Eljárás : 2021/2611(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0219/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0219/2021

Viták :

Szavazatok :

PV 28/04/2021 - 13
CRE 28/04/2021 - 13
PV 29/04/2021 - 4
CRE 29/04/2021 - 4

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0148

<Date>{21/04/2021}21.4.2021</Date>
<NoDocSe>B9‑0219/2021</NoDocSe>
PDF 161kWORD 53k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>benyújtva az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáról és a jogállamiság helyzetéről Máltán</Titre>

<DocRef>(2021/2611(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Vladimír Bilčík</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Katarina Barley</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabienne Keller, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Moritz Körner, Yana Toom, Jan‑Christoph Oetjen, Olivier Chastel, Hilde Vautmans, Maite Pagazaurtundúa, Malik Azmani, Sophia in ’t Veld, Dragoş Tudorache</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Nicolaus Fest</Depute>

<Commission>{ID}az ID képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Gwendoline Delbos‑Corfield, Sven Giegold, Saskia Bricmont, Alice Kuhnke, Sylwia Spurek, Rosa D’Amato, Francisco Guerreiro, Viola Von Cramon‑Taubadel, Heidi Hautala, Daniel Freund, Ignazio Corrao, Tineke Strik</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Patryk Jaki</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Konstantinos Arvanitis</Depute>

<Commission>{The Left}a The Left képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Laura Ferrara, Sabrina Pignedoli</Depute>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

B9‑0219/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáról és a jogállamiság helyzetéről Máltán

(2021/2611(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 6., 7., 9. és 10. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 10. 11., 12. és 47. cikkére,

 tekintettel a jogállamiság máltai helyzetről szóló 2017. november 15-i[1], 2019. március 28-i[2] és 2019. december 16-i[3] állásfoglalására,

 tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoportja által 2017. november 15. óta tartott meghallgatásokra és eszmecserékre, illetve azóta tett küldöttségi látogatásokra,

 tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport elnöke és Málta miniszterelnöke közötti levélváltásokra, amelyek közül a legutóbbira 2021 áprilisában került sor,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Daphne Caruana Galizia meggyilkolása és a jogállamiság Máltán és azon túl: a teljes igazság kibontakozásának biztosítása” című, 2019. június 26-i 2293 (2019) sz. határozatára,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a 2293 (2019) sz. határozatát követő intézkedésekről szóló, a Parlamenti Közgyűlés Jogi és Emberi Jogi Bizottsága által 2020. december 8-án jóváhagyott jelentésre,

 tekintettel a Velencei Bizottság 2020. október 8-i véleményére a CDL-AD(2020)006 vélemény tárgyát képező jogalkotási javaslatokat végrehajtó tíz jogi aktusról és törvényjavaslatról,

 tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezek egyetemes értékek, és a tagállamok osztoznak rajtuk;

B. mivel a jogállamiság, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, illetve az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni; mivel az Uniónak az EUSZ 2. cikke, 3. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke szerint megvan az a lehetősége, hogy fellépjen az alapját képező közös értékek védelme érdekében;

C. mivel az EU Alapjogi Chartája az elsődleges uniós jog része; mivel az Alapjogi Charta 11. cikke és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 10. cikke rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát és a média szabadságát és pluralizmusát;

D. mivel az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése, az Alapjogi Charta 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzíti a bírói kar függetlenségét, amely alapvető követelmény a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elve tekintetében;

E. mivel az EU egészét érinti az, hogy egy tagállam szisztematikusan megtagadja az Európai Unió alapvető értékeinek és azon szerződéseknek való megfelelést, amelyekhez szabadon csatlakozott;

F. mivel Daphne Caruana Galizia, korrupcióellenes oknyomozó újságírót és bloggert 2017. október 16-án egy autójába rejtett pokolgéppel elkövetett merénylettel meggyilkolták; mivel zaklatás és számos fenyegetés célpontja volt fenyegető telefonhívások, levelek és szöveges üzenetek formájában, valamint felgyújtották a házát és megölték a kutyáját; mivel a magát bérgyilkosnak nevező személy 2021. március 16-án tanúvallomást tett a bíróságon arról, hogy két évvel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása előtt már volt egy korábbi és különálló kísérlet AK-47-es puskával történő meggyilkolására;

G. mivel a máltai hatóságok által vezetett és az Europol által segített gyilkossági nyomozások eredményeként sikerült több gyanúsítottat azonosítani, ellenük vádat emelni és eljárást indítani, köztük a gyilkosság hátterében álló potenciális megrendelő ellen is, aki a dubaji székhelyű 17 Black Ltd. vállalat tulajdonosa és az ElectroGas Malta Ltd. igazgatótanácsának korábbi tagja; mivel a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) is részt vett a nyomozásokban;

H. mivel az egyik állítólagos bűnrészes és a bírósági eljárás során bemutatott egyes felvételek szerint a máltai miniszterelnök volt vezérkari főnöke is érintett a gyilkosság megtervezésében és finanszírozásában;

I. mivel a miniszterelnök volt kabinetfőnöke 2019. november 26-án lemondott, miután a rendőrség kihallgatta Daphne Caruana Galizia meggyilkolása ügyében; mivel 2021. március 20-án egy másik ügyben – amely Daphne Caruana Galizia munkájának tárgyát képezte – letartóztatták és számos üzleti partnerével együtt őt is pénzmosással, csalással, korrupcióval és hamisítással vádolták meg; mivel óvadék ellenében 2021. április 5-én szabadlábra helyezték az előzetes letartóztatásból;

J. mivel Málta akkori idegenforgalmi minisztere, korábban energiaügyi minisztere 2019. november 26-án lemondott; mivel egy oknyomozó újságírókból álló konzorcium részletes jelentést tett közzé egy kínai család és a volt energiaügyi miniszter, valamint a korábbi miniszterelnök kabinetfőnöke közötti üzleti kapcsolatokról[4]; mivel a kínai család állítólag központi szerepet játszott a kínai állami tulajdonban lévő Shanghai Electric Power által a máltai állami villamosenergia-vállalatba, az Enemaltaba való 380 millió EUR értékű beruházásról folytatott tárgyalásokban, valamint ez a kínai család a Dow’s Media Company és a Macbridge vállalatok tulajdonosa, melyek közül az utóbbi a korábbi máltai energiaügyi miniszter és a korábbi máltai miniszterelnök kabinetfőnöke kezében lévő panamai cégeknek akár 2 millió USD-t is tervezett fizetni; mivel meggyilkolásának idején éppen az ezen üzleti tranzakciókkal kapcsolatos vizsgálatok álltak Daphne Caruana Galizia munkájának középpontjában;

K. mivel Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban 2019 végén nyilvános független vizsgálat indult, amely még folyamatban van;

L. mivel a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos, folyamatban lévő bírósági eljárás egyik gyanúsítottja elnöki kegyelemben részesült egy másik ügyben való részvételéért, és eskü alatt vallomást tett; mivel elmondása szerint lehetséges, hogy a volt gazdasági miniszter részt vett egy újságíró megölésére irányuló tervben, és a kormány egyik minisztere súlyos bűncselekményben vett részt, spekulációra adva okot a HSBC bank Qormi-i központjának megkísérelt kirablásáról, amely a rendőrséggel való fegyveres összecsapáshoz vezetett;

M. mivel a máltai igazságügyi, esélyegyenlőségi és kormányzási minisztérium polgári jogokért és reformokért felelős korábbi parlamenti titkára állítólag készpénzt fogadott el a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának elrendelésével vádolt személytől, miután az újságírónő állítása szerint a titkár közvetítőként járt el egy 2019-re tervezett ingatlanértékesítésben; mivel erre az ingatlanértékesítésre soha nem került sor;

N. mivel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésében vázoltak szerint továbbra is komoly aggályok állnak fenn a máltai korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatban; mivel a megelőzésre, a nyomozásra és a büntetőeljárásra vonatkozó jelenlegi normák egyértelműen elégtelenek; mivel ez azzal fenyeget, hogy aláássa a polgárok közintézményekbe vetett bizalmát, veszélyes kapcsolatokat eredményezve a bűnözői csoportok és a hatóságok között; mivel a szervezett bűnözést elsősorban a korrupció teszi lehetővé; mivel strukturális reformprojekt indult a hiányosságok kezelésére és a korrupcióellenes intézményi keret megerősítésére, beleértve a bűnüldözést és a büntetőeljárást is;

O. mivel az újságírók – különösen, de nem kizárólag az oknyomozó újságírók – ellen egyre több úgynevezett „a nyilvánosság részvétele elleni stratégiai pereket” (SLAPP) indítanak, amelyek célja kizárólag munkájuk meghiúsítása, a nyilvános ellenőrzés elkerülése és a hatóságok elszámoltatásának megakadályozása, ami visszatartó hatást gyakorol a média szabadságára; mivel meggyilkolásának időpontjában Daphne Caruana Galizia vagyonát befagyasztották a korábbi máltai gazdasági miniszter és annak tanácsadója által indított négy rágalmazási perhez kapcsolódóan kibocsátott óvintézkedési parancsok révén; mivel ezek az ügyek a halála idején vele szemben indított 42 polgári rágalmazási per között szerepeltek, melyek közül egyet az akkori miniszterelnök, kettőt az akkori idegenforgalmi miniszter, kettőt pedig az akkori miniszterelnök kabinetfőnöke indított;

1. mély aggodalmát fejezi ki a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatok során napvilágra került legfrissebb információk miatt, különös tekintettel a miniszterek és a politikai megbízottak lehetséges részvételére; tudomásul veszi az emberölés kivizsgálása terén elért eredményeket; megismétli azonban, hogy a közelmúltban napvilágra került tények új kérdéseket vetnek fel az üggyel és a kapcsolódó vizsgálatokkal kapcsolatban;

2. felhívja a máltai kormányt, hogy minden szükséges erőforrást mozgósítson annak érdekében, hogy ne csak a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásában érintett valamennyi személyt állítsa bíróság elé, hanem azokat is, akik érintettek minden más, jelenleg vizsgálat vagy bejelentés tárgyát képező ügyben, amelyre az újságírónő meggyilkolása előtt fény derült; úgy véli, hogy Daphne Caruana Galizia munkája alapvető fontosságú volt a máltai korrupció feltárásában, és hogy a kapcsolódó vizsgálatok közelmúltbeli fejleményei megerősítik a független média és az aktív civil társadalom mint az igazságszolgáltatás, a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillérei kiemelkedő fontosságát;

3. ismételten kéri, hogy az Europol teljeskörűen és folyamatosan vegyen részt a gyilkosságok kivizsgálásában és az összes kapcsolódó nyomozásban; felszólít az Europol részvételének megerősítésére, mivel az eredményeket hoz;

4. üdvözli a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos független nyilvános vizsgálat folytatását; felhívja a kormányt és Málta illetékes hatóságait, hogy maradéktalanul hajtsák végre a vizsgálatból eredő valamennyi ajánlást;

5. aggodalmának ad hangot a gyilkossági eljárás keretében az elnöki kegyelem ismételt felajánlásával és alkalmazásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a más bűncselekményekkel kapcsolatban felajánlott tanúvallomásokat nagyon körültekintően kell értékelni, és azokat nem szabad a gyilkosságok teljes körű igazságszolgáltatásának elkerülésére felhasználni; megjegyzi azonban, hogy az elnöki kegyelem és a vádalku a gyilkosság megrendelésének elkövetésével gyanúsított személyek egyikének 2019 novemberében történő letartóztatásához vezető két elem volt;

6. tudomásul veszi a pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos egyes ügyekben – különösen a miniszterelnök volt kabinetfőnöke tekintetében – folytatott vizsgálatok során elért, bár jelentős késedelmet szenvedett eredményeket; hangsúlyozza azonban, hogy a legutóbbi tanúvallomások és napvilágra került információk új gyanús tényeket és potenciális bűncselekményeket tártak fel, és ezért felhívja a máltai hatóságokat, hogy haladéktalanul indítsák el és mozdítsák elő a nyomozást ezekben az ügyekben;

7. úgy véli, hogy a korrupcióval és csalással kapcsolatos valamennyi állítást – különösen magas politikai szinten – megfelelő szigorral és megfelelő szinten kell kivizsgálni és büntetőeljárás alá vonni, többek között a külföldi szereplők esetleges részvételével kapcsolatban is; megkérdőjelezi, hogy helyénvaló-e, hogy a korábbi polgári jogi és reformügyi parlamenti titkár elleni vádakat csak a közéleti normákért felelős biztos vizsgálja ki;

8. emlékeztet arra, hogy a máltai kormánynak kiemelt prioritásként kell kezelnie a szervezett bűnözés, a korrupció és az újságírók megfélemlítése elleni küzdelmet;

9. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a máltai fejlemények az évek során a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat – többek között a média szabadságát, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás politikai beavatkozástól való függetlenségét, valamint a békés gyülekezés szabadságát – érintő súlyos és tartós fenyegetésekhez vezettek; úgy véli, hogy a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos garanciákat tovább kell erősíteni; megjegyzi, hogy a Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság néhány ajánlásának végrehajtását követően Málta kormánya előrelépést tett a jogállamiság terén; ösztönzi a máltai kormányt, hogy folytassa intézményeinek megerősítésére irányuló erőfeszítéseit;

10. mély aggodalmát fejezi ki a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentésében Máltával kapcsolatban tett megállapítások, nevezetesen a „mély korrupciós minták” miatt; mindazonáltal üdvözli a strukturálisreform-projekt elindítását; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a rendelkezésére álló valamennyi eszközt és eljárást az uniós jognak való teljes körű megfelelés biztosítására az igazságszolgáltatási rendszerek hatékony működése, a pénzmosás elleni küzdelem, a bankfelügyelet, a közbeszerzés, valamint a várostervezés és -fejlesztés tekintetében;

11. elismeri, hogy Daphne Caruana Galizia meggyilkolása reformokat indított el az újságírók védelmének javítása és a tömegtájékoztatás szabadságának védelme érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy a máltai hatóságoknak további bizonyítható lépéseket kell tenniük, olyan hosszú távú jogalkotási és szakpolitikai intézkedéseket hozva, amelyek biztosítják a kritikus, független máltai újságírás környezetét, valamint a politikusok és a tisztviselők elszámoltathatóságát; felhívja a máltai kormányt, hogy foglalkozzon a média szabadságával és a közszolgálati média politikai beavatkozástól való függetlenségével, valamint a közösségi médiában a gyűlöletbeszéd egyre gyakoribb használatával kapcsolatos aggodalmakkal;

12. megjegyzi, hogy az oknyomozó újságírók és a visszaélést bejelentő személyek védelme alapvető társadalmi érdek; megjegyzi, hogy a nemzetközi és máltai civil társadalmi szervezetek és újságírók kulcsszerepet játszanak Daphne Caruana Galizia nyomozásainak folytatásában; felhívja a máltai hatóságokat, hogy mindenáron és mindenkor biztosítsák az újságírók és a visszaélést bejelentő személyek személyes biztonságának, megélhetésének és ezáltal függetlenségének védelmét; felhívja a máltai hatóságokat, hogy mielőbb hajtsák végre az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet[5];

13. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a SLAPP elleni uniós jogszabályokra annak érdekében, hogy megvédje az újságírókat a zaklató perektől; hangsúlyozza, hogy a korrupció és a hivatali visszásságok ellen folytatott küzdelem során a tényfeltáró újságírásnak a közjót szolgáló eszközként különös figyelmet és pénz- és adóügyi támogatást kell kapnia; hangsúlyozza, hogy a sajtó és a média szabadságának megsértése esetén gyorsreagálási mechanizmusokra, valamint az oknyomozó újságírás terén határokon átnyúló alapra van szükség;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Tanácsnak, valamint a Máltai Köztársaság elnökének.

[1] HL C 356., 2018.10.4., 29. o.

[2] HL C 108., 2021.3.26., 107. o.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0103.

[4] „Különjelentés: A pénz útvonala a Daphne-gyilkosságtól Kínába vezet” (Money trail from Daphne murder probe stretches to China), Reuters, 2021. március 29.

[5] HL L 305., 2019.11.26., 17. o.

Utolsó frissítés: 2021. április 26.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat