ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a jemeni humanitárius és politikai helyzetről
8.2.2021 - (2021/2539(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Ryszard Antoni Legutko, Raffaele Fitto, Anna Fotyga, Elżbieta Kruk, Elżbieta Rafalska, Veronika Vrecionová, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Adam Bielan, Ruža Tomašić, Jadwiga Wiśniewska, Emmanouil Fragkos, Valdemar Tomaševski, Witold Jan Waszczykowski
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0119/2021
B9‑0129/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a jemeni humanitárius és politikai helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a jemeni helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a Tanács Jemenről szóló, 2018. június 25-i és 2019. február 18-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének az új kormány megalakulásáról szóló, 2020. december 19-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa jemeni helyzetről szóló határozataira,
– tekintettel az ENSZ főtitkára szóvivőjének a kapcsolattartókhoz intézett, „Az ENSZ SAFER olajszállító tartályhajóhoz küldött technikai missziójának előkészítésével kapcsolatos fejlemények” című, 2021. február 2-i feljegyzésére,
– tekintettel az ENSZ-főtitkár Jemennel foglalkozó különleges képviselőjének az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett, 2021. január 14-i tájékoztatójára,
– tekintettel Élelmezési Világprogram főigazgatójának az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához intézett, 2021. január 14-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményre és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,
– tekintettel az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményére és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, 2000.évi fakultatív jegyzőkönyvére,
– tekintettel a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1980. október 10-i ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló 1997. szeptember 18-i ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. szeptemberi határozatára, mely szerint ki kell vizsgálni a konfliktus alatt Jemenben elkövetett valamennyi állítólagos emberi jogi visszaélést,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a jemeni konfliktus 2014-ben tört ki, amikor Irán által támogatott húszi felkelők átvették az irányítást a főváros, Szanaa felett, és még inkább kirobbant, amikor 2015-ben elmozdították az ország nemzetközileg elismert elnökét, ami egy Szaúd-Arábia által vezetett, a húszi felkelők elleni küzdelemre irányuló multinacionális koalíció bevonásához vezetett; mivel az országot azóta az Irán által támogatott húszi lázadók és Szaúd-Arábia közötti keserű, helyettesítő erők által vívott (proxy) háború sújtja;
B. mivel a hat és fél évig tartó jemeni háború a világ legnagyobb humanitárius válságát okozta, és a Covid19-világjárvány súlyosbította a már amúgy is aggasztó helyzetet; mivel a Hudajda közelében kiújult erőszak tovább akadályozta az országba irányuló olyannyira szükséges humanitárius segítségnyújtást; mivel az ENSZ arra irányuló erőfeszítései, hogy tartós békét teremtsen az országban, sajnálatos módon eredménytelenek voltak;
C. mivel a háború a jemeni infrastruktúra és gazdaság összeomlásához vezetett, és becslések szerint miatta 24,4 millió ember – a lakosság 80%-a – szorul humanitárius segítségnyújtásra, 20 millióan szenvednek az élelmiszer-ellátás súlyos bizonytalanságától, 9,7 millió ember az éhínséget megelőző helyzetben van és legalább 3,6 millió ember belső menekült, továbbá a háború 233 000 jemeni életét követelte, ebből 131 000 főjét olyan közvetett okok miatt, mint az élelmiszer, az egészségügyi szolgáltatások, a megfelelő higiénés körülmények és az infrastruktúra hiánya;
D. mivel a becslések szerint Jemen lakosságának 70–80%-a húszi ellenőrzés alatt álló területen él; mivel a húszik fegyverként használták fel a humanitárius segélyt, és megakadályozták, hogy civilek hozzájussanak; mivel 2018 októberében húszik az Egészségügyi Világszervezet munkatársaitól laptopokat koboztak el, amelyekről úgy vélték, hogy korrupció és csalás bizonyítékai találhatók rajtuk;
E. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése megállapította, hogy „megalapozottan vélhető”, hogy a jemeni konfliktus valamennyi résztvevője elkövetett háborús bűncselekményeket; mivel mindkét felet vádolják azzal, hogy lakott területeken – többek között kórházakban – rakétákat lőttek ki; mivel a húszi felkelők tüzérségüket és rakétavetőiket szándékosan kórházak és iskolák mellett helyezték el; mivel az ENSZ elismert nemzetközi és regionális szakértőkből álló, Jemennel foglalkozó csoportja felhívta a Biztonsági Tanácsot, hogy utalja a jemeni helyzet kérdését a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és terjessze ki a Biztonsági Tanács szankciói által érintett személyek listáját;
F. mivel az ENSZ elismert nemzetközi és regionális szakértőkből álló, Jemennel foglalkozó csoportja részletesen ismertette a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéseinek kiterjedt büntetlenségét, ideértve a megkülönböztetés és az arányosság elvét sértő légicsapásokat, az önkényes fogva tartásokat, a kínzásokat és az erőszakos eltüntetéseket, a civil társadalommal és a vallási kisebbségekkel szembeni támadásokat, a nemi alapú erőszakot, a gyermekkatonák – akik közül néhányan csupán hét évesek – húszik általi alkalmazását, valamint a tizenéves lányok kémként, őrként és orvosként való toborzását;
G. mivel Húria Mashúr volt jemeni emberi jogi miniszter arról számolt be, hogy Szanaában a nőket szándékosan elbocsátják munkahelyükről egy új húszi szabály alapján, amely kizárja a nőket a közéletből, mivel részvételük állítólag ellentmond a csoport vallási meggyőződésének; mivel jemeni aktivisták a „Követelem a jogaim” arab címkével ellátott közösségimédia-kampányt indítottak, hogy elítéljék az új politikát;
H. mivel egy stabil, békés jemeni kormány és egy teljes mértékben működőképes jemeni kormány döntő fontosságú az ország jövője és regionális békéje és biztonsága szempontjából; mivel 2015 óta az Európai Unió 896 millió eurót különített el a jemeni válságra, ebből 553 millió eurót humanitárius segélyre és 318 millió eurót fejlesztési támogatásra;
I. mivel 2018. december 13-án Stockholmban (Svédország) az ENSZ vezetésével megállapodás született a jemeni konfliktusban részt vevő felek között, amely a konfliktus békés rendezésére törekedett; mivel a megállapodás kezdetben csökkentette az erőszak mértékét, de végrehajtása nem sokkal később megtorpant;
J. mivel 2019. november 5-én a Jemeni Köztársaság kormánya és az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács Rijádban (Szaúd-Arábia) megállapodásra jutott egy hatalommegosztás alapján szerveződő kormány létrehozásáról annak érdekében, hogy véget vessenek a Déli Átmeneti Tanács által délen folytatott hatalmi harcnak, ami az ország további szétaprózódásának kockázatát hordozza magában;
K. mivel 2020. december 18-án a nemzetközi közösség üdvözölte Abdr Rabbu Manszúr Hádi jemeni elnök bejelentését, hogy a rijádi megállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítései részeként fontos áttörésként új, hatalommegosztás alapján szerveződő kabinetet hoz létre;
L. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jemennel foglalkozó szakértői csoportja bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy Irán megsértette a fegyverembargót azáltal, hogy fegyvereket szállított a húsziknak; mivel a húszi ellenőrzés alatt álló területet arra használták, hogy Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben található nemzetközi repülőterek, olajszállító tartályhajók és infrastruktúra ellen Sammad-2 és Sammad-3 típusú iráni, robbanóanyaggal felszerelt, pilóta nélküli légi járműveket indítsanak; mivel iráni Shahed-136 típusú „pilóta nélküli öngyilkos légi járműveket” vetettek be a húszi ellenőrzés alatt álló jemeni el-Dzsauf tartományban;
M. mivel Irán áll a Báb el-Mandeb-szorost – a világ egyik legértékesebb kereskedelmi útvonalát, amely összeköti a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal – átlépő hajók elleni támadások mögött, veszélyeztetve ezzel a tengerszoroson való hajózás szabadságának biztonságát; mivel a jemeni instabilitás folyamatos fegyverkereskedelemhez vezetett a Vörös-tenger mentén az afrikai országokban, többek között Dzsibutiban, Dél-Szudánban, Kenyában és még a Közép-afrikai Köztársaság nyugati részén is;
N. mivel az ENSZ-főtitkár szóvivője hangsúlyozta, hogy sürgősen foglalkozni kell azzal a humanitárius és környezeti fenyegetéssel, amelyet a jemeni Rasz Issza partjainál található SAFER olajszállító tartályhajóról való egymillió hordónyi olajszivárgás jelent, és hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek még mindig nem érkezett válasz a húsziktól az arra irányuló többszöri kérésükre, hogy nyújtsanak biztonsági biztosítékokat a térségbe irányuló jövőbeli ENSZ-misszióhoz;
O. mivel az Al-Kaida és a Dáis kihasználta a jemeni politikai és biztonsági helyzet romlását; mivel 2021. február 4-én az ENSZ kijelentette, hogy az Al-Kaida jemeni szervezete egyik magas rangú tagjának letartóztatása értékes betekintést nyújthat az Al-Kaida globális hálózatába; mivel a libanoni síita terrorista csoport, a Hezbollah húszi lázadó egységeket képezett ki és felügyelt, és mivel több tagját meggyilkolták Jemenben;
P. mivel 2018 februárjában Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely rávilágított Irán konfliktusban játszott szerepére, az iráni fegyverembargó megsértéseire és arra, hogy nem sikerült megakadályozni, hogy a tiltott fegyverek eljussanak a húszi lázadókhoz;
1. mély aggodalmának ad hangot a jemeni humanitárius és politikai helyzet folyamatos romlása és annak a polgári lakosságra gyakorolt pusztító hatása miatt; kitart amellett, hogy a konfliktusban érintett valamennyi félnek teljesítenie kell a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi a polgári lakosság számára a humanitárius javakhoz való akadálytalan hozzáférést és lehetővé teszi a sebesültek evakuálását;
2. emlékezteti a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy a nemzetközi humanitárius jog kifejezetten védelmezi a kórházi és egészségügyi személyzetet, és hogy a polgári lakosok és a polgári infrastruktúra szándékos célba vétele háborús bűncselekménynek számít; elítéli az országban bejelentett számos emberi jogi visszaélést, sürgeti a bűncselekmények független kivizsgálását, és felszólít a bűnösnek talált személyek felelősségre vonására;
3. úgy véli, hogy Jemenben a fenntartható és inkluzív béke csak az összes fél érdemi részvételével zajló tárgyalások révén érhető el , és támogatja a tárgyalásoknak az ENSZ égisze alatt történő azonnali újraindítását; ismételten támogatásáról biztosítja Martin Griffiths urat, az ENSZ-főtitkár Jemenért felelős különmegbízottját; üdvözli, hogy az USA támogatja a tűzszünet bevezetésére, a humanitárius csatornák megnyitására és a béketárgyalások helyreállítására irányuló ENSZ-kezdeményezést, és üdvözli Timothy Lenderkingnek az Egyesült Államok Jemenért felelős különmegbízottjává való közelmúltbeli kinevezését;
4. üdvözli Szaúd-Arábia jelentős hozzájárulását a Jemennek nyújtott humanitárius segítségnyújtáshoz; tudomásul veszi a királyság azon kötelezettségvállalását, hogy a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban elkerüli a polgári áldozatokat és megvédi a polgári infrastruktúrát;
5. határozottan elítéli a rakéták és a robbanóanyaggal felszerelt, pilóta nélküli légi járművek használatát, és követeli, hogy a húszik vessenek véget ezek Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek elleni kilövésének; elítéli az iráni fegyverek – többek között a fejlett iráni Shahed-136 típusú „pilóta nélküli öngyilkos légi járművek” – húszi lázadóknak való átadását, és súlyos aggodalmának ad hangot azok bevetése miatt; megismétli, hogy a Vörös-tengeren – többek között a Báb el-Mandeb-szorosban – mindenkor tiszteletben kell tartani a hajózás szabadságát; hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell a SAFER olajszállító tartályhajó jelentette súlyos humanitárius és környezeti fenyegetéssel;
6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentések szerint a húszik gyermekkatonákat alkalmaztak Jemenben, és emlékezteti az összes felet a nemzetközi jog és egyezmények szerinti kötelezettségeikre; felszólít a konfliktusban érintett valamennyi gyermekkatona szabadon bocsátására, hogy megkapják azt a támogatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy most és a jövőben a jemeni társadalom pozitív tagjaivá és vezetőivé váljanak;
7. súlyos aggodalmának ad hangot a vallás vagy meggyőződés szabadságának Jemenben való megtagadásáról – és annak részeként hátrányos megkülönböztetésről, jogellenes fogva tartásokról és erőszak alkalmazásáról – beszámoló híradások miatt; felszólítja az összes felet, hogy tartsák tiszteletben és védjék meg a vallás és a meggyőződés szabadságához való jogot;
8. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a beszámolók szerint a nők szanaai munkahelyükről való szándékos elbocsátása olyan új húszi szabályok alapján történt, amelyek szerint a nők közéletben való részvétele ellentmond a csoport vallási meggyőződésének; hangsúlyozza, hogy a nőknek joguk van dolgozni, és támogatásáról biztosítja a jemeni nőket és aktivistákat, akik a közösségi médiában követelik a jogaik érvényesítését;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Jemen elnökének, a jemeni képviselőháznak, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárának.