ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY A jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló 2020/2092 rendelet alkalmazásáról

4.6.2021 - (2021/2711(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Nicolas Bay, Jaak Madison, Harald Vilimsky, Gerolf Annemans, Laura Huhtasaari, Nicolaus Fest, Teuvo Hakkarainen
az ID képviselőcsoport nevében B9‑0317/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló 2020/2092 rendelet alkalmazásáról

(2021/2711(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 7. és 15. cikkére,

– tekintettel a Tanács és a Bizottság 2021. június 8-i nyilatkozataira a jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló 2020/2092 rendelet alkalmazásáról,

– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

– tekintettel az Európai Számvevőszéknek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i javaslatra vonatkozó 1/2018. számú véleményére,

– tekintettel az Európai Tanács 2020. december 11-én elfogadott következtetéseire,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel az Uniónak szintén tiszteletben kell tartania a tagállamok Szerződések szerinti egyenlőségét, valamint azok nemzeti identitását és saját jogi, alkotmányos és kulturális hagyományait;

B. mivel a tagállamok közös, de nem egységes jövőképpel rendelkeznek, és mivel együttműködésük elsősorban a szubszidiaritás és a kölcsönös bizalom elvén alapul, ugyanakkor figyelembe veszi az eltérő nemzeti sajátosságokat is;

C. mivel a jogállamiság – többek között a törvény által meghatározott korlátokhoz, a független és pártatlan bíróságok ellenőrzéséhez, az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista jogalkotáshoz és a jogbiztonsághoz kapcsolódó – követelményeinek az európai intézményekre és a tagállami hatóságokra egyaránt vonatkozniuk kell;

D. mivel az igazságszolgáltatás függetlensége többek között azt feltételezi, hogy az érintett igazságszolgáltatási szerv az alkalmazandó szabályok szerint és a gyakorlatban is teljes önállósággal tudja ellátni igazságszolgáltatási feladatait anélkül, hogy hierarchikus viszonynak vagy valamely személlyel szembeni alárendeltségi viszonynak lenne alárendelve, és anélkül, hogy bármilyen forrásból utasítást vagy utasítást kapna;

1. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tárgyában jelenleg eljárás vagy folyamatban az Európai Unió Bírósága előtt, ezért az – amint arra az Európai Tanács 2020. december 11-i következtetéseiben emlékeztetett – nem végleges és jogilag nem is kötelező;

2. felhívja a figyelmet a jogszabályok politikai irányultságú alkalmazásával szemben azok objektív és pártatlan alkalmazásának szükségességére, amelynek minden tagállamra egyformán vonatkoznia kell; megjegyzi, hogy a tagállamokban számos példa van a bírák – köztük a legfelsőbb vagy azzal egyenértékű bíróságokon eljáró bírák – kinevezésébe való politikai beavatkozásra, valamint az igazságszolgáltatás egy része függetlenségének hiányára;

3. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság egységes fogalommeghatározást kíván létrehozni a jogállamiság fogalmára vonatkozóan, figyelmen kívül hagyva a tagállamok eltérő alkotmányos hagyományait; úgy véli, hogy ez a törekvés a jogállamiság politikai eszközzé történő formálását tükrözi azzal a céllal, hogy aláássanak demokratikusan megválasztott kormányokat, és az életmódok jog általi egységesítését írják elő az Európai Unión belül;

4. hangsúlyozza, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerint eljárás az egyetlen jogszerű eljárás a jogállamiság megsértésére vonatkozó állítások kezelésére; emlékeztet arra, hogy jelenleg egyedül a Tanács rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a folyamatban lévő eljárásokban eljárjon;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1] HL L 433I., 2020.12.22., 1. o.