ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében
16.3.2022 - (2022/2593(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Herbert Dorfmann, Siegfried Mureşan,
a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0160/2022
B9‑0162/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 16-i és február 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke által tett, Oroszország Ukrajna elleni példátlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójával kapcsolatos, 2022. február 24-i nyilatkozatokra,
– tekintettel az Európai Tanács 2022. február 24-i következtetéseire,
– tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására[1],
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-án elfogadott határozatára,
– tekintettel az EU állam-, illetve kormányfői által a 2022. március 10–11-i nem hivatalos ülésen kiadott Versailles-i nyilatkozatra,
– tekintettel az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítását célzó vészhelyzeti tervről szóló, 2021. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2021)0689),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én indokolatlanul és provokáció nélkül inváziót indított Ukrajna ellen;
B. mivel az Európai Unió Tanácsa egy sor kezdeti szankciót fogadott el Oroszországgal szemben, köztük célzott egyedi szankciókat, gazdasági és pénzügyi szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, és további szankciókat dolgoz ki a transzatlanti szövetségesekkel és más hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben;
C. mivel az ukrajnai polgári infrastruktúrák megrongálása a fekete-tengeri kikötőket is érintette, ami a tengeri kereskedelem teljes blokádjához vezetett, megakadályozva az alapvető mezőgazdasági termékek különböző régiókba, többek között az Európai Unióba történő kivitelét;
D. mivel az Ukrajnában zajló háború az olajosmag-zúzási tevékenységek felfüggesztését és bizonyos termények esetében exportengedélyezési követelmények bevezetését eredményezte, és megakadályozza az áruk, különösen az élelmiszerek, a takarmányok és egyéb mezőgazdasági termékek belső mozgását, ami Ukrajnában súlyos élelmiszerhiányt, a más országokba irányuló szállítások esetében pedig készlethiányt okoz;
E. mivel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna a világ legfontosabb mezőgazdasági termelő országai közé tartoznak; mivel a két ország együttesen a világ búzapiacának mintegy 30%-át teszi ki;
F. mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2021-ben az Oroszországi Föderáció vagy Ukrajna (vagy mindkettő) a világ három legnagyobb búza-, kukorica-, repce-, napraforgómag-, illetve napraforgóolaj-exportőre között volt, míg az Oroszországi Föderáció a világ legnagyobb nitrogénműtrágya-exportőre, valamint a kálium- és foszfortartalmú műtrágyák második legnagyobb beszállítója;
G. mivel a FAO becslése szerint a két ország gabona- és napraforgómag-exportjának hirtelen és meredek csökkenéséből eredő globális ellátási hiány jóval megemelné a nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat, amelyek már jelenleg is magasak;
H. mivel az EU nemcsak importál, hanem exportál is búzát, különösen közel-keleti és észak-afrikai országokba, ahová évente mintegy 6 millió tonna búzát exportál;
I. mivel a FAO szimulációi arra utalnak, hogy amennyiben a konfliktus Ukrajna és az Oroszországi Föderáció élelmiszerexportjának hirtelen és tartós csökkenését eredményezi, az alultáplált emberek száma világszinten drámai mértékben növekedhet 2022-ben és 2023-ban;
J. mivel az Európai Unió és a tagállamok számára prioritás, hogy mindenki számára biztosítsák az élelmezésbiztonságot és az élelmiszerekhez való hozzáférést; mivel az Európai Unió a nemzetközi élelmezésbiztonság tekintetében is különös felelősséggel tartozik, különösen a földközi-tengeri országokban;
K. mivel az EU-nak nemcsak függetlenebbé kell válnia az olyan stratégiai területeken, mint a védelem vagy az energiaellátás, hanem képesnek kell lennie arra is, hogy folyamatosan biztosítsa az élelmezésbiztonságot azáltal, hogy növeli termelési kapacitását azokban az ágazatokban, ahol nagymértékben függünk az importtól; mivel ez a válság bizonyítja, hogy az élelmezésbiztonságot nem szabad magától értetődőnek venni; mivel az európai élelmiszer-termelést stratégiai ágazatnak kell tekinteni;
L. mivel az Európai Unió a szolidaritás elvén alapul, és ha nem cselekszünk most, a legsúlyosabb következményeket a legkiszolgáltatottabbak fogják elszenvedni;
M. mivel ez a válság közvetlen és közvetett hatást is gyakorol az agrár-élelmiszeripari ágazatra: közvetlen hatásai az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakadásához, közvetett hatásai pedig az árak és a termelési költségek ingadozásához kapcsolódnak;
N. mivel a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságot követően az Európai Unió folytatja a stratégiai értékláncok megerősítését, beleértve az agrár-élelmiszeripari láncot is; mivel az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc folytonosságának a válságok idején történő biztosítása érdekében ösztönözni kell az európai mezőgazdasági termelést;
O. mivel az energia, az üzemanyagok, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek árának növekedése jelentős hatást gyakorol az agrár-élelmiszeripari ágazatra, és nagymértékben növeli a termelési költségeket, ami veszélyezteti a termelés folytonosságát és zavarokat okozhat az ellátási láncban; mivel Oroszország 2022. március 4-én bejelentette az ásványi műtrágyák kivitelének felfüggesztését ukrajnai inváziójának eredményeként;
P. mivel a műtrágya-nyersanyagok ára történelmileg magas szinten áll; mivel a feldolgozott trágya használata csökkentheti a mezőgazdasági termelők műtrágyával kapcsolatos költségeit;
Q. mivel az európai egységes piac megfelelő működése előfeltétele az élelmezésbiztonság garantálásának; mivel a magyar kormány nemrégiben úgy döntött, hogy Ukrajna orosz megszállása következtében betilt minden gabonaexportot, megsértve ezzel mind a Szerződésben foglalt kötelezettségeit, mind pedig az uniós szolidaritást;
R. mivel a takarmánykészletek kimerülése súlyos következményekkel fog járni számos állattenyésztő gazdaságra nézve;
S. mivel az agrár-élelmiszeripari ágazat még nem állt talpra a Covid19-világjárvány okozta válságból, amely különösen súlyosan érintette a sertés- és baromfitenyésztőket;
T. mivel „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia fenntartható termeléssel, forgalmazással és fogyasztással kapcsolatos céljainak teljesítése a szántóterületek termelékenységének csökkenéséhez fog vezetni az Európai Unióban az elkövetkező években; mivel az Európai Unió jövőbeli élelmezésbiztonsága közvetlenül kapcsolódik „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a zöld megállapodás törekvéseihez; mivel ezek a törekvések nem vezethetnek a harmadik országokból származó behozataltól való függőségünk növekedéséhez, ezáltal veszélyeztetve élelmezésbiztonságunkat;
U. mivel az új biológiai növényvédő szerek és fehérjealapú biológiai védekezési megoldások kifejlesztése javíthatja a növények egészségi állapotát és a terméshozamot, és kiegészítheti vagy helyettesítheti a mezőgazdasági vegyszereket;
1. a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját, valamint Belarusz ezen agresszióban való részvételét;
2. követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntessen be minden ukrajnai katonai tevékenységet, feltétel nélkül vonjon ki minden katonai és félkatonai erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét;
3. egyöntetű szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével, amely már nyolc éve szenved a saját országán belül dúló háborútól, és a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni fellépését;
4. mély megrendülésének ad hangot az orosz agresszió okozta tragikus halálesetek és emberi szenvedés miatt, és hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiltja a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, valamint a válogatás nélküli támadásokat, ezért azok háborús bűncselekménynek minősülnek;
5. üdvözli, hogy a Tanács sürgősen szankciókat fogadott el azzal a céllal, hogy meggyőzze az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni támadások beszüntetéséről; ismét hangsúlyozza azonban, hogy a legutóbbi támadások fényében – beleértve a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat is – további szigorú szankciók elfogadására van szükség;
Az EU-nak prioritásként kell kezelnie az élelmezésbiztonságot
6. felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy támogató intézkedésekkel védje az EU mezőgazdasági vállalkozásait, biztonságot és több garanciát nyújtva az európai mezőgazdasági termelők számára élelmiszer-termelésük fenntartása és szükség esetén növelése érdekében;
7. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az európai zöld megállapodás szerinti egyes kezdeményezések, nevezetesen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia céljait és menetrendjét annak biztosítása érdekében, hogy azok alkalmazása ne vezessen az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat termelési potenciáljának csökkenéséhez, és ne veszélyeztesse az európai élelmezésbiztonságot;
8. felhívja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden olyan új jogalkotási kezdeményezést, különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia kapcsán, amely a mezőgazdasági termelés csökkenéséhez vezetne, különös tekintettel a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv felülvizsgálatára, a természet-helyreállítási célokra és az ellátási lánccal kapcsolatos kellő gondosságra;
9. fenntartja, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia célkitűzéseit az európai élelmezésbiztonság és a szomszédos országok helyzetének átfogó hatásvizsgálata alapján kell elemezni, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság vegye figyelembe ezeket a hatásvizsgálatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy ebben az összefüggésben vegye figyelembe a nemzetközileg elismert kutatóintézetek által már közzétett hatásvizsgálatokat;
10. úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények fényében a termőterületek 10%-os csökkentésére irányuló célkitűzés nem valósítható meg;
11. felszólít valamennyi tagállamot, hogy hajtsanak végre az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programokat, hangsúlyozva, hogy sürgősen csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást, és a hangsúlyt az élelmiszer-pazarlás és -veszteség megelőzésére kell helyezni, mivel az élelmiszerhiányok idején az élelmiszer-veszteség megelőzése hozzájárulhat az élelmezésbiztonság megszilárdításához;
Sürgősen szükség van egy holisztikus cselekvési tervre az élelmezésbiztonság garantálásához
12. hangsúlyozza, hogy az EU az agrár-élelmiszeripari termékek legnagyobb importőre és exportőre a világon; rámutat arra, hogy agrár-élelmiszeripari rendszereink hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez az EU-nak lépéseket kell tennie az energia, az elsődleges árucikkek, a vegyi anyagok és a vegyipari termékek harmadik országokból történő behozatalától való függőségünk csökkentése érdekében; kiemeli, hogy az élelmezésbiztonságot szolgáló rövid és középtávú megoldások közé tartozik a harmadik országokból származó ellátás diverzifikálása, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU nemzetközi fenntarthatósági normáinak megfelelő lehetséges beszerzési forrásokat, és vagy kössön új kétoldalú megállapodásokat, vagy erősítse meg a meglévőket;
13. felhívja a Bizottságot, hogy készüljön fel az agrár-élelmiszeripari ágazatot érintő esetleges orosz ellenszankciókra, például a 2014-es szankciókhoz hasonlókra, valamint találjon és nyisson meg új piacokat az élelmiszerexport átirányítása érdekében;
14. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet, amely az Unión belüli és kívüli élelmezésbiztonságot hivatott biztosítani rövid, közép- és hosszú távú fellépések alapján;
15. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen havi piaci elemzéseket a mezőgazdasági piacok helyzetéről az egyes ágazatokban, különös tekintettel az árakra, a mennyiségekre és az ellátási láncokra; üdvözli, hogy a Bizottság alkalmazza az újonnan létrehozott állandó európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmust, amelyben az agrár-élelmiszeripari ágazat állami és magánszférabeli szakértői egyaránt részt vesznek; felhívja azonban a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet e megbeszélések tartalmáról annak érdekében, hogy a Parlament rendelkezhessen a válság kezeléséhez szükséges valamennyi információval;
16. emlékeztet arra, hogy a műtrágyaárak drámai emelkedése, amely jelentős hatással lesz az agrár-élelmiszeripari ágazat egészére, már Ukrajna orosz megszállása előtt elkezdődött; hangsúlyozza, hogy ezek az árak továbbra is emelkedni fognak, mivel összefüggnek a földgázárakkal; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg a harmadik országokban előállított műtrágyákra kivetett dömpingellenes vámok megszüntetését; továbbá sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem tett említést a műtrágyák sajátos helyzetéről a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i közleményében (COM(2022)0108);
17. megjegyzi, hogy a vegyi trágyázószerektől való függőségünk csökkentése érdekében a lehető leghamarabb teljes mértékben ki kell használni az alternatív szerves tápanyagforrásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon azokkal a jogi és gyakorlati akadályokkal, amelyek hátráltatják ezen megoldás megvalósítását, amely a harmadik országokból importált vegyi trágyázószerektől és erőforrásoktól való függőségünket célozza;
18. felhívja a Bizottságot, hogy emelje meg az állati trágyából származó nitrogén – például a trágyából visszanyert nitrogén, a RENURE – alkalmazására vonatkozó határértékeket a műtrágyákra vonatkozó határértékekkel összhangban; felhívja a Bizottságot, hogy egyrészt mérlegeljen egy, a műtrágyák költségének gyors csökkentését célzó ideiglenes eltérést, másrészt pedig dolgozzon ki egy hosszú távú keretet a gazdaságok körforgásos jellegének növelése és a harmadik országok erőforrásaitól való függés csökkentése érdekében;
19. hangsúlyozza, hogy olyan stratégiára van szükség, amely fenntartható módon növeli az intenzitást, lehetővé téve, hogy kevesebb ráfordítás mellett növeljük a termelést;
20. elvárja, hogy a Bizottság a közös halászati politika működéséről szóló, a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentésében térjen ki a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérése, valamint az élelmiszer-ellátás biztosításához való hozzájárulás szükségességére; sürgeti a Tanácsot, hogy kezdjen politikai vitát a közös halászati politikáról, annak végrehajtásáról és reformjáról;
21. komoly aggodalmának ad hangot a halászati ágazat működési költségeinek ugrásszerű növekedése miatt; rámutat arra, hogy jelenleg Unió-szerte számos hajó le van horgonyozva, mivel a halak első értékesítési ára nem fedezi a megnövekedett termelési költségeket;
A belső piac megfelelő működésének biztosítása az agrár-élelmiszeripari termékek területén
22. kitart amellett, hogy a mezőgazdasági termékek tekintetében biztosítani kell a belső piac megfelelő működését, és el kell kerülni a más tagállamokba irányuló export betiltását; kéri a Bizottságot, hogy tanúsítson különös éberséget e tekintetben, és haladéktalanul lépjen fel a Magyarország által a gabonafélékre kivetett exporttilalom ellen;
23. kiemeli, hogy figyelemmel kell kísérni és érvényre kell juttatni a tisztességes versenyfeltételeket a belső piacon, tekintettel bizonyos élelmiszeripari termékek árának indokolatlan emelésére; hangsúlyozza, hogy szigorúbban nyomon kell követni az olyan lehetséges helyzeteket, amikor egyes vállalatok monopóliumot hozhatnak létre a belső piacon az agrár-élelmiszeripari ágazatban, és hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni az ilyen helyzetekkel szembeni azonnali fellépés érdekében;
24. felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra intézkedéseket az agrár-élelmiszeripari termékek áremelkedésével kapcsolatos spekuláció megelőzésére;
A közös agrárpolitika és más támogatási formák felhasználása az uniós mezőgazdasági termelők segítésére az élelmezésbiztonság biztosításában
25. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson rugalmasságot a tagállamok számára ahhoz, hogy ideiglenesen engedélyezzék a mezőgazdasági termelők ökológiai jelentőségű területeken történő mezőgazdasági termelését, szükség esetén növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásával;
26. kéri a közös piacszervezésről szóló rendelet 219. cikkében előírt, piaci zavarok elleni intézkedések haladéktalan végrehajtását a leginkább érintett ágazatok támogatása érdekében;
27. felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén készüljön fel arra, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet keretében további rendkívüli piaci intézkedéseket hozzon, beleértve a 222. cikk aktiválását, hogy lehetővé tegye a kínálat és a kereslet jobb összehangolását célzó intézkedések bevezetését;
28. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson magántárolási támogatást a leginkább érintett ágazatok számára annak érdekében, hogy ideiglenesen csökkentse bizonyos áruk rövid távú túlkínálatának hatásait, különösen a sertéshúságazatban, amely már hónapok óta gyengélkedik a történelmileg nehéz piaci feltételek miatt;
29. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen szabadítsa fel a 479 millió eurós válságtartalékot, hogy segítse a mezőgazdasági ágazatot a jelenlegi piaci kihívások kezelésében; megjegyzi azonban, hogy ha ez a válságtartalék kimerül, azt nem lehet a közös agrárpolitika forrásaiból feltölteni; ezért felszólít a válságtartalék teljes felhasználása esetén mozgósítható további források azonnali felszabadítására;
30. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az ágazati szervezeteket olyan új importpiacok megnyitása érdekében, amelyek garantálják az élelmiszer-ellátást és a mezőgazdasági inputanyagokat, különösen az állatállomány számára, ily módon elkerülve, hogy az európai élelmezésbiztonság veszélybe kerüljön;
31. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy átfogó európai fehérjestratégiára az európai fehérjetermelés növelése és e tekintetben az Unió harmadik országoktól való függőségének csökkentése érdekében;
32. felhívja a Bizottságot, hogy 2022-ben tegye lehetővé a közös agrárpolitika követelményeinek rugalmasabb alkalmazását, beleértve a termelőknek nyújtott előlegfizetéseket és az előlegek arányának 50%-ról 70%-ra történő növelését;
33. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, különös tekintettel az állami támogatásokra, hogy lehetővé tegye a válság által leginkább sújtott ágazatok szélesebb körű támogatását;
34. felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó, 2020 márciusában elfogadott ideiglenes keret módosítását annak érdekében, hogy a tagállamok az állami támogatási szabályok keretében teljes rugalmasságot kapjanak gazdaságuk támogatásához;
°
° °
35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0052.