ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a libanoni helyzetről
14.9.2021 - (2021/2878(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Anna Fotyga, Charlie Weimers, Jadwiga Wiśniewska, Ryszard Antoni Legutko, Angel Dzhambazki, Elżbieta Kruk, Alexandr Vondra, Witold Jan Waszczykowski, Raffaele Fitto, Assita Kanko, Veronika Vrecionová, Ryszard Czarnecki, Elżbieta Rafalska, Jan Zahradil, Ladislav Ilčić, Adam Bielan, Valdemar Tomaševski, Bogdan Rzońca, Beata Kempa, Carlo Fidanza
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0465/2021
B9-0468/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a libanoni helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Libanonról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2008. május 22-i, a libanoni helyzetről szóló állásfoglalására[1],
– tekintettel a Libanonról szóló, 2020. december 7-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2021. július 30-i (KKBP) 2021/1277 tanácsi határozatra[2],
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének 2021. augusztus 7-i nyilatkozatára, amelyben elítélte a dél-libanoni rakétakilövéseket;
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1559 (2004), 1701 (2006), 2539 (2020) és 2591 (2021) sz. határozatára,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökéhez intézett, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Libanoni Hadereje (UNIFIL) megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2021. augusztus 4-i levelére,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra[3],
– tekintettel a Bejrútnak és a libanoni népnek nyújtandó segítségről és támogatásról szóló, Franciaország és az ENSZ által szervezett, 2020. augusztus 9-i nemzetközi konferenciára,
– tekintettel a Libanon támogatására létrejött nemzetközi csoport 2020. szeptember 23-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Rafik Hariri miniszterelnök meggyilkolása óta a libanoni válság az elmúlt években egyre súlyosbodott, ami 2019 szeptemberében lakossági tiltakozásokat váltott ki; mivel a tiltakozások a kormány lemondására és a politikai osztály korrupciójának felszámolására szólítottak fel;
B. mivel Libanon 2019 óta nem rendelkezik stabil kormánnyal, mivel azóta sem Hasszán Diáb, sem Musztafa Adib, sem pedig Szaad Haríri nem tudott kormányt alkotni; mivel 2021. július 26-án Nadzsíb Míkátit, egy prominens libanoni üzletembert, miniszterelnök-jelöltnek választották, remélve, hogy életképes kormányt tud majd alakítani az éveken át tartó patthelyzetet követően kialakult súlyos pénzügyi válság kezelésére; mivel az új választásokra a tervek szerint 2022 májusában kerül sor;
C. mivel 2021. szeptember 10-én a libanoni elnök, Michel Aun bejelentette a kormány megalakulását, ami 13 hónap ügyvivői kormányzás időszakának vetett véget; mivel Míkáti miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a jövő évi választásokat időben megtartja, és kormányzati tervet ígért az ország megmentésére; mivel azt is bejelentette, hogy véget vet Libanon költséges általános támogatási programjának;
D. mivel Libanon korábbi egyesült államokbeli nagykövetét, Abdullah Bouhabibot külügyminiszternek nevezték ki; mivel a Szaad Haríri vezetése alatti korábbi miniszterelnök-jelöltet, Bassam Mawlawit belügyminiszternek nevezték ki; mivel Júszef Halil központi banki tisztviselőt pénzügyminiszternek nevezték ki; mivel a Rafík Haríri Egyetemi Kórház vezetőjét és a Covid19-világjárvánnyal szembeni küzdelem egyik legkiemelkedőbb képviselőjét, Firász Abajdot egészségügyi miniszternek nevezték ki; mivel Libanon korábbi ENSZ-képviselőjét, a Míkáti vezette kormány egyetlen női jelöltjét, Nadzsla Rjasit közigazgatási fejlesztési miniszternek nevezték ki;
E. mivel Libanon intézményi összeomlással küzd, és politikai, gazdasági, társadalmi, pénzügyi és egészségügyi válságon megy keresztül; mivel az 1975 és 1990 közötti polgárháború óta ez a válság jelenti a legnagyobb veszélyt Libanon stabilitására; mivel a Világbank Libanon pénzügyi válságát az 1850-es évek óta az egyik legsúlyosabb válságnak minősítette; mivel a nemzetközi erőfeszítések célja a pénzügyi és kormányzati ágazat, valamint a korrupció elleni küzdelem támogatása az országban;
F. mivel a Libanonban tapasztalható, példa nélküli válság következtében nő a munkanélküliség és a többdimenziós szegénység, ez utóbbi az ENSZ Nyugat-Ázsiával foglalkozó gazdasági és szociális bizottsága szerint a 2019. évi 42%-ról 2021-re 82%-ra emelkedett; mivel a nemzeti infláció 2019 és 2021 között 281%-kal nőtt; mivel a libanoni gazdaság mérete 2020-ban 25%-kal csökkent;
G. mivel a súlyos üzemanyag-, gyógyszer- és áramhiány rendkívül súlyos hatással van a libanoni lakosság életére és ellehetetleníti legalapvetőbb szükségleteik kielégítését; mivel a libanoni valuta zuhanása mintegy 90%-kal csökkentette az azonos munkáért járó béreket, minek következtében számos libanoni szakember, köztük orvosok is áttelepültek az Öböl-menti Együttműködési Tanács országaiba; mivel a humán tőke Libanonból való kimenekülése tovább súlyosbította Libanon gazdasági összeomlását;
H. mivel 2020 decemberében Emmanuel Macron francia elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette egy segélyalap létrehozását, amelyet az ENSZ, a Világbank és az EU működtet azzal a céllal, hogy élelmiszersegélyt és orvosi segítséget nyújtson, valamint finanszírozza a bejrúti kikötő újjáépítését; mivel Macron elnök megjegyezte, hogy a szükséghelyzeti alap közvetlenül a libanoni népnek nyújtana segélyt, azonban hiteles kormány nélkül nem biztosítanának hosszú távú nemzetközi támogatást;
I. mivel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások még folyamatban vannak; mivel az IMF elutasította a Libanonnak nyújtott támogatást mindaddig, amíg vezetői nem vezetnek be jelentős reformokat a finanszírozási és a bankszektorban, nem strukturálják át az ország államadósságát, nem terjesztik ki a szociális biztonsági hálót, nem reformálják meg az állami tulajdonú vállalatokat és nem javítják a kormányzást; mivel a nemzetközi közösség ezenfelül új választások kiírására, az igazságügyi szabályozás és a villamosenergia-ágazat reformjára, a korrupció és a csempészet, illetve a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre, valamint a kikötőben történt robbanás után Bejrút újjáépítésére szólított fel;
J. mivel 2021. július 30-án a Tanács célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretet fogadott el a libanoni helyzet kezelésére, lehetővé téve szankciók kiszabását azon személyekkel és szervezetekkel szemben, akik felelősek a libanoni demokrácia vagy jogállamiság aláásásáért; mivel a szankciók az EU-ba való beutazás tilalmából, egyének és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztásából, valamint pénzeszközöknek az EU által jegyzékbe vett személyek és szervezetek számára történő rendelkezésére bocsátásának tilalmából állnak;
K. mivel 2020. augusztus 4-én a bejrúti kikötőben történ robbanás következtében több mint 200 ember vesztette életét és több mint 6500-an sebesültek meg; mivel a robbanás a város jelentős részeit elpusztította, és a keresztények lakta városrészeket sújtotta a leginkább; mivel a robbanás több tízezer embert tett hajléktalanná, és súlyosan érintette a korábban élettől pezsgő városrészeket; mivel a Világbank szerint a robbanás mintegy 4,6 milliárd USD összegű anyagi kárt és 3,2 milliárd USD összegű, ehhez kapcsolódó gazdasági veszteséget is okozott; mivel ezt követően Hasszán Diáb korábbi miniszterelnök lemondott;
L. mivel a robbanás oka részben az volt, hogy a kikötőben 2750 tonna ammónium-nitrátot halmoztak fel; mivel a régóta fennálló korrupció, a rossz gazdálkodás és a hanyagság, valamint a kikötő irányítási struktúrája, amely lehetővé tette a politikai elit és a milicisták közötti hatalommegosztást, közel hat évig lehetővé tette a rendkívül robbanásveszélyes vegyületek kikötőben történő tárolását; mivel a Hezbollah párt felelősnek tekinthető, mivel ő felügyeli a libanoni stratégiai infrastruktúrát és kikötői tevékenységeket; mivel a Hezbollah Ali Hamiehet az újonnan megalakult Míkáti kormány közmunkaügyi és közlekedési miniszterévé választotta; mivel még mindig nem folytattak független vizsgálatot a robbanással kapcsolatban, és senkit sem vontak felelősségre;
M. mivel a Covid19-fertőzések és halálesetek száma megugrott, különösen a bejrúti kikötőben történt robbanás óta, ami óriási terhet ró a már amúgy is túlterhelt kórházakra és egészségügyi ágazatra; mivel a kórházak a fájdalomcsillapítók és antibiotikumok hiánya miatt a műtétek után bekövetkezett egyszerű bakteriális fertőzések okozta halálesetekről számoltak be;
N. mivel 2021. június 30-án a libanoni parlament jóváhagyott egy 556 millió USD összegű rendkívüli hiteltörvényt egy olyan fejadagkártya-rendszer finanszírozására, amely készpénztámogatást nyújtana a legkiszolgáltatottabb családok megsegítésére, felváltva a jelenlegi támogatási rendszert; mivel a fejadagkártya-rendszer végrehajtása során a megkülönböztetésmentesség elvét kell követni;
O. mivel számos libanoni szerint a Hezbollah sakkban tartja Libanont azzal, hogy nem hajlandó engedni azon követeléséből, hogy a jövőbeli kormányokban egyetlen minisztériumra se vonatkozzon rotációs rendszer, amivel az a célja, hogy a pénzügyminisztériumot saját vezetése alatt tartsa; mivel a kormány által elfogadott minden rendelet esetében szükség van a pénzügyminiszter aláírására, ami végső soron vétójogot biztosít számára a kormány felett; mivel Júszef Halilt, Libanon újonnan kinevezett pénzügyminiszterét Nabih Berri, a Hezbollah testvérpártja, az Amal vezetője választotta ki; mivel a Hezbollah egy „államon belüli államot” hozott létre, amely az ország túlnyomórészt síita régióit tartja uralma alatt;
P. mivel a lakossági tiltakozások során az emberek a libanoni zászló alatt vonultak utcára, és nyíltan kritizálták a Hezbollahot; mivel e tiltakozások során többek között azt skandálták, hogy „terroristák, terroristák, a Hezbollah tagjai terroristák”, „ez Libanon, nem Irán”, és „nem akarunk más hadsereget Libanonban, csak a libanonit”; mivel a Hezbollah támogatói tiltakozókat támadtak és vertek meg;
Q. mivel 2021 májusában Libanon fő villamosenergia-termelője, az Electricité du Liban bejelentette, hogy már nem rendelkezik elegendő pénzzel ahhoz, hogy üzemanyagot vásároljon; mivel Libanon a régió több országától is segítséget kért azonnali energiaszükségletének kielégítése érdekében; mivel az Egyesült Államok libanoni nagykövete bejelentette, hogy az USA segítséget fog nyújtani Libanonnak abban, hogy Jordániától villamos energiát, Egyiptomtól pedig üzemanyagot vásároljon;
R. mivel a libanoni üzemanyaghiányra tekintettel a Hezbollah saját üzemanyag-megállapodást kötött Iránnal, és figyelmeztette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy ne avatkozzanak be; mivel annak ellenére, hogy a Hezbollah ígéretet tett arra, hogy nemcsak a síita támogatóknak, hanem minden libanoni embernek segítséget nyújt, számos libanoni panaszkodik arra, hogy a Hezbollah a libanoni rendszerrel visszaélve a szűkösen rendelkezésre álló üzemanyagot, gyógyszereket és villamos energiát kizárólag a síita támogatókhoz juttatja el, nem pedig mindenkihez; mivel a növekvő instabilitás és az üzemanyaghiány időnként fegyveres erőszakba torkollott, ami számos halálesethez vezetett;
S. mivel 2021. augusztus 30-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta a 2591 (2021) sz. határozatot, amely egy évvel meghosszabbította az UNIFIL megbízatását; mivel emlékeztetett arra, hogy a libanoni fegyveres erőket Dél-Libanonban be kell vetni, és valamennyi félnek be kell szüntetnie az összetűzéseket, meg kell akadályoznia a kék vonal megsértését, és biztosítania kell az UNIFIL szabad mozgását és a kék vonalhoz való hozzáférését;
T. mivel 2013. július 22-én a Tanács egyhangúlag megállapodott a Hezbollah úgynevezett katonai szárnyának a terrorista szervezetek listájára való felvételéről; mivel ugyanakkor az EU megerősítette elkötelezettségét az iránt, hogy kapcsolatot tartson fenn valamennyi libanoni politikai párttal, köztük a Hezbollahhal; mivel a Hezbollah katonai és politikai szárnyai közötti különbségtételt hevesen ellenezik a Hezbollah magas rangú vezetői, akik kitartanak amellett, hogy mindkét szárny egy és ugyanazon szervezetet képezi;
U. mivel a Hezbollah 1982-es iráni létrejötte óta világszerte terrorista tevékenységekben vesz részt Libanontól Szíriáig, Jemenen, Latin-Amerikán és Európán át; mivel megállapítást nyert, hogy a Hezbollah felelős a bulgáriai Burgaszban 2012-ben elkövetett öngyilkos merényletért, amelyben hat izraeli turista meghalt és még többen megsebesültek, és amelynek következtében az EU a Hezbollah úgynevezett katonai szárnyát terrorista szervezetnek minősítette;
V. mivel az elmúlt néhány évben egyre több tagállam – köztük Ausztria, Németország, Lettország, Szlovénia és Hollandia – nyilvánította a Hezbollah egészét terrorista szervezetnek; mivel Kanada, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Izrael, az Arab Liga és az Öböl-menti Együttműködési Tanács szintén teljes egészében betiltotta a Hezbollahot mint terrorszervezetet;
W. mivel csak 2021-ben az EU eddig 55,5 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Libanonnak; mivel az EU és tagállamai 2011 óta 24 milliárd eurót mozgósítottak segélyként;
X. mivel az euromediterrán megállapodás a demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásán alapul, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározottak szerint, amely a megállapodás alapvető elemét képezi;
1. újólag megerősíti Libanonnal való szilárd partnerségét és közös elkötelezettségét a demokrácia, a pluralizmus, a jogállamiság és az emberi jogok iránti tisztelet közösen vallott értékei mellett; tudomásul veszi a Míkáti miniszterelnök által vezetett új libanoni kormány megalakulását; hangsúlyozza, hogy életképes, hiteles és elszámoltatható kormányra van szükség;
2. emlékeztet arra, hogy a 2022. májusra tervezett választásokat semmilyen körülmények között nem szabad elhalasztani, és azoknak meg kell felelniük a szabad, tisztességes és átlátható választásokra vonatkozó nemzetközi demokratikus normáknak;
3. ismételten szolidaritásáról biztosítja a libanoni lakosságot és civil társadalmat; támogatja a libanoni nép törekvéseit, akik egy szabad, stabil, virágzó, inkluzív és demokratikus, a nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait tiszteletben tartó Libanont kívánnak létrehozni; bátorítja a civil társadalmat, valamint a szociális és gazdasági partnereket, hogy töltsék be szerepüket a nemzeti párbeszédben azáltal, hogy kifejezésre juttatják törekvéseiket, és javaslatokat tesznek az ország békéjére, fejlődésére és jövőjére vonatkozóan;
4. szolidaritását fejezi ki mindenki iránt, akit érintett a bejrúti kikötőben történt robbanás; hangsúlyozza, hogy a területet haladéktalanul újjá kell építeni; felszólít a bejrúti kikötőben történt robbanás sürgős, átlátható, független és semleges kivizsgálására, valamint az ENSZ által vezetett tényfeltáró misszió indítására Libanonba a felelősök elszámoltatása érdekében;
5. súlyos aggodalmának ad hangot a Hezbollah libanoni politikában és társadalomban betöltött destabilizáló és nem építő jellegű szerepe miatt; elítéli, hogy Irán a Hezbollahnak nyújtott anyagi támogatásán keresztül beavatkozik a libanoni ügyekbe; felszólítja Iránt, hogy tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását;
6. határozottan elítéli a Hezbollah terrorizmussal való kapcsolatait világszerte, többek között a Közel-Keleten, Európában és Latin-Amerikában; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy a szervezetet teljes egészében minősítsék terrorista szervezetnek; üdvözli, hogy néhány tagállam már megtette ezt;
7. határozottan elítéli, hogy a Hezbollah Dél-Libanonból izraeli polgári területekre rakétákat lőtt ki; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy továbbra sem történt előrelépés az állandó tűzszünet és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701 (2006) sz. határozata egyéb kulcsfontosságú rendelkezéseinek megvalósítása terén, tekintettel a Libanon déli határa mentén továbbra is fennálló feszültségekre;
8. megerősíti, hogy határozottan támogatja Libanon területi integritását, szuverenitását és politikai függetlenségét, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2591 (2021) határozatával; elítéli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701 (2006) sz. határozatának Hezbollah általi megsértéseit, és támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely biztosítja, hogy a határozat Hezbollah általi bármely megsértését megfelelően dokumentálják és belefoglalják a jövőbeli felülvizsgálati jelentésekbe; emlékeztet az EU azon álláspontjára, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1591 (2005) és 1701 (2006) számú határozatait teljes mértékben tiszteletben kell tartani;
9. üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2021. augusztus 30-i határozatát az UNIFIL megbízatásának további egy évvel történő megújításáról; támogatja az UNIFIL által az izraeli-libanoni határon végzett munkát, és hangsúlyozza, hogy Dél-Libanonban be kell vetni a libanoni fegyveres erőket a kék vonal megsértésének megelőzése, valamint az UNIFIL szabad mozgásának és a kék vonalhoz való hozzáférésének érdekében;
10. üdvözli a Tanács 2021. július 30-i határozatát, és támogatja a Libanon gazdasági, politikai és biztonsági kihívásainak kezelésére irányuló nemzetközi felhívásokat; felhívja a libanoni hatóságokat, hogy sürgősen kezdjék újra a tárgyalásokat az IMF-fel, és hajtsanak végre kézzelfogható reformokat;
11. üdvözli az Egyesült Államok libanoni nagykövetének azon bejelentését, hogy az USA segítséget fog nyújtani Libanonnak abban, hogy Jordániától villamos energiát, Egyiptomtól pedig üzemanyagot vásároljon; támogatja a Libanon és szomszédai közötti további együttműködést;
12. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a 2021. július 30-án elfogadott tanácsi keret szerinti célzott szankciók alkalmazását az országban tapasztalható korrupcióért és az ország leromlásáért felelős libanoni vezetőkkel szemben, beleértve a bejrúti kikötőben történt robbanáshoz kapcsolódó emberi jogi jogsértésekben érintett és az elszámoltathatóság aláásására irányuló erőfeszítéseket tevő tisztviselőket; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen javaslatot az elszámoltatható libanoni hatóságokat felsoroló, megbízható és pontos jegyzékére;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Libanon elnökének, kormányának és parlamentjének.