Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0281/2022Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0281/2022
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről

13.5.2022 - (2022/2655(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Michael Gahler, Rasa Juknevičienė, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Siegfried Mureşan, Paulo Rangel, Andrius Kubilius, Jerzy Buzek, Traian Băsescu, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Daniel Buda, Deirdre Clune, Gheorghe Falcă, Tomasz Frankowski, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Arba Kokalari, Ewa Kopacz, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López‑Istúriz White, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Aušra Maldeikienė, Lukas Mandl, Marian‑Jean Marinescu, Liudas Mažylis, Luděk Niedermayer, Gheorghe‑Vlad Nistor, Janina Ochojska, Stanislav Polčák, Christian Sagartz, Radosław Sikorski, Michaela Šojdrová, Eugen Tomac, Inese Vaidere, Tom Vandenkendelaere, Isabel Wiseler‑Lima, Milan Zver
az PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0281/2022

Eljárás : 2022/2655(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0281/2022
Előterjesztett szövegek :
B9-0281/2022
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0281/2022

Az Európai Parlament állásfoglalása az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről

(2022/2655(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire, különösen az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló 2022. március 1-i[1], az ukrajnai orosz invázió fényében az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről szóló 2022. március 24-i[2], az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről, többek között az Ukrajna elleni háború legújabb fejleményeiről és az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról és azok végrehajtásáról szóló 2022. április 7-i[3], valamint az Ukrajna elleni háború nőkre gyakorolt hatásáról szóló 2022. május 5-i[4] álláfoglalására,

– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

– tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. december 9-i ENSZ-egyezményre és a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. augusztus 12-i genfi egyezményre,

– tekintettel az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetére (Eljárás a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetében),

– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre,

– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) 1998. július 17-i Római Statútumára, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba,

– tekintettel az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott, a Nürnbergi Törvényszék alapokmányában és a törvényszék ítéletében elismert nemzetközi jogi elvekre (nürnbergi elvek), amelyek meghatározzák, hogy mi minősül háborús bűncselekménynek,

– tekintettel a Helsinki Záróokmányra és az azt követő dokumentumokra,

– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, a biztonsági garanciákról szóló budapesti memorandumra, a bécsi dokumentumra és annak kiegészítő jegyzőkönyveire,

– tekintettel az atrocitás-bűncselekményeknek az ENSZ népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadó és a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadó hivatala által készített elemzési keretére;

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-i, és az Ukrajna elleni agresszió humanitárius következményeiről szóló, 2022. március 24-i határozatára,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2022. március 4-én elfogadott, az orosz agresszióból eredő ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló határozatra, amelyben a tanács úgy határozott, hogy független nemzetközi vizsgálóbizottságot hoz létre,

– tekintettel az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 2022. március 16-i ítéletére,

– tekintettel az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, többek között népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló 2017. július 4-i állásfoglalására[5],

– tekintettel az Európai Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 16-i és február 24-i nyilatkozatára,

– tekintettel a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatra,

– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bucsában és más ukrán városokban Oroszország által elkövetett atrocitásokról 2022. április 4-én az Európai Unió nevében tett nyilatkozatára,

– tekintettel António Guterres ENSZ-főtitkár 2022. április 5-i nyilatkozatára,

– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim A.A. Khan QC „Az ukrajnai helyzet: 39 részes állam előterjesztésének kézhezvétele és vizsgálat megindítása” címmel kiadott nyilatkozatára,

– tekintettel a Tanács által az Oroszországgal szembeni szankciókról és korlátozó intézkedésekről hozott határozatokra, amelyek tárgyát képezik többek között diplomáciai intézkedések, egyedi korlátozó intézkedések (például vagyoni eszközök befagyasztása és beutazási korlátozások), a Krímmel és Szevasztopollal, valamint Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel fenntartott gazdasági kapcsolatok korlátozása, gazdasági szankciók, a médiára vonatkozó korlátozások és a gazdasági együttműködés korlátozása,

– tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2022. április 13-i jelentésére az Ukrajnában 2022. február 24. óta elkövetett nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértésekről, háborús bűncselekményekről és emberiesség elleni bűncselekményekről,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a népirtás bűncselekménye, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények, más néven atrocitás-bűncselekmények az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények; mivel a nemzetközi közösség köteles megakadályozni az atrocitás-bűncselekményeket; mivel amennyiben ilyen bűncselekmények történnek, azok nem maradhatnak büntetlenül, és az ellenük való hathatós, tisztességes és gyors büntetőjogi eljárást a komplementaritás elvével összhangban nemzeti vagy nemzetközi szinten biztosítani kell;

B. mivel az elszámoltathatóság, az igazságszolgáltatás és a jogállamiság fenntartása, valamint a büntetlenség elleni küzdelem lényeges elemeit képezik a békére és a konfliktusrendezésre, illetve a megbékélésre és az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseknek; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepet játszik a büntetlenség elleni küzdelemben és a béke helyreállításában, valamint az áldozatok számára történő igazságszolgáltatásban; mivel az NBB hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai számára biztosított jóvátételi rendszerek nemzetközi szinten egyedülálló igazságszolgáltatási intézménnyé teszik ezt a bíróságot;

C. mivel 2016 novemberében Oroszország úgy döntött, hogy visszavonja aláírását a Római Statútumról; mivel Ukrajna nem részes állama a Római Statútumnak, de kétszer gyakorolta azt az előjogát, hogy a Statútum 12. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát a területén feltételezhetően elkövetett, a Római Statútum hatálya alá tartozó bűntettek tekintetében;

D. mivel az orosz csapatok által elkövetett atrocitások szörnyűsége ismét beigazolódott, amikor az ukrán hadsereg ellenőrzése alól csaknem egy hónapig kikerült Bucsa városában 2022. április 3-án polgári lakosok – nők és férfiak – utcán heverő holttesteire bukkantak; mivel az ukrán főügyész Ukrajna-szerte több ezer feltételezett orosz háborús bűncselekményt tárt fel , többek között fosztogatásokat, gyilkosságokat, kínzások és nemi erőszak eseteit; mivel e tények egyértelműen indokolttá teszik egy nemzetközi bizottság felállítását az orosz fegyveres erők által a háború kezdete óta elkövetett valamennyi bűncselekmény kivizsgálására;

E. mivel az orosz fegyveres erők továbbra is folytatják a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra, mint például kórházak, iskolák és óvodák elleni válogatás nélküli bombázásokat és légitámadásokat, amelyek Mariupol, Volnovakha és országszerte sok más város és falu teljes lerombolásához vezettek; mivel a beszámolók szerint az orosz fegyveres erők megsértették a hadijogot polgári személyekkel szemben Ukrajna Csernyihiv, Herszon, Harkiv és Kijev régióiban és környékén, többek között többszöri nemi erőszak, azonnali kivégzések és a polgári tulajdon – például élelmiszer és ruházat – fosztogatása formájában;

F. mivel 2022. március 2-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze bejelentette, hogy a részes államoktól érkezett előterjesztések alapján vizsgálatot indított az ukrajnai helyzettel kapcsolatban[6];

G. mivel 2022. április 5-én Észtország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Ukrajna bejelentette azon szándékát, hogy az egyetemes joghatóság elvére hivatkozva vizsgálatot indít az Ukrajna elleni 2022. évi orosz agresszív háború során elkövetett háborús bűncselekmények ügyében;

H. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2022. április 13-i jelentése arra a következtetésre jutott, hogy „a küldöttség nem tudja megállapítani, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás önmagában a polgári lakosság ellen irányuló széles körű vagy szisztematikus támadásnak minősülhet-e. Megállapítja azonban, hogy a konfliktus során több alkalommal dokumentálták a [nemzetközi emberi jogi normákat] sértő erőszakos cselekmények bizonyos mintáit”;

I. mivel az Ukrajna ellen széles körben elkövetett agresszió bűntette nem maradhat büntetlenül;

J. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenleg nem rendelkezik joghatósággal az Ukrajna területén elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálására és adott esetben büntetőeljárás alá vonására; mivel ezt a hiányosságot egy különleges nemzetközi törvényszék felállításával kell orvosolni, amelynek feladata az lenne, hogy kivizsgálja az Oroszország és a vele szövetséges országok politikai vezetői és katonai parancsnokai által Ukrajna ellen elkövetett feltételezett agresszió bűntetteit, és lefolytassa a büntetőeljárást;

1. felháborodásának és megdöbbenésének ad hangot a bejelentett atrocitások miatt, beleértve a civilek megerőszakolását és kivégzését, lakóhelyük elhagyására kényszerítését, a polgári infrastruktúra, például kórházak, egészségügyi létesítmények, iskolák, menedékhelyek és mentőautók kifosztását és célba vételét, valamint az orosz fegyveres erők által számos megszállt ukrán városban, például Bucsában és Irpinyben, a konfliktusövezetekből az előre kialakított humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló civilek lövését;

2. emlékeztet arra, hogy az EU elkötelezte magát amellett, hogy nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épüljön, amelyek létrehozását vezérelték, mint amilyen a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, illetve az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog elvei érdekében történjen; ezzel összefüggésben újra megerősíti, hogy az EU-nak rendkívüli jelentőséget kell tulajdonítania az emberiesség elleni bűncselekmények súlyossági küszöbét elérő, legsúlyosabb emberi jogi jogsértések, valamint a nemzetközi humanitárius jognak a háborús bűncselekmények szintjét elérő súlyos megsértése kezelésének és az ezekért felelős személyek felelősségre vonásának;

3. ismételten megerősíti, hogy döntő jelentőségű a Római Statútumhoz való általános csatlakozás; felszólítja azokat az államokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy az elszámoltathatóság támogatása érdekében ratifikálják a Római Statútumot, a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodást, valamint a Római Statútum kampalai módosításait;

4. rendkívüli sajnálattal veszi tudomásul, hogy egyes részes államok kiléptek a Római Statútumból; kiemeli, hogy bár Oroszország 2016-ban visszavonta a Római Statútumra vonatkozó aláírását, az egyetemes joghatóság elve továbbra is alkalmazandó;

5. kitart amellett, hogy a háborús bűncselekmények és más súlyos jogsértések elkövetőit, valamint az ezekért felelős kormánytisztviselőket és katonai vezetőket felelősségre kell vonni; teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által a háborús bűncselekményekkel és az emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban indított vizsgálatot, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala vizsgálóbizottságának munkáját;

6. a legmesszebbmenőkig támogatja az NBB ügyészének azon döntését, hogy vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozza a gyors munka és előrelépés fontosságát a szükséges bizonyítékok beszerzése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az ügyészség megnövekedett tevékenysége miatt egyre nagyobb szükség van a tájékoztatásra, az áldozatok részvételére és más alapvető funkciókra; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot további forrásokkal támogassák annak érdekében, hogy a legjobb képességeinek megfelelően folytathasson le vizsgálatokat és büntetőeljárásokat, például azáltal, hogy lehetővé teszik az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója számára, hogy segítséget nyújtson a bizonyítékok dokumentálásában; kiemeli azonban a különböző szereplők – köztük a civil társadalmi szervezetek és az ENSZ – közötti koordináció fontosságát a legmagasabb szintű nyomozás és bizonyítékgyűjtés biztosítása érdekében;

7. kiemeli az Oroszország által korábban elkövetett jogsértések – különösen a Krím félsziget tekintetében 2014-ben és Grúzia tekintetében 2009-ben elkövetett jogsértések – büntetlensége, valamint az Ukrajnában elkövetett közelmúltbeli és folyamatos jogsértések közötti összefüggést;

8. felhívja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a nemzetközi intézményekben és eljárásokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságon vagy más megfelelő nemzetközi törvényszékeken vagy bíróságokon annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka fellépéseit jogilag háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősítsék, és aktívan vegyenek részt ezek kivizsgálásában; kéri továbbá, hogy ezeket a vizsgálatokat és az azokat követő büntetőeljárásokat az orosz fegyveres erők teljes személyzetére és a háborús bűnökben részt vevő személyekre is terjesszék ki;

9. üdvözli a Bizottság 2022. április 25-i javaslatát, amelynek célja az Eurojust megbízatásának és operatív funkcióinak kiterjesztése a bizonyítékok gyűjtése, elemzése, megőrzése és megosztása tekintetében az alapvető nemzetközi bűncselekményekkel, különösen a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások támogatása céljából[7]; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fogadják el a Parlament azon álláspontját, hogy az Eurojust megbízatását ki kell terjeszteni az agresszió bűntettére, a Római Statútum szerinti negyedik bűncselekményre; felhívja az Eurojustot, hogy használja fel ezeket az új hatásköröket arra, hogy támogatja a tagállamok illetékes hatóságait a bizonyítékok elemzésében annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen bizonyítékok ezt követően elfogadhatók legyenek a nemzeti vagy nemzetközi bíróságokon vagy ezzel egyenértékű mechanizmusokban; hangsúlyozza, hogy a megbízatás meghosszabbításának együtt kell járnia az Eurojust finanszírozásának megfelelő növelésével;

10. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak teljes mértékben ki kell használniuk képességeiket és a rendelkezésre álló jogszerű lehetőségeket a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására; e tekintetben üdvözli, hogy az Europol kész támogatni egy közös nyomozócsoportot, és felhívja az ügynökséget, hogy ilyen irányú kérés esetén szorosan működjön együtt az Eurojusttal; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a nem uniós országokkal olyan nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalások terén, amelyek lehetővé teszik az Europol számára a személyes adatok cseréjét a megfelelő adatvédelmi biztosítékok mellett;

11. emlékeztet arra, hogy az egyetemes joghatóság elvének célja a háborús bűnösök büntetlenségének elkerülése azáltal, hogy lehetővé teszi valamennyi állam számára, hogy eleget tegyen az elkövetők büntetőeljárás alá vonására és megbüntetésére vonatkozó kötelezettségének; fontosnak tartja, hogy a tagállamok bűnüldöző és igazságügyi hatóságai megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy hatékonyan összegyűjthessék a háborús bűnösök elítéléséhez szükséges bizonyítékokat; rámutat különösen a közlésre kötelező európai határozatokra és a megőrzésre kötelező európai határozatokra irányuló javaslatra[8], amely határozatok megkönnyítik és felgyorsítják a büntetőeljárások során a bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférést, és felszólít az ezekről régóta folyó tárgyalások gyors lezárására;

12. hangsúlyozza a külső határok ellenőrzésének, a rendelkezésre álló nagyméretű uniós informatikai rendszerek teljes körű kihasználásának, valamint az EU területére belépő menekültek nyilvántartásba vételének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a háborús bűnösök ne léphessenek és olvadhassanak be észrevétlenül; meggyőződése, hogy a bűnüldöző hatóságok közötti információcserére vonatkozó uniós jogi keret folyamatban lévő reformja fel fogja gyorsítani a háborús bűnösökre vonatkozóan a különböző tagállamok rendőrségi adatbázisaiban tárolt releváns információk összegyűjtését;

13. tudomásul veszi az Interpol által Ukrajna Oroszország általi inváziójára válaszként alkalmazott, Oroszországot érintő megerősített felügyeleti és nyomonkövetési intézkedéseket; megérti, hogy az Interpolon keresztül történő adatcsere hozzájárulhat a háborús bűncselekmények kivizsgálásához; sajnálja azonban, hogy az Interpol alapszabálya nem rendelkezik a tagság felfüggesztésének lehetőségéről, és felhívja az Interpolt, hogy legalább függessze fel Oroszország Nemzeti Központi Irodájának hozzáférését az Interpol adatbázisaihoz;

14. felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy ratifikálják a Római Statútumot, amelyet Ukrajna 2000-ben írt alá; felhívja továbbá Zelenszkij elnököt, hogy írja alá a nemzetközi büntető- és humanitárius jog végrehajtásáról szóló egyes jogalkotási aktusok módosításairól szóló 2689. számú törvényjavaslatot, amelyet az ukrán parlament 2021 májusában fogadott el, és amely összehangolja Ukrajna nemzeti jogszabályait a nemzetközi joggal;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást az ukrán hatóságoknak, és ösztönözzék Ukrajnát, hogy teljesítse a súlyos nemzetközi bűncselekmények – többek között a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények – büntetlensége elleni küzdelem kulcsfontosságú kritériumait;

16. üdvözli az Oroszországgal szembeni szankciócsomagokat, és hangsúlyozza, hogy most prioritásként kell kezelni azoknak az egész EU-ban történő és az EU nemzetközi szövetségesei általi teljeskörű és hatékony végrehajtását;

17. mélységes elismerését és tiszteletét fejezi ki az ukrán civil társadalom munkája és elkötelezettsége iránt, beleértve az Ukrajnában folyamatban lévő jogsértések dokumentálására irányuló munkáját, valamint a büntetlenség elleni küzdelmet támogató fellépését Ukrajnában;

Az agresszió bűntettének megbüntetésével foglalkozó különleges nemzetközi törvényszék

18. felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy támogassák egy olyan megfelelő jogalap haladéktalan létrehozását, amely a bevett többoldalú fórumok, például az ENSZ támogatásával lehetővé teszi egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását az Ukrajna ellen Oroszország és szövetségesei által elkövetett agresszió bűntettének megbüntetésére; felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb bocsássanak rendelkezésre minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást, valamint adminisztratív, vizsgálati és logisztikai támogatást e törvényszék létrehozásához;

19. felhívja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot, hogy kérjenek politikai támogatást a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerektől és szervezetektől, különösen az ENSZ Közgyűlésétől e törvényszék létrehozásához;

°

° °

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

Utolsó frissítés: 2022. május 18.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat