ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Ukrajnával való kulturális szolidaritásról és egy közös veszélyhelyzet-reagálási mechanizmusról az európai kulturális helyreállítás érdekében
14.10.2022 - (2022/2759(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján
Sabine Verheyen
a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében
B9‑0473/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása az Ukrajnával való kulturális szolidaritásról és egy közös veszélyhelyzet-reagálási mechanizmusról az európai kulturális helyreállítás érdekében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, különösen annak preambulumára, 3. cikkére és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambulumára,
– tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására[1],
– tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az Ukrajna elleni orosz inváziót követő uniós kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2022. június 8-i ajánlására[2],
– tekintettel a Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 24-i nyilatkozataira,
– tekintettel az Európa kulturális helyreállításáról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására[3],
– tekintettel „A művészek helyzetéről és a kulturális helyreállításról az Unióban” című, 2021. október 20-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a Tanácsnak a kulturális és kreatív ágazatok helyreállításáról, rezilienciájáról és fenntarthatóságáról szóló, 2021. május 18-i következtetéseire,
– tekintettel az Ukrajnával való kulturális szolidaritásról és az európai kulturális helyreállítás érdekében egy közös veszélyhelyzet-reagálási mechanizmusról szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O‑000030/2022 – B9‑0026/2022),
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja egy szuverén nemzet identitásának és kultúrájának felszámolására irányuló kísérlet, többek között a kulturális örökség helyszínein elkövetett stratégiai és célzott romboló cselekmények révén[5], amelyek a mindkét ország által aláírt 1954. évi Hágai Egyezmény[6] értelmében háborús bűncselekménynek minősülnek;
B. mivel az Ukrajna elleni támadás egyben a demokrácián, az emberi jogok tiszteletben tartásán, a méltóságon, a jogállamiságon és a kulturális sokszínűségen alapuló nyitott társadalmak jellemezte közös európai identitásunk, értékeink és életmódunk elleni támadás is; mivel a rendkívül káros következményeket – a haláltól az élelmiszerhiányig, a globális energiaellátás zsugorodásáig, valamint az infláció és a migrációs áramlások erősödéséig – világszerte emberek milliói érzik magukon; mivel Oroszország ezeket a szándékolt következményeket politikai és stratégiai fenyegetésként használja fel;
C. mivel Ukrajna orosz megszállása veszélyezteti a művészeket és a kulturális munkásokat, az újságírókat és a tudósokat is, a félelem és a hitetlenség légkörét terjesztve a művészet szabadsága, a minőségi hírek, a média függetlensége és az információhoz való hozzáférés, a tudományos élet szabadsága és a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítás szabadságának rovására;
D. mivel a kulturális örökség jogellenes megsemmisítése, valamint a kulturális javak és műtárgyak elrablása és csempészete komoly fenyegetést jelent az országon belüli valamennyi ukrán és valamennyi kisebbség identitására nézve, és akadályozni fogja a konfliktust követő nemzeti megbékélést;
E. mivel a Covid19-világjárvány széles körű hatásai jelentős hatást gyakorolnak életünk és lakókörnyezetünk valamennyi aspektusára, különösen a teljes kulturális ökoszisztémára, amelyet már amúgy is törékeny szervezeti és pénzügyi struktúrák, gyakran bizonytalan munkakörülmények, valamint a művészi kifejezés szabadságát fenyegető veszélyek jellemeznek; mivel a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak még mindig nem lábaltak ki teljes mértékben a Covid19-válságból;
F. mivel ezek a súlyos válságok nemcsak az Unió stratégiai autonómiáját kérdőjelezik meg, hanem rávilágítanak arra is, hogy nagy lehetőségek rejlenek az Európához tartozás erős érzésének kialakulásában, a sürgető szükségletekre adott közös válaszok kidolgozásában és az európai integráció támogatásának megszilárdításában;
G. mivel a kultúra továbbra is a népességcsoportok kölcsönös megértésének és a köztük való béke fenntartásának fontos eszköze;
Az ukrán kulturális ökoszisztémával kapcsolatos támogatás és szolidaritás megerősítése
1. üdvözli, hogy az EU és tagállamai összességében határozottan támogatják az ukrán kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat, valamint hogy a Bizottság, a kormányzati szereplők, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom gyorsan mozgósította a pénzügyi eszközöket a háború elől menekülő művészek és kulturális szakemberek, az ukrán menekülteket befogadó országok kulturális szervezeteinek támogatása, valamint a kulturális örökség védelme érdekében; üdvözli különösen az olyan gyorsreagálási kezdeményezéseket, mint a Szolidaritási Kulturális Alap Ukrajna Számára;
2. őszinte szolidaritását fejezi ki az előadóművészekkel, művészekkel, alkotókkal, szerzőkkel, kiadókkal, vállalataikkal és minden más kulturális alkotóval és munkavállalóval, többek között az amatőr alkotókkal, mivel a művészet és a kultúra alapvető szerepet fog játszani Ukrajna gyógyulásában és újjáépítésében; üdvözli különösen azon ukrán művészek és alkotók fellépését, akik művészetük gyakorlása révén ellenállásukat fejezték ki az orosz invázióval szemben;
3. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós humanitárius támogatásba foglalják bele a kulturális ágazat és a kulturális örökségi ágazat sürgősségi szükségleteit; határozottan úgy véli, hogy az Európai Tanács 2022. június 23-i történelmi jelentőségű határozatával összhangban, amely szerint Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kap, célzott támogatást kell biztosítani a Ukrajnát segítő vagyonkezelői alap jövőbeli keretén belül is, amelyet az állam- és kormányfők az Európai Tanács 2022. március 24–25-i következtetéseiben hagytak jóvá;
4. sürgeti az EU-t, hogy nyújtson célzott támogatást az ukrán kulturális szereplőknek, kis- és középvállalkozásoknak, nem kormányzati szervezeteknek, a helyi kulturális tevékenységeknek, az egyetemeknek és a civil társadalomnak az ország újjáépítési és helyreállítási ütemtervének megtervezéséhez és kidolgozásához;
5. úgy véli, hogy az EU-nak támogatást kell nyújtania az ukrán hatóságoknak, különösen helyi és regionális szinten, a civil társadalommal együtt, amely konstruktív partner az ország újjáépítésében és különösen a kulturális helyszínek helyreállításában; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak ösztönöznie kell az újjáépítésben részt vevőket, hogy vegyék fontolóra a legmagasabb szintű minőségi normák alkalmazását; elismeri, hogy az új európai Bauhaus az ukrán kulturális és kreatív ágazatok és iparágak bevonásával hozzájárulhat a háború utáni helyreállításhoz;
6. úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az Ukrajnában található kulturális és történelmi alkotásokra és az ország kulturális örökségének védelmére; megerősíti, hogy az Európai Unió kész részt venni a műalkotások és a kulturális örökség megőrzésében azáltal, hogy minden olyan jogi eszközt alkalmaz, amely háború idején védi és megelőzi a kulturális örökség kereskedelmét vagy jogellenes kivitelét;
7. hangsúlyozza, hogy sürgősen támogatni kell Ukrajnát a kulturális örökség elleni valamennyi támadás alapos dokumentálásában, különös tekintettel azokra, amelyek potenciálisan háborús bűncselekménynek minősülnek, és amelyeket nemzetközi egyezmények által védett kulturális örökség ellen követnek el; emlékeztet arra, hogy a műemlékek és műtárgyak fizikai védelme mellett az EU-nak tovább kell erősítenie a kulturális örökség digitalizálásának és digitális dokumentálásának támogatását;
8. úgy véli, hogy a kultúra területén Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás nem veszélyeztetheti a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára az Európai Unióban a Kreatív Európa program révén rendelkezésre bocsátott finanszírozást;
Az EU kulturális ökoszisztémája egésze rezilienciájának és válság utáni helyreállításának támogatása
9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden olyan kulcsfontosságú uniós politikában és prioritásban, például az éghajlat-politikában, a digitális transzformáció területén, a gazdasági helyreállításban és a nemzetközi kapcsolatokban is helyezzenek hangsúlyt a kultúrára; felkéri a Bizottságot, hogy még jobban használja ki a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban rejlő többdimenziós potenciált az európai társadalmak és polgárok jóléte érdekében, és proaktívan mozdítsa elő a nyilvános kulturális diskurzust azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb embert bevonja a közvélemény alakításába és a nemzetközi kulturális együttműködés előmozdításába;
10. hangsúlyozza, hogy az intézkedéseket valamennyi kormányzati szinten támogatni kell és össze kell hangolni a köz- és a magánszféra érdekelt feleivel, köztük a civil társadalommal és a jótékonysági szereplőkkel egyaránt, és amely intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kulturális, kreatív és kulturális örökségi ökoszisztémák, valamint munkavállalóik tisztességes munkakörülményeinek célzott támogatását;
11. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék innovációs kapacitásukat az együttműködés és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tekintetében a kulturális és kreatív ágazatokat és iparágakat érintő jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy még inkább mozdítsák elő a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak digitalizálását, és biztosítsanak széles körű digitális hozzáférést a művészi és kulturális alkotásokhoz;
12. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy kifejezetten a kultúrára, a kulturális örökségre és a kreatív ökoszisztémákra összpontosító, több érdekelt felet bevonó megközelítésen alapuló uniós veszélyhelyzet-reagálási és helyreállítási mechanizmus létrehozásának lehetőségét; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ilyen mechanizmus jogi és költségvetési keretére, és az addicionalitás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett állítson össze egy listát az összes érintett ágazat társult, akár állami, akár magánjellegű stratégiai partnereiről, többek között a jótékonysági partnerségi modellekről az erőforrások stratégiai összevonásának lehetővé tétele érdekében, ezáltal erősítve a közfinanszírozást és optimalizálva a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak támogatását;
°
° °
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL C 125., 2022.3.18., 2. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0235.
- [3] HL C 385., 2021.9.22., 152. o.
- [4] HL C 184., 2022.5.5., 88. o.
- [5] A 2022. szeptember 21-i helyzet szerint az UNESCO 192 helyszín károsodását erősítette meg február 24. óta, ezek közül 81 vallási helyszín, 13 múzeum, 37 történelmi épület, 35 kulturális tevékenységet szolgáló épület, 17 műemlék és 10 könyvtár. https://www.unesco.org/en/articles/damaged-cultural-sites-ukraine-verified-unesco
- [6] Lásd a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának ix. alpontját.