Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0162/2023Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0162/2023
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a géntechnológiával módosított MON 94100 (MON-941ØØ-2) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről

6.3.2023 - (D086347/01 – 2023/2537(RSP))

az eljárási szabályzat 112. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Illetékes képviselők: Martin Häusling, Anja Hazekamp, Sirpa Pietikäinen, Günther Sidl

Eljárás : 2023/2537(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0162/2023
Előterjesztett szövegek :
B9-0162/2023
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0162/2023

Az Európai Parlament állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 94100 (MON-941ØØ-2) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D086347/01 – 2023/2537(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a géntechnológiával módosított MON 94100 (MON-941ØØ-2) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D086347/01),

– tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1], és különösen 7. cikkének (3) bekezdésére és 19. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett, a növényekkel, állatokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó állandó bizottságban 2022. december 14‑én tartott szavazásra, amelyen nem született vélemény, valamint a fellebbviteli bizottságban 2023. január 24-én tartott szavazására, amelyen ugyancsak nem született vélemény,

– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] 11. és 13. cikkére,

– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2022. június 20-án elfogadott és 2022. július 22-én közzétett véleményre[3],

– tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira[4],

– tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A. mivel 2020. október 29-én az egyesült államokbeli székhelyű Bayer CropScience LP nevében eljáró, belgiumi székhelyű Bayer Agriculture BV az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított MON 94100 olajrepcét (a továbbiakban: géntechnológiával módosított olajrepce) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított olajrepcét tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B. mivel az EFSA a géntechnológiával módosított olajrepce engedélyezésével kapcsolatban 2022. június 20-án kedvező véleményt adott ki, amelyet 2022. július 22-én közzétettek;

C. mivel a géntechnológiával módosított olajrepce ellenállást biztosít a dikamba gyomirtó szerrel szemben;

A kiegészítő gyomirtó szer értékelésének hiánya

D. mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete[5] előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

E. mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyek a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt[6];

F. mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerrel is permeteznek; mivel a dikambára való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított olajrepcét ültető gazdaságokban felgyorsítja a dikamba-rezisztens gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal szükségessé teszi a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát, ami a „gyomirtó szerek taposómalma” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

G. mivel a dikamba rendkívül illékony, ami azt jelenti, hogy alkalmazása után hajlamos elpárologni és a levegőbe kerülni, majd a széllel sodródni, amíg le nem száll a földre, potenciális és súlyos károknak kitéve az embereket és a nem célzott növényeket, szőlőt, fákat és bokrokat, különösen, ha az expozíció több éven keresztül tart; mivel az Egyesült Államokban a dikambának ellenálló, géntechnológiával módosított szójabab és gyapotnövények új rendszerének 2018-as bevezetése óta több tízezer panasz érkezett az állami szabályozó hatóságokhoz a dikamba által a növényekben, fákban és egyéb növényzetben okozott súlyos károk miatt, ami egyre szigorúbb korlátozásokat vált ki arra vonatkozóan, hogy a dikamba mikor és hogyan permetezhető a következő termesztési ciklusban;

H. mivel a dikamba elsodródása és a közeli növények, fák és szőlők károsodása rendkívül megosztó kérdéssé vált, amely a mezőgazdasági termelők egyes csoportjait más mezőgazdasági termelők és a vidéki szomszédok ellen uszítja, és kiterjedt jogvitákat váltott ki az elveszett terményekkel és az újratelepítési költségekkel kapcsolatban; mivel az Egyesült Államok szójabab-vetőmag üzletágának egyik vezetője azt mondta, hogy „a dikamba nagyobb kárt okozott az amerikai mezőgazdaságnak, mint bármi más, amit valaha életemben láttam”[7]; mivel 2020-ban egy szövetségi bíróság úgy döntött, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) törvényt sértett a dikamba termékek jóváhagyásával, figyelmen kívül hagyva az egyértelmű bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a gyomirtó szerek és a géntechnológiával módosított vetőmagok új kombinációja kiterjedt károkat okozna a növényekben[8]; mivel 2020. október 27-én az EPA a bírósági ítélet ellenére további korlátozásokkal öt évre engedélyezte a dikamba gyomirtó szerek használatát a géntechnológiával módosított gyapot és szójabab tekintetében[9]; mivel az EPA nemrégiben újabb korlátozásokat jelentett be arra vonatkozóan, hogy mikor lehet a dikambát permetezni[10], azonban továbbra is kétséges, hogy az új korlátozások mennyire lesznek hatékonyak, tekintettel a vegyi anyag eredendő illékonyságára;

I. mivel a Heartland-tanulmány – az Egyesült Államok 13 államát magába foglaló Heartland régió kórházaiban zajló és a Heartland Health Research Alliance (HHRA) által finanszírozott klinikai kutatási projekt – célja annak megállapítása, hogy a gyomirtó szereknek, többek között a dikambának való növekvő prenatális kitettség okoz-e gyakoribb és/vagy súlyosabb káros születési kimeneteleket vagy hozzájárul-e a gyermekek fejlődésének megzavarásához; mivel a HHRA a Közép-Nyugaton élő terhes nők vizeletmintáit vizsgálta, amelyeket a dikambának ellenálló szójabab bevezetése előtt gyűjtöttek, és egy másik mintakészletet vizsgáltak a dikambának ellenálló vetőmagok széles körű ültetése után; mivel a HHRA által előállított biomonitoring-adatok az elsők a világon annak értékelésére, hogy a dikambának ellenálló vetőmagok és a dikamba ehhez kapcsolódó növekvő használata növeli-e az emberi expozíciót;

J. mivel a HHRA-adatokat az Amerikai Közegészségügyi Szövetség 2022 novemberében tartott éves ülésén mutatták be, és azt mutatják, hogy a dikambának ellenálló szójabab széles körű ültetése következtében körülbelül háromszor több nő van kitéve dikambának, és hogy a vizsgált vizeletminták átlagos dikambaszintje több mint háromszorosára nőtt a dikambának ellenálló szójabab ültetése és permetezése miatt[11]; mivel a dikambának való humán expozíció közelmúltbeli és drámai növekedése miatt a HHRA sürgette az EPA-t, hogy értékelje újra a dikambának való humán expozíció valószínűségét és szintjét a belélegzésen keresztüli expozíciós út tekintetében, különös tekintettel a születési rendellenességek és a fejlődésre gyakorolt káros hatások kockázatára[12];

K. mivel az Egyesült Államok kormányának tudományos munkatársai által 2020-ban készített tanulmányt közzétették az International Journal of Epidemiology lektorált folyóiratban, és a tanulmány megállapította, hogy a dikamba intenzív használata növeli a máj- és intrahepatikus epevezetékrák kialakulásának kockázatát a permetezők körében; mivel a tanulmány megállapítja, hogy a géntechnológiával módosított, a dikambával szemben ellenálló növények közelmúltbeli jóváhagyása az elkövetkező években várhatóan a dikamba mezőgazdasági használatának növekedéséhez vezet[13], és a HHRA növényvédőszer-használati adatrendszere megerősíti, hogy ez a helyzet, mivel az Egyesült Államok középnyugati részén a dikamba felhasználása tízszeresére nőtt az egy évtizeddel ezelőttihez képest[14];

L. mivel a géntechnológiával módosított olajrepce uniós engedélyezése nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal[15], tekintettel a dikambának való fokozott emberi és környezeti kitettségre azokban az országokban, ahol a dikambának ellenálló, géntechnológiával módosított növényeket termesztenek, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi eredmények miatt;

M.  mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

A tagállamok észrevételei

N. mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt több észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak[16]; mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy az értékelés nem foglalkozik sem a dikamba gyomirtó szer, sem annak metabolitjainak a betakarított anyagokban található maradékanyag-mennyiségével, és hogy ellenőrizni kell, hogy a harmadik országokból behozott, géntechnológiával módosított olajrepcéből előállított anyagok nem lépik-e túl az Unióban a dikambára megállapított maximális maradékanyag-határértéket, hogy nem lehet véleményt nyilvánítani a géntechnológiával módosított olajrepce biztonságosságáról, tekintettel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet követelményeivel kapcsolatos adathiányra, hogy a toxikológiai vizsgálatok a géntechnológiával módosított olajrepcének a különböző szervekre, valamint a patkányok fiziológiai végpontjaira gyakorolt hatását jelezték, és hogy a nyomonkövetési terv nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[17], ezért módosításra szorul;

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

O. mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre[18]; mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra[19]; mivel a géntechnológiával módosított olajrepce behozatalának engedélyezése növelné a dikambával kezelt növény iránti keresletet, ezáltal növelve a munkavállalók és a környezet kitettségét a harmadik országokban; mivel a munkavállalók és a környezet fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, a gyomirtó szereknek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

P. mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében[20];

Q. mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

Nem demokratikus döntéshozatal

R. mivel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2022. december 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy a tagállamok minősített többsége nem támogatta az engedélyezést; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2013. január 24-i szavazása során ismét nem született vélemény;

S. mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

T. mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. parlamenti ciklusban a Parlament már 30 kifogást fogadott el GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége ezen GMO-k egyikénél sem támogatta az engedélyezést; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

U. mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

V. mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása[21];

1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[22] meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;

4. ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit; ismételten kéri, hogy a végrehajtási jogi aktusok tervezetéhez mellékeljenek indokolást arról, hogy azok hogyan tartják tiszteletben a „ne árts” elvet[23];

5. üdvözli, hogy a Bizottság a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében végül elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot[24]; ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja GMO-k behozatalának engedélyezését, jóllehet a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz;

6. felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények behozatalát, mert ennek következményeként megnő a kiegészítő gyomirtó szerek használata, és ezáltal a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-biztonságot és a munkavállalók egészségét fenyegető kockázatok is;

7. felhívja a figyelmet arra, hogy a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatban az Európai Parlament által 2020. december 17-én elfogadott módosítások[25], amelyeket a Parlament a Tanáccsal folytatandó tárgyalások alapjaként fogadott el, kimondják, hogy a Bizottság nem engedélyezhet GMO-kat, amennyiben ezt a tagállamok minősített többsége nem támogatja; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben ezt az álláspontot, és felhívja a Tanácsot, hogy folytassa munkáját, és sürgősen fogadjon el általános megközelítést e kérdéssel kapcsolatban;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2023. március 10.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat