ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az afganisztáni helyzetről
13.9.2021 - (2021/2877(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Jaak Madison, Anna Bonfrisco, Marco Campomenosi, Susanna Ceccardi, Maximilian Krah, Jörg Meuthen, Tom Vandendriessche, Harald Vilimsky, Marco Zanni, Bernhard Zimniok
az ID képviselőcsoport nevében
B9‑0453/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása az afganisztáni helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az 1945. évi Észak-atlanti Szerződésre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Afganisztánról szóló határozataira, különösen a 2021. augusztus 30-i 2593(2021) sz. határozatára,
– tekintettel a 2016. március 7-i EU–Törökország nyilatkozatra,
– tekintettel az Afganisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2021. szeptember 14-én tett, az afganisztáni helyzetről szóló nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2021. augusztus 12-én tett, a jelenlegi afganisztáni helyzetről szóló nyilatkozatra,
– tekintettel Josep Borrell alelnöknek/főképviselőnek a külügyminiszterek 2021. szeptember 3-i nem hivatalos ülésén tett, a tálibokkal való kapcsolatfelvétel feltételeiről szóló sajtónyilatkozatára,
– tekintettel Janez Janša miniszterelnöknek, az Európai Tanács soros elnökének 2021. augusztus 22-i nyilatkozatára,
– tekintettel a 2020 februárjában Dohában megtárgyalt, az Egyesült Államok által államként el nem ismert, „Talibán” néven ismert Afganisztáni Iszlám Emirátus és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az afganisztáni béke megteremtéséről szóló megállapodásra, amely meghatározza az Egyesült Államok 2021 májusáig történő afganisztáni kivonulásának feltételeit,
– tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács által 2021. augusztus 31-én tett, a jelenlegi afganisztáni helyzetről szóló nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a 38 országból álló NATO-szövetség 2001-ben, a NATO-szerződés 5. cikkére való hivatkozással elkötelezte magát az afganisztáni konfliktus tekintetében;
B. mivel a két évtizede tartó afganisztáni konfliktus 3 609 szövetséges és amerikai katona életét követelte; mivel a konfliktus emellett 66 000 afgán katona és rendőr, 47 245 afgán civil, 444 segélymunkás és 72 újságíró életét követelte;
C. mivel az elhamarkodott, rosszul előkészített és véletlenszerű amerikai kivonulás Afganisztánból Biden elnök vezetése alatt 2021 augusztusában kaotikus evakuálási erőfeszítésekhez vezetett, és jelentős nyomás alá helyezte Európát, hogy evakuálja polgárait és személyzetét, mielőtt a tálibok teljesen átvennék az ellenőrzést a kabuli repülőtér felett;
D. mivel az Iszlám Állam Khoraszán tartományban (ISIS-K) egyik tagja 2021. augusztus 26-án öngyilkos bombát robbantott a kabuli repülőtéren, amelynek 175 áldozata közül 13 amerikai katona vesztette életét; mivel az USA 2021. augusztus 27-én megtorló légicsapást hajtott végre, amely állítólag megölte az ISIS-K két „magas rangú” tagját, valamint jelentések szerint 10 civil, köztük hét gyermek halálát okozta;
E. mivel a tálib hatalomátvételt követően afgánok ezrei próbálnak elmenekülni Afganisztánból; mivel az Egyesült Államok Albániával és Koszovóval megállapodást kötött arról, hogy ideiglenes menedéket nyújtanak mintegy 6 000 afgánnak addig is, mielőtt az okmányaik feldolgozását követően az Egyesült Államokba utaznának; mivel az első csoport azóta megérkezett Albániába;
F. mivel a német fegyveres erők Afganisztánból történő evakuálása során 20 olyan afgán lépett be a Németországi Szövetségi Köztársaságba, akik Németországban elítélt bűnözők, és akiknek a nevét az Európai Terrorizmus Elleni Központ ismeri; mivel köztük volt egy Németországból Afganisztánba visszaküldött elítélt erőszaktevő is;
G. mivel különbséget kell tenni az illegális migráció kezelése és az illegális migráció megállítása között; mivel ez utóbbi az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a tagállamok polgárait;
H. mivel Afganisztánnak stratégiai jelentőséget adnak ásványkincsei és az alapvető (például a félvezetőkben felhasznált) elemek lelőhelyei; mivel ez geopolitikai szinten fontos, és szerepet játszhat a vitában;
I. mivel az afganisztáni válságnak tartós következményei lesznek Európára nézve a béke és a biztonság, különösen az illegális migráció és a terrorizmus veszélye tekintetében;
1. kifejezi őszinte részvétét az elmúlt 20 évben Afganisztánban halálát lelt valamennyi katona és civil családjának és barátainak;
2. kifejezi mélységes aggodalmát Afganisztán tálibok általi elfoglalása, valamint annak Európára gyakorolt, a békét és a biztonságot érintő jelenlegi és jövőbeli következményei miatt;
3. megjegyzi, hogy a tálibok kabuli hatalomátvétele előre látható volt, és hogy intézkedéseket lehetett volna hozni annak biztosítására, hogy az evakuálások logikusabb és rendezettebb módon menjenek végbe; kifejezi komoly aggodalmát az Afganisztánban hátrahagyott jelentős mennyiségű katonai fegyverről és járműről érkező hírek miatt, mivel ez a technológia a tálibok kezébe került;
4. sajnálja, hogy az Egyesült Államok csak korlátozottan konzultált az európai szövetségesekkel az afganisztáni kivonulásról, aminek következtében az európaiak biztonságos evakuálása az országból nehézségekbe ütközött;
5. megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy az európai országokban menekültstátuszt kapott afgánok közül többen visszautaztak Afganisztánba nyaralni, és ezt követően a tagállamoknak evakuálniuk kellett őket; hangsúlyozza, hogy a menekültstátusz megadása után e státusz elvesztésének kockázata nélkül nem lehet a származási országban nyaralni;
6. aggodalommal veszi tudomásul, hogy büntetett előéletű, illetve olyan afgánok, akiknek a menedékkérelmét korábban elutasították – kihasználva a szervezetlen evakuálási folyamatot a kabuli repülőtéren –, bejutottak a tagállamokba; kéri, hogy az ismert büntetett előéletű afgánokat és a negatív menekültügyi határozattal rendelkezőket haladéktalanul küldjék vissza a régióba; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a tálibok üdvözölték minden afgán visszatérését az országba; rámutat a támogatás nyújtásának lehetőségére azzal a feltétellel, hogy megkönnyítik az országba és a régióba való visszatérést;
7. megjegyzi, hogy az afganisztáni tálib hatalomátvételt követő sietős kivonulás új lendületet adott az Európába irányuló illegális migrációs áramlásoknak, ami elkerülhetetlenül újabb migrációs válságot fog okozni Európában;
8. úgy véli, hogy az EU az előző, 2015-ös migrációs válság során a „Wilkommenspolitik” (a befogadás politikája) révén kiszolgáltatottá tette magát a migráció fegyverré válásával szemben; határozottan elítéli, hogy a menekültek befogadásáról harmadik országokkal kötött korábbi megállapodások – például az EU és Törökország között létrejött megállapodás – visszafelé sültek el, és a migráció fegyverré válásához vezettek; a leghatározottabban elítéli, hogy külföldi szereplők és kormányok fegyverként használják a migrációt;
9. tudomásul veszi a Bel- és Igazságügyi Tanács legutóbbi, a szlovén elnökség vezetésével tartott ülésének következtetéseit az afganisztáni helyzetről; üdvözli az olyan pontos terminológia használatát, mint „illegális migráció” olyan homályos kifejezések helyett, mint „irreguláris”;
10. ragaszkodik a menekültek regionális elhelyezésének politikájához, amely lehetővé tenné számukra a hazatérést és az újjáépítést, amint származási országukban javul a helyzet; elítéli minden olyan ösztönző tényező kialakítását, amely új migrációs áramlásokat válthat ki ebből a régióból az EU-ba; javasolja, hogy a régió országainak nyújtott fejlesztési támogatásokat a migráció és a biztonság terén az EU-val folytatott együttműködéstől tegyék függővé;
11. úgy véli, hogy a lehetséges migrációs válság egyetlen megoldása az, ha az EU megállítja az illegális migráció egészét, ahelyett, hogy megpróbálná kezelni azt; hangsúlyozza, hogy a legális migráció további lehetőségeinek megteremtése nem olyan logikus megoldás, amely korlátozná az Európába irányuló migrációt, hanem még inkább arra ösztönözné az embereket, hogy megtegyék a veszélyes utat Európába; megismétli, hogy Európa nem képes befogadni a világ minden tájáról érkező, jobb jövőt kereső embertömeget;
12. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül azt az álláspontját, miszerint az uniós finanszírozást nem szabad az EU külső határain fizikai akadályok építésére fordítani az illegális migránsok bejutásának megakadályozása érdekében;
13. kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a Koszovó és Albánia, illetve az Egyesült Államok közötti, az afgán menekültek ideiglenes befogadásáról szóló megállapodás további migrációs útvonalat teremt az afgánok számára az Európába vezető út megtételéhez;
14. figyelmeztet rá, hogy az afgánok elvándorlása ideális környezetet teremt a terrorista sejtek és más opportunisták számára, hogy „menekülteknek” álcázva magukat Európába jussanak; hangsúlyozza a pakisztáni törzsi övezetből származó nem afgán pastunok opportunizmusának további kockázatát, mely övezetet különböző dzsihadista csoportok, köztük az al-Kaida otthonaként tartanak számon, és amely Afganisztán keleti határán fekszik;
15. emlékeztet rá, hogy a 2015-ös migrációs válság idején az Iszlám Állam több tagja, akik később merényleteket terveztek Párizsban, a migránsok beáramlását kihasználva észrevétlenül bejutott Európába; aggodalommal veszi tudomásul, hogy öt, 2021 augusztusában Franciaországba érkezett afgánt a tálibokkal való feltételezett kapcsolatuk miatt megfigyelés alá vontak; további aggodalmát fejezi ki az USA-ból származó jelentések miatt, amelyek szerint fiatal afgán evakuáltakat arra kényszerítettek, hogy idősebb férfiakhoz menjenek feleségül annak érdekében, hogy elmenekülhessenek az országból;
16. sajnálja, hogy a 2015-ös migrációs válság idején Európába érkezett afgán migránsok nagy számban követtek el erőszakos bűncselekményeket, például 2021 júliusában Bécsben egy tizenhárom éves lány brutális megerőszakolását és meggyilkolását, amelyet olyan bűnelkövető afgánok követtek el, akik mindannyian elutasító menedékjogi határozatot kaptak;
17. rámutat, hogy a tálib rezsim szerint a saría törvényt a legszélsőségesebb értelmezésben kell alkalmazni, erőszakot alkalmazva a lakosság és a civil társadalom ellen; emlékeztet a nők és a gyermekek jogai védelmének fontosságára, amint arra a 2021. szeptember 4-i kabuli és heráti tüntetések is rámutattak;
18. kifejezi aggodalmát a tálibok által bejelentett ideiglenes kormány miatt, amely kizárólag tálib vezetőkből vagy társaikból áll, beleértve a terrorizmushoz kapcsolódó vitatott személyiségeket is;
19. megjegyzi, hogy veszélyes lehet a tálibokra való vak hagyatkozás és a beléjük vetett bizalom, valamint a tálibokat elismerő elhamarkodott nyilatkozatok, az elszámoltathatóság és a szükséges feltételek és végrehajtási mechanizmusok egyértelmű meghatározása nélkül; figyelmeztet rá, hogy a tálibokat megdönthetik még radikálisabb terrorista csoportok, például a Dáis, az al-Kaida, a Tehrik-i-Talibán Pakisztán vagy a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom; felszólítja az EU-t és valamennyi nyugati partnerét, hogy vegyék figyelembe ezt a súlyos fenyegetést;
20. úgy véli, hogy a regionális szereplők – például Pakisztán és Katar – megkerülhetetlen tárgyalópartnerek lesznek a válság megoldása érdekében; megjegyzi, hogy a tálibok technikai segítséget kértek Törökországtól és Katartól a kabuli repülőtér működtetéséhez;
21. megjegyzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi, Afganisztánról szóló határozata nem tesz említést a kabuli repülőtéren egy biztonsági zóna létrehozására irányuló javaslatról, és a jelentések szerint a kérdés még csak szóba sem került a határozat tárgyalása során;
22. felszólít az Afganisztánnak nyújtott fejlesztési segélyek leállítására, mivel nincs elismert kormány, amely ezeket a pénzeszközöket átlátható módon fogadná és osztaná szét;
23. óva int attól, hogy az afganisztáni válságot az EU további integrációjának, egy sor külpolitikai reformnak vagy a vitatott migrációs paktumnak a keresztülvitelére használják fel; ragaszkodik különösen ahhoz, hogy a Tanácsban a külpolitikai kérdésekben továbbra is az egyhangúság legyen a szabály; e tekintetben ellenzi, hogy a Tanácsban külpolitikai kérdésekben a minősített többségi szavazás irányába mozduljanak el;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.