Eljárás : 2021/2576(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0179/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0179/2021

Viták :

PV 09/03/2021 - 23
CRE 09/03/2021 - 23

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0088

<Date>{08/03/2021}8.3.2021</Date>
<NoDocSe>B9-0179/2021</NoDocSe>
PDF 189kWORD 59k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a szíriai konfliktusról, tíz évvel a felkelés után</Titre>

<DocRef>(2021/2576(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Nathalie Loiseau, Barry Andrews, Olivier Chastel, Engin Eroglu, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Moritz Körner, Javier Nart, Urmas Paet, Dragoș Pîslaru, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0177/2021

B9-0179/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai konfliktusról, tíz évvel a felkelés után

(2021/2576(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a szíriai helyzetről szóló 2018. március 15-i[1], a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2017. május 18-i[2], az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények, többek között a népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló 2017. július 4-i[3], az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről szóló 2019. október 24-i[4], „Az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, 5/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspont – A Jordániában, Libanonban és Törökországban a szíriai válság nyomán a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nyújtott támogatás folytatása” című 2020. július 10-i[5], valamint „A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatás: a kihívásokkal való szembenézés és a nehézségek leküzdése” című 2011. november 17-i[6] állásfoglalására,

 tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének korábbi nyilatkozataira, többek között az idlibi humanitárius hozzáférésről szóló 2020. februári, a Szíriáról szóló 2019. szeptember 26-i, valamint az északkelet-szíriai fejleményekről szóló 2019. október 9-i nyilatkozatára,

 tekintettel az ENSZ szíriai különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához (ENSZ BT) intézett legutóbbi, 2021. január 22-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Szíriáról szóló, 2015. december 18-i 2254. sz. ENSZ BT-határozatra, valamint a Bab el Hava-i határátkelőhelyre vonatkozó rendelkezések 2021. július 10-ig történő megújításáról szóló, 2020. július 11-i 2533. sz. ENSZ BT-határozatra,

 tekintettel az ENSZ BT elnöki nyilatkozataira, amelyek újólag megerősítik, hogy az ENSZ BT határozottan támogatja a vegyifegyver-tilalmi egyezményt,

 tekintettel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) az ENSZ főtitkárához intézett, a szíriai vegyifegyver-program felszámolása terén elért eredményekről szóló havi jelentéseire,

 tekintettel az ENSZ főtitkárához intézett, a humanitárius kérdésekről szóló határozatok szíriai konfliktusban részt vevő valamennyi fél általi végrehajtásáról szóló 60 napos jelentésre,

 tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriában 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és e személyek büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248 sz. határozatára,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az ENSZ Szíriával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága által közzétett jelentéseire,

 tekintettel a Szíriára vonatkozó, 2017. április 3-án elfogadott uniós stratégiára, továbbá az EU Szíriára és Irakra, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról szóló, 2015. március 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre,

 tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. január 15-i (KKPB) 2021/30 tanácsi végrehajtási határozatra[7], amely felvette Szíria új külügyminiszterét az EU szankciós jegyzékébe, továbbá a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra,

 tekintettel az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával összeköttetésben álló személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó ENSZ BT-szankciókra, valamint az Európai Unió Tanácsának vonatkozó végrehajtási határozataira,

 tekintettel arra, hogy 2011-ben létrehozták a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát,

 tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2003. június 16-i 2003/444/KKBP tanácsi közös álláspontra[8], az NBB-re vonatkozó, az egyetemes megerősítést és végrehajtást célzó 2004. évi cselekvési tervre, valamint a 2011. évi felülvizsgált uniós cselekvési tervre,

 tekintettel a 2020. június 30-án megtartott, Szíria és a térség jövőjének támogatásáról szóló negyedik brüsszeli konferencia következtetéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a szíriai rezsim 2011. február végén Darában szíriai gyerekeket tartóztatott le, tartott őrizetben és kínzott meg azért, mert Bassár el-Aszad elnököt kritizáló graffitiket festettek a város falaira; mivel 2011. március 15-én Darában és Damaszkuszban szíriaiak ezrei, addig soha nem látott tömegek vonultak utcára demokratikus reformokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a kínzások beszüntetését, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, szabad és tisztességes választások megtartását, valamint a korrupció felszámolását követelve; mivel e lakossági tiltakozások évek óta folynak az ország egészében, a nagyvárosokban – például Homszban, Hamában, Idlibben, valamint Aleppó és Damaszkusz lakónegyedeiben – és a kisebb városokban – így például az északkeleti El-Haszakában és az északnyugati Kafr Nablban – egyaránt;

B. mivel a 2011-es szíriai felkelés, amelyben az ország valamennyi etnikai és vallási csoportjának, valamint összes tartományának vezetője részt vett, Szíria etnikai és vallási sokszínűségének megnyilvánulása volt;

C. mivel a szíriai rezsim a nép legitim demokratikus törekvéseire a szíriai biztonsági erőket és az irányítása alatt álló szövetséges milíciákat bevetve puszta brutalitással reagált; mivel a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint 2011 márciusa óta több mint 230 000 polgári személyt gyilkoltak meg, akiknek 88%-át a szíriai rezsim, 3%-át az orosz erők, 2%-át a Dáis, 2%-át pedig a fegyveres ellenzéki csoportok ölték meg; mivel több mint 15 000 polgári személyt kínoztak halálra, 99%-ukat a rezsim börtöneiben; mivel azóta több mint 150 000 polgári személyt hurcoltak el erőszakosan és tartanak fogva: ezen esetek 88%-áért a szíriai rezsim, 6%-áért a Dáis, 3%-áért pedig a fegyveres ellenzéki csoportok felelősek; mivel több mint 29 500 gyermeket gyilkoltak meg, akiknek 78%-át a szíriai rezsim és az iráni milíciák, 7%-át az orosz erők, 3%-át pedig a Dáis ölte meg; mivel több mint 28 500 nőt gyilkoltak meg, akiknek 77%-át a szíriai rezsim, 6%-át az orosz erők, 3%-át pedig a Dáis ölte meg; mivel azóta több mint 3400 egyészségügyi dolgozót hurcoltak el erőszakosan és tartottak fogva, és ezen esetek 98%-áért a szíriai rezsimet terheli a felelősség;

D. mivel a szíriai rezsim vegyi fegyvereket, Scud-rakétákat, hagyományos tüzérségi fegyvereket és légibombákat, valamint hordóbombákat, kazettás bombákat és gyújtóbombákat vetett be civilek által sűrűn lakott negyedekben, így például Homszban, Hamában és Kelet-Aleppóban; mivel a békés tüntetőktől, akiket a szíriai biztonsági erők éles lövedékei megsebesítettek, országszerte megtagadták az egészségügyi ellátást, valamint halálra kínozták őket a katonai kórházakban és fogdákban, amint azt a Franciaország által az ENSZ BT-nek 2014 májusában benyújtott Caesar-jelentés is bizonyítja; mivel a családokat következetesen megakadályozták abban, hogy halottaikat temetőkben temessék el; mivel a vidéki városokban elkövetett számos mészárlás, amelyeknek férfiak, nők és gyermekek százai estek áldozatul, részét képezte a szíriai rezsim kritikus hangok elnémítására alkalmazott megfélemlítési stratégiájának; mivel az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága arról számolt be, hogy a szíriai rezsim erői és milíciái a nemi erőszakot rendszeresen háborús fegyverként alkalmazzák;

E. mivel különmegbízottjainak mandátumát felhasználva az ENSZ számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy létrejöjjön az összes csoportra kiterjedő tűzszünet, szabadon bocsássák a fogvatartottakat, biztosított legyen a humanitárius segítség eljutása az ország minden részébe, védelemben részesüljenek az újságírók és a nem kormányzati szervezetek, valamint hogy inkluzív párbeszéd alakuljon ki a 2011 után kirobbant konfliktus politikai megoldására;

F. mivel Oroszország Kína támogatásával 2011 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 16 határozatát – többek között a Szíria Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé utalására és a szélesebb körű humanitárius hozzáférésre vonatkozó ENSZ BT-határozatokat is – megvétózta; mivel Irán és a Hezbollah közvetlenül támogatja a szíriai rezsimet a civil lakosság elnyomásában; mivel Oroszország 2015 óta logisztikai, diplomáciai és pénzügyi erőforrásokat fordít arra, hogy az orosz légierő nagyszabású katonai beavatkozásokat hajtson végre a szíriai rezsim támogatása érdekében; mivel Törökország 2016 óta közvetlen beavatkozásokat hajt végre Szíriában azzal a céllal, hogy az ország északi, túlnyomórészt szíriai kurd enklávékból álló részeit megszállja;

G. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa több alkalommal is felhívta a figyelmet a Szíriában elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekre, különösen 2011 óta; mivel az újságírók, a nemzetközi szervezetek és a független nemzetközi szervezetek, így például az ENSZ Szíriával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága olyan jogsértéseket dokumentáltak, amelyek emberiesség elleni bűncselekményeknek, háborús bűncselekményeknek, valamint kínzás és szexuális erőszak bűncselekményének minősülnek;

H. mivel az Unió és tagállamai 2012-ben felfüggesztették a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolataikat; mivel a tagállami követségek 2012 eleji bezárását követően az Unió 2012 decemberében bezárta a Damaszkuszban működő uniós küldöttségét;

I. mivel a 2009-ben aláírt EU–Szíria társulási megállapodást 2011-ben felfüggesztették; mivel az „Unió a Mediterrán Térségért” kormányközi kereten belül felfüggesztették Szíria tagságát;

J. mivel 2011 előtt az Unió volt Szíria legnagyobb kereskedelmi partnere; mivel a Tanács szankciókat fogadott el a polgári lakosság elnyomásában részt vevő természetes személyekkel és szervezetekkel szemben, amely szankciókat 2011-es elfogadásuk óta kiterjesztettek a helyzet tárgyalások útján történő politikai rendezése érdekében; mivel e szankciók humanitárius mentességeket is magukban foglalnak;

K. mivel a szíriai rezsim felkelésre adott válaszlépése Szíria gazdasági és társadalmi struktúrájának megsemmisítéséhez vezetett; mivel a libanoni gazdaság 2019-es évvel kezdődő bedőlése, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggő, 2020 márciusától jelentkező globális gazdasági hatások tovább súlyosbították a szíriai font összeomlását;

L. mivel Szíria komoly nemzetközi nyomásra 2013 októberében aláírta és megerősítette a vegyifegyver-tilalmi egyezményt, miután Kelet-Gútában, a Damaszkusztól keletre fekvő, civilek lakta negyed ellen végrehajtotta eddigi legnagyobb vegyi támadását; mivel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálati és azonosítási csoportja megállapította, hogy azóta több alakommal is bevetettek vegyi fegyvereket civilek ellen, és ezért a szíriai rezsimet terheli a felelősség; mivel 2020 júliusában az OPCW Végrehajtó Tanácsa újfent felkérte hivatalosan a szíriai rezsimet, hogy adjon számot vegyifegyver-létesítményeiről;

M. mivel a konfliktus azzal járt, hogy 2021 elején a menekültek száma elérte a közel 7 millió főt, Szíriában több mint 13 millió fő függ a humanitárius segítségnyújtástól, 6,8 millióan belső menekültté váltak, és több mint 3 millióan élnek nehezen megközelíthető, ostrom alatt álló területeken; mivel továbbra is létfontosságú, hogy a humanitárius segítség eljusson a lakosság valamennyi rászoruló részéhez, és mivel a szíriai lakosság 40%-a olyan területeken él, amelyek nem a kormányzat ellenőrzése alatt állnak; mivel a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a lakosság általános egészségügyi ellátása mellett továbbra is milyen komoly jelentőséggel bír az, hogy északnyugat- és északkelet-Szíriába be lehessen jutni a határokon keresztül;

N. mivel az egészségügyi létesítmények elleni folyamatos támadások megtizedelték Szíria egészségügyi rendszerét, és így a szíriaiak számára immár komoly nehézséget jelent, hogy megbirkózzanak a Covid19-válság okozta kihívásokkal;   mivel jelenleg Szíriában a kórházaknak kevesebb mint 64%-a, az egyészségügyi alapellátást nyújtó intézményeknek pedig 52%-a működik; mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségügyi dolgozók 70%-a elmenekült az országból;

O. mivel az egészségügyi létesítmények elleni rendszeres – a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértésének minősülő – támadások már a kezdetektől fogva a szíriai konfliktus sajátos ismertetőjegyei voltak;   mivel a koronavírus-járvány megjelenése ellenére a támadások még 2020-ban is folytatódtak; mivel az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten egyre inkább felismerték, hogy Szíriában szisztematikus jelleggel követnek el támadásokat az egészségügyi létesítmények ellen, de azt, hogy az egyértelmű felelősség kit terhel, nehéznek bizonyult megállapítani; mivel a 2014-ben elfogadott 2139. sz. ENSZ BT-határozat a konfliktusokban részt vevő valamennyi felet felszólítja „az egészségügyi ellátás semlegességére vonatkozó elv” tiszteletben tartására, leszögezve, hogy „valamennyi félnek demilitarizálnia kell az orvosi létesítményeket [...], valamint tartózkodnia kell a polgári objektumok elleni támadásoktól”; mivel az ENSZ BT 2286. sz. határozatának 2016-os elfogadása megerősítette azon egyedi intézkedéseket, amelyek az egészségügyi ellátás védelmét hivatottak szavatolni a világ különböző pontjain kialakuló konfliktusokban; mivel az ENSZ főtitkára létrehozott egy belső vizsgálóbizottságot az ENSZ keretein belül, amely 2019 szeptembere és 2020 áprilisa között megvizsgálta az északnyugat-szíriai incidensek egy szűk körét;

P. mivel a Golán-fennsík szíriai terület, amelyet 1967 óta Izrael Állam megszállás alatt tart;

Q. mivel 2009 óta valamennyi uniós tagállam megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát; mivel 2011-ben a Tanács létrehozta a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát; mivel a Szíriára vonatkozó uniós stratégia felhívja az Uniót, hogy a nemzeti megbékélési folyamathoz és az átmeneti igazságszolgáltatáshoz szükséges háttér megteremtése érekében mozdítsa elő az elszámoltathatóságot a Szíriában elkövetett háborús bűncselekmények tekintetében;

R. mivel 2018-ban létrehozták az első, francia és német bűnüldöző és igazságügyi hatóságok vezette közös nyomozócsoportot (JIT) a szíriai háborús bűnösök letartóztatásának és büntetőeljárás alá vonásának előmozdítása érdekében, miután közzétételre került a Caesar-jelentés, amely arról számolt be, hogy 2011 óta a szíriai fogdákban módszeresen több tízezer nőt és férfit éheztettek és kínoztak meg;

1. támogatását fejezi ki a tíz évvel ezelőtt, 2011. március 15-én Darában, Damaszkuszban és az ország többi részén a demokratikus reformokért békésen tüntető szíriai emberek demokratikus törekvései iránt; megemlékezik arról az 500 000 emberről, akik a szíriai elnyomás és konfliktus áldozatául estek azóta, hogy a népfelkelés kezdetét vette; úgy véli, hogy Szíria jövőjét maguknak a szíriaiaknak kell meghatározniuk;

2. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elmúlt tíz évben nem sikerült elmozdulni a politikai holtpontról, és elismerését fejezi ki az ENSZ különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek a konfliktus politikai megoldására irányuló erőfeszítéseiért; osztja a különmegbízott azzal kapcsolatos aggályait, hogy semmiféle előrelépés nem történt; ugyanígy aggodalommal tölti el a Szíriát sújtó gazdasági összeomlás és katasztrofális humanitárius válság;

3. felszólítja Oroszországot, Iránt és a Hezbollahot, hogy vonják ki az ENSZ-mandátum nélkül műveleteket végrehajtó csapataikat Szíria területéről; elítéli Oroszországnak és Iránnak a civil lakosság szíriai rezsim általi totális elnyomásának támogatásában betöltött szerepét, valamint hogy a két ország ellenőrzést gyakorol Szíria politikai folyamata és gazdasági erőforrásai felett;

4. felhívja Törökországot, hogy vonja ki csapatait Észak-Szíriából, amely területet Törökország illegálisan – bármilyen jellegű ENSZ-mandátum nélkül – tart megszállás alatt; elítéli, hogy Törökország a genfi egyezmények alapján fennálló nemzetközi kötelezettségeit megsértve szíriai kurdokat szállít át jogellenesen a megszállt Észak-Szíriából Törökországba azzal a céllal, hogy ott fogva tartsa és büntetőeljárás alá vonja őket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Törökország által végzett, jelenlegi is zajló áttelepítések a szíriai kurd lakosság elleni etnikai tisztogatásnak minősülhetnek; hangsúlyozza, hogy Törökország beavatkozása gyengítette a Dáis elleni nemzetközi erőfeszítéseket; határozottan elítéli, hogy Törökország a nemzetközi jogot megsértve szíriai zsoldosokat alkalmaz a líbiai és a hegyi-karabahi konfliktusokban;

5. kijelenti, hogy támogatja a szíriai vezetésű alkotmányos reformfolyamat létrehozásáról szóló 2015. évi 2254. sz. ENSZ BT-határozatot; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár a szíriai ellenzéki mozgalmak többször is elkötelezték magukat amellett, hogy tárgyalásokat folytassanak a szíriai rezsimmel Szíria új alkotmányának kidolgozása keretében, valamint többször is jelezték, hogy készen állnak e tárgyalásokra, a szíriai rezsim erre nem mutatott fogadókészséget;

6. ellenzi a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolatok normalizálását mindaddig, amíg Szíriában nem történik olyan érdemi előrelépés a gyakorlatban, amely az inkluzív politikai folyamatban való egyértelmű, tartós és hiteles részvétellel jár együtt; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a 2021-ben esedékes szíriai elnökválasztás semmilyen szempontból sem hiteles a nemzetközi közösség szemszögéből nézve;

7. szilárdan hisz Szíria vallási és etnikai sokszínűségében; elítéli a szíriai rezsim régóta fennálló diszkriminatív fellépéseit a szíriai kurdokkal szemben; elítéli a szíriai rezsim által az alavita közösség kritikus hangjai, például az Európai Parlament Szaharov-díjasa, Ali Farzat ellen a Bassár el-Aszad elnökkel szembeni bírálata miatt elkövetett célzott támadásokat, valamint a szíriai rezsim támadásait 124 keresztény templom ellen, amelyeket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat dokumentált; határozottan elítéli a vallási kisebbségekhez tartozók Dáis általi meggyilkolását, és különösen a jeziditák, valamint a síita muzulmán és keresztény hitű emberek ellen 2014 és 2018 között elkövetett népirtást; mélységesen elítéli a kisebbségek fegyveres ellenzéki csoportok általi üldözését;

8. aggodalmának ad hangot a feszültség fokozódása miatt az iraki Kurdisztánban, ahol az elmúlt években Szíriához képest nagyobb volt a stabilitás, és biztonságos menedéket biztosított a szíriai menekültek számára;

9. emlékezteti a nemzetközi közösséget a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által Szíriában elkövetett emberi jogi jogsértések súlyosságára és nagyságrendjére; rámutat, hogy elsősorban a szíriai rezsim tartozik felelősséggel azon döntéséért, hogy a békés tüntetéseket elmondhatatlan eszközökkel fojtotta el; emlékeztet a Caesar-jelentés fontosságára, valamint arra, hogy Franciaország 2014-ben megerősítette az ENSZ BT-nek azon 11 000 azonosított fogoly fényképeinek hitelességét, akiket 2011 és 2013 között a Damaszkusz környéki  fogdákban és katonai kórházakban halálra éheztettek és kínoztak;

10. határozottan elítéli, hogy a szíriai rezsim 550 nemzetközi és szíriai újságírót meggyilkolt, a Dáis és más fegyveres csoportok pedig több tucatot; felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon a börtönből azt a 400 újságírót, akiket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint fogva tart;

11. a leghatározottabban elítéli a nemi erőszak nők elleni háborús fegyverként való alkalmazását, legyen szó akár a szíriai rezsimről és milíciáiról, ahogyan azt az ENSZ független nemzetközi bizottsága is dokumentálta, akár a Dáis által elkövetett erőszakról a jezidita és síita nők ellen; emlékeztet a nők szerepére a 2011-es felkelésben, valamint annak alapvető fontosságára, hogy a nőket bevonják a szíriai politikai, gazdasági és igazságszolgáltatási struktúrák valamennyi szintjébe, beleértve az átmeneti igazságszolgáltatást is;

12. határozottan elítéli a humanitárius dolgozók ellen valamennyi fél, különösen a szíriai rezsim és a Dáis által elkövetett támadásokat; rámutat a szíriai rezsim különleges felelősségére a humanitárius dolgozók 2011 óta történő célzott meggyilkolásáért, valamint Oroszország döntő felelősségére, például a Médecins Sans Frontières (MSF) tábori kórházának 2015. októberi bombázása miatt;

13. a leghatározottabban elítéli, hogy a független médiaközpontokat, kórházakat, humanitárius infrastruktúrát – többek között a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint több mint 207 orvosi létesítményt – és szíriai polgári védelmi egységeket, például a White Helmets humanitárius szervezet tagjait célzó, kazettás lőszerekkel, vákuumbombákkal és nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott orosz légicsapásokban összesen több mint 6900 polgári személy, köztük 2000 gyermek vesztette életét; elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy a közösségi médiában folytatott agresszív és folyamatos félretájékoztatási kampány révén rontsa a White Helmets-ről a nyugati médiában kialakult képet; a leghatározottabban elítéli az orosz harci repülőgépek részvételét a szíriai rezsim vegyi fegyverekkel elkövetett támadásaiban, például a 2017. áprilisi Kan Sejkun elleni támadás során, amelyet követően orosz harci repülők azonnal lebombázták az egyetlen kórházat, ahol az áldozatokat kezelték; elítéli a szíriai területen végrehajtott izraeli támadásokat;

14. felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon az igazságtalanul fogva tartott 130 000 politikai foglyot, köztük a szíriai biztonsági erők által erőszakkal elhurcolt nőket, férfiakat és gyermekeket; határozottan elítéli a kínzás, az embertelen bánásmód és a szexuális erőszak szisztematikus alkalmazását és a szörnyű körülményeket, amelyek között fogva tartják őket, anélkül hogy polgári bírósághoz, ügyvédhez, orvosi ellátáshoz vagy családjukhoz fordulhatnának; hangsúlyozza, hogy megtagadják tőlük a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogaikat, többek között visszatartják a letartóztatásukra vonatkozó információkat és kínzást alkalmaznak a hamis vallomások kicsikarása érdekében; sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy biztosítsák az elismert nemzetközi humanitárius nem kormányzati szervezetek és ellenőrző szervezetek előzetes értesítés nélküli azonnali és akadálytalan bejutását a fogva tartási létesítményekbe;

15. megerősíti, hogy az e bűncselekmények elkövetéséért felelős személyeket – egyéb nemzetközi vagy nemzeti átmeneti igazságszolgáltatási eljárások hiányában – az uniós tagállamoknak is büntetőeljárás alá kell vonniuk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által fogva tartott és elhurcolt személy kérdését a béke elérésére irányuló átmeneti folyamat alapvető részeként oldják meg;

16. üdvözli, hogy 2021. február 24-én a németországi Koblenz bíróságán emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészesség miatt első alkalommal elítélték a szíriai rezsim egy biztonsági tisztjét;

17. határozottan elítéli, hogy Oroszország Kína támogatásával 16-szor vétózta meg ENSZ BT-ben, hogy Szíriát a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák; emlékeztet, hogy a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével kapcsolatos nemzetközi igazságszolgáltatás tekintetében továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell az elsődleges joghatóságnak lennie;

18. hangsúlyozza, hogy a Dáis még mindig aktív a régióban, és eddig nem sikerült legyőzni; aggodalmát fejezi ki a Dáis által elkövetett bűncselekmények bizonyítékainak megőrzése és az azokhoz való hozzáférés nehézségei miatt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az e bűncselekmények dokumentálására és bizonyítékainak megőrzésére irányuló helyszíni erőfeszítéseket; üdvözli a Dáishoz csatlakozott uniós és nem uniós állampolgárok büntetőeljárás alá vonását;

19. üdvözli az uniós tagállamok által 2019 óta annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy széles körű nemzetközi támogatást biztosítsanak ahhoz, hogy az ENSZ általános költségvetésén belül hosszú távon garantálják az ENSZ nemzetközi, pártatlan és független mechanizmusának finanszírozását, amely a 2011 márciusa óta Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozás és büntetőeljárás alá vonásuk támogatására szolgál (IIIM);

20. üdvözli a francia-német közös nyomozócsoportot (JIT), amely a Caesar-jelentésben dokumentált emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálását támogatja; üdvözli a két ország által 2018-ban kiadott, három magas rangú biztonsági tiszt letartóztatására vonatkozó nemzetközi elfogatóparancsokat; elismerését fejezi ki a helyi szíriai nem kormányzati szervezetek által az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények ellenőrzésében, dokumentálásában, valamint bizonyítékainak összegyűjtésében és védelmében játszott szerepért, valamint a nem kormányzati szervezetek, például a Nemzetközi Elszámoltathatóság és Igazságszolgáltatási Bizottság kiegészítő szerepét az európai bűnüldöző és igazságügyi hatóságok támogatásában az uniós tagállamok területén tartózkodó háborús bűnösök hatékony büntetőeljárás alá vonásában; felhívja az EU-t, hogy biztosítson több jogi képzést a szíriaiak számára, hogy szerepet játszhassanak a büntetlenség elleni küzdelemben;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a büntetlenségről, külön fejezetet szentelve benne Szíriának; hangsúlyozza, hogy e cselekvési tervnek a háborús bűnösök EU-n belüli büntetőeljárás alá vonására irányuló tagállami erőfeszítések és források jobb összehangolására és összehangolására kell törekednie; úgy véli, hogy az átmeneti igazságszolgáltatás alapvető szerepet játszik a béke hosszú távú biztosításában;

22. felszólítja az EU-t, hogy hozzon létre egy külön európai alapot a szíriai emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára;

23. sürgeti a tagállamokat, hogy közös joghatóságok kialakítása révén javítsák az igazságszolgáltatási, rendőrségi és bevándorlási erőforrások koordinációját az igazságszolgáltatási hatáskörök tagállamok közötti kölcsönös megosztása és a büntetőeljárások megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a felkészültebb tagállamoknak meg kell osztaniuk szakértőiket és tolmácsaikat a hatékony és eredményes nyomozások elősegítése érdekében, miközben  az igazságügyi koordinációs erőfeszítések felgyorsítása érdekében minden tagállamnak ki kellene kijelölnie egy ügyészt ezekre a bűncselekményekre;

24. felszólítja a tagállamokat, hogy a genfi egyezmény 1. cikkének f) pontja értelmében uniós szinten automatikusan osszák meg a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyekre vonatkozó információkat; úgy véli, hogy nemzeti szinten szorosabb együttműködésre van szükség a bevándorlási hatóságok és az ügyészek között a feltételezett háborús bűnösökkel kapcsolatban;

25. minden uniós tagállamot kivétel nélkül arra ösztönöz, hogy teljes mértékben működjenek együtt a büntetlenség elleni küzdelemben; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamok nem működnek együtt a szíriai háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonása terén;

26. teljes mértékben támogatja a Hollandia vezetésével 2020 szeptembere óta tett, arra irányuló európai erőfeszítéseket, hogy Szíriával szemben jogi eljárást indítsanak a Nemzetközi Bíróságon az ENSZ kínzás elleni egyezményének megsértése miatt;

27. felszólítja a tagállamokat, hogy az OPCW soron következő 2021. tavaszi konferenciáján kérjék Szíria OPCW-tagságának felfüggesztését, amiért meghamisított vegyi fegyverek használatára vonatkozó bizonyítékokat; ismételten megdöbbenését fejezi ki és elítéli a szíriai rezsim által a polgári lakosság ellen klórgázzal, szarinnal és mustárgázzal elkövetett 336 dokumentált támadást;

28. határozottan elítéli a szíriai rezsim új törvényeit, amelyek megfosztják magántulajdonuktól a külföldön élő szíriaiakat; úgy véli, hogy ez a politika ellentétes Szíria hosszú távú érdekével, hogy béke és nemzeti egység jöjjön létre;

29. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szíriai nép tíz évvel a konfliktus kezdete után is folyamatosan szenved; különösen aggódik amiatt, hogy Szíriában csak az elmúlt évben egyötöddel nőtt a humanitárius szükségletek száma, és hogy újabb 4,5 millió szíriai szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, és 90%-uk a szegénységi küszöb alatt él; úgy véli, hogy a humanitárius segítség célba juttatásának továbbra is központi prioritásnak kell maradnia az EU számára Szíriában, és hogy a megnövekedett szükségletek erősebb pénzügyi és politikai választ igényelnek az EU részéről; megjegyzi, hogy a Bab al-Hava határátkelőhelyről szóló 2533. sz. ENSZ BT-határozat 2021 júliusában megújításra kerül; úgy véli, hogy a jelenleg határokon átnyúló szállításra szoruló emberek támogatásakor nem lehet a humanitárius segítségnyújtás határokon átnyúló célba juttatására támaszkodni; emlékeztet, hogy 2,4 millió szíriai[1]megélhetése függ e határátkelőtől, és hogy súlyos és életeket veszélyeztető következményekkel járna, ha az átkelőhely fennmaradását nem biztosítanák legalább még 12 hónapig; elítéli az ENSZ BT azon tagjainak fellépését, amelyek a humanitárius segítség célba juttatásának politikai célú korlátozására törekedtek; sürgeti az ENSZ BT valamennyi tagját, hogy támogassák a határátkelőről szóló határozat megújítását a súlyosbodó humanitárius válság elkerülése, valamint a humanitárius elvekkel összhangban végrehajtott, határokon átnyúló beavatkozások kiterjesztése és támogatása érdekében; kiemeli annak fontosságát, hogy az ENSZ Közgyűlésének 74/169. sz. határozatával összhangban biztosítsák a Bab al-Szalám és a Dzsarubija határátkelőhelyek azonnali újbóli engedélyezését annak biztosítása érdekében, hogy a segélyek a legközvetlenebb útvonalakon keresztül elérjék a rászoruló lakosságot az északnyugati és északkeleti területeken egyaránt;

30. felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen foglalkozzon a szíriai nép rekordszintű humanitárius szükségleteivel Szírián belül és kívül egyaránt; ösztönzi az EU-t, hogy az ötödik brüsszeli szíriai adományozói konferencia összehívójaként társuljon más nemzetközi adományozókkal a szíriai humanitárius reagálási terv (HRP) egészségügyi ágazatának nyújtott támogatás növelése érdekében, megnövelt, rugalmas, többéves finanszírozás révén, amely hosszú távon fedezi a lakosság szükségleteit; felhívja a nemzetközi adományozókat, hogy fektessenek be kifejezetten olyan programokba, amelyek kijavítják, helyreállítják és megerősítik a megrongálódott vagy megsemmisült egészségügyi létesítményeket és a kárt szenvedett egyéb polgári infrastruktúrákat;

31. felhívja az ENSZ BT-t, hogy a soron következő ENSZ-határozatokba és hivatalos megbeszélésekbe foglalja bele az egészségügyi dolgozók védelmére irányuló kifejezett felhívásokat; e tekintetben felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai és operatív támogatást az ENSZ által vezetett elszámoltathatósági kezdeményezésekhez és vizsgálatokhoz a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében;

32. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a március 29–30-i ötödik brüsszeli adományozói konferencián ne csak fenntartsák a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, hanem növeljék azokat a szíriaiak, a belső menekültek és a menekültek, valamint a régióban a válság által érintett közösségek támogatása érdekében; rámutat, hogy az EU és tagállamai a legnagyobb humanitárius donorok a szíriai humanitárius válság vonatkozásában, és hogy 2011 óta adományaik összege elérte a 20 milliárd eurót; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya állítólag jelentősen csökkenteni kívánja a segélyekhez való hozzájárulását, Szíria esetében 67%-os, Libanon esetében pedig 88%-os csökkentést tervezve;

33. elismeri a szomszédos államok szerepét, hogy szolidaritást mutatnak és segítséget nyújtanak a Libanonban, Jordániában, Törökországban és Irakban tartózkodó szíriai menekülteknek; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy továbbra is finanszírozzanak humanitárius segítségnyújtási programokat a menekülteknek otthont adó országokban és a szíriai belső menekültek támogatására; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy adjanak meg minden szükséges finanszírozást és támogatást annak biztosítása érdekében, hogy a befogadó országokban élő szíriai menekült gyermekek ne csak az alapfokú, hanem a középfokú oktatáshoz is hozzáférjenek; sürgeti a fogadó országokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést ennek elérése érdekében, és számoljanak fel minden adminisztratív és jogi akadályt; ösztönzi a befogadó országokat, hogy összpontosítsanak a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférésre, valamint az állampolgári okmányokra, amelyek elősegítik a menekültek önellátóvá válását;

34. felhívja a tagállamokat, hogy a szíriai rezsimmel fenntartott kapcsolatok normalizálása nélkül támogassák az elveken alapuló humanitárius segítségnyújtást; óva int attól, hogy az EU pénzügyi eszközeit közvetlenül vagy közvetve Szíria általános újjáépítésébe fektessék be, amennyiben a szíriai rezsim nem hajt végre hiteles politikai folyamatot; elítéli a Szíria tönkretételéből hasznot húzni igyekvő orosz, iráni, kínai és török üzleti terveket; határozottan ellenzi a kapcsolatok bármely uniós tagállam általi normalizálását; határozottan elítéli az európai parlamenti képviselők szíriai rezsimnél tett látogatásait, és hangsúlyozza, hogy ezek az európai parlamenti képviselők nem képviselik az Európai Parlamentet;

35. felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák fenn a szíriai elnyomásban részt vevő személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az elvi alapokon nyugvó humanitárius fellépésekre vonatkozó humanitárius mentességek révén elkerüljük a szankciók nem szándékos negatív következményeit, valamint hogy az Egyesült Államokkal közösen kell kezelni a túlzott banki megfeleléssel kapcsolatos kihívásokat;

36. emlékeztet minden uniós tagállamot, hogy Szíria nem biztonságos ország a visszatéréshez; úgy véli, hogy minden visszatérésnek biztonságosnak, önkéntesnek, méltóságteljesnek és tájékozottnak kell lennie, összhangban az EU kinyilvánított álláspontjával; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tartózkodjanak attól, hogy nemzeti politikáik keretében megfosszák szíriaiak bizonyos kategóriáit védett státuszuktól, és fordítsák meg ezt a tendenciát, ha már alkalmaztak ilyen politikákat; sürgeti Libanont, Törökországot és a régió valamennyi országát, hogy függesszék fel a szíriaiak Szíriába való akaratuk ellenére történő visszatoloncolását;

37. mély aggodalmának ad hangot az észak- és kelet-szíriai autonóm közigazgatás területén található rojavai Al Holhoz hasonló táborok romló humanitárius, egészségügyi és biztonsági helyzete miatt; úgy véli, hogy az e táborokban fogva tartott valamennyi uniós állampolgárt bíróság elé kell állítani; megdöbbenését fejezi ki egy, az Al Hol táborban dolgozó MSF-alkalmazott 2021. február 24-i meggyilkolása miatt, ami újabb bizonyíték a táborban tapasztalható erőszak és a nem biztonságos életkörülmények által okozott emberi szenvedésre;

38. felhívja a tagállamokat, hogy védjék meg azokat a fiatalkorú állampolgárokat, akiket esetleg biztonsági vonatkozású bűncselekmények vagy fegyveres csoportokkal való kapcsolat miatt vesznek őrizetbe;

39. felhívja az uniós tagállamokat, hogy segítsék elő a gyermek származási országukba való visszatérését rehabilitáció, visszailleszkedés és/vagy adott esetben büntetőeljárás lefolytatása céljából, a nemzetközi joggal teljes összhangban;

40. aggodalmának ad hangot a Dáis újbóli felbukkanása miatt észak-keleten;  támogatja a Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza az USA folyamatos, hosszú távú szerepvállalásának fontosságát a koalícióban;

41. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a tagállamok kormányainak.

 

[1] HL C 162., 2019.5.10., 119. o.

[2] HL C 307., 2018.8.30., 117. o.

[3] HL C 334., 2018.9.19., 69. o.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0049.

[5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0195.

[6] HL C 153. E, 2013.5.31., 115. o.

[7] HL L 12. I, 2021.1.15., 3. o.

[8] HL L 150., 2003.6.18., 67. o.

Utolsó frissítés: 2021. március 10.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat