ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Ukrajna elleni agresszív háború Oroszország általi eszkalálásáról
3.10.2022 - (2022/2851(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Petras Auštrevičius, Nicola Beer, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Bart Groothuis, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Karin Karlsbro, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Dragoş Pîslaru, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Frédérique Ries
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0430/2022
B9‑0432/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása az Ukrajna elleni agresszív háború Oroszország általi eszkalálásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, a Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiókban Oroszország által tartott jogellenes álnépszavazásokról szóló, 2022. szeptember 28-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács tagjainak az ukrán régiók Oroszország általi jogellenes annektálásáról szóló, 2022. szeptember 30-i nyilatkozatára és Charles Michel elnök ezzel kapcsolatos üzenetére,
– tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak az Ukrajna egyes részein sorra kerülő úgynevezett „népszavazásokról” szóló, 2022. szeptember 22-i nyilatkozatára,
– tekintettel a G7-ek Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló, 2022. június 27-i nyilatkozatára, a G7-ek pénzügyminisztereinek Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújáról szóló, 2022. szeptember 2-i nyilatkozatára, valamint a G7-ek külügyminisztereinek a szuverén ukrán területek jogellenes annektálásáról szóló, 2022. szeptember 30-i nyilatkozatára,
– tekintettel a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, az Északi Áramlat földgázvezetéknél észlelt szivárgásról szóló, 2022. szeptember 28-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az 1975. évi Helsinki Záróokmányra, valamint az azt követő dokumentumokra,
– tekintettel az ukrajnai válságra reagáló uniós politikára, ezen belül a 2014 óta hatályban lévő korlátozó intézkedésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Oroszországi Föderáció az elmúlt hónapokban folytatta Ukrajna ellen provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióját; mivel a 2022. szeptember elején indított sikeres ukrán ellentámadás következtében Oroszország elveszítette az Ukrajna Harkiv régiójában és Kelet-Ukrajna más régióiban elfoglalt területeinek jelentős részét;
B. mivel 2022. szeptember 22-i nyilatkozatában a NATO hangsúlyozta, hogy a háborúért teljes mértékben Oroszországot terheli a felelősség, és hogy Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút és ki kell vonulnia Ukrajnából;
C. mivel röviddel a sikeres ukrán ellentámadás után Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon ukrán régiókban az oroszok által beiktatott tisztviselők bejelentették, hogy úgynevezett „népszavazásokat” szerveznek az említett orosz megszállt régiók Oroszország általi annektálásáról;
D. mivel ezekre a sietősen megszervezett álnépszavazásokra 2022. szeptember 23. és 27. között került sor Ukrajna orosz megszállt területein és Oroszországban, és az orosz hatóságok előre meghatározott és irreálisan magas részvételi arányokról, illetve az Oroszország általi annektálás irreálisan magas támogatási arányáról számoltak be; mivel a szavazási folyamat során az emberi jogok rendszerszintű megsértése és megfélemlítés volt tapasztalható, különösen a fegyveres orosz katonák jelenlétéből fakadóan; mivel az álnépszavazások az Oroszország által 2014 elején a Krím félszigeten tartott népszavazáshoz hasonlóan zajlottak;
E. mivel szeptember 30-án, pénteken Vlagyimir Putyin hivatalosan bejelentette Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók hivatalos annektálását, egyértelműen megsértve a nemzetközi jogot; mivel Oroszország visszavonta 2022. februári azon döntését, hogy Ukrajna Oroszország által megszállt donyecki és luhanszki régióját „független államokként” ismeri el, helyette annektálta a két „népköztársaságot”, valamint az általa részben elfoglalt Zaporizzsja és Herszon régiókat; mivel az orosz jogalkotók ezen a héten vizsgálják meg a négy ukrán régió jogellenes átvételét; mivel orosz tisztviselők több nyilatkozata szerint az annektálásokat követően Oroszország azzal szándékozik megvádolni Ukrajnát, hogy agressziót követ el Ukrajnával szemben, amikor fegyverekkel próbálja visszaszerezni négy területét, és egyes orosz tisztviselők nukleáris fegyverek bevetésével is fenyegetnek;
F. mivel, ahogy az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres hangsúlyozta, egy állam területének egy másik állam általi, erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása következtében történő annektálása sérti az ENSZ Alapokmányának alapelveit és a nemzetközi jogot;
G. mivel Putyin nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetése önmagában súlyos nemzetközi bűncselekmény;
H. mivel 2022. szeptember 21-én, egy nappal a „népszavazások” bejelentése után Vlagyimir Putyin elnök Oroszországon belüli csapatmozgósítást jelentett be és 300 000 orosz mozgósítását kérte, ezenkívül beszámolók szerint a mozgósításról szóló rendelet egy titkos cikke lehetővé tenné 1 vagy 1,2 millió tartalékos besorozását;
I. mivel az oroszországi mozgósítás bejelentése tiltakozásokhoz vezetett, és az orosz hatóságok eddig több mint 2400 tüntetőt tartóztattak le; mivel a mozgósítás bejelentése óta több százezer orosz menekült el Oroszországból a sorozás elkerülése érdekében;
J. mivel Európa felelőssége, hogy felkészüljön az autokratikus Oroszországi Föderáció esetleges összeomlására, és demokratikus jövőképet kínáljon az orosz nép számára;
K. mivel miután az ukrán erők felszabadították Izjumot, számos tömegsírt tártak fel, köztük az egyikben legalább 440 holttestet találtak, az elhunytak többségén erőszakos halál jeleit, 30 holttesten pedig kínzás és azonnali kivégzés nyomait lehetett látni;
L. mivel az elmúlt napokban a Zaporizzsja atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőműve helyszínét ismét bombatámadás érte, ami rávilágított az orosz katonai megszállás alatt álló erőmű törékeny biztonsági helyzetére;
M. mivel 2022. szeptember 26-án és 29-én az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetéken több nagy gázszivárgást észleltek a Balti-tengeren Dánia és Svédország gazdasági övezeteiben; mivel úgy tűnik, hogy a szivárgásokat szándékos robbanások okozták;
N. mivel az Oroszországgal szembeni uniós szankciók működnek és hatással vannak a rezsimre és az orosz gazdaságra, azokat eltökélten folytatni és fokozni kell;
1. továbbra is a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúját, valamint Belarusz e háborúban való aktív részvételét, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet; szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét és teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását;
2. elítéli az Oroszország által Ukrajna területén szervezett jogellenes álnépszavazásokat, valamint Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy Ukrajna egyes részeit annektálja; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes uniós polgárok szégyenletes módon részt vettek a „népszavazások” úgynevezett megfigyelésében;
3. hangsúlyozza, hogy soha nem fogja elismerni e színlelt „népszavazások” érvényességét és a Kreml arra irányuló kísérleteit, hogy Ukrajna egyes részeit annektálja, mivel ezek jogellenesek és egyértelműen sértik az ENSZ Alapokmányát, valamint Oroszország nemzetközi kötelezettségeit;
4. üdvözli és teljes mértékben támogatja Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és az Európai Tanács tagjainak nyilatkozatait, amelyek határozottan elítélik Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió jogellenes annektálását;
5. sürgeti az összes államot és nemzetközi szervezetet, hogy hasonló álláspontot fogadjanak el az álnépszavazások és az orosz annektálás elutasítására, és aktívan védjék meg a nemzetközi jogot;
6. elítéli Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját, és elfogadhatatlanként elutasítja Putyin elnök és más orosz tisztviselők nukleáris fegyverek alkalmazásával kapcsolatos fenyegetéseit;
7. felszólít Oroszország ENSZ-ben és Biztonsági Tanácsában való tagságának felfüggesztésére az Ukrajna elleni agresszív háborúja, a Kreml Ukrajna területének annektálására irányuló legutóbbi kísérletei, valamint Putyin nukleáris fegyverek bevetésével szembeni nyilvános fenyegetése miatt;
8. határozottan elítéli az orosz erők és megbízottjaik által Ukrajnában elkövetett atrocitásokat; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a nemzetközi szervekkel a bizonyítékok összegyűjtése és az Ukrajna területén 2014. február 20. óta elkövetett háborús bűncselekmények Nemzetközi Büntetőbíróság általi kivizsgálásának támogatása érdekében;
9. sürgeti Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki katonai erőit és minden más engedéllyel nem rendelkező személyzetét a zaporizzsjai atomerőműből annak érdekében, hogy az üzemeltető és az ukrán hatóságok visszaállíthassák szuverén hatáskörüket Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül;
10. üdvözli az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciócsomagra irányuló bizottsági javaslatot; felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a szankciócsomagot, kerüljék el az önérdekű késedelmeket, és teljes körűen hajtsák végre a szankciókat; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tartsák fenn az EU egységét, és fokozzák a Kremlre gyakorolt nyomást, többek között további szankciócsomagok révén, beleértve az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalának tilalmát, a csúcstechnológiai termékek és stratégiai termékek exporttilalmát, valamint az orosz gazdaság és ipari bázis, különösen a hadipari komplexum stratégiai gyengítését célzó egyéb szankciókat; támogatja a jogellenes álnépszavazások megszervezésében és megfigyelésében közvetlenül részt vevő személyekkel és szervezetekkel szembeni egyedi szankciók elfogadását;
11. elítéli Oroszországnak a hamis és torzított narratívák világszerte történő bevezetésére, felerősítésére és terjesztésére irányuló többrétegű stratégiáját; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szankcionálják az orosz dezinformációt terjesztő orosz szervezeteket, magánszemélyeket és más megbízottakat, és hozzanak további intézkedéseket az információk Oroszország általi fegyverként való felhasználásának kezelésére;
12. ismét hangsúlyozza, hogy valamennyi jövőbeli uniós szankciót továbbra is szorosan össze kell hangolni a transzatlanti szövetségesekkel és a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel hatékonyságuk maximalizálása érdekében;
13. felszólítja az összes országot, hogy egyértelműen ítéljék el Oroszország agresszív háborúját és területek erőszakkal történő megszerzésére irányuló kísérletét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan működjenek együtt azzal a számos kormánnyal, amelyek semleges álláspontot fogadtak el Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban annak érdekében, hogy nemzetközi szinten erős ellenállás alakuljon ki Ukrajna határainak erőszakos megváltoztatásával szemben és a nemzetközi jog védelmében;
14. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák az ukrán népet országuk orosz katonai agresszióval szembeni védelmében, többek között fokozott politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás, valamint a kritikus infrastruktúra tél előtti helyreállítására irányuló erőfeszítések révén; sürgeti a fejlett katonai iparágakkal rendelkező tagállamokat, hogy számolják fel az Ukrajna katonai felszerelésekkel történő ellátását korlátozó és késleltető akadályokat;
15. felszólít az Északi Áramlat gázvezetékei szabotázsának alapos kivizsgálására, és felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a kritikus infrastruktúrák, köztük a tenger alatti csővezetékek és kábelek védelmére Európában;
16. elismerését fejezi ki a háborút elítélő orosz állampolgárok iránt, elítéli, hogy az orosz hatóságok több ezer békés tüntetőt tartóztattak le, és felszólít azonnali szabadon bocsátásukra;
17. felhívja a tagállamokat, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban fogadjanak el közös uniós álláspontot azokkal az orosz dezertőrökkel és a sorozás elől menekülőkkel kapcsolatban, akik az EU-ba való belépésüket kérelmezik; megjegyzi, hogy a menekültstátuszt csak a kérelmek alapos átvilágítása és a biztonsági ellenőrzések után szabad megadni, összhangban a tagállamok biztonsági érdekeivel;
18. kéri, hogy hozzanak létre egy demokráciával foglalkozó központot Oroszország számára, amelynek az Európában a demokrácia előmozdításában vezető szerepet betöltő Európai Parlament adna otthont, és amely segítené az uniós intézményeket abban, hogy aktív szerepet vállaljanak, hivatalos párbeszédet folytassanak az orosz demokrácia vezetőivel és a civil társadalommal, partnerként együttműködve velük, és elősegítve az Oroszország autokráciából demokráciává történő átalakításához nyújtott uniós támogatás mozgósítására irányuló átfogó menetrend kialakítását;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, a belarusz hatóságoknak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.