Eljárás : 2020/2780(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0261/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0261/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 11
CRE 15/09/2020 - 11

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0240

<Date>{14/09/2020}14.9.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0261/2020</NoDocSe>
PDF 157kWORD 51k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások </Titre>

<DocRef>(2020/2780(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Véronique Trillet‑Lenoir, Nicolae Ştefănuță, Dita Charanzová</Depute>

<Commission>a Renew  képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0257/2020

B9‑0261/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások

(2020/2780(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, valamint 4., 6. és 9. cikkére, 21. cikkének (1) bekezdésére, 67. cikkének 2. bekezdésére, továbbá 114., 153., 169. és 191. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 35. és 45. cikkére,

 tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (a Schengeni határellenőrzési kódexről) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására[4],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-világjárvány az akutból a krónikus kockázatkezelési szakaszba lépett;

B. mivel a vírus terjedésének intenzitása tagállamonként, valamint az egyes országokon belül régiónként is jelentős eltéréseket mutat;

C. mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony vakcina;

D. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének Unió-szerte különböző megközelítése megnehezíti az adatok uniós szintű összehasonlítását;

E. mivel a Covid19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel folytatott koordináció hiánya jellemezte a népegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását, továbbá más jogok és törvények felfüggesztését;

F. mivel a tagállamok konzultáció nélkül szervezték meg a védekezést, és mindegyikük nemzeti szinten járt el (korlátozó intézkedések bevezetése, elkülönítési utasítások, szűrés, gondozás, a területek besorolása stb.), ami jelentős különbségekhez vezetett az Európai Unión belül;

G. mivel számos európai polgár rendszeresen szembesül eltérő szabályokkal, nem csupán lakóhelyüktől, hanem az úticéljuktól függően is; mivel a koordináció e hiánya a nyári időszakban szervezetlen ellenőrzésekhez és intézkedésekhez vezetett a határokon, valamint a repülőtereken és vasútállomásokon;

H. mivel a Covid19-válság nemcsak jelentős egészségügyi hatásokkal járt, hanem igen jelentős negatív következményei voltak az alapvető jogokra, valamint a gazdasági, tudományos, idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatokra;

I. mivel az egészségügyi ellátás mindenekelőtt nemzeti hatáskör, a népegészségügy viszont a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;

J. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest;

K. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az Unión belüli együttműködésre és szolidaritásra, továbbá közös európai megközelítésre van szükség;

L. mivel a Covid19-járvány Unión belül tapasztalt szélesebb körű elterjedésének kezdete óta a Parlament többször is felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el harmonizált intézkedéseket a személyek és az áruk belső piacon belüli szabad mozgására vonatkozóan; mivel az áruk és szolgáltatások szabad mozgása a négy szabadság részét képezi, és a belső piac megfelelő működésének alapvető eleme;

M. mivel a tagállamok által hozott intézkedések, beleértve a belső határellenőrzéseket is, érintik az emberek uniós jogban rögzített jogait és szabadságait; mivel a tagállamok vagy az Unió által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat; mivel ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak, ideiglenesnek és korlátozott hatáskörűnek kell lenniük;

N. mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség, és alapvető európai értékeink részét képezi;

O. mivel a személyek EU-n belüli szabad mozgásának nem összehangolt korlátozásai a belső piac jelentős széttöredezettségéhez vezetnek;

P. mivel a Bizottság már megtette az első lépéseket azzal, hogy számos intézkedéscsomagot, közleményt és stratégiát elfogadott, például a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló, 2020. szeptember 4-i tanácsi ajánlásra irányuló közelmúltbeli javaslatot (COM(2020)0499);

Q. mivel a Tanácsnak támogatnia kellene ezt az ajánlást, és meg kellene hoznia a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vírus terjedésének megállítása vagy korlátozása érdekében a tagállamok összehangolják döntéseiket és fellépéseiket;

R. mivel a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés rendkívül fontos a szabad mozgás elvének fenntartásához, amely az európai integráció egyik fő vívmánya és a Covid19-világjárványt követően az Unió gazdasági fellendülésének kulcsfontosságú előfeltétele;

S. mivel a Parlamentet társjogalkotóként és az egyetlen, az uniós polgárok által közvetlenül választott intézményként be kell vonni az ezen egészségügyi válság kezelését célzó uniós koordinációról folytatott valamennyi vitába;

T.  mivel úgy tűnik, hogy az Unió nem vonta le a tanulságot a válság kirobbanásakor adódó nehézségekből; mivel még mindig nem létezik közös európai egészségügyi politika, csupán számos nemzeti politika együttese;

1. hangsúlyozza, hogy e világjárvány elleni hatékony küzdelem érdekében közös és összehangolt egészségügyi irányításra van szükség;

2. rámutat annak fontosságára, hogy biztosítsák a polgárokat az egyes tagállamok által hozott intézkedések következetességéről;

3. emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az uniós szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jog;

4. hangsúlyozza, hogy ez a jog csak meghatározott és korlátozott közérdekű okokból korlátozható, nevezetesen a közrend és a közbiztonság védelme érdekében; emlékeztet arra, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezései kifejezetten kimondják, hogy a népegészségügy veszélyeztetése a külső határon a beléptetés megtagadásának indokát képezheti, emlékeztet továbbá arra, hogy a kódex – és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény – nem említi a népegészségügyet indokként a belső határellenőrzés visszaállítására;

5. kitart amellett, hogy ezeket a korlátozásokat a Schengeni határellenőrzési kódexszel és az uniós jog általános elveivel, különösen az arányossággal és a megkülönböztetésmentességgel összhangban kell alkalmazni;

6. rámutat, hogy a belső határellenőrzés csak végső eszközként alkalmazható, és emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy milyen egyéb eszközök lehetnek azzal egyenértékűek, vagy alkalmasabbak ugyanazon cél elérésére; sürgeti a tagállamokat, hogy ismerjék el a minimális egészségügyi ellenőrzések és/vagy arányos mértékű rendőrségi ellenőrzések bevezetésének lehetőségét a belső határellenőrzések bevezetésének jobb alternatívájaként, és csak olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek feltétlenül szükségesek, összehangoltak és arányosak;

7. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU belső határai nyitva álljanak az áruk előtt, továbbá az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen belül minden egyéb típusú mozgás szabadságának fenntartását, mivel a belső határok lezárása káros hatással lehet a belső piacra;

8. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy az utazás korlátozása vagy a belső határellenőrzés bevezetése során csak szükséges, koordinált és arányos intézkedéseket fogadjanak el, miután gondosan értékelték azok hatékonyságát a népegészségügyi probléma kezelésében, az egészségügyi adatok gyűjtésekor ugyanazon módszertant, valamint a világjárvány kockázatának értékelésére és nyomon követésére ugyanazon kritériumokat alkalmazva;

9. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) továbbra is hangsúlyozza a tagállamok által végzett adatgyűjtés és adatszolgáltatás terén fennálló különbségeket; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a harmonizáció ezen hiánya miatt nem tudunk világos és teljes képet alkotni arról, hogy hogyan terjed a vírus Európában;

10. megjegyzi, hogy minden tagállam a saját tudományos tanácsának ajánlásait követi, és csak korlátozott mértékben egyeztet a többi tagállammal vagy a Bizottsággal;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi adatok gyűjtésére és a halálesetek számának megállapítására és jelentésére szolgáló közös módszertan kidolgozását;

12. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes meghatározást a Covid19 pozitív eseteire, valamint a Covid19 által okozott halálesetekre;

13. elismeri az előfordulási arányok jelentőségét a vírus terjedésének értékelésében, ugyanakkor kitart amellett, hogy a helyzet értékelése során egyéb egészségügyi kritériumokat is figyelembe kell venni, például a pozitív tesztek arányát, a kórházi ápolásra szorulók arányát, valamint az intenzív osztályok kihasználtsági arányait;

14. hangsúlyozza, hogy ezek a közös egészségügyi kritériumok lehetővé teszik a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a járványügyi kockázatot közösen, uniós szinten elemezzék;

15. úgy véli, hogy az ECDC-nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően és hatékonyan értékelje a vírus terjedésének kockázatát, és a tagállamok által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk alapján egy közös színkódon alapuló, hetente frissített kockázati térképet tegyen közzé;

16. támogatja a Bizottság által a tanácsi ajánlásra irányuló legutóbbi javaslatában előterjesztett színkódot; úgy véli, hogy a javasolt küszöbértékek (zöld, narancssárga, piros és szürke) megkönnyítik az Unión belüli mozgást, valamint a polgárok számára átláthatóbb tájékoztatást és nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak;

17. határozottan üdvözli a Bizottság által javasolt regionális megközelítést; úgy véli, hogy a kockázatok ECDC általi feltérképezését nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is el kell végezni; felhívja ezért a tagállamokat, hogy továbbítsák az ECDC-nek a regionális hatóságok által gyűjtött adatokat;

18. emlékeztet arra, hogy az ECDC azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kövessék a minimális alapintézkedéseket, például a higiéniai intézkedéseket, a fizikai távolságtartást és az összejövetelek korlátozását, az arcmaszkok meghatározott körülmények közötti használatát, a távmunkát, a kiterjedt tesztelést, a pozitív esetek elkülönítését, a közeli kapcsolatok karanténba helyezését és a veszélyeztetett lakosság védelmét;

19. felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az ECDC fent említett ajánlásait, és határozzák meg azon egészségügyi intézkedések közös keretét, amelyeket az érintett területeken a hatóságoknak a járvány terjedésének megállítása érdekében el kell fogadniuk;

20. elismeri, hogy amennyiben nő a terjedés üteme, a hatóságoknak további intézkedéseket kell fontolóra venniük és azokról tájékoztatni egymást, beleértve a lakosság mozgását korlátozó intézkedéseket, az egy főre jutó kapcsolatok számának csökkentését, a tömeges összejövetelek elkerülését (különös figyelmet fordítva a magas kockázatú területekre), az iskolák bezárását vagy az emberek arra ösztönzését, hogy maradjanak otthon;

21. úgy véli, hogy egy ilyen keret erősítené a tagállamok közötti, valamint az érintett területek közötti kölcsönös bizalmat, és elkerülhetővé tenné a válaszként hozott korlátozó intézkedéseket; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határokon átnyúló régiók sajátosságaira, és ragaszkodjanak a helyi és regionális szintű együttműködéshez;

22. úgy véli, hogy aktív, határokon átnyúló terjedési zóna esetén a hatóságoknak közösen egészségügyi mechanizmusokat kell kidolgozniuk a valós idejű koordináció és információmegosztás érdekében;

23. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi intézkedéseknek a határ mindkét oldalán történő összehangolt alkalmazása elengedhetetlennek tűnik annak biztosításához, hogy azok következetesek és hatékonyak legyenek, és élvezzék a lakosság támogatását;

24. szorgalmazza egy közös tesztelési stratégia elfogadását és végrehajtását valamennyi tagállamban, különösen a határokon átnyúló régiókban;

25. úgy véli, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk a naponta elvégzendő tesztek minimális számáról, az érintett övezet színkódjának megfelelően;

26. hangsúlyozza, hogy a teszteredmények összehasonlíthatósága lehetővé teszi az országok közötti kölcsönös elismerést;

27. felszólítja a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a más tagállamok minősített egészségügyi szervei által végzett, a Covid19-fertőzöttséget kimutató tesztek eredményét;

28. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az ECDC véleményének figyelembevétele mellett állapodjanak meg a karanténidőszak egységes hosszáról;

29. felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös protokollt a tünetmentes betegek nyomon követésére, valamint hozzanak közös intézkedéseket azon betegek elkülönítésére, akiknek Covid19-tesztje pozitív eredményt mutat;

30. üdvözli, hogy a polgárok használják az utasazonosító űrlapokat; úgy véli, hogy a feldolgozás egyszerűsítése érdekében az utasazonosító információk digitális változatát kellene használni, egyszersmind egyenlő hozzáférést biztosítva minden európai számára;

31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támaszkodjanak az európai tudományos tanácsadó testület véleményére;

32. kéri egy Covid19 munkacsoport létrehozását a Bizottság vezetésével; úgy véli, hogy minden tagállamnak képviseltetnie kell magát ebben a munkacsoportban, és nemzeti közigazgatási szervein belül ki kell jelölnie egy kapcsolattartó pontot; javasolja, hogy e munkacsoport fő célkitűzése az európai és nemzeti szinten megküldött ajánlások rendszeres terjesztése legyen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek állandó felhatalmazással kell rendelkeznie e munkacsoport munkájának értékelésére;

33. hangsúlyozza, hogy az ECDC által elfogadott közös módszertannak és kritériumoknak, valamint az általa kidolgozott térképeknek elő kell segíteniük a tagállamok saját döntéshozatali folyamataival kapcsolatos összehangolt megközelítést, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések következetesek és jól összehangoltak legyenek;

34. emlékeztet arra, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások hatásainak csökkentése, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az előírások polgárok általi betartásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatást kapjon;

35. emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány során számos kritikus ágazatban – például az élelmiszer-, a gyógyszer- és az egészségügyi ágazatban – és azok ellátási láncaiban jelentős zavarok léptek fel;

36. úgy véli, hogy a teljes mértékben működőképes schengeni térséghez való gyors visszatérés rendkívüli fontossággal bír, és sürgősen felszólítja a tagállamokat, hogy a Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt a lehető legrövidebb időn belül folytassanak egyeztetést egy schengeni helyreállítási tervről – beleértve a teljes körűen működő, belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való visszatérés módjait és eszközeit –, valamint vészhelyzeti tervekről annak elkerülése érdekében, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés középtávon félig állandó jelleget öltsön;

37. emlékeztet arra, hogy a harmadik országokból a schengeni térségbe irányuló valamennyi, nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozóan ideiglenes utazási korlátozásokat vezettek be; hangsúlyozza, hogy a külső határokon történő beléptetés megtagadására vonatkozó valamennyi döntésnek összhangban kell lennie a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezéseivel, beleértve különösen annak 4. cikke értelmében az alapvető jogok tiszteletben tartását;

38. határozottan támogatja a Bizottság tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy ellenezzék az egyéni védőeszközök vagy más fontos orvosi eszközök EU-n belüli kivitelét tiltó nemzeti intézkedéseket;

39. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy orvosolja a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó zavarokat a közös piacon, ugyanakkor figyelembe kell vennie a közbiztonsági és népegészségügyi intézkedéseket, és ösztönöznie kell a gazdasági fellendülést az egységes piac ellenálló képességének megerősítése és egy újabb válságra való felkészülés érdekében;

40. felkéri a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy proaktívan kísérjék figyelemmel a piacot a válság alatt és azt követően annak érdekében, hogy megelőzzék a fogyasztóknak a Covid19 nyomán kialakult helyzetből fakadó kárait, és segítsék őket az uniós jogból eredő jogaik érvényesítésében;

41. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat