ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban
2.6.2021 - (2021/2692(RSP))
benyújtva az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Iratxe García Pérez, Kathleen Van Brempt, Marek Belka, Heléne Fritzon
az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0306/2021
B9‑0306/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodására (TRIPS), különösen annak 31a. cikkére,
– tekintettel a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló 2001. november 14-i dohai nyilatkozatra;
– tekintettel a WTO szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó tanácsának 2015. november 6-i, a legkevésbé fejlett WTO-tagok számára a TRIPS-megállapodás gyógyszeripari termékekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó mentesség kiterjesztéséről szóló határozatára,
– tekintettel India és Dél-Afrika 2020. október 2-i közleményére, amelyben a Covid19 megelőzése, visszaszorítása és kezelése érdekében mentességet kérnek a TRIPS-megállapodás egyes rendelkezései alól, amelyet Eswatini (Szváziföld), Kenya, Mozambik és Pakisztán is támogatott, és amely mellé további 100 ország is felsorakozott,
– tekintettel a jelenlegi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra,
– tekintettel a Bizottság által 2020. november 25-én közzétett uniós gyógyszerstratégiára;
– tekintettel „Az európai egészségügyi unió kiépítése: az EU határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni rezilienciájának megerősítése” című, 2020. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0724) és az azt kísérő javaslatokra,
– tekintettel 243 civil társadalmi szervezetnek a WTO főigazgatójához intézett 2021. április 13-i, a Covid19-cel összefüggő gyógyászati termékekkel, különösen a vakcinákkal való nem megfelelő ellátottság és az egyenlőtlen hozzáférés globális kihívásainak kezeléséről szóló nyílt levelére,
– tekintettel a gyógyszeripari szabályozó hatóságok nemzetközi koalíciója (ICMRA) és a WHO 2021. május 7-i, az átláthatóságról és az adatintegritásról szóló együttes közleményére,
– tekintettel az USA kereskedelmi képviselőjének a Covid19-ről és a TRIPS-ről szóló 2021. május 5-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Costa Rica-i Köztársaság elnökének és a WHO főigazgatójának 2021. május 27-i nyílt levelére, amelyben ismét felszólítják a WHO valamennyi tagállamát, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a Covid19 technológia-hozzáférési eszköztárhoz (C-TAP),
– tekintettel a Bizottság elnökének az EU és India vezetői közötti informális találkozót (Porto, 2021. május 8.) követően tett nyilatkozatára,
– tekintettel a Nemzetközi Egészségügyi Csúcstalálkozót követően kibocsájtott 2021. május 21-i Római Nyilatkozatra,
– tekintettel a WHO főigazgatójának, a WTO főigazgatójának, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának és a Világbank-csoport elnökének 2021. május 31-i levelére, amelyben új elkötelezettségre szólítanak fel a vakcinaméltányosság iránt és a világjárvány legyőzése érdekében,
– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel világszerte megközelítőleg 170 000 000 ember fertőződött meg Covid19-cel, 3 500 000-en pedig életüket is vesztették, ami példátlan szenvedést és gyötrelmet okozott sokmillió ember számára, illetve aláásta megélhetésüket; mivel a járvány valódi kiterjedése és hosszú távú hatásai még nem ismertek;
B. mivel a Covid19-re akkor lehet hatékony választ adni, ha biztosított a megfizethető gyógyászati termékekhez, oltóanyagokhoz és gyógyszerekhez való gyors hozzáférés; mivel e termékek hiánya sok elkerülhető halálesethez vezetett; mivel az mRNS-alapú vakcinák bizonyultak a leghatékonyabb, de egyben a legdrágább oltóanyagoknak a piacon; mivel az mRNS-vakcinákat jelenleg gyártó vállalatok egyike sem vállalt kötelezettséget arra, hogy a világjárvány idején önköltségi áron értékesíti ezeket;
C. mivel 2021 májusáig világszerte körülbelül 1,5 milliárd oltást adtak be, túlnyomó többségüket iparosodott és oltóanyagot előállító országokban; mivel az alacsony és közepes jövedelmű országok a globális kötelezettségvállalásnak csak a töredékét kapták, és a jelenlegi tendencia fennmaradása esetén esetleg csak 2024-re érhető el a tömeges beoltottság; mivel az EU bejelentette, hogy szándékában áll 1,8 milliárd mRNS-technológiával előállított második generációs vakcina beszerzése;
D. mivel aggasztó új Covid19-változatok jelennek meg, amelyek fertőzőképesebbek, halálosabbak, az oltóanyagokra kevésbé érzékenyek, és további oltásokat tehetnek szükségessé, ami az eredetileg becsült 11 milliárd szükséges adagot messze meghaladó keresletet eredményezhet; mivel amíg a Covid19 jelen van a világban, addig mutálódhat is, életeket követelhet és általában alááshatja a vakcinák hatékonyságát, ami szükségessé teszi a frissített vakcinák gyors beszerzését és a velük való oltást;
E. mivel hatalmas mennyiségű közpénzt és forrásokat fektettek be a kutatásba és fejlesztésbe, a klinikai vizsgálatokba és a beszerzésbe az oltóanyagok és a Covid19-kezelések nyílt és hozzáférhető módon történő kifejlesztése érdekében; mivel a közszférában folyó kutatások, az egészségügyi intézmények, a frontvonalban dolgozók, a tudósok, a kutatók és a betegek mind gyűjtöttek információkat a vírusról, amelyeket a gyógyszeripari vállalatok fel is használtak;
F. mivel a Covid19-világjárvány soha nem látott zavarokat okozott a világgazdaságban és a globális ellátási láncok összeomlásához vezetett, valamint a kritikus orvosi berendezések és gyógyszerek növekvő hiányához ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk; mivel a vakcinák megakadályozhatják, hogy a világgazdaság havonta 375 milliárd USD veszteséget szenvedjen el, és segítségükkel kezelhetők a világjárvány okozta társadalmi egyenlőtlenségek;
G. mivel a WHO elindította a Covid19 technológia-hozzáférési eszköztár (C-TAP) kezdeményezést, felszólítva a gyógyszeripari vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az átlátható, nem kizárólagos, globális, önkéntes engedélyezés mellett; mivel a gyógyszeripari vállalatok többsége azonban az önkéntes kétoldalú szerződéses megközelítést részesíti előnyben, ezáltal visszatartva a technológiát és a know-how-t a termelés, a kínálat és az árak ellenőrzése érdekében;
H. mivel generikus és kisebb, jelentős gyártási kapacitással rendelkező gyártók számos ajánlatot tettek a nagy gyógyszeripari vállalatoknak az oltóanyagok vagy összetevőik gyártásában való közreműködésre, de ezek egyikét sem fogadták el; mivel Pakisztán, Banglades, Indonézia, Dél-Afrika és Szenegál kijelentette, hogy a Covid19-oltóanyag előállítására kész és rendelkezésre álló létesítményekkel rendelkezik;
I. mivel 2021. május 11-én Bolívia bejelentette, hogy 15 millió kanadai, kényszerengedély alapján előállított vakcina behozatalára törekszik, és ezt a döntést a WTO szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó részlegének vezetője üdvözölte; mivel Kanada még nem hagyta jóvá a Covid19-vakcinák egyikének sem a kényszerengedélyezését; mivel a TRIPS-megállapodás 31a. cikkét eddig csak egyszer alkalmazták sikeresen, és több ország bírálta a rendszert, mivel az túl lassú és nehézkes közegészségügyi vészhelyzetek esetében;
J. mivel a Bizottság korábban támogatta a legkevésbé fejlett országok azon kérését, hogy a WTO gyógyászati termékekre vonatkozó szellemi tulajdonjogi szabályai alóli határozatlan idejű mentesség révén könnyebben jussanak olcsóbb gyógyszerekhez;
K. mivel a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat felvázolja a TRIPS-megállapodásban szereplő, a közegészségügyre vonatkozó rugalmas lehetőségeket; mivel azonban számos fejlődő ország, amely nem rendelkezik elegendő gyártási kapacitással vagy egyáltalán nem rendelkezik ilyen kapacitással, még mindig jelentős politikai nyomással és jogi nehézségekkel szembesül, amelyek megakadályozzák a TRIPS rugalmas lehetőségeinek kihasználásában, különösen a 31a. cikk, valamint a gyógyszeripari termékek behozatalának és kivitelének nehézkes és hosszadalmas eljárása miatt;
L. mivel a COVAX várhatóan 2021 májusának végéig csak 20%-át fogja kiosztani az előirányzott mintegy 187 millió vakcinaadagnak, és aggodalomra ad okot, hogy az adagok kritikusan kevésnek bizonyulhatnak, ez aláhúzza, hogy a jól ellátott országoknak azonnal el kell kezdeniük adagjaik egy részének adományozását; mivel a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés (ACT akcelerátor) finanszírozása továbbra is aggasztó 18,5 milliárd USD összegű hiányt mutat;
M. mivel eddig 400 millió adag vakcinát állítottak elő az EU-ban, és ennek fele kivitelre került; mivel az EU a Team Europe keretében vállalta, hogy 2021 végéig további 100 millió adagot adományoz alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban történő felhasználásra; mivel az EU néhány kereskedelmi partnere sajnálatos módon kiviteli tilalmat rendelt el a vakcinákra és azok összetevőire, ezzel megakadályozva a globális előállítás növelését és szűk keresztmetszetet okozva az ellátási láncokban;
N. mivel az ENSZ 3. fenntartható fejlődési célja a megfizethető alapvető gyógyszerekhez és vakcinákhoz való egyetemes hozzáférést célozza; mivel a testi és lelki egészséghez való jog alapvető emberi jog; mivel megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van a modern és mindenre kiterjedő egészségügyi ellátáshoz; mivel az egyetemes egészségügyi ellátás olyan fenntartható fejlesztési cél, amelynek 2030-ig történő elérésére valamennyi aláíró fél kötelezettséget vállalt;
1. megerősíti, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, és hogy a kormányoknak kötelességük teljesíteni kötelezettségeiket azáltal, hogy mindenki számára közegészségügyi szolgáltatást nyújtanak; hangsúlyozza, hogy az emberiségnek mindent meg kell tennie a világjárvány felszámolása érdekében, és hogy a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi termékek megfizethetősége, a Covid19-oltóanyagok gyártásának fokozása és a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi technológiák gyártási kapacitásának globális földrajzi elosztása elsődleges fontosságú; kéri ezért, hogy a Covid19-vakcinákra és a kapcsolódó egészségügyi technológiákra vonatkozóan adjanak ideiglenes TRIPS-mentességet, és hogy az EU ennek érdekében tevékenyen vegyen részt a WTO-ban a szövegalapú tárgyalásokon;
2. hangsúlyozza, hogy a megfizethető oltóanyagokhoz, diagnosztikai készítményekhez és kezelésekhez való globálisan méltányos hozzáférés az egyetlen módja a világjárvány globális közegészségügyi és gazdasági hatásai enyhítésének, és hogy a Covid19-hez kapcsolódó gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb egészségügyi technológiák nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi kötelezettségeinek ideiglenes feloldása az egyik fontos hozzájárulás e cél eléréséhez;
3. hangsúlyozza, hogy az egyik fő prioritásnak a globális termelési kapacitások sürgős növelésének kell lennie, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban; hangsúlyozza, hogy ehhez aktív technológia- és know-how-transzferre van szükség; megerősíti, hogy támogatja a WHO Covid19 C-TAP kezdeményezését és az mRNS-vakcina technológiaátadási központot, és felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vakcinagyártók a jövőbeni elővásárlási megállapodások és egyéb vakcinaszerződések révén vegyenek részt ebben a kezdeményezésben; ragaszkodik ahhoz, hogy a vakcinagyártók aktívan vegyenek részt a technológiaátadásban a vakcinagyártás fellendítése és a gyártási kapacitások jobb földrajzi eloszlásának biztosítása érdekében, beleértve a feltörekvő és fejlődő országokat is; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a gyártókkal annak érdekében, hogy a helyes gyártási gyakorlat (GMP) betartása mellett mozgósítani tudják a már meglévő, például Pakisztánban, Bangladesben, Indiában, Dél-Afrikában, Indonéziában és Szenegálban kihasználatlanul álló gyártási kapacitásokat; kéri, hogy a C-TAP és a technológiaátadási központ aktívan térképezze fel a technológiatranszferhez szükséges know-how-val rendelkező vállalatokat, beleértve az alvállalkozókat is, és hozza össze őket a kihasználatlan termelési létesítményekkel rendelkező vállalatokkal; támogatja a Bizottság bejelentését a Team Europe kezdeményezésről, amely a vakcinák, gyógyszerek és egészségügyi technológiák afrikai gyártására és az azokhoz való hozzáférésre, különösen pedig regionális gyártási központok kialakítására irányul; elvárja, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb hozza létre ezeket, és egészítse ki őket a logisztika és a készségfejlesztés támogatásával;
4. hangsúlyozza, hogy az ACT akcelerátor egészségügyi rendszerek csatlakoztatására szolgáló pillérét világszerte meg kell erősíteni az előállítási, tárolási, elosztási és szállítási kapacitások növelése érdekében, különösen a sérülékeny helyzetű országokban; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák részvételüket a WHO-ban, és az ACT akcelerátort helyezzék előtérbe az EU globális válaszlépéseinek részeként a diagnosztika, a terápiák, a vakcinák és az egészségügyi rendszerek megerősítésének valamennyi pillérében;
5. elismeri, hogy az EU és tagállamai hozzájárultak a COVAX eszközhöz; rámutat azonban, hogy ez még mindig messze nem elégíti ki a globális keresletet; sürgeti a Bizottságot, hogy az EU hitelességének és diplomáciai láthatóságának erősítése érdekében folytasson hatékony oltóanyag- és gyógyszerellátási diplomáciát; üdvözli ezért az EU bejelentését, miszerint 2021 végéig 100 millió adagot adományoz a COVAX számára, és felszólít a dózisok azonnali elosztására; üdvözli egyes gyártók ígéretét, miszerint vállalják 1,3 milliárd adag vakcina előállítási áron vagy alacsony áron történő szállítását, és ismételten felszólít a vakcinák globális hozzáférhetőségét célzó erőfeszítések fokozására; felszólítja az EU-t és partnereit, hogy jelentősen növeljék a COVAX-hoz való pénzügyi és nem pénzügyi hozzájárulást, emlékeztetve rá, hogy a becslések szerint az EU tagállamai 2021-ben legalább 400 millió adag oltóanyagtöbblethez fognak hozzájutni; hangsúlyozza, hogy a COVAX ellátását előnyben kell részesíteni a kétoldalú megállapodásokkal szemben; sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy másodlagos viszonteladói piacot alakítsanak ki a felesleges oltóanyagok más iparosodott országoknak történő eladása céljából;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy a partnerországokkal folytatott tárgyalásokat helyezze előtérbe a kereskedelmi akadályok felszámolása, a kiviteli tilalmak megszüntetése és a kritikus anyagok, ásványi anyagok, gyógyszer-hatóanyagok, gyógyszerek és orvosi felszerelések kínálatának növelése érdekében a gyártási értéklánc mentén, mind az oltóanyagok, mind az előállításukhoz szükséges összetevők tekintetében; felszólít nemzetközi beruházási mechanizmus létrehozására a szűk keresztmetszetek felszámolása és a termelés növelése érdekében a teljes oltóanyag-ellátási láncban; megismétli, hogy az uniós kiviteli engedélyezési rendszert átláthatósági mechanizmussal kell felváltani, amely nyomon követi a behozatalt és a kivitelt;
7. megismétli, hogy a vakcinagyártás globális gyártási kapacitásának maximalizálása érdekében több licencmegállapodásra van szükség; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Bizottság az EU második generációs elővásárlási megállapodásaiba foglalja bele a harmadik felekkel, különösen a fejlődő országokkal kötött technológiaátadási partnerségekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat;
8. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy dolgozzanak ki egy holisztikus WTO–WHO kezdeményezést a fejlődő országokkal, beleértve a helyi termelési helyszínekbe történő beruházásokat, valamint a Covid19-hez kapcsolódó termékek nem kizárólagos engedélyezési rendszerének létrehozását; hangsúlyozza, hogy a fogadó partnerországoknak meg kell tartaniuk maguknak az egészségügyi stratégiák kidolgozásához a világjárvány idején szükséges teljes szabályozási teret; rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő és interszekcionális megközelítés az oltási folyamat minden szakaszában, a fejlesztéstől a bevezetésig;
9. elvárja, hogy a Bizottság fokozza elkötelezettségét annak érdekében, hogy a WTO kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezése a WTO 2021 novemberében megrendezésre kerülő 12. miniszteri konferenciájáig lezáruljon; tudomásul veszi ezzel összefüggésben az uniós egészségügyi kezdeményezésre vonatkozó új javaslatot; ösztönzi a Bizottságot, hogy sürgős ütemben folytassa a kiviteli korlátozásokkal, a kereskedelem megkönnyítésével, a termelés bővítésével és a szűk keresztmetszetek felszámolásával kapcsolatos kézzelfogható WTO-kötelezettségvállalások teljesítését az egész értékláncban; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi TRIPS-szabályok jelentősen korlátozzák a kötelezően engedélyezett termékek kivitelét és behozatalát, és ez akadálya lehet a termelés bővítésének és a megfizethető egészségügyi termékekhez való hozzáférésnek; felszólít a kényszerengedélyezés szabályainak felülvizsgálatára az egészségügyi termékekhez való megfizethető hozzáférés javítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az EU kereskedelmi megállapodásaiban foglalt TRIPS+ kötelezettségvállalásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a 2001. évi dohai nyilatkozattal; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kötelező engedélyezés uniós szintű harmonizálására;
10. felszólít továbbá, hogy a WTO 12. miniszteri konferenciáján hozzanak létre egy Kereskedelmi és Egészségügyi Bizottságot, hogy levonják a világjárvány tanulságait, javaslatokat tegyenek a WTO nemzetközi egészségügyi válságokra adott válaszlépései hatékonyságának növelésére, valamint egy nemzetközi világjárványügyi szerződés kereskedelmi pillérének előkészítésére az ellátási lánc zavarainak kezelése, a termelési kapacitások növelése, az árspekuláció elleni fellépés és a WTO jogi keretének a tanulságok fényében történő felülvizsgálata érdekében (beleértve a szellemi tulajdonjogokat is);
11. sajnálja az átláthatóság hiányát a gyógyszeripari vállalatok és a gyártók közötti önkéntes kétoldalú engedélyezési megközelítésben, különösen az engedélyek időtartamára vonatkozó feltételek, a kibocsátási korlátozások, az értékesítési jogdíjak és a gyártási know-how tekintetében, valamint azon helyszínek tekintetében, ahol az engedélyes a vállalatok termékeit kínálhatja; hangsúlyozza, hogy ezeket a feltételeket ki kell küszöbölni a világjárvány hatékony legyőzése és a globális vakcinatermelés növelése érdekében;
12. ragaszkodik ahhoz, hogy a közpénzekből finanszírozott oltóanyag-kutatás és -fejlesztés a közszférában maradjon, többek között a köz- és magánszféra közötti szerződések révén, amelyeknek tartalmazniuk kell az engedélyezésre, a kutatás megosztására, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő és interszekcionális kutatásra, a technológiaátadásra, a nyereség átláthatóságára és a harmadik fél gyártókkal kötött szerződésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; elvárja, hogy a gyógyszeripari vállalatok teljes mértékben betartsák a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, és üdvözli az AstraZeneca elleni jogi eljárás megindítását;
13. felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a jövőbeni elővásárlási megállapodásokat teljes mértékben nyilvánosságra hozzák, különösen az új generációs vakcinák esetében; kéri, hogy az EU integrálja az üzleti titkokkal, a védett adatokkal és a technológiaátadással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, és ragaszkodjon a beszállítók részéről a szükséges átláthatósághoz, beleértve a termékenkénti költség-haszon elemzést is;
14. megismétli, hogy a Covid19-vakcinaszerződések tárgyalása során a lehető legnagyobb átláthatóságra van szükség, többek között azáltal, hogy az Európai Parlament képviselőit a vakcinákkal foglalkozó kapcsolattartó csoporton keresztül közvetlenül bevonják a szerződésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba; elvárja, hogy az Európai Parlament rendszeresen kapjon átfogó és részletes elemzést a vakcinák gyártásáról, behozataláról, kiviteléről és a kapcsolódó előrejelzésekről, beleértve az uniós kivitel célországára, valamint a vakcinák és vakcinakomponensek behozatalának eredetére vonatkozó információkat;
14. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodásokat, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek túlmutatnak a WTO TRIPS-megállapodásán, és ellentmondanak a dohai nyilatkozatban meghatározott biztosítékoknak – például párhuzamos import –, amelyek megerősítik az emberi egészség elsőbbségét a kereskedelmi érdekekkel szemben; felszólítja a WTO-t, hogy tárgyalja újra a TRIPS-megállapodásban meglévő rugalmassági lehetőségeket a generikus termékek kereskedelme előtt álló akadályok csökkentése érdekében;
15. hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a vakcinák elosztásával, koordinálásával és többéves tervezésével kapcsolatos többoldalú és globális erőfeszítésekben a TRIPS-tanács közelgő, 2021. június 8-i és október 14-i ülésén, a G7-ek 2021. június 11–13-i csúcstalálkozóján, a 2021-es G20-csúcstalálkozón, a 2021-es EU–USA csúcstalálkozón, a 2021-es ENSZ-közgyűlésen, a 2021-es Egészségügyi Világközgyűlésen, valamint a WTO 12. miniszteri konferenciáján és azon túl;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az EU tagállamainak, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójának, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatójának, a G20-ak kormányainak, a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az ENSZ főtitkárának és az ENSZ Közgyűlése tagjainak.