Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0163/2022Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0163/2022
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében

16.3.2022 - (2022/2593(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Ulrike Müller, Søren Gade, Nils Torvalds
a Renew képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0160/2022

Eljárás : 2022/2593(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0163/2022
Előterjesztett szövegek :
B9-0163/2022
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0163/2022

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről az ukrajnai orosz invázió fényében

(2022/2593(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én a nemzetközi jog egyértelmű megsértésével indokolatlan és ki nem provokált inváziót indított Ukrajna ellen; mivel az ukrán polgári lakosság elleni folyamatos és rettenetes támadások a genfi egyezmény súlyos megsértését jelentik, és háborús bűncselekménynek minősülnek;

B. mivel az élelmiszer-termelést és az élelmiszerhez való hozzáférést nem szabad geopolitikai fegyverként használni;

C. mivel a közös halászati politika és a közös agrárpolitika (KAP) céljai közé tartozik többek között az uniós piac magas tápértékű élelmiszerekkel való ellátása, az uniós piac élelmiszer-behozataltól való függőségének csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az élelmiszerek elfogadható áron jussanak el a fogyasztókhoz; mivel a Covid19-világjárvány és most az Ukrajna elleni orosz invázió még nyilvánvalóbbá tette, hogy az EU-nak meg kell erősítenie élelmezésbiztonságát, és csökkentenie kell az Unión kívüli egyetlen vagy túl kevés beszállítótól importált alapanyagoktól való függőségét;

D. mivel ez a helyzet és az Oroszországra kivetett jogszerű szankciók a Covid19-válsággal és a termelési költségek közelmúltbeli jelentős növekedésével együtt a globális mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-piacok jelentős, halmozott zavarához fognak vezetni, különösen a gabona- és a növényiolaj-piac tekintetében, mivel Ukrajna és Oroszország a búza világkereskedelmének mintegy 30%-át, az árpa kereskedelmének 32%-át, a kukoricáénak 17%-át és a napraforgómag-olajénak több mint 50%-át, míg a napraforgómag-kereskedelem 20%-át teszi ki, valamint a műtrágyákhoz és a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokhoz való hozzáférés tekintetében is;

E. mivel az EU a kukorica, a repcemag, a búza, a napraforgómag és a napraforgó-pogácsa tekintetében különösen Ukrajnától függ, miközben Oroszország is a búza, a repcepogácsa, a napraforgómag és a napraforgó-pogácsa behozatalának fontos forrása, amelyek többségét az állattenyésztési ágazatban nyersanyagként használják;

F. mivel több tagállam jelezte, hogy ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy a takarmánykészleteik húsvétig kimerülnek;

G. mivel Ukrajna és Oroszország az alapvető élelmiszerek tekintetében még fontosabb beszállítói az ázsiai, afrikai és közel-keleti országoknak, nevezetesen Egyiptomnak, amely teljes kenyérgabonaféléinek több mint 50%-át onnan importálja, valamint Indiának, amely étolajigényének közel kétharmadát a világpiacról importált termékekkel elégíti ki; mivel ezekben az országokban bármilyen áremelkedés – függetlenül attól, hogy milyen szerény mértékű – jelentős hatással lesz a lakosság alapvető élelmiszer-ellátására; hangsúlyozza, hogy ez nemcsak élelmezésbiztonsági probléma, hanem társadalmi válsághoz is vezethet az EU déli szomszédságában;

H. mivel az Ukrajna orosz invázió közvetlen hatással lesz a világszerte zajló élelmiszerválságokra; mivel az Élelmezési Világprogram által felhasznált búza több mint fele önmagában Ukrajnából származik;

I. mivel amellett, hogy az EU nagymértékben függ az Oroszországból származó műtrágya behozatalától, az, hogy az Unió a műtrágyagyártáshoz fosszilis alapú energiaforrások és Belaruszból hamuzsír behozatalára támaszkodik, jelentős ellátási zavarokat fog okozni egy olyan időszakban, amikor a műtrágyaárak az elmúlt évben 142%-kal emelkedtek, és az energia és a műtrágya a mezőgazdasági termelők termelési költségeinek 20%-át teszik ki[1]; mivel a földgáz a legfontosabb nitrogénműtrágyák előállítási költségeinek 60–80%-át teszi ki[2]; mivel a magas gázárak már egyes műtrágyagyártó létesítmények ideiglenes bezárásához vezettek; mivel már vannak példák arra, hogy műtrágyagyártó vállalatok nyersanyaghiány miatt elutasították mezőgazdasági termelők megrendeléseit;

J. mivel sok szerves tápanyagforrásból származó műtrágya van, és ezeket a termékeket jelenleg nem használják a vegyi műtrágyák helyettesítésére; mivel használatuk növelése megoldást jelenthetne az Unió vegyi műtrágyáktól való függőségének csökkentésére, miközben megfelelne a zöld megállapodás céljainak;

K. mivel az üzemanyag ára jelentősen emelkedett az Európai Unióban, és sok tagállamban történelmi csúcsot ért el; mivel e tendencia folytatódása fenntarthatatlan gazdasági helyzetet fog eredményezni a mezőgazdasági termelők és a halászok számára, például a halászhajók számára, amelyek nem tudnak kihajózni és a halászati műveletek költségeinél többet keresni;

L. mivel az uniós halászati, akvakultúra- és feldolgozó ágazatok kiváló minőségű tengeri élelmiszeripari termékeket állítanak elő, és alapvető szerepet játszanak az átfogó élelmezésbiztonság biztosításában; mivel a halászati ágazat régóta hozzájárul ahhoz, hogy az európai fogyasztókat olyan kiváló minőségű termékekkel lássa el, amelyek megfelelnek a tápértékre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó magas szintű követelményeknek, és a halászati ágazat ma már globális vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság tekintetében;

M. mivel a fogyasztói élelmiszerárakra gyakorolt hatást a Covid19-világjárvány hatásával összefüggésben kell vizsgálni, amely már a háború kezdete előtt is hozzájárult az árak emelkedéséhez; mivel az élelmiszerköltségek az EU-ban 2022 januárjában 4,7%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos hónapjában[3]; mivel sok tagállam, és különösen a közép- és kelet-európai országok még nagyobb élelmiszerár-emelkedéssel szembesülnek;

N. mivel Oroszország Európa hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere az uniós agrár-élelmiszeripari export értéke tekintetében[4]; mivel a kereskedelmi zavarok és a kiszabott szankciók enyhítő intézkedéseket tesznek szükségessé, beleértve az uniós mezőgazdasági termékek alternatív piacainak létrehozását;

O. mivel az Ukrajna elleni orosz invázió hatással van a munkaerőpiacra, ami tovább befolyásolhatja az élelmiszer-termelést;

P. mivel 2022. március 9-én a Bizottság megtartotta az újonnan létrehozott európai élelmezésbiztonsági válságfelkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM) első ülését, hogy megvitassa az élelmezésbiztonságot, az energiaárak és az alapanyagárak emelkedésének hatását, valamint az ukrajnai háború hatását; mivel e mechanizmus célja a válsághelyzetekre való felkészültség fokozása a koordináció javítása és a bevált gyakorlatok cseréje révén;

Q. mivel a Krím félsziget Oroszország általi annektálását és az azt követő szankciókat követően a Bizottság és a tagállamok számos intézkedést hoztak az uniós mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-piacokra gyakorolt negatív hatások ellensúlyozására;

1. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra terén zajló folyamatok e zavara hatással lesz Ukrajna lakosságának élelmezésbiztonságára, és sürgeti a Bizottságot és a nemzetközi közösséget, hogy minden lehetséges fórumon, például a Világélelmezés-biztonsági Bizottságon keresztül koordinálják a helyzetet, és valamennyi érintett régió és város számára biztosítsanak szilárd, hosszú távú humanitárius élelmiszersegély-programot, hogy pótolják az ukrán élelmiszer-termelés hiányát és ellensúlyozzák az élelmiszerlánc zavarait;

2. hangsúlyozza, hogy véget kell vetni az Oroszország által indított háborúnak, biztosítani kell a békét és helyre kell állítani a stabilitást Ukrajnában annak érdekében, hogy Ukrajna mezőgazdasági ágazata talpra álljon, és biztosítható legyen az ország élelmezésbiztonsága; felszólítja az EU-t, hogy amennyiben lehetséges, tegyen meg mindent Ukrajna mezőgazdasági helyreállításának támogatása és Ukrajnában a vetés megszakítás nélküli biztosítása érdekében a szűkös vetőmagok és műtrágyák rendelkezésre bocsátása révén;

3. mély aggodalommal állapítja meg, hogy a háború elhúzódása azt jelentené, hogy az Ukrajnából származó, megfizethető búzaexportra támaszkodó országok az elkövetkező hónapokban jelentős hiányokkal szembesülhetnek, különösen a fejlődő és legkevésbé fejlett partnerországok, amelyek már az új válság előtt is akut alultápláltsággal szembesültek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket ezen országok rövid távú sürgős támogatása érdekében, támogatva a helyi közösségeket, hatóságokat és nem kormányzati szervezeteket az élelmiszer iránti sürgős igény enyhítése érdekében, és folytassák az ezen országoknak nyújtott támogatás megerősítését annak érdekében, hogy elkerüljék a nagyobb élelmiszerhiányt az ennek kitett régiókban, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb közösségekre, és annak érdekében, hogy közép- és hosszú távon ellenálló képességet építsenek ki az élelmiszer-ellátási láncaikban azáltal, hogy az EU humanitárius és fejlesztési politikája közötti kapcsolatra épülő megközelítésen keresztül megerősítik mezőgazdasági ágazatukat; felhívja a nemzetközi közösséget, beleértve a tagállamokat is, hogy osszák meg egymással a készletekre, a betakarításra és az élelmiszerek rendelkezésre állására vonatkozó információkat annak érdekében, hogy világszerte megkíséreljék kompenzálni az ellátási problémákat, és elkerülni a globális élelmiszerválságot;

4. hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború a konfliktus sújtotta térség közelében található országokat, a kiszolgáltatott, fejlődő gazdasággal rendelkező országokat és az ukrán menekültek többségét befogadó országokat fogja a leginkább érinteni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák ezeket az országokat, és biztosítsák, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésükre;

5. hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az EU élelmezésbiztonsággal kapcsolatos megközelítését, csökkenteni kell az uniós élelmiszerrendszer általános függőségét, növelni kell az élelmiszer-ellátási lánc ellenálló képességét, különösen az alapanyagokhoz való hozzáférés szintjén, és fel kell számolni azokat a gyenge pontokat, amelyek az egyetlen vagy rendkívül korlátozott számú beszállítói forrásból származó energia-, takarmány- és műtrágyaimporttól való túlzott függés, valamint az ellátási láncok diverzifikációjának hiánya kapcsán tetten érhetők; megjegyzi, hogy az áruk árára és az élelmiszerek megfizethetőségére gyakorolt hatás kezelése érdekében fontolóra kell venni a teljes élelmiszer-ellátási láncra kiterjedő, a termelés megfelelő szintjének biztosításán túlmutató intézkedéseket;

6. kitart amellett, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a tágabb értelemben vett zöld megállapodás céljait nem szabad aláásni az ellenálló képesség növelésére és az alapanyagokkal kapcsolatos önellátás kiépítésére irányuló azonnali lépések során; kiemeli, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a zöld megállapodásban meghatározott, az alapanyag-felhasználás hatékonyságának növelésére, valamint az élelmiszer-pazarlás kezelésére szolgáló fenntarthatóbb alternatívák és gyakorlatok, valamint intézkedések rendelkezésre állásának növelésére irányuló intézkedések, amelyek ezáltal csökkentik az olyan alapanyagoktól való függőséget, mint a káros növényvédő szerek és a vegyi műtrágyák, közép- és hosszú távon a szilárd uniós mezőgazdasági ágazat és agrár-élelmiszeripari ellátási lánc biztosításának építőkövei;

7. emlékeztet azonban arra, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljait először átfogó hatásvizsgálatnak kell alávetni, és hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljainak megvalósításához vezető ütemtervek végrehajtása során a társjogalkotók feladata lesz, hogy megteremtsék az európai mezőgazdasági termelési szintek csökkenésének vagy a kibocsátásáthelyezésnek az elkerüléséhez szükséges feltételeket; kiemeli, hogy az Ukrajnában zajló háború és az uniós mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-élelmiszerláncokra nehezedő további nyomás fényében egyre sürgetőbbé vált mindezen hatások tanulmányozása, továbbá hogy gondosan fel kell mérni az élelmezésbiztonságra gyakorolt lehetséges hatásokat, és hogy átfogó tanulmányt kell készíteni élelmiszerrendszerünk alapanyagoktól és forrásaiktól való függőségéről;

8. felhívja az EFSCM szakértői csoportját, hogy gyorsítsa fel az uniós élelmiszer-ellátási lánc, valamint az annak részét képező kritikus infrastruktúrák kockázatainak és sebezhetőségének feltérképezésére irányuló struktúraelemzési munkáját, valamint szorgalmazza, hogy álljanak rendelkezésre egyértelmű és gyors kommunikációs és információs csatornák a vészhelyzeti tervezéshez, hogy szavatolni lehessen az uniós élelmiszer-ellátás és élelmezésbiztonság teljes potenciálját, valamint az Unió általános kereskedelmi mérlegének javítása mellett csökkenteni lehessen az uniós mezőgazdaság import- és alapanyag-függőségét;

9. felhívja a Bizottságot, hogy – adott esetben a 2021 novemberében benyújtott vészhelyzeti tervvel összefüggésben levont tanulságokra építve – haladéktalanul állítson össze egy részletes cselekvési tervet az Unión belüli élelmezésbiztonság szavatolása érdekében, és számolja fel azokat a gyenge pontokat, amelyek az egyetlen vagy rendkívül korlátozott számú beszállítói forrásból származó energia-, takarmány- és műtrágyaimporttól való túlzott függés, valamint az ellátási láncok diverzifikációjának hiánya kapcsán tetten érhetők;

10. megjegyzi, hogy ez a cselekvési terv lehetőséget kínál arra, hogy gyorsabban teljesíteni lehessen a zöld megállapodás céljait, ami meg fogja erősíteni az uniós élelmiszer-ellátási láncok stabilitását a körforgásos zöld gazdaságon belül, valamint ösztönzőkkel szolgál majd az élelmiszer-ellátási láncba bekapcsolódott mezőgazdasági termelők, halászok és érdekelt felek számára ahhoz, hogy elmozduljanak a fenntarthatóbb, hatékonyabb és nagyobb fokú önellátást biztosító termelési módszerek és eszközök alkalmazása felé az innovatív eszközök, termesztési technológiák, valamint a fenntartható eljárások és gyakorlatok szélesebb körű térnyerése révén, amelyek mindegyike hozzá fog járulni az Unió importált alapanyagoktól való függőségének mérsékléséhez, többek között „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseinek teljesítését szolgáló technológiák és gyakorlatok intenzívebb alkalmazására irányuló rövid távú beruházások jóvoltából;

11. felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket és használják fel a meglévő eszközöket élelmiszer-ellátási láncaik megerősítésére; kitart amellett, hogy a meghozott intézkedések nem veszélyeztethetik az egységes piac integritását, nem gyengíthetik az élelmiszer-ellátási láncon belüli rezilienciát Unió-szerte erősítő intézkedéseket, valamint nem növelhetik az oroszországi forrásokból származó energiától való függőséget;

12. hangsúlyozza, hogy rövid távon megoldást kell találni a lánc minden szakaszában az élelmiszer-pazarlás problémájára, hogy csökkenteni lehessen az európai élelmiszer-ellátásra nehezedő nyomást; megismétli azon kérését, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket az uniós élelmiszer-pazarlásnak a 2014-es referenciaszintekhez képest 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés teljesítése érdekében[5];

13. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi helyzet – a beruházáshiány, az alacsonyabb likviditási szint és a bizonytalan piaci helyzet miatt – egyes termelőkre pénzügyileg és gyakorlati szempontból is nyomást fog gyakorolni a meglévő célértékek és jogszabályi kötelezettségek teljesítése tekintetében; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kontrollokkal összefüggésben pragmatikus megközelítésre lehet szükség;

14. hangsúlyozza, hogy a termelés szintjén megerősített intézkedésekre és ösztönzőkre lesz szükség a rezilienciaépítéshez, így többek között erősíteni kell a körforgásos jelleget és az alapanyagok tekintetében az önellátást – mégpedig az uniós mezőgazdaság, halászat és akvakultúra termelési kapacitásának és versenyképességének gyengítése nélkül –, olyan eszközöket kell bevezetni, amelyek például a precíziós gazdálkodás felé való elmozdulást szolgálják, fejleszteni kell az alternatív fehérjék, a szerves trágyák, a mikrobiális növényvédelem és az új génkezelési technikák piacait, illetve e piacok esetében biztosítani kell a gyorsított piacra jutást a zöld megállapodás céljaival összhangban, valamint a KAP ezen átállási évében lehetővé kell tenni ideiglenes és rövid távú rugalmassági mechanizmusok – feltételrendszerhez kötött és eltérések melletti – alkalmazásának mérlegelését, a rugalmasság eléréséhez pedig fel kell gyorsítani az adminisztratív eljárásokat;

15. kiemeli, hogy továbbra is az egyik legnagyobb problémát az unióbeli fehérjehiány jelenti, és ezért szélesebb körű és határozott megközelítést szorgalmaz az uniós növényifehérje-termelés fenntartható – KAP stratégiai terveken és egyéb intézkedéseken keresztüli – növelése érdekében;

16. elismeri, hogy az uniós élelmezésbiztonság megerősítése érdekében mielőbb be kell vezetni olyan ideiglenes és visszavonható intézkedéseket, amelyekkel a 2022-es betakarítási időszakban növelhető az uniós termelés; tekintettel arra, hogy megoldással kell szolgálni a sürgető fehérjenövény-hiányra, felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az adminisztratív eljárásokat annak érdekében, hogy a KAP ezen átállási évében a pihentetett földterületeket fel lehessen használni emberi vagy állati fogyasztásra szánt fehérjenövények termesztésére az alapanyagoktól való függőség növelése nélkül; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy élvezzenek elsőbbséget azon fehérjenövények, amelyek egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés növényvédő szert igényelnek;

17. megjegyzi, hogy a vegyi műtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében a lehető leghamarabb teljes mértékben ki kell használni az alternatív szerves tápanyagforrásokat és tápanyagciklusokat; felhívja a Bizottságot, hogy hárítsa el az e megoldás kivitelezése előtt álló jogi és gyakorlati akadályokat, hogy ily módon csökkenteni lehessen a műtrágyaimport-függőséget, először is a szervestrágya-használatra való rövid távon belüli átállással, másodszor pedig a kutatás és az új innovációk uniós szintű további támogatása révén; felhívja a Bizottságot, hogy mindenekelőtt hozza meg a szükséges – többek között jogalkotási – intézkedéseket, amelyekkel a vegyi műtrágyák kiváltása érdekében növelhető a szennyvíziszapból és feldolgozott trágyából származó szerves termésnövelő anyagok használata, már amennyiben az nem ellentétes „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseivel;

18. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a leginkább érintett ágazatoknak szóló kiegészítő pénzügyi támogatások mozgósításának lehetőségét és kivitelezhetőségét, és hozzon sürgős intézkedéseket, amelyek segítenek ellensúlyozni a mezőgazdasági termelőknek a műtrágyák drasztikus árnövekedésének hatásait;

19. hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság számos ponton kapcsolódik az erősebb körforgásossággal jellemezhető mezőgazdasághoz, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól, az energiaimporttól és a vegyi műtrágyáktól való függőségtől a zöldebb, megújuló alternatívák felé mozdul el;

20. kiemeli annak szükségességét és lehetőségét, hogy az uniós gazdálkodók maguk is növeljék az uniós energiatermelést, és használjanak nagyobb mértékben biogáz és bioüzemanyag jellegű bioenergiát, valamint megújuló energiaforrásokat, így például napelemeket, amelyek révén enyhíteni tudnak a növekvő energiaárak terhein; megjegyzi, hogy ezek a diverzifikáció szempontjából jótékony hatással járnak az éghajlatra nézve, amellett hogy előállításukkal a mezőgazdasági termelők újabb bevételi forrásra is szert tehetnek;

21. felhívja a Bizottságot, hogy enyhítse a hatásokat, amelyekkel a gazdálkodóknak és a termelőknek meg kell birkózniuk az uniós szankciókra válaszul hozott oroszországi megtorló intézkedések miatti piacvesztés következtében, fontolja meg a támogatásukat célzó – többek között kártérítési – intézkedések bevezetését, valamint nyújtson segítséget ahhoz, hogy alternatív exportpiacokat találjanak termékeiknek;

22. felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon rendkívüli – többek között a termékek magántárolására vonatkozó támogatási – intézkedéseket a piaci problémákkal küzdő mezőgazdasági termékek esetében; megjegyzi, hogy az ilyen jellegű támogatást elérhetővé kívánja tenni a sertéshúságazat számára; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy mechanizmust, amely lehetővé teszi a nem kormányzati szervezetek és más szervek számára a magántárolásba helyezett termékekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy hozzá tudjanak járulni az ukrajnai élelmezésbiztonság szavatolásához; úgy véli, hogy ezt a mechanizmust a menekülteket befogadó tagállamokban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon keresztül is fel lehetne használni ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a sürgősen kezelendő megnövekedett élelmezési igényeket;

23. úgy véli, hogy az európai halászati ágazat kulcsfontosságú az európai élelmezésbiztonság szempontjából, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ágazat helyzete jelentősen romlott a halászathoz fontos áruk világpiaci árai – kiváltképpen pedig az üzemanyagárak ugrásszerű – emelkedése miatt, aminek következtében a halászati tevékenységek gazdasági szempontból életképtelenné váltak; úgy véli, hogy a kialakult helyzet miatt sürgős segítségnyújtásra van szükség, ideértve a közvetlen támogatásokat is; felhívja a figyelmet arra, hogy e segítségnyújtásnak szavatolnia kell az uniós halászflották folyamatos működését, ennélfogva pedig a halászati és akvakultúra-termékek ellátási láncának részét képező többi tevékenység folytonosságát is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el a halászati ágazat nehéz helyzetét, és a jövőbeli fellépések keretében szolgáljanak megfelelő megoldással arra; megjegyzi, hogy az üzemanyagárak növekedésének kezelése érdekében hosszú távon ösztönözni kell a nagyobb üzemanyag-hatékonyságú innovatív, szelektív halászati módszerek és technikák fejlesztését és alkalmazását;

24. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdaságra, halászatra és akvakultúra-ágazatra vonatkozó állami támogatási rendelkezések – a csekély összegű támogatásokra irányadó rendelkezéseket is ideértve – lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy az ukrajnai háborúval összefüggő költségnövekedések ellensúlyozására gyors és rugalmas támogatást nyújtsanak a gazdasági szereplőknek; e tekintetben kiemeli, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük a nemzeti kereteken belüli segítségnyújtást, így például a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, bizonyos adók felfüggesztését vagy mérséklését, valamint a Covid19-cel összefüggésben nyújtott hitelek meghosszabbítását; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az állami támogatás ne idézzen elő versenytorzulást, valamint biztosítva legyen az egyenlő versenyfeltételek érvényesülése a tagállamok között;

25. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az új Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap a lehető leghamarabb megkezdje működését, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan intézkedések meghozatalát, amelyek válságok – így például az ukrajnai háború – esetében is lehetővé teszik az alap felhasználását sürgősségi segélynyújtáshoz; szorgalmazza az Európai Tengerügyi és Halászati Alap valamennyi megmaradt forrásának mielőbbi mozgósítását, valamint nyomatékosan arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás hamarabb eljusson a brexit által érintett területekhez;

26. megjegyzi, hogy egyfelől fontolóra kell venni az élelmiszer-ellátási lánc egészére kiterjedő intézkedéseket azt biztosítandó, hogy valamennyi érdekelt fél részt vegyen a mezőgazdasági és vízi élelmiszerek ágazata rezilienciájának megerősítésében, másfelől pedig hogy ezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegeségre való uniós átállás céljaihoz és célkitűzéseihez; úgy véli, hogy a tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló (EU) 2019/633 irányelv gyors végrehajtásával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdálkodás életképességére, valamint arra a jelentős szerepre, amelyet a kiskereskedők játszanak abban, hogy a termelők – különösen a megnövekedett alapanyagköltségekből adódó nyomás fényében – tisztességes jövedelemhez jussanak, illetve – ami ugyanilyen fontos – azon felelősségükre, hogy az élelmiszerek megfizethetők és hozzáférhetők maradjanak a fogyasztók számára;

27. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon a mezőgazdasági és vízi élelmiszerek piacait, kiemelt figyelmet fordítva az árspekulációkra, és adott esetben felhasználva – az egységes piac integritásának biztosítása mellett – az 1308/2013/EU rendelet alapján rendelkezésre álló eszközöket;

28. emlékeztet arra, hogy Ukrajnában számos fekete-tengeri kikötőt lezártak, ami zavarokat okozott a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben, továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alternatív kikötők, valamint a vasúti és közúti árufuvarozás igénybevételével gondoskodjanak biztonságos, Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló áruszállítási és élelmiszer-folyosókról;

29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2022. március 21.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat