ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az oroszországi helyzetről: Alekszej Navalnij megmérgezése
14.9.2020 - (2020/2777(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Sergey Lagodinsky, Heidi Hautala, Rasmus Andresen, Bronis Ropė, Anna Cavazzini, Hannah Neumann, Tineke Strik, Markéta Gregorová, Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Monika Vana, Sven Giegold, Jordi Solé, Francisco Guerreiro
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0280/2020
B9‑0280/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása az oroszországi helyzetről: Alekszej Navalnij megmérgezése
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az Európa Tanács egyezményére az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről,
– tekintettel az ENSZ vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményére,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borellnek Alekszej Navalnij megmérgezéséről szóló 2020. augusztus 24-i és 2020. szeptember 2-i, valamint az Európai Unió nevében tett 2020. szeptember 3-i nyilatkozataira,
– tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020. szeptember 8-i nyilatkozatára, amelyben Alekszej Navalnij megmérgezésének független kivizsgálására szólít fel,
– tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek Alekszej Navalnij megmérgezéséről szóló 2020. szeptember 8-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Alekszej Navalnij ügyvédként, bloggerként és korrupcióellenes aktivistaként számos – üzleti vállalkozásokat és orosz politikusokat érintő – korrupciós ügyet derített fel, Oroszország-szerte nyilvános tiltakozások élén állt, és egyike lett az orosz ellenzék néhány tényleges vezetőjének; mivel korábban őrizetbe vették, letartóztatták és elítélték, kísérletet téve politikai és nyilvános tevékenységeinek leállítására; mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ilyen eljárást visszaélésszerűnek és a tisztességes eljárás elvével ellentétesnek nyilvánított; mivel Navalnijt fizikai támadások is érték: 2017-ben egy orvosi fertőtlenítőszerrel kis híján megvakították, 2019-es fogva tartása alatt pedig állítólag megmérgezték; mivel az elkövetőket egyik esetben sem állították bíróság elé;
B. mivel Navalnij 2020. augusztus 20-án, Tomszkból Moszkvába tartó repülőútja alatt összeesett, és két hétre indukált kómába helyezték, hogy enyhítsék az életét komolyan fenyegető veszélyt; mivel augusztus 22-én a berlini Charité kórházba szállították;
C. mivel a német kormány 2020. szeptember 2-án bejelentette, hogy egy német katonai laboratórium által végzett klinikai és toxikológiai vizsgálatok kimutatták, hogy Navalnijt novicsok típusú idegméreggel megmérgezték;
D. mivel először orosz orvosok kezelték Navalnij mérgezését, akik később azt állították, hogy nem találták mérgezés nyomát a szervezetében, és megpróbálták megakadályozni az országból való elszállítását, és mivel az orosz hatóságok tagadják, tagadják, hogy bármilyen közük lenne az esethez;
E. mivel a novicsokhoz hasonló idegmérgek olyan kifinomult anyagok, amelyek halálosak, rendkívül összetettek és rendkívül nehezen szerezhetők be, speciális laboratóriumokat igényelnek, és amelyeket a Szovjetunió, majd a későbbiekben Oroszország fejlesztett ki; mivel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ezt az anyagot felvette a tiltott vegyi anyagok jegyzékébe;
F. mivel az elmúlt két évtizedben számos esetben előfordult a rezsim ellenfeleinek és független újságíróknak Oroszországon belüli vagy kívüli megmérgezése vagy célzott likvidálásuk egyéb formája vagy a meggyilkolásukra tett kísérlet, amelynek áldozatai között van Anna Politkovszkaja, Alexandr Litvinyenko, Szergej Szkripal, Borisz Nyemcov, Pjotr Verzilov és Vladimir Kara-Murza is;
G. mivel az emberi jogok és a jogállamiság helyzete Oroszországban tovább romlik az állami hatóságok arra irányuló módszeres igyekezete következtében, hogy elnyomják a szabad véleménynyilvánítást, korlátozzák a gyülekezési szabadságot, akadályozzák az ellenzéki tevékenységeket, elnyomással válaszoljanak a politikai és gazdasági elit körében uralkodó korrupció feltárására irányuló mindennemű tevékenységre és elfojtsák az orosz civil társadalom tevékenységeit;
H. mivel a társadalmi másként gondolkodók folyamatos elnyomását tovább erősíti a rendőrség és a biztonsági erők büntetlensége, valamint az, hogy a bíróságok nem hajlandók e bűncselekmények valódi elkövetőit eljárás alá vonni;
I. mivel a kormány vagy a kormánypárti média rendszeresen verbális támadásoknak, személyeskedő lejárató kampányoknak és dehumanizálásnak veti alá az ellenzék képviselőit;
J. mivel a gondolat és a szólás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogot az Oroszországi Föderáció alkotmánya rögzíti;
K. mivel az Oroszországi Föderáció aláírta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az emberi jogok európai egyezményét, valamint az Európa Tanács tagja, és így elkötelezte magát a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normák és elvek, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mellett;
L. mivel ezek az elvek az ellenállóképes és pluralista társadalom alapvető pillérei; mivel az ellenzék, a civil társadalmi szervezetek és a média szabad és független munkája a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalom sarokköve;
M. mivel az Európai Parlament számos alkalommal hangot adott aggodalmának a demokrácia oroszországi helyzetével, a jogállamiság és az alapvető jogok és elvek szisztematikus megsértésével, valamint a független és másként gondolkodó oroszországi szereplők mozgásterének szűkülésével kapcsolatban;
N. mivel a Parlament hivatalosan arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország már nem tekinthető „stratégiai partnernek”, tekintettel többek között ellenséges – harmadik országokban katonai beavatkozásokat és illegális megszállásokat is elkövető – külpolitikájára;
1. őszinte reményét fejezi ki Alekszej Navalnij, Oroszország legismertebb ellenzéki alakjának gyors és teljes felépülése iránt;
2. határozottan elítéli az Alekszej Navalnij elleni merényletet, valamint a vegyi fegyverek bevetését, ami a nemzetközi jog és a nemzetközi emberi jogi normák súlyos megsértésének minősül;
3. kinyilvánítja szolidaritását a nyitott és szabad társadalom iránt elkötelezett demokratikus erőkkel Oroszországban, és támogatja a támadások és elnyomás célpontjává vált egyéneket és szervezeteket;
4. felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanács német elnökségét, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel, az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az Európa Tanáccsal közösen lépjenek fel Alekszej Navalnij megmérgezésének nemzetközi kivizsgálása érdekében; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy maradéktalanul, átlátható és pártatlan módon működjenek együtt a nemzetközi szereplőkkel, és vonják felelősségre az elkövetőket;
5. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget az ellenzékkel, a civil társadalommal, a médiával, az emberijog-védőkkel és más aktivistákkal szembeni zaklatásnak, megfélemlítésnek és támadásoknak, és ehelyett tegyék lehetővé az orosz nép számára az alapvető szabadságok gyakorlását, valamint a legitim politikai és civil társadalmi tevékenységek folytatását; elítéli, hogy az orosz hatóságok nem védik meg ezeket a szereplőket a támadásokkal, zaklatással és megfélemlítéssel szemben, és nem vizsgálják ki részrehajlás nélkül az ellenük irányuló ilyen támadásokat;
6. felszólítja az orosz kormányt és az Állami Dumát, hogy vizsgálják felül a választások jogi keretét, valamint a külföldi ügynökökre és nemkívánatos szervezetekre vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy a nemzetközi normákkal összhangban elősegítsék a pluralizmust, a szabad és tisztességes választásokat, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az ellenzéki jelöltek számára;
7. felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki új stratégiát az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozóan; úgy véli, hogy bármilyen erre irányuló stratégiának jobban kell támogatnia azokat a civil társadalmi szervezeteket – beleértve Navalnij Korrupcióellenes Alapítványát –, amelyek előmozdítják a demokratikus értékeket, a jogállamiságot, az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat Oroszországban, és erősítik az orosz polgárokkal fenntartott, emberek közötti kapcsolatokat;
8. felkéri a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy a lehető leghamarabb fogadja el az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó célzott szankciók uniós rendszerét, amelyet az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat súlyosan megsértő személyekkel és szervezetekkel szemben alkalmaznának, különösen a civil társadalom, az ellenzéki aktivisták és az újságírók elnyomásával összefüggésben; olyan szankcionálási mechanizmusok bevezetését sürgeti, amelyek – Navalnij Korrupcióellenes Alapítványának megállapításaival összhangban – lehetővé tennék a korrupt személyek európai vagyonának összegyűjtését és befagyasztását; úgy véli, hogy ezeket a szankciókat az orosz kormányon belüli propagandistákra és a kormánypárti média azon tagjaira is ki kell terjeszteni, akik aktívan hozzájárulnak a félretájékoztatáshoz és az orosz ellenzékkel szembeni gyűlölettámadásokhoz;
9. sürgeti az uniós intézményeket és valamennyi tagállamot, hogy állítsák le az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépítését annak elkerülése érdekében, hogy Európa orosz energiaellátástól való függősége tovább növekedjen, valamint hogy Oroszország az ilyen, EU-ba irányuló energiaexportból származó bevételekből szerzett haszonból finanszírozza agresszív külpolitikáját és katonai beavatkozásait; felszólít a hasonló kétoldalú uniós projektek szisztematikus felülvizsgálatára, amelyek aláássák a szolidaritás elvét, támogatják a korrupciót vagy az emberi jogok megsértéséhez vezetnek;
10. ösztönzi az EU-t, hogy intézzen folyamatosan felszólításokat Oroszországhoz a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlen minden jogszabály hatályon kívül helyezése vagy módosítása érdekében; felszólítja Oroszországot, hogy tartsa fenn az ilyen nemzetközi normák elsőbbségét, összhangban az orosz alkotmány 15. cikke (4) bekezdésének kivételek nélküli rendelkezéseivel, és ne alkalmazza az orosz alkotmány ennek ellenkezőjét kimondó, a közelmúltban jogszerűtlenül életbe léptetett módosításait; hangsúlyozza, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédnek a nemzetközi jog tiszteletben tartásán kell alapulnia;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanács főtitkárának, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és Állami Dumájának.