ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az iráni tiltakozásokra és kivégzésekre adott uniós válaszról
16.1.2023 - (2023/2511(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Frédérique Ries, Abir Al‑Sahlani, Petras Auštrevičius, Nicola Beer, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Vlad Gheorghe, Katalin Cseh, Bart Groothuis, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Moritz Körner, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Javier Nart, Jan‑Christoph Oetjen, Urmas Paet, Dragoş Pîslaru, María Soraya Rodríguez Ramos, Michal Šimečka, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans, Emma Wiesner
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0066/2023
B9‑0067/2023
Az Európai Parlament állásfoglalása az iráni tiltakozásokra és kivégzésekre adott uniós válaszról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a halálbüntetéssel kapcsolatos uniós iránymutatásokra,
– tekintettel az EU 2020. december 7-i globális emberi jogi szankciós rendszerére (az uniós Magnyickij-törvény),
– tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. december 12-i (EU) 2022/2428 tanácsi végrehajtási rendeletre[1],
– tekintettel az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kettős felhasználású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. október 20-i (EU) 2022/1 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[2],
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a legutóbbi iráni kivégzésekről szóló, 2023. január 7-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2023. január 10-i nyilatkozatára, valamint az az emberi jogok Iráni Iszlám Köztársaságban fennálló helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2022. december 8-i nyilatkozatára, amelyek a halálbüntetés vonatkozásában felszólítottak az azonnali moratórium bevezetésére és valamennyi kivégzés leállítására,
– tekintettel az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) az Iráni Iszlám Köztársaságnak a nők helyzetével foglalkozó bizottságból a 2022–2026-os ciklus hátralévő részére történő eltávolításáról szóló, 2022. december 14-i határozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), valamint annak Irán általi, 1975. évi ratifikálására,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel hiteles beszámolók szerint Irán 2022-ben több mint 500 személy esetében hajtott végre kivégzést, nem számítva azt a több mint 450 tüntetőt, akiket a biztonsági erők a nyilvános tiltakozások erőszakos leverése során öltek meg[3]; mivel az iráni hatóságok tiltakozással kapcsolatos vádak miatt halálos ítéleteket hoztak, de nem vizsgálták ki átlátható módon a halálos erő biztonsági erők tagjai általi alkalmazását a tiltakozókkal szemben; mivel Iránban a fogvatartottakkal szemben gyakran alkalmaznak kínzást, ami felveti annak aggályát, hogy hamis vallomások alapján szabnak ki halálbüntetést a fogvatartottakra;
B. mivel a Mahszá Zsiná Amíni rendőrség általi meggyilkolása által kiváltott országos tiltakozások és sztrájkok erőszakos elfojtása jól szemlélteti a folyamatban lévő iráni emberi jogi válságot; mivel ezt a válságot állandósítja az iráni kormány és biztonsági apparátusának rendszerszintű büntetlensége, amely lehetővé tette a kínzás, a törvénytelen kivégzések és egyéb jogellenes kivégzések széles körű végrehajtását;
C. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az iráni kormány fegyverként használja fel a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést, hogy megbüntesse a tiltakozásokban részt vevő személyeket, és félelmet keltsen a lakosságban az eltérő vélemények elfojtása érdekében[4]; mivel eddig legalább 20 tiltakozót ítéltek halálra, és további mintegy száz személyt vádolnak főbenjáró bűncselekményekkel;
D. mivel Mohamed Mehdi Karami és Szajed Mohamed Hosszeini önkényes kivégzését 2023. január 7-én végrehajtották, és fennáll a veszélye annak, hogy egy fiatal tüntető, Mohamed Gobadlu ugyanerre a sorsa jut, mivel a Legfelsőbb Bíróság 2023. január 2-án megerősítette az ellene hozott ítéletet és a halálbüntetést; mivel több tucatnyi további személynek kell szembenéznie a halálbüntetés veszélyével a tüntetéseken való részvételük miatt;
E. mivel az iráni tüntetők millióinak erőszakos elnyomása határozott és erőteljes európai választ igényel; mivel a jelenlegi európai korlátozó intézkedések (többek között az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása és a velük szembeni vízumtilalom, valamint a belső elnyomás céljára felhasználható eszközök és a távközlés figyelésére szolgáló eszközök Iránba irányuló exportjának betiltása) messze nem elegendők ahhoz, hogy visszatartsák az iráni rezsimet;
F. mivel a halálbüntetés világméretű eltörlése az EU emberi jogi politikájának egyik fő célkitűzése;
G. mivel Irán kiskorúakkal szemben szab ki és hajt végre halálbüntetést, megsértve ezzel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeit; mivel 2009 és 2020 szeptembere között legalább 67 fiatalkorú elkövető kivégzéséről számoltak be; mivel 2022 januárjában 85 fiatalkorú elkövető ellen volt érvényben halálos ítélet Iránban;
H. mivel a halálbüntetést aránytalan mértékben alkalmazzák az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyekkel, nevezetesen beludzsokkal, kurdokkal, arabokkal és bahá’i hitűekkel szemben; mivel a büntető törvénykönyv bűncselekménnyé nyilvánítja a homoszexualitást, és célzottan alkalmazzák a halálbüntetést az LMBTIQ-személyekre;
I. mivel az iráni hatóságok szándékosan megszakítják az internet- és mobilkapcsolatokat, szigorúan korlátozzák a közösségimédia-platformokat, hogy aláássák az iráni polgárok azon képességét, hogy biztonságos és privát módon hozzáférjenek a kommunikációs technológiákhoz, és békés gyűléseket szervezzenek;
J. mivel jelentések szerint az elmúlt napokban számos külföldit – köztük uniós állampolgárokat – tartóztattak le a tüntetésekben való állítólagos részvételük miatt; mivel Iránban más uniós állampolgárokat is önkényesen fogva tartanak, köztük Olivier Vandecasteele belga állampolgárt, akit koholt vádak alapján összesen 40 év börtönbüntetésre és több tucat korbácsütésre ítéltek; mivel Iránban hét francia állampolgárt tartanak jelenleg is fogva, köztük az iráni körútjuk során májusban letartóztatott Cécile Kohler tanárnőt és szakszervezeti aktivistát, valamint partnerét, Jacques Paris-t, továbbá a 2019 júniusában letartóztatott és a „nemzetbiztonság veszélyeztetése” miatt öt év börtönbüntetésre ítélt Fariba Adelkhah francia-iráni kutatót és a 2020 májusában letartóztatott Benjamin Brière-t, akit nyolc év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítéltek „kémkedés” vádjával;
K. mivel Irán többek között katonai drónok és kiképzések biztosításával támogatja az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni illegális háborúban;
1. mély részvétét fejezi ki az iráni rezsim összes ártatlan áldozata családjának, barátainak és kollégáinak;
2. minden eddiginél nagyobb csodálattal tekint a Mahszá Amíni halálát követő tüntetések élén álló iráni nők hihetetlen bátorságára, akik nap mint nap küzdenek a „Dzsin, dzsijan, azadi” jelmondatban foglalt jogaik elismerése érdekében; emlékeztet arra, hogy e nők közül sokan életüket áldozták a szabadságért folytatott küzdelemben, míg másokat a biztonsági erők vettek őrizetbe, és folyamatos bántalmazást, például nemi erőszakot és kínzást szenvednek el;
3. határozottan elítéli, hogy az iráni biztonsági erők széles körben, szándékosan és indokolatlanul erőszakot alkalmaznak a békés tüntetőkkel szemben, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy hagyjanak fel a saját polgáraik elleni folyamatos, szisztematikus és elfogadhatatlan erőszakkal; ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni hatóságok tegyék lehetővé a tüntetők halálával összefüggő valamennyi eset gyors és pártatlan kivizsgálását;
4. felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy képviseleteiken keresztül segítsék a nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtését és tárolását annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt esetlegesen tárgyalt jövőbeli ügyekhez;
5. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „Az emberi jogok helyzetének romlása az Iráni Iszlám Köztársaságban, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre” című, 2022. november 24-i S-35/1. sz. határozatát és az abban foglalt határozatot, amely szerint független nemzetközi tényfeltáró missziót hoznak létre az Iráni Iszlám Köztársaságban, és felszólítja az EU-t, hogy nyújtson támogatást a misszió végrehajtásához;
6. követeli, hogy az iráni hatóságok haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon mindazokat, akiket a tiltakozásokkal kapcsolatban kizárólag azért börtönöztek be, mert békésen gyakorolták a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat, és hogy ezen személyek ellen ejtsenek minden vádat; hangsúlyozza, hogy mindenkor tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, és felhívja az iráni hatóságokat, hogy tegyenek eleget nemzetközi, kötelezettségeiknek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltaknak;
7. felhívja a Külügyek Tanácsát, hogy biztosítsa a szankciórendszerek megfelelő alkalmazását és végrehajtását, és vegye fel az iráni tisztviselőket és más személyeket – különösen Ali Hámenei legfőbb vezetőt, Ebrahim Raiszi elnököt és Mohamed Dzsafar Montazeri főügyészt – azon személyek uniós jegyzékébe, akikkel szemben az emberi jogok Iránban történő súlyos megsértése miatt korlátozó intézkedéseket vezettek be; szorgalmazza, hogy az iráni biztonsági erők számára elnyomó eszközöket biztosító és az Oroszországi Föderáció katonai drónokkal és az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújában használt egyéb fegyverekkel való ellátásában közvetlenül részt vevő személyeket és szervezeteket is vegyék fel ebbe a jegyzékbe; felszólít továbbá a kettős felhasználású termékek – többek között félvezetők, drónalkatrészek és más csúcstechnológiai anyagok – Iránnal szembeni uniós tiltólistájának bővítésére és jobb érvényesítésére; határozottan elítéli, hogy Irán támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni illegális háborúban; felhívja a Külügyek Tanácsát, hogy fagyassza be és kobozza el az uniós szankciós listán szereplő személyek vagyoni eszközeit, és találjon módot a kivégzett vagy bebörtönzött személyek családjainak támogatására;
8. sajnálatosnak tartja, hogy a nemzetközi erőfeszítések és az EU által az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) teljes körű végrehajtásának helyreállításában vállalt vezető szerep ellenére Irán továbbra is fokozza nukleáris programját; elítéli továbbá, hogy az iráni rezsim fegyvereket szállít Oroszországnak az Ukrajna elleni agresszív háborújához, és sürgeti a Tanácsot, hogy válaszul fontolja meg egyes, a JCPOA előtt bevezetett, Iránnal szembeni korlátozó intézkedések visszaállítását;
9. határozottan elítéli, hogy az iráni hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak halálbüntetést, és megismétli, hogy minden körülmények között alapvetően ellenzi a halálbüntetést; megismétli az iráni kormányhoz intézett felszólítását, hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett lépésként azonnal vezessen be moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására, valamint valamennyi halálos ítélet megváltoztatására;
10. felszólítja az Iráni Iszlám Köztársaság hatóságait, hogy sürgősen módosítsák az iráni iszlám büntető törvénykönyv 91. cikkét, kifejezetten megtiltva a halálbüntetés alkalmazását a 18 év alatti személyek által elkövetett bűncselekmények esetében, minden körülmények között és anélkül, hogy a bíráknak mérlegelési lehetőségük lenne a halálbüntetés vagy a szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására;
11. ismételten határozottan elítéli az emberi jogi helyzet folyamatos romlását Iránban, ami a nőket és különösen az etnikai kisebbségeket, például az azerieket, a kurdokat, a lúrokat, a beludzsokat és az arabokat, a vallási kisebbségeket, például a bahá’i hitűeket, a keresztényeket és zsidókat, az LMBTIQ-személyeket és a rezsimet ellenző személyeket sújtja;
12. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság megzavarta az elhunytak gyászszertartásait, mivel az iráni biztonsági erők szándékosan aránytalanul nagy erőt alkalmaztak a temetéseken, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a halottak alapvető törvényes jogait, és tegyék lehetővé az elhunyt méltósággal történő eltemetését; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az eltűnt és elhunyt személyek neve gyakran nem ismert, hogy családjaikat nem keresték, és hogy a holttesteket gyakran jelöletlen sírokba temették;
13. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonsági erők kriminalizálják az egészségügyi szakembereket, és erőszakot alkalmaznak velük szemben, és felszólítja az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy adjon meg minden rendelkezésre álló segítséget a pártatlan orvosi segítségnyújtáshoz;
14. elítéli az iráni börtönökben zajló módszeres kínzást, és felszólít az összes fogvatartott kínzásának és bántalmazásának azonnali beszüntetésére; elítéli azt a gyakorlatot, hogy megtagadják a fogvatartottaktól a telefonhívásokhoz való hozzáférést és a családtagok látogatásait;
15. felhívja a Külügyek Tanácsát, hogy minősítse az Iszlám Forradalmi Gárdát teljes egészében terrorista szervezetnek, és hozzon azonnali ellenintézkedéseket az Iszlám Forradalmi Gárda által az EU-ban folytatott valamennyi propagandatevékenységgel szemben; felhívja az EU-t, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve lépjen fel az Iszlám Forradalmi Gárda globális tevékenységeivel szemben, különösen a Közel-Keleten és Ukrajnában;
16. felhívja az EU-t, hogy jobban hangolja össze és könnyítse meg az iráni diaszpóra Unión belüli biztonságát garantáló intézkedéseket, korlátozza a szankciókkal sújtott iráni személyek és családtagjaik európai létesítményekhez, például egyetemekhez való hozzáférését, és fagyassza be vagyoni eszközeiket;
17. felszólítja az EU-t, beleértve a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy továbbra is tartsa napirenden az emberi jogi aggodalmakat az iráni hatóságokkal folytatott párbeszéd során a két- és többoldalú fórumokon, és e célból használja fel az iráni hatóságokkal tervezett kapcsolattartás minden formáját, különösen az EU és Irán közötti magas szintű politikai párbeszéd keretében; újólag megerősíti, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Irán közötti kapcsolatok fejlesztésének alapvető eleme;
18. sürgeti az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes letartóztatott uniós állampolgárt, köztük Olivier Vandecasteele-t és a még mindig fogva tartott hét francia állampolgárt, ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat, és ismételten felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az Iránban jelenleg kétes és koholt vádak alapján bebörtönzött valamennyi uniós állampolgár szabadon bocsátásának biztosítása érdekében;
19. aggodalmát fejezi ki a reakciós iszlamista egyesületek vagy más, az európai értékeket nem osztó lobbicsoportok (például az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa) által az európai intézményeknél kifejtett folyamatos lobbitevékenység miatt, ami a demokráciáinkba való külföldi beavatkozáshoz vezethet; ezzel összefüggésben elítéli az iráni tisztviselők Charlie Hebdo napilap elleni közelmúltbeli támadásait, és üdvözli a szatirikus karikatúrák megjelenése után a lap ellen elkövetett kibertámadás kivizsgálásának megindítását; úgy véli, hogy az uniós átláthatósági nyilvántartásnak lehetőséget kell biztosítania egyes személyek vagy szervezetek hozzáférésének korlátozására vagy akár a nyilvántartásból való teljes kizárására;
20. felhívja a Bizottságot, hogy a szükségesség és az arányosság elvének szigorú tiszteletben tartása mellett vegye fontolóra annak lehetővé tételét, hogy az uniós székhelyű hírközlési szolgáltatók, például a Starlink, különféle eszközöket – többek között videokonferenciát, e-tanulási platformokat, webtérképeket és felhőalapú szolgáltatásokat – kínáljanak az iráni embereknek annak biztosítása érdekében, hogy hozzáférjenek azokhoz az online eszközökhöz és platformokhoz, amelyekre emberi jogaik gyakorlásához szükségük van; ezzel összefüggésben szorgalmazza az iráni szoftverek és felhőszolgáltatások, például az ArvanCloud elleni hatályos uniós szankciók újraértékelését valamennyi iráni internet-hozzáférésének fokozása érdekében;
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Iráni Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésnek, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője hivatalának.
- [1] HL L 318., 2022.12.12, 1. o.
- [2] HL L 3., 2022.1.6, 1. o.
- [3] https://iranhr.net/en/articles/5617/.
- [4] https://www.ohchr.org/en/press-releases/2023/01/respect-lives-voices-iranians-and-listen-grievances-pleads-un-human-rights.