ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások
14.9.2020 - (2020/2780(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Sara Cerdas
az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0257/2020
B9‑0265/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-ről: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, valamint 4., 6., 9., 114., 153., 169. és 191. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 35. cikkére,
– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az EUMSZ 67. cikkének (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy az Uniónak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kell alkotnia, amely „biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét”,
– tekintettel az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, ezen belül annak 45. cikkére, amely rögzíti, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz,
– tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (a Schengeni határellenőrzési kódexről) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[4] (a szabad mozgásról szóló irányelv) és az ezen irányelvben előírt megkülönböztetésmentesség elvére,
– tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[5],
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Covid19-világjárvány az akutból a krónikus kockázatkezelési szakaszba lépett;
B. mivel a vírus terjedésének intenzitása tagállamonként, valamint az egyes országokon belül régiónként is jelentős eltéréseket mutat;
C. mivel hatékony vakcina még nem áll rendelkezésre;
D. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének Unió-szerte különböző megközelítése megnehezíti az adatok összehasonlítását;
E. mivel a Covid19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti és tagállamok régiói közötti koordináció hiánya jellemezte a népegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, valamint az emberek határokon belüli és határokon átnyúló szabad mozgásának korlátozását, továbbá más jogok és jogszabályok felfüggesztését;
F. mivel a tagállamok konzultáció nélkül szervezték meg a védekezést, és mindegyikük nemzeti szinten járt el (korlátozó intézkedések bevezetése, karantén- és elkülönítési utasítások, szűrés, gondozás, a területek besorolása stb.), ami jelentős különbségekhez vezetett az Európai Unión belül;
G. mivel számos európai polgár rendszeresen szembesül eltérő szabályokkal nem csupán lakóhelyétől, hanem az úti céljától függően is; mivel a koordináció e hiánya a nyári időszakban a határokon, valamint a repülőtereken, kikötőkben és vasútállomásokon szervezetlen ellenőrzésekhez és intézkedésekhez vezetett;
H. mivel a Covid19-válság nemcsak jelentős egészségügyi hatásokkal járt, hanem igen jelentős negatív következményei voltak a gazdasági, társadalmi, tudományos, idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatokra;
I. mivel az egészségügyi ellátás mindenekelőtt nemzeti hatáskör, a népegészségügy viszont a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;
J. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest; e tekintetben emlékeztet 2020. július 10-i állásfoglalására, amelyben szorgalmazta az európai egészségügyi unió létrehozását;
K. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az Unión belüli együttműködésre, koordinációra és szolidaritásra van szükség;
L. mivel a tagállamok által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk minden európai alapvető jogait; mivel ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük; mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség, és alapvető európai értékeink részét képezi;
M. mivel a Bizottság már megtette az első lépéseket azzal, hogy számos intézkedéscsomagot, közleményt és stratégiát elfogadott, például a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló, 2020. szeptember 4-i tanácsi ajánlásra irányuló közelmúltbeli javaslatot (COM(2020)0499);
N. mivel a Tanácsnak támogatnia kellene ezt az ajánlást, és meg kellene hoznia a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vírus terjedésének megállítása vagy korlátozása érdekében a tagállamok összehangolják döntéseiket és fellépéseiket;
O. mivel a Parlamentet társjogalkotóként, az egyetlen, az uniós polgárok által közvetlenül választott intézményként és elengedhetetlen szereplőként be kell vonni az ezen egészségügyi válság kezelését célzó uniós koordinációról folytatott valamennyi vitába;
P. mivel az Uniónak le kell vonnia a válság kezdete óta bekövetkezett események tanulságait, és sürgősen létre kell hoznia az európai egészségügyi uniót;
1. hangsúlyozza, hogy e világjárvány elleni hatékony küzdelem érdekében közös és összehangolt egészségügyi irányításra van szükség;
2. rámutat annak fontosságára, hogy biztosítsák a polgárokat az egyes tagállamok által hozott intézkedések következetességéről, ami segít majd meggyőzni a polgárokat, hogy tartsák tiszteletben ezeket az intézkedéseket;
3. emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jog;
4. hangsúlyozza, hogy ez a jog csak meghatározott és korlátozott közérdekű okokból korlátozható, nevezetesen a népegészségügy, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében;
5. kitart amellett, hogy ezeket a korlátozásokat az uniós jog általános elveivel, különösen az arányossággal és a megkülönböztetésmentességgel összhangban kell alkalmazni;
6. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy az utazás korlátozása során csak szükséges, koordinált és arányos intézkedéseket fogadjanak el, miután gondosan értékelték azok hatékonyságát a népegészségügyi probléma kezelésében, az egészségügyi adatok gyűjtésekor ugyanazon módszertant és az ECDC ajánlásait követve, valamint a világjárvány kockázatának értékelésére és nyomon követésére ugyanazon kritériumokat alkalmazva;
7. felhívja a figyelmet arra, hogy az ECDC továbbra is hangsúlyozza a tagállamok által végzett adatgyűjtés és adatszolgáltatás terén fennálló különbségeket; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy harmonizáció hiányában nem tudunk világos és teljes képet alkotni a vírus európai terjedéséről, sem pedig annak megfelelően végrehajtani a fellépéseket és intézkedéseket;
8. megjegyzi, hogy minden tagállam a saját tudományos tanácsának ajánlásait követi, és nem egyeztet a többi tagállammal vagy a Bizottsággal;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi adatok gyűjtésére és az esetek és a halálesetek számának megállapítására és jelentésére szolgáló, hatékony és időszerű közös módszertan kidolgozását;
10. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységes meghatározást a valószínűleg, potenciálisan és bizonyítottan Covid19-pozitív esetekre, valamint a Covid19 által okozott halálesetekre;
11. elismeri a kumulatív előfordulási arányok jelentőségét a vírus terjedésének értékelésében, ugyanakkor kitart amellett, hogy a helyzet értékelése során egyéb egészségügyi kritériumokat is figyelembe kell venni, például a tesztek arányát, a pozitív tesztek arányát, a kórházi ápolásra szorulók arányát, valamint az intenzív osztályok kihasználtsági arányait;
12. hangsúlyozza, hogy ezek a közös egészségügyi kritériumok lehetővé teszik a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a járványügyi kockázatot közösen, uniós szinten elemezzék;
13. úgy véli, hogy az ECDC-nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően és hatékonyan értékelje a vírus terjedésének kockázatát, és a tagállamok által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk alapján naponta, de legalább hetente közös színkódon alapuló, hetente frissített kockázati térképet tegyen közzé;
14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy építsenek ki szilárd európai járványügyi információs rendszert a különböző – 1-es, 2-es és 3-as – NUTS szinteken, és azt uniós szinten az ECDC kezelje; úgy véli, hogy e rendszernek minden tagállamban egységesítenie kellene a járványügyi és egészségügyi adatokat, és azt az adatszolgáltatás és -értelmezés terén a legújabb digitális eredményeknek megfelelően aktualizálni kellene;
15. támogatja a Bizottság által a tanácsi ajánlásra irányuló legutóbbi javaslatában előterjesztett színkódot; úgy véli, hogy a javasolt küszöbértékek (zöld, narancssárga, piros és szürke) megkönnyítik az Unión belüli mozgást, valamint a polgárok számára átláthatóbb tájékoztatást és nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak;
16. határozottan üdvözli a Bizottság által javasolt regionális megközelítést; úgy véli, hogy a kockázatok ECDC általi feltérképezését nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is el kell végezni; felhívja tehát a tagállamokat, hogy naponta továbbítsák az ECDC-nek a regionális hatóságok által gyűjtött adatokat;
17. emlékeztet arra, hogy az ECDC azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kövessék a minimális alapintézkedéseket, például a higiéniai intézkedéseket, a fizikai távolságtartást és az összejövetelek korlátozását, az arcmaszkok meghatározott körülmények közötti használatát, a távmunkát, a kiterjedt tesztelést, a pozitív esetek elkülönítését, a szoros kontaktusba került személyek karanténba helyezését és a veszélyeztetett lakosság védelmét;
18. felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az ECDC fent említett ajánlásait, és határozzák meg azon egészségügyi intézkedések közös keretét, amelyeket az érintett területeken a hatóságoknak a járvány terjedésének megállítása érdekében el kell fogadniuk;
19. elismeri, hogy amennyiben nő a terjedés üteme, a hatóságoknak további intézkedéseket kell fontolóra venniük és megosztaniuk, beleértve a lakosság mozgását korlátozó beavatkozásokat, az egy főre jutó kontaktszemélyek számának csökkentését, a tömeges összejövetelek elkerülését (különös figyelmet fordítva a magas kockázatú területekre), az iskolák bezárását vagy az emberek arra ösztönzését, hogy maradjanak otthon;
20. úgy véli, hogy egy ilyen keret erősítené a tagállamok közötti, valamint az érintett területek közötti kölcsönös bizalmat, és elkerülhetővé tenné a válaszként hozott korlátozó intézkedéseket; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a határrégiók sajátosságaira, és ragaszkodjanak a helyi és regionális szintű együttműködéshez;
21. úgy véli, hogy aktív, határokon átnyúló terjedési zóna esetén a hatóságoknak közösen egészségügyi mechanizmusokat kell kidolgozniuk a valós idejű koordináció és információmegosztás érdekében;
22. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi intézkedéseknek a határ mindkét oldalán történő összehangolt alkalmazása elengedhetetlennek tűnik annak biztosításához, hogy azok következetesek és hatékonyak legyenek, és élvezzék a lakosság támogatását;
23. szorgalmazza egy közös tesztelési stratégia elfogadását és végrehajtását valamennyi tagállamban, különösen a határrégiókban;
24. úgy véli, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk a naponta elvégzendő tesztek minimális számáról, az érintett terület színkódjának megfelelően, figyelembe véve az adott terület lélekszámát;
25. hangsúlyozza, hogy a teszteredmények összehasonlíthatósága lehetővé teszi az országok közötti kölcsönös elismerést;
26. felszólítja a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a más tagállamok minősített egészségügyi szervei által végzett, a Covid19-fertőzöttséget kimutató tesztek eredményét;
27. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a legfrissebb tudományos adatok alapján és az ECDC által végzett értékelés figyelembevételével állapodjanak meg a karanténidőszak egységes hosszáról;
28. felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös protokollt a tünetmentes betegek nyomon követésére, valamint közös intézkedéseket azon betegek és a velük kapcsolatba került személyek elkülönítésére, akiknek Covid19-tesztje pozitív eredményt mutat;
29. üdvözli az utasazonosító űrlapok használatát; úgy véli, hogy a feldolgozás egyszerűsítése érdekében az utasazonosító információk digitális változatát kellene használni, egyszersmind egyenlő hozzáférést biztosítva mindenki számára, és szavatolva ezen adatok tárolásának titkosságát;
30. hangsúlyozza, hogy az ECDC által elfogadott közös módszertannak és kritériumoknak, valamint az általa kidolgozott térképeknek elő kell segíteniük a tagállamok saját döntéshozatali folyamataival kapcsolatos összehangolt megközelítést, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések következetesek és jól összehangoltak legyenek;
31. emlékeztet arra, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások hatásainak csökkentése, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az előírások polgárok általi betartásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatást kapjon;
32. kiemeli, hogy a Covid19-válság rámutatott, hogy az egységes piacot meg kell erősíteni, különösen az Unión belüli ellátási láncok protekcionista intézkedések bevezetése nélküli újraintegrálása, valamint a kulcsfontosságú termékek, például gyógyszerek, gyógyszerészeti készítmények és orvostechnikai felszerelések előállításának fenntartása révén;
33. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a hatékony, reziliens és időtálló belső piacot, amelyben a polgároknak szánt alapvető termékeket továbbra is Unió-szerte valamennyi polgár számára előállítják, szállítják és elérhetővé teszik;
34. felhívja a Bizottságot, hogy a közbeszerzéseket tegye egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá a beszerzők számára, kiemelve a gyógyszerek, orvostechnikai felszerelések és egyéni védőeszközök közös beszerzésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy azok valamennyi régióban, így a vidéki és peremterületeken is rendelkezésre álljanak;
35. emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság a csalások és a nem biztonságos termékek – különösen online – terjedése révén rámutatott a fogyasztóvédelem gyenge pontjaira; hangsúlyozza, hogy ezeket a – különösen a termékbiztonságra vonatkozó – hiányosságokat az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata révén orvosolni kell, tekintetbe véve az újonnan kialakuló technológiák hatását, valamint hogy a digitális szolgáltatásokról szóló, küszöbön álló jogszabály révén biztosítani kell, hogy a digitális egységes piac tisztességes és biztonságos legyen mindenki számára, oly módon, hogy az online platformok megfelelő lépéseket tehessenek az ilyen termékekkel szemben; hangsúlyozza továbbá, hogy a teljeskörűen működő digitális egységes piac a fogyasztó digitális védelmének és a digitálisan támogatott ellátási láncoknak a kombinációján alapul majd;
36. hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell jogaikról és az áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor rendelkezésükre álló lehetőségekről, különösen válság idején; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy álljanak azon erőfeszítések élére, amelyek célja megbízható és megfelelő, a fogyasztók számára Unió-szerte könnyen hozzáférhető tájékoztatás nyújtása;
37. kéri a fogyasztóvédelmi intézkedések fenntartását az egyes légitársaságok és utazásszervezők által az érintett utazásokra vonatkozó visszatérítési kérelmekkel kapcsolatban bevezetett korlátozásokkal szemben;
38. hangsúlyozza, hogy a Covid19-válságot nem szabad ürügyként felhasználni a különböző – többek között a fenntarthatóság előmozdítására kidolgozott – termék- és ipari szabványok végrehajtásának elhalasztására, gyengítésére vagy mellőzésére; hangsúlyozza, hogy a válságot inkább lehetőségként kell felfogni az egységes piacnak a fenntartható termelést és fogyasztást elősegítő javítására; támogatást kér az új, fenntartható üzleti modellek és a meglévők alapvető változtatásai számára, ideértve a lízing-, bérlési és megosztási rendszerek vagy az újrafelhasználási ágazat előmozdítását, egyszersmind megvédve a munkavállalói jogokat és a fogyasztóvédelmi normákat, továbbá kéri a beépített elavulási gyakorlatok betiltását; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az egységes piac megfizethetőségét, hogy a fenntartható egységes piacra való átállás igazságos legyen, és senki se maradjon le;
39. megismétli a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabad mozgás korlátozása nélküli, teljes mértékben működőképes schengeni térséghez való gyors visszatérést; felhívja valamennyi tagállam hatóságait, hogy szüntessék meg a Covid19 kapcsán újból bevezetett belső határellenőrzéseket; elítéli, hogy a magyar hatóságok diszkriminatív korlátozásokat alkalmaznak a belépési jogra vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy e kérdésben a lehető leghamarabb indítson kötelezettségszegési eljárást;
40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.
- [3] HL L 77., 2016.3.23., 1. o.
- [4] HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
- [5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.