Eljárás : 2020/2774(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0264/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0264/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 6
CRE 15/09/2020 - 6

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0230

<Date>{14/09/2020}14.9.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0264/2020</NoDocSe>
PDF 139kWORD 49k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről</Titre>

<DocRef>(2020/2774(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Kati Piri, Tonino Picula, Nacho Sánchez Amor</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0260/2020

B9‑0264/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről

(2020/2774(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel korábbi, Törökországról szóló állásfoglalásaira, különösen az EU és Törökország közötti kapcsolatokról szóló, 2016. november 24-i[1], az újságírók törökországi helyzetéről szóló, 2016. október 27-i[2], az emberi jogok jelenlegi törökországi helyzetéről szóló, 2018. február 8-i[3], a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről szóló, 2019. március 13-i[4], a törökországi helyzetről, különösen a megválasztott polgármesterek elmozdításáról szóló 2019. szeptember 19-i[5], valamint a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében feszültséget keltő török lépésekről szóló 2014. november 13-i állásfoglalására[6],

 tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0220),

 tekintettel a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. február 27-i 2020/275 tanácsi határozatra, és a Törökországról szóló korábbi vonatkozó tanácsi és európai tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS), amelynek Görögország és Ciprus, valamint az Európai Unió is részes felei,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésére, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak a területe elleni fegyveres támadás áldozatává vált tagállamnak,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Földközi-tenger keleti térségét, amely stratégiai jelentőségű az EU számára, és amely kulcsfontosságú az egész földközi-tengeri és közel-keleti régió békéje és stabilitása szempontjából, politikai, gazdasági és geostratégiai jellegű, régóta fennálló, többrétegű viták zavarják; mivel a közelmúltban a kizárólagos gazdasági övezetek és a kontinentális talapzatok kiterjedésével kapcsolatos viták a tengerjog eltérő értelmezéséből eredő illegális török fellépések következtében jelentősen eszkalálódtak; mivel a felek kölcsönösen azt állítják, hogy a tengerjog másik fél általi értelmezése ellentétes a nemzetközi joggal, és a másik fél tevékenységei jogellenesek; mivel ezeket a vitákat nem lehet erőszak alkalmazásával megoldani, hanem párbeszéd és együttműködés útján kell rendezni őket, végül pedig az illetékes bíróságoknak kell megoldaniuk a nemzetközi jog alkalmazásával;

B. mivel az a mód, ahogyan Törökország a közelmúltban úgy döntött, hogy érvényesíti követeléseit, többek között erős katonai elemet tartalmazó egyoldalú fellépésekkel és sértő nyelvezettel, elfogadhatatlan és nem helyénvaló egy uniós tagjelölt ország részéről; mivel az EU egyértelműen és eltökélten védelmezi az Európai Unió érdekeit, szilárd támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Görögországot és Ciprust, valamint tiszteletben tartja a nemzetközi jogot;

C. mivel a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes feltárási és fúrási tevékenységekre a török hadsereg aktív részvételével kerül sor, ami a Földközi-tenger keleti térségének intenzív és veszélyes militarizálódását eredményezi, és ezáltal komoly fenyegetést jelent az egész régió békéjére és biztonságára; mivel Törökország e tevékenységeit egyre ellenségesebb retorika kíséri mind Görögországgal, mind Ciprussal, valamint más uniós tagállamokkal és magával az EU-val szemben;

D. mivel 2020. április 20-án Törökország a Yavuz fúróhajót egy török hadihajóval együtt Ciprus kizárólagos gazdasági övezetébe küldte; mivel 2020. július 30-án Törökország a Barbaros nevű, szeizmikus kutatásokat végző hajót egy török hadihajóval és egy másik kísérőhajóval együtt Ciprus kizárólagos gazdasági övezetébe küldte; mivel 2020. augusztus 10-én Törökország az Oruç Reis kutatóhajót hadihajók kíséretében görög vizekre küldte, hogy lehetséges olaj- és gázfúrások céljából felmérje a tengeri területeket egy olyan területen, ahol Törökország is joghatóságra tart igényt; mivel erre reagálva Görögország úgy válaszolt, hogy saját hadihajóit küldte ki a török hajók nyomon követésére, amelyek közül az egyik összeütközött egy görög hajóval;

E. mivel 2020. augusztus 31-én Törökország újra meghosszabbította 2020. szeptember 12-ig az Oruç Reis által a Földközi-tenger keleti térségében végzett feltárást; mivel a török hajózási riasztás (Navtex-üzenet) egy Görögország kontinentális talapzatán található területet érint; mivel Törökország e tevékenységei a Görögország és Törökország közötti kapcsolatok jelentős romlásához vezettek;

F. mivel 1995. június 8-án Törökország nagy nemzetgyűlése hivatalosan kijelentette, hogy casus bellinek minősül minden olyan intézkedés, amely Görögország felségvizeinek 12 tengeri mérföldre történő, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye által elismert kiterjesztésére irányul az Égei-tengeren; mivel ez a nyilatkozat még mindig érvényben van, és a török kormány a közelmúltban emlékeztetett rá;

G. mivel Borrell alelnök/főképviselő, aki az Európai Unió Tanácsának német elnökségével együtt intenzív tevékenységet folytatott a régióban, a Törökország, Görögország és Ciprus közötti párbeszéd révén keres megoldást; mivel a párbeszéd előmozdítása érdekében Törökországnak tartózkodnia kell az egyoldalú fellépésektől;

H. mivel a NATO is javasolt különböző kezdeményezéseket a felek közötti párbeszédre; mivel a NATO főtitkárának kezdeményezésére Görögország és Törökország megállapodtak abban, hogy technikai tárgyalásokat kezdenek a NATO-n belül azzal a céllal, hogy katonai konfliktusmentesítő mechanizmusokat hozzanak létre a Földközi-tenger keleti térségében bekövetkező incidensek és balesetek kockázatának csökkentése érdekében;

I. mivel Törökország nem írta alá az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, amely az uniós vívmányok részét képezi; mivel Törökország tengeri egyetértési megállapodást írt alá Líbiával, amely jogellenes és ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezményével és a nemzetközi joggal; mivel 2020. augusztus 6-án Görögország kizárólagos gazdasági övezetről szóló megállapodást írt alá Egyiptommal; mivel a Görögország és Egyiptom közötti megállapodás bejelentése arra késztette Törökországot, hogy lemondja az egy nappal korábban kitűzött tájékozódó megbeszéléseket;

J. mivel a Tanács különböző következtetéseiben több alkalommal is – így többek között az Európai Tanács 2018. március 22-i és 2019. június 20-i következtetéseiben – kifejezte aggodalmát a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes török fúrási tevékenységekkel kapcsolatban, és határozottan elítélte azokat, majd 2019 novemberében az említett tevékenységekre válaszul korlátozó intézkedéseket fogadott el;

K. mivel a Tanács 2020. február 27-én két személyt korlátozó intézkedések hatálya alá helyezett a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes török fúrási műveletekkel összefüggésben; mivel e személyek felelősek a Földközi-tenger keleti térségében végzett, a Ciprus által nem engedélyezett szénhidrogén-feltárási tevékenységek tervezéséért, irányításáért és végrehajtásáért, vagy részt vesznek ezekben a tevékenységekben; mivel a korlátozó intézkedések uniós utazási tilalomra és a pénzeszközök befagyasztására terjednek ki;

L. mivel a Tanács 2020. augusztus 28-i informális ülésén (Gymnich-értekezlet) további célzott szankciókra szólított fel Törökországgal szemben, amennyiben az nem enyhíti a feszültségeket a régióban; mivel ezeket a korlátozó intézkedéseket az Európai Tanács 2020. szeptember 24–25-i rendkívüli csúcstalálkozóján vitatják meg;

1. felhívja Törökországot, hogy tanúsítson önmérsékletet, enyhítse a helyzetet, és tartózkodjon minden további jogellenes feltárási és fúrási tevékenységtől a Földközi-tenger keleti térségében; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a Törökország által 1995-ben Görögország ellen tett casus belli fenyegetés, és kéri annak visszavonását; elutasítja a tagállamokkal és az EU-val szembeni fenyegetések és sértő nyelvezet alkalmazását, mivel ez elfogadhatatlan és nem helyénvaló egy uniós tagjelölt ország részéről;

2. határozottan támogatja a felek közötti párbeszédhez való visszatérést mint a jelenlegi helyzet leküzdésének egyetlen eszközét; úgy véli, hogy a katonai és kutatóhajók visszahívása a vitatott vizekről a jó szándék szükséges gesztusa e párbeszéd elősegítése érdekében; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fokozódó militarizálás jelenlegi rendkívül feszült forgatókönyve szerint minden – akár szándékos, akár véletlen – incidens valós konfliktushoz vezethet, amely súlyos következményekkel járhat valamennyi érintett félre nézve;

3. elítéli Törökországnak a kontinentális talapzaton, valamint Görögország és Ciprus kizárólagos gazdasági övezeteiben folytatott jogellenes tevékenységeit, amelyek sértik ezen uniós tagállamok szuverén jogait; nyomatékosan felszólítja Törökországot, hogy vegyen részt a jogviták békés rendezésében, és tartózkodjon minden olyan egyoldalú és jogellenes fellépéstől vagy fenyegetéstől, amely a jószomszédi kapcsolatokra hátrányos hatást gyakorolhat; ezért felhívja Törökországot, hogy – az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban – fokozza a nyitott bilaterális kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, ideértve a rendezetlen jogi kötelezettségeket, valamint a szomszédos országokkal meglévő szárazföldi és tengeri határokkal, valamint légtérrel kapcsolatosan fennálló vitákat is; ismételten felhívja a török kormányt, hogy írja alá és ratifikálja az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely a uniós vívmányok részét képezi; felhívja az összes érintett felet, hogy állapodjanak meg arról, hogy a nemzetközi jog szerint a megfelelő nemzetközi bíróságokhoz fordulnak egymásnak ellentmondó követeléseik rendezése érdekében, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk; emlékeztet, hogy már Görögország és Ciprus is felszólította Törökországot, hogy az ügyet terjessze az illetékes nemzetközi bíróságok elé, de Törökország nem fogadta el a javaslatot;

4. felhívja Törökországot mint uniós tagjelölt országot, hogy az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal összhangban teljes mértékben tartsa tiszteletben a tengerjogot és az uniós tagállam Görögország és Ciprus felségvizeik feletti szuverenitását, valamint a tengeri övezeteikben fennálló valamennyi szuverén jogukat, beleértve a természeti erőforrások kutatásával és kiaknázásával kapcsolatos jogokat, például a kizárólagos gazdasági övezeteiket érintő kétoldalú megállapodások megkötésének jogát; felszólítja Törökországot, hogy vessen véget a görög légtér és a görög és ciprusi felségvizek sorozatos megsértésének, valamint hogy tartsa tiszteletben valamennyi szomszédja területi integritását és szuverenitását;

5. üdvözli az EU, különösen Borrell alelnök/főképviselő és az Európai Unió Tanácsának német elnöksége, valamint más nemzetközi intézmények, például a NATO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Törökország, Görögország és Ciprus közötti párbeszéd révén keressenek megoldást; felszólítja a feleket, hogy valódi közös kötelezettségvállalás keretében jóhiszeműen tárgyaljanak a kizárólagos gazdasági övezetek és a kontinentális talapzat elhatárolásáról, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi jogot és a szomszédok közötti jó kapcsolatok elvét; támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy az összes érintett szereplő részvételével többoldalú konferenciát rendezzenek a Földközi-tenger keleti térségéről annak érdekében, hogy platformot biztosítsanak a viták párbeszéd útján történő rendezéséhez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország lemondta a Törökország és Görögország közötti tájékozódó megbeszéléseket a Görögország és Egyiptom közötti tengeri megállapodás 2020. augusztus 6-i megkötését követően;

6. súlyos aggodalmának ad hangot, és hangsúlyozza Törökországnak a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes feltárási és fúrási tevékenységeinek az EU és Törökország közötti kapcsolatok széles körére gyakorolt negatív hatását, ideértve a tagjelölti státuszt is, valamint azt a káros hatást, amelyet ez és a Törökország jelenlegi külpolitikája keretében tett egyéb intézkedések gyakorolnak az egész régió stabilitására;

7. felhívja a Tanácsot, hogy a Törökországgal való kapcsolatfelvétel terén elért jelentős előrelépés hiányában dolgozza ki a további szankciók listáját, amelyet az Európai Tanács 2020. szeptember 24–25-i rendkívüli csúcstalálkozóján fognak megvitatni; határozottan úgy véli, hogy ezek a szankciók nem lehetnek hátrányos hatással Törökország népére, a Törökország független civil társadalmának nyújtott támogatásunkra vagy a Törökországban tartózkodó menekültekre;

8. felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy mindaddig, amíg Törökország folytatja a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes, egyoldalú, bármely uniós tagállam (különösen Görögország és Ciprus) szuverenitásával és a nemzetközi joggal ellentétes tevékenységeit, és amíg nem folytat a nemzetközi jogon alapuló párbeszédet, kezdeményezze a Tanácsban, hogy a 2008/944//KKBP közös állásponttal[7] összhangban minden uniós tagállam állítsa le a Törökországba irányuló fegyverkivitel engedélyezését;

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Törökország elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

[1]HL C 224., 2018.6.27., 93. o.

[2]HL C 215., 2018.6.19., 199. o.

[3]HL C 463., 2018.12.21., 56. o.

[4]Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200.

[5]Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0017.

[6]HL C 285., 2016.8.5., 11. o.

[7]HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat