Eljárás : 2020/2779(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0271/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0271/2020

Viták :

PV 15/09/2020 - 7
CRE 15/09/2020 - 7

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0231

<Date>{14/09/2020}14.9.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0271/2020</NoDocSe>
PDF 151kWORD 48k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a belarusz helyzetről</Titre>

<DocRef>(2020/2779(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Sandra Kalniete, Michael Gahler, Željana Zovko, Paulo Rangel, David McAllister, Jerzy Buzek, Andrius Kubilius, Radosław Sikorski, Andrzej Halicki, Vladimír Bilčík, Isabel Wiseler‑Lima, Antonio López‑Istúriz White, David Lega, Andrey Kovatchev, Arba Kokalari, Rasa Juknevičienė, Tomasz Frankowski, Eugen Tomac, Roberta Metsola</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0271/2020

B9‑0271/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről

(2020/2779(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a keleti partnerségnek az Unió és hat keleti partnere – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – közös erőfeszítéseként Prágában, 2009. május 7-én történt létrehozására,

 tekintettel a keleti partnerség 2009. évi prágai, 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi, 2015. évi rigai és 2017. évi brüsszeli csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra,

 tekintettel az EU globális stratégiájára és a felülvizsgált európai szomszédságpolitikára,

 tekintettel Belaruszról szóló állásfoglalásaira, különösen a belarusz helyzetről szóló 2016. november 24-i[1] és 2017. április 6-i[2], a Belaruszról szóló 2018. április 19-i[3] és a médiaszabadság belaruszi helyzetének romlásáról, nevezetesen a Charter 97 ügyről szóló 2018. október 4-i[4] állásfoglalására,

 tekintettel a Belaruszban augusztus 9-én tartott elnökválasztásra,

 tekintettel az Európai Parlament elnökének augusztus 13-i nyilatkozatára, valamint az öt képviselőcsoport vezetőinek az augusztus 9-i elnökválasztást követően a belarusz helyzetről tett augusztus 17-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Külügyek Tanácsának augusztus 14-i rendkívüli ülésére és az Európai Tanácsnak az augusztus 9-i elnökválasztást követő, a belarusz helyzettel foglalkozó augusztus 14-i ülésére,

 tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetőjének a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően Belaruszban kialakult helyzetről szóló nyilvános nyilatkozataira,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az elnöki kampányt széles körű manipuláció és beavatkozás – amely kedvezett a hivatalban lévő elnöknek –, továbbá a többi jelölt, családjaik és támogatóik megfélemlítése és elnyomása, többszörös letartóztatások, valamint a független újságírók és bloggerek elhallgattatására tett kísérletek jellemezték;

B. mivel a szavazás napjai során folyamatosan szabálytalanságokról számoltak be, az embereket megfélemlítették és gyakran megtagadták szavazati jogukat, a szavazóhelyiségek nyilvántartásait meghamisították, és a szavazási eredményeket nagymértékben meghamisították;

C. mivel a belarusz hatóságok nem feleltek meg a hiteles, átlátható, szabad és tisztességes választási eljárásra vonatkozó, az EBESZ – amelynek Belarusz részes állama – szakosodott struktúrái által nyújtott iránymutatásokkal összhangban lévő, nemzetközileg elismert normák minimális szintjének;

D. mivel a Központi Választási Bizottság Aljakszandr Lukasenkát nyilvánította a választás állítólagos nyertesének;

E. mivel hiteles jelentések Szvjatlana Cihanouszkaja egyértelmű győzelmére utalnak, aki a szavazatok elsöprő többségét kapta;

F. mivel az Európai Unió és tagállamai a választások tisztességességével kapcsolatos komoly kétségek és a hamisításról szóló számos beszámoló miatt nem ismerték el az elnökválasztás eredményeit;

G. mivel a demokratikus változás és a szabadság iránti vágyat kifejező békés tüntetések már augusztus 9-én, vasárnap éjszaka megkezdődtek Minszkben, a tiltakozások mind a mai napig folytatódnak, csúcspontjaik pedig a hétvégi egységmenetek, és Belarusz történelmében soha nem látott méreteket öltenek, a résztvevők száma pedig eléri a több százezer főt;

H. mivel a tiltakozásokat széles körű sztrájkok kísérték az egész országban a gyárakban, vállalatoknál, iskolákban, egyetemeken, városokban és falvakban;

I. mivel a hatóságok aránytalan nyers erővel, valamint könnygáz, rendőrbotok, villanógránátok és vízágyúk tömeges bevetésével reagáltak a békés tüntetésekre;

J. mivel a hatóságok közel tízezer embert tartóztattak le, néhány száz bűnvádi eljárást indítottak, és több mint ezer ember kórházba került; mivel beszámolók szerint kínzásra, nemi erőszakra, emberrablásra került sor, és 2020. augusztus 9. óta számos ember eltűnt vagy holtan találták őket;

K. mivel a koordinációs tanácsot azért hozták létre, hogy koordinálja a tevékenységeket és vezető szerepet töltsön be az ellenzékben, amely elnöki testületének jelenleg csak egyetlen tagját, Szvetlana Alekszijevicset nem tartották fogva, illetve nem kényszerítették az ország elhagyására;

L. mivel Marija Kalesznyikavát, Szvjatlana Cihanouszkaja kampányának egyik kulcsszereplőjét szeptember 7-én fényes nappal elrabolták egy minszki utcáról; mivel a belarusz hatóságok megpróbálták kitoloncolni Ukrajnába, de ennek elkerülése érdekében Kalesznyikava széttépte az útlevelét; mivel a belarusz hatóságok továbbra is fogva tartják;

M. mivel az Európai Tanács augusztus 19-i ülésén úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja a belaruszi erőszakért, elnyomásért és a választási eredmények meghamisításáért felelős jelentős számú személyt, megtiltja számukra, hogy belépjenek az EU-ba, és befagyasztja pénzügyi eszközeiket az EU-ban;

1. nem ismeri el az augusztus 9-i belarusz elnökválasztás eredményeit, mivel azt az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével folytatták le; jelenlegi hivatali idejének lejártát követően nem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz elnökének;

2. úgy véli, hogy az új választásokra a lehető leghamarabb, nemzetközi felügyelet mellett, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetésével, nemzetközi megfigyelők jelenlétében kerüljön sor, biztosítva, hogy a választásokat a nemzetközileg elismert normáknak megfelelően folytassák le;

3. határozottan támogatja a belarusz nép tiltakozását a szabadság, a demokrácia, a méltóság és a sorsuk megválasztásához való jog iránti követeléseikben;

4. elismeri a koordinációs tanácsot, mint a Belaruszban demokratikus változást követelő emberek legitim képviselőjét;

5. támogatja a békés hatalomátadást egy inkluzív nemzeti párbeszéd eredményeként, a belarusz nép demokratikus és alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett;

6. Szvjatlana Cihanouszkaját az új választásokig Belarusz megválasztott elnökének és ideiglenes vezetőjének ismeri el;

7. elítéli a békés tüntetőkkel, a sztrájk résztvevőivel és a koordinációs tanács tagjaival szemben alkalmazott folyamatos megfélemlítést és aránytalan erőszakot; követeli az augusztus 9-i meghamisított választások előtt és után önkényesen fogva tartott valamennyi személy – köztük Pavel Szevjarinec, Mikalaj Sztatkijevics, Marija Kalesznyikava, Andrej Jahorau, Irina Szuhij, Anton Radnyiankou és Ivan Kraucou – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; követeli, hogy állítsanak le minden politikai alapon indított büntetőeljárást;

8. sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód és kínzás minden formájának, és tegyék lehetővé számukra az orvosi és jogi tanácsadáshoz való hozzáférést;

9. határozottan támogatja az erőszakért, elnyomásért és a belarusz választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel – köztük Aljakszandr Lukasenkával – szembeni uniós szankciókat;

10. ismételten kéri, hogy mielőbb hajtsák végre az EU emberi jogi szankciós mechanizmusát, amely az Egyesült Államok Magnyickij-törvényében foglaltakhoz hasonló szankciókat tesz lehetővé az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő személyekkel és vállalatokkal szemben;

11. sürgeti az EU Belarusszal kapcsolatos politikája átfogó felülvizsgálatának előkészítését az új elnökválasztást követően, és sürgeti az EU-t, hogy szervezzen adományozói konferenciát a demokratikus Belarusz számára, amely összehozza a nemzetközi pénzügyi intézményeket, a G7-országokat, az uniós tagállamokat és intézményeket, valamint azokat, akik készek vállalni egy több milliárd eurós pénzügyi csomagot a jövőbeli reformtörekvések és a gazdaság szerkezetátalakításának támogatására;

12. felhívja az EKSZ-t, hogy függessze fel az EU-Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalásokat mindaddig, amíg szabad és tisztességes elnökválasztásra nem kerül sor;

13. hangsúlyozza, hogy amíg a belarusz politikai helyzet nem változik, az uniós pénzügyi támogatás valamennyi folyamatban lévő kifizetését fel kell függeszteni;

14. ösztönzi a tagállamokat, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel a Belaruszból politikai okokból menekülőkre vonatkozó vízumeljárásokat, és terjesszenek ki rájuk és családtagjaikra minden szükséges támogatást és segítségnyújtást;

15. felhívja az EU-t, hogy fogadjon el stratégiát az emberek közötti kapcsolatok további erősítésére a belarusz független nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi szervezetek, emberijog-védők, médiaképviselők és független újságírók támogatása révén, valamint hogy teremtsen további lehetőségeket a belarusz fiatalok számára arra, hogy az EU-ban tanuljanak;

16. javasolja, hogy az Európai Parlament meglévő struktúráin belül hozzanak létre egy platformot a rezsim által a fehérorosz nép ellen elkövetett bűncselekmények nemzetközi kivizsgálásának támogatására, együttműködve az emberi jogok védelméért felelős nemzetközi szervezetekkel;

17. elítéli az internet és a média elnyomását, valamint az újságíróknak és bloggereknek az ország helyzetével kapcsolatos információáramlás megállítása érdekében való megfélemlítését; hangsúlyozza, hogy a belarusz népnek joga van az információkhoz való akadálytalan hozzáféréshez;

18. hangsúlyozza az EU-t és tagállamait érintő, Belaruszban terjedő félretájékoztatás, valamint az EU-n belüli, a belarusz helyzettel kapcsolatos félretájékoztatás, továbbá a harmadik felek által elkövetett hibrid fenyegetések egyéb formái elleni éber küzdelem fontosságát;

19. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget a belarusz békés demokratikus forradalomba való rejtett vagy nyílt beavatkozásnak; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben a belarusz nép demokratikus akaratát; figyelmeztet arra, hogy Aljakszandr Lukasenka nem rendelkezik politikai vagy erkölcsi felhatalmazással arra, hogy Belarusz nevében további olyan szerződéses kapcsolatokat létesítsen – többek között az orosz hatóságokkal –, amelyek veszélyeztethetik Belarusz szuverenitását;

20. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU prioritásként kezelje a belarusz fejleményeket; emlékeztet arra, hogy az EU-nak egységesen és következetesen kell reagálnia a belarusz helyzetre;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Belarusz Köztársaság hatóságainak.

[1] HL C 224., 2018.6.27., 135. o.

[2] HL C 298., 2018.8.23., 60. o.

[3] HL C 390., 2019.11.18., 100. o.

[4] HL C 11., 2020.1.13., 18. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat