Seznam 
 Předchozí 
 Další 
 Úplné znění 
Rozpravy
Středa, 28. září 2005 - Štrasburk Revidované vydání

29. Situace menšin v Kosovu z hlediska lidských práv
MPphoto
 
 

  Le Président. – L'ordre du jour appelle la déclaration de la Commission sur la situation des minorités au Kosovo en matière de droits de l'homme.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, Member of the Commission. Mr President, this declaration covers answers to three questions posed by honourable Members relating to the human rights situation of the Romani in Kosovo.

Generally, it would be fair to say that the return process for all minorities has thus far failed in Kosovo, with only 13 000 returnees since 1999. Furthermore it would be a fair assessment to say that the Roma community is in a very disadvantaged position in Kosovo.

The Commission is concerned that the forced returns of members of the Roma community may be happening in a framework that does not ensure their safe and sustained reintegration into Kosovo society after they return.

Meanwhile the Commission supports the Roma community where it can, notably through our assistance programmes to improve the overall sustainability of their living conditions. At the same time, we do not target forced returnees specifically.

The second question concerns the issue of whether the principle of non-refoulement is being fully respected in the event of the forcible repatriation of Roma refugees to Kosovo. It is not within the Commission's remit to establish whether the principle of non-refoulement is fully respected or not.

The ultimate administrative responsibility falls to the United Nations Interim Administration Mission in Kosovo, UNMIK, as well as to the European Union Member States that have decided to forcibly return members of the Roma community to Kosovo.

Meanwhile in March 2005 the UNHCR, the United Nations High Commissioner for Refugees, assessed that returns should be considered unsafe for Kosovo Serbs and Kosovo Roma, as well as Kosovo Albanians where they are in a minority situation. Returns for Ashkali, Egyptians as well as Gorani and Bosniak people are considered safer.

As far as the Commission is aware, the agreement between UNMIK and the German government on forced returns concerns the Ashkali and Egyptian minorities only, and not the Roma and other minority groups.

Thirdly, the question on Roma in Kosovo in general. All progress reports contain a chapter on the political situation and the criteria as laid down by the Copenhagen European Council in June 1993.

This chapter contains a section on minorities and minority protection in candidate and potential candidate countries, including the Western Balkan countries.

This year's progress report on Kosovo will be no exception and thus provides an assessment of the situation of minorities, including Roma. This issue will also be regularly monitored and addressed in future progress reports and in the Commission's political dialogue with Kosovo.

Of course we will very carefully study what Ambassador Kia Eide will present in his standard report on Kosovo, which is due in a few weeks. This will concern the implementation of the decentralisation measures and the critical issue of minority protection. That report will be indispensable when it comes to determining the likely start of the status talks on Kosovo in the course of this autumn.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Posselt, im Namen der PPE-DE-Fraktion. Herr Präsident, Herr Kommissar! Wir sind in vielen Fragen unterschiedlicher Meinung, aber ich hoffe, dass es uns zumindest gelingen wird, auf dem Gebiet der Minderheitenrechte zu einem gewissen Konsens zu kommen. Sie, Herr Kommissar, kommen aus einem Land, in dem es eine vorbildliche Minderheitenregelung für die schwedische Minderheit in Finnland gibt. Wir hatten ja selbst eine Kollegin hier im Haus, die denselben Namen wie Sie trägt und dieser Minderheit angehört.

Es wäre höchste Zeit, dass wir in der Europäischen Union einheitliche Standards zum Thema Minderheiten entwickeln, nicht nur innerhalb der EU – da gibt es offen gestanden überhaupt keine Minderheitenstandards, das ist ein Problem –, sondern auch in unseren Außenbeziehungen mit den Kandidatenländern bzw. mit den assoziierten Ländern. Wir können nicht immer wieder willkürlich diese und jene Minderheit in diesem und jenem Land herauspicken, sondern wir sollten wirklich versuchen, zu einer gemeinsamen Basis zu kommen.

Ich glaube, dass die Verfassung des Kosovo, die Präsident Rugova im Untergrund entwickelt hatte, vorbildliche Minderheitenrechte enthielt. Dann kam es zur Massenvertreibung der Albaner im Jahre 1999, und seitdem bluten die Wunden des Krieges. Wenige Jahre nach einem solchen Krieg ist natürlich Vertriebenenrückkehr das schwierigste Kapitel. Aber wir sollten beim Wahlrecht beginnen. Das Wahlrecht besteht, und es gibt den Minderheiten vorbehaltene reservierte Sitze für im Kosovo-Parlament.

Ich möchte Sie fragen: Was tun Sie, und was tut die EU, damit alle Minderheiten die Sitze im Kosovo-Parlament, die ihnen zustehen, auch einnehmen? Zum Zweiten: Wissen Sie, dass es im benachbarten Serbien überhaupt keine Sitze für Minderheiten gibt? Was tun Sie, damit die gleichen Standards des Wahlrechts, wie sie im Kosovo angewendet werden, wo die Minderheiten überproportional im Parlament vertreten sind, auch für das serbische Parlament angewandt werden, das durch seine 5 %-Klausel, und weil Serbien ein Wahlkreis ist, überhaupt keine Minderheitenmandate kennt. Das sind doch krasse Unterschiede!

Wie sehen Sie die Auswirkung der Statusfrage, die unter Berücksichtigung dieser Problematik geklärt werden muss?

 
  
MPphoto
 
 

  Παναγιώτης Μπεγλίτης, εξ ονόματος της ομάδας PSE. Κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα να ευχαριστήσω ιδιαίτερα τον Επίτροπο κ. Rehn για την αντικειμενική παρουσίαση της δραματικής κατάστασης των μειονοτήτων στο Κοσσυφοπέδιο.

Πράγματι, προκαλεί ιδιαίτερο προβληματισμό ότι για πρώτη φορά μετά το 1999, το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο συζητά το ζήτημα των μειονοτικών δικαιωμάτων στο Κοσσυφοπέδιο και αυτό προκαλεί, πραγματικά, προβληματισμό: αυτή η πολιτική των δύο μέτρων και δύο σταθμών, αυτή η επιλεκτική ευαισθησία απέναντι στη σερβική μειονότητα και στις άλλες μειονότητες στο Κοσσυφοπέδιο.

Εάν δούμε, κύριε Πρόεδρε, την κατάσταση όπως διαμορφώνεται με βάση τις εκθέσεις τόσο τής Ύπατης Αρμοστείας των Προσφύγων, όσο και του Ειδικού Εκπροσώπου του ΟΗΕ, θα παρατηρήσουμε ότι από το 2004, μετά τα αιματηρά γεγονότα και τις δολοφονίες Σέρβων και άλλων μειονοτήτων, τίποτε δεν έχει βελτιωθεί στο Κοσσυφοπέδιο σε σχέση με την προστασία των δικαιωμάτων των μειονοτήτων.

Παρατηρούμε μια συνεχή εθνοτική αιμορραγία, για να μην πω μια νέα εθνοκάθαρση απέναντι στις μειονότητες στο Κοσσυφοπέδιο από τους πιο σκληρούς εθνικιστικούς κύκλους της Αλβανίας. Η απόφαση 1244 του 1999 του ΟΗΕ, όχι μόνον δεν εφαρμόζεται, αλλά και υπονομεύεται. Κανένα από τα 8 κριτήρια που τέθηκαν στη βάση της αρχής "Standards before status", δεν έχει υλοποιηθεί και θα ήθελα να ρωτήσω τον Επίτροπο, ποια είναι η πολιτική της Ευρωπαϊκής Ένωσης, εάν δηλαδή θα συναινέσει στην έναρξη των διαπραγματεύσεων στον ΟΗΕ, για το τελικό καθεστώς του Κοσσυφοπεδίου, χωρίς να έχουν υλοποιηθεί αυτά τα κριτήρια.

Η Ευρωπαϊκή Ένωση διαμόρφωσε μια ευρωπαϊκή στρατηγική με βάση τα συμπεράσματα του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου της Θεσσαλονίκης. Υποστηρίζουμε ένα πολυεθνικό και δημοκρατικό Κοσσυφοπέδιο, στην κατεύθυνση της μελλοντικής ενσωμάτωσης στους ευρωπαϊκού θεσμούς. Από εκεί και πέρα όμως, πρέπει να συμβάλουμε στη διαμόρφωση σταθερών δημοκρατικών θεσμών.

Η Ευρωπαϊκή Επιτροπή θα πρέπει να αξιοποιήσει τα κοινοτικά προγράμματα, όπως είναι το CARDS για τη χρηματοδότηση αναπτυξιακών προγραμμάτων, καθώς και προγραμμάτων εκπαίδευσης, πολιτισμού και νεολαίας, προς όφελος όλων των πολιτών του Κοσσυφοπεδίου. Θα πρέπει επίσης να χρηματοδοτήσει την αποκατάσταση των εκκλησιών και των πολιτιστικών μνημείων των μειονοτήτων και ιδιαίτερα της σερβικής μειονότητας.

Τελειώνω, λέγοντας ότι το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο πρέπει να αναλάβει τις δικές του ευθύνες.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktória Mohácsi, az ALDE képviselőcsoport nevében. Tisztelt Elnök Úr! Június végén szereztem tudomást arról, miszerint Németországban 35 ezer menekült nagy bajban van. Mind a 35 ezren Koszovóból érkeztek hat évvel ezelőtt. Mindannyian romák. Mindegy, hogy askalinak, vagy „Egyptian”-nak nevezzük őket. Július első hetében a frakciók elnökei, kivéve a konzervatívokat, levélben hívták fel a figyelmét a német kormánynak, hogy gondolják át a döntésüket. Ugyanis Németország eldöntötte, hogy 35 ezer romát deportálnak Koszovóba. Abba az országba, ahol a 150 ezer roma közül csupán hatezren maradtak az országban, azok is embertelen körülmények között élnek. Saját országukban, menekülttáborokban. Észak-Mitrovicában a menekülttáborban hatszoros ólomszennyezést mutattak ki, azóta nyomorék gyerekek születnek. Azokat a házakat, amelyekben a háború előtt romák laktak, ma jogcím nélkül az albánok vagy mások lakják, vagy lerombolták azokat. Németország hat évig gondolkodott azon, hogy megadja-e a menekültstátuszt a romáknak, és most úgy döntött, visszaküldi őket Koszovóba, a semmibe. Körülbelül még hetvenezren vannak, többnyire illegálisan, más országokban Európában és a balkáni országokban: Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Macedóniában, Szerbiában stb.

Nincs anyaországunk, mely egy ilyen helyzetben befogadna bennünket. Amikor indítványoztam ezt a vitát azt kértem, hogy Európa foglaljon állást ez ügyben és nem azt, hogy tíz képviselő a kisebbségek helyzetéről vitatkozzon 11 óra után itt az Európai Parlamentben. Németországra befolyással kell lennünk nekünk európai parlamenti képviselőknek. Meg kell akadályozni a deportálásokat, és ezt az egész helyzetet rendbe tenni Koszovóban.

 
  
MPphoto
 
 

  Elly de Groen-Kouwenhoven, on behalf of the Verts/ALE Group. Mr President, since the arrival of the UN Mission in Kosovo in 1990, the Kosovo Liberation Army, or UCK, has been using torture, rape, targeted killings, arson and burning of Romani houses as methods of ethnic cleansing against the Roma community from Kosovo, Ashkali and Egyptians included. The UN administration did not find any appropriate measures to calm down the Kosovo-Albanian majority. On the contrary, many clear cases of anti-gypsyism are not prosecuted and charges are not even brought.

Today Kosovo is a human rights vacuum. Access of Roma to housing, healthcare and jobs remains extremely difficult, while children stop attending school for security reasons or due to lack of money. It cannot be a surprise that many returnees are selling their property, unwilling to live in fear and indignity. In wartime citizens of all ethnic backgrounds flee. When war is over it is unacceptable that one or two ethnic groups are welcomed as citizens and codecision makers, whereas the others find themselves changed into disadvantaged groups, minorities and IDPs. This double standard approach on the basis of ethnic background is the worst scenario for the founding of an independent state.

With the final status discussions drawing near, the exclusion of the Roma from the decision-making process would be one more proof of the lack of respect for East European citizens.

The high level pan-European consortium ...

(The President cut off the speaker)

 
  
MPphoto
 
 

  Gisela Kallenbach (Verts/ALE). Herr Präsident! Parallel zur Sitzung dieses Parlaments hat die deutsche Fernsehanstalt ARD heute unter dem Motto Integration und kulturelle Vielfalt in Europa die Medienpreise 2005 überreicht. In der Kategorie „Informationen im Fernsehen“ wurde ein Bericht zu Zwangsabschiebungen von Asylbewerbern und Flüchtlingen im Morgengrauen prämiert. Harte Realität für möglicherweise bald Tausende Aschkali/Ägypter, die im Prinzip zur Roma-Familie gehören, und andere Kosovaren, die oft seit mehr als zehn Jahren in Deutschland oder anderen europäischen Ländern leben, und deren Kinder dort geboren und sozialisiert wurden. Im Kosovo finden Sie leider nicht die elementarsten Grundvoraussetzungen für einen neuen Lebensstart. Ihre Häuser sind zerstört, die Arbeitslosenrate liegt bei ca. 60 %. Der freie Zugang zu Bildung, gerade für Minderheiten, ist nicht gewährleistet. Das finde ich unverantwortlich.

Herr Kommissar, tun Sie bitte Ihr Möglichstes, um die Mitgliedstaaten von Zwangsrückführungen abzuhalten, oder drängen Sie zumindest auf verstärkte finanzielle Unterstützung. Das gilt auch für die schon erwähnte untragbare Situation der ca. 700 Roma, die in Lagern in Mitrovica Nord leben und für deren Umsiedlung keine ausreichenden Gelder zur Verfügung stehen. Das verletzt elementare Menschenrechte.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, Member of the Commission. Mr President, thank you for those remarks, of which I have taken due note. We will take them into account in our future work. I will begin by responding to the questions from Members Mohácsi, de Groen-Kouwenhoven and Kallenbach.

There are three camps of internally displaced persons in northern Mitrovica for Roma Ashkali and Egyptian people. These sites suffer from major lead pollution as a result of the activities of the former Trepca mining complex and this poses a serious health risk to the inhabitants.

In July 2004, the World Health Organization released a report on elevated platelet levels in those communities and recommended a set of emergency measures, including the evacuation of the centres. An agreement was signed in April 2005 by UNMIK, UNHCR, OSCE and the President of the Mitrovica Municipal Assembly, creating a framework for the return of former residents of the Roma Mahala to their homes in southern Mitrovica. Unfortunately, however, this process has not yet started.

In the case of the Roma Mahala, we could not easily make funding available and so have communicated the request to all EU Member States through the Management Committee, asking them to consider making sufficient funds available. We will continue to raise this issue on the ground through our EU liaison office and the European Agency for Reconstruction, which works in that area.

I would also like to respond to Mr Posselt's question concerning minority rights in different countries, in the EU, in accession countries and in our partner countries. It is true, as Mr Posselt said, that there are many violations inside the European Union. The minimum rights of minorities are set out in the relevant documents of the Council of Europe and the Convention on Human Rights. Some countries inside the European Union stick close to the minimum standards, while others go beyond that and have a very high level of minority rights and protection. As the Commissioner responsible for enlargement, I am faced with difficult situations, because it is hard for us to go beyond what some EU Member States practice. Nevertheless, we must practice what we preach when we are dealing with our partners, whether they are accession countries or countries in the wider world.

That has to be taken into account, nevertheless. I agree that there is a case for working towards a more uniform definition of minority rights. In my view, human rights in general and the rights of minorities are at the heart of the European idea and of the European Union. Therefore, we should not see it as a static product but as a dynamic process which develops these rights at ever higher levels inside the European Union and throughout Europe.

Finally, concerning the questions raised by several Members on the future of Kosovo and its standards and status, there is clearly an urgent need for the economic and social development of Kosovo. The level of unemployment depends on which statistics you look at. However, it is at least 40% and often more than 50%, and the situation on the ground is extremely difficult. People have no hope at the moment. Therefore it is high time to move from stability and reconstruction towards defining the status and working for economic and social development and for the real needs of citizens. That is why it is time for the European Union to move from a policy of standards before status to a policy of standards and status so that we move forward in the status talks, ensuring that they can start soon and be conducted and concluded without unnecessary delay.

In that context, it is worth noting that the Council has reached an agreement at working group level on the negotiating guidelines for the stabilisation and association agreement with Serbia and Montenegro. That is important because it enables us to open the negotiations on the stabilisation and accession agreement around the fifth anniversary of the democratic transition in Belgrade and, moreover, because it will make Serbia and Montenegro's European prospects concrete and tangible and will also pave the way for a genuine dialogue on Kosovo and a resolution of the question of its status without undue and unnecessary delays.

 
  
MPphoto
 
 

  Le Président. – Le débat est clos.

Déclaration écrite (article 142)

 
  
MPphoto
 
 

  Katalin Lévai (PSE). A Koszovóban élő romák rendszeresen faji diszkrimináció áldozatává válnak. A diszkrimináció az élet minden területén sújtja őket. A miotrovicai internáló táborban embertelen körülmények között laknak, egészségük veszélyeztetett,mert a kutak vize mérgező,a helyi hatóságok pedig nem teszik meg a megfelelő lépéseket annak kiküszöbölésére.

A koszovói romáknak biztosítani kell a menekült státuszuk érvényesítését. Gyakran hallunk olyan esetekről,hogy kitoloncolják őket,annak ellenére,hogy a hatályos nemzetközi jog a menekültek kitoloncolásának tilalmát feketén-fehéren kimondja. Ezzel kapcsolatban hívom fel a figyelmet a családegyesítés jogára is,amelynek értelmében joguk van-éppúgy mint a többi menekültnek arra,hogy családjaikkal együtt nyerjenek védelmet a tagállamok területén.

Az Alapvető Emberi Jogok Chartája alapján lehetővé kell tenni a legális bevándorlást az embertelen bánásmód és a háborús áldozatok számára,akik országukat azért hagyták el,mert állandó félelemben és fenyegetettségben éltek,üldözték őket,lakásukat felégették,életük folyamatosan veszélyben forgott.

Megoldást kell találni az áldozatok védelmére. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek helyzetére,mert ők különösen sebezhetők.A migráció kérdését véleményem szerint sürgősen újra kell gondolni,egy egységes bevándorlási politika kialakítása érdekében. Csökkenteni kell az illegális bevándorlás lehetőségeit,s megfelelő védelmet kell nyújtani minden legális bevándorlónak az Unió területén.

38.000 menekültről hallani Nyugat-Európában, akiket erőszakkal telepítenek vissza egy olyan országba,ahol az emberi jogok nem biztosítottak a számukra. Kérem képviselőtársaim segítségét,hogy ilyen a mi Európánkban ne fordulhasson elő.

 
Právní upozornění - Ochrana soukromí