Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0260/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0260/2020

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről

    14.9.2020 - (2020/2774(RSP))

    benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
    az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

    Stelios Kouloglou, Giorgos Georgiou
    a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0260/2020

    Eljárás : 2020/2774(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B9-0260/2020
    Előterjesztett szövegek :
    B9-0260/2020
    Szavazatok :
    Elfogadott szövegek :

    B9‑0260/2020

    Az Európai Parlament állásfoglalása a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről

    (2020/2774(RSP))

    Az Európai Parlament,

     tekintettel korábbi, Törökországról szóló állásfoglalásaira, különösen az EU és Törökország közötti kapcsolatokról szóló, 2016. november 24-i[1], az újságírók törökországi helyzetéről szóló, 2016. október 27-i[2], az emberi jogok jelenlegi törökországi helyzetéről szóló, 2018. február 8-i[3], valamint a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására[4],

     tekintettel az Európai Tanács Törökországról szóló, 2019. március 22-i, június 20-i és december 12-i következtetéseire,

     tekintettel a Külügyek Tanácsa 2020. július 13-i ülésének Törökországról szóló következtetéseire,

     tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által tett, a Törökország által újraindított fúrási tevékenységekkel kapcsolatos legújabb fejleményekről szóló, 2020. augusztus 16-i nyilatkozatra,

     tekintettel a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében feszültséget keltő török lépésekről szóló, 2014. november 13-i állásfoglalására[5],

     tekintettel a MED7-országok 2020. szeptember 10-i nyilatkozatára,

     tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

    A. mivel a 2000-es évek elején hatalmas gáztartalékokat találtak a Földközi-tenger keleti térségében, ami arra ösztönözte a régió országait, hogy működjenek együtt és kössenek megállapodásokat az erőforrások lehető legjobb kihasználása érdekében, többek között a kizárólagos gazdasági övezeteikben folytatott kutatás és fúrás révén;

    B. mivel a Ciprus által 2004 óta többször hangoztatott felhívások ellenére Törökország elutasította, hogy elhatárolási megállapodást kössön Nicosiával, azt állítva, hogy nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot, és figyelmen kívül hagyva azokat a tényeket, amelyek azt mutatják, hogy Ciprus mindkét közösségének közös örökségét képezik a szénhidrogének; mivel Törökország 2018 óta folytat kutatásokat és fúrásokat a kizárólagos gazdasági övezetben/Ciprus kontinentális talapzatán, ami teljes mértékben jogellenes;

    C. mivel az Európai Tanács megerősítette, hogy az Európai Unió elítéli Törökország jogellenes fúrási tevékenységeit a kizárólagos gazdasági övezetben/Ciprus kontinentális talapzatán; mivel ennek eredményeként az EU létrehozta a Törökország illegális energetikai tevékenységeiben részt vevő természetes és jogi személyekkel szembeni szankciók kivetésének jogi keretét, amely mindazonáltal továbbra is csak a tevékenység tartalmát érinti, és nem terjed ki magára a török államra;

    D. mivel a Törökország és Egyiptom közötti feszültségek befagyasztották az elhatárolásról szóló kétoldalú tárgyalásokat, ugyanakkor Törökország nem vett részt a 2018-ban Kairóban megrendezett kelet-mediterrán gázfórumon, ahol még az izraeliek és a palesztinok is egy asztalhoz ültek;

    E. mivel Görögország és Törökország 2002 óta 59 tájékozódási célú megbeszélést tartott kontinentális talapzataik/kizárólagos gazdasági övezeteik elhatárolásáról, a legutóbbi megbeszélésre pedig 2016 márciusában került sor; mivel sajnálatos módon a puccskísérletet követően és az akkori görög miniszterelnök, Alékszisz Cíprasz felhívása ellenére, az Erdogan elnökkel tartott számos találkozón Törökország elutasította a tárgyalások újraindítását;

    F. mivel az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseiben megerősítette, hogy a Törökország és Líbia között a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti harmadik országok szuverén jogait, nem felel meg a tengerjognak, és nem járhat jogi következményekkel harmadik országokra nézve;

    G. mivel Törökország 2004 óta különböző időpontokban egyoldalúan benyújtotta az ENSZ-nek az általa a Földközi-tenger keleti térségében a saját kontinentális talapzatának/kizárólagos gazdasági övezetének tekintett, Ciprustól Krétáig terjedő területek koordinátáit;

    H. mivel 2020 júliusában, az Európai Tanács ülését követően Törökország egy úgynevezett Navtex üzenetet küldött ki arról, hogy az Oruc Reis nevű kutatóhajóját elküldi, hogy a görög Kastellorizo sziget és Délnyugat-Törökország közelében a görög kontinentális talapzaton fúrásokat végezzen;

    I. mivel a német elnökség közbenjárását követően Törökország kötelezettséget vállalt arra, hogy újraindítja a tájékozódási célú megbeszéléseket, és egy hónapig nem küldi az Oruc Reis hajót a szóban forgó területre; mivel azonban Törökország megszegte kötelezettségvállalását, arra hivatkozva, hogy időközben Görögország elhatárolási megállapodást írt alá Egyiptommal (amely teljes mértékben összhangban volt az ENSZ Tengerjogi Egyezményével); mivel az Oruc Reis 2020. augusztus 10-én futott ki a kikötőből, és Kastellorizo alatt a mai napig folyamatosan megsérti Görögország szuverén jogait azzal, hogy a területen 17 hadihajó és 2 kisegítő hajó kíséretében kutatást végez; mivel ezzel egyidejűleg a török flottát az Égei-tengerre küldték; mivel továbbá Törökország bejelentette, hogy 2020 szeptemberében kutatást fog folytatni a Kréta nyugati partjáig terjedő, a Görögország és Egyiptom közötti megállapodás alapján görög területként elhatárolt területeken;

    J. mivel Törökországnak el kell kerülnie a jószomszédi kapcsolatokat sértő fenyegetéseket és fellépéseket, és tiszteletben kell tartania az uniós tagállamok felségvizeik és légterük feletti szuverenitását és joghatóságát, valamint szuverén jogaikat, beleértve különösen a természeti erőforrások feltárásának és kiaknázásának, megőrzésének és kezelésének jogát az uniós és a nemzetközi joggal, többek között az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban;

    K. mivel az ENSZ Alapokmánya úgy rendelkezik, hogy az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival összeegyeztethetetlen, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától;

    1. határozottan elítéli az egyoldalú, jogellenes török fúrási tevékenységeket, amelyek veszélyes eszkalálódáshoz vezettek, a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik, és aláássák a régió egészének stabilitását és biztonságát;

    2. tudomásul veszi az Európai Tanács Törökországról szóló korábbi, 2019. március 22-i és június 20-i következtetéseit; újból megerősíti az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseit Törökországnak a Ciprusi kizárólagos gazdasági övezetében folytatott jogellenes fúrási tevékenységeiről;

    3. tudomásul veszi az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseit arról, hogy a Törökország és Líbia között a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti a harmadik országok szuverén jogait, nem felel meg a tengerjognak, és nem járhat jogi következményekkel harmadik országokra nézve;

    4. szolidaritását fejezi ki a görög és a ciprusi nép iránt;

    5. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy közvetítse az EU egyértelmű álláspontját a török hatóságok felé;

    6. sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a német elnökséget, hogy gyorsítsák fel a török hatóságokkal folytatott párbeszédet, amelynek célja a helyzet gyors enyhítése és a tájékozódási célú megbeszélések újraindítása annak érdekében, hogy a kérdést a Nemzetközi Bíróságon oldják meg;

    7. felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el megfelelő és célzott intézkedések Törökországgal szemben, amelyek nem érinthetik a civil társadalmat, illetve azokat az embereket, akiket az ország gazdasági válsága már súlyosan érintett; hangsúlyozza, hogy ezeket a szankciókat végre kell hajtani, kivéve, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységeivel Görögország és Ciprus kizárólagos gazdasági övezeteiben/kontinentális talapzatain, és visszahívja hadihajóit és egyéb hajóit;

    8. felhívja a Tanácsot, hogy állapodjon meg a Törökországgal szembeni uniós szintű fegyverembargóról;

    9. ismételten hangsúlyozza azoknak a következményeknek a súlyosságát, amelyeket a régióbeli további eszkalálódás és destabilizáció jelent mind magára a régióra, mind az EU-ra nézve, a növekvő biztonsági kockázatokkal, humanitárius válságokkal és migrációs áramlásokkal, valamint a Görögország és Törökország közötti fegyverkezési verseny súlyos gazdasági és társadalmi következményeivel együtt; felszólítja a Bizottságot, hogy minden szempontból készítse fel az EU-t, hogy a lehető legjobban tudjon reagálni az esetlegesen felmerülő helyzetekre, és tájékoztassa az Európai Parlamentet a térség helyzetének további eszkalációjából és destabilizációjából fakadó következményekről;

    10. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a feszültség fokozódása aláássa a ciprusi probléma átfogó megoldásáról szóló közvetlen tárgyalások újrakezdésének kilátásait, holott továbbra is ez a leghatékonyabb út Ciprus és Törökország között a kizárólagos gazdasági övezetek elhatárolása tekintetében;

    11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének és Törökországnak, biztosítva a szöveg török nyelvű fordítását.

    Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat