ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről
13.12.2021 - (2021/3010(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Petras Auštrevičius, Dita Charanzová, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Frédérique Ries, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0594/2021
B9‑0596/2021
Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról és az Oroszországi Föderációról szóló állásfoglalásaira és ajánlásaira, nem utolsósorban az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok irányára vonatkozó 2021. szeptember 16-i ajánlására[1],
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra és különösen annak a kül- és biztonságpolitika területén folytatott politikai párbeszédről és konvergenciáról szóló II. címére[2],
– tekintettel az 1994. december 5-i, a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodásra Belarusznak, Kazahsztánnak és Ukrajnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez való csatlakozásával kapcsolatban,
– tekintettel arra, hogy az Oroszországi Föderáció az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek is tagja, valamint az ebből következő kötelezettségvállalásaira és kötelességeire,
– tekintettel az ukrajnai válságra reagáló uniós politikára, ezen belül a 2014 óta hatályban lévő korlátozó intézkedésekre,
– tekintettel a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt „Intézkedéscsomag a minszki megállapodások végrehajtásáért” című dokumentumra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel hírszerzési jelentések szerint az Oroszországi Föderáció az elmúlt hónapokban jelentősen növelte katonai jelenlétét Ukrajnával közös déli és nyugati határán, a megszállt Krím félszigeten és a fekete-tengeri térségben; mivel ezek a csapatmozgások jelenleg több mint 100 000 katonát, valamint nehéz katonai felszereléseket érintenek; mivel a katonai jelenlét e növelését közelmúltbeli kereskedelmi műholdfelvételek is megerősítették;
B. mivel Oroszország már 2021 első felében is fokozta katonai jelenlétét Ukrajna körül; mivel a 2021 tavaszán végrehajtott katonai gyakorlatok során volt az orosz csapatok koncentrációja a legnagyobb az ukrán határ közelében 2014 óta;
C. mivel az Egyesült Államok hírszerzési jelentései szerint Oroszország 2022 elejéig akár 175 000 főt is felvonultathat egy Ukrajna elleni többfrontos offenzíva előkészítésére irányuló mozgósítás keretében; mivel Oroszország agresszív politikai nyilatkozataival és retorikájával szándékosan teremtett bizonytalan helyzetet katonai jelenlétének növelésével kapcsolatban;
D. mivel az ukrán határ közelében az orosz csapatok közelmúltbeli mozgását az orosz megbízottak és médiaorgánumok fokozott beavatkozása és dezinformációs kampányai kísérték az Unióban, Ukrajnában és magában Oroszországban; mivel e hibrid taktikák keretében többek között nőtt a NATO-t és Ukrajnát lejárató tartalmak száma, megkísérelték Ukrajnát és a NATO-t felelőssé tenni az esetleges jövőbeli orosz katonai eszkalációért, valamint hamis narratívákat terjesztettek, amely szerint Ukrajna jelenlegi vezetőit a Nyugat juttatta hatalomra, és ők az ukrán nép érdekeivel ellentétesen cselekszenek;
E. mivel az orosz katonai jelenlét növekedésével párhuzamosan az Oroszország által támogatott szakadár erők is rendszeresen megsértik a számos tűzszüneti megállapodást Kelet-Ukrajnában, ahol – annak ellenére, hogy Oroszország tagadja a konfliktusban való hivatalos részvételét – orosz katonatisztek töltik be a szeparatista erők parancsnoki pozícióinak többségét;
F. mivel jelentések szerint a Wagner-csoport nevű orosz katonai magánvállalat – kezdetben mintegy 250 harcossal, most pedig 2500 fővel – 2014 óta jelen van Kelet-Ukrajnában az ottani oroszbarát szakadárok mellett;
G. mivel az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának legutóbbi, 2021. december 1-jén közzétett jelentése a Donyec-medence konfliktusövezetében az ellenségeskedések fokozódásáról, az ukrán oldalon a polgári áldozatok számának növekedéséről és az infrastruktúrát ért károkról számolt be; mivel a jelentés azt is megállapította, hogy a Donyec-medence önjelölt köztársaságainak bíróságai továbbra is tisztességes eljárás nélkül ítélnek el polgári személyeket a konfliktussal kapcsolatos bűncselekményekért;
H. mivel Oroszország 2014-ben jogellenesen annektálta a Krímet, és továbbra is megszállva tartja azt; mivel Oroszország az orosz állampolgárok betelepítése révén folytatja a megszállt félsziget demográfiai szerkezetének megváltoztatását; mivel az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója megállapította, hogy az Oroszországi Föderáció megszálló hatóságai továbbra is korlátozzák az alapvető szabadságokat és a civil társadalmi teret a Krím félszigeten, és önkényesen letartóztatták és megbírságolták a spontán békés gyűlések résztvevőit, vagy bírósági meghallgatásokon részt venni kívánó személyeket;
I. mivel 2016-ban az Oroszországi Föderáció betiltotta a krími tatár nép medzsliszét, a krími tatárok legmagasabb szintű testületét, és megtagadta a Nemzetközi Bíróság 2017. évi ítéletének végrehajtását, amely felszólította Oroszországot a tilalom feloldására; mivel továbbra is illegálisan fogva tartanak tatár vezetőket és aktivistákat; mivel Oroszország 2014 óta folyamatos erőfeszítéseket tett a Krím félsziget militarizálására, és 2021 novemberében további tankokat és tüzérséget küldött a Krím félszigetre;
J. mivel 2021 áprilisában az orosz védelmi minisztérium egyoldalúan lezárta a Kercsi-szoros körüli vizeket a más országokból származó nem kereskedelmi hajók előtt, akadályozva ezáltal az Azovi-tenger felé és felől közlekedő hajók szabad átjárását; mivel annak ellenére, hogy Oroszország bejelentette, hogy 2021 októberében feloldja a korlátozásokat, azok még mindig érvényben vannak; mivel ezek az akadályok negatív hatást gyakorolnak Ukrajna Azovi-tengeri kikötőire és a Fekete-tenger átmenő nemzetközi hajóforgalmára;
1. elítéli az Oroszországi Föderáció fenyegető és destabilizáló fellépéseit, és felszólítja vezetőit, hogy enyhítsék az Ukrajnával fennálló feszültségeket, haladéktalanul vonják vissza csapataikat az ukrán határról állandó bázisaikra, és mérsékeljék az Ukrajnával és a Nyugattal szembeni ellenséges és agresszív retorikát; hangsúlyozza, hogy békés politikai megoldást kell találni a kelet-ukrajnai konfliktusra és a krími kérdésre, és felszólítja Oroszországot, hogy kezdje újra az együttműködést a normandiai négyekkel;
2. hangsúlyozza, hogy az orosz katonai jelenlét növelése fenyegetést jelent Európa általános békéjére, stabilitására és biztonságára nézve, és felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a katonai csapatmozgások átláthatóságára vonatkozó elveit és kötelezettségvállalásait, köztük a Bécsi Dokumentumot; sürgeti továbbá Oroszországot, hogy tegyen eleget az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kötelezettségének, és garantálja a hajózás szabadságát és a nemzetközi Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger kikötőibe történő áthaladást;
3. megerősíti, hogy régóta támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; megismétli, hogy maradéktalanul támogatja az EU azon politikáját, hogy nem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol város jogellenes annektálását;
4. emlékeztet arra, hogy az uniós tagállamok közötti egység a legjobb politika, amely visszatartja Oroszországot attól, hogy destabilizáló és felforgató tevékenységeket végezzen Európában; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy a Tanács megőrizze egységét, és szoros figyelemmel kísérje a katonai fejleményeket, és továbbra is készen álljon arra, hogy megállapodjon a további közös fellépésről, és folytassa a koordinációt az Egyesült Államokkal, a NATO-val és más szövetségesekkel;
5. elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy engedményeket kényszerítsen ki a Nyugattól Ukrajna euroatlanti törekvéseivel kapcsolatban; kitart amellett, hogy Ukrajna nemzetbiztonsági érdekeit maradéktalanul érvényesíteni kell a katonai feszültségek enyhítésére irányuló, jelenleg is zajló kísérletekben;
6. hangsúlyozza, hogy az Uniónak egyértelművé kell tennie, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna területére történő minden további behatolásának magas ára lenne, és hogy egy ilyen lépés jelentős mértékben kiterjesztett és súlyos uniós szankciókhoz vezetne; hangsúlyozza, hogy Ukrajnának továbbra is részesülnie kell a katonai felszerelések kiviteléből és a baráti országok által nyújtott kiképzésből, összhangban az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, amely lehetővé teszi az egyéni és kollektív önvédelmet;
7. sürgeti a tagállamokat, hogy vonják le a szükséges következtetéseket Oroszország magatartásából, és készüljenek fel arra, hogy célzott szankciókat vezessenek be az Oroszország jelentette közvetlen és hiteles fenyegetések kezelésére, ahelyett, hogy a cselekvéssel megvárnák, amíg újabb invázióra kerül sor;
8. sürgeti a tagállamokat, hogy vonják le a szükséges következtetéseket Oroszország magatartásából, és tegyenek sürgős és hiteles lépéseket az orosz energiaimporttól való függőségük csökkentése érdekében; megismétli felhívását az Északi Áramlat 2 csővezeték és az Oroszországi Föderációval közös egyéb nagy energiaprojektek megszüntetésére; hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni bármilyen további katonai fellépése e projektek befejezése után is bizonyosan következményekkel fog járni;
9. sajnálatát fejezi ki az emberi jogok folyamatos megsértése miatt mind a Krím félszigeten, mind a megszállt kelet-ukrajnai területeken; szorgalmazza az összes illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátását, valamint az orosz állampolgárság e területeken élő polgárok számára történő széles körű megadásának (útlevélkiadás) beszüntetését;
10. határozottan támogatja Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bíróság elé állítsa a háborús bűncselekményeket elkövető orosz zsoldosokat, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erre irányuló együttműködésüket;
11. határozottan elítéli Oroszország Európában tanúsított ellenséges magatartását, és felszólítja az orosz kormányt, hogy vessen véget ezeknek a közmegegyezésen alapuló elveket és normákat sértő és a kontinens stabilitását veszélyeztető tevékenységeknek, amelyek megakadályozzák az pozitív, kétoldalú napirend megvalósítását az EU és Oroszország között;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0383.
- [2]HL L 161., 2014.5.29., 3. o.