ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az emberi jogok egyiptomi helyzetéről
21.11.2022 - (2022/2962(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Mounir Satouri, Francisco Guerreiro, Rosa D’Amato, Hannah Neumann, Piernicola Pedicini, Jordi Solé, Michael Bloss, Malte Gallée, Bronis Ropė, Ignazio Corrao, Tineke Strik, Yannick Jadot, Alice Bah Kuhnke, Heidi Hautala, Jakop G. Dalunde, Pär Holmgren, Bas Eickhout, Caroline Roose
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0505/2022
B9‑0515/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok egyiptomi helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ 2022. évi, az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott éghajlat-változási konferenciájáról (COP27) szóló, 2022. október 20-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az EU–Egyiptom társulási megállapodásra, a 2021–2027-es időszakra szóló EU–Egyiptom partnerségi prioritásokra és az EU–Egyiptom Társulási Tanács 2022. évi ülését követően kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és a bántalmazásról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, az emberi jogok védelmezőiről, a nők és lányok elleni erőszakról, valamint az LMBTI-személyek jogairól szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló (EU) 2021/821 rendeletre (átdolgozás)[2],
– tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontra[3],
– tekintettel az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének a 2022. április 11–13-i egyiptomi misszióját követő nyilatkozatára,
– tekintettel Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2022. november 8-i nyilatkozatára, amelyben Aláa Abdelfattáh szabadon bocsátására szólít fel,
– tekintettel az ENSZ szakértőinek az éghajlat-változási csúcstalálkozó előtt bevezetett, a civil társadalomra vonatkozó korlátozásokról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ 31 tagállama által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszakán tett, az egyiptomi emberi jogi helyzetet elítélő, 2021. márciusi együttes nyilatkozatra,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, valamint a gyermek jogairól szóló egyezményre, amelyek mindegyikét Egyiptom is ratifikálta,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Egyiptomban fokozódik az emberijog-védők és családjaik, az aktivisták, a civil társadalom, az újságírók, az ügyvédek és az egészségügyi dolgozók elleni erőszakos fellépés, amelynek során az egyiptomi hatóságok folyamatosan és széles körben alkalmaznak elnyomó intézkedéseket és politikai indíttatású büntetőeljárásokat, többek között önkényes letartóztatást és fogva tartást, bírósági zaklatást, erőszakos eltüntetést, kínzást, fizikai és pszichológiai bántalmazást;
B. mivel 2021 szeptemberében esz-Szíszi egyiptomi elnök elindította a „nemzeti emberi jogi stratégiát”, és bejelentette a „nemzeti párbeszédet”; mivel egy évvel a stratégia közzététele után sem történt jelentős változás az ország emberi jogi helyzetében, és az országban tovább súlyosbodik az emberi jogi válság;
C. mivel Egyiptomban az erőszakos eltüntetések és a határozatlan idejű előzetes letartóztatások módszeres gyakorlata miatt több tízezren sínylődnek embertelen börtönkörülmények között, ahol gyakori a kínzás, a szexuális erőszak, a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférés megtagadása és magas a fogva tartás során bekövetkező halálesetek száma; mivel Egyiptomot továbbra is az arab világ azon országának tekintik, ahol a legtöbb politikai fogoly van; mivel az elnöki kegyelmi bizottság 2022. áprilisi újraaktiválását követően több volt azon személyek száma, akiket újonnan őrizetbe vettek, illetve akiknek megújították a fogva tartását, mint azoké, akiket szabadon bocsátottak vagy akiknek kegyelmet adtak;
D. mivel Aláa Abdelfattáh egyiptomi-brit állampolgár, demokráciáért küzdő és emberi jogi aktivista az elmúlt 9 év nagy részét politikai fogolyként börtönben töltötte békés aktivista tevékenysége miatt; mivel 2022. április 2-án Aláa Abdelfattáh éhségsztrájkot kezdett fogva tartása, az embertelen körülmények és amiatt, hogy az egyiptomi hatóságok megtagadták tőle a brit konzullal való kapcsolatba lépést, továbbá 2022. november 1-jén a részleges éhségsztrájkról teljes éhségsztrájkra tért át; mivel rendkívül súlyos egészségi állapotban van, ami az életét is veszélyezteti; mivel november 6. óta, amely egybeesik a COP27 sarm es-sejki éghajlat-változási csúcstalálkozójának kezdő napjával, Aláa Abdelfattáh vizet sem vesz magához; mivel számos kormányfő, valamint magas rangú ENSZ-tisztviselő kérte szabadon bocsátását;
E. mivel az, hogy Egyiptom adott otthont a COP27 csúcstalálkozójának, ráirányította a figyelmet az ország riasztó emberi jogi helyzetére; mivel a nem kormányzati szervezetekről szóló 2019. évi törvény állami ellenőrzés alá vonja a civil társadalmat; mivel a tüntetések elleni 2013. évi törvény korlátozza a gyülekezési jogot; mivel a 2015-ös terrorizmusellenes törvények korlátozzák a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, többek között azáltal, hogy letiltottak több mint 700 híroldalt, például a Mada Masr és az al-Manassa oldalt is;
F. mivel az egyiptomi kormány kizárta a független emberi jogi csoportokat a COP27-en való részvételből egy burkolt, a kormány ellenőrzése alatt álló nyilvántartásba vételi eljárás révén, amely kiszűrte az egyiptomi kormánnyal szemben kritikus csoportokat, továbbá a szállodai szobák árának összehangolt emelése, a COP27 helyszínén kívüli békés gyülekezés szabadságának indokolatlan korlátozása, valamint a külföldről utazók vízumkiadásának indokolatlan késleltetése révén; mivel csak néhány független emberi jogi csoport és Szanáa Szejf jogvédő tudott azon részt venni a nemzetközi szervezetek támogatásának köszönhetően;
G. mivel az aktivistákat és a civil társadalmi aktivistákat a biztonsági erők a COP27 ideje alatt zaklatásnak, megfigyelésnek és megfélemlítésnek vetették alá; mivel a jelentések szerint a hivatalos COP27-alkalmazás kiterjesztette a résztvevők megfigyelését a virtuális térre; mivel Németország panaszt nyújtott be az egyiptomi kormányhoz a biztonsági tisztviselők által a COP27 éghajlat-változási konferencián végzett nemkívánatos megfigyelés miatt;
H. mivel a COP27 kapcsán az egyiptomi kormány a letartóztatások és fogva tartások új hullámát indította el; mivel az egyiptomi Jogok és Szabadságok Bizottsága (ECRF) szerint az egyiptomi kormány 2022. október 1. és november 14. között 18 kormányzóságban közel 734 személyt vett őrizetbe; mivel a letartóztatott személyek közé tartoznak újságírók, egy prominens ügyvéd, ellenzéki politikai párt egy tagja és aktivisták is; mivel a fogva tartottak többségét 15 napig terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján tartották fogva; mivel a fogva tartottak közül 40-et nem vontak büntetőeljárás alá, és tartózkodási helyük ismeretlen volt;
I. mivel az egyiptomi női emberijog-védőknek továbbra is különféle állami zaklatási formákkal kell szembenézniük, különösen rágalmazó kampányok és bírósági eljárások formájában; mivel a hatóságok 2020 óta legalább 10, a közösségi médiában fellépő női véleményvezér ellen indítottak büntetőeljárást „erkölcsi vádak” miatt, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a nők testének és magatartásának kontrollálása révén felügyeljék a kiberteret; mivel az LMBTQI-személyek és a nők jogait védő aktivisták folyamatos elnyomással szembesülnek, melyet többek között a „közerkölcs” megőrzésének álcáznak;
J. mivel 2020. december 10-én olasz ügyészek vádat emeltek az egyiptomi nemzetbiztonsági ügynökség négy tagjával szemben Giulio Regeni olasz kutató elrablása és meggyilkolása miatt; mivel az olasz ügyészek együttműködés iránti többszöri kérelme ellenére az egyiptomi igazságszolgáltatási szervek jelentősen akadályozták a jogszerű eljárást; mivel az ECRF ügyvédei továbbra is támogatják a Regeni-üggyel foglalkozó olaszországi jogi csoportot, és ők látják el törvényes képviseletüket Egyiptomban;
K. mivel 2022-ben a hatóságok legalább 25 személyt végeztek ki, és legalább 321 személyt ítéltek halálra; mivel 2020-ban és 2021-ben Egyiptom volt a világon a harmadik azon országok közül, ahol a legtöbb kivégzést hajtották végre, csak 2021-ben legalább 83 személyt végeztek ki;
L. mivel a civil társadalmi megfigyelők és a független, oknyomozó média szerint az egyiptomi hatóságok megfigyelési technológiákat használtak az emberi jogi és munkaügyi aktivisták, az LMBTI-személyek, a politikai aktivisták és a tudományos szakemberek ellen; mivel az uniós tagállamok egyes vállalatai tömeges megfigyelési rendszert adtak el az Abd el-Fattáh esz-Szíszi vezette diktatúrának;
M. mivel a kairói Rabáa és an-Nahda téren a puccsellenes tüntetők 2013. augusztusi tömeges meggyilkolását követően az uniós Külügyek Tanácsa megállapodott abban, hogy felfüggeszti az elnyomásra felhasználható fegyverekre vonatkozó kiviteli engedélyeket; mivel az Amnesty International szerint 11 tagállam megszegte ezt a felfüggesztést; mivel 2013 és 2020 között öt uniós tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – is volt az Egyiptomba világszinten legtöbb fegyvert exportáló nyolc ország között; mivel 2022-ben Egyiptom volt a francia fegyverexport legnagyobb vásárlója; mivel az EU által gyártott fegyvereket mind a Sínai-félszigeten zajló konfliktusban, mind pedig a líbiai polgárháborúban Halífa Haftarnak nyújtott egyiptomi támogatás során használták;
N. mivel Egyiptom a francia Sirli katonai művelet által nyújtott hírszerzésre támaszkodva szisztematikusan meggyilkolt, illetve megsebesített az egyiptomi sivatag nyugati részén a terrorizmushoz nem kapcsolódó csempészettel gyanúsított polgári személyeket; mivel ezt a műveletet annak ellenére sem függesztették fel, hogy mind a francia hadsereg, mind a francia védelmi minisztérium tisztviselői javasolták az Egyiptommal folytatott katonai együttműködés leépítését;
O. mivel az EU Egyiptom első számú gazdasági partnere és a külföldi beruházások fő forrása; mivel az EU és Egyiptom 2022 júniusában partnerségi prioritásokat fogadott el azzal a céllal, hogy fokozzák az együttműködést számos területen, többek között a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságügyi reform terén; mivel Egyiptom az Európai Beruházási Bank egyik fő hitelezője;
P. mivel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa keretében 240 millió eurót különítettek el Egyiptom számára a kétoldalú portfólióra a 2021–2024-es időszakra; mivel 2022. június 1-jén Várhelyi Olivér, a Bizottság tagja, bejelentette 118 millió euró folyósítását energiaügyi és vízügyi költségvetési támogatás céljára, 100 millió euró folyósítását élelmezésbiztonsági célra és 80 millió euró folyósítását határvédelmi célokra;
mivel az EU, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények által Egyiptom számára különböző formában (vissza nem térítendő támogatás, hitel és adósságcsere) az elmúlt tíz évben folyamatosan biztosított pénzügyi támogatás együttes volumene meghaladja a 11 milliárd EUR-t.
Q. mivel 2022. június 17-én az EU, Egyiptom és Izrael egyetértési megállapodást írt alá az EU-ba irányuló földgázszállításról; mivel 2022. november 9-én nyilatkozatot tettek a megújuló hidrogénre vonatkozó EU–Egyiptom partnerségről;
1. határozottan elítéli az Egyiptomban továbbra is fennálló és súlyosbodó emberi jogi válságot, különösen a civil társadalmi szervezetekkel, az emberijog-védőkkel, az ügyvédekkel, a tüntetőkkel, az újságírókkal, a szakszervezeti aktivistákkal, a médiában dolgozókkal, a nőjogi aktivistákkal, az LMBTI-személyekkel, a diákokkal, a politikai ellenzékkel és a kisebbségekkel szembeni széles körű és folyamatos fellépést;
2. felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon Aláa Abdelfattáh prominens emberi jogi aktivistát, és tegyenek eleget családja azon kívánságának, hogy biztonságosan átszállítsák az Egyesült Királyságba, amelynek 2021. december 15. óta állampolgára;
3. felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon mindazokat, akiket jogszerű és békés emberi jogi munkájuk végzése vagy a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva vagy ítéltek el, többek között a következőket: Mohamed Báker, Hodá Abdelmonejm, Ezzat Gonejm, Anasz el-Beltági, Mohamed Radván „Oxygen”, Mavadda el-Adam, Hanín Hoszám, Abdelmonejm Abu l-Fotúh és Aísa es-Sáter; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy hagyjon fel az előzetes letartóztatás visszaélésszerű, a valós vagy vélt eltérő vélemények elfojtása érdekében történő alkalmazásával; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy ejtse a politikai indíttatású vádakat a független újságírók, például a Mada Masr 2022 szeptemberében letartóztatott újságírói ellen;
4. elítéli a független emberi jogi és környezetvédelmi csoportoknak a COP27-ből való, az egyiptomi kormány általi kizárását, valamint a csúcstalálkozó résztvevőinek zaklatását, megfélemlítését és megfigyelését; megdöbbentőnek tartja a COP27 során Egyiptomban történt letartóztatások és fogva tartások új hullámát; megjegyzi, hogy azáltal, hogy lehetővé tette az egyiptomi kormány számára a COP27-en részt vevő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának ellenőrzését, az ENSZ megszegte saját általános szabályait; emlékeztet arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a globális civil társadalom részvétele központi szerepet játszik a klímasemleges, igazságos és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens világ felé való haladásban; határozottan támogatja az ENSZ szakértőinek az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságához intézett azon felhívását, hogy dolgozzanak ki olyan emberi jogi kritériumokat, amelyek mellett a jövőbeli COP-konferenciáknak otthont adó országoknak a fogadási megállapodás részeként el kell kötelezniük magukat, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az UNFCCC titkárságával és a többi féllel, hogy legkésőbb a COP28-ig elfogadják ezeket a kritériumokat;
5. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy amint a konferencia véget ér, a hatóságok bosszút állhatnak azokon az egyiptomi aktivistákon és másként gondolkodókon, akik bírálták a kormány környezetvédelmi és emberi jogi helyzetét, különös tekintettel Aláa Abdelfattáh családjára;
6. felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy tegyen eleget Eamon Gilmore uniós különleges képviselő előtt a 2022. áprilisi egyiptomi látogatása során tett azon ígéretének, hogy lezárja a 173. sz. ügyet, amely a nem kormányzati szervezetek ellen irányul azzal az ürüggyel, hogy állítólag „külföldi finanszírozást kapnak a nemzeti érdekek megsértése céljából”; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék meg az utazási tilalmakat, a vagyoni eszközök befagyasztását és az olyan emberijog-védőkkel szembeni egyéb intézkedéseket, mint Patrick George Zaki, Gászer Abd er-Razzák, Karím en-Narah, Mohamed Basír és az Egyptian Initiative for Personal Rights egyiptomi emberi jogi szervezet alapítója, Hoszám Bagat;
7. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyiptomi hatóságok nem működtek együtt Olaszországgal Giulio Regeni olasz diák elrablásának, meggyilkolásának és megkínzásának ügyében; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja Giulio Regeni családját, és felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az egyiptomi kormányra nehezedő nyomást, hogy hozza nyilvánosságra Tárek Szábir, Ászár Kamel Mohamed Ibráhím, Huszám Helmi és Magdi Ibráhím Abdel as-Saríf tartózkodási helyét, akiket Olaszországban Giulio Regeni meggyilkolásával vádolnak;
8. sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy nyissák meg újra a polgári és a nyilvános teret azáltal, hogy visszavonják a drákói jogszabályokat, és azokat olyan jogszabályokkal váltják fel, amelyek összhangban állnak Egyiptom alkotmányos és nemzetközi kötelezettségvállalásaival, valamint megszüntetik az elnyomást, hogy véget érjen a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés, az egyesülés és a média szabadságának eltiprása;
9. ismételten felszólítja Egyiptom kormányát, hogy fogadjon el moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan, és vessen véget a tömeges halálbüntetéseknek;
10. felhívja az alelnököt/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő) és az uniós tagállamokat, hogy helyezkedjenek szilárd nyilvános álláspontra, és használjanak fel minden kapcsolatot az egyiptomi hatóságokkal annak érdekében, hogy követeljék Aláa Abdelfattáh emberijog-védő, valamint az összes egyiptomi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását; felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy fokozza Aláa Abdelfattáh szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseit, tekintettel brit állampolgárságára;
11. sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják felelősségre az egyiptomi hatóságokat a civil társadalmi szereplők, az emberijog-védők és a COP27 képviselői megfélemlítésének, zaklatásának és megfigyelésének számos esetéért; kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék nyomon a civil társadalom és az emberijog-védők helyzetét Egyiptomban a következő hetekben és hónapban, különös tekintettel Aláa Abdelfattáh családjára, és lépjenek aktív kapcsolatba az egyiptomi hatóságokkal annak érdekében, hogy visszatartsák és megakadályozzák az ellenük vagy családjuk ellen irányuló megtorlásokat;
12. ismételten felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy egységesen és határozott módon, más hasonló gondolkodású partnerekkel egyeztetve reagáljanak az Egyiptomban tartósan alkalmazott erőszakos fellépésre és emberi jogi jogsértésekre, és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt annak érdekében, hogy konkrét előrelépést érjenek el Egyiptom emberi jogi helyzete terén;
13. felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy érvényesítsék az emberi jogokat és a civil társadalom részvételét az egyiptomi hatóságokkal folytatott valamennyi párbeszédben és együttműködésben, és biztosítsák, hogy az olyan kérdésekben folytatott együttműködés, mint az éghajlatváltozás, az energia és a biztonság, ne történhessen az emberi jogok rovására;
14. ragaszkodik az EU Egyiptommal fennálló kapcsolatainak alapvető és átfogó felülvizsgálatához; sürgeti a Bizottságot, hogy az EU helyezze az Egyiptommal fenntartott kapcsolatainak középpontjába az emberi jogi helyzet kézzelfogható javulásának feltételét, különösen az önkényesen fogva tartott emberijog-védők és újságírók szabadon bocsátását; felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű referenciaértékeket a 2022 júniusában elfogadott új EU–Egyiptom partnerségi prioritások végrehajtásának értékeléséhez, és fogadjon el határozott intézkedéseket annak kezelésére, hogy az egyiptomi hatóságok következetesen elmulasztották azok végrehajtását;
15. üdvözli, hogy a Tanács elfogadta az EU globális emberi jogi szankciórendszerét, és felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy alkalmazzák azt az országban elkövetett legsúlyosabb jogsértésekért felelős magas szintű egyiptomi tisztviselőkre, kezdve esz-Szíszi elnökkel;
16. kéri az EU és a tagállamok képviselőit, hogy legyenek kritikusabbak az egyiptomi kormánnyal való együttműködésük során, és tartózkodjanak attól, hogy legitimitást adjanak az egyiptomi kormány emberi jogi teljesítményének tisztára mosására irányuló kísérletéhez; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy ne adózzanak indokolatlan elismeréssel az egyiptomi kormány által tett igen korlátozott és nem kielégítő lépésekért, mint például a nemzeti emberi jogi stratégia elfogadása, hanem gyakoroljanak nyomást a valódi előrelépés érdekében;
17. felhívja a Bizottságot, hogy függessze fel az Egyiptomnak nyújtott költségvetési támogatást mindaddig, amíg Egyiptomban kézzelfogható javulás nem történik az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén; felhívja a Bizottságot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot és az Európai Beruházási Bankot annak biztosítására, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és a független civil társadalom bevonása az Egyiptom számára tervezett pénzügyi támogatási vagy beruházási stratégiák kulcsfontosságú elemei legyenek; hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozást elsősorban a demokratikus szereplők és a civil társadalom támogatására kell korlátozni, és biztosítékokat kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az uniós pénzek az egyiptomi hadsereghez áramoljanak;
18. ösztönzi az uniós küldöttséget és a tagállamok Kairóban működő képviseleteit, hogy vegyenek részt az egyiptomi emberijog-védők – köztük külföldi újságírók, bloggerek, szakszervezeti aktivisták és civil társadalmi aktivisták – bírósági tárgyalásain, és látogassák meg őket fogva tartásuk alatt; kéri az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy továbbra is követeljék mind nyilvánosan, mind személyesen azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat, és biztosítsák a fogva tartás során őket megillető jogok tiszteletben tartását, hogy ügyvédeik és családtagjaik meglátogathassák őket, valamint hogy megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljenek;
19. felhívja az EKSZ-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az egyiptomi emberijog-védők védelmét és támogatását, többek között az NDICI – Globális Európa eszköz és az Európai Demokrácia Alapítvány keretében nyújtott sürgősségi támogatások, valamint a sürgősségi vízumok megadása révén;
20. felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában elfogadott határozat révén kezdeményezzék az emberi jogok Egyiptomban történő megsértésével kapcsolatos független nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmus létrehozását más ENSZ-tagállamokkal együtt;
21. felhívja az uniós tagállamokat, hogy a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban függesszék fel a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedélyeket, és függesszék fel a fegyverek, megfigyelési technológiák és egyéb biztonsági felszerelések Egyiptomba irányuló kivitelét, amelyek elősegíthetik az emberijog-védők elleni támadásokat vagy az elnyomás egyéb formáit; üdvözli, hogy a Bizottság nyomon követi a kettős felhasználású termékek kiviteléről szóló átdolgozott rendelet végrehajtását, és elvárja a rendelet bármifajta megsértésének átlátható nyomon követését;
22. felhívja a tagállamokat, hogy az Egyiptommal folytatott katonai együttműködésük központi eleme az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog legyen, vagy szüntessék meg az ilyen jellegű együttműködést; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyiptomi hatóságok feltehetőleg emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el, amikor több száz csempészt kivégeztek; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy követeljék meg az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot ebben a kérdésben;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, Egyiptom kormányának és parlamentjének, valamint az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának; kéri, hogy ezt az állásfoglalást fordítsák le arab nyelvre, és azt megfelelően továbbítsák az egyiptomi parlamentnek.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0373.
- [2] HL L 206., 2021.6.11, 1. o.
- [3] HL L 335., 2008.12.13, 99. o.