok minősített egészségügyi szervei által végzett Covid19-teszteket és azok eredményét, és felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő e harmonizációt;

30. felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő tesztelési kapacitásról, beleértve a laboratóriumokat is, hogy bárki, akinek tesztelésre van szüksége, aránytalan várakozási idő nélkül elvégeztethesse azt;

31. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az ECDC véleményének figyelembevétele mellett állapodjanak meg a karanténidőszak egységes hosszáról;

32. felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös protokollt a tünetmentes betegek nyomon követésére, valamint hozzanak közös intézkedéseket azon betegek elkülönítésére, akiknek Covid19-tesztje pozitív eredményt mutat;

33. ismételten felszólít a személyes adatok gyűjtése alapján elfogadott valamennyi intézkedés szoros nyomon követésére, és sürgeti a hatóságokat, hogy megfelelően érvényesítsék a meglévő adatvédelmi szabályokat;

34. kitart amellett, hogy a magánéletünket és az adataink védelmét korlátozó bármilyen intézkedésnek jogszerűnek, az életet és a közegészséget fenyegető kockázat kezelése szempontjából hatékonynak és szigorúan arányosnak kell lennie, és azt csak népegészségügyi célból és szigorú időkorlát mellett szabad alkalmazni; hangsúlyozza, hogy a vészhelyzeti intézkedések a válságot követően nem vezethetnek tömeges megfigyeléshez, és e tekintetben garanciákat kér;

35. hangsúlyozza, hogy az ECDC által elfogadott közös módszertannak és kritériumoknak, valamint az általa kidolgozott térképeknek elő kell segíteniük a tagállamok saját döntéshozatali folyamataival kapcsolatos összehangolt megközelítést, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések következetesek és jól összehangoltak legyenek;

36. felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse a hatékony és biztonságos oltóanyaghoz való egyetemes hozzáférésre és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokról való lemondásra vonatkozó ígéretet, közjóvá téve a Covid19 elleni jövőbeli vakcinát, ily módon garantálva a védelemhez való jogot és a népegészségügyet a magánnyereségek elé helyezve;

37. hangsúlyozza a betegek önrendelkezésének és a betegközpontú megközelítésnek a fontosságát; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a betegek képviseletét és részvételét az egészségügyi szakpolitikákkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatban;

38. emlékeztet arra, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások hatásainak csökkentése, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az előírások polgárok általi betartásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatást kapjon;

39. felhívja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy valamennyi uniós polgár és utazó könnyen megtalálhassa az úti céljára vonatkozó releváns információkat, weboldalának egy részét szentelje annak, hogy az összes fertőzött régiót harmonizált színkód segítségével ábrázolja, tájékoztatást nyújt az összes hatályos nemzeti, regionális és helyi intézkedésről és utazási korlátozásról, valamint tisztázza, hogy az emberek hol végeztethetnek tesztet vagy hol juthatnak egészségügyi ellátáshoz;

40. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy világos, hozzáférhető és érthető információk álljanak rendelkezésre az európai, nemzeti, regionális és helyi megfertőződésekről, egészségügyi rendszerekről, intézkedésekről és utazási korlátozásokról; hangsúlyozza, hogy ezen alapvető információknak valamennyi hivatalos nyelven és a lakosság jelentős része által használt nyelveken rendelkezésre kell állniuk, figyelembe véve a migráns háttérrel rendelkezőket is;

41. hangsúlyozza, hogy minden információnak könnyen érthetőnek kell lennie a teljes lakosság számára, beleértve az alacsonyan képzetteket is, a nyilvánosságnak szánt információkat egyértelmű és egységesített színkódokkal és érthető szimbólumokkal ellátva, valamint hogy ezen információk megfelelő helyeken analóg formátumban történő rendelkezésre bocsátása révén be kell vonni azokat is, akik nem vagy csak korlátozottan férnek hozzá az internethez;

42. úgy véli, hogy a teljes mértékben működőképes schengeni térséghez való gyors visszatérés rendkívüli fontossággal bír, és sürgősen felszólítja a tagállamokat, hogy a Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt a lehető legrövidebb időn belül folytassanak egyeztetést egy schengeni helyreállítási tervről – beleértve a teljes körűen működő, belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való visszatérés módjait és eszközeit –, valamint vészhelyzeti tervekről annak elkerülése érdekében, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés középtávon félig állandó jelleget öltsön; elítéli, hogy a magyar hatóságok diszkriminatív korlátozásokat alkalmaznak a belépési jogra vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy e kérdésben a lehető leghamarabb tegye meg a megfelelő lépéseket;

43. emlékeztet arra, hogy a harmadik országokból a schengeni térségbe irányuló valamennyi, nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozóan ideiglenes utazási korlátozásokat vezettek be; hangsúlyozza, hogy a külső határokon történő beléptetés megtagadására vonatkozó valamennyi döntésnek összhangban kell lennie a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezéseivel, beleértve különösen annak 4. cikke értelmében az alapvető jogok tiszteletben tartását;

44. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a koronavírus terjedésének megfékezésére irányuló lezárások idején számos tagállam bezárta belső határait az áruszállítás előtt, és ezzel veszélyeztette az alapvető gyógyászati termékek és védőfelszerelések behozatalát; felhívja a tagállamokat, hogy tanúsítsanak szolidaritást a világjárvány bármely jövőbeli hulláma által leginkább sújtott tagállamokkal, és akadályozzák meg, hogy a fogyasztók elveszítsék az áruk szabad áramlásának működésébe vetett bizalmukat;

45. szorgalmazza az áruk szabad mozgásának korlátozására vonatkozó információk megosztásának javítását annak érdekében, hogy  Európa-szerte megelőzhető legyen az alapvető áruk jövőbeli hiánya;

46. felszólítja a légitársaságokat, hogy a lehető leghamarabb térítsék vissza azon utasok költségeit, akiknek járatát a világjárvány miatt törölték, és tegyenek eleget a 261/2004/EK rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az utasok jogainak a pandémia során alkalmazott, széles körű megsértését;

47. támogatja, hogy a Bizottság regionális megközelítést szorgalmaz, és arra kéri a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határ menti régiókra és különösen az alapvető ágazatokban dolgozó, határ menti ingázókra, például oly módon, hogy úgynevezett „zöld sávokat” vezetnek be az ilyen munkavállalók számára;

48. megjegyzi, hogy a világjárvány idején számos európai fogyasztó szembesült nem megfelelő védőtermékekkel és csalásokkal az online piacokon; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a digitális szolgáltatásokról szóló, küszöbön álló jogszabályt azon online piacok hatékonyabb felelősségre vonására, ahol ezeket a termékeket gyakran közvetlenül értékesítik a fogyasztóknak;

49. hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság és a tagállamok által hozott intézkedések szigorúsága katasztrofális hatást gyakorolt a platform-munkavállalókra, mivel rájuk semmilyen pénzügyi védőháló nem terjed ki; felhívja a tagállamokat, hogy pénzügyileg kompenzálják ezeket a munkavállalókat, és gondoskodjanak arról, hogy a szolgáltatásaikat igénybe vevő platformok kifizessék a kompenzáció rájuk eső részét;

50. megjegyzi, hogy a Covid19-válság megmutatta, hogy Európa milyen mértékben függ az orvosi és egyéni védőeszközök harmadik országbeli gyártóitól; a közérdek szolgálata, valamint a hatékony és időtálló járványvédelmi rendszer létrehozása érdekében felszólít az orvosi termékek gyártásának újra európaivá tételére;

51. emlékeztet arra, hogy az egyetemes állami egészségügyi ellátás megerősítése a legjobb módja a globális járványok elleni küzdelemnek és társadalmaink védelmének; hangsúlyozza, hogy a megelőzés a legjobb ellenszer; felszólít az „egy egészségügy” elvének teljes körű végrehajtására, amely elismeri, hogy az emberi, az állati és a környezeti egészség szorosan összefügg egymással; emlékeztet az egészség fontosságára valamennyi politikában; aggodalommal állapítja meg, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés, valamint az élőhelyek és a biológiai sokféleség elpusztítása jelentősen növelheti a zoonózisok népegészségügyi kockázatát; hangsúlyozza, hogy drasztikusan fokozni kell a globális felmelegedés, valamint a biológiai sokféleség és az élőhelyek csökkenésének megállítására irányuló erőfeszítéseket; kéri, hogy az európai referenciahálózatokat terjesszék ki a fertőző betegségekre és a zoonózisokra is; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben végre kell hajtani uniós és nemzeti szinten az Egészségügyi Világszervezetnek a Covid19-ből való egészséges és zöld felépülésre vonatkozó ajánlásait;

52. figyelmeztet arra, hogy a népegészségügy védelme nem egyeztethető össze a haszonszerzéssel, amelynek mindig az emberek jólléte az ára; támogatja azt a nézetet, hogy a népegészségügyi szolgáltatásoknak ingyenesnek, jó minőségűnek és egyetemesnek kell lenniük; elengedhetetlennek tartja, hogy a tagállamok és az EU növeljék a tagállamok egészségügyi költségvetését; mély sajnálatának ad hangot a Tanács által az EU4 egészségügyi program tekintetében javasolt drámai csökkentésekkel kapcsolatban, és sürgeti a Tanácsot, hogy vizsgálja felül álláspontját, és biztosítsa, hogy a program elegendő finanszírozásban részesüljön a népegészségügyi rendszerek ellenálló képességének növeléséhez, valamint az európai betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez; úgy véli, hogy a népegészségügyi rendszerek gyógyító és megelőző vetületét egyaránt meg kell erősíteni, hogy jobban fel legyenek vértezve a jövőbeli egészségügyi válságok kezelésére és több finanszírozást kapjanak;

53. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy „reziliens Európára” vonatkozó stratégiát, amely egy kockázatértékelési térképet és az egészségügyi rendszerek hatékony kezelése és az azokba való beruházás, valamint a világjárványokra adott reakció – így az ellenállóképes uniós ellátási láncok –  európai szintű lehetőségeit tartalmazza;

54. úgy véli, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek emberi erőforrásainak – hatékony munkakapcsolatokkal, tisztességes bérekkel, valamint megfelelő munka- és védelmi feltételekkel – történő megerősítése elengedhetetlen, és hogy az azonnali egészségügyi szükségletek kielégítése, valamint általában az egészségügyi ellátás biztosítását célzó megfelelő reagálási szintek megerősítése érdekében képzéseket kell nyújtani; kéri az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerepének megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ne kerüljenek veszélybe;

55. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

 

[1] HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.

[5] HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat