Eljárás : 2021/2642(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0237/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0237/2021

Viták :

PV 28/04/2021 - 10
CRE 28/04/2021 - 10

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0159

<Date>{26/04/2021}26.4.2021</Date>
<NoDocSe>B9-0237/2021</NoDocSe>
PDF 164kWORD 54k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

</TitreType><TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>Oroszországról, Alekszej Navalnij ügyéről, az ukrán határ menti katonai felvonulásról és a Cseh Köztársaságban elkövetett orosz támadásokról</Titre>

<DocRef>(2021/2642(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Bernard Guetta, Petras Auštrevičius, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Klemen Grošelj, Karin Karlsbro, Karen Melchior, Javier Nart, Dragoș Pîslaru, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew Europe képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0236/2021

B9-0237/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása Oroszországról, Alekszej Navalnij ügyéről, az ukrán határ menti katonai felvonulásról és a Cseh Köztársaságban elkövetett orosz támadásokról

(2021/2642(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek Ukrajnáról szóló, 2021. március 18-i nyilatkozatára, valamint a G7-ek külügyminisztereinek és az Unió főképviselőjének Ukrajnáról szóló, 2021. április 12-i nyilatkozatára,

 tekintettel Charles Michel elnöknek a Volodimir Zelenszkij elnökkel Kelet-Ukrajnában tartott találkozóját követő, 2021. március 2-i sajtónyilatkozatára,

 tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak az Oroszországra vonatkozó intézkedések Egyesült Államok általi bejelentését követő, 2021. április 15-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok európai egyezményére (EJEE), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

 tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára, különösen annak 2. fejezetére és kifejezetten a szólásszabadságot védő 29. cikkére, valamint azokra a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre, amelyeket Oroszország az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ tagjaként vállalt,

 tekintettel az Európai Tanács elnökének és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő/alelnök) 2021. január 17-i, és az Európai Bizottság elnökének 2021. január 18-i, Alekszej Navalnij őrizetbe vételét követően kiadott nyilatkozatára,

 tekintettel a PPE, az S&D és a Renew Europe képviselőcsoport vezetőinek Alekszej Navalnij egészségéről szóló, 2021. április 14-i levelére,

 tekintettel a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, az Alekszej Navalnij elítéléséről szóló, 2021. február 3-i és Alekszej Navalnij romló egészségi állapotáról szóló, 2021. április 18-i nyilatkozatára, valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a Roman Anyin oknyomozó újságíró elleni fellépésről szóló, 2021. április 11-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Észak-atlanti Tanács 2021. április 22-i, a Cseh Köztársasággal való szolidaritást kifejező nyilatkozatára, a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, a Cseh Köztársasággal a területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban vállalt szolidaritást kifejező, 2021. április 21-i nyilatkozatára, a PPE, az S&D, a Renew Europe, a Verts/ALE és az ECR képviselőcsoport vezetőinek 2021. április 21-i közös nyilatkozatára, Babiš miniszterelnöknek a cseh képviselőházban 2021. április 20-án elmondott beszédére, valamint az EKSZ szóvivőjének a cseh diplomaták kiutasításáról szóló, 2021. április 19-i nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2021. április 18-án kiderült, hogy a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat ügynökei részt vettek a csehországi vrběticei lőszerraktárban elkövetett 2014-es robbantásban, melynek következtében két cseh állampolgár életét vesztette; mivel ugyanezek a GRU-ügynökök voltak felelősek a Szergej és Julia Szkripal ellen az Egyesült Királyságban elkövetett 2018-as gyilkossági kísérletért is, amelyet a katonai célú novicsok idegméreggel követtek el, és amely egy brit állampolgár halálát okozta; mivel a GRU ügynökeit azzal is megvádolták, hogy 2015-ben megkísérelték meggyilkolni Emilian Gebrevet, egy fegyvergyár tulajdonosát és két másik embert Bulgáriában; mivel Oroszország nem működik együtt az Európai Unió területén elkövetett említett bűncselekmények kivizsgálásában, tagadja a GRU részvételét Szergej és Julia Szkripal megmérgezésében és menedéket nyújt a legfőbb gyanúsítottak számára;

B. mivel 2021. február 2-án egy moszkvai bíróság két és fél év börtönbüntetésre ítélte Alekszej Navalnijt, aki állítólag megsértette felfüggesztett büntetésének feltételeit, amikor Németországban gyógykezelésen vett részt az ellene az Oroszországi Föderáció területén az Oroszországi Föderáció biztonsági szolgálatainak ügynökei által tiltott katonai vegyi anyaggal elkövetett gyilkossági kísérlet következményei miatt;

C. mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága már a 2017-es ítéletében kimondta, hogy Alekszej Navalnij elítélése önkényes és nyilvánvalóan alaptalan;

D. mivel az EU nemzetközi partnereivel együtt felszólította az orosz hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az Alekszej Navalnij ellen elkövetett gyilkossági kísérletet és teljes mértékben működjenek együtt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel (OPCW) a pártatlan nemzetközi vizsgálat biztosítása és a felelősök bíróság elé állítása érdekében; mivel az orosz hatóságok a mai napig nem végeztek ilyen pártatlan vizsgálatot, és Oroszország kifejezetten elutasította a vizsgálatra irányuló felhívásokat;

E. mivel 2020. október 15-én orosz vizsgálat, illetve az OPCW-vel való együttműködés hiányában az EU szankciókat vetett ki a bűncselekményben érintett hat orosz személlyel és egy szervezettel szemben, 2021. március 2-án pedig az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) alapján szankciókat szabott ki négy orosz személlyel szemben Alekszej Navalnij önkényes letartóztatásában, büntetőeljárás alá vonásában és elítélésében betöltött szerepük miatt;

F. mivel Alekszej Navalnijt rossz körülmények között, szigorúan őrzött büntetőtáborban tartják fogva, ahol alvásmegvonással büntetik, és egészsége súlyosan romlik; mivel miután a börtönhatóságok nem biztosították számára a megfelelő orvosi ellátást, illetve nem engedték meg, hogy saját orvosai ellátogassanak rá, 2021. március 31-én Alekszej Navalnij tiltakozásul éhségsztrájkba kezdett, amely 24 napig tartott; mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által kinevezett független szakértők kijelentették, hogy Alekszej Navalnij élete komoly veszélyben van, és arra szólítottak fel, hogy egészségügyi okokból sürgősen evakuálják a politikust Oroszországból;

G. mivel 2021. április 21-én több mint 1 600 személyt tartóztattak le az Oroszországi Föderációban az Alekszej Navalnij támogatása céljából tartott nagyszabású tüntetések során;

H. mivel az Oroszországi Föderáció alkotmánya rögzíti a gondolat- és a szólásszabadsághoz, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogot; mivel az Oroszországi Föderáció aláírta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az emberi jogok európai egyezményét, és tagja az Európa Tanácsnak;

I. mivel Oroszországban tovább romlik az emberi jogok és a jogállamiság szörnyű helyzete, és a hatóságok módszeres erőfeszítéseket tesznek arra, hogy elnyomják a szabad véleménynyilvánítást, valamint hogy korlátozzák a gyülekezési szabadságot és az orosz civil társadalom tevékenységeit; mivel 2021. április 9-én az orosz hatóságok rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták Roman Anyint, a szervezett bűnözésről és a korrupcióról történő beszámolással foglalkozó projekt (OCCRP) egyik vezető orosz oknyomozó újságíróját, és lefoglalták telefonjait és dokumentumait; mivel ezek az intézkedések veszélybe sodorták az OCCRP átláthatósági és korrupciós kérdésekkel foglalkozó újságíróit is azok miatt az információk miatt, amelyekhez a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) immár teljes körű hozzáféréssel rendelkezik;

J. mivel az elmúlt hetekben több mint 100 000 fős orosz csapat gyűlt össze az ukrán határon és a Krímben, valamint tankok, páncélozott járművek, tüzérségi és egyéb nehézfelszerelések; mivel a kelet-ukrajnai háború áldozatainak száma az elmúlt hónapokban jelentős mértékben megnőtt;

K. mivel az orosz védelmi minisztérium egyoldalúan bejelentette, hogy 2021 októberéig lezárja a Kercsi-szoros körüli vizeket más országok nem kereskedelmi hajói előtt, ezáltal részben elzárva az Azovi-tenger megközelítését;

L. mivel az orosz katonai műveletek és az Oroszországi Föderáció által Ukrajna határain, a Krím félszigeten és a Donyec-medence régiójában – többek között tömeges csapatmozgások és katonai gyakorlatok révén – folytatott fokozódó militarizáció továbbra is negatív hatással van Ukrajna, a fekete-tengeri régió és az európai kontinens biztonsági helyzetére;

M. mivel Ukrajna kérte a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló Bécsi Dokumentum III. fejezete 16. cikke (3) bekezdésének aktiválását, magyarázatot kérve az Oroszországi Föderáció által az ukrán határ közelében, illetve a Krímben folytatott szokatlan katonai tevékenységére vonatkozóan;

N. mivel Oroszország a választásokba való beavatkozás kísérlete, széles körű félretájékoztató kampányok és rosszindulatú kibertámadások révén továbbra is agresszív destabilizáló magatartást folytat, amire figyelemre méltó példa a közelmúltból a SolarWinds kiberművelet, amely hatással volt az európai kormányokra és vállalkozásokra is;

1. felhívja a figyelmet arra, hogy az ezen állásfoglalásban tárgyalt elfogadhatatlan ügyek a Putyin-rezsim tekintélyelvű és antidemokratikus jellegének, Oroszországban a jogállamiság visszaszorulásának, valamint a rezsim azok elleni agresszív fellépésének az eredménye, akiket Oroszországon belül és kívül az ellenfeleinek tekint; hangsúlyozza, hogy a Putyin elnök és rezsimje által folytatott politikák a fenyegető retorikán alapulnak, amely a félelem és a konfliktus légkörét táplálja annak érdekében, hogy még nagyobb mértékben magához ragadja a hatalmat és elterelje a figyelmet az orosz polgárok mindennapi életében felmerülő számos valódi gazdasági és politikai kihívásról;

2. sajnálja az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetét, amelyet Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója és az ország folytatódó destabilizálása, az uniós tagállamokkal és társadalmakkal szembeni ellenséges magatartás és az ellenük irányuló nyílt támadások váltottak ki, többek között a választási folyamatokba való beavatkozás, a félretájékoztatás, a rosszindulatú kibertámadások, a szabotázs és a vegyi fegyverek alkalmazása, valamint az emberi jogi helyzet és a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés jogának oroszországi tiszteletben tartása tekintetében bekövetkezett jelentős romlás;

3. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynökei részt vettek a vrběticei robbantásokban, ami egy uniós tagállam szuverenitásának és nemzetbiztonságának elfogadhatatlan megsértése; úgy véli, hogy egy tagállam elleni támadást az egész EU elleni terrorcselekménynek kell tekinteni; elítéli Oroszország válaszlépését, amellyel 20 cseh diplomatát utasított ki megtorló intézkedésként;

4. teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Cseh Köztársaságot és a cseh népet; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak szolidaritást azáltal, hogy e terrortámadásra válaszul határozott, közös és konkrét intézkedéseket fogadnak el; üdvözli a Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia és Románia által tanúsított szolidaritását, amely országok válaszlépésként már kiutasítottak az orosz külképviseleteken dolgozó diplomatákat, és felszólítja az EU-t és a többi tagállamot, hogy kövessék a példájukat;

5. határozottan elítéli Oroszország Európában tanúsított ellenséges magatartását, és felszólítja az orosz kormányt, hogy vessen véget ezeknek a tevékenységeknek, amelyek sértik a nemzetközi elveket és normákat, és veszélyeztetik az európai stabilitást;

6. felhívja az orosz hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a Cseh Köztársaságban elkövetett terrortámadás kivizsgálásában, és bocsássák rendelkezésre az összes kért információt;

7. felhívja a tagállamokat, hogy ellenőrizzék az összes vonatkozó uniós és schengeni rendszerben az orosz állampolgárok vonatkozó biometrikus adatait, mivel a vrběticei lőszerraktár 2014. évi robbantásáért felelős GRU-ügynökök más ellenséges műveletekben is részt vettek európai területen, és úgy tűnik, hogy csoportjuk szabadon utazik az EU-ban, ezért meg kell akadályozni, hogy ezek az egyének hamis indokkal lépjenek be az EU-ba; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, milyen egyéb intézkedéseket lehet hozni a személyazonosság megállapítása érdekében;

8. felszólít Alekszej Navalnij és a szabadon bocsátásáért tiltakozó, őrizetbe vett többi személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; ismételten és határozottan elítéli az orosz hatóságok által ellene és a támogatói ellen alkalmazott, politikai indíttatású elnyomást, amely sérti Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait; emlékezteti az Oroszországi Föderációt, hogy az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként elkötelezte magát az emberi jogok európai egyezményében és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt alapvető szabadságok, emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett;

9. emlékezteti az orosz hatóságokat és személyesen Putyin elnököt, mint az orosz állam vezetőjét, hogy teljes mértékben felelősek Alekszej Navalnij életének és testi épségének biztosításáért, és minden szükséges intézkedést meg kell tenniük testi és szellemi egészségének és jólétének védelme érdekében; továbbra is sürgeti Putyin elnököt és az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki, állítsák bíróság elé és vonják felelősségre az Alekszej Navalnij  elleni gyilkossági kísérletért felelős személyeket;

10. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a független és ellenzéki hangok elleni zaklatásnak, megfélemlítésnek, erőszaknak és elnyomásnak, hogy tartsák tiszteletben a média függetlenségét, és szüntessék meg a független média elleni zaklatást és nyomásgyakorlást, amely például Roman Anyin oknyomozó újságíró ellen irányul;

11. felszólítja a Tanácsot, hogy foglaljon állást és vezessen be további célzott korlátozó intézkedéseket az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az EU Magnyickij-törvénye) alapján minden olyan személlyel szemben, akinek része volt Alekszej Navalnij büntetőeljárás alá vonásában, elítélésében és bántalmazásában;

12. emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament kiáll az orosz nép mellett abban a küzdelemben, amelyet az alapvető szabadságokért és az emberi jogokért, a demokráciáért és az európai kontinens stabilizációjáért, a nemzetközi határok tiszteletben tartásáért, valamint az Európai Unió és az Orosz Föderáció egymás mellett éléséért és békés együttműködéséért folytat; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a közelgő parlamenti választások során biztosítsanak egyenlő hozzáférést és egyenlő esélyeket valamennyi demokratikus párt számára;

13. megismétli az uniós intézményekhez és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon az Oroszországi Föderációban fennálló emberi jogi helyzetet, valamint a civil társadalmi szervezeteket, újságírókat, ellenzéki politikusokat és aktivistákat érintő bírósági ügyeket, beleértve Alekszej Navalnij ügyét is; felhívja az Uniót, hogy nyújtson több támogatást az orosz másként gondolkodóknak, nem kormányzati szervezeteknek és civil társadalmi szervezeteknek, valamint a független médiának;

14. megerősíti, hogy támogatja Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását; ismételten, határozottan támogatja az EU azon politikáját, hogy nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város jogellenes annektálását; üdvözli az EU által a jogellenes annektálás következtében hozott valamennyi intézkedést; felszólít minden illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátására a Krím félszigeten és Oroszországban;

15. úgy véli, hogy az orosz hadsereg csapatainak összevonása az ukrán határon kockázatos provokáció, amely mélyen aggasztó és veszélyes következményekkel járhat; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy további késedelem nélkül rendeljék el és hajtsák végre csapataik és katonai eszközeik visszahívását az ukrán határról, és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban haladéktalanul csökkentsék a feszültségeket;

16. emlékeztet arra, hogy a minszki megállapodások alapvető fontosságúak az ukrajnai válság megoldásához, és ezért sürgeti az aláírókat, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat;

17. felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel Ukrajna további destabilizálásával, különösen a Donyeck és Luhanszk régiók egyes területein, a Krím félszigeten és Ukrajna határainál folytatott tevékenységei során, és szüntesse meg a pénzügyi és katonai segítség nyújtását az általa Kelet-Ukrajnában támogatott fegyveres csoportoknak, amellyel növeli a konfliktust; elítéli Oroszország szerepét a Malaysia Airlines MH17 számú járatának 2014-es lelövésében, és arra irányuló kísérleteit, hogy szándékos félretájékoztatás révén folyamatosan aláássa a tragédia vizsgálatát; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség teljes mértékben támogatja az MH17-es járat lelövésekor elhunyt 298 áldozat számára az igazságszolgáltatást, és követeli, hogy Oroszország teljes mértékben működjön együtt a felelősök felkutatásában és bíróság elé állításában;

18. felhívja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a katonai csapatmozgások átláthatóságára vonatkozó EBESZ-elveket és kötelezettségvállalásokat, továbbá konstruktívan vegyen részt a háromoldalú kapcsolattartó csoportban a tűzszünet megerősítése és a bécsi dokumentum III. fejezetében meghatározott eljárás megvalósítása érdekében;

19. felhívja Oroszországot, hogy a nemzetközi jognak megfelelően biztosítson akadálytalan és szabad áthaladást a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger felé és onnan visszafelé tartó valamennyi hajó számára;

20. hangsúlyozza, hogy amennyiben az orosz katonai felvonulás Ukrajna megszállásához vezetne, az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy a nemzetközi jog és normák ilyen megsértésének súlyos ára lenne; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna biztonságának és ellenálló képességének megerősítése érdekében;

21. úgy véli, hogy az Oroszország által az Európai Unió területén elkövetett vrběticei támadásnak, valamint az ukrán határnál kialakult helyzetnek és az Alekszej Navalnijjal szembeni lépéseknek az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós stratégia újraértékeléséhez kell vezetnie; sürgeti a Tanácsot, hogy reagáljon az orosz kormány támadásaira és ellenséges magatartására azáltal, hogy megerősíti az EU célzott szankciórendszereit azáltal, hogy felveszi a szankciók által érintettek listájára Putyin elnök fő támogatóit, valamint a rezsim fő propagandistáit;

22. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a korrupció kezelése érdekében bővítsék ki az EU jelenlegi globális emberi jogi szankciórendszerét (az EU Magnyickij-törvényét); hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok többé nem engedhetik meg, hogy tisztázatlan eredetű orosz vagyonokat és beruházásokat fogadjanak; felhívja az EU-t, hogy fokozza a Kreml EU-n belüli azon stratégiai beruházásainak megfékezésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek célja a felforgatás, a demokratikus folyamatok és intézmények aláásása és a korrupció terjesztése; továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ciprus, Bulgária és Málta szüntesse meg az „aranyútlevél” rendszerét;

23. felszólítja a tagállamokat és a főképviselőt, hogy kezeljék prioritásként különösen az Oroszországi Föderáció felől érkező hibrid fenyegetésekre való felkészültséget, és erősítsék meg a tagállamok kapacitásait az együttműködés fokozása és a terület számára megfelelő költségvetési forrásainak biztosítása révén;

24. felszólítja a tagállamokat, hogy tanúsítsanak szolidaritást és egységes fellépést, kritikusan vizsgálják felül és hangolják össze Oroszországra vonatkozó álláspontjaikat, és gondolják újra az olyan stratégiai projektek folytatását, mint az Északi Áramlat 2; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU-nak erősítenie kell a transzatlanti szolidaritást és koordinációt az Oroszországi Föderáció jelenlegi kormánya által támasztott kihívások kezelése során;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

Utolsó frissítés: 2021. április 28.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat