ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 30 éves koppenhágai kritériumokról és az EU bővítési politikájának továbblendítéséről
8.12.2023 - (2023/2987(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Dacian Cioloş, Dacian Cioloş, Petras Auštrevičius, Nicola Beer, Bernard Guetta, Vlad Gheorghe, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Javier Nart, Dragoş Pîslaru, María Soraya Rodríguez Ramos, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0500/2023
B9‑0500/2023
Az Európai Parlament állásfoglalása a 30 éves koppenhágai kritériumokról és az EU bővítési politikájának továbblendítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Unió bővítéséről, a nyugat-balkáni országokról és Kelet-Európáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, 7. cikkére és 49. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli tiszteletben tartására, védelmére és előmozdítására vonatkozó cikkeire,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára,
– Tekintettel az Európai Tanács elnökségének 1993. június 21–22-i, koppenhágai következtetéseire, más néven a koppenhágai kritériumokra,
– tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a nyugat-balkáni régió országaival fenntartott kapcsolatokra vonatkozó egységes európai uniós stratégia kialakítása érdekében a feltételesség alkalmazásáról szóló, 1997. április 29–30-i következtetéseire,
– tekintettel az EU és a nyugat-balkáni országok közötti, Szalonikiben tartott 2003. június 21-i csúcstalálkozó során elfogadott, a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásának kilátásairól szóló nyilatkozatra,
– tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására[1],
– tekintettel a Szerződések módosítására irányuló európai parlamenti javaslatokról szóló, 2023. november 22-i jelentésére[2],
– tekintettel az Európai Tanács 2022. június 23–24-i, valamint 2023. június 29–30-i következtetéseire,
– tekintettel az EU 2016. évi globális stratégiájára, amely kimondja, hogy a hiteles bővítési politika stratégiai befektetést jelent Európa biztonsága és jóléte szempontjából, és már eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban háború sújtotta területek békében élhessenek,
– tekintettel az Európai Unió alapelveire, többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségre,
– tekintettel Ukrajna uniós tagság iránti, 2022. február 28-i kérelmére, valamint a tagjelölti státusz Európai Tanács általi, ezt követő, 2022. június 23-i megadására,
– tekintettel a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2023. november 8-i bizottsági közleményre (COM(2023)0690),
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a bővítés az egyik legsikeresebb uniós politika, amely stratégiai, jövőorientált geopolitikai befektetést jelent az európai kontinens békéjébe, biztonságába, stabilitásába, együttműködésébe és jólétébe;
B. mivel több mint 30 évvel ezelőtt, 1993. június 21–22-én az EU akkori tizenkét állam- és kormányfője Koppenhágában találkozott, és elfogadta az uniós tagság kritériumait, többek között a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogokra, a piacgazdaságra és az uniós vívmányok hatékony végrehajtására való képességre vonatkozóan;
C. mivel az Unió a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul, amelyek a koppenhágai kritériumok részét képezik, és amelyeket minden tagállamnak mindenkor tiszteletben kell tartania; mivel az uniós jogállamisági mechanizmust úgy alakították ki, hogy valamennyi tagállamban biztosítsa a jogállamiság hatékony és koherens védelmét;
D. mivel a bővítés mindenki számára előnyös folyamat, amely hatékonyan előmozdította az átfogó reformokat és elősegítette a demokratikus átalakulást a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban; mivel a korábbi bővítési fordulók sikeresen megerősítették az egységes piacot, előmozdították a gazdasági növekedést és növelték az EU globális befolyását;
E. mivel az EU-nak fontos tanulságokat kell levonnia a korábbi bővítésekből, amelyek rámutatnak a megerősített feltételesség, a reformok teljes körű végrehajtása, a hatékony ellenőrzési mechanizmusok, valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok uniós kül- és biztonságpolitikai célkitűzésekhez és fellépésekhez való teljes körű igazodásának szükségességére;
F. mivel az EU bővítése és elmélyítése párhuzamos folyamatok, és alapvető fontosságú, hogy kéz a kézben haladjanak; mivel az EU jelenlegi összetételében már szükség van az EU irányítási struktúráinak reformjára, többek között a döntéshozatali eljárások egyszerűsítésére, és ez a kibővített Európai Unió megfelelő és hatékony működésének szükséges előfeltétele; mivel a megreformált és jobban működő EU mind a jelenlegi, mind a jövőbeli tagállamok érdekét szolgálja;
G. mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja jelentősen megváltoztatta a geopolitikai környezetet, és új geostratégiai értelmet adott az Európai Unió bővítésének, tovább erősítve az EU bővítési politikájának fontosságát és sürgősségét, mivel az az európai kontinensen a béke, a biztonság, a stabilitás, az együttműködés és a demokratikus értékek védelmének és előmozdításának stratégiai eszköze;
H. mivel a bővítési politika hitelessége és hatékonysága a tagjelölt országok által tanúsított tényleges politikai akarattól és elkötelezettségtől, valamint az EU azon képességétől függ, hogy tisztességes, szigorú és átlátható csatlakozási folyamatot biztosítson, elismerve ugyanakkor az egyes tagjelölt országok egyedi körülményeit és egyéni fejlődését; mivel ennek ötvöznie kell az alapvető kérdésekre – a jogállamiságra, a demokratikus normákra, az alapvető jogokra és szabadságokra és a gazdasági reformokra –, valamint a kül- és biztonságpolitikai orientáció összehangolására helyezett erőteljes hangsúlyt a tagjelölt országok különböző uniós ágazatokba történő fokozatos bevezetésével annak érdekében, hogy a reformok lendülete megmaradjon, és a polgárok már korán láthassák a bővítés előnyeit; mivel a folyamat hitelességének megerősítése érdekében az előrelépés elmaradásának maga után kell vonnia a fokozatos és ágazati bevezetés visszafordíthatóságát;
I. mivel a csatlakozási tárgyalások során figyelembe kell venni az uniós politikák jövőjével kapcsolatos, folyamatban lévő gondolkodást annak érdekében, hogy a tagjelölt országok által végrehajtott reformok következetesek legyenek, és segítsék őket abban, hogy megfelelően felkészüljenek az uniós politikák hosszú távú perspektívájára;
J. mivel mind az uniós tagállamok, mind a tagjelölt országok polgáraival folytatott hatékony és állandó kommunikáció és a polgárokkal való kapcsolattartás elengedhetetlen ahhoz, hogy a közvélemény továbbra is támogassa a bővítési folyamatot;
K. mivel a tagjelölt országoknak az európai szakpolitikai keretbe való integrálása fokozná az EU azon képességét, hogy kezelje az olyan kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a kiberbiztonsági kockázatok és a közegészségügyi veszélyek;
1. határozott elkötelezettségét fejezi ki a bővítési politika iránt, amely Európában a béke, a biztonság, a stabilitás, az együttműködés és a közös értékek előmozdításának kulcsfontosságú eszköze, valamint a koppenhágai kritériumok iránt, amelyek az uniós tagság kulcsfontosságú kritériumai;
2. megerősíti elkötelezettségét a tagjelölt országok jövőbeli uniós tagsága mellett; úgy véli, hogy az EU bővítése geostratégiai befektetést jelentene egy egységes és erős Európába;
3. üdvözli a Bizottság 2023. évi bővítési csomagját és az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó pozitív bizottsági ajánlást; felszólítja az Európai Tanácsot, hogy kövesse a példát, és a 2023. decemberi ülésén határozzon a két országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről; üdvözli a tagjelölt országok hatóságainak reformmenetrendjük előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, és arra ösztönzi őket, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a Bizottság ajánlásaival összhangban előrelépés történjen az uniós tagság felé;
4. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a döntéshozatal megreformálásával – többek között a minősített többségi szavazás bevezetésével – és a tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan a teljes kibővített Unió hatékony működésének biztosításával erősítsék meg az EU cselekvési képességét annak érdekében, hogy az EU készen álljon arra, hogy észszerű időn belül befogadja az új tagokat; átfogó és inkluzív párbeszédre szólít fel az uniós tagállamok között a bővítést támogató és a vonakodó államok közötti eltérő nézetek rendezése érdekében, előmozdítva a konszenzust, amely elismeri mind a bővítés, mind a Szerződés reformjának szükségességét;
5. hangsúlyozza, hogy az EU-hoz való csatlakozásnak mindig érdemeken alapuló eljárásnak kell lennie, amelynek során minden kérelmezőt saját érdemei alapján értékelnek a koppenhágai – különösen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozó kritériumok – teljesítése tekintetében; hangsúlyozza, hogy abszolút prioritást élvez a továbbra is az uniós tagság egyik legfontosabb feltételét jelentő jogállamiság valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt országban való megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy az EU bővítése ne gyengítse, hanem erősítse az EU-t és egységes piacát;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a csatlakozási folyamat folyamatos hatékonyságát, méltányosságát és átláthatóságát, többek között a tagjelöltek által a koppenhágai kritériumok teljesítése terén elért előrehaladás értékelése során;
7. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós jogállamisági mechanizmus keretében hivatalosan értékelje a csatlakozásra váró országokat azért, hogy az előrehaladás tartós hiányának, a súlyos hiányosságoknak és a visszafejlődésnek a megakadályozása érdekében objektív és világos képet adjon a helyzetről; ismételten felszólítja ugyanakkor a Bizottságot, hogy hozzon létre közvetlen kapcsolatot más források mellett az éves jogállamisági jelentések és a jogállamisági feltételrendszer mechanizmusa között;
8. határozottan úgy véli, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok esetében alapvetően szükséges az EU kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseihez és fellépéséhez való igazodás; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy gyorsítsák fel azon országok integrációját, amelyek stratégiai irányultsága megfelel az EU-val kapcsolatos reformoknak, a demokratikus konszolidációnak, az alapvető értékeknek, valamint a kül- és biztonságpolitikához való igazodásnak, és amelyek szilárdan elkötelezettek mindezek iránt;
9. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan vegyenek részt a konfliktusmegoldásban és a jószomszédi kapcsolatok előmozdításában a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség régiójában, és továbbra is játsszanak proaktív szerepet a lezáratlan kétoldalú kérdések rendezésében és a tagjelölt országok közötti regionális együttműködés előmozdításában;
10. megismétli felhívását, amelyben innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas kölcsönhatást szorgalmaz az aktuális megállapodások, például a társulási megállapodások végrehajtása és a csatlakozási tárgyalási folyamat között, amely lehetővé teszi a tagjelölt országok fokozatos integrációját az EU egységes piacába egy kiemelt cselekvési terv és a vonatkozó ágazati programok alapján, valamint hozzáférést biztosít a megfelelő uniós forrásokhoz, lehetővé téve a tagjelölt országok polgárai számára, hogy már a folyamat során is élvezzék a csatlakozás előnyeit, ne csak annak lezárásakor; úgy véli, hogy az uniós alapokhoz és programokhoz való fokozatos hozzáférésnek visszafordíthatónak kell lennie abban az esetben, ha egy tagjelölt ország nem teljesíti kötelezettségvállalásait;
11. felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa ki a csatlakozási tárgyalásokat az uniós politikák folyamatban lévő megfontolásainak és hosszú távú reformkilátásainak figyelembevétele érdekében;
12. ösztönzi a Bizottságot, hogy a közös kihívások kezelése érdekében tárja fel a tagjelölt országokkal való együttműködés innovatív mechanizmusait, beleértve a közös beruházási kezdeményezéseket, a kutatási együttműködést és az oktatási csereprogramokat;
13. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy jelentősen fokozzák a nyilvánosság szerepvállalását és javítsák a stratégiai kommunikációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mind az uniós tagállamokban, mind a tagjelölt országokban tájékoztassák a polgárokat a bővítési politika előnyeiről és kihívásairól és bevonják őket; felhívja a csatlakozó országok hatóságait, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez;
14. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a demokratikus intézmények és értékek megerősítése érdekében továbbra is támogassák a médiaműveltséget és a média, valamint a civil társadalom függetlenségét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban, és támogassák őket az információmanipuláció és a rosszindulatú külföldi beavatkozás elleni küzdelemben;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a csatlakozó országok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL C 167., 2023.5.11., 105. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0427.