ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az emberi jogok helyzetéről a 2022-es katari labdarúgó-világbajnoksággal összefüggésben
22.11.2022 - (2022/2948(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Manon Aubry
a The Left képviselőcsoport nevében
B9‑0537/2022
Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok helyzetéről a katari labdarúgó-világbajnoksággal összefüggésben
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Katarról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire, különösen a kényszermunkáról szóló 29., a kényszermunka felszámolásáról szóló 105., a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás) szóló 111. és a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182. számú egyezményre,
– tekintettel az ILO egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezményére és a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló 98. sz. egyezményére,
– tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, 2011-es ENSZ-irányelvekre,
– tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásaira,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogok kérdéséről és a transznacionális vállalatokról és más üzleti vállalkozásokról szóló, 17/4. számú, 2011. június 16-i határozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2010 óta, amikor a FIFA a 2022-es világbajnokságot Katarnak ítélte oda, anélkül, hogy bármilyen munkajogi feltételt szabott volna, dél-ázsiai, délkelet-ázsiai és afrikai országokból származó munkavállalók milliói dolgoztak Katarban a világbajnokság infrastruktúrájának építésén és karbantartásán; mivel az elmúlt 12 évben a migráns munkavállalók és családtagjaik visszaélésekről számoltak be, többek között bérlopásról, sérülésekről, nemi erőszakról és szexuális erőszakról, útlevelek elkobzásáról, valamint kivizsgálatlan és kártalanítás nélküli halálesetekről;
B. mivel a katari világbajnokság katasztrofális a munkaügyi és szociális jogok szempontjából, mivel hét stadion gigantikus megépítése és egy nyolcadik felújítása zajlott, nem is beszélve az infrastruktúráról; mivel ezt az erőfeszítést külföldi munkavállalók, különösen indiaiak, bangladesiek, nepáliak, pakisztániak és srí lankaiak hátán hajtották végre; mivel ezek a munkavállalók nem élvezik a legalapvetőbb munkavállalói jogokat, rosszul fizetik őket, és túlságosan kizsákmányolják őket; mivel sokan nem kaptak fizetést, különösen az utóbbi hónapokban, és a világbajnokság kezdete előtt kiutasították őket az országból; mivel a FIFA 6,4 milliárd USD bevételt vár a katari világbajnokságtól; mivel Katar mintegy 187 milliárd eurót költött a rendezvény megszervezésére; mivel 2011 óta több ezer ember sebesült meg, és legalább 6500 migráns munkavállaló vesztette életét Katarban; mivel Katar csak 37 munkavállaló halálát ismeri el a világbajnokság építkezésein, miközben a vizsgálatok azt mutatják, hogy a rossz munka- és életkörülmények minden valószínűség szerint több ezer migráns munkavállaló halálát okozták;
C. mivel legalább 11 európai vállalat dolgozott a labdarúgó-világbajnoksághoz kapcsolódó építkezéseken; mivel európai bankok, nyugdíjalapok és biztosítók nyújtották a katari építőipari és vendéglátóipari vállalatok finanszírozásának közel felét (47%); mivel e két ágazatban dokumentálták az emberi jogok rendszeres megsértését, és ezért nagy a valószínűsége annak, hogy európai vállalatok okozták ezeket a jogsértéseket, hozzájárultak vagy közvetlenül kapcsolódtak azokhoz, illetve hasznot húztak belőlük;
D. mivel a francia építőipari, fa- és bútoripari dolgozók országos szövetsége (FNSCBA) és a Sherpa nevű nem kormányzati szervezet feljelentését követően a Nanterre-i bíróság vizsgálóbírója – három évig tartó nyomozást követően – „szolgasorba taszítás” és „az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen munka- és életkörülmények” miatt 2022. november 9-én vádat emelt a VINCI Construction Grands Projets katari leányvállalata ellen;
E. mivel ez a világbajnokság egyben környezeti katasztrófát is jelent, mivel számos légkondicionált stadion épült egy sivatagi országban, és naponta közel 160 légi járat szállítja a szurkolókat a szomszédos országokból, mivel Katarban nincs elég szállás; mivel Katarban a legmagasabb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a világon; mivel a FIFA becslése szerint a világbajnokság szén-dioxid-kibocsátása 3,6 millió tonna CO2; mivel a katari kormány úgy tesz, mintha a rendezvény szén-dioxid-semleges lenne, és vitatható, éles kritikákkal illetett kibocsátáskompenzációs programokhoz folyamodik; mivel a szakértők szerint a vb szénlábnyomát messze alábecsülték, és az a többszöröse lehet a FIFA által elismert értéknek;
F. mivel Katarban rendszeresen megsértik a nők és lányok emberi jogait, olyan korlátozásokkal, amelyek ellentétesek Katar alkotmányával és a nemzetközi joggal; mivel a nőknek a férfi gyámjuk engedélyére van szükségük ahhoz, hogy gyakorolhassák számos alapvető jogukat, és olyan kérdésekben hozhassanak kulcsfontosságú döntéseket életükről, amilyen a házasságkötés, külföldi tanulmányok folytatása állami ösztöndíjjal, munkavállalás számos állami munkahelyen, bizonyos életkorig külföldre utazás, valamint a reproduktív egészségügyi ellátás bizonyos formáinak igénybevétele, beleértve az abortuszt is; mivel a lánygyermekek feleannyit örökölnek, mint fiútestvéreik;
G. mivel a nemi erőszakot a rendőrségen bejelentő áldozatok házasságon kívüli szexuális kapcsolat vádjával nézhetnek szembe, ami Katarban bűncselekménynek minősül; mivel a házas nők „engedetlennek” tekinthetők, ha „jogos” ok nélkül megtagadják a férjükkel való szexuális kapcsolatot; mivel a Katarban élő nőket megfosztják attól a jogtól is, hogy gyermekeik elsődleges gyámjai legyenek, így még akkor sem dönthetnek gyermekeik életével kapcsolatos döntésekről – beleértve az orvosi kezelést is – ha elváltak és törvényes felügyeleti joggal rendelkeznek; mivel ez a diszkriminatív rendszer megnehezíti a nők számára a válást, és a nők gyakran kénytelenek bántalmazó kapcsolatokban maradni; mivel ez a rendszer megakadályozza a nőket az önálló életvezetésben, és befolyásolja mentális egészségüket, hozzájárulva az önkárosításhoz, a depresszióhoz, a stresszhez és az öngyilkossági gondolatokhoz;
H. mivel a katari törvények hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak az LMBTIQ-személyekkel szemben; mivel Katar büntető törvénykönyve (285. cikk) a 16. életévüket betöltött férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot 7 évig terjedő börtönbüntetéssel bünteti; mivel 1–3 évig terjedő börtönbüntetést állapít meg (296. cikk) minden olyan férfival szemben, aki egy másik férfit „szodómia vagy erkölcstelenség” elkövetésére „bujt fel” vagy „arra csábít”; mivel 10 évig terjedő büntetés szabható ki (288. cikk) minden olyan személyre, aki házasságon kívüli, közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesít, ami a nők vagy férfiak közötti, közös megegyezéssel létesített azonos nemű kapcsolatokra vagy heteroszexuális partnerekre egyaránt vonatkozhat; mivel Hálid Szalmán, a katari labdarúgó-világbajnokság 2022-es nagykövete „elmekórtani esetnek” nevezte a homoszexualitást; mivel az LMBTIQ-személyek önkényes letartóztatása állítólag a közösség védelméről szóló 2002. évi 17. sz. katari törvényen alapul, amely lehetővé teszi a vádemelés vagy tárgyalás nélküli ideiglenes fogva tartást; mivel a katari rendőri erők rendszeresen önkényesen letartóztatnak és őrizetbe vesznek LMBTIQ-személyeket, és kínzásnak, bántalmazásnak és erőszaknak vetik alá őket; mivel a média a közelmúltban arról számolt be, hogy a katari rendőrség LMBTIQ-személyeket kínoz, és fenyegetéssel kényszeríti őket arra, hogy más LMBTIQ-személyeket kutassanak fel és jelentsenek róluk;
I. mivel a katari törvények korlátozzák a sajtószabadságot; mivel Katar büntető törvénykönyve bűncselekménnyé nyilvánítja az emír bírálatát, a katari zászló megsértését, a vallásgyalázást, beleértve az istenkáromlást, valamint a „rezsim megdöntésére” való felbujtást; mivel Katar 2014. évi kiberbűnözésről szóló törvénye akár 3 év börtönbüntetést és 500 000 QAR (137 000 USD) pénzbírságot szab ki meghatározatlan „álhírek” internetes terjesztéséért vagy olyan online tartalom közzétételéért, amely „sérti a társadalmi értékeket vagy elveket” vagy „másokat sért vagy rágalmaz meg”; mivel az országban gyakori az emberijog-védők és az politikai ellenzék tagjainak önkényes letartóztatása, többek között a labdarúgó-világbajnokság megszervezésének körülményeit bíráló emberekkel szemben;
J. mivel a FIFA szándékosan bízta meg a rendezvény lebonyolításával az emírséget, amely a legrosszabb pályázatot nyújtotta be, és amely lobbi- és pénzügyi alkumódszereket vetett be a szavazatok megvásárlására; mivel 2016 óta az igazságügyi hatóságok figyelmeztetéseket adtak ki a katari világbajnokság odaítéléséhez kapcsolódó korrupcióról, különösen annak kiderítése érdekében, hogy Franciaország „ellenszolgáltatásokért” – köztük Rafale repülőgépek megvásárlásáért – cserébe pénzzé tette-e a támogatását; mivel Franciaország segítette a katari puha hatalmat Nyugaton, különösen azzal, hogy 2011-ben engedélyezte, hogy a Katari Befektetési Hatóság megvásárolja a Paris Saint-Germain labdarúgóklubot, valamint azzal, hogy úgy döntött, 220 rendőrt küld Katarba, hogy „támogatást nyújtson” a vb lebonyolításához;
K. mivel magas rangú európai politikusok, köztük államminiszterek is részt vettek – vagy jelezték, hogy részt fognak venni – a katari világbajnokságon, anélkül, hogy aggodalmukat fejezték volna ki az ország emberi jogi teljesítménye miatt;
1. ismételten hangsúlyozza az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata iránti elkötelezettségét, és emlékeztet arra, hogy annak első cikke szerint „minden ember szabadnak, valamint méltóságát és jogait tekintve egyenlőnek születik”;
2. határozottan elítéli a migráns munkavállalók jogainak súlyos megsértését Katarban, többek között a kényszermunkát, a szabad mozgás korlátozását, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozását, a közvetítői díjakat, a bérek késedelmes kifizetését vagy azok teljes elmaradását, az egyesülési szabadság korlátozását, valamint az elfogadható munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi normák érvényesítésének elmulasztását; felszólítja a katari hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a migráns munkavállalóknak joguk legyen a tisztességes munkakörülményekhez, és ahhoz, hogy legalább az életük ne legyen veszélyben; határozottan elítéli a kafala szponzorálási rendszert, amely a hivatalos hatályon kívül helyezés ellenére a gyakorlatban még mindig működik; sürgeti a katari hatóságokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre az összes ILO-egyezményt, valamint az ENSZ különleges előadójának 2013. november 10-i ajánlásait, tegyék lehetővé a szakszervezetek szervezését, és biztosítsák azt, hogy legalább az alapvető ILO-egyezményeket alkalmazzák és tiszteletben tartsák;
3. határozottan elítéli a katari hatóságokat, amiért nem vizsgálták ki több ezer migráns munkavállaló halálát, és amely halálesetek közül sokat önkényesen úgynevezett természetes okoknak tulajdonítottak; kéri, hogy az ENSZ és az ILO irányításával indítsanak nemzetközi vizsgálatot azokról az esetekről, amikor a migráns munkavállalókat kényszermunkára fogták, és állapítsák meg, hogy az egyes felek milyen mértékben voltak felelősek, továbbá hozzák meg a szükséges intézkedéseket a kényszermunka felszámolására az országban;
4. követeli, hogy a katari hatóságok építsenek a reformjaikra annak biztosítása érdekében, hogy minden munkavállalót kártalanítsanak az elmúlt 12 évben elszenvedett visszaélésekért; felhívja a FIFA-t és Katart, hogy hozzanak létre egy átfogó korrekciós programot, amely legalább a világbajnokság 420 millió eurós díjának megfelelő finanszírozással rendelkezik; támogatja a „Pay up FIFA” (Fizessen a FIFA!) kampányt, és kéri, hogy a FIFA – tekintettel a rendezvénytől várt 6,4 milliárd USD bevételére – fizessen 420 millió eurót a munkavállalók családjainak és a munkavállalóknak az embertelen munkakörülmények ellentételezéseként;
5. határozottan elítéli a FIFA-t, amiért jelentős felelőssége van a fent említett 6500 munkavállaló halálában, amelyek teljes mértékben megelőzhetők lettek volna, valamint azért, hogy Katarnak adta a világbajnokság megrendezésének jogát, miközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket; arra ösztönzi a futballszurkolókat, hogy bojkottálják a világbajnokságot, mivel semmilyen temetőben végzett sport- és szabadidős tevékenységet nem szabad élvezni, és elismerését fejezi ki az emberi jogok iránti elkötelezettségükért;
6. határozottan elítéli a FIFA-t, Katart és a világbajnokság megszervezésében részt vevő vállalatokat a rendezvény hatalmas környezeti és éghajlati lábnyoma miatt; hangsúlyozza, hogy a FIFA 3,6 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előrejelzése és Katar karbonsemlegességi ígérete a szakértők szerint súlyos alábecslés; hangsúlyozza, hogy a kibocsátáskompenzációs programok nem ellentételezik megfelelően a keletkező környezeti és éghajlati hatást;
7. határozottan elítéli a FIFA-t, amiért szankciókkal és fenyegetésekkel hallgattatta el azokat a labdarúgócsapatokat és játékosokat, akik „One Love” karszalagot viselve az LMBTIQ-személyek elnyomása ellen akartak felszólalni; általánosságban elítéli, hogy a FIFA elhallgattatja az alapvető jogokért felszólalni kívánó játékosokat és csapatokat, és úgy véli, hogy a játékosok elhallgattatása sajnálatos politikai döntés;
8. határozottan elítél minden gyámsági szabályt és a nők és lányok emberi jogainak minden egyéb korlátozását; felszólítja a katari hatóságokat, hogy szüntessék meg a nőkkel és lányokkal szembeni diszkriminatív szabályokat, és fogadjanak el megkülönböztetés elleni jogszabályokat a nők és lányok emberi jogainak garantálása érdekében, például nyilvánítsák bűncselekménnyé a női nemi szervek megcsonkítását, a kapcsolati erőszakot és a házasságon belüli nemi erőszakot; felszólítja a katari hatóságokat, hogy jogilag és a gyakorlatban is biztosítsanak olyan környezetet, amely lehetővé teszi a nők számára a tiltakozást és jogaik követelését;
9. felszólítja a katari hatóságokat, hogy vessenek véget a felnőttek közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolataiért – beleértve az azonos neműek közötti kapcsolatokat vagy a nemi önkifejezésen alapuló kapcsolatokat – történő letartóztatásoknak és büntetőeljárásoknak, és azonnal engedjék szabadon az önkényesen, gyakran embertelen körülmények között fogva tartott LMBTIQ+-személyeket;
10. elítéli az LMBTIQ-személyek rutinszerű önkényes letartóztatását és bántalmazását Katarban, ami a kormány által támogatott hátrányos megkülönböztetés következménye; a leghatározottabban elítéli a fogva tartás során elkövetett szexuális támadások bejelentett eseteit; sürgeti Katart, hogy tartsa tiszteletben valamennyi lakosának és a világbajnokság nézőinek emberi jogait, tekintet nélkül szexuális irányultságukra vagy nemi identitásukra, és biztosítsa, hogy senki se legyen kitéve önkényes fogva tartásnak vagy bántalmazásnak a világbajnokság alatt vagy után;
11. emlékeztet a halálbüntetés egyetemes eltörlése iránti elkötelezettségére, és felszólítja a katari hatóságokat, hogy fogadjanak el moratóriumot ebben a kérdésben;
12. sürgeti a katari hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jog biztosítása és a visszaélésszerű jogszabályok módosítása vagy hatályon kívül helyezése érdekében;
13. határozottan elítéli az európai vállalatok bűnrészességét az emberi és munkavállalói jogok olyan megsértésében, amelyekben részt vettek és amelyekből hasznot húztak; ismételten megerősíti, hogy az európai vállalatoknak saját műveleteik, leányvállalataik műveletei és értékláncaik tekintetében tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és a környezetet; támogatja a Francia Munkavállalók Általános Szövetsége (CGT) és a Sherpa szövetség kampányát, amely rávilágított az építkezési területek rabszolgasághoz hasonló körülményeire; üdvözli, hogy Nanterre-ben a bíróság vádat emelt a VINCI Construction Grands Projets katari leányvállalata ellen; felhívja a tagállamokat, hogy védjék meg az emberi jogokat és a környezetet a vállalati visszaélésekkel szemben, és vonják felelősségre a joghatóságuk alatt működő vállalkozásokat minden olyan emberi jogi jogsértésért és környezeti kárért, amelyet műveleteik során és teljes értékláncukban okoznak, azokhoz hozzájárulnak vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódnak; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy haladéktalanul hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy felelősségre vonják az európai vállalatokat, ha műveleteik vagy értékláncuk kapcsán az emberi jogok megsértésében vesznek részt vagy abból hasznot húznak, vagy ha nem biztosítanak megfelelő kártérítést az olyan emberi jogi jogsértések áldozatainak, amelyekért közvetlenül vagy közvetve felelősek;
14. felhívja az EU-t, hogy mielőbb fogadja el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló ambiciózus bizottsági javaslatot[1] annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék az ilyen visszaéléseket, és a vállalkozásokat felelősségre vonhatóvá tegyék az esetleges emberi jogi visszaélésekért; felhívja az EU-t, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv értelmében a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket az OECD normáival összhangban magas kockázatú ágazatként határozza meg, és szüntesse meg az ágazat tekintetében a kötelezettségek és a felelősség alóli mentességeket; mélységes aggodalommal állapítja meg, hogy a FIFA nemzetközi nem kormányzati szövetségként nem tartozik a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv javasolt hatálya alá, és felhívja az EU-t, hogy szüntesse meg a „vállalkozásokra” való hivatkozással keletkező, a javaslatban szereplő joghézagokat, hogy az irányelv a magánszervezetek valamennyi jogi formájára kiterjedjen; kéri, hogy a jövőbeli irányelv tartalmazzon a polgári jogi felelősségre vonatkozó záradékokat, amelyek lehetővé teszik az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, többek között a bizonyítási teher megfordítása és az alperes birtokában lévő információkhoz való hozzáférés jogának elismerése révén;
15. felhívja az EU és a tagállamok magas rangú tisztviselőit, hogy vezessék be a katari labdarúgó-világbajnokság diplomáciai bojkottját, és még inkább ítéljék el az országban elkövetett emberi jogi jogsértéseket;
16. ösztönzi a hivatásos futballjátékosokat, hogy foglaljanak állást a világbajnokság elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban, és használjanak ki minden lehetőséget (például a sajtókonferenciákat, a mérkőzéseket vagy a gólokat) arra, hogy határozott üzenetet közvetítsenek az emberi jogok tiszteletben tartásáról;
17. kéri, hogy dolgozzanak ki olyan emberi jogi és környezetvédelmi kritériumokat, amelyek teljesítésére a fogadási megállapodás részeként a jövőbeli sporteseményeknek otthont adó országoknak kötelezettséget kell vállalniuk; felszólítja az összes országot, hogy kössenek nemzetközi megállapodást, amely meghatározza a nemzetközi sportesemények szervezési jogának odaítéléséhez szükséges emberi jogi és környezeti feltételeket, és felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet e tekintetben; elítéli a nemzetközi sportesemények – többek között a labdarúgó-világbajnokság – odaítélésével és megszervezésével kapcsolatos korrupció minden formáját, különösen az uniós tagállamok politikusait érintő korrupciót; támogatja a Franciaországban folyamatban lévő bírósági vizsgálatokat, amelyekben Sarkozy volt elnök, Michel Platini és több magas rangú köztisztviselő is érintett a felelősségük megállapítása és felelősségre vonásuk érdekében;
18. üdvözli az EU proaktívabb szerepvállalását az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, kötelező erejű nemzetközi szerződésre irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokban, és kijelenti, hogy az EU-nak és tagállamainak továbbra is részt kell venniük és kötelezettséget kell vállalniuk egy ambiciózus szerződés elfogadására;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Katari Állam kormányának és parlamentjének, a FIFA főtitkárának, valamint az ENSZ főtitkárának és megfelelő szerveinek.