Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0511/2022Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0511/2022

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti jogállamisági feltételek Magyarország általi teljesítésének értékeléséről és a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelenlegi állásáról

    21.11.2022 - (2022/2935(RSP))

    benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

    Petri Sarvamaa, Jeroen Lenaers
    a PPE képviselőcsoport nevében
    Eider Gardiazabal Rubial, Thijs Reuten, Lara Wolters, Gabriele Bischoff, Csaba Molnár, Birgit Sippel, Juan Fernando López Aguilar, Katarina Barley, Sylvie Guillaume
    az S&D képviselőcsoport nevében
    Moritz Körner, Katalin Cseh
    a Renew képviselőcsoport nevében
    Damian Boeselager, Gwendoline Delbos‑Corfield, Daniel Freund
    a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
    Younous Omarjee, Malin Björk
    a The Left képviselőcsoport nevében


    Eljárás : 2022/2935(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B9-0511/2022
    Előterjesztett szövegek :
    B9-0511/2022
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B9‑0511/2022

    Az Európai Parlament állásfoglalása a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti jogállamisági feltételek Magyarország általi teljesítésének értékeléséről és a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelenlegi állásáról

    (2022/2935(RSP))

    Az Európai Parlament,

     tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

     tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkének (1) bekezdésére,

     tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

     tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

     tekintettel az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács nemzetközi emberi jogi szerződéseire,

     tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet)[1],

     tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

     tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

     tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-650/18. sz. ügyben 2021. június 3-án hozott ítéletére, amelyben elutasította Magyarországnak az Európai Unió alapját képező értékek valamely tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító, 2018. szeptember 12-i parlamenti állásfoglalás elleni keresetét[4],

     tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben – különösen a 2021. és 2022. évi jelentéseiben – szereplő, Magyarországról szóló országfejezetekre,

     tekintettel az EUB ítélkezési gyakorlatára,

     tekintettel korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására[5], a jogállamiságról és a lengyel nemzeti helyreállítási terv lehetséges jóváhagyásáról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására[6], valamint az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2022. május 5-i állásfoglalására[7], a jogállamiságról és az Európai Bíróság ítéletének következményeiről szóló, 2022. március 10-i állásfoglalására[8], az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályváltozások következtében Magyarországon történő megsértéséről szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására[9], a jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban és a feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására[10],

     tekintettel a Bizottság által a feltételrendszerről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a magyar kormánynak 2022. április 27-én küldött írásbeli értesítésre,

     tekintettel a magyar kormány 2022. augusztus 22-én kelt levelével a Bizottsághoz benyújtott korrekciós intézkedésekre,

     tekintettel az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló, 2022. szeptember 18-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0485),

     tekintettel Magyarországnak a World Justice Project 2022. évi jogállamisági indexében elfoglalt helyezésére (140 ország közül a 73. és utolsó az EU-t, az Európai Szabadkereskedelmi Társulást és az Észak-Amerikát magában foglaló régióban),

     tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

    A. mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke meghatározza, és ahogyan azt az EU Alapjogi Chartája rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák; mivel ezek az értékek, amelyek közösek a tagállamok számára, és amelyekhez minden tagállam szabadon csatlakozott, képezik az Unióban élők jogainak alapját;

    B. mivel a Bizottság akkor hajthat végre a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti intézkedéseket, ha a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül érinti az Unió hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, vagy ennek kockázata komolyan fennáll;

    C. mivel 2022. szeptember 18-án a Bizottság a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti költségvetés-védelmi intézkedéseket terjesztett elő az unió pénzügyi érdekeinek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét biztosító tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat formájában, amely a kohéziós politika három programjához tartozó kötelezettségvállalások 65%-ának felfüggesztését, vagy adott esetben a három program jóváhagyását, továbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott programok keretében történő jogi kötelezettségvállalások tilalmát irányozza elő;

    D. mivel a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések nem elegendőek annak bizonyítására, hogy a jogállamiság elveinek magyarországi megsértése már nem érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy hogy ennek kockázata komolyan nem áll fenn, sem nem alkalmasak arra, hogy megfelelően orvosolják a tanácsi végrehajtási határozat tervezetében a Bizottság által említett hiányosságok korlátozott körét, és mivel még az említett intézkedések teljes körű végrehajtása esetén is valószínűtlennek tűnik, hogy ezek megfelelőek a jogállamiság olyan megsértéseinek – vagy ezek komoly kockázatának – orvoslásához, amelyek érintik az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást Magyarországon; mivel ezek a korrekciós intézkedések a rendelet hatályán kívül eső körben nem orvosolnák a jogállamiság elvének magyarországi megsértését;

    E. mivel Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben;

    1. üdvözli azt a döntést, hogy Magyarország esetében – bár hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal – alkalmazzák a feltételrendszerről szóló rendeletet;

    2. úgy véli, hogy a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez;

    3. felhívja a Bizottságot, hogy értékelésében hívja fel a figyelmet arra, hogy a kockázat a továbbra is fennáll, és tartson ki a korrekciós intézkedések szükségessége mellett annak érdekében, hogy alapot adjon a Tanács számára ahhoz, hogy minősített többséggel jóváhagyhassa az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló, 2022. szeptember 18-i bizottsági javaslatot;

    4. felhívja a Tanácsot, hogy a Bizottság által 2022. szeptember 18-án javasoltaknak megfelelően fogadja el a feltételrendszerről szóló rendeleten alapuló intézkedéseket, és az elfogadott intézkedéseket csak azt követően szüntesse meg, ha bizonyítékot lát arra, hogy az intézkedések elfogadásának feltételei már nem teljesülnek, nevezetesen hogy a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedéseknek fenntartható hatása volt a gyakorlatban, és különösen hogy a már elfogadott intézkedések tekintetében nem állapítottak meg visszalépést; hangsúlyozza, hogy amennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania;

    5. felhívja a Bizottságot, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alapján tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb eseteit illetően, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos esetekre és a Bizottság által Magyarországnak 2021. november 19-én küldött levélben említett egyéb okokra;

    6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar hatóságok az EU egyhangúsági szabályával visszaélve továbbra is kulcsfontosságú döntéseket blokkolnak azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a Bizottságra és a Tanácsra az uniós források felszabadítása érdekében, ezáltal késleltetve az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomagot és a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetését; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy ez ne legyen semmilyen hatással a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel és a jogállamisággal kapcsolatos döntéseire;

    7. ismét felhívja a Bizottságot annak biztosítására a feltételrendszerről szóló rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében rögzítettek szerint, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól abban az esetben, ha intézkedéseket alkalmaznak a jogállamisági feltételrendszer keretében; felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben az érintett kormány nem működik együtt a jogállamisági hiányosságokkal kapcsolatban;

    8. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja az EU és tagállamai, köztük Magyarország helyreállításának elősegítése és rezilienciájának fokozása; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány intézkedései miatt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás még nem jutott el Magyarország lakosságához és régióiba, sem a helyi önkormányzatokhoz vagy a civil társadalmi szervezetekhez, miközben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében elfogadott 26 másik tervet jóváhagyták; megjegyzi, hogy fennáll a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében biztosított forrásokkal való visszaélés kockázata, és megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy mindaddig tartózkodjon Magyarország tervének pozitív értékelésétől, amíg az ország teljes mértékben nem tesz eleget a jogállamiság területére vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és amíg nem hajtja végre az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét; elvárja, hogy a Bizottság a partnerségi megállapodások és a kohéziós politikai programok jóváhagyása előtt kizárja a kohéziós politika keretébe tartozó programokkal kapcsolatban azokat a kockázatokat, amelyek hozzájárulnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez;

    9. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlamentnek nem bocsátanak rendelkezésére információkat a Bizottság és a magyar hatóságok között folytatott tárgyalásokról; elvárja, hogy a Bizottság mielőbb és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet minden vonatkozó fejleményről; megjegyzi, hogy az átláthatóság fontos az európai polgárok, köztük a magyar polgárok számára is, akik számára rendkívül nagy a tét;

    10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

     

     

    Utolsó frissítés: 2022. november 24.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat