ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az alapvető jogokról és jogállamiságról Szlovéniában, különös tekintettel az EPPO ügyészeinek késedelmes kinevezésére

15.12.2021 - (2021/2978(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Cyrus Engerer, Simona Bonafè, Birgit Sippel, Katarina Barley, Elena Yoncheva, Juan Fernando López Aguilar
az S&D képviselőcsoport nevében
Sophia in’t Veld, Anna Júlia Donáth, Fabienne Keller, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Moritz Körner
a Renew képviselőcsoport nevében
Tineke Strik
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Konstantinos Arvanitis
a Baloldal képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2021/2978(RSP)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

B9-0588/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0588/2021

Viták :

Szavazatok :

PV 16/12/2021 - 9
PV 16/12/2021 - 15
CRE 16/12/2021 - 9

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0512

B9‑0588/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása az alapvető jogokról és jogállamiságról Szlovéniában, különös tekintettel az EPPO ügyészeinek késedelmes kinevezésére

(2021/2978(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 2. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 86. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

– tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatára,

– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

– tekintettel a Bizottság 2020. szeptember 30-i, 2020. évi jogállamisági jelentésére (COM(2020)0580) és a 2021. július 20-i,2021. évi jogállamisági jelentésre (COM/2021/0700),

– tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására [1],

– tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre [2],

– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet)[3],

– tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására [4],

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartását vizsgáló eseti küldöttsége 2021. október 13–15-i szlovéniai látogatását követő, 2021. november 17-i küldöttségi jelentésére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoportja által végzett munkára,

– tekintettel az Európai Parlament 2020. november 25-i plenáris vitájára a szlovéniai és észak-macedóniai médiába való magyar beavatkozásról,

– tekintettel a Bizottság 2021. február 15-i, április 29-i és június 23-i, az igazságügyi miniszterhez intézett leveleire, amelyekben aggodalmát fejezte ki a két delegált európai ügyész kinevezésére irányuló, folyamatban lévő nemzeti eljárás véglegesítésével kapcsolatban, és aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti eljárást nem követték megfelelően,

– tekintettel a Szlovén Köztársaság külügyminiszterének a jogérvényesülésért felelős biztoshoz intézett 2020. május 4-i levelére, amelyben reagál a Bizottság első éves jogállamisági jelentésének elkészítésére,

– tekintettel a Szlovén Köztársaság miniszterelnökének az Európai Unió Tanácsa szlovén elnökségének előkészítéseként a Bizottság elnökéhez intézett 2021. február 23-i levelére,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul, és ezeket az értékeket valamennyi tagállam osztja, valamint mind az Uniónak, mind pedig az egyes tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk valamennyi politikájuk keretében;

B. mivel a jogállamiság az EU alapját képező közös értékek egyike; mivel a Szerződések értelmében a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együtt felelős a jogállamiság mint az Unió alapvető értéke tiszteletben tartásának, valamint az uniós jog, értékek és elvek tiszteletben tartásának és teljesítésének biztosításáért;

C. mivel egy eredményes, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer elengedhetetlen a jogállamiság biztosításához, valamint az unióbeli polgárok alapvető jogainak és polgári szabadságjogainak védelméhez;

D. mivel 2017. október 12-én 22 tagállam – köztük Szlovénia – közötti megerősített együttműködés alapján elfogadták az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, amely 2017. november 20-án lépett hatályba; mivel az Európai Unió független és decentralizált ügyészi hivatalaként az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel – például csalásokkal, korrupciós bűncselekményekkel, illetve határokon átnyúló súlyos héacsalásokkal – kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása, valamint az elkövetők bíróság elé állítása;

E. mivel az Európai Ügyészség központi és nemzeti szinten egyaránt szerveződik; mivel a decentralizált szintet a részt vevő uniós országok delegált európai ügyészei teszik ki, akik a származási tagállamukban foglalkoznak az ügyekkel, valamint folytatják le a nyomozást és a bűnvádi eljárást; mivel a delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség szerves részét képezik, és mint ilyenek, funkcionálisan és jogilag függetlenek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozása és büntetőeljárás alá vonása során;

F. mivel az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén átvette az (EU) 2017/1939 rendelet által rá ruházott nyomozási és vádemelési feladatokat; mivel 2021. június 1-ig tagállamonként legalább két delegált európai ügyészt kellett volna kinevezni; mivel Szlovénia – az utolsó részt vevő országként és jelentős késedelemmel – 2021. november 22-én jelölt ki két delegált ügyészt; mivel a szlovén kormány véleménye szerint ezek a jelölések a nemzeti kiválasztási eljárás befejezéséig csak ideiglenesek voltak; mivel az európai ügyészek ügyészi kollégiuma 2021. november 24-én ötéves időtartamra két delegált európai ügyészt nevezett ki Szlovéniából; mivel a tagállam az Európai Főügyész beleegyezése nélkül nem mentheti fel a delegált európai ügyészt, illetve nem kezdeményezhet vele szemben fegyelmi intézkedést az Európai Ügyészségről szóló rendelet szerinti feladataival összefüggő okokból;

G. mivel a két delegált ügyész Európai Ügyészségbe történő kinevezését követően az igazságügyi miniszter bejelentette a Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott és – gyorsított eljárásban, a szokásos szakértői konzultáció nélkül – elfogadott jogszabály-módosítást, amely mérlegelési jogkört biztosít az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy jelölteket javasoljon abban az esetben, ha a nyilvános felhívásra nem jelentkezik elegendő számú jelölt, ezáltal hatásköröket ruházva át az Államügyészi Tanácsról a kormányra;

H. mivel ugyanez a jogszabály-módosítás átmeneti rendelkezéseket ír elő, amelyek lehetővé tennék az Európai Ügyészséghez delegált ügyészek helyettesítését a jogszabály hatálybalépését követő három hónapon belül;

I. mivel az ügyészek az igazságszolgáltatási rendszer szerves részét képezik, és kulcsszerepet játszanak a jogállamiság megőrzésében; mivel alapvető fontosságú, hogy az ügyészek függetlenek legyenek, és képesek legyenek feladataikat és felelősségeiket indokolatlan beavatkozás vagy nyomásgyakorlás nélkül ellátni; mivel Szlovéniában a jelenleg rendelkezésre álló 258 ügyészi álláshelyből csak 206 van betöltve; miközben legalább 15 megválasztott államügyész várja, hogy a kormány kinevezze őket; mivel a 2021. évi jogállamisági jelentés Szlovéniáról szóló országfejezetében a Bizottság megállapította, hogy az államügyészek kinevezése indokolatlanul késett;

J. mivel a tömegtájékoztatás szabadsága a működő demokrácia és a jogállamiság egyik pillére és garanciája; mivel a tömegtájékoztatás szabadsága, pluralizmusa és függetlensége, valamint az újságírók biztonsága alapvető elemei a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, és elengedhetetlenek az EU és tagállamai demokratikus működéséhez;

K. mivel Szlovénia világviszonylatban a 36. helyen (az EU-n belül az 18. helyen) áll a Riporterek Határok Nélkül 2021. évi sajtószabadság-indexében, a tavalyi 32. helyről négy helyet esve vissza a rangsorban [5]; mivel a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése szerint ez azt jelenti, hogy az országban romlik a tömegtájékoztatás szabadsága és az újságírók védelme; mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2021. június 4-i feljegyzésében megjegyzi, hogy Szlovéniában „élénk a médiakörnyezet és a civil társadalom. A polgári és politikai jogok – beleértve a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezés szabadságához való jogot – általában jogilag és a valóságban is védelmet élveznek”; mivel az emberi jogi biztos megjegyzi továbbá, hogy „az elmúlt évben romlottak a tömegtájékoztatás szabadságát megalapozó feltételek Szlovéniában”, és hogy „az elmúlt 13 hónapban Szlovéniára vonatkozóan 13 figyelmeztetést tettek közzé az Európa Tanács platformján”; mivel ez az elmúlt évekhez képest jelentős növekedést jelent [6];

L. mivel a Szlovén Sajtóügynökség (STA) mint nemzeti és nyilvános információszolgáltató fontos szerepet játszik a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének garantálásában az országban; mivel az ügynökség függetlensége – politikai befolyástól való mentessége és stabil finanszírozása – kiemelkedő fontosságú az ügynökség által nyújtott közszolgáltatás szempontjából; mivel az STA-törvény 3. cikke egyértelműen kimondja, hogy az állam köteles biztosítani az STA intézményi autonómiáját, szerkesztői függetlenségét és a közszolgálati feladatainak ellátásához szükséges megfelelő finanszírozást;

M. mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a vonatkozó szlovéniai jogszabályok nem foglalkoznak a médiatulajdonosok és a politikai pártok közötti összeférhetetlenséggel; mivel az átláthatóság hiánya és az, hogy az állami szervek nem kötelesek beszámolni az állam vagy az állami tulajdonú vállalatok által a médiában megjelenő hirdetésekre fordított összegekről, felveti az állami hirdetések politikai eszközként való lehetséges felhasználásának a kérdését; mivel a médiára és az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata továbbra is várat magára; mivel a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése szerint javítaná a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát, ha elfogadnák a tömegtájékoztatásról szóló törvénynek a kormány által 2020 júliusában közzétett módosítástervezetét;

N. mivel az állami támogatás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettsége ellenére a szlovén kormány 2021-ben 312 napra visszatartotta az STA-tól a közszolgáltatásaihoz nyújtott finanszírozást; mivel a STA bírósághoz fordult a közszolgáltatásaiért járó kifizetés teljesítése érdekében; mivel 2021. november 8-én az STA és a Kormányzati Kommunikációs Hivatal (UKOM) közszolgáltatási szerződést írt alá 2021 novemberére és decemberére; mivel 2021. november 17-én az UKOM 676 000 eurót fizetett az STA közszolgáltatásáért a januártól áprilisig tartó időszakra; mivel ezen felül 140 000 eurót fizettek ki az STA augusztus hónapban nyújtott közszolgáltatásáért; mivel a közszolgáltatások finanszírozását illető legalább 507 000 EUR összegű követelés továbbra is kifizetetlen;

O. mivel a Szlovén Újságírók Szövetsége az STA-val együtt 385 132 EUR-t gyűjtött össze a 2021. évi, „#zaobSTAnek [7]” elnevezésű két közösségi finanszírozási kampánya során a csőd elkerülése érdekében, mivel komoly veszélybe került e szakmai és autonóm ügynökség túlélése és a mintegy 100 alkalmazott munkahelye;

P. mivel a 2022. évi közszolgáltatási szerződésről jelenleg folynak a tárgyalások az STA és az UKOM között; mivel a sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF), az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), a Free Press Unlimited (FPU), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az OBC Transeuropa (OBCT) 2021. november 12-én közös nyilatkozatot írt [8] alá a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó gyorsreagálási mechanizmus keretében, amelyben figyelmeztetést adott ki az STA hosszú távú pénzügyi életképességét illetően, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az UKOM új felügyeleti jogköre az STA pénzügyi tevékenységei felett sértheti a szerkesztői függetlenséget, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az aláírt megállapodás kereskedelmi feltételei gyengítik az STA üzleti modelljének fenntarthatóságát a jelenlegi szerződés feltételei szerint, mivel a törvény által előírt szerkesztői autonómia garantálása mellett a megfelelő és méltányos finanszírozás is létfontosságú;

Q mivel Szlovéniában továbbra is fokozódnak a prominens politikusok és közéleti személyiségek, köztük kormánytagok részéről az újságírókkal – különösen pedig a női újságírókkal – szembeni online zaklatások, fenyegetések és perek; mivel bejelentések érkeztek a szlovéniai médiába való politikai beavatkozás eseteiről; mivel az újságírók továbbra is akadályokba ütköznek a nyilvános információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés terén;

R. mivel nincsenek átlátható és egyértelmű elvek arra vonatkozóan, hogy a nemzeti, regionális és helyi kormányzatok hogyan osszák el a hirdetéseket a médiaorgánumok között; mivel a helyi média helyzete különösen nem átlátható; mivel a szlovéniai média gazdasági helyzete a Covid19-világjárvány során tovább romlott, és nem fogadtak el konkrét intézkedéseket a médiaorgánumokra gyakorolt hatás enyhítésére;

S. mivel az Európai Doktori Intézet által a tömegtájékoztatás szabadságának nyomon követéséről készített 2021. évi jelentés és a különböző érdekelt felek aggodalmukról számoltak be az RTV szlovén nemzeti műsorszolgáltató pénzügyi helyzetével és az arra gyakorolt politikai nyomással kapcsolatban; mivel az EFJ és a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó gyorsreagálási mechanizmus aggodalmának adott hangot a szlovén közszolgálati televíziócsatorna, az RTV Szlovénia hírműsorainak javasolt módosításai miatt, amelyek csökkenthetik a műsorszolgáltató képességét a nyilvánosság tájékoztatására és a hatalmi pozícióban lévők ellenőrzésére [9];

T. mivel Szlovénia – egyes tagállamokkal együtt – még nem hajtotta végre az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv ((EU) 2018/1808 irányelv) és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex ((EU) 2018/1972 irányelv) valamennyi részét, különösen a nemzeti médiapiaci szabályozó hatóság függetlenségére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítás elleni küzdelemre, illetve a biztonságosabb, méltányosabb és sokszínűbb audiovizuális környezet előmozdítására vonatkozó megerősített szabályokat;

U. mivel továbbra is aggodalomra ad okot a független közintézményekre és a médiára gyakorolt nyomás, ideértve a lejárató kampányokat, a rágalmazást, a bűnügyi nyomozásokat, valamint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket, amelyeket prominens közéleti személyiségek és politikusok, köztük a kormány tagjai indítottak; mivel Szlovénia nem szüntette meg teljes mértékben a rágalmazás büntethetőségét, ami visszatartó hatással lehet a véleménynyilvánítás szabadságára és a közhivatalt betöltő személyek által elkövetett visszaélések bejelentésére, és öncenzúrához vezethet;

V. mivel a Covid19-világjárvány terjedése elleni küzdelmet célzó korlátozó intézkedéseket többnyire utasítások és rendeletek, s nem pedig jogszabályok és jogi aktusok formájában fogadták el; mivel az Alkotmánybíróság számos szlovén kormányrendeletet és a korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó jogi rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánított, vagy azért, mert azok sértik az arányosság elvét, vagy azért, mert nem rendelkeznek jogalappal;

W. mivel a Bizottság a 2020. és 2021. évi jogállamisági jelentés Szlovéniáról szóló országfejezetében megállapította, hogy a Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács független és hatékony működésének fontos feltétele, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat ezen önkormányzó szervek számára;

X. mivel rekordszámú ügyet nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz; mivel az Alkotmánybíróság számos ítéletét nem hajtották végre az előírt határidőn belül;

Y. mivel állítólagos politikai beavatkozásról számoltak be a nyomozó és bűnüldöző hatóságok, különösen a Nemzeti Nyomozó Iroda (NBI) működésébe; mivel 2020 októberében a Közigazgatási Bíróság az NBI korábbi igazgatója felmentésének jogellenességéről határozott, és mivel az ítélet ellen fellebbezés van folyamatban; mivel a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentésének Szlovéniáról szóló országfejezete szerint nem jártak konkrét eredményekkel az NBI magas szinten elkövetett korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozásai;

Z. mivel a kormány elfogadta a rendőrség szervezetéről és munkájáról szóló, 2021. november 13. óta hatályos új módosított törvényt, amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonnali hatállyal megszüntették magas rangú rendőrtisztek munkaviszonyát, és ezáltal mintegy 130 rendőrfőnök – köztük az egyenruhás és a bűnügyi rendőrség igazgatói, mind a nyolc rendőrségi igazgatóság igazgatója és 110 rendőrőrs parancsnoka – veszítette el állását; mivel a rendőrségi törvény módosításai megváltoztatják azokat az eljárásokat, amelyek egy ügy ügyész általi átvételének időpontját szabályozzák, ami hatással lehet az ügyészség függetlenségére; mivel 2021-ben az NBI három igazgatóját elbocsátották, és több jelentős változás történt a rendőrség magasabb pozícióit illetően, beleértve a Nemzeti Rendőrségi Egység igazgatójának jogellenes elbocsátását is; mivel a belügyminiszter és a rendőrség főigazgatója ezidáig nem hajtotta végre az erről a jogellenes elbocsátásról szóló, 82/2020–33. sz. határozatot [10];

AA. mivel a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentésének Szlovéniáról szóló országfejezete szerint szűkült a civil társadalom mozgástere; mivel a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) elleni lejárató kampányokról számoltak be, különösen a közösségi média használata révén; mivel ezek a kampányok különösen a migránsokkal, a médiatudatossággal és az emberkereskedelemmel foglalkozó civil társadalmi szervezeteket érintették; mivel a nem kormányzati szervezetek szlovén nemzeti ernyőhálózata, a CNVOS adatai szerint csak azok a civil szervezetek jutnak sikeresen közpénzekhez, amelyek közérdekű tevékenységet folytató szervezetekként lettek elismerve; mivel a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozást a 2019. évi 372 millió EUR-ról 2020-ban 416 millió EUR-ra növelték, és mivel a kormány a világjárvány idején számos jogszabályi változtatást hajtott végre a nem kormányzati szervezetek támogatása érdekében [11];

AB. mivel Szlovénia Legfelsőbb Bírósága jogellenesnek találta egy láncszerű visszaküldést elszenvedő menedékkérő esetében a szlovén rendőrség fellépéstét, és megállapította, hogy megsértették a kollektív kiutasítás és a kínzás tilalmát és a kérelmezőnek a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréshez való jogát [12];

AC. mivel a DRFMG küldöttsége 2021. október 13. és 15. között látogatást tett Szlovéniában, és arra a következtetésre jutott, hogy a közintézmények – különösen az Alkotmánybíróság, az adatvédelmi biztos és a legfőbb államügyész – összességében jól működnek; mivel ugyanakkor mély aggodalmának adott hangot az ezen állásfoglalásban tárgyalt egyéb kérdések miatt;

1. alapvető fontosságúnak tartja az EUSZ 2. cikkében meghatározott közös európai értékek maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítását;

2. mély aggodalmát fejezi ki a nyilvános vita színvonala, az ellenséges légkör, a bizalmatlanság és a mély polarizáció miatt Szlovéniában, ami megrendítette az állami szervekbe vetett és az egyes szervek közötti bizalmat; hangsúlyozza, hogy a prominens közéleti személyiségeknek és politikusoknak – köztük a kormány tagjainak – jó példával kell elöl járniuk, és tiszteletteljes, civilizált nyilvános vitát kell biztosítaniuk, amely mentes a megfélemlítéstől, a támadásoktól, a sértegetésektől és a zaklatástól;

3. üdvözli, hogy hat hónapos késedelmet követően 2021. november 24-én Szlovénia két delegált ügyészét kinevezték az európai ügyészek ügyészi kollégiumába, ami azt jelenti, hogy az Európai Ügyészséget teljes mértékben létrehozták, és hogy valamennyi részt vevő tagállam kinevezte a delegált ügyészeket; úgy véli, hogy a teljes körűen működő Európai Ügyészség alapvető fontosságú az uniós költségvetés integritásának védelme és az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásának biztosítása szempontjából; aggodalmát fejezi ki az államügyészekre vonatkozó jogszabályok Igazságügyi Minisztérium általjavasolt módosításai miatt, amelyek lehetővé tennék az ügyészek kinevezési kritériumainak visszamenőleges hatályú módosítását, és azzal a kockázattal járnának, hogy az Európai Ügyészség két újonnan kinevezett delegált szlovén ügyészét elbocsátják [13]; felhívja Szlovénia kormányát, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban biztosítsa az Európai Ügyészség hatékony strukturális működését Szlovéniában;

4. felhívja a kormányt, hogy mielőbb zárja le a megerősítésre váró nemzeti ügyészek kinevezési eljárását; tudomásul veszi a Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács forrásainak növekedését, és hangsúlyozza ezen önkormányozó szervek pénzügyi autonómiájának és a számukra a megfelelő források biztosításának fontosságát;

5. tudomásul veszi az STA-nak utalt állami kifizetések újraindítását; hangsúlyozza az ügynökség hosszú távú pénzügyi életképességének fontosságát ahhoz, hogy az ügynökség képes legyen önállóan ellátni feladatait;

6. felhívja a kormányt, hogy folytassa az STA állami finanszírozását – amelyre jogszabály is kötelezi –, és ezeket a kifizetéseket rendszeresen és a nemzeti joggal teljes összhangban teljesítse; felhívja a kormányt, hogy garantálja az ügynökség szerkesztői függetlenségét;

7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy prominens közéleti személyiségek és politikusok, köztük kormánytagok támadásokat, lejárató kampányokat, rágalmazást követnek el, bűnügyi nyomozást vagy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pert folytatnak – különösen akkor, ha ezek hatóságoktól és köztisztviselőktől származnak –, és felszólítja az összes érintettet, hogy hagyjon fel az ilyen cselekményekkel; felhívja a szlovén kormányt, hogy biztosítson elegendő finanszírozást az RTV szlovén közszolgálati televízió számára, hagyjon fel a szerkesztői politikájára gyakorolt politikai beavatkozással és nyomásgyakorlással, és őrizze meg e műsorszolgáltató függetlenségét; felhívja a hatóságokat, hogy javítsák a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát, határozzanak meg egyértelmű szabályokat az állam vagy az állami tulajdonú vállalatok hirdetéseire fordított összegekre vonatkozóan, és biztosítsák, hogy a nyilvánosság és az újságírók megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a nyilvános információkhoz;

8. tudomásul veszi a kormány által 2020 júliusában előterjesztett módosításokat, amelyeket 2021 végéig el kellett volna fogadni, és amelyek – elfogadásuk esetén – növelnék a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát; felhívja a szlovén kormányt, nemzetgyűlést és nemzeti tanácsot, hogy gyorsítsák fel a tömegmédiáról szóló törvénnyel kapcsolatos, függőben lévő tanácskozásaikat; hangsúlyozza továbbá, hogy egyértelmű szabályokra van szükség az állami hirdetések elosztására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság és az újságírók ténylegesen hozzáférjenek a nyilvános információkhoz;

9. aggodalmát fejezi ki a rendeleti úton, tehát parlamenti ellenőrzés nélkül történő kormányzás folytatódó gyakorlata miatt, és különösen aggódik a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben hozott jelenlegi rendkívüli intézkedések szükségessége és arányossága miatt; megjegyzi, hogy számos kormányrendeletnek nincs egyértelmű jogalapja, és azokat gyakran nem teszik közzé a Hivatalos Lapban;

10. megjegyzi, hogy tovább javult a korrupció megelőzésére és leküzdésére szolgáló jogi és intézményi keret, ami különösen a korrupció megelőzésével foglalkozó – bár továbbra is korlátozott emberi erőforrásokkal működő – bizottság függetlenségét, szervezetét és működését javító jogalkotási módosításokban tükröződik, és ami megerősítette a lobbizásra, a visszaélést bejelentő személyek védelmére és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó jogi keretet; megjegyzi, hogy az előző stratégiát nagyrészt végrehajtották, de továbbra is aggodalommal tölti el a korrupcióellenes szabályok hatékony végrehajtásának hiánya, valamint az, hogy egyes intézkedések még mindig függőben vannak, és nem fogadtak el új tervet, továbbá aggályos az eredményes nyomozáshoz szükséges kapacitások megléte és a korrupciós ügyekben – különösen a magas szintű ügyekben – hozott ítéletek alacsony száma;

11. felhívja a szlovén kormányt annak biztosítására, hogy a rendőrségi törvény módosításai semmilyen módon ne vezessenek indokolatlan politikai beavatkozáshoz, és ne érintsék a rendőri erők kapacitását és/vagy az ügyészség szerepét és függetlenségét; felhívja a szlovén kormányt, hogy biztosítson elegendő finanszírozást ahhoz, hogy a hatóságok teljes mértékben és indokolatlan akadályok nélkül végezhessék feladataikat;

12. javasolja, hogy a hatóságok fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérőket és migránsokat, a romákat, a „törölteket” (izbrisani) és a szegénységben élőket érintő jelentős emberi jogi problémák kezelése érdekében [14];

13. üdvözli az emberi jogi ombudsman új A. besorolású nemzeti emberi jogi intézményének a párizsi elvekkel összhangban történő akkreditációját, a 2015 óta tartó, miután 2015 óta erőfeszítéseket tettek e státusz megszerzésére;

14. felhívja a kormányt, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a szlovén alkotmányt, valamint az uniós és nemzetközi jogot és kötelezettségeket;

15. úgy véli, hogy jogalkotási és közigazgatási gyakorlatában minden tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét;

16. felhívja Szlovéniát, hogy haladéktalanul ültesse át nemzeti jogába az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet ((EU) 2018/1808 irányelv) és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexet ((EU) 2018/1972 irányelv); felhívja továbbá Szlovéniát, hogy ültesse át nemzeti jogába az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet (a visszaélést bejelentő személyekről szóló uniós irányelv);

17. felhívja a szlovén kormányt, hogy gyorsan és teljes körűen hajtsa végre az alkotmánybíróság határozatait; felhívja a szlovén kormányt, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság számára, és tartsa tiszteletben pénzügyi autonómiájukat annak érdekében, hogy ezek az önkormányzó szervek és független intézmények függetlenül és hatékonyan működhessenek;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint Szlovénia elnökének, kormányának és parlamentjének, továbbá a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2021. december 15.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat