ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének végrehajtásáról
13.12.2021 - (2021/2885(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján
Bernd Lange
a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében
B9‑0591/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének végrehajtásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerére (KPCS),
– tekintettel a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló, 2002. december 20-i 2368/2002/EK tanácsi rendeletre[1] és a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2021)0115), amelynek célja a későbbi módosításoknak az egyértelműség érdekében történő átdolgozása,
– tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
– tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének végrehajtásáról szóló kérdésre (O-000073/2021 – B9-0044/2021),
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
A. mivel a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerét (KPCS) 2003-ban az ENSZ által elrendelt tanúsítási rendszerként hozták létre a polgárháborúkat tápláló, konfliktusövezetből származó gyémántok kereskedelmének megállítása érdekében; mivel a KPCS háromoldalú struktúrával rendelkezik, amely magában foglalja a kormányokat mint döntéshozókat, a nemzetközi gyémántipar képviselőit, és megfigyelőként a civil társadalom képviselőit; mivel a KPCS-ben az összesen 82 országot képviselő 56 tag abszolút konszenzussal hozza meg döntéseit, és ezek között az EU és 27 tagállama egyetlen résztvevőnek számít;
B. mivel a KPCS fogalommeghatározása szerint a konfliktusövezetből származó gyémánt „a lázadó mozgalmak vagy azok szövetségesei által a törvényes kormányok megdöntésére irányuló konfliktusok finanszírozására felhasznált nyers gyémánt”; mivel a KPCS saját megítélése szerint hatékony volt a konfliktusokban szerepet játszó, eredetileg meghatározott gyémántok kereskedelmének szinte teljes leállításában, és jelenleg a nyers gyémántok kereskedelmének kevesebb mint 1%-át teszi ki, szemben a 2003-as 15%-kal;
C. mivel az erőforrásokban gazdag, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben továbbra is előfordulnak emberi jogi visszaélések, és ezen belül a gyermekmunka, a kényszermunka, verések, a kínzás, a szexuális erőszak, az erőszakos eltüntetések, a kényszerkilakoltatások és áttelepítések, az illegális földfoglalások, valamint a rituális vagy kulturális szempontból jelentőséggel bíró területek elpusztítása;
D. mivel a KPCS mint globális kezdeményezés 2003-as hatálybalépése óta a konfliktusok jellege és a helyi valóság megváltozott; mivel a KPCS nem veszi figyelembe azokat a helyzeteket, amikor az állami vagy magánszférabeli biztonsági erők, vállalatok, bűnözők vagy fegyveres csoportok széles körű vagy szisztematikus erőszakot alkalmaznak a gyémánttermeléssel kapcsolatos gazdasági érdekeik védelme érdekében; mivel jelenleg nem lehet eleget tenni a fogyasztók azon óhajának, hogy biztosak legyenek a gyémánt eredetét és etikus jellegét illetően; mivel ez a természetes gyémánt iránti kereslet csökkenését és ennek következtében a törvényes gyémántiparra és a kézműves bányászokra gyakorolt negatív következményeket eredményez; mivel a KPCS-hez hasonló mechanizmusokat rendszeresen felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy megfeleljenek a fogyasztói elvárásoknak és a vállalati társadalmi felelősségvállalással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeknek;
E. mivel az EU azon munkálkodik, hogy kiterjessze a konfliktusövezetből származó gyémántok KPCS alapokmányában szereplő eredeti fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az magában foglalja az emberi jogi visszaéléseket, de a döntéshozatali folyamat konszenzusos jellege, valamint egyes jelentős termelő, kereskedő és fogyasztó országok ellenállása miatt mindeddig nem sikerült eredményt elérnie e téren;
F. mivel a Gyémánt Világtanács garanciarendszere egy ágazatokon átívelő önkéntes önszabályozói program, amely az ellátási láncon keresztül nyomon követi a kimberleyi folyamattal tanúsított gyémántokat, a vágott és csiszolt kövek kereskedelmére is kiterjedően;
1. hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a konfliktusövezetből származó gyémántok fogalommeghatározását, hogy az magában foglalja a gyémánttermeléshez kapcsolódó konfliktusok emberi jogi, valamint szociális és környezeti szempontjait annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacra érkező gyémántok ne kapcsolódjanak semmilyen, lázadó csoportok, kormányok vagy magánvállalatok által elkövetett emberi jogi visszaéléshez vagy környezeti bűncselekményhez; hangsúlyozza, hogy a KPCS-nek a nyers gyémántokon kívül a vágott és csiszolt kövekre is vonatkoznia kell;
2. felszólít a KPCS erőteljesebb végrehajtására annak biztosítása érdekében, hogy a konfliktusövezetből származó gyémántok ne kerüljenek be a jogszerű ellátási láncokba; kéri, hogy erősítsék meg, jobban kövessék nyomon és ténylegesen hajtsák végre a részt vevő államok belső ellenőrzéseit; sürgeti a KPCS részes feleit, hogy hozzanak létre független nyomon követési mechanizmust, mivel a partneri felülvizsgálati látogatások ajánlásai nem kötelező erejűek, és gyakran nem orvosolják a belső ellenőrzések végrehajtásának hiányosságait, vagy nem vezetnek érdemi változtatáshoz a KPCS minimumkövetelményeinek való meg nem felelés eseteiben;
3. mély aggodalmát fejezi ki a kimberleyi folyamat ülésszakközi ülésén a civil társadalmi megfigyelők elhallgattatására tett kísérletekről szóló közelmúltbeli jelentések miatt; megismétli, hogy a civil társadalom központi szerepet játszik a KPCS háromoldalú struktúrájában, és felszólít a civil társadalmi képviselők szólásszabadságának teljes körű tiszteletben tartására; fontosnak tartja a konfliktusövezetből származó ásványok és gyémántok területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek megbízható finanszírozását;
4. üdvözli a legitim gyémántipar KPCS melletti elkötelezettségét és a Gyémánt Világtanács garanciarendszerének létrehozását; megjegyzi, hogy a munkahelyteremtés és a bányászati közösségek jövedelme a gyémántágazat stabil, átlátható és felelős ellátási láncaitól függ;
5. rámutat arra, hogy alapvető fontosságú, hogy a gyémántokat a gyémántszállítmányokat kísérő dokumentumokon túl is nyomon lehessen követni a bányától a piacig; teljes mértékben támogatja az új technológiák, például a blokklánc-technológia használatára vonatkozó elképzeléseket a nyomonkövethetőség javítása érdekében; üdvözli a kimberleyi folyamat tanúsítványainak digitalizálására irányuló munkát;
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ellátási lánc egészében foglalkozzanak a gyémántokkal kapcsolatos konfliktusok és erőszak kiváltó okaival; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy a béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés tematikus program keretében elegendő forrást különítsenek el kapacitásépítésre a természeti erőforrásokkal való fenntartható és konfliktusérzékeny gazdálkodás támogatása érdekében, valamint hogy támogassák a kimberleyi folyamatnak és a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekre vonatkozó egyéb hasonló kezdeményezéseknek való megfelelést a bányászati közösségek megélhetésének javítása és a kisüzemi bányászat fokozása érdekében; kéri, hogy azok, akik földrajzi forrásokat különítenek el, vegyék figyelembe a kapacitásépítési és konfliktusmegelőzési tevékenységeket is;
7. felszólítja az Uniót, hogy továbbra is globális vezetőként vegyen részt a felelős beszerzési kezdeményezések végrehajtásában, például a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatásban, valamint az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó, frissített iránymutatásában; megismétli, hogy a felelős beszerzésnek és a kellő gondosságnak összhangban kell lennie az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel;
8. felszólítja az Uniót, hogy jó példával járjon elöl és folytassa értékközpontú kereskedelmi menetrendjének végrehajtását annak érdekében, hogy pozitív változásokat idézzen elő az Unión kívüli országokban; e tekintetben megjegyzi, hogy a gyémántok kereskedelmére vonatkozó uniós szabályoknak a legnagyobb ambíciószintet kell tükrözniük; felhívja az EU-t, hogy vegyen fontolóra további önálló intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogi visszaélésekhez kapcsolódó nyers, vágott és csiszolt gyémántokat ne hozhassák forgalomba az uniós piacon, továbbá a KPCS hiányosságainak leküzdése céljából;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszere jelenlegi elnökének és alelnökének.