ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az uniós kkv-k helyzetéről
10.7.2023 - (2023/2750(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Evžen Tošenovský
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0346/2023
B9‑0349/2023
az Európai Parlament állásfoglalása a kkv-unió (SME Union) helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
– tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
– tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),
– tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1] (késedelmes fizetésekről szóló irányelv),
– tekintettel az európai kkv-król szóló 2022–2023. évi, 2023. június 27-i éves jelentésre,
– tekintettel a Bizottság 2023. évi munkaprogramjára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) gazdaságunk gerincét képezik, hiszen az EU összes vállalkozásának 99%-át teszik ki, mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak, és Európa GDP-jének több mint felét adják;B.mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése a belső piacra, a fenntartható fejlődésre és a szociális piacgazdaságra vonatkozik;
C. mivel a kkv-k jelentős kihívásokkal és nehézségekkel szembesültek a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt, amelyek a globális értékláncok zavaraihoz és tartós inflációhoz vezettek;
D. mivel a digitalizáció alapvető fontosságú a kkv-k számára, és hozzájárul az erőteljes gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az egységes piacon belül;
E. mivel a kkv-k kihívásokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és európai és nemzeti szinten testre szabott megközelítést igényelnek;
F. mivel a túlszabályozás, az összetett adminisztratív eljárások és a jelentéstételi kötelezettségek következtében jelentősen csökkenteni kell a kkv-kra nehezedő szabályozási és adminisztratív terheket;
G. mivel a Bizottság 2023. évi munkaprogramja utal egy kkv-segélycsomag előterjesztésére, illetve kifejezi azt a szándékát, hogy a kkv-k terheinek csökkentése érdekében felülvizsgálja a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet;
1. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az uniós jogszabályok kkv-kra gyakorolt hatását, és szükség esetén javasoljon egyszerűsítéseket annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az EU-ban a kkv-k létrehozásához, versenyképességéhez és növekedéséhez;
2. megismétli annak fontosságát, hogy a Bizottság hatásvizsgálatai során alkalmazzák a kkv-tesztet annak érdekében, hogy elemezzék az uniós jogalkotási javaslatok kkv-kra gyakorolt lehetséges hatásait; hangsúlyozza, hogy valamennyi jogszabálytervezet előkészítése során hatásvizsgálatokat kell végezni;
3. határozottan támogatja, hogy a Bizottság az európai gazdaság nemzetközi versenyképességének és ellenálló képességének megerősítése érdekében az új jogalkotási javaslatok előkészítése során „versenyképességi ellenőrzést” is végezzen;
4. sürgeti a Bizottságot, hogy kövessen ambiciózus megközelítést az egyszerűsítés terén, és a jogalkotásban törekedjen az „egy be, egy ki” elv alkalmazására; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék az eljárásokat, és hajtsák végre az „egyszeri adatszolgáltatás” és az „alapértelmezésben digitális” elvet, megkönnyítve ezáltal a kkv-k számára az adminisztratív folyamatokat és csökkentve a bürokráciát;
5. hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a túlzott bürokráciát és a túlszabályozást, valamint minimalizálni kell a kkv-k szabályozási terheit, miközben a különböző területeken a legmagasabb szintű normákat kell fenntartani;
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megfelelés megkönnyítése érdekében a jogalkotási javaslatokban egyszerűsített követelményeket vezessenek be a kkv-k számára; kéri, hogy a másodlagos jogszabályok előkészítése során a Bizottság és a Parlament rendszeresen működjön együtt, ami biztosítaná a kkv-k igényeinek figyelembevételét;
7. hangsúlyozza a kkv-k munkavállalóinak készségfejlesztése, továbbképzése és átképzése fontosságát; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy törekedjenek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés javítására; kéri, hogy az Európai Szociális Alap Plusz, a Méltányos Átállást Támogató Alap és az európai készségfejlesztési program megfelelően kezelje a kkv-k sajátos szükségleteit;
8. kiemeli a hatékony egységes tőkepiac fontosságát az EU azonnali és hosszú távú kihívásainak kezeléséhez szükséges források mozgósítása, és ezáltal az uniós gazdaság ellenálló képességének javítása érdekében; hangsúlyozza különösen, hogy a tőkepiaci unió javítja a kkv-k finanszírozáshoz jutási lehetőségeit, és ezáltal hozzájárul az uniós kkv-stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;
9. üdvözli az annak biztosítására irányuló közelmúltbeli jogalkotási javaslatokat, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások piaca továbbra is megfeleljen a célnak, és képes legyen alkalmazkodni a folyamatban lévő digitális átalakuláshoz; úgy véli, hogy az integrált uniós pénzforgalmi piacnak lehetővé kell tennie a polgárok és a vállalkozások számára, hogy a határokon átnyúló fizetéseket ugyanolyan könnyen és biztonságosan teljesíthessék, mint saját országukban;
10. hangsúlyozza a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelv időben történő elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy a kkv-k számára kiszámítható jogi keretet biztosítsanak a fizetési késedelmek kezelésére; megjegyzi, hogy a késedelmes fizetések továbbra is komoly veszélyt jelentenek a kkv-k túlélésére, különösen a jelenlegi magas infláció és megnövekedett energiaköltségek közepette;
11. további ösztönzőket szorgalmaz a kkv-k Horizont Európa finanszírozási felhívásokban való részvételének ösztönzése érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európai Innovációs Tanács egyedülálló európai finanszírozási program az európai induló vállalkozások és kkv-k növekedésének és méretnövelésének támogatására;
12. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-kat bevonják a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terven belüli célzott programokba és erőforrásokba, különösen a tiszta technológiák fejlesztésébe;
13. kéri, hogy az innovációs tevékenységek ösztönzése érdekében a Bizottság által javasolt valamennyi új és felülvizsgált jogi aktusra alkalmazzák az innováció elvét; emlékeztet arra, hogy az innováció elve magában foglalja, hogy a Bizottság elemezze az új javasolt jogi aktusoknak az innovációk fejlesztésére és piaci alkalmazásig való eljuttatására gyakorolt lehetséges negatív hatását;
14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] HL L 48., 2011.2.23., 1. o.