ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatékonyságáról
6.11.2023 - (2023/2905(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Anna Fotyga, Angel Dzhambazki, Witold Jan Waszczykowski, Kosma Złotowski, Jadwiga Wiśniewska, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Elżbieta Rafalska, Jacek Saryusz‑Wolski, Adam Bielan, Eugen Jurzyca, Assita Kanko, Cristian Terheş, Joachim Stanisław Brudziński, Alexandr Vondra, Veronika Vrecionová, Anna Zalewska, Hermann Tertsch
Az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0453/2023
B9‑0457/2023
Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatékonyságáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra[1], valamint az ahhoz kapcsolódó, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Oroszországi Föderáció Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor aktív támogatásával folytatja Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborúját, amely már 2014-ben kezdődött a Krím-félsziget, valamint a donyecki és luhanszki régió egyes részeinek megszállásával, de amely 2022. február 24-én a második világháború vége óta az európai kontinens legnagyobb katonai konfliktusává eszkalálódott;
B. mivel az Oroszországi Föderációval szembeni korábbi politikák nem tudták letörni birodalmi törekvéseit, és csak egyre pusztítóbb agresszív háborúkat eredményeztek, így ha ez a konfliktus nem Ukrajna győzelmével zárulna, az elviselhetetlen következményekkel járna a nemzetközi béke, az emberi jogok és a demokrácia szempontjából;
C. mivel az együttműködés leállítására irányuló felszólítások ellenére az EU és egyes tagállamai számos területen, különösen az energiaügy területén, de az űrágazatban, sőt katonai téren is 2014 után is folytatták az Oroszországi Föderációval való szoros együttműködés politikáját; mivel az európai vállalatok, például a Siemens, valamint a Kercsi-szorosi híd megépítésében részt vevő vállalatok súlyosan megsértették az uniós szankciókat, és hozzájárultak Oroszország képességeinek növeléséhez és további agresszió lehetővé tételéhez; mivel az ilyen botrányos eseteket a médiafigyelem ellenére sem vizsgálták ki megfelelően és nem vonták büntetőeljárás alá, ami visszatartó hatást gyakorolna más vállalatokra;
D. mivel az EU 11 szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben annak érdekében, hogy gyengítse katonai kapacitását, és akadályozza, hogy teljes körű háborút folytasson; mivel ezek közé tartoznak a több mint 1800 személlyel szembeni személyes szankciók, a 10 vezető orosz pénzügyi intézménynek – köztük Oroszország legnagyobb bankjának, a Sberbanknak – a SWIFT nemzetközi pénzügyi üzenetküldő rendszeréről való lekapcsolása, a kettős felhasználású termékek és/vagy technológiák, drónmotorok, fegyverek, polgári lőfegyverek, lőszerek, katonai járművek és félkatonai felszerelések Oroszországba irányuló exportjának (és Oroszországon keresztül történő szállításának) tilalma, az uniós légtér, a tengeri kikötők és utak orosz légi járművek, hajók és fuvarozók előtti lezárása, az orosz nyersolaj és kőolajtermékek harmadik országokba irányuló exportjára vonatkozó árplafon, valamint a tengeri szállítás biztosításának tilalma; mivel bár ezek a szankciók bizonyos mértékig aláásták a Kreml azon képességét, hogy provokáció nélkül indított háborúját finanszírozza, azokat olyan egyéb erőfeszítéseknek kell kísérniük, mint például az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatás;
E. mivel becslések szerint az EU-nak sikerült befagyasztania 300 milliárd eurót Oroszország központi banki tartalékaiból és 19 milliárd eurót az orosz oligarchák pénzéből, míg az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek több mint 58 milliárd USD értékű olyan eszközt blokkoltak vagy foglaltak le, melyek a szankciókkal sújtott orosz személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álltak;
F. mivel az agresszióra válaszul számos nemzetközi vállalat úgy döntött, hogy elhagyja az orosz piacot, ugyanakkor jelentős számú, az EU-ban és a G7-országokban – különösen Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Szlovéniában, Ausztriában és Spanyolországban – székhellyel rendelkező vállalat továbbra is működik és beruház Oroszországban, ezáltal támogatva Oroszország háborús gazdaságát;
G. mivel Oroszország rá van utalva olyan harmadik országbeli személyekre és szervezetekre, akik készek arra, hogy a hadsereg számára utánpótlást biztosítsanak, és hogy lehetővé tegyék számára, hogy folytassa az Ukrajna elleni gyalázatos háborúját; mivel hiteles jelentések szerint folytatódik a fegyverek és katonai felszerelések szállítása, nemcsak Észak-Koreából és Iránból, hanem egyre inkább Kínából is;
H. mivel kilenc évvel Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta a Raiffeisen, a Putyin-rezsim alatt a mai napig működő legnagyobb nyugati hitelező nyereségének közel fele orosz műveleteiből származik, 2022-ben pedig jelentős nyereségnövekedést ért el annak ellenére, hogy felszólították az országban zajló üzleti tevékenységének csökkentésére;
I. mivel Oroszországnak a szankciók kikerülésére szolgáló rendszerei egyre fejlettebbek, különösen a háború finanszírozásának fő forrását jelentő olaj értékesítése tekintetében;
J. mivel az uniós országok 2023 januárja és szeptembere között nagyjából ugyanannyi orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importáltak, mint az előző év azonos időszakában, és egyesek 40–50%-kal növelték LNG-importjukat, míg a Technip és a Linde német vállalatok döntő szerepet játszottak az Egyesült Államok szankciórendszerébe nemrég felvett „Arctic LNG 2” projekt Oroszországban zajló fejlesztésében;
K. mivel Oroszország úgynevezett sötét olajszállító tartályhajóflottát hozott létre, amely nyugati biztosítás és egyéb szolgáltatások nélkül képes működni az EU által bevezetett olajplafon megkerülése érdekében;
L. mivel Oroszország az űrprogramját (ROSCOSMOS) polgári és katonai alkalmazású technológiák beszerzésének eszközeként használva képes a ballisztikus és cirkálórakéták gyártásához szükséges számítógépes alkatrészek jelentős részét beszerezni;
M. mivel számos vállalat – többek között Szerbiában, Örményországban, Kazahsztánban, Törökországban, Indiában és Kínában – kész jelentős kockázatot vállalni az uniós szankciók által tiltott áruk iránti orosz közbeszerzési kereslet kielégítése érdekében;
N. mivel Oroszország alternatív útvonalakat alakított ki a kettős felhasználású termékek behozatalára, főként Kínán, Törökországon, Cipruson és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, amelyek a külföldi gyártású technológiák és felszerelések Oroszországba történő kivitelének, újrakivitelének és átrakodásának csomópontjaivá váltak; mivel az ilyen behozatal mennyisége már meghaladta a háború előtti szintet; mivel például a mikroprocesszorok és/vagy félvezetők Oroszország általi behozatala a 2021. évi 1,82 milliárd USD-ről 2022-ben (éves tekintetben) 2,45 milliárd USD-re nőtt;
O. mivel egyes források szerint Oroszország 2022-ben pilóta nélküli légi járműveket importált Kínából, Hongkongból, Indiából, Törökországból, valamint uniós országokból, nevezetesen Hollandiából és Németországból;
P. mivel az orosz gabonakereskedelemre vonatkozó szankciók hiányában a Kreml arra használta a fekete-tengeri gabonablokádot, hogy agresszív módon kiűzze Ukrajnát hagyományos piacairól és bővítse saját exportját, és továbbra is exportálja az Ukrajna megszállt területeiről ellopott gabonát;
1. megismétli, hogy szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, és megerősíti, hogy az EU politikai állaspontja az, hogy Ukrajnának győznie kell az invázióval szemben, és helyre kell állítani nemzetközileg elismert 1991-es határait; megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni illegális, provokáció nélkül indított és indokolhatatlan agresszív háborúját;
2. követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői hagyjanak fel minden katonai akcióval, különösen a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni népirtást megvalósító támadásokkal, valamint az ukrán gyermekeknek az Oroszországi Föderációba és Belaruszba történő erőszakos átszállításával, és hogy Oroszország teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről az összes katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést;
3. üdvözli az Egyesült Államok által 2023. november 2-án bejelentett legutóbbi szankciócsomagot, és felszólít azon korlátozó intézkedések szoros összehangolására, amelyek célja, hogy csökkentsék Oroszország kapacitását agressziójának folytatására;
4. felszólít egy új uniós szankciócsomag gyors előkészítésére és végrehajtására, amely megerősítené és biztosítaná a már meglévő korlátozó intézkedések nagyobb hatékonyságát, és megnehezítené Oroszország és a harmadik országok számára ezen intézkedések megkerülését, különösen azáltal, hogy:
a. az orosz katonai ellátási lánc minden láncszemének megzavarását célzó intézkedéseket vezetnek be, valamint célba veszik az Oroszország háborús erőfeszítéseinek többek között drónok és rakéták gyártása révén történő támogatására törekvő külső szereplőket;
b. további intézkedéseket vezetnek be befolyásos orosz üzleti szereplőkkel – köztük az uniós piacokon még jelen lévő orosz vállalatokkal, például a Lukoillal – szemben, csökkentik az EU és Moszkva közötti, nukleáris fűtőanyagokkal kapcsolatos együttműködést, és a szankciórendszer hatályát kiterjesztik a Roszatomra, az orosz állami atomenergetikai vállalatra;
c. betiltják az orosz gyémántok behozatalát és szankcionálják az állami tulajdonban lévő Alrosa vállalatot, valamint széles körben bevezetnek a gyémántok eredetének új technológiákon alapuló nyomon követésére szolgáló rendszereket;
d. megerősítik az olajárplafon végrehajtását és az árplafon betartását, különösen annak előírásával, hogy az orosz olajszállítmányokra vonatkozó árigazolásokat csak a jóváhagyott kereskedők engedélyezőlistája alapján lehessen kiállítani, valamint annak előírásával, hogy az európai felségvizeken áthaladó valamennyi tartályhajónak igazolnia kell, hogy rendelkezik megfelelő olajszennyezési biztosítással;
e. teljes körű szankciókat szabnak ki valamennyi orosz olaj- és gázipari vállalatra, többek között a Gazpromra, a Gazpromneftre, a Rosneftre, a Surgutneftegasra, a Lukoilra, a Tatneftre, a Transneftre, a Siburra, a Zarubezhneftra és a Novatekre;
f. teljes körű szankciókat szabnak ki a Gazprombankra, amely korábban mentesült a szankciók alól az energiakereskedelem megkönnyítése érdekében;
g. teljes körű adót vetnek ki az Oroszországban maradó nyugati olaj- és gázipari vállalatokra;
h. teljes körűen betiltják az Oroszországból származó LNG-behozatalt, valamint az LNG-ágazat fejlesztésére és támogatására irányuló bármilyen technológiai együttműködést;
i. korlátozzák az információs és kommunikációs technológiákhoz (ikt) való hozzáférést és azok jövőbeli fejlesztését, beleértve a felhőalapú szolgáltatások karbantartásának tilalmát, valamint kiterjesztik a szankciókat azon szervezetekre és személyekre, amelyek/akik Oroszország számára fejlett technológiákat finanszíroznak, kutatnak, fejlesztenek vagy exportálnak;
j. akadályozzák a nyugati kőolaj-szolgáltatásokhoz (OFS) való orosz hozzáférést;
k. szankcionálják az orosz kőolajszolgáltató vállalkozásokat;
l. együttműködnek az OPEC+-országokkal annak megakadályozása érdekében, hogy az orosz gazdaságot fellendítse az olajexportból származó nyereség;
m. korlátozzák a kettős felhasználású termékek kivitelét azáltal, hogy harmonizálják a „kettős felhasználásúnak” minősülő áruk fogalommeghatározásait, és a joghatóságokban mindenütt következetesen alkalmazzák a korlátozásokat;
n. szigorúbb exportengedélyezési eljárást és fokozott végrehajtási kapacitást alkalmaznak, különös tekintettel a szankciók hatálya alá tartozó azon termékekre, amelyeket olyan közvetítőknek és országoknak értékesítenek, amelyek szorosan kapcsolódnak Oroszországhoz, és amelyek az orosz vállalatok közvetítőiként járhatnak el;
o. megszüntetik vagy felfüggesztik Oroszország tagságát a nemzetközi szervezetekben – többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Kereskedelmi Világszervezetben, a Vámigazgatások Világszervezetében és a Nemzetközi Valutaalapban –, valamint megakadályozzák Oroszország sport- és kulturális eseményeken való részvételét;
p. másodlagos szankciókat szabnak ki azon harmadik országbeli vállalatokra, amelyek Oroszországot katonai és kettős felhasználású termékekkel látják el;
q. haladéktalanul leállítják az űrprogrammal kapcsolatos, Oroszországgal folytatott együttműködést és az e programhoz kapcsolódó anyagok biztosítását;
r. teljes körű szankciókat szabnak ki Oroszország 10 legnagyobb bankjára, a Sberbankra, a VTB Bankra, a Gazprombankra, az Alfa-Bankra, a Rosselkhozbankra (az Orosz Mezőgazdasági Bank), a Moszkvai Hitelbankra, a Bank Otkritie-ra, a VEB-re, a Promsvyazbankra és a Sovcombankra;
s. határidőket állapítanak meg a fennmaradó külföldi bankok, különösen a Raiffeisen, az Oroszországban még mindig működő legnagyobb nyugati bank orosz piacról való kilépésére, és a kiskapuk megszüntetése érdekében másodlagos szankciókat helyeznek kilátásba a harmadik országbeli intézményekkel szemben;
t. felveszik a kapcsolatot azokkal a kulcsfontosságú vállalatokkal, amelyek továbbra is exportálnak árukat Oroszországba, és tájékoztatják a közvéleményt ezen áruk Ukrajna elleni háborúban való felhasználásáról annak érdekében, hogy ösztönözzék e vállalatokat a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó modelljeiknek való megfelelésre, és arra, hogy proaktív intézkedéseket hajtsanak végre a technológiatranszferek megállítása érdekében;
u. szankcionálják azokat a közvetítőként eljáró harmadik feleket és vállalatokat, amelyeket a jelenlegi szankciórendszer megkerülésére használnak;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos nyugati vállalat úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja üzleti kapcsolatát az Oroszországi Föderációval, ami megkérdőjelezi kormányaik hajlandóságát arra, hogy elszakadjanak a diktatórikus agresszor rezsim gazdaságától; felhívja azokat, akik eddig a vállalati társadalmi felelősségvállalással és a közerkölccsel szemben a profitot választották, hogy hagyják el az orosz piacot, és éljenek inkább azzal a lehetőséggel, hogy részt vesznek Ukrajna helyreállítási és újjáépítési tervében, amely a legnagyobb beruházási projekt lesz Európában;
6. felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki és büntessék meg a legnyilvánvalóbb jogsértéseket, például a Siemens által elkövetett jogsértést, amikor a megszállt Krímbe turbinákat szállított, valamint a Kercsi-szorosi híd megépítésében részt vevő vállalatokat; hangsúlyozza, hogy az uniós szankciókat megsértő vállalatokat ki kell zárni minden uniós alapból, teljes mértékben együtt kell működniük a vizsgálatban és orvosolniuk kell a helyzetet;
7. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szorosabban működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz szankciók további kijátszását és az exportellenőrzés megsértését joghatóságukon keresztül; felszólít továbbá a demokratikus partnerekkel, különösen a G7-ekkel való további koordinációra, és üdvözli a közelmúltban bevezetett amerikai szankciókat, amelyek célja, hogy megzavarják Oroszország kiemelt fontosságú termékekkel kapcsolatos ellátási láncát;
8. felhívja a tagállamokat és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy gyakoroljanak nyomást a harmadik országokra, különösen azokra, amelyek az uniós tagságra vagy az EU-val való szorosabb kapcsolatokra törekszenek, hogy ne nyújtsanak segítséget Oroszországnak az uniós szankciók megkerülésében, és gyakoroljanak nyomást vállalkozásaikra és vállalataikra, hogy hagyjanak fel az Oroszországi Föderációval való együttműködéssel;
9. hangsúlyozza, hogy Belarusznak is alkalmaznia kell ezeket a korlátozó intézkedéseket; megjegyzi, hogy az erre irányuló számos felhívás ellenére Belarusz nem alkalmazta a Moszkvával szemben kiszabott szankciókat, elfogadhatatlan erőszakot alkalmaz belarusz állampolgárokkal szemben, együttműködik Oroszországgal az Ukrajna elleni agresszióban, és Oroszországgal együtt politikai célokból, fegyverként használja fel a migrációt, és hibrid fellépéseket hajt végre az Európai Unió ellen;
10. ismételten hangot ad szilárd meggyőződésének, hogy Oroszországnak kell fedeznie az Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos kiadásokat, mivel az agresszió elkövetőjének fizetnie kell a háborús bűnökért, és kártérítést kell nyújtania minden kárért; e tekintetben megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy vállaljanak vezető szerepet egy olyan többoldalú mechanizmus előkészítésében, amely az orosz kártérítések Ukrajna számára történő kifizetésének felügyeletére, végrehajtására és folyósítására szolgál, és amely lehetővé teszi az orosz invázió miatt befagyasztott pénzeszközök és vagyoni eszközök e célra történő felhasználását;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] HL L 161., 2014.5.29., 3. o.