ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY Ukrajna fenntartható újjáépítéséről és az euroatlanti közösségbe való integrációjáról
12.6.2023 - (2023/2739(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Viola von Cramon‑Taubadel, Francisco Guerreiro, Nicolae Ştefănuță, Alviina Alametsä, Alice Kuhnke, Jakop G. Dalunde, Malte Gallée
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0270/2023
B9‑0270/2023
Az Európai Parlament állásfoglalása Ukrajna fenntartható újjáépítéséről és az euroatlanti közösségbe való integrációjáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra[1],
– tekintettel a 2008. évi bukaresti csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra,
– tekintettel a Bizottság 2023. február 1-jei, az Ukrajna európai uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményt tartalmazó, az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményt követő elemző jelentésére (SWD(2023)0030),
– tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztosnak a kahovkai gát lerombolásáról szóló, 2023. június 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel a humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesnek és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátornak az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett, 2023. június 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak a NATO vezetőihez intézett, 2023. április 19-i feljegyzésére,
– tekintettel a G7 Japán 2023 külügyminisztereinek 2023. április 18-i ülésén kiadott közleményre,
– tekintettel a Világbank, az ukrán kormány, az Európai Unió és az ENSZ második „Az ukrajnai károk és igények mihamarabbi felmérése (2022. február – 2023. február)” című, 2023. március 20-i jelentésére,
– tekintettel a 2023. február 3-án megrendezett 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszió orvoslásának és jóvátételének előmozdításáról szóló, 2022. november 14-i, ES-11/5. számú határozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én provokáció nélküli, indokolatlan és jogellenes agresszív háborút indított Ukrajna ellen; mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió 2014-ben kezdődött a Donyec-medence térsége egyes részeinek megszállásával, valamint az ukrán Krími Autonóm Köztársaság elfoglalásával és annektálásával;
B. mivel 2023. június 6-án, az ukrán ellentámadás kezdetekor Oroszország megtámadta az Ukrajna Oroszország által megszállt részén található Kahovkai Vízerőmű gátját, ami hatalmas vízbetörést eredményezett, a víz ellenőrizetlen kiáramlását okozta, és ezáltal hosszú távon felbecsülhetetlen következményekkel járó ökológiai katasztrófát idézett elő; mivel Oroszország a kahovkai víztározó vízszintjét rekordmagasságra emelte, mielőtt felrobbantotta a gátat; mivel a duzzasztógát szerkezete a közeljövőben valószínűleg még tovább fog romlani, ami további áradásokat fog okozni; mivel az Ukrhydroenergo elnevezésű ukrán gátüzemeltető kijelentette, hogy a Nova Kahovka-i állomást „teljesen megsemmisítették”, és azt nem lehet helyreállítani;
C. mivel az ENSZ gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátora arról számolt be a Biztonsági Tanácsnak, hogy a kahovkai gát lerombolása az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta a polgári infrastruktúrában bekövetkezett egyik legjelentősebb káreset, és figyelmeztetett arra, hogy ez Dél-Ukrajnában súlyos és messzemenő következményekkel jár majd emberek ezreire nézve; mivel a gát lerombolása a genfi egyezmény értelmében háborús bűncselekmény, amely tömeges pusztítást okoz;
D. mivel mind Ukrajna, mind Oroszország már eddig is számos halálesetről számolt be az áradások következtében; mivel emberek ezreit evakuálták annak ellenére, hogy az orosz erők jelenleg is célzottan bombázzák az érintett területet; mivel ukrán becslések szerint emberek tízezrei rekedtek az érintett területen, és több százezer ember maradt biztonságos ivóvíz nélkül;
E. mivel több tízezer hektárnyi mezőgazdasági földterületet pusztítottak el, tönkretéve az idei termést; mivel jelenleg több százezer hektárnyi földterületet fenyeget az elsivatagosodás veszélye; mivel a Dnyipro folyó 150 tonna ipari kenőanyaggal szennyeződött, és további 300 tonna esetében fennállt a szivárgás veszélye, folytatva az orosz eredetű ökocídium tendenciáját Ukrajnában; mivel a gát lerombolása várhatóan 55 000 hektár erdőt fog elárasztani és 80 000 hektár védett természeti területet fog elpusztítani; mivel az áradások következtében ismeretlen számú vadon élő állat, kedvtelésből tartott állat és haszonállat, köztük a „Fairytale Díbrova” állatkertben élő állatok százai pusztultak el;
F. mivel az árvíz következtében megváltozott a taposóaknák helye, ami komoly aggodalomra ad okot a régióban az emberek biztonságát illetően, és a Vöröskereszt arról számolt be, hogy nem tudja nyomon követni a taposóaknák helyét;
G. mivel Ukrajna állami nukleáris vállalata, az Energoatom arról számolt be, hogy a kahovkai tározó vízszintjének a gát Oroszország általi lerombolása következtében kialakult csökkenése további fenyegetést jelent a zaporizzsjai atomerőműre; mivel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői a helyszínen szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és arról számolnak be, hogy szélesebb körű bejutásra van szükségük az erőműbe, hogy ellenőrizni tudják az erőmű reaktorainak hűtésére használt, az átszakadt kahovkai gátból származó víz szintjére vonatkozó adatok „jelentős eltérését”;
H. mivel a második gyors kár- és igényfelmérés becslése szerint Ukrajnában az újjáépítés és a helyreállítás költsége legalább 383 milliárd euróra nőtt; mivel 2023. január 26-án elindult az adományozók koordinációját célzó többszereplős platform, amelynek célja Ukrajna helyreállítási, fellendülési és újjáépítési folyamatának támogatása;
I. mivel az emberéletek, a megélhetés, a jövedelem és az eszközök elvesztése 7,1 millió embert taszított szegénységbe, és 15 évnyi fejlődési előrehaladást fordított vissza; mivel a háború súlyosbította az egyenlőtlenségeket, különösen a nőket, a gyermekeket és a fogyatékossággal élő személyeket illetően, és drámai visszaesést eredményezett a fenntartható fejlődési célok elérésében, különösen a szegénységgel, az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasági növekedéssel, az energiával, a békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos célok elérése terén; mivel az újjáépítési szükségletek mindaddig tovább fognak növekedni, amíg a háború folytatódik;
J. mivel Ukrajna 2022. február 28-án benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz; mivel az orosz agresszió és a bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzet ellenére Ukrajna kormányának sikerült bizonyos sikereket elérnie a decentralizációra és a demokratizálódásra irányuló reformok folytatása terén; mivel a Bizottság a tervek szerint a 2023 őszére várható bővítési csomag előtt szóbeli tájékoztatást nyújt Ukrajna uniós integrációs reformfolyamatának értékeléséről;
K. mivel Ukrajna 2008-ban kérte részvételét a NATO-tagságra irányuló cselekvési tervben; mivel 2008-ban Bukarestben a NATO tagjai megállapodtak abban, hogy Ukrajna csatlakozhat a NATO-hoz; mivel Ukrajna 2022. szeptember 30-án hivatalosan kérelmezte a NATO-hoz való csatlakozását; mivel 2023. április 19-én az Észak-atlanti Tanács Ukrajna esetleges NATO-tagságára szólított fel, amelyet az együttműködés és Ukrajna hosszú távú védekezési képességének javítására irányuló időközi lépéseknek kell megelőzniük;
1. ismételten elítéli Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agresszív háborúját, valamint Belarusz e háborúban való részvételét, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést;
2. szilárd szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével, teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy ez a háború a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti;
3. a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderációt az Oroszország által megszállt dél-ukrajnai területen a Nova Kahovka-i gát felrobbantásáért és annak a robbantás bekövetkezett átszakadásáért, amelynek eredményeként egy ember okozta katasztrófát használnak háborús fegyverként; hangsúlyozza, hogy Oroszország ezen kegyetlen agressziója ökocídiumnak minősül, mivel következményei már most is a tömeges károk és az ökoszisztémák pusztulásának jeleit mutatják;
4. hangsúlyozza, hogy a gát Oroszország általi lerombolása egyértelmű támadás a kritikus polgári infrastruktúra ellen, és így háborús bűncselekménynek minősül; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog előírja, hogy a veszélyes erőket tartalmazó létesítményeket különleges védelemben kell részesíteni pontosan azért, mert megsemmisítésük súlyos károkat okozhat a polgári lakosságnak;
5. elítéli továbbá, hogy a jelentések szerint az orosz erők folytatták a Herszon elleni bombázást, amely a mentők és az evakuálási menedékhelyek ellen irányul, és súlyosan veszélyezteti a humanitárius evakuálási erőfeszítéseket;
6. üdvözli a Bizottság gyors válaszintézkedését polgári védelmi mechanizmusán keresztül; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szélesebb nemzetközi közösséget, hogy nyújtsanak azonnali humanitárius segítséget a katasztrófára adott válaszintézkedésként, többek között menedékhelyet, élelmet és biztonságos ivóvizet, valamint nyújtsanak célzott hosszú távú segítséget a hosszú távú ökológiai hatások lehető legnagyobb mértékű enyhítése érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy megvédjék Ukrajnát az Oroszországi Föderáció által elkövetett további ökocídiumoktól;
7. továbbra is aggodalmát fejezi ki a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet miatt; kéri, hogy a NAÜ személyzete haladéktalanul férhessen hozzá a zaporizzsjai atomerőmű megfelelő létesítményeihez, hogy tisztázhassák a kahovkai víztározó vízszintjeiben mutatkozó eltérések okait; támogatja a NAÜ folyamatos jelenlétének fenntartására irányuló erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben Ukrajna támogatása és a zaporizzsjai atomerőmű körüli nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozása érdekében; hangsúlyozza a békés célokra szánt nukleáris létesítmények – többek között fegyveres konfliktusok során való – védelmére vonatkozó nemzetközi keret megerősítésének fontosságát;
8. ismételten mély aggodalmának ad hangot a konfliktus tágabb, hosszú távú környezeti hatása miatt; emlékeztet Oroszország korábbi, katonai fellépései révén Ukrajna növény- és állatvilága ellen elkövetett ökocídiumaira – beleértve az ukrán erdők kivágását, a nagy területeken folytatott bányászatot, valamint a levegő- és vízkészletek mérgezését –, és elítéli azokat;
9. megismétli, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni az Ukrajnában továbbra is elkövetett bűncselekményekért, valamint hogy pénzügyileg kompenzálni kell Ukrajnát fenntartható hosszú távú újjáépítésének költségeit illetően; kitart amellett, hogy a háborús bűncselekményekért felelős kormánytisztviselőket, katonai vezetőket és más elkövetőket felelősségre kell vonni; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az NBB munkáját arra vonatkozóan, hogy megszűnjön a nemzetközi közösség szempontjából legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége;
10. ismételten kifejezi támogatását az ENSZ Közgyűlésének azon ajánlását illetően, hogy hozzanak létre egy nemzetközi kárnyilvántartást, amely rögzítené a természetes és jogi személyeket ért károkra, veszteségekre vagy sérülésekre, valamint az Oroszország által a természeti környezetben és az éghajlatban okozott széles körű, hosszú távú és súlyos károkra – többek között az ökocídiumra – vonatkozó bizonyítékokat, továbbá hogy mozdítsák elő és hangolják össze a bizonyítékok gyűjtését;
11. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne pusztán újjáépítsék Ukrajnában, ami elpusztult, hanem az újjáépítés alapja egy tiszta, fenntartható és megújuló energiával működő Ukrajna víziója legyen, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival; e tekintetben üdvözli az ország felszabadított területein már folyamatban lévő fenntartható újjáépítési erőfeszítéseket;
12. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy újjáépítése fenntartható, hatékony és eredményes legyen, Ukrajnának biztosítania kell a kiadások átláthatóságát; e tekintetben rámutat arra, hogy a civil társadalom, a helyi hatóságok és a szociális partnerek fontos szerepet játszanak Ukrajna általános helyreállításában és újjáépítésében, mind a mostani előkészületek, mind pedig a háború lezárását követő végrehajtás során; hangsúlyozza, hogy e szereplők bevonása hozzájárul az átláthatósághoz és a méltányossághoz;
13. hangsúlyozza, hogy Ukrajna fenntartható társadalmi és gazdasági fellendüléséhez helyre kell állítani a szociális párbeszédet; megjegyzi, hogy az ILO-egyezmények és az EU–Ukrajna társulási megállapodás kiterjed a szociális párbeszédre is;
14. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozgósítsa a nemzetközi partnereket és forrásokat Ukrajna újjáépítésére, szorosan együttműködve a helyi önkormányzatokkal és Ukrajna központi kormányával, ugyanakkor ragaszkodik az ambiciózus demokratikus és intézményi reformokhoz olyan területeken, mint a tömegtájékoztatás szabadsága, a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a decentralizáció; ismételten felszólít arra, hogy vegyék fontolóra a szankciókkal sújtott oroszok és az Oroszországi Föderáció Központi Bankja befagyasztott eszközeinek Ukrajna újjáépítésére történő felhasználását;
15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Ukrajna fenntartható újjáépítésére vonatkozó terveikben alkalmazzanak inkluzív és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést, amelyet az uniós zöld megállapodás elveinek kell alátámasztaniuk, és amelyet az ukrán kormánnyal és az ukrán civil társadalommal együttműködésben kell kidolgozni; megjegyzi, hogy egy ilyen megközelítés biztosítaná, hogy az újjáépítési projektek, különösen a szociális infrastrukturális létesítmények finanszírozása során figyelembe vegyék a nők, a fogyatékossággal élők, az idősek, a kisebbségek és az LMBTQ+ közösség szükségleteit;
16. felhívja a Bizottságot és Ukrajnát, hogy készüljenek fel a háborút követő jelentős (mentális) egészségügyi szükségletekre a korábban megszállt régiókban, különösen azok esetében, akiket az orosz megszálló erők – többek között a Krím félszigeten – fogva tartottak, kínoztak, megerőszakoltak vagy más módon bántalmaztak; e tekintetben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul engedje szabadon az összes politikai foglyot Ukrajna megszállt területein;
17. elismerését fejezi ki Ukrajnának az EUSZ 49. cikkével összhangban és egy érdemeken alapuló folyamat kezdeteként a tagjelölti státusz megadásáról szóló tanácsi határozatot követően a reformok terén elért előrehaladásáért; felszólítja Ukrajnát, hogy a Bizottság ősszel közzéteendő bővítési csomagja előtt folytassa a szükséges reformok végrehajtását, különösen a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető szabadságok, az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem terén;
18. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a belső struktúrák előkészítését, miközben további forrásokat, valamint fokozott technikai segítségnyújtást és politikai támogatást biztosítanak annak érdekében, hogy érdemi párbeszédet folytassanak Ukrajnával az uniós csatlakozás felé vezető úton, és előmozdítsák annak integrációját;
19. várakozással tekint a Bizottság szóbeli tájékoztatása elé a hét szükséges reform végrehajtásáról, valamint az ez év őszére tervezett bővítési csomagról;
20. felszólítja a tagállamokat, hogy találják meg ismét a politikai akaratot a bővítési folyamat újraindítására és ígéreteik teljesítésére azáltal, hogy konkrét pozitív lépéseket tesznek az Unióhoz csatlakozni kívánó és az európai családhoz tartozást megérdemlő országok csatlakozási folyamatai keretében;
21. hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamatnak nem lehet alternatívája, mivel ez aláásná az EU bővítés iránti elkötelezettségét, és megakasztaná azon országok jogos törekvéseit, amelyek az Unió tagjává kívánnak válni;
22. hangsúlyozza, hogy minden európai demokráciának joga van szövetségesei megválasztásához; megjegyzi, hogy Ukrajna kérelmezte a NATO-tagságot, és hogy 2008 óta a NATO tagjai elvben megállapodtak abban, hogy Ukrajna csatlakozhat a NATO-hoz; hangsúlyozza, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott folyamatos fegyveres konfliktus miatt a NATO Észak-atlanti Tanácsa nem számít azonnali tagságra; hangsúlyozza, hogy fel kell készülni a háború utáni gyorsított eljárásra, amennyiben mindkét fél egyetért ezzel;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] HL L 161., 2014.5.29., 3. o.