Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0098/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0098/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a jogállamiságról és a tömegtájékoztatás szabadságáról Görögországban

2.2.2024 - (2024/2502(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Cyrus Engerer, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Domènec Ruiz Devesa
az S&D képviselőcsoport nevében
Sophia in ’t Veld, Moritz Körner, Ramona Strugariu
a Renew képviselőcsoport nevében
Gwendoline Delbos‑Corfield, Petros Kokkalis, Saskia Bricmont
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Konstantinos Arvanitis, Elena Kountoura, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou
a The Left képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2024/2502(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0098/2024
Előterjesztett szövegek :
B9-0098/2024
Viták :
Elfogadott szövegek :

B9‑0098/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a jogállamiságról és a tömegtájékoztatás szabadságáról Görögországban

(2024/2502(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

 tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács nemzetközi emberi jogi szerződéseire,

 tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet)[1],

 tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (közös rendelkezésekről szóló rendelet)[2],

 tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2023. március 6–8-án Athénban (Görögország) a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó nyomonkövetési csoportjának kezdeményezésére tett látogatását követő jelentésére,

 tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben – különösen a 2021., a 2022. és a 2023. évi jelentéseiben – szereplő, Görögországról szóló országfejezetekre,

 tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának Görögország tárgyában hozott határozataira,

 tekintettel a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatával kapcsolatban az uniós jog alkalmazása során állítólagosan elkövetett jogsértésekre és hivatali visszásságokra vonatkozó vizsgálatról szóló jelentésre, valamint a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatával kapcsolatban az uniós jog alkalmazása során állítólagosan elkövetett jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálását követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett 2023. június 15-i ajánlására[3],

 tekintettel a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. szeptember 16-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0457),

 tekintettel a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló irányelvre irányuló, 2022. április 27-i javaslatra (COM(2022)0177),

 tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)[4],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke kimondja, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák;

B. mivel az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek való tagállami megfelelés a feltétele annak, hogy az adott tagállam a Szerződések alkalmazásából eredő valamennyi jogot élvezhesse, beleértve az uniós finanszírozáshoz való jogot is; mivel az EUSZ 7. cikke szerint az Unió értékelheti a 2. cikkben említett értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát;

C. mivel Görögországban az elmúlt években romlott a jogállamiság és a tömegtájékoztatás szabadsága; mivel ezt a helyzetet nem kezelték megfelelően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos kérdés merül fel;

D. mivel 2022-ben Görögország jogszabályt fogadott el, amelynek célja a média tulajdonviszonyainak átláthatóbbá tétele, valamint a nyomtatott média és az elektronikus sajtó nyilvántartásainak létrehozása, kizárólag a bejegyzett vállalatokat feljogosítva az állami hirdetésekre[5],

E. mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek pártatlanul, átláthatóan és az irányelv céljaival összhangban gyakorolják a jogköreiket, különös tekintettel a médiapluralizmusra, a kulturális és nyelvi sokszínűségre, a fogyasztóvédelemre, az akadálymentességre, a megkülönböztetésmentességre, a belső piac megfelelő működésére és a tisztességes versenyre; mivel kimondja továbbá, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal és végrehajtási hatáskörökkel rendelkezzenek feladataik hatékony ellátásához;

F. mivel a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályban a társjogalkotók között létrejött megállapodás várhatóan fokozza az átláthatósági követelményeket a média közvetlen és közvetett tulajdonlása, az állami finanszírozású médiaorgánumok számára állami hirdetések formájában történő elosztása, valamint a közszolgálati média igazgatótanácsainak kinevezése és felmentése tekintetében; mivel a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály várhatóan erős biztosítékokat hoz létre az újságírók és a médiaorgánumok szerkesztői csoportjainak indokolatlan megfigyelése ellen;

G. mivel az Európa Tanács újságírók biztonságával foglalkozó platformja 2023 végéig két büntetlenül maradt gyilkosságot, kilenc aktív riasztást és két további, megválaszolatlan riasztást azonosított;

H. mivel a Riporterek Határok Nélkül 2023. évi sajtószabadság-indexében Görögország minden uniós ország közül a legalacsonyabb – a 107. helyen – szerepel;

I. mivel a tömegtájékoztatás szabadsága, sokszínűsége, valamint az újságírók függetlensége és biztonsága a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog alapvető elemei, és elengedhetetlenek az EU és tagállamai demokratikus működéséhez, valamint a jogállamiság védelméhez, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is;

J. mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Görögország teljesíti az uniós finanszírozás mérföldköveit, mivel a nemzeti átláthatósági hatóság (NÁH) korrupcióellenes stratégiát fogadott el; mivel a NÁH nem rendelkezik a hatékony és független felügyelet gyakorlása terén elért eredményekkel; mivel úgy tűnik, hogy a Bizottság következtetése pusztán egy papíralapú stratégia elfogadásán alapul, nem pedig a hatékony gyakorlati intézkedéseken;

K. mivel a Transparency International 2023. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Görögország aggasztó hanyatlást mutatott a jogállamisággal kapcsolatos kérdések terén a 27 uniós tagállam között; mivel ez negatív fejlemény az ország korrupcióérzékelési indexének emelkedésében is tükröződik;

L. mivel az úgynevezett Petsas List botrányban 20 millió EUR állami forrást osztottak szét a médiaorgánumok között közegészségügyi kommunikációs kampányokra, többek között nem létező weboldalak és személyes blogok részére is; mivel bizonyos médiaorgánumokat indokolás nélkül és nem átlátható kritériumokkal zártak ki;

M. mivel a görög pénzügyőrség (SDOE) előzetes vizsgálata megállapította, hogy legalább 270 finanszírozott médiaorgánumot nem regisztráltak megfelelően és jogszerűen, és hogy az állami források vesztesége meghaladja a 3 millió EUR-t;

N. mivel a miniszterelnök unokaöccse – a miniszterelnöki hivatal korábbi főtitkára – 2022-ben több pert indított az EFSYN napilap, a Reporters United online oknyomozó platform és egyes újságírók ellen, valamint kérte egy olyan cikk eltávolítását, amely összefüggésbe hozta őt az Intellexa vállalatot érintő nemzeti kémszoftverbotránnyal, továbbá 550 000 EUR kártérítést kért; mivel a cikk többek között nyilvános felháborodást okozott, ami végül ahhoz vezetett, hogy lemondott a Miniszterelnöki Hivatal főtitkári tisztségéről; mivel azóta további részletek merültek fel a kémszoftverbotrányban játszott szerepéről; mivel a véleménynyilvánítás szabadságával és a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó számos nemzetközi szervezet elítélte a pert mint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pert, amelynek célja a kritikus tudósítások elfojtása;

O. mivel a görög Kommunikációbiztonsági és Magánéletvédelmi Hatóság (ADAE) nemrégiben közzétett 2022. évi éves jelentése feltárta, hogy a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat és a rendőrség különleges erőszakos bűncselekmények elleni küzdelemmel foglalkozó részlege nem jelentette időben az ADAE-nek a nemzetbiztonsági okokból folytatott kommunikációhoz való hozzáférés érdekében hozott büntetőeljárási végzések ezreit;

P. mivel az adóhatóságok 2023 decemberében túlzott, 435 000 EUR összegű bírságot szabtak ki a Documento News hetilapra; mivel a Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja elítélte ezt az intézkedést, és 2023. december 7-én megdöbbenését fejezte ki;

Q. mivel Panajóti Dimitrász emberi jogi aktivista és a görög Helsinki Figyelő (GHF) alapítója és vezetője ellen illegális kereskedelem miatt büntetőeljárás folyik annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy jogszerűen járt el annak érdekében, hogy humanitárius segítséget nyújtson a menedékkérőknek; mivel 2022 decemberében pénzbírságot szabtak ki rá, és megtiltották számára, hogy részt vegyen a GHF-ben; mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmának adott hangot az üggyel kapcsolatban; mivel a Pénzmosás Elleni Hatóság 2023 májusában elrendelte Dimitrász összes vagyonának befagyasztását; mivel Dimitrász 2023. május 31-én kijelentette, hogy csak a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre szánt uniós finanszírozásban részesült, és hogy a forrásokat csak erre a célra használták fel; mivel 16 humanitárius dolgozó és önkéntes közelmúltbeli felmentése azt mutatja, hogy a menedékkérőknek humanitárius segítséget nyújtó személyekkel szembeni büntetőjogi vádaknak nincs jogalapja;

R. mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet rendkívül fontos az uniós költségvetés védelme szempontjából;

S. mivel az Európai Ügyészség (EPPO) 2022. november 28-án vizsgálatot indított a vasúti biztonsági rendszerhez nyújtott 700 millió EUR összegű támogatással való visszaélés miatt; mivel azóta 23 személyt tartóztattak le a botrány kapcsán, kivéve a kormány (volt) minisztereit, akiket a büntetőeljárással szemben a görög parlamentnek a görög alkotmányra hivatkozó határozata véd;

T. mivel a görög kormány a görög rendőrség képviselőivel együtt megtagadta, hogy találkozzon a Parlament demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoportjának (DRFMG) küldöttségével annak hivatalos kiküldetése során; mivel a görög miniszterelnök másnap találkozott az Európai Néppárt helyi német küldöttségével; mivel a miniszterekkel vagy más magas szintű kormányzati képviselőkkel való találkozás megtagadása a DRFMG 2018. évi létrehozása óta példátlan a tényfeltáró missziók során;

U. mivel Görögország számos törvényt fogadott el az egyenlőség keretében, amelyek közül néhány jelentős kiskapukat tartalmaz; mivel a kiskorúak és más kiszolgáltatott személyek esetében az úgynevezett „átnevelési gyakorlatokat” tiltó görög törvény nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az „átnevelési gyakorlatokat” papok vagy más vallási és/vagy szellemi vezetők, vagy hivatalos képesítéssel nem rendelkező szakemberek végzik, valamint a beleegyezésüket adó felnőttek eseteire; mivel azok, akik ilyen gyakorlatokat folytatnak, csak akkor vonhatók felelősségre, ha a gyakorlatok végrehajtására pénzt fogadtak el; mivel 2023 nyarán jelentős felháborodást váltott ki az LMBTIQ+ közösségben egy kubai queer művész, Anna Hernández halála, akit otthonában szúrtak le, és akinek a nemét az első rendőrségi jelentések tévesen határozták meg;

V. mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2023. évi mutatójában Görögország 100 pontból 58 pontot ért el, és csak a 24. helyet foglalta el az EU-ban; mivel a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépéssel és a családon belüli erőszakkal foglalkozó szakértői csoport 2023. évi értékelése szerint Görögország jelenleg nem rendelkezik nemi erőszakkal foglalkozó válságközpontokkal és/vagy szexuális erőszakkal foglalkozó áldozatsegítő központokkal;

1. komoly aggodalmának ad hangot a Görögországban a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat fenyegető nagyon súlyos fenyegetések miatt; hangsúlyozza, hogy a fékek és ellensúlyok elengedhetetlenek a szilárd demokráciához, és aggodalommal állapítja meg, hogy ezek komoly nyomás alá kerültek;

2. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Görögországban a bűnüldözési és az igazságügyi hatóságok nem tudtak előrelépést elérni a Jéorjiosz Karaivaz görög újságíró 2021. április 9-i meggyilkolásával kapcsolatos nyomozásban; megjegyzi, hogy 2023 áprilisában két gyanúsítottat tartóztattak le, de máskülönben nem történt észlelhető tevékenység a rendőrségi nyomozás során; határozottan sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az alapos és hatékony nyomozás lefolytatása érdekében, és a gyilkosságban bármilyen mértékben részt vevő személyeket állítsák bíróság elé; sürgeti a hatóságokat, hogy kérjenek segítséget az Europoltól;

3. e gyilkosság mellett rendkívül aggasztónak tartja, hogy sok újságíró fizikai fenyegetésekkel, szóbeli támadásokkal – többek között magas rangú politikusok és miniszterek részéről –, a magánéletük kémszoftverek révén történő megsértésével és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szembesül; hangsúlyozza, hogy ez visszatartó hatást gyakorol rájuk; felszólít különösen az ilyen, közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek azonnali ejtésére; kitart amellett, hogy a kormány köteles megtenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az egyének, újságírók és más médiaszereplők ellen elkövetett bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák, valamint hogy biztonságos környezetet teremtsen valamennyi újságíró számára;

4. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendőri szervek számos esetben túlzott erőszakot alkalmaznak a kisebbségi csoportokkal és általában a békés tüntetőkkel szemben; felhívja a hatóságokat, hogy minden ilyen esetet teljeskörűen és függetlenül vizsgáljanak ki; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években három fiatal romát öltek meg Görögországban állítólagos rendőrségi erőszak során, valamint amiatt, hogy ezek alapos kivizsgálása nem történt meg; aggodalommal állapítja meg, hogy egyes esetekben a rendőrség a kriminalisztikai vizsgálat előtt megtisztította a bűncselekmény helyszínét; emlékeztet arra, hogy az illetékes bíróság annak ellenére mentett fel négy rendőrtisztet, akiknek 2022-ben részük volt Zak Kosztopulosz LMBTIQ+ aktivista halálában, hogy a felvételek szerint a rendőrség szükségtelen erőszakot alkalmazott;

5. felhívja a kormányt, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előírtaknak megfelelően biztosítsa az audiovizuális ágazat nemzeti szabályozó hatóságának teljes függetlenségét;

6. hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus veszélyben van, mivel az országban a médiatulajdon főként néhány oligarcha között oszlik meg, ami azt eredményezi, hogy bizonyos témákról – például a Tempi-völgyben történt vonatbalesetet megelőzően a vasúti biztonsági rendszerrel kapcsolatos aggályok – rendkívül kis mértékben tudósítanak; aggodalommal állapítja meg, hogy az állami támogatások médiaorgánumok közötti elosztása nem átlátható; tudomásul veszi a Bizottság azon következtetését, hogy a médiaszabályozók nem rendelkeznek erőforrásokkal; megkérdőjelezi a görög országos rádió‑ és televíziótestület objektivitását és függetlenségét, és aggodalmát fejezi ki a felügyeleti tanács 2023. szeptemberi hirtelen leváltása miatt; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a 2022. december 21-i 5005/2022. sz. új médiatörvény végrehajtását, különös tekintettel a média tulajdonviszonyainak átláthatóságára;

7. a megfigyelési technológiák, például a Predator kémszoftverek tiltott használatával kapcsolatban a következőkre szólít fel:

(a) intézményi és jogi biztosítékok, beleértve a hatékony előzetes és utólagos ellenőrzést, valamint a független felügyeleti mechanizmusokat, amelyeket sürgősen helyre kell állítani és meg kell erősíteni;

(b) minden olyan kiviteli engedély sürgős hatályon kívül helyezése[6], amely nincs teljes mértékben összhangban a kettős felhasználású termékekről szóló rendelettel, valamint a többek között Szudánba irányuló állítólagos illegális exportok kivizsgálása;

(c) annak garantálása, hogy a hatóságok szabadon és akadálytalanul kivizsgálhassák a kémszoftverek használatával kapcsolatos állításokat;

(d) annak a 2019. évi jogszabály-módosításnak a visszavonása, amely a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a miniszterelnök közvetlen ellenőrzése alá helyezte;

(e) a NÁH vezetésének függetlenségére vonatkozó garanciák;

(f) a kémszoftverekkel való állítólagos visszaélést követően sürgős rendőrségi nyomozás indítása, valamint a kémszoftver-fertőzésekhez köthető megbízottak, brókercégek és kémszoftver-forgalmazók fizikai bizonyítékainak lefoglalása;

(g) az Europol haladéktalan felkérése a nyomozásokban való részvételre; elítéli a „nemzetbiztonsági fenyegetés” kifejezés eszközként való, jogellenes felhasználását a politikai ellenfelek elfogadhatatlan lehallgatásának és megfigyelésének indokaként, többek között Jórgosz Kírcosz európai parlamenti képviselő és Nikosz Androulakisz volt képviselő esetében; komoly aggodalmának ad hangot a miniszterelnöknek a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat felett gyakorolt befolyása miatt, amely hivatalának közvetlen hatáskörébe és felügyelete alá tartozik;

8. mély aggodalommal állapítja meg, hogy a független hatóságokra, például az ADAE-re és a görög adatvédelmi hatóságra egyre nagyobb nyomás nehezedik a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat törvénytelen lehallgatásával kapcsolatos munkájuk miatt; megjegyzi továbbá, hogy a görög parlament 2023-ban hirtelen leváltotta az ADAE igazgatótanácsi tagjait az ADAE azon határozatát megelőzően, amely szerint megbírságolta volna a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és közvetlenül azelőtt, hogy az ADAE és az adatvédelmi hatóság kulcsfontosságú lépésre szólítottak fel a kémszoftverbotrány kivizsgálása tekintetében;

9. felszólítja a görög kormányt, hogy sürgősen vonja vissza a 2472/1997. sz. törvény 826/145. sz. módosítását, amely megszüntette az ADAE azon lehetőségét, hogy értesítse a polgárokat a kommunikáció titkosságának feloldásáról, valamint hogy állítsa vissza az igazságszolgáltatás és az összes érintett felügyeleti szerv – például az ombudsman és az adatvédelmi hatóság – teljes függetlenségét annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi felügyeleti szerv teljes mértékben együttműködjön és hozzáférjen az információkhoz, és képes legyen teljes körű tájékoztatást nyújtani valamennyi áldozat számára;

10. aggodalmát fejezi ki a független állami szervek – például az ombudsman – tisztviselőinek alulfinanszírozottsága, létszámhiánya, hatáskör-korlátozása, átláthatatlan kinevezési eljárásai, zaklatása és megfélemlítése miatt, akiknek megbízatása és annak időtartama összhangban kell, hogy legyen a párizsi alapelvekkel és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó európai normákkal, a görög adatvédelmi hatósággal és az ADAE-vel; megjegyzi továbbá, hogy a Nemzeti Átláthatósági Ügynökség, amelynek létfontosságú szerepet kell játszania a hatóságok ellenőrzésében, nem tűnik hatékonynak, és aggályok merültek fel függetlenségével kapcsolatban; felhívja a görög kormányt, hogy a görög alkotmánnyal és az alkalmazandó nemzeti és uniós jogi követelményekkel összhangban biztosítsa a független felügyeleti szervek függetlenségét és működési autonómiáját, és javítsa az ajánlásoknak való megfelelést; rámutat arra, hogy a független felügyeleti szervek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos rendszeres nehézségek és késedelmek aláássák hatékonyságukat és tekintélyüket; rendkívül aggasztónak tartja, hogy 2023 szeptemberében hirtelen lecserélték az ADAE igazgatótanácsi tagjait és a közszolgálati műsorszolgáltató felügyeleti szervét, ahogy az ADAE és a görög adatvédelmi hatóság is kulcsfontosságú lépés megtételére szólított fel a kémszoftverek kivizsgálásában;

11. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vizsgálat de facto befejeződését fogja eredményezni, hogy a kémszoftverekkel kapcsolatos nyomozást egy másik ügyésznek adták át, miután a korábbi ügyészek kérték az ADAE-t, hogy ellenőrizzék, hogy a Predator kémszoftverek által célba vett 92 személyt (köztük a nemzeti parlamenti képviselőket és az európai parlamenti képviselőket, újságírókat és kormánytisztviselőket) a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat is megfigyelés alatt tartotta-e; megismétli arra irányuló felhívását, hogy vonják be az Europolt a nyomozásba;

12. határozottan elítéli a kormányt ellenőrző tisztviselők, például Eleni Touloupaki korábbi korrupcióellenes ügyész és Hrisztosz Rammos, az ADAE vezetője ellen alkalmazott megfélemlítést és zaklatást; megdöbbenésének ad hangot a Legfelsőbb Bíróság ügyészének beavatkozása és arra irányuló állítólagos kísérlete miatt, hogy leállítsa az ADAE-nek egy távközlési vállalathoz intézett 2022-es kérését, amely a megfigyelést elrendelő határozatok ellenőrzésére irányult;

13. súlyos aggodalommal hangsúlyozza, hogy a korrupció aláássa a közszolgáltatásokat és a közjavakat; hangsúlyozza, hogy a bírósági eljárások hossza – amelyet tovább súlyosbítanak a rendőrség egyes részeinek integritásával kapcsolatos kétségek, valamint a legmagasabb szinteken tapasztalható összeférhetetlenségek, beleértve a szervezett bűnözői csoportoknak a rendőrségbe történő állítólagos beépülését is – a büntetlenség kultúrájához vezet, ami a korrupció melegágya; hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak még nem sikerült meggyőző eredményeket felmutatniuk a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén, amelyek visszatartó erejű jogerős ítéletekhez vezetnének; felhívja a kormányt és a hatóságokat, hogy prioritásként orvosolják ezeket a problémákat;

14. felhívja a görög kormányt, hogy fogadjon el azonnali intézkedéseket és a szükséges reformokat annak érdekében, hogy javuljon a rendőrség kapacitása és átláthatósága a szervezett bűnözés eseteinek kivizsgálása terén, beleértve a szervezett bűnözés és a rendőrség közötti szoros kapcsolatokra utaló határozott jelek vizsgálatát a rendőrség sorain belül;

15. felhívja a kormányt, hogy maradéktalanul hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletét, és tegyen eleget a Bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedéseknek;

16. megjegyzi, hogy eddig nem hoztak intézkedéseket az igazságszolgáltatásnak a legfelsőbb bírói tisztségek, nevezetesen a bírák, az Államtanács, a Legfelsőbb Bíróság és a Számvevőszék elnöki és alelnöki tisztségére történő kinevezési eljárásban való részvétele tekintetében;

17. mélységes szomorúságának és sajnálatának ad hangot a 2023. június 14-i hajótörés során bekövetkezett tragikus halálesetek miatt, amikor egy halászhajó elsüllyedt a Jón-tengeren Pílosz (Messzénia, Görögország) partjainál, több mint 600 emberrel a fedélzetén; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az igazságügyi nyomozás terén nem történt előrelépés; üdvözli az európai ombudsman és a görög ombudsman által a katasztrófa kapcsán végzett vizsgálatokat; súlyos aggodalmának ad hangot a migránsokkal szembeni bánásmód miatt a külső határokon és belföldön, a nem uniós állampolgárokkal szembeni szisztematikus visszatoloncolásokat és erőszakot, önkényes fogva tartásukat és javaik ellopását követően; súlyos aggodalmát fejezi ki továbbá a befogadóállomásokon uralkodó körülmények miatt, különösen az egyének bűncselekményekkel szembeni védelme és az alapvető higiénés körülményekhez való hozzáférés tekintetében; úgy véli, hogy a migrációs és menekültügyi minisztérium alapjogi tisztviselőjének szélesebb körű és független megbízatásra van szüksége, hogy hatékonyan kivizsgálhassa a visszatoloncolásokat is; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a viselkedéselemzést alkalmazó határőrizeti rendszerek és azok uniós finanszírozásának az uniós jognak való megfelelését; elítéli, hogy a Bizottság drámai módon nem hajtja végre a befogadási feltételekre, a visszatoloncolásokra és az emberi jogokra vonatkozó uniós jogszabályokat, és úgy véli, hogy a kötelezettségszegési eljárások megfelelőbbek, mint a biztos dicsérete;

18. aggodalmát fejezi ki a civil társadalom elleni támadások és különösen a görög hatóságok által az emberi jogi aktivisták ellen elkövetett lejárató kampányok és bírósági zaklatás miatt; riasztónak tartja a humanitárius dolgozók és a migránsoknak és menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó személyek ellen a közelmúltban indított pereket; felhívja a görög hatóságokat, hogy haladéktalanul ejtsék az összes vádat, és biztosítsák, hogy a humanitárius dolgozók és önkéntesek biztonságos és szabad segítséget nyújthassanak;

19. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Tempi-völgyben történt vasúti katasztrófával kapcsolatos igazságügyi vizsgálatot gyorsan és átfogóan folytassák le, valamennyi érintett szereplőre kiterjedően, beleértve a felelős kormánytisztviselőket is; nem elégedett a görög parlament illetékes bizottsága által végzett ellenőrzéssel, mivel úgy tűnik, hogy az politikailag nem pártatlan, és vonakodik a kulcsfontosságú szakértők vallomástételre való felhívásától; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a görög parlament megtagadta, hogy az Európai Ügyészség kérésének megfelelően vizsgálatot folytasson le két korábbi közlekedési miniszterrel kapcsolatban[7];

20. aggodalmát fejezi ki a civil társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételének korlátozó szabályozási kerete miatt, különös tekintettel a migrációval és a társadalmi befogadással foglalkozó szervezetekre; sürgeti a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a migrációról tudósító nem kormányzati szervezetekkel és újságírókkal szemben bevezetett korlátozásokat, és prioritásként vizsgálja felül a jogszabályi keretet; kéri, hogy támogassa és erősítse meg az e kérdések nagyobb átláthatóságához hozzájáruló valamennyi kezdeményezést, például az Emberi Jogi Bizottság visszatoloncolásra vonatkozó jelentéstételi mechanizmusát;

21. megjegyzi, hogy Görögország jogi keretet hozott létre az egyenlő bánásmódra vonatkozóan, és pozitív lépéseket tett ennek érdekében, például létrehozta az új Emberi Jogi Bizottságot; aggodalmát fejezi ki azonban az LMBTIQ+-személyekre, a romákra és más kisebbségekre vonatkozó gyenge jogi keret és a velük szembeni megkülönböztetés miatt; felhívja a kormányt és az összes többi politikai erőt, hogy e tekintetben mutassanak vezető szerepet és mozdítsák elő a társadalmi változásokat, különös tekintettel a kapcsolati erőszakra, a rendőrségi erőszakra és a házassággal kapcsolatos esélyegyenlőségére, amelyről már évek óta folynak a tárgyalások;

22. elismeri a segélyvonalak és a kapcsolati erőszak kezelésére szakosodott rendőri szolgálatok meglétét, ugyanakkor sürgeti a kormányt, hogy hozzon létre a nemi erőszakkal foglalkozó átfogó válságközpontokat, és biztosítsa, hogy a szexuális erőszak áldozatai azonnal hozzáférjenek az orvosi ellátáshoz, a traumatámogatáshoz, a kriminalisztikai vizsgálatokhoz és a pszichológiai támogatáshoz; felszólítja a kormányt, hogy a nőgyilkosságot tegye önálló bűncselekménnyé;

23. üdvözli a beleegyezés nélküli műtétek betiltását, és felszólít az egészségügyi szakemberek megfelelő képzésére az interszexuális személyek megfelelő fogadása és ellátása érdekében;

24. üdvözli a görög parlamentben előterjesztett, az azonos neműek közötti házasságra vonatkozó törvényjavaslatot, és felszólít annak gyors elfogadására;

25. felhívja a kormányt, hogy valódi és érdemi konzultáció bevezetésével javítsa a jogalkotási folyamatot, és szüntesse meg a salátarendelet ellentmondásos gyakorlatát;

26. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a görög kormány és a rendőri hatóságok megtagadták, hogy találkozzanak az Európai Parlament képviselőivel annak 2022. áprilisi hivatalos kiküldetése során, és felszólítja a jelenlegi görög kormányt, hogy alakítson ki konstruktív párbeszédet házával;

27. felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek görögországi megsértésének kezelésére; felszólít különösen a Chartának való megfelelés értékelésére a vonatkozó uniós alapok végrehajtása során, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően; kéri, hogy a Bizottság a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján értékelje, hogy milyen következményekkel jár, ha az európai bíróságok nem hajtják végre a vonatkozó ítéleteket; emlékeztet arra, hogy pénzügyi intézkedések elfogadása esetén a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg ezektől a forrásoktól, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdése előírja, valamint meg kell találnia a módját annak biztosítására, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz, a vállalkozásokhoz, a regionális és helyi hatóságokhoz, a nem kormányzati szervezetekhez és más érdekelt felekhez, amennyiben a kormány nem működik együtt a jogállamiság hiányosságaival kapcsolatban, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira, a magas megélhetési költségekre és a szegénység fokozódására az országban;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

Utolsó frissítés: 2024. február 6.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat