Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0223/2022Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0223/2022

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Ukrajna elleni illegális orosz agressziós háborúnak az EU közlekedési és idegenforgalmi ágazatára gyakorolt hatásairól

28.4.2022 - (2022/2643(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Karima Delli
a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében


Eljárás : 2022/2643(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0223/2022
Előterjesztett szövegek :
B9-0223/2022
Elfogadott szövegek :

B9‑0223/2022

Az Európai Parlament állásfoglalása az Ukrajna elleni illegális orosz agressziós háborúnak az EU közlekedési és idegenforgalmi ágazatára gyakorolt hatásairól

(2022/2643(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a (EU) 2022/334 tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én jóváhagyott és az Európai Tanács által 2022. március 25-én jóváhagyott „Stratégiai biztonsági és védelmi iránytű – A polgárait, értékeit és érdekeit védő, valamint a nemzetközi békéhez és biztonsághoz hozzájáruló Európai Unióért” című cselekvési tervre,

 tekintettel a közlekedési miniszterek 2022. április 8-i informális találkozójára,

 tekintettel a menekültekkel kapcsolatos 2018. évi Globális Megállapodásra,

 tekintettel az EU állam-, illetve kormányfőinek 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására[2],

 tekintettel a 2022. március 24-i állásfoglalására arról, hogy az ukrajnai orosz invázió fényében sürgős uniós cselekvési tervre van szükség az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítása érdekében[3],

 tekintettel az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről szóló, 2022. április 7-i állásfoglalására: beleértve az Ukrajna elleni háború legújabb fejleményeit, valamint az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat és azok végrehajtását[4],

 tekintettel az Ukrajna elleni háború elől menekülő gyermekek és fiatalok uniós védelméről szóló, 2022. április 7-i állásfoglalására[5],

 tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2022. április XX-i ajánlására az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájáról az ukrajnai orosz inváziót követően[6],

 tekintettel a Nemzetközi Energiaügynökség 10 pontos tervére az olajfelhasználás csökkentésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

 tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A. mivel az EU öt szankciócsomagot fogadott el válaszul Oroszország Ukrajna elleni illegális, provokálatlan és indokolatlan agressziós háborújára;

B. mivel a szankciók új hulláma várhatóan a közúti és tengeri szállítási ágazatban fogja keményebben sújtani Oroszországot;

C. mivel 2022. február 28-án Oroszország megtorlásként bejelentette az orosz légtér használatának tilalmát, amely 36 ország – köztük az uniós tagállamok– repülőgépeit érinti;

D. mivel az Európai Tanács a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret részeként 6,5 milliárd euróról 1,69 milliárd euróra csökkentette az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a katonai mobilitás költségvetési tételének tervezetét;

E. mivel az ukrán légtér lezárásával az európai légi utasforgalom mintegy 3,3%-a megszűnt, az Oroszország és Európa közötti utasforgalom mellett, amely 2021-ben a teljes európai forgalom 5,7%-át tette ki;

F. mivel 2020-ban mintegy 535, orosz lobogó alatt közlekedő hajó mintegy 8 848 kikötést hajtott végre az uniós tagállamok kikötőiben;

G. mivel a helyzet a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren romlott annak következtében, hogy az orosz haditengerészet blokád alá vette a régiót, és e tengerek egy részét háborús övezetnek nyilvánították az átmenő tengeri forgalomra jelentett biztonsági kockázat elismerése miatt;

H. mivel az orosz haditengerészet az említett térségben uniós tulajdonú vagy uniós üzemeltetőkkel rendelkező hajókat támadott;

I. mivel az ukrán és orosz tengerészek a globális hajózási munkaerő 14,5%-át teszik ki, és az uniós flották nagymértékben támaszkodnak rájuk;

J. mivel egyre nagyobb aggodalom övezi az Ukrajnába irányuló és onnan induló vasúti és tengeri szállítás általános biztonságát és működőképességét;

K. mivel az elmúlt hónapokban az üzemanyagárak emelkedő tendenciát mutattak, és ez a helyzet tovább romlott Oroszország Ukrajna elleni illegális agressziós háborúja miatt, és mivel az üzemanyag az egyik legmagasabb költséget jelenti a fuvarozók és a felhasználók számára;

L. Lmivel a világjárvány két évét követően, amely már eddig is pusztító hatással volt az ágazatra, számos uniós ország turisztikai célpontjai további brutális csapást fognak elszenvedni;

1. megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúját, valamint Belarusz részvételét ebben a háborúban, és követeli, hogy Oroszország azonnal szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, és feltétel nélkül vonjon ki minden haderőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről;

2. üdvözli, hogy az EU példátlan és fejlődő szankciókat vezetett be Oroszország ellen válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, és felszólítja az EU-t, hogy folytassa további, hatékony szankciók értékelését és elfogadását a közlekedési ágazatban, hogy aláássa Putyin háborús gépezetének finanszírozását; hangsúlyozza, hogy ez az első alkalom, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók kifejezetten a közlekedési ágazatot célozzák;

3. emlékeztet rá, hogy a közlekedés stratégiai eszköz az EU számára ahhoz, hogy szolidaritást és támogatást nyújtson Ukrajnának és szenvedő népének a logisztika, a humanitárius segítségnyújtás, a menekültek evakuálása és mobilitása terén;

4. üdvözli a Bizottság által elfogadott intézkedéseket, amelyek célja, hogy segítse a tagállamokat, a fuvarozókat és a munkavállalókat a szállítási műveletek folytatásában, valamint az Ukrajnából érkező menekültek és a humanitárius segélyek szállításának támogatásában; elismeri az ukrajnai közlekedési dolgozók bátorságát, akik életüket kockáztatva folytatják munkájukat az emberek és áruk szállítása érdekében;

5. üdvözli a Bizottság által elfogadott operatív iránymutatásokat, amelyek célja, hogy biztosítsák az érvényes okmányokkal nem rendelkező ukrán személyek átszállítását uniós fuvarozók járművei révén;

6. üdvözli, hogy az európai közlekedési szolgáltatók ingyenes vonat-, busz-, hajó- és repülőgép-utazást biztosítanak az ukrán állampolgároknak, valamint az egyesületek és magánszemélyek számtalan kezdeményezését az egész EU-ban, amelyek ingyenes áru- és személyszállítást biztosítanak az ukrán határra és az ukrán határról;

7. rámutat, hogy a folyamatban lévő konfliktus, valamint az EU szankcióival szembeni orosz megtorlás az EU közlekedési ágazatára is hatással van, amely a szállítási módtól függetlenül súlyos zavarokat szenved;

8. kiemeli, hogy az emelkedő üzemanyagárak, valamint a logisztikai és ellátási láncok megszakadása az egyik fő következmény, amely minden közlekedési módot érint, és nagyfokú bizonytalanságot okoz a piacokon;

9. úgy véli, hogy támogatni kell az orosz piaccal kapcsolatban álló, uniós székhelyű és uniós tulajdonú fuvarozókat, mivel azok átirányítják szállítási műveleteiket Oroszországból;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen végezzen gazdasági és társadalmi értékelést a háborúnak az uniós piac valamennyi közlekedési módjára gyakorolt következményeiről, és szükség esetén gyorsan nyújtson támogatást – többek között további jogalkotási és/vagy pénzügyi intézkedések révén – a negatív hatások enyhítésére, valamint az európai közlekedési ágazatok jól működő, egyenlő versenyfeltételeinek és tisztességes teljesítésének biztosítására;

Légi közlekedés

11. kifejezi aggodalmát a konfliktusnak a légi közlekedési ágazatra gyakorolt súlyos hatása miatt, ami a működési költségeket illeti, mivel mind az utas-, mind a teherszállítás drágábbá válik; hangsúlyozza, hogy a szankciók és a repülési tilalmak kombinációja arra kényszerítette a légitársaságokat, hogy felfüggesszék vagy átirányítsák járataikat; rámutat továbbá, hogy a repülőgépek számára az orosz és belarusz légtér elkerülése érdekében szükséges útvonal-meghosszabbítások maximális hossza három-négy óra között mozog, ami az uniós szabályozásban előírtnál hosszabb, így üzemanyag-utántöltési problémákkal (plusz megállásokkal, és ezáltal többletköltségekkel) jár, valamint a személyzetnek hosszabb munkaidőt jelent;

12. rámutat, hogy Ukrajna és Oroszország a repülőgépek gyártásához használt kulcsfontosságú fém, a titán vezető termelői közé tartozik, és a folyamatban lévő konfliktus rövid távon hatással lehet az ellátásra;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje és szükség esetén terjesszen elő támogatási stratégiát az EU légitársaságai és azok munkavállalói számára, amelyeket először a Covid19-járvány, most pedig az Oroszország és Belarusz feletti átrepülési tilalom, a magas üzemanyagárak és a csökkenő kereslet súlyosan érintett; hangsúlyozza azonban, hogy egyenlő feltételeket és tisztességes versenyt kell biztosítani a légitársaságok között, különösen a pénzügyi támogatás nyújtása során;

14. sajnálja, hogy Oroszország a nemzetközi polgári repülési szabályok (Chicagói Egyezmény) egyértelmű megsértésével olyan törvényt fogadott el, amely kikényszeríti a külföldi vállalatoktól lízingelt repülőgépek oroszországi lajstromba való átlajstromozását; ragaszkodik hozzá, hogy egy ilyen lopást nem lehet eltűrni, és követeli a szóban forgó repülőgépek azonnali visszaszolgáltatását a törvényes tulajdonosoknak; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy az újbóli lajstromozással érintett légi járműveket üzemeltető orosz fuvarozókat felveszi a repülésbiztonsági listára, mivel az orosz hatóságok nem rendelkeznek megfelelő légialkalmassági biztonsági felügyeleti kapacitással az újbóli lajstromozással érintett több száz légi jármű tekintetében; hangsúlyozza, hogy az orosz hatóságok egyedül felelősek saját állampolgáraik életének veszélyeztetéséért, amikor ezeket a lopott légi járműveket az orosz égbolton üzembe helyezik anélkül, hogy képesek lennének teljesíteni a szükséges biztonsági követelményeket;

15. kéri az EU folyamatos fellépését annak megakadályozása érdekében, hogy a Wagner-csoport zsoldosai és a Szíriából stb. érkező külföldi harcosok ténylegesen megjelenjenek az ukrajnai harctéren, hogy ott atrocitásokat kövessenek el a polgári lakosság ellen; kéri ezért, hogy a főképviselő szólítsa fel különösen Törökország, Georgia, Azerbajdzsán és Irak kormányait, valamint a közép-ázsiai köztársaságok kormányait arra, hogy zárják le légterüket minden olyan orosz, iráni vagy szíriai katonai vagy charterrepülőgép, illetve menetrend szerinti légitársaság előtt, amely ilyen zsoldosokat szállít; kéri, hogy az EU tegyen feketelistára minden olyan légitársaságot, amely részt vesz ilyen szállításokban;

Tengeri hajózás

16. üdvözli a Bizottság által az Oroszország elleni ötödik szankciócsomag harmadik pillérét, amely az orosz lobogó alatt közlekedő hajók és az orosz üzemeltetésű hajók uniós kikötőkbe való belépésének tilalmával kapcsolatos; úgy véli, hogy az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség e tekintetben fontos szerepet játszhatna az uniós kikötőkből kitiltandó orosz hajók egyértelmű listájának összeállításában, figyelembe véve azokat a hajókat, amelyek február 24. óta új lobogót vettek fel vagy újraregisztráltak;

17. kéri ugyanakkor, hogy az intézkedések kijátszásának megakadályozása érdekében lépjenek túl ezeken az intézkedéseken, és tagadják meg az uniós kikötőkben való kikötést minden hajó számára, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa vagy üzemeltetője, ha az útvonalán orosz kikötőket is érint, kivéve, ha a kikötést indokolt humanitárius okok teszik szükségessé; üdvözli a világ számos legnagyobb európai székhelyű hajózási társaságának önkéntes döntését, miszerint további értesítésig leállítják az Oroszországba irányuló és onnan induló összes teherszállításra vonatkozó foglalásukat;

18. kéri, hogy minden olyan hajónak, amely uniós kikötőbe kíván betérni, tilos legyen üzemanyagot bunkerelni orosz kikötőkben vagy orosz bunkerhajóktól a tengeren;

19. úgy véli, hogy az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek e tekintetben iránymutatást kellene adnia az ilyen szankciók egységes alkalmazásáról, fenntartva az egyenlő versenyfeltételeket az uniós kikötők számára;

20. felkéri a kormányokat és az illetékes nemzeti és uniós szintű hatóságokat, hogy vállalják felelősségüket, és tervezzenek elegendő személyzetet és erőforrást az intézkedések zökkenőmentes alkalmazásának biztosítására, elkerülve a további késedelmeket az amúgy is megzavart ellátási láncban;

21. tudomásul veszi, hogy jelenleg nagyszámú hajó van blokkolva a régiókban; megismétli a Bizottság és a tagállamok felhívását, hogy sürgősen biztosítani kell a nemzetközi hajózás biztonságát a térségben, és különösen a tengerészek biztonságát; felszólít az érintett hajók sürgős újraellátására a tengerészek számára létfontosságú ellátmánnyal, valamint egy kék, biztonságos tengeri folyosó létrehozására, amely lehetővé teszi a tengerészek és a hajók biztonságos evakuálását a Fekete-tenger és az Azovi-tenger magas kockázatú és érintett területeiről;

22. sajnálja, hogy az utóbbi időben számos szabadon úszó tengeri akna fenyegeti a tengerészek és az utasok életét, valamint a nemzetközi kereskedelmi forgalmat a Fekete-tengeren, és nemzetközi támogatást kér a part menti országok aknamentesítési erőfeszítéseihez;

23. kifejezi aggodalmát a nemzetközi hajózás, a logisztika, az ellátási láncok és az üzemanyagárak – különösen a fuvardíjak – tengeri ágazatra tett hatása miatt;

Vasút

24. sajnálja, hogy egyelőre nincs közvetlen tilalom az Orosz Vasutakkal folytatott vasúti szállítási műveletek tekintetében; megjegyzi ugyanakkor, hogy az Orosz Vasutak felkerült a pénzügyi korlátozások hatálya alá tartozó jogi személyek és szervek listájára;

25. rámutat, hogy a vonatok továbbra is közlekedhetnek Oroszországon keresztül, különösen az Európa és Kína között közlekedő tehervonatok; megjegyzi azonban, hogy a konfliktus drámai hatással van az Ázsia és Európa közötti vasúti áruforgalomra, ami bizonytalanságot okoz a vonatokat üzemeltető és áruszállító vállalkozások számára;

26. hangsúlyozza, hogy a tehervonatokon szállított rakomány célba juttatása fizikai akadályokba ütközik, és több ezer vagon várakozik Ukrajna és az uniós országok határán; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy támogassa Ukrajnát a forgalmi áramlatok eltérítésére, új összeköttetések létrehozására és gyorsított kereskedelmi útvonalak kijelölésére irányuló erőfeszítéseiben;

27. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa Ukrajnát, illetve az orzság Ukrajna és az EU közötti vasúti összeköttetések megerősítésére irányuló erőfeszítéseit;

28. úgy véli, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás és az ebből eredő, EU-n belüli szállítási igények rámutattak, hogy az EU vasúti rendszerét nagyobb utas- és áruforgalom fogadására kell felkészíteni; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a vasúti rendszerek szabványosítását, harmonizációját és átjárhatóságát valamennyi tagállamban, a Bizottságot pedig arra, hogy továbbra is kövesse nyomon a végrehajtást és a fennmaradó hiányosságokat;

29. kiemeli néhány belarusz vasúti dolgozó hősiességét, akik szabotálták az Ukrajnát megtámadó orosz erők bevetését, és felszólítja Oroszország és Belarusz minden polgárát, hogy kövessék példájukat a civil ellenállásban ezzel a kegyetlen agressziós háborúval szemben;

Közúti közlekedés

30. üdvözli a Bizottság azon intézkedését, hogy biztosítja az európai tehergépkocsi-vezetők visszatérését a konfliktusövezetből, valamint az Ukrajnába és Moldovába irányuló közúti áruszállítást;

31. üdvözli a közelmúltban bevezetett szankciókat, amelyek megtiltják az Oroszországban és Belaruszban letelepedett közúti fuvarozó vállalkozásoknak, hogy az Európai Unió területén közúti árufuvarozást végezzenek, mivel ezek drasztikusan korlátozzák az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére;

32. rámutat, hogy az Ukrajnába és a jelentős menekültáradatnak kitett, határ menti tagállamokba irányuló áruszállítás szabályozási akadályokba ütközhet; üdvözli a Bizottság által tett lépéseket, amelyek célja, hogy tisztázza és ösztönözze a tagállamokat bizonyos, az Ukrajna elleni orosz agresszió által teremtett rendkívüli körülmények között végzett közúti fuvarozási műveletek megkönnyítésére irányuló intézkedések alkalmazására, ilyenek például ideiglenes járművezetői kártyák kiadása az EU-ban működő ukrán járművezetők számára, akik nem tudnak visszatérni Ukrajnába kártyájuk érvényességének meghosszabbítása végett, ideiglenes mentességek elfogadása a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok alól, mentesség az útdíjfizetés alól a sürgősségi szolgáltatásnak minősülő fuvarok esetében, valamint mentesség az orvosi ellátáshoz szükséges valamennyi termék szállítására vonatkozó szállítási engedélyek alól; kiemeli, hogy az ukrán tehergépkocsivezetők Európában nagy feszültségnek vannak kitéve az országukban zajló háború miatt; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hajtson végre stratégiát az Ukrajnából származó tehergépkocsi-vezetők megsegítésére, hogy az Európai Unióban lakóhelyüket elhagyni kényszerült családtagjaikhoz visszatérhessenek, és biztosítsa, hogy a tagállamok segítséget nyújtsanak a rászoruló járművezetőknek;

33. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is vizsgálja, hogyan lehetne humanitárius segély formájában támogatni az Ukrajnába és a szomszédos uniós országokba irányuló/az onnan kiinduló személy- vagy bármilyen áruszállítást, és biztosítsa a szükséges könnyítéseket az útdíjak, az infrastruktúrára vonatkozó díjak, a hétvégi hozzáférés, az adózás stb. tekintetében;

34. támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy Ukrajnával és Moldovával közlekedési megállapodásokat kössön, részben liberalizálva a közúti szállítást fuvarozóik számára, ami lehetővé teszi, hogy fontos exportárukat áthelyezzék a – jelenleg az orosz katonai agresszió miatt elérhetetlen – tengeri útvonalakról, és hogy az Ukrajnába irányuló és onnan érkező export- és importáruk esetében nagyobb mértékben használják az EU tengeri kikötőit; határozottan támogatja e tekintetben a korábban felszámolt vasúti és vízi összeköttetések gyors helyreállítását Ukrajna és Románia között;

TEN-T és katonai mobilitás

35. üdvözli a Bizottság közleményét a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) szomszédos harmadik országokra való kiterjesztéséről, és sürgeti, hogy a folyamatban lévő TEN-T felülvizsgálat során összpontosítsanak a Nyugat-Balkánnal, Moldovával, Georgiával és Ukrajnával való közlekedési infrastruktúra-összeköttetésekbe történő beruházások jelentős növelésére; kéri továbbá a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy a folyamatban lévő TEN-T felülvizsgálatot közösen használják fel arra, hogy felülvizsgálják a 2021 decemberében javasolt új TEN-T térképeket, és javasoljanak kiegészítést különösen Ukrajna, Moldova és Georgia tekintetében, hogy alkalmazkodhassanak az Oroszország Ukrajna elleni illegális agressziós háborúja által okozott teljesen új közlekedési szükségletekhez; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy EU-„Kelet-Európa” vagy „keleti partnerség” közlekedési közösségre, beleértve egy kelet-európai beruházási keretet is, amely részben a nyugat-balkáni közlekedési közösség mintájára alakulhatna ki;

36. hangsúlyozza, hogy az EU katonai mobilitási projektjét sokkal ambiciózusabbá kell tenni, és e tekintetben üdvözli az EU-tagállamok elkötelezettségét az EU katonai mobilitásának fokozására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések felgyorsítása iránt;

37. ismételten kifejezi mély sajnálatát az Európai Tanács azon döntése miatt, hogy a 2021– 2027-es többéves pénzügyi keret számadatainak elfogadásakor drasztikusan csökkentette az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF II) 2021–2027-es programja keretében újonnan létrehozott katonai mobilitási költségvetési sor végső keretösszegét, és sajnálja, hogy ez a hiba most aláássa közös európai biztonságunkat; felszólítja a Bizottságot, hogy találjon és terjesszen elő megoldásokat a katonai mobilitás költségvetési sorának jelentős növelésére a CEF II program keretében, és javasolja a helyreállítási és rugalmassági eszköz keretében fel nem használt források mozgósítását e tekintetben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a katonai mobilitás szempontjait mind az infrastruktúra, mind a finanszírozás tekintetében alaposan értékeljék és vegyék tekintetbe, az Unión belüli optimális határokon átnyúló együttműködés és mobilitás biztosítása érdekében; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy javasoljon célzott támogatást az összes tagállamot jobban összekötő nagy infrastrukturális projektekhez, valamint a Nyugat-Balkánnal, Moldovával, Georgiával és Ukrajnával való közlekedési infrastrukturális kapcsolatok növeléséhez; kéri különösen az Unió keleti határához vezető valamennyi jelentős kettős felhasználású infrastruktúra megerősítését;

38. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges finanszírozást az EU tagállamaiban a jelenlegi és jövőbeli igények kielégítéséhez szükséges stratégiai szerepet betöltő kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy javítani kell az EU kapacitását a stratégiai infrastruktúra területén a tulajdonjog és a beruházások értékelésére és ellenőrzésére, mert ez kulcsfontosságú szempont az EU és polgáraink biztonságának garantálása szempontjából;

39. felhívja a Bizottságot, hogy fejtse ki részletesebben a közös infrastrukturális beruházások előmozdítását szolgáló „Global Gateway” kezdeményezést, különösen azon országok tekintetében, amelyek velünk együtt egyetemes értékeket képviselnek. Ahelyett, hogy Európa átadná a terepet az autokráciáknak, gazdaságilag vonzó és értékalapú alternatívát kell kínálnia a szegényebb harmadik országok infrastrukturális beruházásaihoz. E törekvés mentén Európának össze kellene fognia más nagy demokráciákkal, például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Kanadával, Ausztráliával, Japánnal vagy Dél-Koreával;

Az energiaárak emelkedése a közlekedésben

40. hangsúlyozza, hogy a magasabb energia- és közlekedési árak kombinációja érintene minden polgárt, és különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat, valamint növelné a közlekedési szegénység kockázatát; kiemeli továbbá, hogy a légi, közúti és tengeri közlekedés magasabb üzemanyagköltségei közvetlen hatást gyakorolnak a végső áruk és szolgáltatások áraira, és hogy az üzemanyagárak emelkedése befolyásolja a turizmusnak a világjárványból való kilábalását;

41. üdvözli a Bizottság „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleményét, és támogatja, hogy Európát gyorsan függetleníteni kell az orosz energiaforrásoktól, ami egyúttal lehetőséget jelenthet az energetikai átmenet felgyorsítására is;  sajnálja azonban, hogy a Bizottság még nem foglalkozott a fuvarozókat érintő üzemanyagár-emeléssel; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alaposan elemezze az üzemanyagáraknak az uniós közlekedésre és mobilitásra gyakorolt gazdasági hatását, és az európai zöld megállapodással összhangban fogadjon el további intézkedéseket a közlekedésben tapasztalható áremelkedésre való reagálás céljából;

42. üdvözli a több tagállam által elfogadott rendkívüli intézkedéseket, amelyek célja az üzemanyagárak emelkedésének enyhítése, például az ideiglenes adócsökkentés, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós szinten összehangolt és közös kritériumokat, és könnyítse meg ezen intézkedések elfogadását a nemzeti hatóságok számára;

43. felszólítja a Bizottságot, és különösen a nemzeti, regionális és helyi kormányokat, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség 10 pontos tervének megfelelően hajtsanak végre intézkedéseket az olajfelhasználás csökkentése érdekében, beleértve az otthoni irodai lehetőségek kiterjesztett használatát, az autómentes vasárnapokat a városokban, a tömegközlekedés, a mikro-mobilitás, a gyaloglás és a kerékpározás további ösztönzését, a nagyobb mértékű autómegosztást, a teherautók és az áruszállítás hatékony vezetésének előmozdítását, a nagysebességű és éjszakai vonatok használatát repülőgépek helyett, ahol lehetséges, az üzleti célú légi utazás elkerülését, ahol vannak alternatív lehetőségek, az elektromos és hatékonyabb járművek használatának megerősítését;

44. hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell a megújuló üzemanyagok/energia uniós hazai termelését, kínálatát és tárolását, és tovább kell diverzifikálni az Európai Unió energiaellátását, rövid távon alternatív üzemanyagok importja révén is, többek között az uniós kikötői terminálokon keresztül az LNG mint átmeneti üzemanyag számára, miközben gondosan el kell kerülni a bezártsági hatásokat és a megfeneklett eszközöket, és meg kell őrizni az összhangot az EU éghajlati céljaival; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell erősíteni a tagállamok közötti energiahálózati összeköttetéseket, különösen az Ibériai-félsziget és Európa többi része között;

45. úgy véli, hogy a TEN-T és a TEN-E szinergiáit és egymást kiegészítő jellegét elő kell mozdítani, miközben teljes mértékben biztosítani kell a TEN-T fejlesztésének meglévő és jövőbeli finanszírozási lehetőségeit és finanszírozási szintjeit;

Turizmus

46. hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni folyamatos bűnös agressziója óriási nyomot hagyott az idegenforgalmi ágazatban, különösen a határ menti területeken. A turisták az ukrán határ közelsége és a háborútól való félelem miatt nem hajlandók egyes uniós tagállamokba, például Lengyelországba, Romániába, Szlovákiába, Bulgáriába vagy a balti államokba utazni. Saját problémái ellenére a fent említett országok turisztikai ipara segíti az Ukrajnából érkező menekülteket; ezért közös európai idegenforgalmi politikát és különösen egy hatékony pénzügyi támogatással járó cselekvési tervet sürget, hogy az ágazatot és a legnagyobb csapást elszenvedő úti célokat segítsék a Covid19 és Oroszország Ukrajna elleni bűnös agressziójának legutóbbi válságából való kilábalásban;

47. megismétli, hogy határozottan támogatja európai válságkezelési mechanizmus létrehozását az EU turisztikai ágazatában, hogy megfelelően és gyorsan lehessen reagálni a nagy horderejű válságokra, mint például világjárványok, háborúk, humanitárius válságok és az éghajlatváltozás hatásai esetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ilyen válságok következtében fellépő rövid távú pénzügyi hiányokra finanszírozási megoldásokat tartalmazzon, valamint közép- és hosszú távú kereteket és stratégiákat is biztosítson;

48. kiemeli, hogy az energia- és élelmiszerárak emelkedése, amelyet a háború súlyosbít, megsokszorozza a turisztikai vállalkozások és a teljes értéklánc, különösen a kkv-k költségeit, amelyek már most is a túlélésért küzdenek a kétéves világjárvány után; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy adópolitikák és különösen adókedvezmények révén biztosítsák a szükséges könnyítéseket, valamint az Európai Bizottságot, hogy a kkv-k likviditásának javítása érdekében használjon fel uniós forrásokat; Hangsúlyozza e tekintetben, hogy az ágazat fellendülése tovább fog késni, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn a meglévő állami támogatást, többek között a felmerülő kötelezettségek visszafizetésének elhalasztásával;

49. kiemeli, hogy a Covid-járvány és a jelenlegi ukrajnai háborús válság megmutatta, hogy sürgősen szükség van egy „uniós turisztikai ügynökség” létrehozására; úgy véli, hogy a koordináció rövid távú megoldásként elengedhetetlen az uniós idegenforgalmi ágazat fellendítéséhez, és hogy a meglévő ügynökségek egyikén belül gyorsan létre kell hozni egy külön idegenforgalmi osztályt, amelynek feladata egy új „uniós turisztikai márka” létrehozása lenne, amely Európát biztonságos, fenntartható és intelligens úti célként népszerűsítené mindenki számára; közös uniós kampányt szorgalmaz Európa mint úti cél népszerűsítésére, hogy a turistákat az orosz és ukrán turistákra leginkább támaszkodó úti célokra is vonzzák;

50. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az ukrán menekülteket fogadó uniós szállodákat és rövid távú bérleti szolgáltatásokat;

51. üdvözli, hogy a turisztikai vállalkozások már most is alkalmaznak ukrán menekülteket, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa ezeket az intézkedéseket egy ideiglenes uniós pénzügyi program létrehozásával, választ adva ezzel a turisztikai munkaerőhiányra, amely a világjárványt követően a turisztikai ágazat egyik legégetőbb problémája;

°

° °

52. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2022. május 2.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat