ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezésről
9.12.2020 - (2020/2846(RSP))
Nicola Procaccini, Dace Melbārde, Kosma Złotowski, Elżbieta Kruk
az ECR képviselőcsoport nevében
B9‑0405/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári– kezdeményezésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezésre (ECI(2020)000004),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 3. cikkének (3) bekezdésére, valamint 11. cikkének (4) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 19. és 24. cikkére, 53. cikke (1) bekezdésére, 63. cikkére, 79. cikke (2) bekezdésére, 107. cikke (3) bekezdése e) pontjára, 108. cikke (4) bekezdésére, 109. és 118. cikkére, 165. cikke (4) bekezdésére, 167. cikke (5) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 177. és 178. cikkére cikkére, valamint 182. cikke (1) bekezdésére,
– tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 10., 21., 22. és 51. cikkére,
– tekintettel a polgári és politikai jogokról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezségokmány 27. cikkére, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott nemzetközi egyezségokmányra,
– tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára,
– tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1990. évi koppenhágai dokumentumára, valamint az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkozó számos tematikus ajánlására és iránymutatására,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának határozataira és ítélkezési gyakorlatára, és különösen a T-646/13. sz. (Minority SafePack – egymillió aláírás– a sokszínű Európáért kontra Bizottság) ügyre és a T-391/17 sz. ügyre,
– tekintettel a Bizottság „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű javasolt kezdeményezésről– szóló, 2017. március 29-i (EU) 2017/652 határozatára,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság által a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” kezdeményezésről 2020. október 15-én tartott nyilvános meghallgatásra,
– tekintettel az ebben az európai polgári kezdeményezésben foglalt, az Európai Bizottságtól várt, e kezdeményezésen alapuló jogalkotási aktusokra vonatkozó, az aláírások bemutatása után az Európai Bizottságnak benyújtott, valamint a meghallgatás során az Európai Parlament elé terjesztett javaslatokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 222. cikkének (8) bekezdésére,
A. mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul;
B. mivel az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése az Unió céljai között felsorolja a gazdasági, szociális és területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást, a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartását, továbbá Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását;
C. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy tilos bármiféle alapon, köztük a nyelv és a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés;
D. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikke értelmében az Unió tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi sokféleséget;
E. mivel a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke rögzíti;
F. mivel az EU polgárainak körülbelül 8%-a nemzeti kisebbséghez tartozik, és körülbelül 10%-a regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél; mivel egyedülálló nyelveik és kultúráik révén az Unió kulturális gazdagságának alapvető részét képezik;
G. mivel az európai kisebbségek általános fogalmára jogi és tudományos kifejezések széles skálája vonatkozik; mivel az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményében, amely még mindig az európai kisebbségek védelmének legmagasabb szintű nemzetközi normája, a „nemzeti kisebbség” kifejezést használja annak érdekében, hogy elkerülje az Európában használt sokféle kifejezés továbbvitelével kapcsolatos nehézségeket;
H. mivel számos nemzeti és nyelvi kisebbség az asszimiláció és a nyelvvesztés gyorsuló tendenciájával szembesül, ami az EU-n belüli nyelvi és kulturális sokszínűség csökkenéséhez vezethet;
I. mivel 2013. július 15-én az Európai Bizottsághoz benyújtották a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést (a továbbiakban: a kezdeményezés), amely a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására irányuló uniós fellépésre szólított fel 11 javaslata végrehajtásának formájában;
J. mivel 2013. szeptember 13-án ugyanezen kezdeményezést elindították, ám az Európai Bizottság nem talált elegendő alapot annak nyilvántartásba vételére; mivel a kezdeményezés szervezői ennek vitatása céljából az EU Bíróságához fordultak, és 2017. február 3-án meghozott ítéletében a Bíróság megsemmisítette a Bizottságnak a kezdeményezés nyilvántartásba vételének elutasítására vonatkozó határozatát;
K. mivel a Törvényszék ítéletének való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatala érdekében az Európai Bizottság újra megvizsgálta a kezdeményezés jogi elfogadhatóságát, és 2017. március 29-én úgy határozott[1], hogy az eredeti 11 javaslat közül 9-re vonatkozóan nyilvántartásba veszi a kezdeményezést;
L. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet 15. cikke értelmében a Bizottság jogi elfogadhatóságra vonatkozó vizsgálata után, az aláírások sikeres összegyűjtését követően el kell végezni az európai polgári kezdeményezés tartalmi vizsgálatát; mivel a kezdeményezésre vonatkozó jogi és politikai következtetéseit a Bizottság az uniós Szerződések alapján állapítja meg;
M. mivel 2017. április 3. és 2018. április 3. között az EU-ban 1 128 385 igazolt aláírást gyűjtöttek, a nemzeti minimumszámot pedig 11 tagállamban teljesítették;
N. mivel az európai polgári kezdeményezés a transznacionális részvételi demokráciát szolgáló első eszköz a világban, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlen kapcsolatot létesíthessenek az uniós intézményekkel;
O. mivel a Minority SafePack az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés az összesen hatból;
P. mivel az (EU) 2019/788 rendelet 14. cikke értelmében nyilvános meghallgatás megszervezését követően a Parlamentnek értékelnie kell az egyes európai polgári kezdeményezések politikai támogathatóságát; mivel eljárási szabályzata 222. cikkének megfelelően a Parlament 2020. október 15-én nyilvános meghallgatást tartott;
1. ismételten támogatásáról biztosítja az európai polgári kezdeményezést mint eszközt, és felhív a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés lehetőséget ad a polgároknak törekvéseik megfogalmazására és kinyilvánítására;
2. rámutat, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2020. január 1-jén hatályba lépő új rendelettel párhuzamosan fontos megkönnyíteni az EU demokratikus és politikai életében történő részvételt szolgáló ezen eszköz újraindítását;
3. emlékeztet rá, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – az EUSZ 2. cikkének megfelelően alapvető uniós érték;
4. emlékeztet rá, hogy az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania saját kulturális és nyelvi sokszínűségét, továbbá biztosítania kell Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását; hangsúlyozza, hogy a kisebbségi nyelvek és kultúrák az Unió kultúrájának és örökségének részét képezik; rámutat, hogy az Unió ösztönözheti a kisebbségi jogok védelmét biztosító tagállami intézkedéseket;
5. felhívja a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban és a nemzeti hatáskörök figyelembevételével végezze el a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok lehetséges közös keretével kapcsolatos szakpolitikai lehetőségek hatásértékelését;
6. úgy véli, hogy az olyan közösségekben, ahol egynél több hivatalos nyelvet használnak, a nyelvi jogokat tiszteletben kell tartani anélkül, hogy az egyik nyelv jogait a másikhoz képest korlátoznák, az egyes tagállamok alkotmányos rendjének megfelelően; úgy véli, hogy a regionális nyelvek előmozdítása vagy a nyelvi közösségek védelme nem vezethet megkülönböztetéshez;
7. felszólít az Európai Unió és az Európa Tanács közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködésre a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén; rámutat, hogy egy ilyen együttműködés lehetővé tenné az Európai Unió számára, hogy építsen az Európa Tanács eredményeire és tapasztalataira, az Európa Tanács pedig hatékonyabban hajtsa végre a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája tekintetében megfogalmazott ajánlásait;
Az európai polgári kezdeményezés kilenc javaslata
8. elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállamok elsődleges felelősségi körébe tartozik; rámutat ugyanakkor, hogy az Európai Unió szerepet játszhat azzal, hogy támogatja a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában; rámutat, hogy számos tagállam fel tudja mutatni a különböző közösségek tiszteletteljes és harmonikus együttélésének sikeres példáit;
9. véleménye szerint a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó – a nemzeti és nyelvi közösségek javát szolgáló – intézkedéseknek pozitív cselekvésre kell irányulniuk, többek között a kultúra területén;
10. elismeri az etnikai és nyelvi kisebbségek hozzájárulását az EU kulturális örökségéhez, és kiemeli e tekintetben a média szerepét;
11. rámutat, hogy a nyelvi sokszínűség értékes összetevője Európa kulturális gazdagságának, amelyet védelmezni kell annak érdekében, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek nemzedékről nemzedékre fennmaradjanak; kifejezi aggodalmát azon regionális vagy kisebbségi nyelvek tekintetében, amelyeket a kihalás kockázata fenyeget;
12. felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségeket; véleménye szerint a soknyelvűség és a kulturális sokszínűség védelme a regionális fejlődés és az innováció előmozdítója;
13. véleménye szerint minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen rá, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson; felhívja ezért a Bizottságot, hogy végezzen értékelést, és hozza meg az ennek a célnak leginkább megfelelő intézkedéseket, kellően figyelembe véve a nemzeti nyelvi jogszabályokat is; megállapítja, hogy a kezdeményezés Európai Bizottsághoz történő 2013. évi benyújtása óta a társjogalkotók már elfogadtak fontos – a szerzői joggal és az audiovizuális médiával kapcsolatos – javaslatokat;
14. támogatásáról biztosítja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést; rámutat, hogy a Bizottság által nyilvántartásba vett kezdeményezés kilenc különböző területre vonatkozóan jogalkotási javaslatokat kér, és emlékeztet rá, hogy a kezdeményezés részéről elvárás, hogy minden egyes javaslatot önnön érdeme szerint vizsgáljanak és értékeljenek, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek figyelembevételével;
°
° °
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.