Eljárás : 2020/2793(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0309/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0309/2020

Viták :

PV 05/10/2020 - 21
CRE 05/10/2020 - 21

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0264

<Date>{02/10/2020}2.10.2020</Date>
<NoDocSe>B9-0309/2020</NoDocSe>
PDF 180kWORD 61k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva az Európai Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a jogállamiságról és az alapvető jogokról Bulgáriában</Titre>

<DocRef>(2020/2793(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Juan Fernando López Aguilar</Depute>

<Commission>{LIBE}az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B9-0309/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a jogállamiságról és az alapvető jogokról Bulgáriában

(2020/2793(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. 7., 9. és 10. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

 tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára,

 tekintettel a Bulgáriában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus) létrehozásáról szóló, 2006. december 13-i bizottsági határozatra[1], a 2007–2019 közötti időszakra vonatkozó megfelelő éves jelentésekre, valamint a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért eredményekről szóló, 2019. október 22-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0498),

 tekintettel az európai szemeszter keretében Bulgáriára vonatkozóan 2020. május 20-án közzétett országspecifikus ajánlásokra (COM(2020)0502),

 tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. november 5-i Kolevi kontra Bulgária ügyben hozott ítéletére[2],

 tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014. július 1-jei Dimitrov és mások kontra Bulgária ügyben hozott ítéletére[3],

 tekintettel a Velencei Bizottság 2019. december 9-i véleményére a bulgáriai büntetőeljárási törvénynek és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvénynek a legfelsőbb bírákkal szembeni bűnügyi nyomozásokkal kapcsolatos módosítástervezeteiről,

 tekintettel a Velencei Bizottság 2017. október 9-i véleményére a bulgáriai igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvényről,

 tekintettel a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2017. június 19-i közös véleményére a bolgár választási törvénykönyv módosításairól,

 tekintettel a Velencei Bizottság 2015. október 23-i véleményére a Bolgár Köztársaság alkotmányának (az igazságszolgáltatás területén történő) módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetről,

 tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2020. szeptember 3-i határozatára az Emberi Jogok Európai Bírósága által az S.Z. kontra Bulgária és a Kolevi kontra Bulgária ügyekben hozott ítéletek végrehajtásáról,

 tekintettel a partnerszervezetek által az Európa Tanács újságírók védelmének és biztonságának előmozdításával foglalkozó platformja számára készített 2020. évi éves jelentésre,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Bulgáriával a nyomon követést követően folytatott párbeszédről szóló, 2019. június 27-i 2296. (2019) számú állásfoglalására,

 tekintettel az Európa Tanács fellépésére a gazdasági bűnözés és a korrupció ellen,

 tekintettel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) Bulgáriáról szóló 2019. december 6-i második megfelelési jelentésére,

 tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának az újságírók ellen Bulgáriában elkövetett rendőrségi erőszakról szóló, 2020. szeptember 3-i nyilatkozatára, valamint a 2019. november 25–29-i bulgáriai látogatását követő jelentésére,

 tekintettel az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének a Szlavi Angelov bolgár újságíró elleni brutális támadásról szóló, 2020. március 18-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Európa Tanács Nemzetközi Nem Kormányzati Szervezetek Konferenciája elnökének 2020. július 9-i nyilatkozatára a nonprofit jogi személyekről szóló bolgár törvény javasolt módosításairól,

 tekintettel az ENSZ rasszizmussal és kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges előadóinak 2020. május 13-i közös nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadójának 2019. október 21-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ-egyezmény végrehajtását felügyelő testületek Bulgáriáról szóló legutóbbi záró észrevételeire,

 tekintettel a Bolgár Köztársaság új alkotmányára irányuló, 2020. augusztus 17-én benyújtott javaslatra,

 tekintettel az Európai Unióban a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a bulgáriai jogállamiságról és alapvető jogokról szóló 2020. október 5-i vitára;

 tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus aktuális helyzetéről 2020. szeptember 10-én tartott eszmecserére,

 tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2019. szeptember 5-i létrehozása óta folytatott eszmecserékre, különösen a bulgáriai helyzetről szóló, 2020. augusztus 28-i eszmecserére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (az EUSZ 2. cikke);

B. mivel a jogállamiság, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, illetve az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni;

C. mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az EJEE-ben garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;

D. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája és az abban foglalt elvek az Unió elsődleges jogának részét képezik;

E. mivel az Alapjogi Charta 11. cikke és az emberi jogok európai egyezményének 10. cikke rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát és a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét;

F. mivel az igazságszolgáltatás függetlensége a hatalmi ágak szétválasztása demokratikus elvének alapvető követelménye, amelyet az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése, az Alapjogi Charta 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzít;

G. mivel az Unió működése a kölcsönös bizalom vélelmén alapul, amely szerint a tagállamok az EJEE-ben és az Alapjogi Chartában rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

H. mivel a jogállamiság az Unió alapját képező közös értékek egyike, és az egész Unió hatékony működésének előfeltétele, és mivel a Szerződések értelmében a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együtt felel a jogállamiság mint az Unió alapvető értéke tiszteletben tartásának, valamint az uniós jog, értékek és elvek tiszteletben tartásának biztosításáért;

I. mivel az Unió egészét érinti és fenyegeti az, hogy egy tagállam szisztematikusan megtagadja az Európai Unió alapvető értékeinek és azon szerződéseknek való megfelelést, amelyekhez szabadon csatlakozott; mivel az ilyen helyzetekre való reagálás elmaradása aláásná az Unió hitelességét;

J. mivel a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala megállapította, hogy a bolgár választási törvény akadályozza a nyelvi sokszínűséget és a külföldön élő polgárok szavazati jogát[5];

K. mivel az elmúlt években számos esetben számoltak be a kisebbségekkel szemben – többek között a kormányminiszterek részéről is – elhangzott gyűlöletbeszédről; mivel a parlamenti mentelmi jogot rendszeresen arra használják, hogy megvédjék a bolgár nemzetgyűlés képviselőit a gyűlöletbeszéd miatti elszámoltathatóságtól[6];

L. mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az uniós forrásokkal való bulgáriai visszaélésekről szóló jelentések, amelyeket alaposan ki kell vizsgálni; mivel az elmúlt hónapokban a bolgár állampolgárok számos magas szinten elkövetett korrupciós vádnak voltak tanúi, amelyek közül néhány közvetlenül érintette a miniszterelnököt; mivel az elmúlt hónapokban a nemzetközi média többször is beszámolt a bulgáriai bűnözői csoportok és a hatóságok közötti lehetséges kapcsolatokról;

M. mivel ezek a leleplezések több mint három hónapja megszakítás nélkül zajló, nagyszabású tüntetésekhez és civil társadalmi tiltakozásokhoz vezettek, amelyek során a bolgárok igazságot, a jogállamiság tiszteletben tartását és független igazságszolgáltatást követelnek, valamint tiltakoznak a demokrácia gyengülése és a mindent átható korrupció ellen; mivel a tüntetők követelései között szerepelt a kormány és a legfőbb ügyész lemondása, valamint a parlamenti választások haladéktalan megtartása; mivel ezekre a tiltakozásokra állítólag aránytalan erőszakkal válaszoltak a bűnüldöző hatóságok;

N. mivel a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és az idegenforgalmi miniszter 2020. július 15-én, az igazságügyi miniszter pedig 2020. augusztus 26-án lemondott;

O. mivel a miniszterelnök bejelentette, hogy a nemzetgyűlési választásokat követően le fog mondani[7];

P. mivel továbbra is komoly aggodalomra ad okot a bulgáriai korrupció elleni küzdelem; mivel ez a polgárok közintézményekbe vetett bizalmának aláásásával fenyeget;

Q. mivel a 2020 júniusában közzétett, az uniós polgárok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeiről szóló Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett bolgárok 80%-a vélte úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országukban, 51%-uk pedig úgy vélte, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció;

R. mivel a World Justice Project 2020. évi jogállamisági mutatója szerint Bulgária 128 ország közül az 53., és az uniós országok között az utolsó előtti helyen áll; mivel a Transparency International ez év elején közzétett 2019. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Bulgária az uniós régió országaiból származó lista alján helyezkedik el, és világviszonylatban a 74. helyen áll;

S. mivel az élénk civil társadalom és plurális média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében; mivel Bulgáriában romlik a médiaszabadság, amelyet a Riporterek Határok Nélkül által közzétett jelentésekben az ország rangsora is tükröz; mivel a sajtószabadságra vonatkozó, 2020. április végén közzétett 2020. évi világindexben Bulgária a 111. helyen áll a világon, és immár harmadik éve utolsó az uniós tagállamok között; mivel az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével és az újságírók biztonságával foglalkozó platformja három, a médiaszabadság súlyos és káros megsértésére figyelmeztető, 1. szintű jelzést tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban a bolgár hatóságok válasza még függőben van;

T. mivel Bulgária még mindig számos – különösen az igazságszolgáltatás függetlenségét illető – intézményi hiányossággal rendelkezik, amelyeket a Bizottság az évek során az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készített jelentéseiben is elismert; mivel azonban az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült legutóbbi, 2019. október 22-én közzétett jelentésben a Bizottság megállapította, hogy az e mechanizmus keretében Bulgária által tanúsított előrehaladás elegendő ahhoz, hogy eleget tegyen az Unióhoz való csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek, és ezért javasolta a felügyeleti mechanizmus megszüntetését; mivel a Parlament és a Tanács észrevételeinek figyelembevételét követően a Bizottságra hárul a feladat, hogy meghozza a végleges döntést az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetéséről; mivel Sassoli elnök levélben támogatta ugyan az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetését, ám hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani és érvényre kell juttatni a kötelezettségvállalásokat és a reformokat, és felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a médiaszabadság helyzetére;

U. mivel a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozóan a Parlament által javasolt új, átfogó mechanizmusnak – amelynek éves ellenőrzési ciklusa valamennyi tagállamra egyformán kiterjedne – az EUSZ 2. cikkében foglalt valamennyi értékre ki kell terjednie, és végső soron ezzel kell felváltani a Romániára és Bulgáriára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmusokat;

1. mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bulgáriai fejlemények a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok – többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása, a korrupció elleni küzdelem és a média szabadsága – tiszteletben tartásának jelentős romlásához vezettek; szolidaritását fejezi ki Bulgária népével az igazságszolgáltatás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokrácia iránti jogos követeléseiben és törekvéseiben;

2. hangsúlyozza, hogy létfontosságú, hogy biztosítsák az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékek maradéktalan érvényesülését, és az Alapjogi Chartában meghatározott alapvető jogokat; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák ezen értékek és jogok teljes és feltétel nélküli tiszteletben tartását;

3. tudomásul veszi a nemzetgyűlés új alkotmány elfogadása céljából történő összehívására irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy minden alkotmányos reformról alapos és inkluzív vitát kell folytatni, és annak az összes érdekelt féllel, különösen a civil társadalommal folytatott megfelelő konzultáción kell alapulnia, és azt a lehető legszélesebb konszenzussal kell elfogadni; tudomásul veszi a nemzetgyűlés elnökének a Velencei Bizottság elnökéhez intézett 2020. szeptember 18-i levelét, amelyben hivatalos kérelmet nyújtott be szakértői támogatás nyújtására és a Velencei Bizottság által a Bolgár Köztársaság új alkotmánytervezetéről szóló vélemény kiadására vonatkozóan; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy proaktívan törekedjenek arra, hogy a Velencei Bizottság és más érintett nemzetközi szervezetek még azelőtt értékeljék a szóban forgó intézkedéseket, hogy azok végleges jóváhagyására sor kerülne;

4. tudomásul veszi, hogy második olvasatban elfogadták a bolgár választási törvénykönyv módosításait; aggodalommal állapítja meg, hogy a bolgár parlament jelenleg új választási törvényt fogad el, miközben a rendes parlamenti választásokat legkésőbb hét hónapon belül meg kell tartani; felszólítja a bolgár hatóságokat annak biztosítására, hogy a választási jogszabályok teljes mértékben megfeleljenek a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala valamennyi ajánlásának, különös tekintettel a választási törvény alapvető elemeinek stabilitására, amelyet csak egy évvel a választások előtt lehet módosítani;

5. mélyen meg van győződve arról, hogy a bolgár parlamentnek kulcsszerepet kell játszania a végrehajtó hatalom elszámoltathatóságának biztosításában, minthogy a parlament a jogállamiság fenntartásához szükséges fékek és ellensúlyok egyike; aggodalmát fejezi ki a kormányzó többség azon gyakorlata miatt, hogy – gyakran megfelelő vita vagy az érdekelt felekkel folytatott konzultáció nélkül – túl sietősen fogadja el a jogszabályokat; tudomásul veszi a bolgár parlamentbe vetett közbizalom nagyon alacsony szintjét[8]; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetgyűlés épületeiben a közelmúltban korlátozásokat vezettek be az újságírókkal szemben, amelyek korlátozzák a parlamenti képviselőkhöz való hozzáférésüket, és ezáltal a parlamenti munka média általi ellenőrzésének lehetőségét;

6. mélységesen aggasztja, hogy az igazságszolgáltatási rendszer néhány, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Velencei Bizottság által azonosított rendszerszintű problémája továbbra is megoldatlan, különösen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsra és a legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezések tekintetében, nevezetesen az elszámoltathatóságot szolgáló hatékony mechanizmusok és a munkájukkal kapcsolatos tényleges fékek és ellensúlyok hiánya; kitart amellett, hogy a bolgár hatóságok az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, valamint a Velencei Bizottság és a GRECO igazságszolgáltatással kapcsolatos ajánlásait, különösen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyész jogállása tekintetében; megjegyzi, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Bulgária által elért haladásról készített, 2019. október 22-i bizottsági jelentés megemlíti, hogy széles körű vitára került sor a médiában, és egyes érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a kinevezési eljárással és a főügyészi poszt fő jelöltjével kapcsolatban, valamint hogy a civil társadalmi szervezetek utcai tiltakozásokat szerveztek;

7. aggodalmát fejezi ki a kézzelfogható eredményeket hozó magas szintű korrupciós vizsgálatok folyamatos hiánya miatt; megjegyzi, hogy a korrupció, valamint a hatékonyság és az elszámoltathatóság hiánya továbbra is mindent átható problémát jelent az igazságszolgáltatásban, és hogy a közvélemény igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalma továbbra is alacsony, mivel az emberek úgy vélik, hogy a bírák politikai nyomásnak vannak kitéve, ami egyenlőtlen igazságszolgáltatást eredményez; megjegyzi, hogy nőtt a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos nyomozások száma, többek között a magas rangú tisztviselők és a jelentős közérdeklődésre számot tartó személyek ellen indított, határokon átnyúló vonatkozású ügyek is; aggodalommal veszi tudomásul az alsó- és a felsőfokú bíróságok határozatai közötti eltéréseket, amelyek szintén hozzájárulnak a jogerős és tényleges elítélések hiányához; rámutat arra, hogy komoly, független és aktív vizsgálatokat kell folytatni és eredményeket kell elérni a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés és a pénzmosás területén, és hogy alaposan meg kell vizsgálni a 2020 nyarán megjelent hangfelvételeket követő, magas szinten elkövetett korrupcióra vonatkozó állításokat, valamint a lakás- és vendégház-botrányt, a tartályhajó-ügyet, a Rosenets tengerparti ingatlanügyet, valamint a bolgár fejlesztési bank állítólagos illegális pénzátutalását övező botrányt, amelyek együttesen a bolgár jogállamiság és korrupcióellenes intézkedések mélységes és rendszerszintű hiányosságaira utalnak; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a jogállamiság kevésbé szembetűnő hiányosságainak példái miatt, mint amilyen a pomoriei Sunset Resort apartmantulajdonosaival szembeni bánásmód; üdvözli az új, egységes korrupcióellenes ügynökség létrehozását Bulgáriában; felhívja a bolgár hatóságokat annak biztosítására, hogy az ügynökség hatékonyan tudja kezelni feladatainak széles körét, többek között az illegális vagyoni eszközök megelőzését, kivizsgálását és elkobzását;

8. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Bulgáriában az elmúlt évtizedben súlyosan romlott a média szabadsága; felhívja a bolgár hatóságokat, hogy alakítsanak ki a véleménynyilvánítás szabadságának kedvező környezetet, különösen a média tulajdonviszonyai átláthatóságának növelésével, valamint a média és a terjesztői hálózatok tulajdonviszonyai túlzott koncentrációjának megelőzésével, többek között a meglévő jogi keret megfelelő alkalmazásával, valamint a becsületsértések elleni büntetőjogi rendelkezések hatályon kívül helyezésével; hangsúlyozza, hogy az Elektronikus Médiatanács összetételét és megbízatását függetlenebbé és hatékonyabbá kell tenni; aggodalmát fejezi ki az arról szóló beszámolók miatt, hogy továbbra is folytatódik a média befolyásolása azáltal, hogy uniós forrásokat juttatnak a kormánybarát médiának;

9. megjegyzi, hogy az újságírók védelme a társadalom alapvető érdeke; felhívja a bolgár hatóságokat, hogy mindenkor biztosítsák az újságírók védelmét, és ezáltal garantálják függetlenségüket; határozottan elítéli azokat az eseteket, amikor kormánykritikus újságírók lejárató kampányok célpontjaivá váltak, és felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy korlátozzák ezeket a nem demokratikus gyakorlatokat; elítéli a riporterek elleni erőszakos cselekményeket és a műszaki felszereléseik megsemmisítését; sürgeti a bolgár hatóságokat, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot a tüntetésekről tudósító újságírók ellen elkövetett erőszak valamennyi esetével kapcsolatban; felszólítja a bolgár hatóságokat annak biztosítására, hogy a rendőrök és egyéb tisztviselők tartsák tiszteletben a sajtószabadságot és tegyék lehetővé az újságírók és médiaszakemberek számára, hogy biztonságosan tudósíthassanak a tüntetésekről; hangsúlyozza, hogy az állami tisztviselők által elkövetett erőszak ellentétes a tagállamok azon kötelezettségével, hogy fenn kell tartaniuk a sajtószabadságot és meg kell védeniük az újságírók biztonságát[9];

10. felhívja a bolgár hatóságokat, hogy teljes körűen és átfogóan foglalkozzanak az Európa Tanácsnak az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdításával foglalkozó platformján benyújtott valamennyi riasztással, és teljes mértékben tartsák be az Európa Tanács emberi jogi biztosának ajánlásait annak érdekében, hogy biztonságos környezetet biztosítsanak az újságíróknak Bulgáriában;

11. egyértelműen támogatja Bulgária népének az igazságszolgáltatás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokrácia iránti jogos követeléseit és törekvéseit; szilárd meggyőződése, hogy a békés tüntetés minden demokratikus országban alapvető jog, és támogatja az emberek békés tiltakozáshoz való jogát; elítéli a békés tüntetések elleni erőszak minden formáját; hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az információszabadságot mindenkor tiszteletben kell tartani; kiemeli, hogy az erőszak és az aránytalan erő alkalmazása elfogadhatatlan; különös megdöbbenését fejezi ki a nők és gyermekek, köztük a fogyatékossággal élő gyermekek elleni erőszak állítólagos alkalmazása miatt; aggodalmát fejezi ki az olyan magánvállalkozásoknál végzett jogellenes és túlzott ellenőrzések miatt, amelyek nyilvánosan támogatásukat fejezték ki a tiltakozások iránt; elítéli a rendőrség erőszakos és aránytalan fellépését a 2020. júliusi, augusztusi és szeptemberi tiltakozások során; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák a rendőrség intézkedéseinek teljes körű, átlátható, pártatlan és tényleges kivizsgálását;

12. elítéli az Emberi Jogok Európai Bírósága által a bolgár börtönökben tapasztalt embertelen körülményeket, többek között a túlzsúfoltságot, a rossz higiéniai és anyagi körülményeket, a cellákon kívüli tevékenységek korlátozott lehetőségeit, a nem megfelelő orvosi ellátást és a korlátozó büntetés-végrehajtási rendszerek hosszan tartó alkalmazását[10];

13. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bolgár hatóságok az Emberi Jogok Európai Bírósága által Bulgáriával szemben hozott több mint 45 ítéletet követően sem tettek eleget a tényleges vizsgálatok lefolytatására vonatkozó kötelezettségüknek; úgy véli, hogy ezek a visszatérő hiányosságok rendszerszintű probléma fennállását tárták fel[11]; kiemeli, hogy az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei és határozatai végrehajtásának felügyeletéről szóló 2019. évi éves jelentése szerint 79 Bulgária elleni jelentős ítélet végrehajtása várat magára;

14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól szóló, a 2009. évi ütemtervben meghatározott számos uniós irányelv ellenére Bulgáriában nem tartják kellően tiszteletben az eljárási jogokat; úgy véli, hogy ez jelentős hatást gyakorol az alapvető jogokra[12];

15. elítéli a roma származásúakkal, a nőkkel, az LMBTI-személyekkel és az egyéb kisebbségi csoportokhoz tartozó személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd, megkülönböztetés és ellenségeskedés valamennyi esetét, ami továbbra is komoly aggodalomra ad okot; felszólítja a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan a – többek között magas rangú politikusok által elkövetett – gyűlöletbeszéd eseteire, erősítsék meg a megkülönböztetéssel és a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni jogi védelmet, és ténylegesen vizsgálják ki és vonják büntetőeljárás alá az ilyen bűncselekményeket; üdvözli az éves neonáci „Lukov-menet” bíróság általi betiltását és a mögötte álló szervezet, a „BNU” elleni vizsgálat megindítását; felszólítja a bolgár kormányt, hogy fokozza az együttműködést a nemzetközi és a helyi emberi jogi megfigyelőkkel, és tegyen meg minden szükséges intézkedést a kisebbségek jogainak hatékony védelme érdekében, különös tekintettel a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságára, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítéleteinek[13] végrehajtása révén; felszólítja a bolgár hatóságokat és tisztviselőket, hogy határozottan ítéljenek el a kisebbségek ellen irányuló minden erőszakos cselekményt és gyűlöletbeszédet;

16. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy egyes lakóközösségekben ellenséges légkör alakult ki a roma származású emberekkel szemben, különösen azokkal szemben, akiknek a közösségeiket több településen megcélzó gyűléseket követően el kellett hagyniuk otthonaikat; sajnálatát fejezi ki a Vojvodinovo térségében élő romák megfélemlítése és erőszakos kilakoltatása miatt; felhívja a hatóságokat, hogy sürgősen kezeljék az érintett személyek helyzetét; úgy véli, hogy folytatni kell a roma származásúak általános lakhatási helyzetének javítására irányuló határozott intézkedéseket; úgy véli, hogy teljes mértékben meg kell szüntetni a roma származású gyermekek iskolai szegregációját; felszólítja a hatóságokat, hogy a Covid19-re adott válaszukban vessenek véget a roma kisebbséghez tartozó személyekkel szembeni gyűlöletbeszédnek és a faji megkülönböztetésnek, valamint szüntessék be a roma környékeket célzó rendőrségi műveleteket a világjárvány idején;

17. tudomásul veszi az Alkotmánybíróság 2018. július 27-i ítéletét az isztambuli egyezménynek Bulgária alkotmányával való összeegyeztethetetlenségéről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a határozat megakadályozza, hogy Bulgária megerősítse az egyezményt; mélységesen aggasztja az egyezménnyel kapcsolatos, folyamatosan negatív és félrevezető nyilvános vita, amelyet egy kiterjedt félretájékoztatási és rágalmazási kampány formált, miután a témáról több, a kormányhoz és az ellenzéki pártokhoz állítólagosan kapcsolódó médiaorgánum negatívan tudósított, és ami még inkább aggasztó, hogy ebben a bolgár parlament politikusai és politikai pártjai is részt vettek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyezménnyel szembeni tartósan negatív hozzáállás még inkább hozzájárul a nemi alapú erőszak kockázatának kitett kiszolgáltatott csoportok megbélyegzéséhez, amelyek helyzetét Európa-szerte – így Bulgáriában is – még inkább súlyosbította a Covid19 és a kijárási korlátozások,  és ami még inkább erősíti és szentesíti a büntetlenség érzését a nemi alapú bűncselekmények elkövetői körében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosításai, amelyek szigorúbb szankciókat vezettek be a nemi alapú erőszak tekintetében, elégtelennek bizonyultak a kérdés összetettségének kezelésére és legfőképpen annak megelőzésére; felhívja ezért a bolgár hatóságokat, hogy fokozzák a családon belüli erőszak megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, tegyenek meg mindent az isztambuli egyezmény megerősítésének lehetővé tétele érdekében, és az egyezményből vezessenek be minden olyan elemet, amely összhangban van az alkotmányos renddel, ugyanakkor keressenek átfogóbb megoldást a fennmaradó elemekre, valamint növeljék a családon belüli erőszak áldozatainak támogatásához szükséges menedékhelyek és egyéb szociális szolgáltatások számát;

18. szükségesnek tartja  a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, mind jogi, mind gyakorlati szempontból, minden területen; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy módosítsák a megkülönböztetés elleni védelemről szóló jogszabályt annak érdekében, hogy a nemi identitást is kifejezetten belefoglalják mint a megkülönböztetés alapját; felhívja a bolgár hatóságokat, hogy módosítsák a jelenlegi büntető törvénykönyvet úgy, hogy az magában foglalja a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és kifejezésen, valamint a nemi jellemzőkön alapuló gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletbeszédet; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy hajtsák végre a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és ezzel összefüggésben foglalkozzanak az azonos nemű házastársak és szülők helyzetével annak érdekében, hogy biztosítsák számukra a jogi és tényleges megkülönböztetésmentességhez való jog gyakorlását és hogy megfelelő jogi keretet alakítsanak ki, amely egyenlő jogokat biztosít minden pár számára;

19. aggályosnak tartja, hogy az esetlegesen nemzetközi védelemre szoruló személyeket megakadályozták abban, hogy Bulgária területére beutazzanak, vagy erővel kiutasították őket anélkül, hogy lehetőségük lett volna menedékjog kérelmezésére vagy egyénre szabott értékelésre[14]; különösen aggódik a török ellenzék tagjainak aggasztó deportálása miatt, ami sérti a nemzetközi szerződéseket és ellentétes az illetékes bolgár bíróságok által kiadott érvényes bírósági határozatokkal[15]; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák a menekültügyi jogszabályoknak és gyakorlatnak a menekültügyi vívmányokkal és az Alapjogi Chartával való teljes összhangját; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a Bulgária elleni kötelezettségszegési eljárást;

20. mélységes aggodalmának ad hangot a nonprofit jogi személyekről szóló törvény javasolt módosításaival kapcsolatban, amelyek rendkívül ellenséges környezetet teremtenének a külföldi finanszírozásban részesülő, közhasznú jogállással rendelkező civil társadalmi szervezetek számára, és az egyesülés szabadságának elvével és a magánélet tiszteletben tartásához való joggal való összeütközés kockázatát hordozzák magukban[16]; sürgeti a bolgár hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják meg az Európai Bíróság e tekintetben kialakult ítélkezési gyakorlatát;

21. megállapítja, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében Bulgária bizonyos haladást ért el; felszólítja a bolgár kormányt, hogy az EUSZ-ban meghatározott lojális együttműködés elvével összhangban működjön együtt a Bizottsággal kötelezettségvállalásainak folyamatos végrehajtásában; felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy tartózkodjanak minden olyan egyoldalú reformtól, amely veszélyeztetné a jogállamiság tiszteletben tartását, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását; tudomásul veszi, hogy a Bizottság jelezte, hogy Bulgária esetében még nem szünteti meg az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust; felhívja a Bizottságot, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében továbbra is kövesse nyomon az igazságügyi reformot és a korrupció elleni küzdelmet Bulgáriában mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére szolgáló, valamennyi tagállamra egyformán alkalmazandó, teljes körűen működőképes mechanizmus; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy adott esetben más rendelkezésre álló eszközöket is vegyen igénybe, például kötelezettségszegési eljárásokat, a jogállamisági keretet és költségvetési eszközöket, amint azok rendelkezésre állnak;

23. hangsúlyozza, hogy a bolgár kormánynak a Bizottsággal együttműködve szigorúbb ellenőrzést kell biztosítania az uniós források felhasználásának módja felett, és haladéktalanul foglalkoznia kell az azzal kapcsolatos aggályokkal, hogy az adófizetők pénzét a kormányzó párthoz kapcsolódó körök gyarapítására használják fel;

24. megismétli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló álláspontját[17] – beleértve azt, hogy szükség van a kedvezményezettek jogainak védelmére –, és felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb kezdje meg az intézményközi tárgyalásokat;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

 

[1] HL L 354., 2006.12.14., 58. o.

[2] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. november 5-i ítélete, Kolevi kontra Bulgária (1108/02. sz. kereset).

[3]Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2014. július 1-jei ítélete, Dimitrov és mások kontra Bulgária (77938/11. sz. kereset).

[4] HL L 41., 2020.2.6., 64. o.

[5] A Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala közös véleménye a bulgáriai választási törvény módosításairól, 2017. június 19., CDL-AD(2017)016.

[6] Az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2019. november 25–29-i bulgáriai látogatását követő jelentése, 2020. március 31., 33. és 38. o.

[9] Az Európa Tanács emberi jogi biztosának „Bulgáriának ki kell vizsgálnia az újságírók elleni rendőri erőszakot” című nyilatkozata, Strasbourg, 2020. szeptember 3.

[10] Lásd az alábbi ítéleteket: 2015. január 27., Neshkov és társai kontra Bulgária (36925/10., 21487/12., 72893/12., 73196/12., 77718/12. és 9717/13. sz. kereset); 2017. május 12., Simeonovi kontra Bulgária (21980/04. sz. kereset); 2016. január 21., Boris Kostadinov kontra Bulgária (61701/11. sz. kereset); 2017. június 29., Dimcho Dimov kontra Bulgária (77248/12. sz. kereset); 2015. november 17., Dimitrov és Ridov kontra Bulgária (34846/08. sz. kereset) és 2017. október 5., Kormev kontra Bulgária (39014/12. sz. kereset).

[11] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2015. március 3-i ítélete, S. Z. kontra Bulgária (29263/12. sz. kereset).

[12] Lásd a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság rendszeres látogatásairól készült legutóbbi jelentéseket.

[13] 2006. január 19-i ítélet, Ilinden Egyesült Macedón Szervezet és mások kontra Bulgária (59491/00. sz. kereset); 2011. október 18., Ilinden Egyesült Macedón Szervezet és mások kontra Bulgária (2. sz.) (34960/04. sz. kereset); 2018. január 11., Ilinden Egyesült Macedón Szervezet és mások kontra Bulgária (3. sz.) (29496/16. sz. kereset) és 2018. január 11., Yordan Ivanov és társai kontra Bulgária (70502/13. sz. kereset).

[14] ENSZ, Emberi Jogi Bizottság, Záró megjegyzések a Bulgáriáról szóló negyedik időközi jelentéséről, 2018. november 15., 29–30. pont.

[15]Emberi Jogok Európai Bírósága, végrehajtásra vár, Abdullah Büyük kontra Bulgária (23843/17. sz. kereset); Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal, Bulgáriáról szóló 2016. évi emberi jogi jelentés, 16. o.

[16] Európa Tanács, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek konferenciája elnökének nyilatkozata: „A nonprofit jogi személyekről szóló bulgáriai törvény javasolt módosításai aggodalomra adnak okot”, 2020. július 9.

[17] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0349.

Utolsó frissítés: 2020. október 6.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat