ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről
13.12.2021 - (2021/3010(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Mick Wallace
a The Left képviselőcsoport nevében
B9‑0593/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
− tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2202. számú határozatára, amely felszólított valamennyi felet, hogy maradéktalanul hajtsák végre a minszki megállapodások végrehajtására irányuló, 2015. február 12-én Minszkben (Fehéroroszország) elfogadott intézkedéscsomagot, az Ukrajna keleti régióiban kialakult konfliktus megoldásaként,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a kelet-ukrajnai konfliktusból eredő jelenlegi válság, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültségek súlyos biztonsági válságot jelentenek Európa számára; mivel erre a válságra nincs katonai megoldás, ezzel szemben a tárgyalások és a párbeszéd az egyetlen módja annak, hogy megelőzzük a további eszkalálódást, amely azzal a kockázattal jár, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok esetleges bevonásával katonai konfliktus alakul ki;
B. mivel a jelenlegi biztonsági válságot egyrészt a Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló konfliktus, másrészt a NATO, Oroszország és Ukrajna közötti retorika eszkalációja váltja ki; mivel a mintegy 100 000 fős orosz csapatok közelmúltbeli kivezénylése az Oroszország és Ukrajna közötti határ orosz oldalára aggodalmakat vet fel az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban;
C. mivel Oroszország, Ukrajna és valamennyi NATO-tagállam, beleértve az EU tagállamait és az Egyesült Államokat is, tagja az EBESZ-nek, amely a biztonsági kérdések széles köréről folytatott politikai párbeszéd fórumaként határozza meg magát;
D. mivel az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatokban fennálló konfliktusok és súlyos problémák továbbra is megoldatlanok; mivel a 2015-ös tűzszünet ellenére – amely felfüggesztette a teljes körű háborút Ukrajna keleti részén – a mindkét fél által elkövetett támadások és megtorlások sorozatos erőszakos összecsapásokhoz vezettek, például idén márciusban és áprilisban; mivel az ENSZ nem ismeri el Krímet az Oroszországi Föderáció részeként;
E. mivel az elmúlt években fokozódtak a NATO, annak egyes tagállamai és Oroszország közötti feszültségek és a bizalomhiány, amit tovább súlyosbított az USA és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok fokozódó romlása és a NATO Oroszországba való beavatkozása; mivel Oroszország, a NATO és tagállamai egyaránt megerősítették az egymással szembeni álláspontjukat, amit a katonai doktrínák, a szankciós politikák és az egymással szembeni ellenséges retorika is tükröz;
F. mivel Oroszország és a NATO ellenségként határozza meg egymást; mivel a 2021. évi NATO-csúcstalálkozó megerősítette, hogy Oroszország jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést az euro-atlanti biztonságra nézve; mivel Oroszország nemrégiben frissített nemzetbiztonsági stratégiája Oroszország elleni fenyegetésként határozta meg a NATO katonai infrastruktúrájának az orosz határok melletti katonai kiépítését, valamint azt a gyakorlatot, hogy Oroszország ellen nukleáris fegyvereket használnak;
G. mivel az Oroszország és a NATO/EU közötti konfrontáció éveken át tartó eszkalálódása az uniós tagállamok, a társult országok és az Oroszország közötti határ mindkét oldalán a katonai jelenlét megerősödését eredményezte; mivel ezekben az országokban jelenleg 4500 NATO-csapat állomásozik; mivel a Biden-kormány fontolgatja az Egyesült Államok ottani katonai jelenlétének megerősítését; mivel a NATO az Egyesült Államok által vezetett rakétavédelmi egységeket telepített Kelet-Európába, és mivel a NATO hajói gyakran járőröznek a Balti- és a Fekete-tengeren az orosz vizek közelében;
H. mivel 2014 óta az Egyesült Államok évente 600 millió dollár fejlesztési és katonai segélyt nyújt; mivel 2022-ben a Biden-kormány 400 millió dollárra növelte az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást, beleértve 80 tonna lőszert és katonai kiképző személyzet jelenlétét;
I. mivel a NATO végrehajtja a 2016-os varsói csúcstalálkozón elfogadott átfogó segítségnyújtási csomagot, amelynek költségvetése már 2018-ban meghaladta a 2 618 000 eurót; mivel a NATO szövetségesei évente közös katonai gyakorlatokat tartanak Ukrajnával; mivel 2020-ban Ukrajna azon hat megerősített partner egyike lett, amelyek különleges, a NATO szoros szövetségeseinek járó státuszt kaptak;
J. mivel az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok egyoldalú kényszerítő intézkedéseket vezettek be több száz orosz személlyel, köztük kormánytisztviselőkkel és parlamenti képviselőkkel, valamint az orosz gazdaság egyes részeivel, többek között a védelmi, az energia- és a pénzügyi ágazattal szemben; mivel Oroszországgal szemben új szankciókat dolgoznak ki;
K. mivel az Egyesült Államok és Németország Ukrajna támogatásáról szóló, 2021. júliusi együttes nyilatkozata magában foglalta azt a fenyegetést, hogy „ha Oroszország megkísérli az energiát fegyverként felhasználni vagy további agresszív cselekményeket követ el Ukrajnával szemben, Németország nemzeti szintű intézkedéseket fog hozni, és hatékony európai szintű intézkedésekre – többek között szankciókra – fog törekedni az Európába irányuló orosz exportkapacitások korlátozása érdekében az energiaágazatban, többek között a gáz- és/vagy más, gazdaságilag releváns ágazatokban”;
L. mivel a NATO-partner Törökország és Ukrajna katonai együttműködést alakított ki, több mint 30 megállapodást végrehajtva, többek között drónok leszállításáról, különleges katonai tanácsadókról és katonai kiképzésről;
M. mivel az ukrajnai belpolitikai helyzet instabil, és sok párt nem feltétlenül a központi kormány kívánságaival és menetrendjével összhangban jár el; mivel a nacionalista önkéntes egységek nyíltan aláássák a központi kormány tekintélyét és utasításait, és ezzel egyidejűleg aláássák Zelenszkij azon képességét, hogy a béke érdekében tárgyaljon;
N. mivel annak ellenére, hogy Ukrajna NATO- és uniós tagságra törekszik, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az e kérdésekkel kapcsolatos közvélemény továbbra is vegyes képet mutat; mivel a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által megkérdezettek fele támogatja az uniós tagságot, 40%-uk pedig támogatja a NATO-hoz való csatlakozást;
O. mivel Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű garanciák álljanak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább keletre, beleértve Ukrajnát is, és hogy nem kerül sor arra, hogy az Oroszországra veszélyt jelentő fegyverrendszereket az orosz határ közvetlen közelébe telepítik; mivel Oroszország aggódik amiatt, hogy Ukrajna területén csapásmérő rendszereket telepíthetnek 7–10 perc repülési időre, illetve hiperszonikus rendszerek esetében 5 perc repülési időre Moszkvától; mivel e kérésekre válaszul az USA és a NATO tisztviselői nem zárják ki Ukrajna és más kelet-európai országok jövőbeli tagságát az Észak-atlanti Szövetségben;
1. mély aggodalmát fejezi ki az Oroszország, illetve az EU és a NATO tagállamai, valamint a társult országok közötti határon zajló katonai konfrontáció miatt; rendkívül aggasztja a konfliktusok eszkalálódásának megfékezésére irányuló politikai akarat nyilvánvaló hiánya;
2. szolidaritását fejezi ki Ukrajna népe iránt, akik 2014 óta alacsony intenzitású háborútól szenvednek, amelyet súlyos gazdasági válság kísér, és akik jelenleg az ország valamennyi polgárának életét fenyegető, teljes körű háború veszélyének vannak kitéve;
3. emlékezteti Oroszországot, Ukrajnát, a NATO-t és az uniós tagállamokat, hogy az ENSZ Alapokmánya minden ENSZ-tagállamot arra kötelez, hogy a nemzetközi vitákat békés eszközökkel, oly módon rendezzék, hogy az ne veszélyeztesse a nemzetközi békét és biztonságot, valamint az igazságszolgáltatást; emlékeztet, hogy az ENSZ Alapokmánya azt is előírja, hogy nemzetközi kapcsolataikban az államoknak tartózkodniuk kell bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége elleni, vagy az Egyesült Nemzetek céljaival összeegyeztethetetlen bármely más módon történő fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;
4. emlékezteti Oroszországot, Ukrajnát, az Egyesült Államokat, a NATO-t és valamennyi tagállamát, hogy nincs katonai megoldás a különbségekre és konfliktusokra; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságból az egyetlen kivezető út egy olyan tárgyalási folyamat, amelyben az összes szereplő aggodalmainak tiszteletben tartásán alapuló megoldásokat találnak a problémákra; úgy véli, hogy egy ilyen párbeszéd legmegfelelőbb fóruma az EBESZ, mivel az magában foglalja Oroszországot, Ukrajnát és valamennyi NATO-tagállamot;
5. felszólítja Oroszországot és más érintett feleket, hogy ne táplálják a kelet-ukrajnai konfliktust fegyverekkel vagy katonai segítségnyújtással;
6. felszólítja Oroszország és Ukrajna elnökét, hogy kezdjék újra a kapcsolataikban felmerülő különböző súlyos problémák és konfliktusok megoldásáról szóló, eredményorientált kétoldalú párbeszédet és tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy csak az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával, valamint a különböző érintett partnerek aggályainak figyelembevételével lehet megoldást találni; felszólítja Oroszországot, az Egyesült Államokat, az EU-t és a NATO-tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az ukrán nép azon jogát, hogy saját ügyeiket intézzék;
7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Putyin elnök és Biden elnök közötti közelmúltbeli párbeszéd nem vezetett a feszültségek csökkentéséhez; hangsúlyozza a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásának szükségességét; felszólítja Oroszországot, hogy korlátozza területén az ukrán határ közelében folytatott katonai tevékenységeit, hogy ne fokozódjon a feszültség a régióban; fokozott együttműködésre és átláthatóságra szólít fel Oroszország és a regionális hatalmak között a katonai szférában, ahol csak lehetséges; felszólítja a NATO-t, hogy a Biden-kormány javaslatát követően kezdjen magas szintű tárgyalásokat Oroszország NATO-val kapcsolatos aggályainak megvitatása céljából; elutasítja a NATO bővítését; üdvözli az USA és Oroszország közötti rendszeres stratégiai stabilitási párbeszéd létrehozását, amely hosszú távú folyamat; hangsúlyozza azonban, hogy sürgős tárgyalásokra van szükség a konfliktus háborúvá eszkalálódásának megelőzése érdekében;
8. hangsúlyozza, hogy az Oroszország, a Nyugat és az Ukrajna közötti béke egyik formája a 2015-ben aláírt II. minszki megállapodás; hangsúlyozza, hogy a Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország között megtárgyalt és az USA és az ENSZ által jóváhagyott megállapodás teljesítése valamennyi érintett fél célja kell hogy legyen, és politikájuknak tükröznie kell ezt a célkitűzést; emlékeztet, hogy ezt az ütemtervet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022. sz. határozata hozta létre három kulcsfontosságú elemmel: demilitarizálás, Ukrajna szuverenitásának helyreállítása, beleértve az Oroszországgal közös határ ellenőrzését, valamint az Ukrajnán belüli demilitarizált Donyec-medence autonómiájának biztosítása, amelyet nemzetközi szerződés garantál; elismeri, hogy az Oroszországra és az orosz szakadárokra a Donyec-medencei erők kivonása érdekében gyakorolt nyomást egyidejűleg az ukrán pártokra gyakorolt nyomásnak kell kísérnie, hogy hagyjanak fel a szürke területekre irányuló offenzívákkal és behatolásokkal; tudomásul veszi, hogy Oroszország – Lavrov külügyminiszter tolmácsolásában – késznek mutatkozott arra, hogy az előrelépés érdekében új tárgyalási formát hozzon létre;
9. úgy véli, hogy a megújulóenergia-termelésre való energetikai átállás felgyorsítása az Unióban és tagállamaiban csökkentené az energia geopolitizálását;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Oroszország kormányának és parlamentjének, Ukrajna kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ-nek és a NATO-nak.