Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0236/2023Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0236/2023
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szociális Európáról szóló ütemtervről: két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után

5.5.2023 - (2023/2586(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Margarita de la Pisa Carrión
az ECR képviselőcsoport nevében
Guido Reil
az ID képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2023/2586(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0236/2023
Előterjesztett szövegek :
B9-0236/2023
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0236/2023

Az Európai Parlament állásfoglalása a szociális Európáról szóló ütemtervről: két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után

(2023/2586(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki ünnepélyesen,

– tekintettel a portói szociális csúcstalálkozó előtt Ausztria, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia és Svédország által kiadott informális dokumentumra[1],

– tekintettel az Európai Tanács 2021. május 8-i Portói Nyilatkozatára,

– tekintettel a gondozással kapcsolatos közös európai fellépésről szóló, 2022. július 5-i alternatív európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítványra,

– tekintettel a BusinessEurope elnöki tanácsának 2022. november 24–25-i stockholmi nyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Számvevőszék 2022. december 14-i 28/2022. sz. különjelentésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése; mivel a fenntartható fejlődés három pillére a gazdasági, a szociális és a környezeti pillér; mivel a fenntartható fejlődés többek között a teljes foglalkoztatottságon, a társadalmi fejlődésen és méltányosságon alapul; mivel ez az EU alapvető célja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése is rögzít;

B. mivel a szociális jogok európai pillérét 2017-ben Göteborgban hirdették ki, ahol rögzítettek 20 elvet; mivel a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón a Tanács elkötelezte magát három, 2030-ra kitűzött kiemelt cél mellett a foglalkoztatás, a képzés és a szegénység tekintetében; mivel ezek értelmében 2030-ra a 20 és 64 év közötti lakosság legalább 78%-ának foglalkoztatásban kell lennie; a felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésen; és a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2030-ig legalább 15 millióval csökkenteni kell;

C. mivel a Bizottság által meghatározott kiemelt célok végrehajtását a tagállamok egy éve kezdték meg; mivel öt tagállam elérte a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti célkitűzéseit, és a tagállamok fele meghaladta a 78%-os foglalkoztatási célt, mivel figyelembe kell venni az európai versenyképességet egyre inkább érintő jelenlegi válságokat, hogy át lehessen rendezni a 2021-ben kitűzött célokat annak érdekében, hogy enyhítsenek a célok 2030-ig történő megvalósításával kapcsolatban a tagállamokra nehezedő nyomáson[2];

D. mivel az Európai Számvevőszék 2022. december 14-i 28/2022. sz. különjelentése megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatást nyújtó eszköz (SURE) minden bizonnyal több ezer munkahelyet mentett meg, a munkanélküliség mérsékléséhez való hozzájárulása nem értékelhető teljes mértékben, mivel nem áll rendelkezésre elegendő konkrét adat;

E. mivel az uniós szintű infláció mintegy 10%-kal növelte a medián jövedelmű háztartások megélhetési költségeit, körülbelül 2%-kal növelte az anyagi és szociális nélkülözés előfordulását, és körülbelül 5%-kal növelte az energiaszegénység és az abszolút pénzügyi szegénység arányát; mivel egyes tagállamokban és a veszélyeztetett csoportok körében a kapcsolódó jóléti hatások ennél várhatóan többszörösen erősebbek lesznek; mivel ez valószínűleg növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés terén meglévő különbségeket az EU-ban[3]; mivel ez valószínűleg növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés terén meglévő különbségeket az EU-ban2 mivel az infláció csökkentéséről szóló amerikai törvényt, de más harmadik országok egyéb hasonló beruházási terveit is figyelembe véve Európának új jövőképre van szüksége azzal kapcsolatban, hogy 2050-re innovatív ipari helyszínné váljon, ahelyett, hogy iránymutatásokkal, tilalmakkal és szabályozásokkal terhelné a vállalatokat és a polgárokat;

F. mivel hiba, ha a szociálpolitikát és a munkavállalók méltányos jogait szocializáló vagy szocialista modellé alakítják át; mivel a társadalmak az állami adók mérséklése révén virágoznak;

1. megismétli a 2021. évi portói szociális csúcstalálkozó következtetéseinek fontosságát, amelyek hangsúlyozzák, hogy még mindig példátlan időkben élünk; megjegyzi, hogy a Covid19 és az Ukrajna elleni orosz agresszív háború az EU közvetlen szomszédságában tovább súlyosbította megélhetési és energiaválságot, amely társadalmunk legsérülékenyebb csoportjait sújtja a legkeményebben, fokozva az egyenlőtlenségeket;

2. felhívja a tagállamokat, hogy a munkahelyek stabilitásának elősegítése és a munkanélküliségi ráta csökkentése érdekében hajtsák végre a szükséges munkaügyi reformokat; felhívja ezért a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy a kollektív tárgyalások lefedettségének növelésére törekedjenek az élet- és munkakörülmények Unión belüli javítása érdekében, ami hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi konvergenciához, valamint csökkenteni fogja a dolgozói szegénységet, a társadalmi kirekesztést és az esélyegyenlőtlenséget;

3. üdvözli, hogy a Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy idén őszig konkrét javaslatokat terjeszt elő a szabályozási adminisztratív terhek 25%-os csökkentésére, ami kedvező társadalmi-gazdasági hatásokkal és előnyökkel jár majd a vállalatok és a polgárok (a képzésben részt vevő fiatalok, alapítók és innovátorok, kis- és kozépvállalkozások, önálló vállalkozók és munkavállalók) számára egyaránt;

4. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a SURE mint ideiglenes válságkezelési eszköz hatékonyságát;

5. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a szubszidiaritás elvét, a nemzeti szociális védelmi rendszerek sajátosságait és a tagállamok hatásköreit; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2023 végéig javaslatot terjeszt elő egy valamennyi tagállamban elismerendő uniós fogyatékossági kártya létrehozásáról; üdvözli a szociális partnereknek a lecsatlakozáshoz való jogról szóló, folyamatban lévő tárgyalásait; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az európai társadalombiztosítási igazolvány létrehozása alkalmas lenne-e arra, hogy a nemzeti hatóságok, például a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyelőségek, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási ellenőrzésekben részt vevő szociális partnerek valós idejű eszközt kapjanak a nemzeti és az uniós jog hatékony végrehajtásához;

6. üdvözli a készségek európai évét; kiemeli a munkavállalók képzéséhez és átképzéséhez való hozzáférés fontosságát, és hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a készségfejlesztési stratégiákban annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen képzés bércsökkentés nélkül történjen, valamint hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak a szükséges készségekről;

7. hangsúlyozza a születési ráta javítására irányuló demográfiai stratégia fontosságát, ami a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi haladás szükséges alapját képezi;

8. hangsúlyozza a család mint a társadalmi haladás és minden fenntartható szociálpolitika alapjának fontosságát;

9. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EU-ban a gazdaságpolitika és a kedvezőtlen munkaerő-piaci fejlemények miatt összességében csökken a közepes jövedelmű csoportok száma; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e fejleményeket szem előtt tartva dolgozzanak ki összehangolt cselekvési terveket a közepes jövedelmű csoportok méretének növelése és megszilárdítása érdekében;

10. üdvözli a Bizottság munkahelyi egészségvédelem és biztonság iránti elkötelezettségét;

11. emlékeztet arra, hogy a szociális jogok európai pillérének a gyermekgondozásról és a gyermekek támogatásáról szóló 11. alapelve végrehajtása megkívánja a családjaik tiszteletben tartását; ösztönzi a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a gyermekszegénység problémáját; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az európai gyermekgarancia végrehajtását;

12. figyelmeztet arra, hogy a szociális jogok európai pillérének 12. alapelvével összhangban az éghajlat-politikának és társadalmaink környezetsemlegességhez való alkalmazkodásának tiszteletben kell tartania a szociális védelmet;

13. kiemeli, hogy a szociális jogok európai pillérének 15. alapelvével összhangban idős korban mindenkinek joga van olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják számára a méltósággal élhető életet, és hogy a nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra jogosultak; úgy véli, hogy ezzel párhuzamosan a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jövedelmek hosszú távú biztonságát, és hogy a minimálnyugdíjak elég magasak legyenek; megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy hozzanak intézkedéseket a nemzeti szociális védelmi rendszerek megerősítésére annak érdekében, hogy mindenki számára méltóságteljes életet biztosítsanak, megőrizve ugyanakkor e rendszerek fenntarthatóságát;

14. kiemeli, hogy a szociális jogok európai pillérének 15. alapelve szerint a rászorulók számára biztosítani kell a jó minőségű szociális lakhatáshoz vagy lakhatási támogatáshoz való hozzáférést; úgy véli, hogy a hajléktalanság leküzdésére irányuló politikához szociális bérlakások és megfizethető lakások építésére, valamint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a hajléktalanok hozzáférését ezekhez a lakhatási formákhoz; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki korai előrejelző intézkedéseket tartalmazó megelőző politikákat az emberek hajléktalanná válásának megelőzése érdekében; úgy véli, hogy a harmadik országokból érkező illegális migráció a hajléktalanság igen jelentős strukturális mozgatórugója; ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassanak szigorú és szilárd migrációs és menekültügyi politikát; úgy véli, hogy a hajléktalanság elleni küzdelemhez megfelelő munkaerő-piaci politikára és a szegénység csökkentését célzó intézkedésekre is szükség van; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan befogadó állomásokat, amelyek kifejezetten a hajléktalan nők igényeihez igazodnak; úgy véli, hogy a finn példa bebizonyította, hogy a „Lakhatás mindenek előtt” („Housing First”) politika és stratégia a legmegfelelőbb eszköz a bonyolult személyes helyzetben lévő, alkohol- vagy kábítószer-problémákkal, illetve mentális betegségekkel küzdő, tartósan hajléktalanok visszailleszkedésének elősegítésére;

15. aggodalmát fejezi ki az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya (az EPSR 20. elve) miatt, amelyre további nyomás nehezedik;

16. megismétli a jól működő és hatékony Európai Munkaügyi Hatóság fontosságát, és várakozással tekint annak 2024. augusztus 1-jén esedékes értékeléséhez;

17. ismételten kiemeli az emberi beavatkozáshoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy az általános adatvédelmi rendeletben foglaltak szerint ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya[4]; hangsúlyozza, hogy az uniós intézkedésekbe még inkább be kell építeni a munka világában mélyen gyökerező „emberi irányítás” elvét;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

Utolsó frissítés: 2023. május 10.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat