ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a feszültségek fokozódásáról Varósziában Törökország jogellenes tevékenységeit követően, és a tárgyalások újrakezdésének sürgős szükségéről
18.11.2020 - (2020/2844(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Kati Piri, Tonino Picula, Nacho Sánchez Amor
az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0355/2020
B9‑0358/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a feszültségek fokozódásáról Varósziában Törökország jogellenes tevékenységeit követően, és a tárgyalások újrakezdésének sürgős szükségéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Törökországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Törökországról szóló 2018. évi bizottsági jelentésről szóló 2019. március 13-i[1] és a veszélyes eszkalációról és Törökországnak a Földközi-tenger keleti térségében betöltött szerepéről szóló különleges európai tanácsi csúcstalálkozó előkészítéséről szóló 2020. szeptember 17-i állásfoglalására[2],
– tekintettel Famagusta lezárt része annak jogszerű lakóinak való visszaszolgáltatásáról szóló, 2012. február 14-i nyilatkozatára[3],
– tekintettel a Petíciós Bizottság 2018. november 21-i jelentésére a 2018. május 7–8-án Famagustában (Ciprus) tett tényfeltáró látogatást követően, a Famagusta Menekült Mozgalom nevében Loizos Afxentiou által benyújtott 733/2004. számú petícióval összefüggésben,
– tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, Törökországról szóló 2020. évi jelentésre (SWD(2019)0355),
– tekintettel a Törökországgal kapcsolatos, 2005. október 3-i tárgyalási keretre,
– tekintettel a Törökországról szóló 2020. október 16-i európai tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unió nevében a Varósziával kapcsolatos fejleményekről 2020. október 13-án tett nyilatkozatára,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő/alelnök) Varósziáról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az alelnök/főképviselő és Ferreira biztos 2020. október 20-i közös nyilatkozatára a ciprusi török közösség választási folyamatáról,
– tekintettel a nemzetközi jog alapelveire és az ENSZ Alapokmányára, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) Ciprusról szóló vonatkozó határozataira, beleértve az 550 (1984) és a 789 (1992) sz. határozatokat,
– tekintettel az ENSZ BT elnökének a ciprusi helyzetről szóló, 2019. október 9-i és 2020. október 9-i nyilatkozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 1974 augusztusában a Ciprusi Köztársaságban Famagusta városát a török erők lerohanták és azóta illegálisan megszállás alatt tartják;
B. mivel akkor Famagusta egy részét lezárták, azóta lakatlan és a török hadsereg közvetlen ellenőrzése alá tartozik;
C. mivel az ENSZ úgy véli, hogy a varósziai status quoért való felelősség Törökországot terheli, és ezért Törökország felel a jogállásának az 1979. évi magas szintű megállapodással, valamint az 550 (1984) és a 789 (1992) sz. ENSZ BT-határozattal ellentétes megváltoztatására irányuló erőfeszítésekért is;
D. mivel az ENSZ BT 550. (1984) sz. határozata „elfogadhatatlannak tartja Varószia bármely részének a lakosságától eltérő személyek általi betelepítésére irányuló kísérleteket, és felszólít e területnek az ENSZ igazgatása alá helyezésére”, és mivel az ENSZ BT 789 (1992) sz. határozata – az 550 (1984) sz. határozat végrehajtása céljából – sürgeti, hogy Varósziát bizalomépítő intézkedésként adják át jogszerű lakosainak, „az ENSZ ciprusi békefenntartó erejének ellenőrzése alatt”;
E. mivel 2020. október 8-án, az Ankarában 2020. október 6-án tett bejelentést követően Varószia egy részét részben „nyitottnak” nyilvánították, megsértve ezzel a korábbi megállapodásokat és az ENSZ BT vonatkozó határozatait;
F. mivel Törökország kijelentette, hogy egyoldalúan hajt majd végre különböző projekteket Varósziában, ami azzal fenyeget, hogy felkészíti a területet annak illegális betelepítésére;
G. mivel Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2020. november 15-i látogatása Ciprus megszállt területén egy varósziai piknik megtartása céljából provokatív cselekmény volt, amely a ciprusi törökök körében is reakciókat váltott ki;
H. mivel valamennyi korábbi tárgyalás során – többek között a legutóbbi, 2017-ben Crans-Montanában megrendezett, Ciprusról szóló konferencián – Varósziát felvették azon területek közé, amelyeket a ciprusi probléma két területet és két közösséget összefogó, közösen elfogadott szövetség alapján történő, átfogó rendezését követően ismét a ciprusi görög közigazgatás fennhatósága alá kell helyezni;
1. elmarasztalja Törökország Varósziában folytatott illegális tevékenységeit, különösen annak részleges „újranyitását”; hangsúlyozza, hogy egy új, megváltoztathatatlan helyzet létrehozása aláássa a kölcsönös bizalmat és a ciprusi probléma átfogó megoldásának kilátásait azáltal, hogy negatívan módosítja a helyi helyzetet, súlyosbítja a megosztottságot és bebetonozza Ciprus állandó megosztottságát; óva int attól, hogy Varósziában megváltoztassák a status quo-t, megsértve ezzel a vonatkozó ENSZ BT-határozatokat;
2. sürgeti Törökország kormányát, hogy az ENSZ BT közelmúltbeli felhívásának megfelelően vonja vissza ezt a döntést, és kerülje az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek további feszültségeket kelthetnek a szigeten; felszólítja Törökországot, hogy vonja ki csapatait Ciprusról, adja át Varószia térségét törvényes lakosainak az ENSZ ideiglenes irányítása alatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 550 (1984) számú határozatával összhangban, és tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely az illegális telepek politikája révén megváltoztatja a sziget demográfiai egyensúlyát; hangsúlyozza, hogy a ciprusi probléma megoldását követően az uniós vívmányokat az egész szigeten végre kell hajtani;
3. hangsúlyozza, hogy továbbra is az ENSZ égisze alatt folytatott közvetlen tárgyalások jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy olyan megoldást találjanak, amely újraegyesíti a szigetet és népét, ami többek között a Ciprus és Törökország közötti kapcsolatok normalizálódásához, a Ciprus és Törökország közötti kizárólagos gazdasági övezet elhatárolásának jobb kilátásaihoz, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatok megerősítéséhez vezet; sürgeti a Ciprus újraegyesítéséről az ENSZ főtitkárának védnöksége alatt folytatott tárgyalások mielőbbi újraindítását, és sürgeti Törökországot, hogy e célból tegyen kézzelfogható kötelezettségvállalást;
4. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a tárgyalások sikeres lezárásában, és hangolják össze erőfeszítéseiket az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy meggyőzzék Törökországot a Varósziát érintő illegális intézkedéseinek visszavonásáról;
5. megismétli, hogy támogatja a tisztességes, átfogó és életképes rendezést, amely két közösségből és két zónából álló föderáción alapul, amely egységes nemzetközi jogi személyiséggel, egységes szuverenitással és egységes állampolgársággal rendelkezik, ahol a két közösség politikailag egyenlő, összhangban az ENSZ BT vonatkozó határozataival, a nemzetközi joggal, az uniós vívmányokkal, tiszteletben tartva az Unió alapját képező elveket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legmagasabb szintű török hatóságok jóváhagyták a kétállami megoldást;
6. sajnálatának ad hangot a török elnök 2020. november 15-i varósziai látogatása során tett nyilatkozatait illetően, amelyek nyíltan felfedték Ankara „útitervét” a lezárt város illegális betelepítésére, valamint az elnök Ciprus állandó felosztása melletti kiállását;
7. szilárd meggyőződése, hogy a konfliktus fenntartható megoldása csak párbeszéden, diplomácián, valamint jóhiszeműen és a nemzetközi joggal összhangban folytatott tárgyalásokon keresztül érhető el;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Törökország elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0230.
- [3] HL C 249E, 2013.8.30., 1. o.