ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követő belarusz helyzetről
14.9.2020 - (2020/2779(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Anna Fotyga, Witold Jan Waszczykowski, Ryszard Czarnecki, Jadwiga Wiśniewska, Alexandr Vondra, Bogdan Rzońca, Assita Kanko, Joanna Kopcińska
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0271/2020
B9‑0275/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követő belarusz helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a keleti partnerség 2009. évi prágai, 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi, 2015. évi rigai és 2017. évi brüsszeli csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra,
– tekintettel Belaruszról szóló állásfoglalásaira, különösen a belarusz helyzetről szóló 2016. november 24-i[1], a belarusz helyzetről szóló 2017. április 6-i[2], a Belaruszról szóló 2018. április 19-i[3] és a médiaszabadság belaruszi helyzetének romlásáról, nevezetesen a Charter 97 ügyről szóló 2018. október 4-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a 2020. augusztus 9-én Belaruszban tartott elnökválasztásra,
– tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetőjének a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően Belaruszban kialakult helyzetről szóló nyilvános nyilatkozataira,
– tekintettel az Európai Parlament elnökének 2020. augusztus 13-i nyilatkozatára, valamint az öt képviselőcsoport vezetőinek a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően a belarusz helyzetről tett 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára és a Külügyi Bizottság elnökének és alelnökének 2020. augusztus 11-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a belarusz nép közös európai örökséggel és kultúrával rendelkezik; mivel Belarusz három uniós tagállammal közvetlenül szomszédos; mivel a belarusz helyzet közvetlen hatással lehet az EU-ra;
B. mivel Lukasenka 26 éves hatalmát olyan politikák jellemezték, amelyek aláássák az ország szuverenitását és függetlenségét, és gyengítik a belarusz identitást, örökséget és kultúrát;
C. mivel a 2020. évi elnökválasztásokat más jelöltek, független újságírók és bloggerek széles körű manipulációja, megfélemlítése és elnyomása jellemezte; mivel ez 1994 óta minden korábbi belarusz választás során visszatérő jelenség;
D. mivel a választás napját számos szabálytalanság jellemezte, többek között a szavazók megfélemlítése, szavazati joguk megtagadása és a választókerületi jegyzőkönyvek tömeges meghamisítása; mivel független nemzetközi megfigyelők nem voltak jelen az országban; mivel a független belföldi megfigyelőket, köztük azokat, akik a belarusz elnökválasztáson a korai szavazást követték nyomon, a választási jog számos megsértésének dokumentálását követően országszerte őrizetbe vették;
E. mivel a Központi Választási Bizottság Aljakszandr Lukasenkát jelölte meg a választás győztesének, aki állítólag a szavazatok 80,10%-át kapta, míg fő ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja csak 10,12%-ot kapott; mivel független kutatások, társadalmi felmérések és számos szavazóhelyiség valós adatai szerint Cihanouszkaja asszony a szavazatok mintegy 60%-át szerezte meg, és őt kellene a választás valódi nyertesének tekinteni;
F. mivel a meghamisított eredmények nyilvánosságra hozatalát követően a belarusz nép azonnal korábban soha nem látott mértékű békés tüntetéseket szervezett, amelyekkel szemben a biztonsági szolgálatok brutális erővel léptek fel, aminek következtében több ezer tüntetőt tartóztattak le, kínoztak meg, sebesítettek meg, sőt néhányan életüket vesztették, többek között: Aljakszandr Tarajkouszki, Kansztancin Sismakou, Aljakszandr Vihor és Henadz Sutau; mivel a békés tüntetőket különböző módokon, például fenyegető hívásokkal, betörési kísérletekkel és az állami bűnüldöző szervek, valamint azonosítatlan, jól szervezett polgári személyek csoportjai általi üldöztetésnek vetették alá; mivel a fővárosban, de országszerte a kisebb városokban és vidéken is csaknem 40 napon keresztül tartottak gyűléseket több ezer fő részvételével;
G. mivel a tiltakozásokat széles körű sztrájkok kísérték az egész országban az ipari üzemekben, vállalatoknál, iskolákban, egyetemeken, városokban és falvakban; mivel a tüntetéseken részt vevő vagy azokat hivatalosan támogató személyeket elbocsátották munkahelyükről, megfosztották hivatalos lakhatásuktól és kizárták az egyetemekről vagy iskolákból;
H. mivel az Európai Tanács 2020. augusztus 19-i ülésén úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja a belaruszi erőszakért, elnyomásért és a választási eredmények meghamisításáért felelős jelentős számú személyt, megtiltja számukra, hogy belépjenek az EU-ba, és befagyasztja az EU-ban lévő pénzügyi eszközeiket;
I. mivel a választási eredmények 2010-es meghamisítását és a tüntetők elleni brutális fellépést követően az EU, az Egyesült Államok és más demokratikus országok széles körű szankciókat vetettek ki a választási csalásért és az erőszakért felelős és a rezsimmel kapcsolatokat ápoló személyekre, köztük Aljakszandr Lukasenkára, valamint a legfelsőbb szintű államvezetés, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, a választási bizottság, az állami propaganda és az üzletemberek közül több mint 160 személyre és szervezetre; mivel a szankciók többségét 2016-ban többnyire anélkül oldották fel, hogy tartós eredményeket értek volna el, ami a demokratikus belarusz ellenzék szemében gyengítette az EU hitelességét; mivel a javasolt szankciók közelmúltbeli listája nagyon szűk és korlátozott, és nem arányos a rezsim által a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak és brutalitás mértékével;
J. mivel a hatóságok súlyosan korlátozták az internethez és a szabad médiához való hozzáférést; mivel egy európai szolgáltató, az A1 Telekom Austria csoport állítólag a belarusz hatóságoktól kapott parancsokat követően leállította belarusz ügyfelei mobilinternethez való hozzáférését;
1. nem ismeri el a 2020. augusztus 9-i belarusz választások eredményeit, valamint Aljakszandr Lukasenkát Belarusz legitim vezetőjének és elnökének; ennek megfelelően felszólítja Aljakszandr Lukasenkát, hogy tartsa tiszteletben a belarusz nép döntését, és békésen köszönjön le;
2. új és átlátható elnökválasztásra és parlamenti választásokra szólít fel Belaruszban, amelyek megfelelnek a demokratikus normáknak; felhívja az EU-t, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet és az Európa Tanácsot, hogy kezdjen párbeszédet a belarusz civil társadalommal egy új választási folyamat elindítása céljából, egy új választási bizottság felügyelete alatt, amely testületben valamennyi fél, köztük a nemzetközi megfigyelők is megbízhatnak, továbbá szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett;
3. elismerését fejezi ki a belarusz népnek bátorságáért és elszántságáért, és határozottan támogatja a demokratikus változás és szabadság iránti vágyukat, valamint azt, hogy országuk jövőjét a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok elveire kívánják alapozni; elismeréssel adózik azoknak, akik a szabad, demokratikus és szuverén Belaruszért adták életüket, együttérzését fejezi ki a rezsim által elkövetett kínzások és más brutalitás fellépések áldozatainak, és reményét fejezi ki gyors és teljes felépülésük iránt;
4. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a XXI. században az EU közvetlen szomszédjának területén példátlan mértékű kínzásoknak és állami indíttatású erőszaknak vagyunk tanúi; úgy véli, hogy a belarusz helyzettel kapcsolatos határozott és egyértelmű uniós álláspont az uniós külpolitika hitelességének és az európai értékek iránti valódi elkötelezettség kérdése;
5. elismeri a belarusz nők – gyakran politikai foglyok, fogva tartott és megkínzott tüntetők családtagjai – kivételes elszántságát és eltökéltségét a nők heti szolidaritási felvonulásain, amelyekre az állami apparátus minden héten egyre agresszívebb választ ad;
6. példamutatónak tartja az ország számos gyára és intézménye munkavállalóinak fellépését, akik különböző módokon csatlakoztak a tiltakozásokhoz; hasonlóképpen elismerését fejezi ki a közszolgálati médiaorgánumok újságíróinak és alkalmazottainak fellépéséért, akik az elnyomás és az ellenük irányuló fenyegetések ellenére továbbra is hűek maradtak az újságírói szellemiséghez, és továbbra is támogatták a demokratikus ellenzéket, annak ellenére, hogy később elbocsátották őket; elismeri a független média, többek között a Charter 97, a Bielsat, a Radio Svoboda és mások munkáját; felszólítja az EU-t, hogy használja fel a Demokráciáért Európai Alapítványt és más eszközöket e médiacsatornák és újságírók támogatására, akiket a rezsim elnyom;
7. sajnálatának ad hangot az ellenzéki Koordinációs Tanács tagjainak üldözése miatt, és felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget az erőszaknak és az elnyomásnak; határozottan elítéli az olyan személyek, mint Marija Kalesznyikava, Andrej Jahorau, Irina Szuhij, Anton Radnyiankou és Ivan Kraucou politikai okokból történő önkényes és magyarázat nélküli letartóztatását, fogva tartását, kényszerdeportálását és elrablását Belaruszban;
8. követeli a békés tüntetők elleni erőszak és megfélemlítés azonnali beszüntetését, valamennyi politikai fogoly és a választások előtt, alatt és után önkényesen fogva tartott valamennyi civil társadalmi szereplő szabadon bocsátását, valamint az emberi jogok és szabadságok – többek között a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság és más politikai és polgári szabadságjogok – teljes körű helyreállítását és tiszteletben tartását Belaruszban;
9. a lehető leghatározottabban elítéli a békés tüntetők és a fogvatartottak ellen irányuló, megdöbbentő erőszakos cselekményeket, kegyetlen elnyomást és kínzást; felszólít e bűncselekmények teljes körű nemzetközi kivizsgálására, különösen az alábbi személyek halála tekintetében: Aljakszandr Tarajkouszki, Kansztancin Sismakou, Aljakszandr Vihor és Henadz Sutau;
10. óva inti a rezsimet minden arra irányuló kísérlettől, hogy a nemzeti, vallási, etnikai és egyéb kisebbségeket közvetett célpontként használja fel, elterelve a társadalom figyelmét a választási csalásról és az azt követő tömeges tiltakozásokról és elnyomásról; elítéli annak megakadályozását, hogy Tadeusz Kondrusiewicz érsek, a belarusz katolikus egyház vezetője visszatérjen az országba; hasonlóképpen óva int attól, hogy hamis narratívák jöjjenek létre a Belaruszt és annak területi integritását fenyegető, az EU-ból és tagállamaiból eredő külső fenyegetésekkel kapcsolatban; legmélyebb aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen narratívákat használnak fel a katonai tevékenységek igazolására, ideértve a belarusz erőknek Grodno régióban a Lengyelországgal és Litvániával közös határ felé történő mozgását;
11. elismeri a Belarusz Nép Koordinációs Tanácsát, mint a Belaruszban demokratikus változást, szabadságot és méltóságot követelő emberek legitim képviselőjét; támogatja a békés hatalomátadást egy inkluzív nemzeti párbeszéd eredményeként, a belarusz nép demokratikus és alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett;
12. felkéri az EKSZ-t és az Európai Bizottságot, hogy készítsék el a Belarusszal kapcsolatos politikájuk átfogó felülvizsgálatát, figyelembe véve az országon belüli fejleményekre vonatkozó különböző forgatókönyveket, amelyek között szerepel az EU által nyújtott, jelentősen megnövelt pénzügyi és technikai kötelezettségvállalás is, amennyiben a demokratikus változások – többek között az új választások – valósággá válnak;
13. üdvözli az uniós külügyminiszterek és az Európai Tanács azon döntését, hogy az elnökválasztást követően feketelistára veszik az erőszakért felelős személyeket, és egyéni szankciókat – többek között a vagyoni eszközök befagyasztását – vetnek ki azokra a belarusz tisztviselőkre, akik felelősek vagy hozzájárultak a belaruszi elnökválasztás eredményeinek meghamisításáért, valamint a polgári és emberi jogok megsértéséért; hangsúlyozza, hogy ezt a listát folyamatosan frissíteni és szükség esetén bővíteni kell, és azon szerepelnie kell Aljakszandr Lukasenkának és közeli munkatársainak is;
14. felkéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy nyújtsanak aktív és közvetlen támogatást a belarusz nem kormányzati szervezeteknek és közösségeknek, adjanak meg minden szükséges támogatást a belarusz polgároknak és emberijog-védőknek, szüntessenek be a belarusz állami intézményeknek nyújtott minden pénzügyi vagy egyéb támogatást, erősítsék meg a civil társadalomnak, a nem kormányzati szervezeteknek és az újságíróknak szóló támogatási programokat, a belarusz polgároknak szóló európai ösztöndíjprogramot, valamint nyújtsanak kölcsönöket konkrét reformprogramokhoz, ezáltal szabad utat engedve a partnerségi prioritásoknak és biztosítva a keleti partnerségen belüli teljes körű együttműködést;
15. sajnálatát fejezi ki az Oroszországi Föderációnak a Lukasenka-rezsimben való részvétele és támogatása miatt, és elítéli a Kreml által a belarusz nép ellen folytatott hibrid háborút; mélységesen aggasztja, hogy orosz tanácsadók és ügynökök mélyen beszivárogtak a közszolgálati médiába, a titkos- és biztonsági szolgálatokba, valamint a kormányzati ágakba, köztük az elnöki hivatalba; felhívja a Tanácsot, hogy támogassa a belarusz nemzet akaratát a Kreml beavatkozásának korlátozásával, többek között Oroszország SWIFT-rendszerhez való hozzáférésének akadályozásával és további célzott szankciók bevezetésével;
16. sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy ne vegyen részt olyan cselekményekben, amelyek veszélyeztetnék Belarusz szuverenitását és területi integritását, és nem fogadja el az illegitim hatóságok által a Lukasenka-rezsimnek az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolatai keretében – a nemzetközi jogot megsértve és a belarusz nép akarata ellenére – tett azon esetleges lépéseket, amelyek Belarusz szuverenitásának és függetlenségének korlátozásához vezetnének;
17. megjegyzi, hogy az orosz demokráciapárti civil társadalom nagyra értékeli a belarusz aktivistákkal való szolidaritást; óva int a helyzet militarizálására és a szomszédos országokkal való feszültségkeltésre irányuló minden kísérlettől;
18. üdvözli a Szerb Köztársaság azon döntését, hogy kilép a Szláv Testvériség elnevezésű hadgyakorlatból;
19. elismeri, hogy a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportnak és az uniós tagállamok médiájának szélesebb körű és részletesebb jelentést kell adnia a belarusz helyzetről; felhívja a Demokráciáért Európai Alapítványt, hogy támogassa jobban a belarusz civil társadalmat;
20. ösztönzi a tagállamokat, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel a Belaruszból politikai okokból menekülőkre vonatkozó vízumeljárásokat, és terjesszenek ki rájuk és családtagjaikra minden szükséges támogatást és segítségnyújtást;
21. mélységes aggodalmát fejezi ki az A1 Telekom Austria csoport tevékenységével kapcsolatban; felszólítja a vállalatot, hogy a demokrácia, a jogállamiság és a szólásszabadság értékeivel összhangban biztosítson korlátlan hozzáférést belarusz ügyfelei számára a mobilinternethez;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Belarusz Köztársaság hatóságainak.