ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a belarusz helyzetről, egy évvel a tiltakozások kezdete és azok erőszakos elnyomása után
4.10.2021 - (2021/2881(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Nicola Beer, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Nathalie Loiseau, Javier Nart, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0482/2021
B9-0494/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről, egy évvel a tiltakozások kezdete és azok erőszakos elnyomása után
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Tanács Belaruszra vonatkozó, 2021. május 21-i következtetéseire,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa Belaruszról szóló, 2021. június 10-i következtetéseire,
– tekintettel von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédére,
– tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a belarusz civil társadalom elleni erőszakos fellépésről szóló, 2021. július 15-i nyilatkozatára, az Európai Unió nevében tett 2021. július 30-i nyilatkozatára arról, hogy a rezsim eszközként használja a migránsokat és a menekülteket, valamint a 2020. augusztus 8-i elcsalt belarusz elnökválasztás első évfordulója kapcsán 2021. augusztus 9-én tett nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének Litvánia diplomáciai jelenlétének korlátozásáról szóló, 2021. július 7-i, valamint az újságírókkal és a médiával szembeni elnyomásról szóló, 2021. augusztus 30-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített, 2021. július 5-i nyilatkozatra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,
– tekintettel arra, hogy az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 2020-ban a belarusz demokratikus ellenzéknek ítélték oda,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel több mint egy évvel az 2020. augusztus 9-i úgynevezett választásokat követően a belarusz hatóságok továbbra is elnyomást alkalmaznak a belarusz néppel szemben, és számos polgárt zaklatnak, letartóztatnak, kínoznak és elítélnek amiatt, hogy hangot adnak a rezsimmel vagy az emberi jogok Belaruszban tapasztalható széles körű megsértésével szembeni ellenállásuknak;
B. mivel becslések szerint különböző időpontokban több mint 35 000 belarusz személyt tartottak fogva a rezsim elleni tiltakozás miatt; mivel emberi jogi aktivisták több száz esetben dokumentálták kínzás és bántalmazás alkalmazását, és sokan továbbra sem kerültek elő vagy holtan találták meg őket; mivel a belarusz fogdákban és börtönökben továbbra is embertelen bánásmódot és kínzást alkalmaznak, valamint tudatosan megtagadják az orvosi ellátás nyújtását, ami miatt több tüntető életét vesztette; mivel Belaruszban több mint 670 politikai fogoly van; mivel a politikai elnyomás által érintett belarusz emberek ezrei menekültek a szomszédos országokba a további üldöztetés elkerülése érdekében;
C. mivel a belarusz rezsim elnyomó kampányt folytat a civil társadalom és az emberijog-védők ellen azzal a céllal, hogy minden fennmaradó független hangot elhallgattasson; mivel közel 250 civil társadalmi szervezetet felszámoltak vagy jelenleg számolnak fel, többek között a Vjaszna emberi jogi központot, amellyel szemben példátlan keménységgel lépnek fel, letartóztatva és vád alá helyezve vezetőit, alkalmazottait és önkénteseit, köztük a központ elnökét, Alesz Bjaljackit, Valjancin Sztefanovicsot, a Vjaszna vezetőségi tagját és a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség alelnökét, Marfa Rabkovát, a Vjaszna önkéntes hálózatának koordinátorát, Andrej Csepjukot, Leanyid Szudalenkát, Taccjana Laszicát, Marija Taraszenkát, Uladzimir Labkovicsot, valamint a Vjaszna további munkatársait és önkénteseit;
D. mivel 2021. szeptember 6-án belarusz ellenzéki vezetőket és politikai foglyokat – Marija Kalesznyikavát, a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díj és a Bátor Nők Nemzetközi Díja kitüntetettjét, illetve Makszim Znak ügyvédet – puccskísérlet állítólagos vádjával 11 év, illetve 10 év börtönbüntetésre ítéltek;
E. mivel közel 500 újságírót tartóztattak le, és a belarusz hatóságok továbbra is keményen fellépnek és zaklatják a független belarusz újságírókat, és szándékosan próbálják megakadályozni az objektív tudósítást; mivel 2021. augusztus 27-én a belarusz rezsim elrendelte a Belarusz Újságírószövetség – az ország legnagyobb független újságírói szervezete – felszámolását, amelyet 2004-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjjal tüntettek ki;
F. mivel 2021. május 23-án a Ryanair két uniós főváros (Athén és Vilnius) között közlekedő FR4978-as számú nemzetközi utasszállító járatát Aljakszandr Lukasenka parancsára bombafenyegetés ürügyével Minszkbe irányították és ott leszállásra kényszerítették, megsértve ezzel a nemzetközi egyezményeket, és veszélyeztetve a fedélzeten tartózkodó több mint 170 utasnak és a gép személyzetének a biztonságát; mivel Minszkben a belarusz hatóságok letartóztatták a járaton utazó Raman Prataszevics belarusz újságírót és aktivistát, valamint az őt kísérő Szofija Szapegát;
G. mivel a Ryanair FR4978-as számú járatának erőszakos eltérítése miatt kiszabott uniós szankciókkal szemben Lukasenka nyilvánosan azzal fenyegetett, hogy migránsokkal és kábítószerekkel árasztja el az EU-t, különösen a szomszédos Litvániát és Lengyelországot; mivel ezt a fenyegetést Oroszország is támogatta, és a migránsok politikai célokból eszközként való felhasználásával hajtották végre: mivel létrehoztak egy rendszert, amelynek célja, hogy a migránsokat Irakból és Törökországból repülőjáratokkal Minszkbe szállítsák, és a belarusz határőrök megkönnyítsék számukra az Európai Unióba való illegális bejutást, aminek következtében mintegy 4000 illegális migráns lépett be Litvániába, több mint 1400 Lengyelországba és mintegy 400 Lettországba; mivel Lengyelország, Lettország és Litvánia kénytelen volt szükségállapotot kihirdetni a Belarusszal közös határaik mentén; mivel az EU-ba történő szabálytalan belépések száma ugyan csökkent, de az illegális határátlépési kísérletek folytatódnak; mivel 2021. szeptember 13–19. között 2101 (Lengyelországban 1830, Litvániában 135, Lettországban pedig 136) esetben akadályoztak meg az uniós határ átlépésére irányuló kísérleteket; mivel a belarusz rezsim erőszakot alkalmaz a migránsokkal szemben, erővel kényszeríti át őket az EU területére, valamint propagandát terjeszt és szándékosan félretájékoztat, azzal vádolva az uniós tagállamokat, hogy megsértik a migránsok jogait és megkönnyítik a Belaruszba irányuló illegális migrációt; mivel legalább négy illegális migráns halt meg kihűlés és végkimerülés következtében és több migráns hetekig Belarusz határainál rekedt, és nem tudott segítséget kapni, menedékjogot kérni vagy alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférni;
H. mivel az edzőivel szemben bírálatot megfogalmazó Kriszcina Cimaouszkaja belarusz sportolót a tokiói olimpia korai elhagyására kényszerítették, és személyes biztonságát féltve rendőri védelmet kért a tokiói repülőtéren, és elfogadta a Lengyelország által kínált humanitárius vízumot; mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárta a tokiói olimpiáról Artur Simak és Jurij Majszevics belarusz edzőket, és vizsgálatot indított az ügyben;
I. mivel a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2021. szeptember 15-i beszédében a migránsok eszközként való felhasználását a Belarusz által az EU destabilizálása céljával elkövetett hibrid támadásnak nevezte;
J. mivel 2021. szeptember 17-én a belarusz főügyészi hivatal felfüggesztette Raman Bandarenka halálának kivizsgálását;
K. mivel 2021. augusztus 3-án egy kijevi parkban felakasztva találták Vitalij Sisovot, az Ukrajnai Belarusz Ház alapítóját, amely a Belaruszt elhagyó embereknek nyújt segítséget;
L. mivel az amúgy is feszült légkörben 2021 szeptemberében Oroszország és Belarusz nagyszabású – 200 000 főt megmozgató – közös hadgyakorlatot tartott „Zapad 2021” fedőnévvel, ami további nyomást gyakorolt az EU határaira; mivel Lukasenka bejelentette, hogy 2025-ig 1 milliárd USD értékben fegyvert, többek között S-400-as rakétarendszereket kíván beszerezni Oroszországtól;
M. mivel 2021. szeptember 9-én Oroszország és Belarusz vezetői megállapodtak abban is, hogy egységes olaj- és gázpiacot hoznak létre és elmélyítik a gazdasági integrációt, növelve annak kockázatát, hogy Lukasenka az Oroszország által nyújtott támogatásért cserébe folytatja Belarusz szuverenitásának kiárusítását;
N. mivel Belarusz 2021. június 28-án felfüggesztette részvételét a keleti partnerség kezdeményezésben;
O. mivel az elmúlt évben a Lukasenka-rezsim számos uniós és tagállami diplomatát és nagykövetségi alkalmazottat utasított az ország elhagyására, még több diplomáciai kommunikációs csatornát zárva el;
P. mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy határozott, hogy a valamennyi tagja számára nyújtott szélesebb körű, 650 milliárd USD összegű juttatás részeként az új különleges lehívási jogok keretében hozzáférést biztosít Belarusz számára közel 1 milliárd USD-hoz;
Q. mivel Belarusz anélkül kezdte meg az Asztravecben található belarusz atomerőmű kereskedelmi célú üzemeltetését, hogy a 2018. évi uniós stressztesztről szóló jelentésben foglalt valamennyi biztonsági ajánlást figyelembe vette volna; mivel a belarusz médiában folyamatosan jelennek meg hírek a belarusz atomerőműben történt súlyos incidensekről, és mivel 2021. április 25-én riasztó üzenet ("Az atomerőmű veszélyt jelent! Bármelyik pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa!") jelent meg az atomerőmű hivatalos honlapján; mivel a belarusz fél nem átlátható, és nem nyújt megbízható információt az atomerőműben történt eseményekről, ismételten megerősítve, hogy a belarusz atomerőmű nem biztonságos és komoly nukleáris biztonsági fenyegetést jelent;
R. mivel az Európai Unió eddig 166 személy és 15 szervezet – köztük Aljakszandr Lukasenka – ellen vezetett be szankciókat, valamint célzott gazdasági szankciókat a belarusz gazdaság számos ágazata ellen; mivel 2020-ban a belarusz gazdaság reál-GDP értékben 0,9%-kal csökkent, és mivel a 2021-re vonatkozó előrejelzések a GDP további 2,7%-os csökkenésével számolnak; mivel Kína továbbra is együttműködik és beruházásokat folytat Belaruszban, különösen a Nagy Kő kínai–belarusz ipari parkban;
1. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió és tagállamai a választás tisztességességével kapcsolatos komoly kétségek és a csalásokról szóló számos beszámoló miatt nem ismerték el a 2020. évi elnökválasztás eredményeit, és nem ismerték el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz elnökének;
2. továbbra is elítéli a békés belarusz emberek elnyomását, kínzását és bántalmazását, a média és az internet elnyomását, valamint újságírók, bloggerek és más független véleménynyilvánítók verését, letartóztatását és megfélemlítését Belaruszban; továbbra is felszólít a politikai okokból fogva tartott személyekkel szemben emelt valamennyi vád azonnali és feltétel nélküli ejtésére és semmissé nyilvánítására;
3. elítéli a Marija Kalesznyikava és Makszim Znak ellenzéki vezetőkkel, valamint más politikai foglyokkal és fogva tartottakkal szemben a közelmúltban hozott szigorú és igazságtalan bírósági ítéleteket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bírósági meghallgatásokat zárt ajtók mögött tartották, és hogy uniós és tagállami diplomatákat akadályoztak abban, hogy azokon részt vegyenek;
4. továbbra is elítéli a Vjaszna emberi jogi központ elleni hatósági megtorlásokat, és felszólít Alesz Bjaljacki, Valjancin Sztefanovics, Marfa Rabkova, Andrej Csepjuk, Leanyid Szudalenka, Taccjana Laszica, Marija Taraszenka, Uladzimir Labkovics és a Vjaszna más munkatársai és önkéntesei azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és valamennyi ellenük felhozott vád ejtésére;
5. elítéli az Artur Simak és Jurij Majszevics belarusz edzők által a tokiói olimpián tanúsított magatartást; emlékeztet a belarusz sportolókkal szemben a békés tüntetéseken való részvételük miatt indított büntetőeljárásokra, valamint a belarusz jégkorongszövetség és Raman Bandarenka meggyilkolása közötti állítólagos összefüggésekre; felhívja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és más nemzetközi sportbizottságokat és szövetségeket, hogy a belarusz féllel való kapcsolattartás során kövessék etikai és magatartási kódexüket;
6. ismételten felszólítja az EKSZ-t, a Bizottságot és az uniós tagállamok Belaruszban működő nemzeti diplomáciai képviseleteit, hogy szorosan kövessék nyomon az egyes belarusz politikai foglyok helyzetét, nyújtsanak nekik támogatást, és tegyenek meg mindent a szabadon bocsátásuk kiharcolása érdekében;
7. megismétli azon felhívását, hogy a rezsim és a belarusz demokratikus erők között valódi, inkluzív párbeszédre van szükség, amely nemzetközi megfigyelők részvételével tartott új választásokhoz vezet, ami az egyetlen kiút a jelenlegi politikai válságból;
8. elítéli, hogy a Lukasenka-rezsim eszközként használta fel a migránsokat politikai célok előmozdítása érdekében, megsértve ezzel a nemzetközi normákat és Belarusznak a szomszédos uniós országokkal kötött kétoldalú szerződéseit; úgy véli, hogy a Ryanair FR4978-as számú minszki járatának eltérítése és leszállásra kényszerítése állami terrorcselekménynek minősül;
9. üdvözli, hogy a tagállamok, Norvégia és az uniós intézmények és ügynökségek, nevezetesen az Europol, a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal támogatják a belarusz rezsim előidézte migrációs válságban érintett tagállamokat, és arra ösztönzi őket, hogy folytassák ezt a támogatást, többek között további uniós sürgősségi segély odaítélésével; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy segítsék a belarusz határon rekedt migránsokat, és biztosítsák számukra a szükséges támogatást;
10. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő célzott jogalkotási javaslatokat, amelyek biztosítják a tagállamok számára a szükséges biztosítékokat ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a nem uniós országok illegális migrációt eszközként használó kampányaira, különösen az EU külső határainak erős és hatékony védelme és a szabálytalan határátlépések megelőzésére irányuló hatékony intézkedések biztosítása révén;
11. felhívja a tagállamokat, hogy javítsák együttműködésüket a határigazgatás, az emberkereskedelem, a cigarettacsempészet és a belarusz rezsim által előidézett vagy súlyosbított egyéb biztonsági kihívások elleni küzdelem terén;
12. sajnálatát fejezi ki a Lukasenka és Vlagyimir Putyin közötti folyamatos egyeztetések miatt, amelyek célja a Belarusz és Oroszország közötti szorosabb integráció ütemtervének kidolgozása, és úgy véli, hogy ez sérti Belarusz szuverenitását, mivel a belarusz embereket megfosztják attól a joguktól, hogy meghatározzák országuk jövőjét; kiemeli Lukasenka uralmának jogellenességét, és elutasítja a Lukasenka által a belarusz állam nevében különösen az elnöki megbízatásának 2020. november 5-i lejártát követően kötött valamennyi megállapodást;
13. támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy függesszék fel az EU és a Belarusz Köztársaság közötti vízumkönnyítési megállapodás bizonyos cikkeit, amelyek a Lukasenka-rezsimhez kapcsolódó tisztviselők meghatározott kategóriáit célozzák, és nem érintik a belarusz átlagpolgárokat; sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető legsürgősebben folytassa a szankciók ötödik csomagjának végrehajtását azáltal, hogy az erőszakos belarusz fellépésben és elnyomásban részt vevő személyekre és szervezetekre, valamint az emberkereskedelemben részt vevő személyekre és szervezetekre összpontosít, továbbá hogy kezdje meg egy jövőbeli csomaggal kapcsolatos munkát;
14. felhívja a tagállamokat, hogy közösen nyilvánítsák nem kívánatos személynek a belarusz Állambiztonsági Bizottság (KGB) tisztviselőit az Európai Unió területén;
15. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkalmazott gazdasági szankciók csak részleges hatást gyakoroltak a Lukasenka-rezsimre, és nem érintették jelentős mértékben az olyan fontos ágazatokat, mint a hamuzsír és a kőolajtermékek ágazata; felhívja a Tanácsot, hogy erősítse tovább az EU célzott gazdasági szankcióit, a kulcsfontosságú belarusz gazdasági ágazatokra, valamint a Lukasenka-rezsimet támogató és finanszírozó állami és magánvállalatokra összpontosítva; üdvözli az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada által az elcsalt belarusz elnökválasztás első évfordulója alkalmából bevezetett további szankciókat; felszólítja ezért az EU-t, hogy hangolja össze intézkedéseit az Egyesült Államokkal, a G7-partnerekkel és más, hasonló gondolkodású demokráciákkal;
16. felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel a multilaterális szervezetekben, például az IMF-ben annak érdekében, hogy korlátozzák a források kifizetését a Lukasenka-rezsim részére, és befagyasszák a vele folytatott mindennemű együttműködést; megjegyzi, hogy nem demokratikus országok, különösen Oroszország és Kína, folyamatosan beruháznak Belaruszban;
17. továbbra is támogatja a belarusz népet a szabad és tisztességes választások, az alapvető szabadságok és az emberi jogok, a demokratikus képviselet és egy szabad és szuverén Belaruszban a politikai részvétel érvényesítésére irányuló követeléseiben és törekvéseiben;
18. elismeri és támogatja a Szvjatlana Cihanouszkaja által vezetett belarusz demokratikus erők által a belarusz nép jogos követeléseinek és törekvéseinek világszintű tudatosítása és támogatása terén végzett munkát;
19. megismétli a Bizottsághoz és az alelnökhöz/főképviselőhöz intézett azon felhívását, hogy a nemzetközi partnerekkel közösen szervezzenek magas szintű nemzetközi konferenciát „A demokratikus Belarusz jövője” címmel a belarusz válság rendezéséről és egy több milliárd eurós pénzügyi csomagról a jövőbeli reformtörekvések és a belarusz gazdaság szerkezetátalakításának támogatása érdekében;
20. hangsúlyozza, hogy a Lukasenka-rezsim által a belarusz nép ellen elkövetett bűncselekményeket, többek között Raman Bandarenka és más belarusz állampolgárok meggyilkolását átfogóan ki kell vizsgálni; várja az ukrán hatóságok Vitalij Sisov halála ügyében folytatott vizsgálatának eredményeit;
21. felhívja az uniós tagállamokat, hogy aktívan alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét, és készítsenek elő bírósági eljárásokat az elnyomás belarusz elkövetői ellen;
22. felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és az uniós tagállamokat, hogy növeljék a belarusz ellenzéknek, civil társadalomnak és független médiaszervezeteknek nyújtott közvetlen támogatást Belaruszon belül és kívül;
23. kiemeli a belarusz népet képviselő nagykövetségek világszerte történő létrehozásának hatalmas jelentőségét, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak további támogatást a külföldön élő belarusz állampolgárok jogainak és érdekeinek, valamint egy demokratikus Belarusz érdekeinek védelméhez, például a belarusz népet képviselő nagykövetségek finanszírozási módjainak feltárásával;
24. ösztönzi a tagállamokat, hogy még jobban egyszerűsítsék a Belaruszból politikai okokból menekülők vagy az ellenük elkövetett erőszak miatt orvosi kezelésre szorulók vízum vagy tartózkodási engedély megszerzésére irányuló kérelmeivel kapcsolatos eljárást, és biztosítsák számukra és családjaik számára a szükséges támogatást és segítséget;
25. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kínáljanak ösztöndíjakat az egyetemekről kiutasított és demokratikus nézeteik miatt bebörtönzött belarusz diákoknak és tudósoknak;
26. továbbra is támogatja a Belarusszal foglalkozó nemzetközi elszámoltathatósági platformot, és felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy támogassák annak működését, valamint az elkövetők felelősségre vonására irányuló egyéb nemzetközi kezdeményezéseket; kiáll a Belaruszban tapasztalható büntetlenség elleni küzdelemmel foglalkozó európai parlamenti platform hatékony működtetése, valamint a belarusz fejleményekre a megfelelő időben történő nemzetközi reagálás összehangolása mellett;
27. elítéli uniós és tagállami diplomaták, különösen az Európai Unió belarusz küldöttségének vezetője, valamint litván, lett és lengyel nagykövetek és diplomaták Belaruszból való kitoloncolását; felkéri a tagállamokat, hogy a Lukasenka-rezsimnek küldött politikai jelzésként hívják haza konzultációra minszki nagyköveteiket; sürgeti az EKSZ-t, hogy vizsgálja felül munkamódszereit, és biztosítson aktív szerepet az Európai Unió belarusz küldöttségének jelenleg Brüsszelbe visszahívott vezetője számára, valamint hozzon további intézkedéseket annak érdekében, hogy biztonságos munkakörnyezetet biztosítson Minszkben az uniós diplomaták és az uniós küldöttség személyzete számára, különös tekintettel a Lukasenka-rezsim propagandatámadásaival szembeni védelemre;
28. felhívja a figyelmet az agresszív Zapad 2021 hadgyakorlatra és az annak megfigyelésére rendelkezésre álló kevés lehetőségre; megismétli az EU stratégiai autonómiájára és a megerősített NATO részeként egy valódi európai védelmi unió létrehozására irányuló felhívását;
29. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az Asztravecben található belarusz atomerőmű jelentette nukleáris biztonsági fenyegetésekkel; ragaszkodik ahhoz, hogy Belarusz teljes átláthatóság mellett vállaljon felelősséget a belarusz atomerőmű nukleáris biztonságáért, és kötelezze el magát az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja által az erőműről készített szakértői értékelés során tett ajánlások teljes körű végrehajtása mellett; támogatja, hogy amíg ez nem történik meg, tiltsák be a belarusz atomerőműből származó energia uniós piacra történő behozatalát, és ezen álláspontot tükrözze az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus;
30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Belarusz Köztársaság hatóságainak.