Volledig verslag van de vergaderingen

Donderdag 10 juli 2025 - Straatsburg

4. Europees burgerinitiatief “Cohesiebeleid voor de gelijkheid van de regio’s en de duurzaamheid van de regionale culturen” (debat)

  Presidente. – L'ordine del giorno reca l'iniziativa dei cittadini europei "Politica di coesione per l'uguaglianza delle regioni e la sostenibilità delle culture regionali" (2025/2665(RSP)).

  Francesco Ventola, autore. – Signora Presidente, gentile Commissario, onorevoli colleghi, l'iniziativa dei cittadini europei è uno strumento straordinario che hanno i nostri concittadini per poter avanzare iniziative, proposte, idee e suggerimenti rispetto al percorso legislativo che compete alla Commissione e a noi.

Anche nell'ambito della politica di coesione, non più tardi del 31 marzo di quest'anno sono state depositate oltre 1 270 000 firme di cittadini dell'Unione europea, di otto Stati diversi, che hanno proposto una serie di iniziative riguardanti la possibilità che ci sia maggiore coesione nelle nostre regioni, che vengano eliminate o superate le differenze tra regione e regione, che vengano valorizzate anche le minoranze linguistiche e tutte le attività socio‑culturali identitarie di ogni singola regione.

Uno strumento – come dicevo prima – straordinario, perché rappresenta un po' uno dei pilastri della nostra Unione europea, perché consente ai cittadini di potersi esprimere.

A noi l'onere e l'onore di poter fare nostre queste iniziative.

Ebbene, il 25 giugno 2025 la commissione REGI, unitamente alle commissioni LIBE, CULT e PETI, ha avviato un percorso di confronto. Ci sono state diverse audizioni, alle quali hanno partecipato anche i membri della direzione. Sono venuti fuori tantissimi spunti molto interessanti, che credo possano sicuramente far bene e dare suggerimenti importanti alle nuove politiche di coesione.

Il dibattito di oggi ci offre un'altra occasione, quella non solo di poter ascoltare i commissari, di poter definire quelle che possono essere non voglio dire le conclusioni, ma sicuramente un dibattito proficuo che possa indicare la retta via per eliminare e favorire maggiori uguaglianze.

Eliminare le disuguaglianze tra le diverse regioni è uno degli obiettivi della politica di coesione, e io aggiungerei anche quello di creare le condizioni affinché tutti i cittadini siano portati a poter scegliere del proprio futuro, dove poter vivere e non essere costretti a dover abbandonare la propria terra natia.

Concludo: sicuramente è uno strumento straordinario di democrazia che rende ancora più importante la nostra Unione europea.

  Bogdan Rzońca, autor. – Pani Przewodnicząca! Z przyjemnością przyjęliśmy wszyscy informację o tym, że ponad 1,2 miliona Europejczyków poparło Europejską Inicjatywę Obywatelską. Ta inicjatywa wypływa z głębokiego przekonania, że Unia Europejska jest bardzo silna wtedy, kiedy jest różnorodna nie tylko pod względem narodów i języków, ale również regionów – regionów, ich kultur oraz specyfiki społeczno- gospodarczej. Zasada spójności terytorialnej została zapisana w Traktacie o funkcjonowaniu Unii Europejskiej. Jednakże różnice między regionami są nadal znaczne: nierówności gospodarcze, spadek liczby ludności, wyludnienie, ograniczony dostęp do usług publicznych czy erozja kultur lokalnych zagrażają spójności i jedności naszego wspólnego europejskiego projektu.

Inicjatywa ta wzywa Komisję do podjęcia konkretnych kroków, aby polityka regionalna skuteczniej promowała równość między regionami, w szczególności tymi borykającymi się z trudnościami strukturalnymi, w szczególności gwarantując sprawiedliwy dostęp do funduszy unijnych dla wszystkich regionów, zwłaszcza tych o szczególnych wyzwaniach kulturowych, geograficznych czy gospodarczych, uznając i chroniąc regionalne tożsamości i kulturowe regionalne tradycje jako żywe elementy dziedzictwa kulturowego i społecznego tkanki europejskiej. Promując także zrównoważony rozwój i samowystarczalność regionów poprzez wspieranie lokalnych gospodarek oraz ożywienie demograficzne. Wzmacniając zarządzanie regionów i udział obywateli w kształtowaniu projektów i strategii rozwoju finansowego w Unii Europejskiej.

Ta inicjatywa nie ma na celu podziału czy separacji. Wręcz przeciwnie – chodzi o wzmocnienie jedności przez sprawiedliwość, o umożliwienie wszystkim częściom Europy rozwoju i znaczącego wkładu w naszą wspólną przyszłość. Inicjatywa ta domaga się równości, a nie jednolitości w polityce unijnej. A polityka spójności powinna odzwierciedlać barwną mozaikę Unii Europejskiej.

  Hadja Lahbib, Member of the Commission. – Madam President, honourable Members, thank you for the opportunity to address you today.

Cultural and linguistic diversity, respect for the rights of people belonging to minorities: these are founding values of the European Union, as well as the value of participatory democracy. It is in this light that the Commission is carefully examining this citizens' initiative. Any action we take must be in line with the competences conferred by the Treaties, while matters outside those competences remain the responsibilities of the Member States. Within these limits and the framework set by the registration decision, the Commission is exploring if further measures are necessary to address the concerns raised by the initiative.

Cohesion policy is Europe's investment policy for regions, cities and rural areas to give Europeans the right to stay in the place they call home, ensuring access to job opportunities and public services and enhancing the quality of life for EU citizens. The European Regional Development Fund already invests around EUR 22 billion in inclusive growth and the integration of marginalised groups, together with EUR 2 billion from the European Social Fund Plus, which includes support for communities with specific linguistic and cultural characteristics. A further EUR 5.2 billion is being invested in culture and heritage initiatives.

In delivering these actions, cohesion policy follows the shared management principle, which gives Member States, regional and local authorities key roles in the design and implementation of cohesion policy programmes. One of our key principles is partnership, which requires the meaningful involvement of stakeholders, including civil society and organisations representing marginalised groups, throughout the programme lifecycle.

We also pay particular attention to the Charter of Fundamental Rights, including Article 21, which prohibits discrimination based on membership of a national minority. So cohesion policy already addresses many of the concerns raised by this initiative and, in fact, since this initiative was first discussed many years ago, we have strengthened provisions on non-discrimination. Our current legal framework requires compliance with the Charter of Fundamental Rights in the implementation of the funds. Effective mechanisms for compliance with the Charter are a precondition for funding, setting up appropriate measures to prevent discrimination at every stage of the programmes – in preparation, implementation, monitoring, reporting and evaluation. Furthermore, managing authorities must establish and apply transparent and non-discriminatory criteria and procedures for the selection of individual operations, with arrangements in place to ensure the effective examination of complaints.

In conclusion, we believe that these measures in place – including measures implemented since the citizens' initiative was introduced – go a large way to addressing these concerns. But the Commission is committed to the principles of non-discrimination and participatory democracy, so we are examining if further measures are necessary. We very much welcome the Parliament's input and support, of course.

  Iuliu Winkler, a PPE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt Elnök Asszony! Biztos Asszony! Teljes mértékben támogatom a „Kohéziós politika a Régiók egyenlőségéért” nevezetű európai polgári kezdeményezés céljait, és arra kérem Önöket is, tisztelt Kollegák, hogy hasonlóképpen tegyenek! Az európai polgári kezdeményezést azért hozta létre a Lisszaboni Szerződés, hogy segítsen közelebb hozni az embereket az Európai Unióhoz. Ma a hibrid háború és a félretájékoztatás korában erre igazán nagy szükség mutatkozik. Közelebb kell hozzuk a nemzeti kisebbségeket is az Unióhoz reájuk szabott eszközökkel, beleértve azokat az őshonos kisebbségeket is, amelyek tagjai nemzeti régiókban élnek. Emiatt csatlakozom a polgári kezdeményezés elindítóihoz, kérve az Európai Bizottságot arra, hogy indítson jogalkotási folyamatot, és keressen uniós hatáskörökön belüli megoldásokat.

Mivel a kohéziós politika célja a régiók közötti különbségeknek az enyhítése, az egyenlőtlenségek csökkentése. Ezért egy lehetséges megoldás az Interreg programok, különösen a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködési programok kiterjesztése a nemzeti régiókban élő helyi közösségek támogatására. A kohéziós politika alapelve, hogy senki nem maradhat le, és ez nemcsak a társadalmi csoportokra, hanem a sajátos történelmi örökséggel rendelkező régiókra is vonatkozik, tehát a nemzeti régiókra is alkalmazandó. Bízom benne, hogy az Európai Bizottság érdemben fog reagálni a polgári kezdeményezés elindítóinak javaslataira, és jogalkotási folyamat elindításával fog válaszolni azoknak az embereknek az elvárásaira, akik aláírásukkal támogatták a "Kohéziós politika, a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című kezdeményezést.

  Alex Agius Saliba, f'isem il-grupp S&D. – Sur President, kollegi, l-inizjattiva taċ-ċittadini Ewropej hija tfakkira b'saħħitha tar-rwol ċentrali li ċ-ċittadini għandu jkollhom fil-politika Ewropea. Fejn tidħol il-politika ta' koeżjoni, ir-rwol taċ-ċittadini tagħna li jiġu affettwati b'mod dirett, fl-aħħar mill-aħħar, fejn tidħol din il-politika, fejn jidħlu l-fondi indirizzati direttament lejn il-koeżjoni, hija kruċjali aktar minn qatt qabel.

U llum ħa nkun qiegħed nitkellem bħala rappreżentant ġej mill-iżgħar Stat Membru, Malta. Hu pajjiż li jaffaċċja diversi sfidi; sfidi ta’ insularità doppja, il-vulnerabilità demografika tagħna u l-aċċess mhux ugwali għal diversi opportunitajiet, b'mod ċentrali wkoll is-suq komuni Ewropew. U allura l-opportunitajiet u l-politika ta’ koeżjoni għal Stati Membri żgħar, Stati Membri insulari bħal Malta, huma kruċjali. Kruċjali sabiex jiġu protetti r-reġjuni tagħna b'karatteristiċi kulturali differenti, karatteristiċi lingwistiċi differenti, karatteristiċi etniċi li huma distinti.

U għalhekk l-iffinanzjar, ir-rispett lejn il-vuċijiet lokali u l-preservazzjoni tad-diversità rikka tal-Unjoni Ewropea għandha tibqa’ kruċjali, ċentrali fil-politika ta’ koeżjoni tagħna. Ejja nirrikonoxxu din l-inizjattiva bħala kontribut importanti lejn il-politika ta’ koeżjoni Ewropea, ġustizzja, dinjità, il-progress tanġibbli tar-reġjuni kollha, irrispettivament mid-daqs u mill-istatus tagħhom.

  Kinga Gál, a PfE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt Elnök Asszony, Biztos Asszony! Ez az európai polgári kezdeményezés szívügyem. Tizenkét éve követem figyelemmel küzdelmes alakulását, és ellentétben a biztos asszony által mondott szép szavakkal, gyakorlatilag a Bizottság mindent megtett, hogy ellehetetlenítse és akadályozza ezt a polgári kezdeményezést. Édesapám vidéke pedig épp egy olyan magyarlakta régió Romániában, amelynek szüksége lenne a kiemelt figyelemre. Ezek a régiók Európa-szerte ugyanazzal a problémával küzdenek: elvándorolni kényszerülnek a fiatalok, mert nem egyenlőek az esélyeik. Nincs egyértelmű jövőkép. kohéziós politikával és jogszabályalkotással a Bizottságnak meg lennének az eszközei, hogy támogassa e régiókban élő közösségek ügyét, a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió állampolgárt.

Sajnos a politikai akarat épp ezen közösségek esetében diszkriminatív módon mindig hiányzik, pedig konkrét helyzetekről és életekről van szó, nem elvont normaalkotásról. Konkrét cselekvésre van végre szükség. Előmozdítani ezen közösségek boldogulását szülőföldjükön, megőrizni a kulturális értékeket és hagyományokat. Olyan beruházásokat eszközölni, amelyekkel megelőzhetőek természeti katasztrófák, mint például a székelyföldi árvizek vagy a parajdi sóbánya esete. A bizottság ellenséges, megkülönböztető hozzáállása elfogadhatatlan. Most itt az idő, hogy végre cselekedjen, és több mint egymillió állampolgár kérését komolyan vegye!

  Antonella Sberna, a nome del gruppo ECR. – Signora Presidente, signora Commissaria, onorevoli colleghi, l'iniziativa dei cittadini europei, di cui discutiamo oggi, solleva un tema che migliaia di persone ci hanno portato all'attenzione con forza e convinzione: gli strumenti europei devono essere strutturati per servire di più e meglio i territori, con particolare riferimento anche alle aree interne.

La politica di coesione, ad esempio, dispone già oggi di strumenti importanti, quali il principio di partenariato, la clausola di non discriminazione e il sostegno al patrimonio culturale, tutti meccanismi che aiutano a custodire le identità culturali, linguistiche e storiche distintive. Tale politica, nel preservare la ricchezza delle nostre culture regionali, non è solo uno strumento economico, ma un impegno sociale e culturale, che mira a colmare i divari territoriali garantendo pari opportunità di sviluppo e qualità della vita.

Rafforzare gli strumenti esistenti, semplificare le procedure e valorizzare le diversità come risorsa significa costruire una coesione vera, concreta, decentrata e fondata sulla responsabilità condivisa.

Il lavoro che ci attende è vigilare affinché ci sia un'applicazione più omogenea ed efficace, affinché nessun territorio venga escluso o trascurato, poiché solo attraverso un equilibrio tra crescita economica sostenibile e rispetto delle specificità culturali potremo costruire un'Europa più equa, inclusiva e forte.

E il prossimo bilancio post‑2027 dovrà necessariamente tenere conto di queste esigenze, rendendo la coesione ancora più vicina ai cittadini e alle loro identità.

  Raquel García Hermida-Van Der Walle, namens de Renew-Fractie. – Voorzitter, commissaris, als Spanjaard van geboorte heb ik de transformerende kracht van het cohesiebeleid van onze Unie gezien en ervaren. Investeren in elke regio, zodat elke Europeaan een eerlijke kans heeft op een beter leven. Als Friezin door eigen keuze heb ik het belang ingezien van minderheidstalen voor je identiteit, voor je "mienskip".

Als overtuigd Europeaan ben ik ervan overtuigd dat we voor beide meer kunnen doen, dat we ons cohesiebeleid kunnen versterken, zodat Europeanen naast het recht om te verhuizen ook het recht krijgen om te blijven daar waar zij zich thuis voelen, en dat we de kwestie van minderheidstalen kunnen integreren in de wetgeving van de Europese Unie.

Lidstaten zouden niet langer de aanbevelingen van de Raad van Europa kunnen negeren als we de minderhedenverdragen in de Europese wetgeving zouden integreren. Dit initiatief laat zien dat onze burgers geven om cohesie en om de rechten van minderheden. Daarom roep ik de Commissie op om onze burgers serieus te nemen.

  Vladimir Prebilič, v imenu skupine Verts/ALE. – Gospa predsednica! Ta pobuda je namenjena zaščiti regionalnih identitet. A danes je pred nami bistveno pomembnejše vprašanje. Predsednica Komisije von der Leyen namerava bistveno zmanjšati sredstva za regije.

Kohezijska politika je ena največjih zgodb o uspehu Evropske unije, saj zmanjšuje neenakosti in spodbuja gospodarsko povezovanje. Kako lahko govorimo o solidarni Evropi, če otroci v nekaterih regijah še vedno nimajo osnovnega dostopa do interneta v šolah, medtem ko drugje uživajo vse prednosti digitalne dobe? To v praksi pomeni bistvo kohezije: enake možnosti za vse, ne glede na kraj bivanja.

Preusmeritev kohezijskih sredstev v obrambo ali druge prednostne naloge bi bila velika napaka. Ta sredstva so obljuba državljanom, da nobena regija ne bo ostala spregledana. Da bi to obljubo izpolnili, potrebujemo več in ne manj sredstev in več neposrednega sodelovanja regij in mest, saj prav oni najbolj poznajo potrebe prebivalcev.

  Siegbert Frank Droese, im Namen der ESN-Fraktion. – Frau Präsidentin, meine verehrten Kollegen! Europäische Bürgerinitiative: Das klingt zunächst gut. Aber was steckt dahinter, wer finanziert das? Bei den Themen geht es um Worte wie grün, nachhaltig – alles Instrumente aus dem woken Folterkeller. Und wer soll eigentlich 1 Million Unterschriften erreichen? Ich selber komme aus Sachsen – 4 Millionen Einwohner. 1 Million Unterschriften werden wir in Sachsen schwer erreichen können.

Und das Ziel: Gleichheit der Regionen. Wieder so ein Kampfbegriff. Und diese Regionen sollen Zugang zu EU-Fonds bekommen. Seit wann respektiert denn die Kommission nationale Unterschiede, ist die Frage, wo sie doch den EU-Einheitsstaat im Grunde will? Wir haben schon genug EU-Fonds, wo niemand weiß, wer das beantragt und wofür das Geld verwendet wird.

Ich hätte da einen besseren Vorschlag, meine Damen und Herren: Bürgerinitiative – direkte Wahl der Kommissionspräsidenten durch die Bürger. Lassen Sie uns heute die korrupte von der Leyen aus dem Amt werfen und morgen mit Direktwahl einer echten demokratischen Vertretung der Europäer beginnen.

  Gabriella Gerzsenyi (PPE). – Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Biztos Asszony! Tisztelt Képviselő Társak! Gyermekkoromban megtapasztaltam, milyen egy nemzet része lenni egy országhatáron kívüli régióban. Kárpátaljai magyarként láttam, milyen kihívásokkal kell szembenézni, ugyanakkor azt is, micsoda erőt ad a nemzeti közösség számára a közös nyelv, a kultúra és az összetartozás. A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést 1,4 millió uniós polgár írta alá. Ez az első lépés a sikerhez. Egyetértek az aláírókkal és az alapelvekkel. A kohéziós politika legfontosabb célja a regionális egyenlőtlenségek leküzdése, ezáltal valósul meg a „senkit nem hagyunk hátra” elv. A kezdeményezést tanulmányozva úgy látom, a nemzeti régiók megfelelő jogi elismerése jó lehetőséget teremthet ehhez.

Hiszem, hogy a kohéziós politika által a nemzeti régiók sokszínűsége erősödhet, kulturális és nyelvi sajátosságaik pedig kiteljesedhetnek. Az uniós támogatásoknak helyben kell hasznosulniuk, a közösségi összetartozást erősítve. Ez alól pedig a nemzeti régiók sem lehetnek kivételek. Biztosítani kell számukra az uniós forrásokhoz való egyenlő hozzáférést.

  Marcos Ros Sempere (S&D). – Señora presidenta, señora comisaria, la Unión Europea es la unión de nuestras culturas, un crisol de diferentes patrimonios que nos convierte en la tierra más rica del mundo.

Sin embargo, en las regiones más pequeñas el acervo cultural está en riesgo: tradiciones, rituales, lenguas, canciones... constituyen una parte de la inmensa riqueza cultural de la Unión Europea y no podemos consentir que se pierdan.

El mejor salvavidas para nuestras regiones es la política de cohesión; pero, comisaria, una política de cohesión que hoy, más que nunca, está en riesgo ante la propuesta del nuevo marco financiero. Necesitamos reforzar los fondos de la política de cohesión para proteger nuestro acervo cultural, que está en riesgo en muchas regiones. No podemos consentir que se pierda la política de cohesión y se diluya en un fondo único por Estado.

Las regiones y ciudades deben seguir siendo el eje central de una política de cohesión modernizada, descentralizada y adaptada a los nuevos retos de la Unión Europea; porque perder cultura es perder Unión Europea.

  André Rougé (PfE). – Madame la Présidente, Madame le Commissaire, chers collègues, adapter la politique de cohésion de l’Union européenne aux nouveaux défis du temps est une ambition légitime. Nous y sommes d’autant plus sensibles que nos régions ultrapériphériques – je veux bien sûr parler ici des outre-mer français – cumulent les handicaps de l’insularité et de l’éloignement. La richesse de leur patrimoine culturel, valeur ajoutée pour la France, demeure aussi par trop méconnue.

Parents pauvres de la politique de cohésion, ces régions doivent faire l’objet d’une meilleure attention. Des adaptations du cadre réglementaire, comme celles annoncées par le commissaire Fitto, vont dans le bon sens. Cependant, le principe de solidarité entre régions ne saurait se traduire éternellement par un transfert systématique des fonds des États contributeurs nets, comme la France, vers les mêmes bénéficiaires nets, au détriment de nos territoires en difficulté.

Quant à la conditionnalité liée à l’état de droit, qui punit les peuples par le gel des fonds pour des motifs idéologiques, elle constitue un détournement inacceptable de la vocation de la politique de cohésion, qui est de réduire les écarts de développement.

(L'orateur accepte une question carton bleu)

  Raquel García Hermida-Van Der Walle (Renew), blue-card question. – I will be speaking in English. Thank you, Madam President, and thank you, colleague, for your intervention. I appreciate your concern with cohesion policy and I really appreciate you mentioning the outermost regions, because the outermost regions are one of the most affected regions by climate change.

And as the group of the Patriots, it's very surprising to see that you're so interested in the well-being of the outermost regions, also in France, but not the well-being of outermost regions when it comes to protecting them from climate change, which the European Union is trying to do. So could you please explain how you see the difference there working?

  André Rougé (PfE), réponse carton bleu. – Madame, vous me voyez bien désolé, mais, en tant que citoyen français, je parle et comprends le français, et je n'ai pas compris votre question.

  Raquel García Hermida-Van Der Walle (Renew), blue-card question. – Thank you, Madam President, for giving me the opportunity to ask the colleague the same question. I asked you to put the thing on, but I will repeat.

I was very encouraged by your intervention, because I see that you do care a lot for our outermost regions and the role of the European Union in protecting our outermost regions, including the French outermost regions.

But I also see that climate change is one of the biggest threats to the well-being of outermost regions – also the French outermost regions. So I was very curious to understand, given your political grouping and what you are doing to fight our fight against climate change. Why do you want to protect them from a cohesion policy perspective, but you don't want the European Union to protect your outermost regions from a climate change perspective?

  André Rougé (PfE), réponse carton bleu. – Chère collègue, s’agissant de l’évolution climatique, vous me donnez l’occasion de parler de la spécificité des climats tropicaux, qui, le plus souvent, sont ceux des régions ultrapériphériques des outre-mer français, que ce soit dans l’océan Indien ou dans la Caraïbe. J’observe que les normes européennes ne sont pas du tout adaptées à ces climats, notamment pour ce qui est de l’agriculture ou de la pêche. Le commissaire Fitto a fait des annonces allant dans le bon sens à ce sujet, et je tiens à le remercier et à l’encourager.

  Guillaume Peltier (ECR). – Madame la Présidente, «culture régionale», cette triste expression qui traduit le froid mépris de Bruxelles pour ce que nous appelons, nous les peuples, l’«identité des nations».

Après des mois d’hiver dans les couloirs gris d’une institution déracinée, venez avec moi visiter les grandeurs de la France. Écoutez la petite fille Espérance qui vous conduit sur les chemins de notre apanage, par les pierres de saint Bernard à Vézelay, par les souvenirs de Jeanne d’Arc à Vaucouleurs, par la grand-route des cathédrales et des calvaires qui tissent le manteau éternel de la France. Vous y croiserez le Mont-Saint-Michel, les arènes de Nîmes, les hautes tuiles de mille couleurs des Hospices de Beaune, Notre-Dame ressuscitée ou encore le château des rois, à Chambord, bien sûr.

Vous communierez avec l’héritage de la France et de la seule Europe que nous aimons, celle de la civilisation. Vous verrez que tout se réconcilie et s’éclaire au-devant des trésors de nos pères. La France n’est pas une culture régionale, elle est la fille aînée de la beauté du monde!

  Joachim Streit (Renew). – Frau Präsidentin! Diese Bürgerinitiative bietet uns die Möglichkeit, die Schätze unserer Regionen, unser kulturelles und geographisches Erbe, ins Licht zu rücken. Denken Sie nur an die Weinstraße in der Pfalz, die Mosel, die Nahe, die Lahn-Region, den Westerwald und die Eifel und viele mehr – das sind unsere Schätze, die nachhaltige Reiseziele sind. Wir brauchen mehr davon. Wir brauchen andere von der EU unterstützte Reiseziele in Rheinland-Pfalz und in ganz Deutschland. Darin liegt unser ungenutztes touristisches Potenzial.

Es ist sicherlich nicht alles Gold, was glänzt, aber man muss das Quorum hier senken. Wir haben so viele Ziele, auf die wir stolz sein können. Mithilfe der EU werden wir diese Sterne glänzen lassen. Und als Freie Wähler in der künftigen Regierung von Rheinland-Pfalz werden wir einen Euro pro Übernachtung zusätzlich in das Marketing des Tourismus investieren. Denn Tourismus ist eine Leitökonomie des 21. Jahrhunderts.

  Kathleen Funchion (The Left). – A Uachtaráin, ba mhaith liom mo chomhghairdeachas a thabhairt dóibh siúd a thacaíonn leis an tionscnamh seo. Tá neart cainte ag an Aontas Eorpach faoin éagsúlacht, ach nuair a thagann sé go cearta teanga agus éagsúlacht teanga, tá muid an-lag go deo. Is é an cás in Éirinn go bhfuil ár dteanga náisiúnta mar theanga nach bhfuil in úsáid go forleathan de bharr thionchar an impiriúlachais. Is cosúil nach n-aithníonn an tAontas Eorpach ná rialtas na hÉireann go bhfuil tréithe speisialta ag na réigiúin seo, lena mbuntáistí agus a míbhuntáistí féin. Tá an tionscnamh seo tar éis aird a tharraingt ar réigiúin cosúil lenár nGaeltachtaí agus ba chóir ardmholadh a thabhairt dó. D'fhéadfadh maoiniú comhtháthaithe a bheith ina uirlis chun cumhacht a thabhairt dár bpobail Ghaeltachta chun todhchaí gheal a chinntiú. Tá súil agam go gcabhróidh an tionscnamh chun cur chuige nua a thosú, a thacaíonn lenár nGaeltachtaí agus lena láidreachtaí cultúrtha, agus na deiseanna eacnamaíocha atá ann dóibh.

  Volker Schnurrbusch (ESN). – Frau Präsidentin, meine Damen und Herren! Ich komme aus einer Region, in der nationale Minderheiten besonders geschützt sind. Ihre ethnische, kulturelle und sprachliche Eigenart ist es wert, erhalten zu werden. Sie gehören zu den 340 autochthonen Minderheiten mit 100 Millionen Menschen, die zur Kultur Europas beitragen. Sie stehen für echte Vielfalt und nicht irgendwelche absurden Umzüge unter der Regenbogenfahne. Die vorliegende Bürgerinitiative will, dass nationale Minderheiten in der Kohäsionspolitik besser berücksichtigt werden. Es ist eine Schande, dass diese Kommission eine ähnliche Bürgerinitiative vor vier Jahren abgelehnt hat. Ob es die ungarische Minderheit in Rumänien ist oder die deutschen Minderheiten in Schlesien, Südtirol oder Siebenbürgen – diese kulturellen Schätze müssen geschützt und gefördert werden. Ansonsten ist das Versprechen der EU, für gleiche Lebensverhältnisse zu sorgen, nicht mehr als bloßes Gerede. Übrigens: Das Land in Europa, das die Rechte der nationalen Minderheiten am meisten mit Füßen tritt, ist die Ukraine. Auch aus diesem Grund hat die Ukraine nichts in der EU zu suchen.

  Fidias Panayiotou (NI). – Madam President, the European Union wants to take money from its development funds and use it for war.

Yes, my friends, it's true: the European Union intends to take money from its cohesion policy, which accounts for 30 % of its total budget. This budget is meant for the development of Europe's poorest regions, but they will use part of it for defence, which essentially means war.

In fact, the reason why we are here today in the European Parliament debating it is because of an initiative signed by more than 1.2 million European citizens who have got together to give a clear message to us, the European politicians: they want our cohesion policy to focus on the development of our regions and the preservation of their culture.

But here comes the European Commission and, instead of listening to its citizens, it proposes to use its cohesion funds for re-armament and war. I will be very clear with my message: forget about using our money for warmongering, be more creative. Thank you, I love you all.

  Daniel Buda (PPE). – Doamnă președintă, stimați colegi, doamnă comisar, Uniunea Europeană s-a construit pe principiul solidarității și al egalității. Politica de coeziune este menită să reducă decalajele dintre regiuni pe baza nevoilor obiective, economice și sociale, și nicidecum pe alte criterii.

Am luat notă de această inițiativă și, respectând și susținând principiul diversității Europei, nu cred că fondurile europene pot fi alocate în funcție de criterii etnice sau identitare, deoarece acest lucru, în opinia mea, ar duce la o izolare a acestor regiuni. Europa înseamnă unitate în diversitate. Regiunile au nevoie de sprijin pentru a combate sărăcia, izolarea sau lipsa infrastructurii, indiferent de limbă sau religie. Politica de coeziune nu trebuie să fie transformată într-un instrument de fragmentare ori de creare a unor regiuni privilegiate, în care apartenența la o anumită minoritate să conteze mai mult decât nevoile reale ale populației.

Minoritățile naționale, fără discuție, au nevoie de un cadru legal care să permită păstrarea valorilor tradiționale, culturale și identitare. Și mă bucur că astăzi țara mea, România, este un exemplu de bune practici la nivel internațional. Învățământul garantat în limba minorităților naționale, accesul în forurile de decizie, inclusiv la nivel guvernamental, dar și regional sunt doar câteva exemple.

Înainte de toate însă, doamnă comisar, trebuie să spunem un lucru foarte clar. Avem nevoie de o politică de coeziune care să nu fie diluată în alte politici. Avem nevoie de o finanțare adecvată a acestei politici de coeziune, astfel încât să putem susține toate regiunile Uniunii Europene.

  Hannes Heide (S&D). – Frau Präsidentin, Frau Kommissarin! In Vielfalt geeint ist die Grundlage der Europäischen Union. So wie Kohäsion, also Zusammenhalt, das Herz der Europapolitik ist und auch bleiben muss. Sie darf sich nicht allein an wirtschaftlichen Kennzahlen orientieren, muss alle Bürgerinnen und Bürger erreichen und hat somit auch auf sprachliche, kulturelle und historische Besonderheiten einzugehen.

Diese Bürgerinitiative richtet den Blick auf Regionen mit historisch gewachsenen kulturellen, sprachlichen oder religiösen Identitäten mit wenig oder keiner ausreichenden politischen Vertretung oder administrativen Zuständigkeit. Zu Recht setzt sich die Bürgerinitiative für einen Zugang zu EU-Fördermitteln ein. Das aktuelle Eurobarometer bestätigt diesen Anspruch eindrucksvoll: 79 % der Bürgerinnen und Bürger, die von der EU geförderte Projekte kennen, erleben sie als positiv für ihre Region, und fast zwei Drittel fordern, dass EU-Investitionen in alle Regionen fließen sollen.

Das ist ein klarer Auftrag. Kohäsionspolitik muss gerecht, gezielt und sensibel kulturelle Vielfalt fördern und regionale Besonderheiten schützen.

  Rody Tolassy (PfE). – Madame la Présidente, chers collègues, la Commission européenne a une nouvelle fois démontré son incapacité à répondre aux besoins spécifiques des régions ultrapériphériques. Malgré les promesses de cohésion et d’égalité, les territoires d’outre-mer restent les oubliés de l’Europe. Les règles européennes, rigides et uniformes, ignorent nos réalités géographiques, économiques et culturelles. Où sont les adaptations concrètes des fonds structurels pour compenser leur éloignement? Où est le soutien spécifique pour préserver leur identité unique face à la mondialisation?

La Commission se contente de belles paroles, mais les chiffres parlent: chômage endémique, dépendance économique et sous-financement chronique. Il est temps que Bruxelles cesse de traiter ces régions comme des marges et qu’elle propose des mesures audacieuses, taillées sur mesure, pour leur développement et pour leur dignité. Il a fallu l’initiative citoyenne et l’engagement des députés du groupe des Patriotes pour faire valoir ce droit: l’adaptation.

Je demande ainsi, entre autres, à la Commission l’amplification du dispositif Archipel.eu pour soutenir une politique régionale ambitieuse en faveur de la culture et de la création. L’Europe doit être celle de toutes ses régions, pas seulement des capitales.

  Nora Junco García (ECR). – Señora presidente, señora comisaria, señorías, ¿de qué sirve tener la política de cohesión más ambiciosa del mundo si luego los Gobiernos no ejecutan ni un euro? España es el ejemplo más escandaloso: de los más de 36 000 millones EUR asignados en el período 2021‑2027, el Gobierno solo ha solicitado un 2,7 % y ha gastado exactamente 0 EUR.

Lo ha dicho y nos lo está advirtiendo el Banco de España, no la oposición: nuestros pueblos pierden servicios, las provincias están más despobladas y en desigualdad, mientras que los fondos duermen en cajones. Esto es un insulto a los ciudadanos y a los principios de la Unión. Lo que tenemos no es falta de dinero, es falta de gobierno, incompetencia, propaganda y abandono del territorio.

Comisión, desde aquí les pido con toda claridad que presionen al Gobierno español para que active de inmediato los mecanismos de ejecución. La política de cohesión solo tiene sentido si llega a la ciudadanía, si se ejecuta y si se transforma. Y para eso hacen falta Gobiernos que trabajen, no que vivan del relato.

  Irmhild Boßdorf (ESN). – Frau Präsidentin! Mohnkuchen, Toleranz, Schneekoppe: All diese Begriffe verbinden wir mit Schlesien, einer uralten Kulturlandschaft. In den polnischen Woiwodschaften Oppeln und Schlesien leben weit über 600 000 Schlesier – 200 000 von ihnen haben angegeben, im Alltag überwiegend Deutsch zu sprechen. Und doch kommt der Schutz des Heimatlandes nicht so recht voran. Zweisprachige Ortsschilder werden nicht oder nur nach langer Wartezeit angebracht, der Deutschunterricht an den Schulen stiefmütterlich behandelt.

Doch genau hier können die Kohäsionsmittel Abhilfe schaffen. Sie sollten dazu genutzt werden, damit der Ausbau des Deutschunterrichts endlich vorankommt und die dörfliche Schulinfrastruktur gesichert wird. Sie müssen eingesetzt werden, damit der kulturelle Reichtum Europas nicht länger verloren geht. Sie sollen genutzt werden, damit der Umgang mit den Schlesiern in Polen zum Modell für ganz Europa werden kann. Daher unterstützen wir die Europäische Bürgerinitiative aus voller Überzeugung.

(Die Rednerin ist damit einverstanden, auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ zu antworten.)

  Arkadiusz Mularczyk (ECR), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. – Szanowna Koleżanko, jestem niezwykle zdumiony Twoim wystąpieniem. Troszczysz się o kilka tysięcy Ślązaków na Śląsku, którzy nie mają dostępu do języka śląskiego, a ja chcę zapytać o milion Polaków w Niemczech – ponad milion Polaków, którzy tam ciężko pracują na waszą gospodarkę. Czy ci Polacy mają prawo do nauki języka polskiego w niemieckich szkołach? Czy w niemieckich urzędach są napisy po polsku?

I na zakończenie: kiedy Niemcy zwrócą zrabowany w Niemczech majątek dziedzictwa polskiego, polskich organizacji, które zostały obrabowane dekretem Goeringa? Bardzo proszę o odpowiedź, Koleżanko z Niemiec.

  Irmhild Boßdorf (ESN), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Vielen Dank für die Frage. Warum bin ich nicht überrascht, dass mir diese Frage gestellt wird? Ich möchte hier doch bitte deutlich unterscheiden zwischen einer Zuwanderung in ein neues Land und einer Minderheit, die tatsächlich seit Jahrhunderten in einem Gebiet lebt. Das ist ein ganz großer Unterschied. Das wissen Sie auch, und ich glaube, das brauche ich Ihnen nicht näher zu erklären. Einwanderung ist etwas anderes als eine nationale Minderheit.

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE). – Señora presidenta, señor comisaria, la diversidad cultural y lingüística de toda la Unión Europea y el respeto a las personas que pertenecen a minorías son valores fundacionales de nuestra Unión. Velar por la conservación y el desarrollo del patrimonio cultural europeo es una prioridad.

La política de cohesión ha sido, sin duda, un instrumento de inversión —uno de los más importantes de la Unión— para poder conseguir que no haya diferencias entre las regiones y para poder conseguir un crecimiento más equitativo de la Unión donde sea una realidad la cohesión económica, social y territorial.

Sin duda, no se entiende la política de cohesión sin las regiones; tiene una dimensión territorial y, por esto, se hace un esfuerzo inversor precisamente con las regiones que tiene más dificultades: insulares, ultraperiféricas, de montaña y un sinfín.

Como ya han dicho el comisario Fitto en la propia Comisión de Desarrollo Regional y la comisaria, aquí, se ha evolucionado mucho desde la petición que presentaron los peticionarios, con mucha fuerza y, además, en tiempos de pandemia. Con esta evolución, se ha apostado por un crecimiento inclusivo, por un crecimiento donde el patrimonio cultural y el patrimonio cultural regional sean una prioridad junto con la participación de toda la sociedad civil.

La política de cohesión es el mejor antídoto contra los muros, contra la fragmentación de nuestros territorios. Saben que provengo de Baleares, yo amo profundamente la lengua que allí se habla, el mallorquín propio de las islas, pero también el español. Las lenguas tienen que ser siempre vehículo de comunicación, nunca de confrontación. Hay dos enemigos de las lenguas: los que las imponen y los que las prohíben, y también los que mercadean con ellas.

  Sabrina Repp (S&D). – Frau Präsidentin! Dat Plattdüütsch mutt blieven und eine starke Kohäsionspolitik auch. Kommende Woche werden die Vorschläge zum mehrjährigen Finanzrahmen seitens der Kommission vorgestellt. Der Eingangssatz steht nicht nur für eine Sprache, sondern für ein ganzes Lebensgefühl. Dass Sprache, Kultur und Zugehörigkeit nicht altmodisch sind, sondern ein Teil von dem, was Europa stark macht. Ob in Mecklenburg-Vorpommern, bei den Sorben oder anderswo: Überall in Europa gibt es Menschen, die ihre Sprache, ihre Traditionen und ihre regionale Identität bewahren wollen – oft ohne viel Unterstützung. Genau da setzt Kohäsionspolitik an. Sie will, dass auch kleine Regionen, kulturelle Minderheiten und regionale Sprachen in der EU endlich ernst genommen werden. Regionale Kultur und Sprache sind kein Luxus, sie sind Teil unserer gemeinsamen europäischen Identität. Wir brauchen eine Politik, die genau das unterstützt, mit Sichtbarkeit, mit Zugang zu Bildung, zu Förderung, zu grenzüberschreitender Kooperation und mit dem Raum, die eigene Sprache zu leben und zu sprechen – ganz selbstverständlich. Dat Plattdüütsch mutt blieven und all die anderen Sprachen und Kulturen auch. Das geht nur, wenn die Regionen auch im künftigen mehrjährigen Finanzrahmen eine zentrale Rolle spielen. Dazu rufe ich die Kommission auf. Denn das, was Europa stark macht, ist seine Vielfalt und sein Zusammenhalt. Das geht nur Seite an Seite mit den Regionen.

  Alexandra Mehnert (PPE). – Frau Präsidentin! Die Kohäsionspolitik ist ein wichtiges Instrument, um die Regionen mit ihren unterschiedlichen Kulturen und Vielfalt in Europa zu unterstützen. Sie trägt damit auch entscheidend zur Legitimität der Europäischen Union bei. Die Kohäsionspolitik fördert und stärkt auch den ländlichen Raum. Gerade in Bezug auf die Herausforderungen, insbesondere auf dem Land, etwa durch den demografischen Wandel oder den Fach‑ und Arbeitskräftemangel, ist es wichtig, den betroffenen Gebieten beizustehen. Das gilt insbesondere für Regionen mit Transformationserfahrung – so wie mein Wahlkreis, das Bundesland Sachsen-Anhalt in Deutschland, und auch Grenzregionen. Sie müssen besonders unterstützt und gefördert werden.

Sicher ist: Über die Verteilung der finanziellen Mittel muss weiterhin in den Regionen selbst entschieden werden. Nur vor Ort haben wir den Einblick und die Erfahrung, wie und wo die Gelder am dringendsten benötigt werden. Deshalb gilt: Lassen Sie uns auch weiterhin für eine Politik der Regionen einstehen. Europa lebt von seinen kulturell vielfältigen Regionen. Die regionale Entscheidung über die Kohäsionspolitik darf nicht beschnitten werden, um die Akzeptanz für Europa in den Herzen der Menschen zu bewahren.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señora presidenta, señora comisaria, es una iniciativa ciudadana. Consigue un millón de firmas en siete Estados miembros, al menos. Por tanto, merece respeto, además de ejercer un derecho reconocido en el artículo 11 del Tratado de la Unión Europea.

Pero, además, se hace eco de preocupaciones muy compartidas en este Parlamento Europeo, entre ellas las mías: la primera, con un presupuesto de apenas un 1 % del PIB europeo, el contraste entre las ambiciones proclamadas y los medios es insoportable; la segunda, no se puede hacer más con menos, de manera que si tenemos nuevas ambiciones, como defensa y seguridad, no se puede hacer en perjuicio de la política de cohesión y de la política regional, que son la razón de ser de la Unión Europea —lo que incluye la política regional del artículo 164 del Tratado de Funcionamiento de la Unión Europea y la política social (que quiere crecer hacia la vivienda, un derecho), a que se refiere el artículo 162—; y la tercera, no puede haber sobres nacionales bajo ningún concepto, porque hace falta incluir activamente a las regiones, ese modelo de gobernanza multinivel que atiende las especialidades y las singularidades, incluidas las regiones ultraperiféricas, como es el caso de Canarias.

Por tanto, un mensaje muy claro: la política regional debe preservarse y el Fondo Social Europeo también. Esa es la razón de ser de Europa.

  Loránt Vincze (PPE). – Madame la Présidente, madame la Commissaire, l’égalité est au cœur du projet européen. Pourtant, 50 millions de citoyens, issus des minorités traditionnelles des différentes régions d’Europe, restent ignorés par la Commission. Vous avez été mandatés pour défendre toutes les minorités, mais, lorsqu’il s’agit des communautés historiques enracinées depuis des siècles en Europe, on ne vous entend plus.

Pourtant, ces communautés représentent près de 90 % de notre diversité linguistique et culturelle. Elles ne se manifestent pas bruyamment, mais elles défendent leurs langues, leurs traditions, leur identité avec dignité. Elles sont bretonne, alsacienne, frisonne, hongroise, sud-tyrolienne… Beaucoup d’entre elles subissent encore des discriminations et la perte de leur langue. L’exemple de la communauté germanophone de Belgique – aus Belgien –, avec ses droits garantis et ses institutions solides, prouve qu’une autre voie est possible.

Il est temps que la Commission prenne ses responsabilités. Pas une seule des 11 initiatives citoyennes européennes n’a donné lieu à une initiative législative. Il est temps d’agir. Cette initiative le mérite pleinement.

  Isilda Gomes (S&D). – Senhora Presidente, a política de coesão é uma conquista fundamental do projeto europeu.

O seu objetivo é que nenhuma região fique para trás, corrigindo desequilíbrios agravados pelo efeito centrípeto do mercado único, que são agravados pela deficiente arquitetura do euro. Os objetivos desta política estão consagrados nos Tratados porque são fundamentais, não podendo ser subordinados a outras prioridades.

A coesão não é apenas uma questão económica. É uma condição de justiça social e territorial e de confiança dos cidadãos no projeto europeu.

Apelo, por isso, à Comissão Europeia para reforçar a ambição da política de coesão na proposta que apresentará na próxima semana, em particular no que respeita ao Fundo Social Europeu Mais e na dotação de verbas suficientes para responder à crise de habitação, que é o problema mais premente que enfrentam as nossas regiões.

Precisamos de mais coesão, mais solidariedade, para mais Europa.

  Łukasz Kohut (PPE). – Zjednoczona w różnorodności. To jest motto Unii Europejskiej. Taka powinna być Unia Europejska. Niestety, w zeszłej kadencji, mimo że tutaj, w Parlamencie Europejskim, przegłosowaliśmy inicjatywę obywatelską Minority Safe Park, Komisja zawetowała ten projekt. A to dla mniejszości narodowych i etnicznych w Europie jest ogromny problem.

Jestem ze Śląska, reprezentuję tutaj nieuznaną śląską mniejszość etniczną. W ostatnim spisie powszechnym 600 tysięcy obywateli Polski zadeklarowało śląską tożsamość. Pół miliona ludzi zadeklarowało, że godo po śląsku. [Mówca wypowiada się w języku niebędącym językiem urzędowym UE.] Domagamy się zrozumienia i funduszy na nasze potrzeby.

I najwyższy czas, 80 lat po czystkach etnicznych, które na Śląsku przeprowadzili Sowieci ręka w rękę z polskimi komunistami, uznać Ślązaków za mniejszość etniczną, a nasz język za język regionalny. Dlatego wzywam prezydenta elekta Karola Nawrockiego do podpisania ustawy o języku śląskim. I wzywam Komisję do ochrony mniejszości etnicznych i narodowych w całej Unii Europejskiej, bo my umieramy w ciszy. Pieknie dziekuja.

  Sandra Gómez López (S&D). – Señora presidenta, hoy hablamos de una iniciativa ciudadana europea. Eso significa que no surge de ningún Gobierno ni de ninguna élite, sino que surge de la voz directa de la ciudadanía: ciudadanos y ciudadanas que han dicho que valoran nuestras políticas de cohesión, pero que, además, quieren que respondan a la diversidad y a la riqueza de nuestros territorios.

Yo, como valenciana, sé lo que es tener una identidad cultural y una riqueza lingüística propia dentro de un Estado miembro. Por lo tanto, les puedo decir que, si la ciudadanía pide más descentralización, ¿cómo puede la Comisión plantearse para el próximo marco financiero un único plan nacional centralizado? No tiene ningún sentido.

Europa debe escuchar y debe defender la cohesión. Eso no significa imponer uniformidad, sino proteger la diversidad que nos une y... (la oradora se expresa en una lengua no oficial).

  Andi Cristea (S&D). – Doamnă președintă, „coeziune”, ce cuvânt frumos! Dar dincolo de coeziune este despre ce fel de jocuri alegem să jucăm. Vrem să alegem jocurile cooperării europene sau vrem să săpăm în același loc, să ne săpăm un șanț, să ne săpăm o groapă și după aceea să ne uităm la ceilalți cum se dezvoltă, iar noi rămânem pe loc?

Vin din București, vin din România și în anul 2000, produsul intern brut al Bucureștiului era de 6 miliarde de euro. Anul acesta, anul trecut, Bucureștiul produce mai mult decât Bulgaria, mai mult decât Serbia, mai mult decât Moldova. Bucureștiul produce cât jumătate din Ungaria. De ce? Pentru că România a ales NATO, a ales Uniunea Europeană și a ales jocurile cooperării europene, jocurile competiției.

Când tu ai o identitate unică, mai specială decât a celorlalți, acest lucru nu te duce la câștig. Câștigătorii sunt cei care aleg să coopereze și au mai mulți prieteni și aliați. Succes!

  Sofie Eriksson (S&D). – Fru talman! På många platser där industrier växer fram och nya jobb skapas är det ändå lite för tyst mellan husen på kvällarna. Unga flyttar, föreningar kämpar och idrottsanläggningar får vänta på renovering. Utan kultur, sport och mötesplatser så tappar vi det som gör att människor vill stanna kvar eller flytta dit. Industrin ger arbeten, men det är ju livet mellan husen som gör en plats levande.

Vi vet att kultur spelar minst lika stor roll i bruksorter och glesbygd som i våra storstäder. Ändå ser vi gång på gång hur EU-medel och statliga satsningar koncentreras till huvudstäder och starka regioncentra. Vi kommer inte att acceptera att kulturens värde avgörs av var man bor någonstans. Vi behöver en politik både i Sverige och i EU, som ser hela landet och hela Europa för att ingen region ska lämnas utanför.

Procedura "catch-the-eye"

  Gabriel Mato (PPE). – Señora presidenta, señora comisaria, en los últimos cinco años, Canarias se ha enfrentado a enormes desafíos: una crisis migratoria persistente, una erupción volcánica devastadora en la isla de La Palma, mi isla, sequías prolongadas y los efectos crecientes del cambio climático.

Los canarios cumplimos los mismos requisitos que cualquier europeo, pero con muchas más dificultades derivadas de la lejanía y de la insularidad. Por eso, las ayudas de la Unión Europea no son un privilegio, son una necesidad. Canarias necesita asegurar su conectividad, su capacidad para afrontar la transición a una nueva economía verde y digital o la crisis generada por la falta de vivienda y el desempleo juvenil. Y todo ello pasa por recibir y aprovechar plenamente la ayuda que viene de la Unión Europea.

Por todo ello, Canarias, como el resto de las regiones ultraperiféricas, necesita que los fondos de cohesión se mantengan y, además, que se refuercen y se nos permita adaptarlos a nuestras prioridades. Solo así podremos avanzar al mismo ritmo que el resto de Europa.

  Viktória Ferenc (PfE). – Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Biztos Asszony! Ez a polgári kezdeményezés az őshonos nemzeti kisebbségek közös ügye. Sikeressége nemcsak az Európai Unióban élő mintegy 50 milliónyi érintett számára létfontosságú, de reményt adhat az Unión kívül élő nemzeti kisebbségek számára is, azt üzenve, hogy az EU végre ténylegesen és a gyakorlatban is kiáll a hagyományos kulturális és nyelvi sokszínűsége mellett. Ez a kiállás akár emberéleteket is menthet. Az identitás, különösen a kulturális, nemzeti és nyelvi identitás, az egyik legerősebb pszichológiai védőtényező válsághelyzetekben.

Ilyen válsághelyzet az ukrajnai háború is, ahol kárpátaljai magyarok halnak meg nemcsak a harctéren, hanem a hátországban is. Ahogy a napokban történt a kényszersorozások következtében.

A halottakat sajnos már nem hozhatjuk vissza, de fontos hangsúlyozni: az életben maradottak mentális integrációja nem működhet kulturális semlegességben. Ennek figyelembevételével kellene az Unió mentális egészségügyi támogatási eszközeit is kialakítani Ukrajnában.

  Arkadiusz Mularczyk (ECR). – Pani Przewodnicząca, pani Komisarz! Wysoka Izbo! Chcę nawiązać do sprawy historycznej, która ma też związek z polityką spójności. W 40. roku dekretem Hermana Göringa został zdelegalizowany i znacjonalizowany Związek Polaków w Niemczech. Dziesiątki Polaków zostało zamordowanych, a ich majątek został zagrabiony przez nazistowskie Niemcy. I do dzisiaj, mimo upływu 80 lat, Niemcy nie chcą zwrócić tego majątku. Nie chcą zrehabilitować działaczy Związku Polaków w Niemczech.

Mimo tego, iż niemal 2 miliony Polaków żyje w Niemczech, Niemcy nie chcą uznawać, że jest to mniejszość, mniejszość polska. W związku z powyższym nie desygnują środków na naukę języka polskiego, a w urzędach niemieckich nie ma informacji w języku polskim.

Pani Komisarz, liczę, że zwróci się Pani do kanclerza Niemiec i zapyta co się dzieje ze Związkiem Polaków w Niemczech i dlaczego Niemcy nie chcą się rozliczyć z majątku zrabowanego podczas II wojny światowej.

  Oihane Agirregoitia Martínez (Renew). – Señora presidenta, nos alegramos muchísimo de que haya llegado esta iniciativa hoy aquí, al Parlamento Europeo, porque se le han puesto muchas dificultades en el camino y ya el Partido Nacionalista Vasco la apoyó en el año 2014.

Somos muchos y muchas los que creemos en las regiones nacionales europeas y vamos a defender, siempre y en todos los sitios, el artículo 3 del Tratado de la Unión Europea, que habla de respetar su rica diversidad cultural y lingüística. Las regiones nacionales, las identidades nacionales europeas diversas, las culturas y las lenguas minorizadas deben reconocerse como parte del propio potencial europeo en esta nueva Europa reforzada que necesitamos. Son regiones transfronterizas, son macrorregiones, son regiones nacionales: la realidad va mucho más allá de los sentimientos y la Unión Europea debe atenderlas. Tiene la oportunidad de liderar este cambio y reforzar el proyecto europeo desde el reconocimiento de identidades nacionales diversas y realidades regionales diversas.

  Diana Iovanovici Şoşoacă (NI). – Doamnă președintă, în general, apreciez inițiativele cetățenești, numai că în această situație a fost inițiată de către etnici maghiari din România și vreau să vă spun că Transilvania este România. Și nu, nu suntem de acord cu autonomia, pentru că în România, etnicii maghiari au cele mai multe drepturi pe care le puteți afla în orice țară. Suntem exemplu de cum respectăm etnicii maghiari, de la limbă, până când, în aceste județe, Harghita, Covasna, Mureș, efectiv se vorbește numai maghiara și nu ai voie să vorbești româna.

În acest context, am auzit-o pe o colegă din Ungaria vorbind de Salina Praid. Păi Salina Praid este administrată de un ONG numit Cholnoky Jenő, care funcționează cu bani din Ungaria. Îl pot admira pe Viktor Orbán pentru politica sa externă, dar nu pentru ceea ce face în România. Îi spun: România, Transilvania e România.

Iar în ceea ce privește regiunile, uitați-vă în Ucraina. România are acolo Bucovina de Nord, Herța, Bugeacul și Hotinul, unde un milion de români sunt discriminați, nu au voie să vorbească limba română, nu au voie să se roage...

(Președinta a retras cuvântul vorbitoarei)

  Nikolina Brnjac (PPE). – Poštovana predsjedavajuća, europska građanska inicijativa snažan je podsjetnik na to da je Unija zajednica raznolikih identiteta, jezika i tradicija. Jednak pristup fondovima i ciljana ulaganja u regije ne smiju biti stvar dobre volje, to mora biti obveza. Očuvanje raznolikosti u Uniji ne dolazi samo kroz deklaracije, već kroz konkretne projekte u obrazovanju, kulturi, jeziku, poduzetništvu i ruralnom razvoju.

Pozivam Komisiju da ovu inicijativu ozbiljno shvati i ponudi konkretne mjere, bilo zakonodavne bilo operativne, koje će učiniti koheziju vidljivom u svakoj regiji i zaštititi bogatstvo europske kulturne raznolikosti.

  Sebastian Tynkkynen (ECR). – Arvoisa puhemies, mikä tekee Euroopasta Euroopan? Onko se paisuva unioni, virkamiehet ja heidän tuhannet toimistonsa Brysselissä?

Ei, Euroopasta tekee Euroopan sen kansat.

Huoli pienten kulttuurien, kielten ja perinteiden säilymisestä on täysin oikeutettua, mutta niiden säilyminen ei voi riippua liittovaltion rahasta. Se riippuu menestyvistä valtioista, jotka pystyvät huolehtimaan kansoista, kulttuureista ja perinteistä.

EU:n koheesiorahaa ollaan nyt viemässä oikeaan suuntaan. Rahaa lisätään muun muassa puolustukseen ja itärajan alueiden tukemiseen.

Koheesiorahasto ei kuitenkaan saa olla pohjaton sampo. Euroopan kulttuurien säilymistä voidaan tukea toistakin kautta: tiukemmalla maahanmuuttopolitiikalla, islamistisen kulttuurin leviämisen ehkäisemisellä ja liittovaltiokehityksen lopettamisella. Tehokkaita keinoja, jotka eivät vaadi yhtäkään uutta EU-rahastoa.

(Fine della procedura "catch the eye")

  Hadja Lahbib, Member of the Commission. – Madam President, honourable Members, thank you for this very rich debate. The Commission takes good note of the points you raised.

The Commission, as you know, is currently reviewing the instruments and safeguards for partnership and non‑discrimination in light of this citizens' initiative. We take the principle of non‑discrimination very seriously and we'll assess how we can help advance the goal of the initiative.

I would like also to reassure you that we take our citizens' concerns very seriously. Since the launch of European citizens' initiatives in 2012, the Commission replied to 10 successful initiatives – those that collected over 1 million verified signatures – and committed to follow up actions for nine of them.

Our diversity is our power, 'united in diversity' is our motto, and respect of the rights of persons belonging to minorities is one of the founding values of the EU.

All European regions are eligible for cohesion policy support. The cohesion policy funds can support specific linguistic cultural characteristics.

As I said in my introduction, the EU Regional Development Fund already invests around EUR 22 billion in inclusive growth and integration of marginalised groups, EUR 2 billion to support communities with specific linguistic and cultural characteristics, and a further EUR 5.2 billion in cultural heritage initiatives.

So, I will conclude by saying that the views expressed here in the European Parliament will feed our assessment and the Commission will present its conclusions by 4 September.

  Presidente. – La discussione è chiusa.

(La seduta è sospesa alle 11:51)

IN THE CHAIR: ROBERTA METSOLA
President