ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról
26.4.2021 - (2021/2643(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Leopoldo López Gil, Sandra Kalniete, Esteban González Pons, Michael Gahler, Željana Zovko, Isabel Wiseler‑Lima, Francisco José Millán Mon, Gabriel Mato, Juan Ignacio Zoido Álvarez
a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0227/2021
B9‑0227/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló, 2016. január 20-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásra[2],
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő), Federica Mogherini 2015. október 1-jei nyilatkozatára, amelyben Eamon Gilmore-t az EU kolumbiai békefolyamathoz rendelt különmegbízottjának nevezi ki,
– tekintettel a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) közötti, a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló, 2016. november 24-én aláírt végleges megállapodásra,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziójáról szóló jelentéseire, és különösen a 2021. március 26-i jelentésre,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a kolumbiai emberi jogi helyzetről szóló, 2021. február 10-i éves jelentésére,
– tekintettel Josep Borrell alelnök/főképviselő és Janez Lenarčič biztos 2021. február 9-i közös nyilatkozatára Kolumbia azon döntéséről, hogy ideiglenes oltalmazotti státuszt ad a venezuelai migránsoknak, valamint az alelnök/főképviselő szóvivőjének az emberi jogok védelmezői elleni kolumbiai erőszakról szóló, 2021. február 26-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2021 novemberében lesz öt éve, hogy a kolumbiai kormány és a FARC-EP aláírta a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló végleges megállapodást, amely egy több mint 50 éve tartó konfliktusnak vetett véget, és jelentős lépésnek tekinthető a stabil és tartós kolumbiai béke megteremtése felé;
B. mivel a kolumbiai alkotmánybíróság becslése szerint legalább 15 évbe fog telni, mire végrehajtják a végleges megállapodást, az egységes ütemterv tízéves tervét és a jelenlegi négyéves, közel 11,5 milliárd USD összegű többéves békeberuházási tervet;
C. mivel Kolumbia az egyetlen latin-amerikai ország, amely a hosszú időszakokon át tartó rendkívüli erőszak ellenére megőrizte demokratikus integritását;
D. mivel az EU és Kolumbia szoros politikai, gazdasági és kereskedelmi együttműködési keretet tart fenn, amelyet a 2009. novemberi egyetértési megállapodás, valamint az egyrészről Kolumbia és Peru, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti kereskedelmi megállapodás hozott létre azzal a végső céllal, hogy egyrészt előmozdítsa a felek közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, másrészt megszilárdítsa a békét, a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, a fenntartható fejlődést és az állampolgárok jólétét; mivel Kolumbia kulcsfontosságú stratégiai partner a regionális stabilitás fenntartása szempontjából;
E. mivel Iván Duque Márquez kolumbiai elnök meghozta azt a jelentős döntést, hogy szolidaritást tanúsítva az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migránssal, rendezett státuszt biztosít számukra ideiglenes tartózkodási engedélyek révén, amelyek lehetővé teszik számukra a nyilvántartásba vételt és az állami szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférést, valamint a társadalmi-gazdasági integrációt, ezáltal csökkentve kiszolgáltatottságukat; mivel Kolumbia és Venezuela több mint 2000 kilométernyi, könnyen átjárható közös határszakasszal rendelkezik; mivel a Kolumbia és Venezuela közötti határ főként sűrű erdőterületeken és nehezen járható terepeken húzódik, aminek következtében itt fennáll a tiltott tevékenységek és a szervezett bűnözés veszélye, és a FARC-EP-vel zajló békefolyamatot ellenző legjelentősebb szakadár csoportok is itt tevékenykednek a Maduro-rezsim katonai és biztonsági erőivel összhangban és azok védelme alatt;
F. mivel a Kolumbia és az EU közötti szoros együttműködést az EU-val és az Európai Parlamenttel folytatott párbeszédek elérhetősége, átláthatósága és gyakorisága is szemlélteti, amint azt az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság között létrejött, a Kolumbiai Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló megállapodás is szemlélteti;
G. mivel ez a szoros kapcsolat kiterjed a többoldalú témákban folytatott nemzetközi együttműködés olyan közös érdekeket érintő területeire is, mint a béketeremtési erőfeszítések, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem;
H. mivel Iván Duque kolumbiai elnök és Rodrigo Londoño, a Comunes párt (korábban Fuerza Alternativa Revolucionaria del Común (FARC)) elnöke 2021. március 10-én megbeszélést tartott a végleges megállapodás végrehajtásának állásáról; mivel mindkét fél megismételte a végleges megállapodás iránti elkötelezettségét, és megállapodott abban, hogy közösen munkálkodnak a megállapodás átfogó végrehajtására előirányzott időkeret fennmaradó részére vonatkozó ütemterv kidolgozásán, valamint fokozzák a korábbi harcosok visszailleszkedésének és biztonsági garanciáinak megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket;
I. mivel a végleges megállapodásban a felek megállapodtak abban, hogy a békéért felelős különleges joghatóságot hoznak létre, ideértve többek között az igazságot, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt és a konfliktus kiújulásának elkerülését szolgáló átfogó rendszer végrehajtását, valamint az áldozatoknak nyújtandó kártérítésről szóló megállapodásokat, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet 2021. február 10-i jelentése is elismeri; mivel a főbiztos jelentése szintén méltatja a kolumbiai államot a Covid19-világjárvány emberi jogokon alapuló megközelítéséért, valamint a venezuelai migránsok befogadásáért;
J. mivel a béketárgyalások a halálesetek és az erőszakos esetek számának jelentős csökkenéséhez vezettek Kolumbiában; mivel a béketárgyalások növekedést és lehetőségeket teremtettek a konfliktus által leginkább érintett területeken, amint azt az ott élő közösségek által kidolgozott területi alapú fejlesztési tervek is mutatják;
K. mivel az elnéptelenedés, a szegénység és az erőszak által leginkább érintett 170 településen élő közösségek által kidolgozott területi alapú fejlesztési tervek alapvető és történelmi szerepet töltenek be;
1. megerősíti, hogy támogatja a kolumbiai békemegállapodást, és üdvözli Kolumbia dinamizmusát és elkötelezettségét a végleges megállapodás végrehajtása mellett, valamint az olyan területeken elért eredményeket, mint a vidékfejlesztési programok (területi alapú fejlesztési tervek), az áldozatok jogainak védelme, a kábítószer-probléma megoldása, a földterületek visszaszolgáltatása és a korábbi harcosok visszailleszkedése;
2. üdvözli a felek között a közelmúltban lezajlott párbeszédet; készen áll arra, hogy továbbra is biztosítson minden lehetséges politikai és pénzügyi támogatást a békemegállapodás átfogó végrehajtásának támogatására a konfliktus utáni időszakban; üdvözli a helyi közösségek és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően érvényt lehessen szerezni az áldozatok kiemelt kéréseinek az igazságtétel, az igazságszolgáltatás, a jóvátétel, valamint a megismétlődés elkerülésére vonatkozó biztosítékok tekintetében;
3. üdvözli az áldozatokról szóló törvény időbeli hatályának 2031-ig történő meghosszabbítását és költségvetésének növelését, ami több mint kilenc millió, az áldozatok egységes nyilvántartásában szereplő személyt érint kedvezően; üdvözli továbbá a FARC – jelenleg a Comunes Party – tényleges politikai részvételét, valamint a közel 14 000 volt harcos újrabeilleszkedése, valamint a nyugdíjakhoz, az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférésük terén elért eredményeket, valamint a gazdasági támogatásnak a megállapodásban előirányzottakon túli kiterjesztését; üdvözli továbbá a 2300 egyéni és kollektív, összesen több mint 16 millió USD értékű termelőprojektet;
4. hangsúlyozza, hogy 2974 volt harcos és családjaik élnek a 24 korábban kijelölt képzési és reintegrációs területen; üdvözli, hogy a kormány a 24 korábban kijelölt képzési és reintegrációs terület közül hét földterületét megvásárolta az eredetileg 2019-ig tervezett ideiglenes létesítmények állandóságának biztosítása, valamint a volt harcosok földhöz és lakáshoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, és kéri e fellépés támogatását;
5. elismeri a kormány bűnüldözési és arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szigorúan lépjen fel a korábbi harcosok elleni agresszióért elsősorban felelőssé tehető szervezett fegyveres csoportok és más bűnszervezetek illegális jövedelme ellen; kiemeli a korábban kijelölt képzési és reintegrációs területeket és az ott élő több mint 13 000 volt harcost érintő biztonsági és védelmi intézkedéseket; megjegyzi, hogy 2020-ban 12%-kal csökkent az ellenük elkövetett emberölések száma, és hogy 2021-ben eddig jelentős, 50%-os csökkenés következett be a 2020 azonos időszakában mértekhez képest; üdvözli a nemzeti védelmi egység megerősítését, a különleges nyomozóegység megerősítését és a volt harcosok ellen elkövetett gyilkosságok 78%-ának felderítése terén elért előrehaladást;
6. tudomásul veszi az átfogó vidékreform terén elért haladást, 1 193 257 hektárnyi terület nemzeti földalapba való beemelését, valamint azt, hogy 499 481 hektár státuszát hivatalosították, azt állami tulajdonba vették és felvették a többcélú kataszterbe, továbbá azt, hogy 30 őslakos rezervátum megkezdte a reform végrehajtását; kiemeli a 129 településen a gyalogsági aknák felszedése terén elért eredményeket, valamint az aknamentesítésre vonatkozó határidő 2025-ig történő meghosszabbítását;
7. üdvözli az illegális növények helyettesítésére irányuló, 244 millió USD összegű finanszírozással rendelkező nemzeti program kormány általi korrekcióit, amelyek lehetővé tették, hogy a nyilvántartásba vett 99 097 család (melyek 36,5%-ában nő a családfő és 6,7%-a etnikai közösségekhez tartozik) megfeleljen a követelményeknek;
8. üdvözli a békéért felelős különleges joghatóság által a béketeremtés és a büntetlenség elleni küzdelem érdekében tett minden intézkedést, és kéri a joghatóságot, hogy a számos kihívás ellenére folytassa jelentős erőfeszítéseit;
9. méltatja Kolumbia figyelemreméltó és példa nélküli lépését, amelynek köszönhetően az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migráns kapott oltalmazotti státuszt, ami hozzá fog járulni emberi jogaik érvényesítéséhez és védelméhez, valamint lelki megpróbáltatásaik enyhítéséhez, miközben jobb segítségnyújtási lehetőségeket biztosít, többek között a Covid19 elleni védőoltás, a védelem és a társadalmi integráció terén; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy jelentősen növeljék Kolumbia politikai és pénzügyi támogatását az általa adott válasz megerősítése és a venezuelai demokrácia helyreállítására irányuló nyomás fokozása érdekében; reméli, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló regionális erőfeszítésekhez való hozzájárulásra irányuló uniós kezdeményezés megnyitja az utat a Kolumbia kimagasló szolidaritásával összhangban álló erőteljesebb támogatás előtt, és felszólítja a nemzetközi közösség többi tagját, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy támogassák Kolumbiát ebben a folyamatban;
10. elismeri a korábbi harcosok elleni agresszióért elsősorban felelőssé tehető szervezett fegyveres csoportok és más szervezetek által elkövetett bűncselekmények elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseket; tudomásul veszi a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai tervvel, valamint az illegális fegyveres csoportok felszámolására irányuló politikával kapcsolatban elért eredményeket;
11. támogatja a kolumbiai intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előrelépést érjenek el az emberi jogok teljes körű és állandó tiszteletben tartásának biztosítása terén, összhangban a polgárai biztonságának garantálására vonatkozó kötelezettségeikkel; kiemeli, hogy 2019 és 2020 között jelentősen, konkrétan 100 000 lakosra vetítve 25-ről 23,7-re csökkent az emberölések aránya, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése is elismeri; elismeri a kormány elkötelezettségét a közösségi vezetők, az emberijog-védők, a volt harcosok és a távoli közösségek védelme mellett;
12. ugyanakkor elítéli az emberijog-védők, a korábbi FARC-harcosok, valamint a társadalmi és őslakos vezetők ellen irányuló gyilkosságokat és erőszakot, melyekért szervezett bűnözői csoportok tehetők felelőssé; megállapítja, hogy az erőszak elsősorban azon területeken összpontosul, ahol a szervezett bűnözés a legszembetűnőbb; szorgalmazza a gyors és alapos vizsgálatok folytatását, valamint a felelősök elszámoltatását;
13. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korábbi gerillák eddig nem szolgáltattak információt a kábítószer-kereskedelmi útvonalakról és azokról a finanszírozási forrásokról, amelyek fenntartják a jogvédők, a vezetők és volt harcosok ellen támadásokat intéző bűnözői csoportokat, holott kötelesek lennének ilyen információkat közölni;
14. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a korábbi FARC-EP vagyonának az áldozatoknak szánt jóvátétel céljából történő átadására kitűzött határidőig, amely 2020. december 31-én lejárt, a megállapodás szerinti összeg mindössze 4%-a került átadásra;
15. a nemzetközi közösséghez hasonlóan elismeri, hogy ezeket a cselekményeket kábítószer-kereskedelemhez és illegális bányászathoz köthető bűnözői csoportok és illegális fegyveres csoportok követik el; hangsúlyozza, hogy e csoportok közül sok a venezuelai rezsimmel összejátszva és annak védelme alatt tevékenykedik;
16. ösztönzi a kormányt, hogy fogadjon el minden, a jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elősegítse az általános helyzet javítását és a békemegállapodásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználását lehetővé tevő strukturális változásokat a kolumbiai emberi jogi helyzet pozitív átalakulása céljából; felszólítja a civil társadalmi szervezeteket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a megbékélés révén ismét lehetővé tegyék az együttélést Kolumbiában;
17. üdvözli, hogy a jogszerű béke politikája a Covid19-válság utáni helyreállítási terv egyik pillére, amelynek célja a világjárvány vidéki lakosságra és korábbi erőszak áldozataira gyakorolt hatásainak enyhítése, és hogy az megerősíti a békeépítési folyamatot; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa annak fő vállalásait, többek között a területi alapú fejlesztési tervek által érintett területek versenyképességének növelését célzó integrációs projekteket; a többcélú katasztert, amely e területek frissített kataszteri adatainak különösen összetett hiányát hivatott orvosolni, és javítja a földterületek kezelését és az önkormányzati pénzügyeket; valamint a szerződéses gazdálkodási programot, amely a kistermelőket kapcsolja össze megbízható piaci értékesítési folyamatokkal;
18. ismételten hangsúlyozza, hogy az erőszak nem lehet a politikai küzdelem legitim módja, és kéri azokat, akik ezt a meggyőződést vallották, hogy fogadják el a demokráciát annak minden következményével és követelményével együtt, amelyek közül az első a fegyverek végleges letétele, valamint elképzeléseiknek és törekvéseiknek a demokratikus szabályok és a jogállamiság révén történő érvényesítése; e tekintetben felszólítja a Nemzeti Felszabadítási Hadsereget (ELN), hogy vessenek véget a kolumbiai lakosság ellen elkövetett emberrablásoknak, bűncselekményeknek és terrortámadásoknak, és további késedelem nélkül határozottan és végleg kötelezzék el magukat a kolumbiai béke mellett;
19. felhívja a figyelmet az Európai Unió hozzájárulására, különösen a kolumbiai béke elősegítését szolgáló európai alapon keresztül, amely erőforrásait az átfogó vidékreformra és az újrabeilleszkedésre összpontosítja, különös tekintettel a területi megközelítést alkalmazó fejlesztési programokra és a földtulajdon hivatalossá tételére; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok az új költségvetési időszakban továbbra is tartsák fenn támogatásukat az új együttműködési eszközök keretében;
20. hangsúlyozza a magánszektor részvételét az áldozatok, a reintegráció, a tiltott növények helyettesítése és a területi alapú fejlesztési tervek által érintett 170 település támogatásában; kéri, hogy a Bizottság mélyítse el a kereskedelmi megállapodás és az új együttműködési eszközök közötti szinergiát, amelyek célja az európai piachoz, a cseréhez és a beruházásokhoz való hozzáférés biztosítása a termelő projektek fenntarthatóságának és a kedvezményezett lakosság jövedelmének biztosítása, valamint a bűnözéssel és az illegális tevékenységekkel szembeni kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében;
21. úgy véli, hogy a 2016. évi békemegállapodás sikeres végrehajtása, amely hozzájárul a globális békéhez és stabilitáshoz, továbbra is kiemelt prioritás lesz a megerősített kétoldalú kapcsolatok keretében a Tanács által 2021. januárban jóváhagyott egyetértési megállapodással összhangban; e vonalak mentén ösztönzi az EU és Kolumbia közötti további együttműködést annak érdekében, hogy az EU-Kolumbia kereskedelmi partnerség és a békemegállapodás közötti szinergiák fokozása révén egyaránt javuljon a kolumbiai és az uniós polgárok megélhetése;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Tanács soros elnökségének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a kolumbiai kormánynak és parlamentnek.