ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról
26.4.2021 - (2021/2643(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Anna Fotyga, Charlie Weimers, Jadwiga Wiśniewska, Adam Bielan, Carlo Fidanza, Hermann Tertsch, Assita Kanko, Veronika Vrecionová
az ECR képviselőcsoport nevében
B9‑0232/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulójáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló, 2016. január 20-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a kolumbiai kormány és a FARC-EP (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg) közötti, a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló 2016. november 24-i végleges megállapodásra,
– tekintettel az Európai Unió és az Andok Közösség közötti politikai párbeszédre és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Nemzetközi Kábítószerügyi és Bűnüldözési Hivatalának 2016. és 2020. évi nemzetközi narkotikum-ellenőrzési, kábítószer- és vegyianyag-ellenőrzési stratégiai jelentésére;
– tekintettel Claudia Blum kolumbiai külügyminiszter 2021. április 14-én megküldött, az ENSZ főtitkárához és az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez címzett, a szervezett és fegyveres narkoterrorista csoportok venezuelai támogatása nyomán a határokon kialakult helyzetről szóló közleményére,
– tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a kolumbiai békemegállapodás ötödik évfordulója alkalmából tett, 2021. április 28-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2016 novemberében több sikertelen kísérletet követően a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillacsoport és Kolumbia kormánya aláírta a több mint fél évszázados erőszakos konfliktust lezáró második, átdolgozott békemegállapodást, amely véget vetett Latin-Amerika leghosszabb ideig tartó, több mint 220 000 halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktusának;
B. mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete vállalta, hogy nyomon követi a békemegállapodás végrehajtását és a FARC kötelékébe tartozó gerillák lefegyverzési folyamatát;
C. mivel a FARC politikai párttá alakult át, és részt vett a 2018. márciusi parlamenti választásokon, de egyetlen képviselői helyet sem sikerült szereznie, ami bizonyítja, hogy nem élvezik a lakosság támogatását;
D. mivel a kolumbiai helyzet a közelmúltban ismét instabilabbá vált, amiben a békefolyamatban tapasztalható visszalépéseken kívül közrejátszanak a Covid19-világjárvány hatásai és a venezuelai menekültválság következményei is (jelenleg több mint 1,8 millió venezuelai menekült él Kolumbiában ideiglenes védelmi státusszal);
E. mivel a FARC-EP rendszeresen megszegte a békemegállapodást:
F. mivel a FARC disszidens, a tárgyalásokban egykor részt vevő gerillák vezette csoportja, amely nemrégiben kijelentette, hogy kész katonai támogatást nyújtani Nicolás Maduro venezuelai diktátornak, több mint 2500 fegyveressel rendelkezik, szervezetei révén az ország 32 megyéje közül 20-ban jelen van, továbbá ellenőrzés alatt tartja a kábítószer-kereskedelmet, illetve a kokainültetvények 93,5%-át, és a kolumbiai társadalmi mozgalmak vezetői körében elkövetett gyilkosságok legalább 14%-áért felel;
G. mivel az RCN Media által nemrégiben közzétett videófelvétel rögzítette az Arauca, Casanare és Boyacá megyékben működő, úgynevezett FARC-EP disszidens csoport 28. frontja egyik nyilatkozatát, amelyben a csoport – terrorista jellegét fitogtatva – feltétel nélküli támogatásáról biztosítja Maduro venezuelai diktátort, újfent hangot adva imperializmusellenes elkötelezettségének;
H. mivel a kolumbiai kormány Claudia Blum külügyminiszteren keresztül nyilatkozatot intézett az ENSZ főtitkárához, amelyben elítélte a határokon fennálló súlyos, a szervezett fegyveres narkoterrorista csoportoknak az illegitim venezuelai rezsim nyújtotta támogatás következtében kialakult helyzetet;
I. mivel a Chávez vezette venezuelai rezsim 2007-ben 300 millió USD-t adományozott a FARC-nak, amire a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) derített fényt azt követően, hogy elemezte a volt FARC-vezető, Raúl Reyes számítógépéből kinyert adatokat;
J. mivel a FARC az Oroszországból és Kínából származó szállítmányoknak köszönhetően hadi felszerelésekre tett szert, és arra törekszik, hogy a határok mentén hibrid hadseregeket állítson fel orosz katonai erők, illetve a kiképzésekhez, valamint a támogatás és technológia biztosításához küldött orosz zsoldosok segítségével;
K. mivel a FARC 10. és 28. frontja tartja ellenőrzés alatt a kábítószer-kereskedelmi útvonalakat a venezuelai határon; mivel a Cartel de los Soles a kábítószer-kereskedelemben részt vevő korrupt struktúra, amely részét képezi a Maduro-rezsim kormányterveinek, és amelyben a hadsereg vezérezredeseinek jelentős hányada érintett;
L. mivel a FARC immár évtizedek óta épít ki kapcsolatokat a venezuelai, ecuadori, bolíviai és perui kormányokkal, rezsimekkel és stratégiai erőkkel;
M. mivel az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Nemzetközi Kábítószerügyi és Bűnüldözési Hivatala a nemzetközi narkotikum-ellenőrzésről, kábítószer- és vegyianyag-ellenőrzésről szóló 2020. márciusi stratégiai jelentésében megállapítja, hogy a 2019-ben Venezuelán keresztül szállított tiltott kábítószerek célállomása jellemzően a karib-tengeri térség, Közép-Amerika, az Egyesült Államok, Nyugat-Afrika és Európa volt, továbbá hogy a tiltott kábítószerek Venezuelán keresztül történő szállítását kolumbiai kábítószer-kereskedő szervezetek, többek között a FARC disszidens csoportjai, az ELN és más bűnszervezetek segítik elő;
N. mivel az Egyesül Államok Pénzügyminisztériuma legalább 22 személlyel szemben vezetett be szankciókat, így többek között a Maduro-rezsim korábbi és jelenlegi tisztviselőit is szankciókkal sújtotta, köztük Hugo Carvajal vezérezredest, Henry Rangel Silva és Ramón Rodríguez Chacínt vezérezredest, Cliver Alcalá Cordones vezérőrnagyot, Tareck El Aissami volt alelnököt, valamint mint vezető személyiséget Samarak Lópezt és Pedro Luís Martínt, továbbá annak két munkatársát; mivel a Maduro-rezsim nem lépett fel e tisztviselőkkel vagy a FARC-hoz köztudottan közel álló többi kormányzati és katonai tisztviselővel szemben;
O. mivel Ecuador és Bolívia továbbra is fontos tranzitországoknak számítanak a kábítószer-szállítás szempontjából, amely műveletekben olyan transznacionális bűnszervezetek vesznek részt, mint például a mexikói Los Zetas-, valamint a Sinaloa- és a Golfo-kartell; mivel a FARC egyre több magánrepülőgépet és illegális futópályát használ arra, hogy Ecuadorba pénzt, Mexikóba és Közép-Amerikába pedig kokaint szállítson;
P. mivel számos kábítószer-kereskedelmi művelet kapcsán azonosítottak olyan repülőgépeket, amelyek engedély nélkül szálltak le Quito Mariscal Sucre repterén; mivel e repülőgépek az elnöki hangárt használták, ami azt bizonyítja, hogy a kábítószer-kereskedelem beszivárgott a Rafael Correa vezette intézményekbe és kormányba; mivel e repülőgépek a bolíviai Cochabamba megyében található Chaparéban működő „Chimoré” repülőteret is használják;
Q. mivel az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint 2018-ban a FARC egyik disszidens, kábítószer-kereskedő szervezete, a „Frente Oliver Sinisterra” támadásokat hajtott végre Ecuador Kolumbiával közös északi határa mentén; mivel Rafael Correa hivatali ideje alatt folyamatosan haladtak át FARC-szállítmányok Ecuador területén, és tevékenységei révén a FARC folyamatosan jelen volt az országban;
R. mivel e kábítószer-kereskedők, a FARC, valamint több politikai rezsim alkotta hálózat egésze olyan multilaterális fenyegetést jelent, amely új kihívás elé állítja a Föld e feltekéjét, és veszélybe sodorhatja a békét;
S. mivel a békéért felelős különleges joghatóság (Jurisdicción Especial para la Paz – JEP) olyan szabálytalanságokban érintett, amelyek egyetlen ideiglenes igazságszolgáltatási intézmény esetében sem megengedhetők, és a joghatóságot több bírálat is érte egyfelől átpolitizált jellege miatt (a vádak szerint egyes bírái korábban a FARC-ot védték), másfelől pedig bizonyítékhamisítás, valamint amiatt, hogy kapcsolatokat tart fenn politikai pártokkal, például a FARC-hoz ideológiailag közel álló „Fuerza Alternativa Revolucionaria del Común” (FARC) elnevezésű párttal, amelyet a FARC olyan volt gerillái alapítottak, akiknek ügyét a békéért felelős különleges joghatóságnak ki kellene vizsgálnia;
T. mivel a békéért felelős különleges joghatóságot három évvel ezelőtt hozták létre, de elkövetett tetteikért eddig egyetlen FARC-tagot sem ítélt el, és bár a FARC tagjai amnesztiában részesültek, azokat az állami tisztviselőket, akiket nem ítéltek el, előzetes letartóztatásban kell tartani;
U. mivel a békéért felelős különleges joghatóság által kezdeményezett hét nagyszabású ügy nem biztosítja az áldozatok jogait, nem vesz figyelembe súlyos eseményeket, így például a falvak ostrom alá vételét, felrobbantását, amelyeket a FARC követett el, továbbá figyelmen kívül hagyja a szexuális bűncselekményeket és kényszerabortuszokat, a kikényszerített migrációt, és a FARC finanszírozásához szükséges források felkutatására irányuló lépéseket; mivel a békéért felelős különleges joghatóság a kábítószer-kereskedelmet a politikai bűncselekményekhez hasonló bűncselekménynek tekinti, ebből adódóan pedig a FARC-kal kapcsolatban nem álló kábítószer-kereskedők megvásárolhatják büntetlenségüket;
V. mivel a FARC-tevékenységek áldozatainak száma milliós nagyságrendű, de a békéért felelős különleges joghatóság csak mintegy 300 000 főt ismert el áldozatként; mivel az áldozatok arra kényszerülnek, hogy újra áldozattá váljanak ahhoz, hogy megszerezzék a békéért felelős különleges joghatóság elismerését, még akkor is, ha más kolumbiai hatóságok vagy joghatóságok már elismerték őket áldozatként;
W. mivel Jesús Santrich-ot, a FARC korábbi gerillaharcos parancsnokát, aki a békemegállapodásra irányuló tárgyalásokon is részt vett a tárgyalócsoport tagjaként, és aki ellen a békemegállapodás aláírását követően vádat emeltek kábítószer-kereskedelem miatt, a békéért felelős különleges joghatóság gondatlan módon szabadlábra helyezte annak ellenére, hogy a Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration – DEA) és a kolumbiai ügyészség tizenkét olyan hangfelvételt terjesztett elő, amelyek bizonyították a 2016. december 1-je után elkövetett bűncselekményeket; mivel e határozat megakadályozta az Egyesült Államoknak történő kiadatását, és segített abban, hogy Santrich elmenekülhessen; mivel a hírszerzési források szerint azóta Santrich vezeti Venezuela területéről a FARC disszidens csoportjait;
X. mivel az Uniós Békealap Kolumbiáért 128 millió EUR-t mozgósított az uniós költségvetésből, 21 tagállamból, Chiléből és az Egyesült Királyságból; mivel a Békealap ötödik stratégiai bizottsága 2021. január 22-én meghatározta jövőbeli stratégiai irányvonalait;
1. hangsúlyozza a kolumbiai kormány végleges megállapodás végrehajtása iránti elkötelezettségét, különösen a Venezuelából érkező migránsok egyre nagyobb tömegei, valamint a Covid19-világjárvány egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai nyomán jelentkező új kihívásokkal összefüggésben;
2. elismerését fejezi ki Kolumbiának a megállapodás végrehajtása terén, különösen a vidékfejlesztés kapcsán elért eredményeiért, kiemelve a területi alapú fejlesztési tervek jelentőségét a leginkább mellőzött, a szegénység és erőszak által leginkább érintett 170 település esetében, továbbá hangsúlyozva a magánszektor részvételét az „Adók helyett munkálatok” (Obras por impuestos) elnevezésű programban;
3. kétségbe vonja azonban a békemegállapodás életképességét, tekintve, hogy a megállapodás egyik részes fele egyetlen elfogadott kötelezettségvállalást sem hajlandó teljesíteni; éppen ezért sürgeti a feleket, hogy kötelezzék el magukat a békemegállapodás egészének teljes körű végrehajtása mellett;
4. kulcsfontosságú prioritásnak tartja a békéért felelős különleges joghatóság esetében tetten érhető problémák megoldását, valamint a fegyveres konfliktus áldozatainak biztosítandó jóvátételt;
5. felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki összehangolt együttműködést a többi adományozóval, és az „Uniós Békealap Kolumbiáért” tevékenységei keretében továbbra is kezelje prioritásként a vidéki térségeket, amelyeket aránytalan mértékben sújtott a konfliktus;
6. megismételi, hogy teljes mértékben támogatja a kolumbiai hatóságokat a közrend Kolumbia egész területén való védelmének biztosítására irányuló munkájukban;
7. szolidaritását fejezi ki Kolumbiával a Venezuelából irányított narkoterrorista csoportok által elkövetett folyamatos határsértések miatt, és a venezuelai rezsim fenyegetései kapcsán újfent szolidaritásáról biztosítja Duque elnök kormányát;
8. teljes mértékben támogatja az intézkedéseket, amelyek a terrorista és bűnözői hálózatok fő finanszírozási forrását jelentő kábítószer-kereskedelem felszámolására irányulnak, és támogatja, hogy a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, a kábítószerek előállításának, feldolgozásának és kereskedelmének megszüntetése érdekében indítsák újra a légi írtásokat;
9 üdvözli Duque elnök azon intézkedéseit, amelyek annak a közel kétmillió, Venezuelából érkezett bevándorlónak a beilleszkedését szolgálják, akik a Maduro-rezsim elnyomása, az éhínség, az erőszak és terror elől menekültek Kolumbiába;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Kolumbia kormányának.
- [1] HL C 11., 2018.1.12., 79. o.