ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről
14.9.2020 - (2020/2774(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Nathalie Loiseau, Petras Auštrevičius, Stéphane Bijoux, Vlad‑Marius Botoş, Sylvie Brunet, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Ilana Cicurel, Bernard Guetta, Klemen Grošelj, Moritz Körner, Frédérique Ries, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0260/2020
B9‑0266/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a Földközi-tenger keleti térségében a veszélyes eszkalációra és Törökország szerepére összpontosító rendkívüli európai tanácsi ülés előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2020. augusztus 19-i következtetéseire a Földközi-tenger keleti térségéről,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozataira, és különösen 2020. augusztus 20-i nyilatkozatára,
– tekintettel a külügyminiszterek augusztus 27–28-i informális találkozóját (Gymnich) követő nyilatkozatokra,
– tekintettel a NATO főtitkárának 2020. szeptember 3-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Unió déli országainak 2020. szeptember 10-i hetedik csúcstalálkozóját (MED7) követő Ajaccio-nyilatkozatra,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és mindazon ENSZ-egyezményekre, amelyeknek az EU tagállamai, köztük Görögország és Ciprus, valamint Törökország részes felei,
– tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Bíróság (NBB) alapító dokumentumaira, valamint az ítélkezési gyakorlata által meghatározott precedensekre,
– tekintettel a 1949. évi NATO-szerződésre,
– tekintettel a Bizottság Törökországról szóló 2018. évi jelentéséről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására[1], amelyben javasolta, hogy a Bizottság és a Tanács a tárgyalási kerettel összhangban hivatalosan függesszen fel minden Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalást,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Törökország azon döntésével, hogy török hadihajókkal kísért kutatóhajókat indít, hogy a nemzetközi jogot megsértve Görögország és Ciprus tengeri határain belül földgáz után kutassanak, megsértette Görögország és Ciprus, és ezáltal az Európai Unió területi integritását is;
B. mivel a Görögország és Törökország közötti tájékozódási célú megbeszélések 2016 márciusában megakadtak; mivel az ENSZ Közgyűlésének 2019. szeptemberi ülését követően a görög miniszterelnök és a török elnök egyaránt szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok javítását, decemberben pedig a politikai párbeszéd újraindítását, amelyet követően magas rangú tisztviselők 2020 januárjában Ankarában üléseztek, 2020 februárjában pedig Athénban bizalomépítő intézkedéseket vitattak meg;
C. mivel 2019 novemberében Törökország egyetértési megállapodást írt alá a líbiai kormánnyal a közös tengeri határok meghatározásáról, annak ellenére, hogy nincs is szomszédos vagy egymással szemben fekvő partszakaszuk; mivel ezt a megállapodást a régió számos állama semmisnek nyilvánította; mivel Görögország 15 évig tartó tárgyalásokat követően 2020. augusztus 6-án megállapodást írt alá Egyiptommal kizárólagos gazdasági övezetének meghatározásáról;
D. mivel 2020. február 27-én a Tanács felvette a TPAO török olajtársaság két vezetőjét az uniós szankciós listára, utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelve el, miután Törökország a Ciprusi Köztársaság engedélye nélkül jogellenes fúrási tevékenységeket végzett a Földközi-tenger keleti térségében; mivel a Tanács 2019. november 11-én elfogadta a Törökország által folytatott jogellenes fúrási tevékenységekre válaszul hozott korlátozó intézkedések jogi keretét, miután többször is hangot adott aggályainak, és több következtetésben – különösen 2018. március 22-i és 2019. június 20-i következtetésében – határozottan elítélte Törökország tevékenységét;
E. mivel 2020 februárjában és márciusában Törökország logisztikai támogatást nyújtott migránsok ezreinek a görög határra való eljutásához, és dezinformációs kampányokat indított Görögország és az EU ellen;
F. mivel július 21-én Törökország úgy határozott, hogy feltárási tevékenységeket indít Görögország tengeri határain belül Kasztelórizo környékén és a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében található Barbaros fúrási helyszínen;
G. mivel 2020. augusztus 16-án Törökország 17 hadihajóval kísérte az Oruc Reis kutatóhajót görög vizeken, és ezzel egyidejűleg flottát telepített az Égei-tengerre, ami miatt a görög hadsereg riadókészültséget rendelt el; mivel másnap egy görög és egy török hadihajó véletlenül összeütközött a térségben;
H. mivel Németország közvetítési erőfeszítéseit követően Törökország beleegyezett, hogy augusztus 23-ig visszahívja az Oruc Reis kutatóhajót, és újrakezdi a közös tájékozódó megbeszéléseket Görögországgal; mivel azonban Törökország szeptember 12-ig nem vonta vissza kutatóhajóját és flottáját, és folytatta illegális misszióját;
I. mivel Törökország végül szeptember 12-én elrendelte, hogy az Oruc Reis kutatóhajó térjen vissza;
J. mivel 2020 januárja óta a török légierő több mint 600 alkalommal megsértette Görögország légterét az égei-tengeri görög demilitarizált szigeteknél; mivel Törökország megpróbálta megakadályozni Lengyelország és a balti államok NATO védelmi terveit;
K. mivel június 10-én egy francia hadihajóval szemben török hadihajók rendkívül ellenséges magatartást tanúsítottak, amikor az a Sea Guardian NATO-misszió keretében egy olyan török hajót akart ellenőrizni, amellyel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy megsérti az ENSZ Líbiával szembeni fegyverembargóját;
L. mivel Görögország és Ciprus támogatása érdekében Franciaország augusztus 12-én két hadihajót és vadászrepülőgépeket telepített a térségbe, és augusztus 26-án Görögországgal, Ciprussal és Olaszországgal közösen hadgyakorlaton vett részt;
M. mivel az Európai Unió és tagállamai felelőssége a nemzetközi jog, többek között a Montego Bay-i tengerjogi egyezmény és a tengeri határokra vonatkozó kapcsolódó ítélkezési gyakorlat érvényre juttatása, függetlenül attól, hogy Törökország nem ratifikálta az egyezményt;
N. mivel Görögország és Ciprus ismételten hangoztatta, hogy kész a Nemzetközi Bírósághoz folyamodni;
O. mivel az EU Törökország messze legfontosabb kereskedelmi partnere és az oda irányuló közvetlen külföldi befektetések elsődleges forrása; mivel 2018-ban felfüggesztették a vámunió korszerűsítésére irányuló kezdeményezést; mivel az EU és Törökország közötti ágazati partnerségekről szóló tárgyalások csak a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható feszültségek enyhülését követően kezdődhetnek újra;
P. mivel Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere és NATO-tag; mivel a NATO-szerződés 1. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyezmény részes felei kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek elveivel össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától;
1. teljes mértékű szolidaritását fejezi ki Görögországgal és Ciprussal;
2. határozottan elítéli a török katonai és polgári beavatkozást az uniós tagállam Görögország és Ciprus uniós tengeri határain, a Földközi-tenger keleti térségében, amely súlyosan aláássa a régió biztonságát és stabilitását és sérti a nemzetközi jogot;
3. üdvözli Törökország szeptember 12-i döntését, hogy haladéktalanul visszavonja és kutató- és hadihajóit az EU tengeri határairól; kéri Törökországot, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Görögországgal és Ciprussal, és hozzon bizalomépítő intézkedéseket; emellett kéri, hogy Törökország Görögország és Ciprus kérésének megfelelően forduljon a Nemzetközi Bírósághoz a lezáratlan területi kérdések megoldása érdekében;
4. határozottan elutasítja Törökország külügyminiszterének egyoldalú nyilatkozatát, amely szerint Görögország és Ciprus tengeri területeit Törökország területének kell tekinteni, mivel ugyanazon a kontinentális talapzaton helyezkednek el, mint Törökország;
5. üdvözli Németország folyamatos közvetítési erőfeszítéseit a helyzet enyhítése érdekében;
6. elítéli, hogy a török kormány folyamatosan fenyegeti Görögországot, Ciprust és az uniós tagállamokat, valamint hogy félretájékoztatási kampányokat folytat az EU-val szemben;
7. rámutat, hogy a Parlament már tett lépéseket az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében Törökországnak nyújtott finanszírozás csökkentése érdekében, tekintettel a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság jelentős romlására az országban;
8. felhívja a Tanácsot, hogy szeptember 24-i ülésén az Európai Unió rendelkezésére álló valamennyi megfelelő eszközt használja fel a Törökország erőszakos fellépésére való reagálás érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a már előterjesztett javaslatok alapján gyorsítsa fel az uniós szankciós lista további bővítésének előkészítését annak mielőbbi elfogadása céljából, és kéri a Tanácsot, hogy készítsen listát a további korlátozó intézkedésekről, például egy átfogó fegyverembargóról abban az esetben, ha a török kormány nem tesz megfelelő előrelépést a párbeszéd irányába, és nem szünteti meg egyoldalú tevékenységeit;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének és Törökországnak, biztosítva a szöveg török nyelvű fordítását.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200.