Vissza az Europarl portálra

Choisissez la langue de votre document :

 Index 
 Teljes szöveg 
Viták
2005. április 27., Szerda - Brüsszel HL kiadás

Romák helyzete az Európai Unióban
MPphoto
 
 

  Járóka, Lívia, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. Tisztelt Elnök Úr! Az EU-ban és az Unió határain kívül élő romák évszázadok óta naponta áldozatai a negatív megkülönböztetésnek. Az Európa-szerte tapasztalható romaellenesség, a naponta elszenvedett diszkrimináció akadályoz meg minket abban, hogy teljes értékkel és mértékben részt vehessünk Európa, és a hazánknak vallott országok társadalmi, szociális és gazdasági életében. A romákkal szembeni előítéletek enyhítésének céljával, és a romák teljes társadalmi beilleszkedésének segítésére az elmúlt években számos nemzetközi szervezet indított el programokat, ezekre az égető kérdésekre azonban egységes európai iránymutatás, válasz nem fogalmazódott meg.

Az Európai Parlament ötpárti határozati javaslata, ahogy az Európai Bizottság, Vladimir Spidla biztos úr mai állásfoglalása is, mérföldkőnek számít e tekintetben. Ez a határozat a különböző politikai erők közös elkötelezettségéről tanúskodik, egységes fellépés az eluralkodó romaellenesség és strukturális diszkrimináció ellen, esélyegyenlőséget sürget a munka, az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és a politikai életben való részvétel tekintetében.

A romákat sújtó társadalmi igazságtalanság sem a régi, sem az új tagállamokban nem szűnt meg az európai csatlakozással. Ez a tény egyértelművé teszi, hogy az EU intézményeinek továbbra is feladata az emberi jogok folyamatos ellenőrzése és vizsgálata. A romajogok erőteljes európai megjelenítése többek között azt kell, hogy jelentse, hogy a koppenhágai politikai kritériumoknak egységesen kell érvényesülniük a régi és az új, valamint a hamarosan csatlakozó tagállamok esetében is. A hátrányos helyzetben lévő romák esetében a munkához jutás jelenti az egyik legégetőbb problémát. Kiemelt szerepet kell kapnia a romák munkaerőpiacra való visszaintegrálásának, ezért rövid távú, helyzetbe hozó intézkedésekkel kell gyorsítanunk a romák foglalkoztatását. A kibővített EU lakosságának 15 százalékát érinti az elszegényedés, és 9 százalékuk tartós mélyszegénységben él, az újonnan csatlakozott országok tekintetében ezek a mutatók sokkal súlyosabb helyzetről tanúskodnak. Az is nyilvánvaló, hogy a tartós mélyszegénységben élők között a romák száma nagyon jelentős, a munkanélküliség aránya a roma lakosság körében eléri, és sok esetben meghaladja a 80 százalékot.

Nem kérdéses, hogy a lisszaboni stratégiai célkitűzések megvalósítása pozitív irányba lenne képes befolyásolni a romák életét, és hogy egy tudatos, integráló politikai akarat egyértelműen elősegítené a lisszaboni stratégia sikerét is. A lisszaboni stratégia nem fogja elérni célkitűzéseit, ha nem teszünk valós lépéseket és erőfeszítéseket a romák többségi társadalomba való beilleszkedésének elősegítésére. Az Európai Bizottság részéről tapasztalható erősödő politikai elkötelezettségnek szakmaiságra épülő valós cselekedeteket, az európai romák beilleszkedését minden területen elősegítő, összefüggő kisebbségi védelmi rendszer megalkotását kell eredményeznie. Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek a leginkább kisebbségorientált intézményként kell fellépnie, a civil szervezetekkel és a tagállamok kormányaival együtt az első számú szövetségesévé kell válnia a Bizottságnak. Az EP A romák helyzete Európában címet viselő határozata reményeink szerint az EB és a nemzeti kormányok romákat érintő intézkedéseinek szakmai alapját fogják képezni. Végezetül köszönetet szeretnék mondani képviselőtársaimnak mind az öt pártból, tanácsadóinknak és a civil szervezeteknek, akik ebben a határozatelkészítésben tevékenyen részt vettek.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat