ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY Mahszá Amíni haláláról és a nőjogi tüntetők Iránban történő elnyomásáról
3.10.2022 - (2022/2849(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Cornelia Ernst
a The Left képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0434/2022
B9‑0439/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása Mahszá Amíni haláláról és a nőjogi tüntetők Iránban történő elnyomásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának és az ENSZ emberi jogi főbiztosának Mahszá Amíni haláláról és az iráni tiltakozások leveréséről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2021. augusztus 4-i jelentésére,
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. szeptember 25-i, az Európai Unió nevében tett, Iránról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az emberijog-védőkről szóló uniós iránymutatásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az elmúlt hónapokban az iráni erkölcsrendőrség kiterjesztette az utcai járőrözést, és a megítélésük szerint „laza hidzsábot” viselő nőket szóbeli és fizikai zaklatásnak és letartóztatásnak vetette alá; mivel Mahszá Amíni, a kurd kisebbséghez tartozó 22 éves iráni nő őrizetben meghalt, miután az erkölcsrendészet őrizetbe vette, és azzal vádolta, hogy megsértette az ország konzervatív öltözködési szabályait; mivel Mahszá Amíni halála rávilágított a nők elnyomására és marginalizálására Iránban, és rávilágított az ország nem perzsa etnikai kisebbségeivel, különösen a jelentős kurd lakossággal szembeni rossz bánásmódra;
B. mivel Irán egész területén, többek között Teheránban, Iszfahánban, Karajban, Mashhadban, Rashtban, Szaqekben és Sanandaiban emberek ezrei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak Amíni halála miatt; mivel a nők kiemelkedő szerepet játszottak a tiltakozásokban, többek között fejkendőik lobogtatásával és elégetésével; mivel ezek a tiltakozások a legnagyobbak az országban a 2019. évi tüntetések óta, amikor mintegy 1500 ember vesztette életét a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés során, ami az Iráni Iszlám Köztársaság történelmének legvéresebb konfrontációja;
C. mivel az Egyesült Államok szankciórendszere, a kormány rossz gazdasági irányítása és a korrupció – különösen a Covid19-világjárvány idején – következtében Irán jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe; mivel az éghajlatváltozás hatásai, amelyek nyáron víz- és villamosenergia-hiányt okoztak, drámaian érintik az országot; mivel a lakosság nagy része egyre inkább a szegénységi küszöb alá kerül; mivel a magas infláció és a széles körű munkanélküliség tovább fokozta a jövedelmi és gazdasági egyenlőtlenségek elmélyülését; mivel ezek a tényezők táplálták a tiltakozásokat;
D. mivel a nemzeti és nemzetközi szereplők – többek között az ENSZ főtitkára és az ENSZ emberi jogi főbiztosa – önmérsékletre való többszöri felhívása ellenére az iráni biztonsági és rendőri erők rendkívül aránytalan és halálos választ adtak a tüntetésekre; mivel a biztonsági erők legalább 76 személyt – köztük nőket és gyermekeket – öltek meg, és több százan megsebesültek; mivel a jelentések szerint több mint 1200 tüntetőt tartóztattak le, köztük emberijog-védőket, ügyvédeket, civil társadalmi aktivistákat és legalább 23 újságírót;
E. mivel a tiltakozások különösen intenzívek voltak Északnyugat-Iránban, ahol az ország kurd kisebbségének számos tagja él; mivel azok a tartományok, amelyekben arabok és más kisebbségek koncentrálódnak, évek óta gazdasági nehézségektől és súlyos környezeti problémáktól is szenvednek, amelyeket Irán központosított fejlesztési stratégiája figyelmen kívül hagyott, ami jelentős társadalmi-gazdasági szakadékot teremtett a központ és a periféria között, és az állami források kiegyensúlyozatlan elosztását eredményezte az országban;
F. mivel az iráni alkotmány egyenlő jogokat biztosít az etnikai kisebbségek számára, lehetővé téve számukra saját nyelvük használatát és saját hagyományaik gyakorlását; mivel azonban az iráni kisebbségi közösségek tagjai továbbra is a hatóságok célpontjai, többek között azért, mert kiállnak a kisebbségi jogokért, például az anyanyelvi oktatásért; mivel az iráni alkotmány 49. cikkét egyre gyakrabban használják a kisebbségek, különösen a bahá’i vallási kisebbség tulajdonának elkobzására;
G. mivel az Erbilben, az iraki félautonóm kurdisztáni régió fővárosában tartott szolidaritási tüntetéseket követően az iráni erők rakéta nélküli drónokat és tüzérségi támadásokat hajtottak végre e régió ellen Észak-Irakban;
H. mivel az iráni egyetemi hallgatók szolidaritást vállaltak a Mahszá halála miatt tüntetőkkel azáltal, hogy bojkottálták óráikat és tüntettek az elnyomás ellen;
I. mivel az iráni hatóságok fokozták a tiltakozásokról tudósító újságírók elleni támadásokat és erőszakot; mivel legalább 20 újságírót letartóztattak, és sokakat beidéztek kihallgatásra és megfenyegettek;
J. mivel a tiltakozások kezdete óta az iráni hatóságok súlyosan korlátozták az internet-hozzáférést és letiltották az üzenetküldő platformokat; mivel a kommunikációs szolgáltatások zavara súlyosan érintette az emberek azon képességét, hogy információt cseréljenek, gazdasági tevékenységeket végezzenek és hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz;
K. mivel 2022 februárjában az iráni parlament megerősítette a felhasználóvédelmi törvénytervezet általános szakaszát, tovább korlátozva az információs környezetet és elszigetelve Iránt a globális internettől; mivel a törvénytervezet többek között a biztonsági erőkre és a hadseregre ruházza a nemzetközi átjárók feletti ellenőrzést, és a közösségi médiaplatformoktól megköveteli, hogy együttműködjenek ez utóbbiakkal a felügyelet és a cenzúra terén;
L. mivel 2021. november 1-jén az Iráni Őrök Tanácsa jóváhagyta a „fiatal népességről és a család védelméről szóló törvényt”, amely káros következményekkel járt a nők és lányok szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való jogára nézve;
M. Mivel a 31 éves Zahrá Szedíki-Hamadáni és a 24 éves Elhám Csúbdart, iráni LMBTIQ-jogvédőket halálra ítélte az urmiai forradalmi bíróság „a homoszexualitás népszerűsítésével a Földön elkövetett megrontás” vádjával; mivel a tényleges vagy vélt szexuális irányultságukhoz és/vagy nemi identitásukhoz, békés – többek között a közösségi médiában folytatott – LMBTIQ-jogi aktivizmusukhoz és az iraki LMBTIQ-menedékkérőkkel való kapcsolatukhoz kapcsolódó diszkriminatív okokból ítélték el őket; mivel egy harmadik LMBTIQ-aktivista, az 52 éves Szohejla Asráfi, akit jelenleg Szedíki-Hamadánival és Csúbdarral együtt az urmiai központi börtönben tartanak fogva, hasonló vádak alapján ítéletre vár;
1. szolidaritását fejezi ki azokkal az iráni emberekkel, akik a nőkért, az LMBTIQ-személyekért, a szociális és emberi jogokért, a korrupció és a rossz gazdálkodás felszámolásáért, valamint a szegénység és az elnyomás ellen küzdenek; felszólítja az iráni kormányt és parlamentet, hogy sürgősen foglalkozzanak a tiltakozások mögöttes okaival, és haladéktalanul vessenek véget a folyamatos elnyomásnak;
2. felháborodását fejezi ki Mahszá Amíni letartóztatása, és fogva tartása során bekövetkezett halála miatt; hangsúlyozza, hogy Mahszá Amíni az iráni elnyomás és a nőkkel szembeni szisztematikus hátrányos megkülönböztetés, valamint a diszkriminatív öltözködési szabályok bevezetésének újabb áldozata, amelyek megfosztják a nőket a testi autonómiától, valamint a véleménynyilvánítás és a meggyőződés szabadságától;
3. őszinte részvétéről és mély szolidaritásáról biztosítja Mahszá Amíni családját; felszólítja az iráni kormányt, hogy biztosítsa Mahszá Amíni tragikus halálának és az állítólagos kínzásoknak és bántalmazásoknak egy független illetékes hatóság általi pártatlan és eredményes kivizsgálását, amely különösen azt fogja biztosítani, hogy családja hozzáférjen az igazsághoz és az igazságszolgáltatáshoz;
4. megdöbbenését fejezi ki a nők folyamatos elnyomása miatt, amiért tiltakoznak a kötelező fejkendőviselet ellen, és sürgeti az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az iráni nők azon szabadságát, hogy maguk választhassák meg öltözködési szokásaikat; hangsúlyozza, hogy legfőbb ideje hatályon kívül helyezni minden olyan diszkriminatív törvényt és rendeletet, amely kötelező hidzsáb-viselést ír elő;
5. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés a nők elleni erőszakról szóló törvénytervezet elfogadása felé, amelyet 2021 januárjában terjesztettek az iráni parlament elé; úgy véli, hogy bár a nemzetközi normáknak való megfelelés érdekében további javításokra van szükség, a törvénytervezet pozitív változásokat vezetett volna be, és ezt még mindig megteheti, nevezetesen az Iránban a nők ellen elkövetett erőszak bűncselekménnyé nyilvánításával;
6. sürgeti az iráni kormányt, hogy haladéktalanul helyezze hatályon kívül a „fiatal népességről és a család védelméről szóló törvényt”, hozzon intézkedéseket az abortusz bűncselekménnyé nyilvánításának megszüntetése érdekében, és biztosítsa, hogy minden nő biztonságos, megfizethető és az emberi jogokkal összhangban lévő módon hozzáférhessen a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátást is;
7. felszólít a tüntetések során letartóztatott békés tüntetők, újságírók és emberijog-védők azonnali szabadon bocsátására; felszólítja az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy a fogva tartás alatt álló tüntetőkkel, újságírókkal és emberijog-védőkkel szembeni bánásmód megfeleljen az ENSZ minden fogva tartott vagy bebörtönzött személy védelméről szóló elveiben meghatározott feltételeknek, beleértve azt is, hogy a fogvatartottak számára azonnali hozzáférést biztosítsanak az ügyvédekhez;
8. elítéli a szakszervezeti aktivisták és a munkavállalók jogaiért kampányolók elleni elnyomó intézkedéseket, például a hatóságokkal vitában álló 230 tanár 2022. május 1-jei letartóztatását; felszólít a még mindig fogva tartott 23 aktivista vezető szabadon bocsátására;
9. elítéli az iráni biztonsági erők által az ország egész területén a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat gyakorló tüntetőkkel szemben elkövetett erőszakot; megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a tüntetések során oly sok ártatlan ember életét vesztette, és mély szolidaritását fejezi ki az elhunytak és sérültek családjaival; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy a vonatkozó nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban tanúsítsanak maximális önmérsékletet a tiltakozások kezelése során; követeli, hogy az iráni hatóságok biztosítsák a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának teljes körű végrehajtását, amelynek Irán is részes fele;
10. megdöbbentőnek tartja a fogva tartás során bekövetkezett halálesetek számát, amelyek mind a tisztviselők által elkövetett erőszak és bántalmazás, mind pedig az időben történő orvosi ellátás hiánya miatt következnek be, ami komoly aggodalomra ad okot;
11. elítéli, hogy Iránban továbbra is büntetlenül maradnak az emberi jogi jogsértések, többek között a tüntetők ismétlődő halálesetei amiatt, hogy a biztonsági erők állítólag halált okozó erőszakot alkalmaztak, különösen 2019 novemberében, 2021 júliusában és 2022 májusában; sürgősen felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tegyenek kézzelfogható intézkedéseket az emberi jogok megsértésével kapcsolatos elszámoltathatóság elérése érdekében, és biztosítsák a változást kérők alapvető jogainak tiszteletben tartását;
12. felhívja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul, független és pártatlan módon vizsgáljanak ki valamennyi elkövetett jogsértést, beleértve a tüntetők meggyilkolását, a bejelentett haláleseteket és a fogva tartás során tanúsított rossz bánásmódot, és ragaszkodik ahhoz, hogy a felelősöket vonják felelősségre;
13. sürgeti az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az irániaknak a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés célú gyülekezés szabadságához való jogát, és a már elkövetett jogsértések kivizsgálásán túl szigorúan korlátozzák a biztonsági erők általi erőszakos fellépés alkalmazását a vonatkozó nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban;
14. felszólítja az iráni hatóságokat, hogy teljes mértékben állítsák helyre az internet-hozzáférést, elítél minden olyan intézkedést, amely szándékosan megakadályozza vagy megzavarja az információkhoz való hozzáférést vagy azok online terjesztését, megsértve ezzel a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat, és felszólítja Iránt, hogy tartózkodjon az ilyen intézkedésektől, és szüntesse meg azokat;
15. sürgeti az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a tiltakozásokról tudósító újságírókkal szembeni erőszakos fellépésnek, és haladéktalanul szüntessék meg a tájékoztatáshoz való jogra vonatkozó valamennyi korlátozást;
16. komoly aggodalmának ad hangot az emberijog-védők tiltakozások alatti letartóztatása, ideiglenes fogva tartása és fizikai bántalmazása miatt, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes fogva tartott emberijog-védőt;
17. felhívja az iráni hatóságokat, hogy foglalkozzanak az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyekkel, köztük a balokkal, kurdokkal, arabokkal, baháiokkal, keresztényekkel, valamint az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés minden formájával, és haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon mindazokat, akiket a vallás, a meggyőződés vagy a szexuális irányultság szabadságához való joguk gyakorlása miatt börtönöztek be; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy hagyjanak fel az egyének szexuális preferenciájuk vagy orientációjuk alapján történő üldözésével, és hagyjanak fel az iráni LMBTIQ-közösség kriminalizálásával;
18. mély aggodalmát fejezi ki a Zahrá Szedíki-Hamadánira és Elhám Csúbdarra kiszabott halálbüntetés miatt, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül elmarasztaló ítéleteiket és halálos ítéleteiket, és bocsássák szabadon a két nőt; a lehető leghatározottabban elítéli a halálbüntetés alkalmazását az azonos neműek közötti kapcsolatokért, amelyek Iránban még mindig illegálisak; megismétli, hogy minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetést, és hangsúlyozza, hogy azt semmilyen erkölcsi, jogi vagy vallási megfontolás nem indokolhatja; felszólítja Iránt, hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett lépésként azonnal vezessen be moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;
19. elítéli Irak területi integritásának megsértését, és felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a kurd lakosság által lakott iraki területre irányuló támadásoknak;
20. felhívja az ENSZ-t, különösen annak Emberi Jogi Tanácsát, hogy haladéktalanul indítson átfogó vizsgálatot az elmúlt hetek történéseivel kapcsolatban az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának vezetésével, hogy fényt derítsen az országban a tiltakozások kezdete óta elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozó állításokra, és felszólítja Iránt, hogy biztosítson a vizsgálatot lefolytatók számára teljes körű, korlátlan belépést az országba
21. újólag megerősíti, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Irán közötti kapcsolatok fejlesztésének egyik alapvető eleme; kéri, hogy az Európai Parlament indítson küldöttséget Teheránba, hogy kifejezze aggodalmát a közelmúltbeli események miatt;
22. felhívja az EU-t, hogy az Iránnal fennálló kétoldalú kapcsolataiban hívja fel a figyelmet az emberi jogok megsértésére; felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét annak biztosítására, hogy az Európai Külügyi Szolgálat az EU és Irán közötti magas szintű párbeszéd keretében továbbra is hívja fel a figyelmet az emberi jogi kérdésekre;
23. felhívja az EU-t, hogy tegyen meg minden olyan szükséges diplomáciai kezdeményezést, amely előmozdíthatja a valódi párbeszédet és a kölcsönös tiszteletet, és kerülje azokat a politikákat, amelyek veszélyeztetik a szuverenitást és a békét a Közel-Kelet tágabb térségében;
24. támogatja a súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős iráni tisztviselőkkel szembeni célzott intézkedéseket; kiemeli az Egyesült Államok által a közös átfogó cselekvési tervből való kilépését követően újra bevezetett egyoldalú, területen kívüli szankciók negatív hatását az iráni gazdasági és szociális helyzetre, ami főként az egyszerű irániakat és gazdasági és szociális jogaik gyakorlását érintette;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Irán kormányának és parlamentjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak.