Pełny tekst 
Procedura : 2006/2018B(BUD)
Przebieg prac nad dokumentem podczas sesji
Wybrany dokument :

Teksty złożone :


Debaty :

PV 24/10/2006 - 14
CRE 24/10/2006 - 14

Głosowanie :

PV 26/10/2006 - 6.3
CRE 26/10/2006 - 6.3
Wyjaśnienia do głosowania
Wyjaśnienia do głosowania

Teksty przyjęte :


Wtorek, 24 października 2006 r. - Strasburg Wersja poprawiona

14. Projekt budżetu ogólnego na rok 2007 (sekcja III) - Projekt budżetu ogólnego na rok 2007 (sekcje I, II, IV, V, VI, VII, VIII)

  El Presidente. De conformidad con el orden del día, se procede al debate conjunto sobre el procedimiento presupuestario 2007.

En este debate se examinan

- el informe del señor James Elles, en nombre de la Comisión de Presupuestos, sobre el proyecto de presupuesto general de la Unión Europea para el ejercicio 2007 (Sección III) [C6-0299/2006 – 2006/2018(BUD)] y las notas rectificativas n° 1/2007 (5733/2006 - C6-0000/2006) y n° 2/2007 (9010/2006 - C6-0000/2006) al proyecto de presupuesto general de la Unión Europea para el ejercicio 2007, y

- el informe del señor Louis Grech, en nombre de la Comisión de Presupuestos, sobre el proyecto de presupuesto general de las Comunidades europeas para el ejercicio 2007 (Sección I, Parlamento Europeo; Sección II, Consejo; Sección IV, Tribunal de Justicia; Sección V; Tribunal de Cuentas; Sección VI, Comité Económico y Social; Sección VII, Comité de las Regiones; Sección VIII (A), Defensor del Pueblo Europeo; Sección VIII (B), Supervisor Europeo de Protección de Datos [C6-0300/2006 – 2006/2018(BUD)].


  James Elles (PPE-DE), rapporteur. – Mr President, thank you for introducing us to this first budgetary debate for 2007. At the outset I should like to thank all those who brought us to this stage, particularly those in the secretariat of Parliament’s Committee on Budgets and those associated with it. Without them it would have been impossible to get ourselves to this state of preparedness.

In setting out the guidelines for the 2007 budget – one that is different from others in the sense that it has been the first budget in the new financial perspective – much of the first part of the year was spent in negotiating the result of the financial perspectives. Indeed it is a rare budget when we find that we do not yet have some of the programmes in place, because the multiannual programmes are in the process now of being completed as, let us hope, the Financial Regulation will be in place for the beginning of next year to be the basis for our operation.

In terms of general considerations, there are three that I should like to set out, which have shaped our strategic thinking in the Budgets Committee in presenting this budget to Parliament.

Firstly, as we noted in the annual policy strategy (APS) discussions in May, which form the basis for our preparation for this budget, the speed of globalisation outside Europe is shaping our policies. I believe we have rightly criticised the Commission for taking a laid-back and complacent view on this. We need to be able to take account in our budgetary policies of the effects of what is happening elsewhere in the world.

Secondly, we are acutely aware that the results of the financial perspective discussions have left us with fewer resources than we might otherwise have hoped, and therefore lead to the need for prioritisation in the way in which we shape our policies.

Thirdly, we must communicate better with our citizens and give them the confidence that we are capable of running the budget effectively.

That being said, what has the process now led to in what we voted for? First is the general outlook. In terms of commitments I believe we have been very prudent in allowing significant margins in the various parts of the budget, well under the ceilings provided for in the IIA; and for the first time since 2000 we are not requesting the flexibility instrument.

On the question of payments, we have taken a horizontal approach that reflects the approach taken by Reimer Böge, as our rapporteur on the financial perspectives – whose report Parliament adopted – in outlining a number of priority areas; and this is what we have reflected in taking payments on first reading to 1.04%, yet again well beneath the ceiling allowed for 2007 of 1.06%. This is also keeping a ratio between commitments and payments below 80% in most cases.

In terms of the pilot projects and preparatory actions, we have a range of different possibilities; in terms of internal policies, where we are wanting to underpin innovation, and where we are looking in terms of security at a major initiative on migration management, thanks to our friend and colleague Mr Deprez from the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs; and, last but not least, on external policy, to see what we can do to build up linkages with China and India, because, as reflected from the outset, in the present globalising world we do not have the right kind of networks which link our business and scientists with those of China and India. We are putting these in as preparatory actions to be approved under the 2007 budget.

Lastly in terms of payments, I have mentioned the common foreign and security policy, the CFSP. There are some in the Council who think that we are not being particularly generous in leaving it at a cut of 50%. There were those who wanted 100%, but we reached 50% as a good compromise because there are a range of people, particularly in the Committee on Foreign Affairs but also elsewhere in this Parliament, who would like to see the commitment entered into by the Council fulfilled for the way in which we handle the common foreign and security policy between Parliament and Council.

Equally, in terms of the special representatives, where we are recommending that the whole sum be transferred to the EU delegations, the point we are making on first reading is that we want to have, if not special treatment, at least clarity in the way in which these people are appointed. As the amendment says, we would like to adopt guidelines for the decision to establish, select and appoint EU special representatives and for the regular assessment of their work.

Turning now to the second aspect, which is value for money, this is an innovative concept where what we want to do is to stop throwing good money after bad. I do not think there is anybody in this House who has opposed this particular kind of concept, which is involved in identifying those lines where we know from the different reports available to us that the policies are being implemented poorly, either quantitatively or qualitatively.

Thanks to the work of the Committee on Budgets – though it would have been nice if the rapporteur of the Committee on Budgetary Control could have contributed more to this process – by looking at our own cost benefit analyses, at the Court of Auditors’ reports, at the budget forecast alert and at the synthesis reports provided by the Commission, we have been able to identity a number of lines which we unanimously have voted into reserve at 30% on first reading in the Committee on Budgets. The intent is to be able to release these sums by the end of the year on second reading, so long as we can have a satisfactory explanation from the Commission on 15 November, when we will have a joint Committee on Budgets-Committee on Budgetary Control meeting to examine these lines and to see whether they are now operating positively. The whole idea behind this is that we can purge the budget of those lines which are operating ineffectively, and move towards what we are looking for, which is a positive statement of assurance.

Where the Council has suggested that this might be against the Financial Regulation, I think Article 43(1)(b) makes it quite clear that where there are sufficient grounds for us to put monies in the reserve, then we are entitled to do so.

It would be nice if, by the end of our process – maybe on the margins of our conciliation meeting with the Council on 21 November, or in our vote in December – we could come to a common statement by Parliament, the Council and the Commission on how we handle this concept of value for money on a regular basis, so that we can make it a part of our process, rather than something treated in an arbitrary manner.

There are a few last comments on other aspects – budget control and value for money. The first of these is shared management: the problems about which we heard from the President of the Court of Auditors in the Budgetary Control Committee yesterday evening, when, much to my surprise and that of other colleagues, he said he was not particularly interested in shared management because the Council pays and it is the Commission that takes responsibility for signing off the budget. I do not think it is possible to have a statement of assurance unless the Member States sign up to their responsibilities under the budget for the funds that they pay, which amount to 75 or 80% of the budget. Therefore, shared management is something we think is important to have implementation of the IAA provision.

Secondly, as regards work on the agency – which Mrs Haug has so ably coordinated for us – we are putting sums of money of the increases in reserves so that we can hear views from the agencies as to what they will be doing with their money and their work programmes in order to get value for money once again.

Last but not least is the question on the administration, where the Council actions on first reading to effectively diminish the number of Commission posts by some 2000 in the next few years are something we have not been able to sign up to. We believe that we need a screening exercise of the Commission by 30 April 2007 so that we can understand what the mid-term demands of the Commission are before taking radical action to cut back.

In addition to that, we would not only like a state of play from the Commission as to which of the outstanding regulations we could have withdrawn, but above all what we would like is to be sure that we have clarity between what we have here in the budget process and the legislative process of the work programme which is decided on by the Commission today; so that when we have a final decision on this budget, hopefully in December, and the resolution from Parliament on the legislative work programme, then both of these can be bound together and we can have the Commission President come to Parliament in February 2007 and tell us what the final work programme of the Union is. Otherwise it is unclear to citizens.

Therefore, I would conclude by saying that this is a budget which in terms of priorities is what I would call a budget which is consistent and forward-looking; in value-for-money terms, it is a budget which can be said to be coherent and prudent; and lastly, that in taking these two building blocks together, we will be able to look forward to the review which will be coming by 2008/2009 and have a very clear position for the European Parliament in order to ensure that where we need increases in particular policies or different actions to be taken on policy matters, we will be well prepared for that debate.



  Louis Grech (PSE), Rapporteur . – Iż-żieda baġitarja mogħtija lis-sezzjonijiet l-oħra fl-2007, meta mqabbla ma' dik ta' l-2006, kienet biss marġinali u ħafna inqas minn dik mitluba fl-abbozz preliminari. Iż-żieda maqbula tirrifletti r-rata ta' l-inflazzjoni u ammonti relatati ma' prijoritajiet speċifiċi ta' kull istituzzjoni. Fis-sezzjonijiet l-oħra minbarra l-Parlament u l-Kunsill, il-Kumitat għall-Baġit iddeċieda li jrodd lura 'l fuq minn 10 miljun Euro mit-tnaqqis ta' madwar 29 miljun Euro magħmul mill-Kunsill.

Il-baġit ta' l-2007 kien ibbażat fuq il-prijoritajiet essenzjali ta' l-istituzzjonijiet u fl-istess waqt jiżgura l-effiċjenza operazzjonali u funzjonali mingħajr xkiel. B'kollox iż-żieda għall-istituzzjonijiet tlaħħaq madwar 31 miljun Euro mqabbla mat-48 miljun Euro mitluba mill-istituzzjonijiet.

Matul is-snin, Sur President, marġini esaġerati kienu qed isiru xi ħaġa komuni fl-estimi ta' xi istituzzjonijiet. Din il-prattika, jew prattika ħażina, ġabet magħha sitwazzjoni skomda ta' transfers ta' l-aħħar minuta jew tħassir ta' xi approprjazzjoni. Din se tkun diffiċli biex tiġi mmaniġġjata speċjalment meta l-proċess tax-xiri tal-propjetà jibda jonqos fi ftit tas-snin oħra. F'dan ir-rigward l-adozzjoni baġitarja ibbażata aktar fuq attivitajiet naħsbu li jkun aktar effettiv. Barra minn hekk, il-preżentazzjoni ta' l-estimi għandu jkun aktar standardizzat, il-motivazzjonijiet għandhom jagħtu ġustifikazzjonijiet aktar ċari, u l-estimi għandhom ikunu aktar preċiżi.

Rigward il-Parlament, il-Kumitat għall-Baġits qabel li l-livell finali tal-baġit għall-2007 ikun ta' 0.1397 biljun Euro, jiġifieri marġini ta' 25 miljun Euro taħt il-massimu ta' l-20%. Dan il-livell jikkorrispondi għal 19.65% ta' l-ispiża amministrattiva taħt Kapitlu 5. F'dan ir-rigward iżda, il-Parlament mhuwiex qed jirrinunzja għas-sehem tradizzjonali tiegħu ta' l-20%. Fil-fatt il-Kumitat jagħti l-appoġġ tiegħu biex jittieħdu fondi mhux użati permezz ta' "amending budgets" għal spejjeż mhux mistennija iżda ġustifikati. Il-ħolqien ta' struttura effiċjenti flimkien ma' l-eżerċizzju ta' "redeployment" kienu l-miri ewlenin fil-pjan strateġiku ta' l-istabbiliment għall-pjan ta' l-2007. Barra minn hekk, il-mili ta' postijiet li ġew vakati minħabba rtirar mhux se jiġi aċċettat bħala proċess awtomatiku.

Rigward l-assistenza u s-servizzi lill-membri, naqblu mas-Segretarju Ġenerali li l-għanijiet ewlenin ta' "raising the game" ġew milħuqa b'mod wiesa'. Madankollu, ilment rikorrenti huwa li m'hemmx informazzjoni biżżejjed dwar is-servizz ta' għajnuna disponibbli għall-MEPs. L-amministrazzjoni għandha tindirizza dan in-nuqqas u tikkoreġih sa mhux aktar tard minn din is-sena.

Sur President, minħabba n-nuqqas ta' ħin, mhux se nkun nista' nindirizza fid-dettall il-prijoritajiet kollha li ġew indirizzati fil-baġit u r-rapport tiegħi għall-2007. Dawn il-prijoritajiet jirrigwardjaw 48 miljun Euro allokati għal spejjeż li għandhom x'jaqsmu mat-tkabbir tal-Bulgarija u r-Rumanija, il-miżuri li ttieħdu biex tiġi ssimplifikata u mtejba l-leġiżlazzjoni, l-eżaminar ta' l-effiċjenza tas-servizzi tat-traduzzjoni speċjalment mat-tul tat-testi sottomessi meta mqabbla ma' l-ispiża li qed issir fuqhom, l-awtorizzazzjoni ta' 9.5 miljun Euro f'fondi supplementari għat-titjib tal-programm tal-viżitaturi, id-deċiżjoni li nħallu fir-riżerva 6.7 miljun Euro għal "webtelevision", deċiżjoni finali tittieħed wara preżentazzjoni tal-prototip fil-CoBu, il-bżonn ta' aktar kontroll fuq l-amministrazzjoni tal-multilingwiżmu fejn poġġejna 3 miljun Euro f'riżerva. L-użu ħażin ta' dan is-servizz minn uħud inklużi l-partiti politiċi għandu jiġi sanzjonat. Ir-riżerva għall-bini li tpoġġiet għal 50 miljun Euro fejn irridu niżguraw ukoll li l-politika dwar il-bini tiġi riveduta perjodikament.

Irrid nikkonkludi billi ngħid li hemm bżonn immaniġġjar aħjar ta' l-implimentazzjoni tal-baġit għall-miżuri mmirati, kif ukoll rapporti annwali bbażati fuq aktar informazzjoni dwar ix-xogħol imwettaq mill-istituzzjonijiet. Dawn ir-rapporti għandhom jiġu użati biex jiġġustifikaw fondi addizzjonali sabiex il-Parlament ikun jista' jasal għal deċiżjoni aktar razzjonali dwar l-allokazzjoni ta' fondi sabiex il-baġits iffinanzjati mit-"taxpayers" Ewropej jipprovdu valur miżjud veru fil-ħajja tagħhom ta' kuljum.

Finalment nixtieq nirringrazzja lil dawk kollha li taw il-kontribuzzjoni biex isir dan ir-rapport u nixtieq ngħid ukoll illi nirringrazzja speċjalment lis-Segretarju Ġenerali li tana r-riżenja tiegħu. Aħna ħa nimmisjawh, jekk hux ħa jimmissjana hu hija xi ħaġa oħra.


  Ulla-Maj Wideroos, neuvoston puheenjohtaja. Arvoisa puhemies, arvoisat Euroopan parlamentin jäsenet, minulle on kunnia olla täällä parlamentin keskustelussa vuoden 2007 budjetista. Voin vakuuttaa teille, että otamme suurella mielenkiinnolla huomioon keskustelun aikana esiin nousevat asiat ja välitämme ne kaikkien kollegojemme tiedoksi.

Budjetin valmisteluprosessi on pitkäkestoinen. Arvostan sitä välitöntä keskusteluilmapiiriä, joka on vallinnut neuvoston ja parlamentin edustajien kesken koko tämän vuoden. Viimeksi keskustelimme 18. lokakuuta budjettitrilogissa. Minulla oli jo silloin mahdollisuus antaa muutamia alustavia reaktioita budjettivaliokunnan tarkistusluonnoksiin, joista täysistunto torstaina äänestää. Ennen kuin esittelen eräitä neuvostolle tärkeitä asioita, käsittelen koko unionin toiminnan kannalta merkityksellisiä laadullisia asioita.

Tarkoituksenani on puhua nyt suoraan ja asioiden oikeilla nimillä. Katson, että budjettivaliokunta on tehnyt esittelijöiden Elles ja Grech johdolla ennakkoluulotonta työtä keskittymällä myös siihen, mitä kansalaisten ja veronmaksajien rahoilla saadaan aikaan. Toivottavasti myös komissio saadaan työhön mukaan.

Unionin varoilla tuotettava lisäarvo value-for-money tulee saada säännölliseksi prosessiksi. Value-for-money-ajattelu tulee saada läpitunkevaksi asiaksi koko talousarviomenettelyssä.

Mielestäni myös budjetin ensimmäisessä käsittelyssä tulisi keskittyä asia-argumentteihin. En pidä hyvänä sitä, että budjettivallan käyttäjät käyttävät ensimmäistä käsittelyään poliittisten lausumien tekemiseen.

Totesin jo neuvoston talousarvioesityksen esittelytilaisuudessa 5. syyskuuta 2006, että EU:n talousarviomenettely kaipaa innovatiivisuutta. Ilman innovatiivisia budjettiratkaisuja emme voi edistää unionin kilpailukykyä emmekä toimielinten hallinnon tehostamista. Budjettivallan käyttäjien tulee toimia konkreettisesti näiden päämäärien saavuttamiseksi jo vuoden 2007 budjetissa.

Neuvoston näkökulmasta parlamentin aikomus lisätä merkittävästi maksumäärärahoja ilman todennettuja tarpeita ei ole oikea tapa rakentaa siltaa EU:n ja kansalaisten välille. Tällainen merkittävä lisäys aiheuttaisi vain suuren ylijäämän ensi vuodelle. Vuoden 2007 budjetin tulee perustua realistisiin ja hyvin perusteltuihin määrärahatarpeisiin.

Yhteisen ulko- ja turvallisuuspolitiikan budjetin puolittaminen ei ole hyväksyttävissä. Viisi kuukautta sitten sovitussa toimielinten välisessä sopimuksessa parlamentti hyväksyi keskimäärin 250 miljoonan euron summan per vuosi. Tähän nähden katson, että komission esittämä ja neuvoston puoltama 159 miljoonaa euroa on perusteltu summa. Kysynkin, miten on puolusteltavissa parlamentin kanta 73 miljoonaa euroa? Toivoisin, että myös näissä kahdessa asiakokonaisuudessa täysistunto toimii vastuullisesti.

Budjettivallan käyttäjien tulee lähitulevaisuudessa kehittää varausten käyttöä koskevaa menettelyä. Määrärahoja ei tule ottaa varaukseen pelkästään taktisista syistä. Varainhoitoasetuksen määräyksiä on noudatettava kirjaimellisesti tässäkin asiassa.

Kuten kaikki hyvin tiedämme, vuoden 2007 budjetti on ensimmäinen uuden toimielinten välisen sopimuksen kattama budjetti. Onkin erittäin tärkeätä, että kaikkia sen vanhoja tuttuja osia – kuten ylärajoja ja riittäviä marginaaleja – kunnioitetaan heti alusta lähtien. Uudessa sopimuksessa on myös uudenlaisia määräyksiä esimerkiksi pilottihankkeista ja valmistelevista toimista. Korostan näitä määräyksiä, joissa todetaan selvästi, että pilottihankkeet ja valmistelevat toimet eivät ole vain toisen budjettivallan käyttäjän yksinoikeutta. Sekä parlamentin että neuvoston tulee kunnioittaa tuoreen toimielinten välisen sopimuksen sisältöä myös tältä osin.

Vuoden 2007 budjetti on kokonaisuus. On tärkeää, että budjettivallan käyttäjät saavuttavat talousarviomenettelyn puitteissa yhteisesti hyväksytyn kokonaispaketin. Kokonaispaketin keskeisimmät osat nivoutuvat toisiinsa.

Aivan lopuksi haluaisin palata varainhoitoasetuksen uudistamiseen. Tämä on aihe, josta parlamentti ja komissio ovat kantaneet suurta huolta, ja ne ovat kehottaneet neuvostoa kiirehtimään. Viimeksi puhemies Borrel nosti asian esille keskustellessaan pääministeri Vanhasen kanssa 17. lokakuuta. Ilolla voin nyt ilmoittaa, että neuvosto saavutti 19. lokakuuta yhteisen kannan varainhoitoasetuksen uudistamisesta. Näin voimme pitää varainhoitoasetuksesta neuvottelukokouksen parlamentin kanssa 21. marraskuuta. Valitan, ettemme aivan kyenneet pitämään sitä aikataulua, mitä budjettikomissaari kesäkuisessa kirjeessään esitti. Komission toiveen mukaan neuvottelukokouksen olisi pitänyt olla jo viime viikolla. Uskon kuitenkin, että mainitsemani aikataulu antaa riittävästi aikaa kattavan kokonaisratkaisun luomiseksi.

Toivon, että nämä tiiviit kommenttini antavat teille lisäselvyyttä neuvoston kannoista. Uskon vakaasti, että parlamentti ja neuvosto kykenevät saavuttamaan hyvän yhteisen budjettiratkaisun vuodelle 2007 tulevien viikkojen keskusteluissa.


  Dalia Grybauskaitė, Member of the Commission. Mr President, I should like to express the Commission’s appreciation for the work that was done by the Committee on Budgets and its rapporteur, tackling more than 1200 proposals from other committees in the process of the preparations for first reading. We know what that means and how it was done. In general, the Commission has had a positive reaction to the proposal that has been placed on the table by Parliament for tomorrow’s vote. However, I should like to mention three sensitive points, which we would like to solve, together with Parliament, before second reading.

The first point is about the horizontal reserves on 30% of budget lines on value-added programmes. We are a bit concerned about the first application of the programme – not as a political idea, which we supported from the very beginning, but the first application of it on the amount in general and some conditionalities that are coming together. However, the Commission and its secretariat are ready to come in the middle of November for the hearings, to which Parliament has invited us, to explain as much as we can, to allow Parliament to lift as much as it will be able to before the second reading.

The second element is on agencies, especially three new ones. They are supposed to come into being in 2007. The Committee on Budgets was removing preparations for them. We understand that it concerns point 47 in our new interinstitutional agreement. The relationship between two budgetary authorities needs to be clarified and the new procedures defined –that is why we will in the near future be asking for technical meetings between the three institutions to clarify the situation in order to allow those three agencies to come into being as of January 2007.

The third element is a reserve of EUR 50 million on Commission staff salaries in heading 5. We would like to thank Parliament for restoring the cuts which have been performed by the Council, but reserves are still of concern to us because conditionalities are wide and there are a lot of them. But as I said in the beginning, we will strive to make as much information as possible available before 15 November and before the final conciliation with both arms of the budgetary authority, so as to be able to lift as much as we can. If a reserve is not lifted at least partially from 1 January, we are not able to start recruitment at all for anybody, including from new Member States and the replacement of retired staff.

In general we are positive. We are ready to work closely with Parliament on lifting and fulfilling all conditions provided at first reading as a proposal for us. We hope that by 21 November we will be able to come to an agreement that will be good for all three institutions and acceptable.


  István Szent-Iványi (ALDE), A Külügyi Bizottság fogalmazója. – A külügyi fejezet volt a hétéves költségvetés talán legnagyobb vesztese. Ez eleve kétségessé teszi, hogy az Európai Unió képes lesz-e eljátszani a globális szereplő szerepét. Különösen sajnálatos, hogy az éves költségvetési eljárásban a Tanács még ehhez képest is jelentős kurtításokat hajtott végre a külügyi költségvetésen. Ezért döntött úgy a Külügyi Bizottság, hogy számos ponton helyreállítja az előzetes költségvetési tervezetet, tehát az eredeti összegeket irányozza elő.

Felállítottuk az Európai Parlament külügyi prioritásait, úgy ítéltük meg, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak többet kell biztosítanunk, úgy ítéltük meg, hogy a szomszédsági politika keleti dimenziójába tartozó országoknak többet kell adnunk, úgy ítéltük meg, hogy nagyobb humanitárius segélyre van szüksége Palesztinának is.

A Költségvetési Bizottság nem minden javaslatunkkal értett egyet, ezért ismételten benyújtjuk a Külügyi Bizottság nevében ezeket a javaslatokat, és azt kérjük Önöktől, hogy egy felelős és koherens külpolitika érdekében támogassák a Külügyi Bizottság előterjesztését.




  Jürgen Schröder (PPE-DE), Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Entwicklungsausschusses. – Herr Präsident! Gestatten Sie mir, dass ich zuerst unserem Kollegen James Elles meinen Glückwunsch zu seinen strategischen Überlegungen ausspreche. Ich nenne nur die Stichwörter China und Indien. Dies ist ein Novum und von uns sehr ernst zu nehmen.

Im Entwicklungsausschuss haben wir erreicht, dass die Mittel aus dem HVE wiedereingesetzt werden und die Transparenz des Haushalts beibehalten wird. Es ist uns auch gelungen, einen Bericht zu erarbeiten, der bereits mit dem DCI-Bericht unseres Kollegen Gay Mitchell konform ist. Dennoch habe ich zwei Änderungsanträge im Plenum eingebracht, die im Haushaltsausschuss nicht angenommen wurden.

Es handelt sich hierbei um Änderungsantrag 250, der auf ein Pilotprojekt für klein- und mittelständische Unternehmen in Entwicklungsländern abzielt. Ich erinnere daran, dass wir gerade erst dieses Jahr einen Bericht zu KMU in Entwicklungsländern verabschiedet haben. Wenn wir dabei helfen wollen, in Entwicklungsländern einen Mittelstand aufzubauen, müssen wir die Rolle der KMU stärken. Es wäre wirklich ärgerlich, wenn wir unseren eigenen Aufruf zur Stärkung der KMU in Entwicklungsländern nicht durch ein Pilotprojekt in diesem Bereich unterstreichen würden.

Der zweite Punkt ist Änderungsantrag 253. Hierbei geht es um den Austausch mit anderen Parlamenten. Der Änderungsantrag bezieht sich auf unseren eigenen EP-Haushalt und die Möglichkeit, mit anderen Parlamenten wie dem panafrikanischen Parlament oder dem afghanischen Parlament Kontakt zu halten. Das Europäische Parlament kann so wirklich positiven Einfluss auf den Demokratisierungsprozess in der Welt nehmen. Deshalb bitte ich Sie dringend, auch diesem Änderungsantrag am Donnerstag zuzustimmen!


  Ona Juknevičienė (ALDE), Užimtumo ir socialinių reikalų komiteto nuomonės pranešėja. – Biudžetas būtinas, kad įgyvendintume projektus, svarbius ir naudingus Bendrijai ir jos piliečiams. Vienas iš jų – Globalizacijos fondas, 500 milijonų eurų.

Siūliau lėšas skirti į kitų metų biudžeto rezervą darbo ir socialinių reikalų komitete. Už tai balsuosime gruodį. Tačiau dar kartą, mieli kolegos, noriu atkreipti jūsų ir ypač Komisijos dėmesį į taisykles, kaip bus panaudotos lėšos. Ar pinigai tikrai pasieks konkretų be darbo likusį žmogų? Lėšos neturi būti išplautos. Taip dažnai yra atsitikę su donorų pagalba restruktūrizuojamoms įmonėms.

Komisijos nuostatose matau daug rizikos, kad pinigai gali atitekti ne tiems, kam yra skirti. Prieš tokią riziką balsavome Ekonomikos komitete. Jeigu taisyklės nebus iš esmės patobulintos, joms pritarti negalima. Todėl kviečiu jus užimti principingą poziciją ir reikalauti, kad Komisija garantuotų skaidrų ir efektyvų lėšų panaudojimą.


  Jutta Haug (PSE), Verfasserin der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Umweltfragen, Volksgesundheit und Lebensmittelsicherheit. – Herr Präsident, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir stehen vor dem Beginn des ersten Haushaltsjahres der im April ausgehandelten und von uns im Mai beschlossenen Finanziellen Vorausschau. Der enge finanzielle Rahmen stellt uns vor einige Probleme, unsere politischen Ziele auch zu erreichen.

Bei der Erstellung des Haushaltsvorentwurfs 2007 war die Kommission sehr vorsichtig. Der Rat hat wie immer ungetrübt von jeder Sachkenntnis weiter heruntergekürzt. Der Umweltausschuss versuchte zu retten, was zu retten war. So haben wir die Zahlen des Haushaltsvorentwurfs wiedereingesetzt und bei einigen wenigen Zeilen die Summen verantwortungsvoll erhöht.

Der Haushaltsausschuss hat alle Änderungsanträge des Umweltausschusses übernommen. Ich danke meinen Kolleginnen und Kollegen im Haushaltsausschuss sehr dafür. Zufriedenstellen kann uns die Gesamtsituation allerdings nicht, zumal wir im Haushaltsjahr 2007 vor zurzeit noch ungeklärten Problemen bei LIFE+ und dem Gesundheitsaktionsprogramm stehen.

Der einzige Bereich, der uns hoffnungsfroh in die Zukunft blicken lässt, weil die Entwicklung samt der Finanzierung positiv ist, sind die Agenturen, nicht nur die, für die der Umweltausschuss als Fachausschuss zuständig ist, sondern alle. Die Zusammenarbeit mit den Agenturen hat sich in den letzten zwei Jahren stark verbessert. Wir werden bis Ende des Jahres sogar die Personal- und die Personalentwicklungspläne bekommen. Meine positive Einschätzung gilt für alle Agenturen.

Bei den drei neuen allerdings – dem Gender-Institut, der Menschenrechtsagentur und der Chemieagentur – gibt es noch Schwierigkeiten, und zwar nicht nur technischer Art, wie die Kommissarin gerade meinte. Für alle drei haben wir noch keine Rechtsgrundlage. Wir warten als Parlament immer noch auf den Beginn der Verhandlungen mit dem Rat nach Artikel 47 der Interinstitutionellen Vereinbarung, den Verhandlungen darüber, woher das Geld für die drei neuen Agenturen kommen soll. Liebe Ratspräsidentschaft, vielleicht könnten Sie das Verfahren an dieser Stelle etwas beschleunigen!


  Neena Gill (PSE), draftsman of the opinion of the Committee on Industry, Research and Energy. – Mr President, I should like to make three points. Firstly, I should like to thank the rapporteur for increasing payment appropriations for priority programmes linked to the Lisbon Agenda, like the Competitiveness and Innovation Programme and the Seventh Framework Programme for Research. These are key initiatives that not only provide work for Europe’s valuable and highly skilled scientists but also prepare the EU to face future challenges as a global leader. We should not overlook the significant and positive impact that they have on our regions and their populations.

Secondly, I commend this report for the concern it expresses for the Galileo Programme, which has been under-funded in the 2007 draft general budget. This showcase EU programme is a major technological, economic and political challenge and we really need to be sure about it. I do not understand why we are prepared to cut funding in this area. It would be an embarrassment for the EU if this project were to stall or fail due to lack of financial backing.

Thirdly, since many areas, such as the ones I have just mentioned, require increased funding, I do not understand why, when the ITRE Committee’s request is for a smaller budget, this does not come from the Security and Space Research programme, where we should reduce payments and not increase them.

Turning to more general non-ITRE issues, on the structural funds I support the call in this report for an increase in payments. This is the one area where ordinary citizens see the difference EU policies make to their everyday lives. My own region, the West Midlands, is a case in point. EU funds have acted as a catalyst in re-energising the potential and development of local communities.

On external affairs, Asia is one of the largest and most populous regions in the world. It contains 60% of the world’s population. So I am amazed that the Commission has cut funding. Last year money for the tsunami disaster was taken from other Asian programmes without any increase and this year, because the tsunami funding has decreased, the Commission has cut the funding again. Has the Commission forgotten that the money is desperately needed by the Asian programmes which were sacrificed, where the EU is committed to meeting Millennium Development Goals? I ask the Commission to justify this.

I welcome this report’s call for transparency in the allocation of funding for information and communication. We need full transparency across the board, so EU taxpayers’ money spent on EU policies should be totally traceable and published on the Internet. Then we can see exactly how much money goes to whom. This applies equally to the Members of this House and especially to agriculture.

Finally, I should like to congratulate both the rapporteurs, Mr Elles and Mr Grech, on producing excellent reports. I thank them for their hard work.


  Bill Newton Dunn (ALDE), Draftsman of the opinion of the Committee on the Internal Market and Consumer Protection. – Mr President: one minute, two points. The Committee on the Internal Market and Consumer Protection has quite simply voted for the maintenance of the Commission’s proposed spending on consumer protection, not the deep cuts proposed by the Council. So we are voting for the status quo as proposed by the Commission.

Secondly, I should like to mention Parliament’s budget for communicating with our citizens. Each year American congressmen are allowed to send four four-sided newspapers to every single one of their voters to tell them of their glorious achievements. I propose an amendment that would allow each of us here to send one free four-sided newspaper to each of our voters every year to tell them what we are doing. I hope colleagues will support the amendment, which would help make up the communication deficit. We have a few voters here in the visitors’ gallery, but there are millions out there who do not know what we are doing and we need to communicate with them.


  Anne E. Jensen (ALDE), ordfører for udtalelse fra Transport- og Turismeudvalget. – Hr. formand! Fru kommissær, fru rådsformand! I de finansielle perspektiver blev beløbet til de transeuropæiske net, de 30 prioriterede transportprojekter, skåret ned til en tredjedel af det beløb, som Kommissionen oprindeligt fandt nødvendigt. Vi har endnu ikke lovgrundlaget i orden for finansieringen, og vi ved i øvrigt ikke, hvordan det beskårne beløb skal fordeles i de kommende år. Derfor har vi valgt at lægge hele beløbet for 2007, næsten 800 millioner euro, i reserver til alt er afklaret. Vi kan jo ikke disponere over det første års budget uden at have en klar ide om, hvad der skal ske i de kommende år. Man bygger altså ikke en halv bro, det er et enten-eller.

For de tre agenturer for sikkerhed inden for søfart, luftfart og jernbane ønsker vi at få budgettet ført tilbage til Kommissionens tal. Det er nye agenturer under opbygning, som har behov for arbejdsro.

Sidst men ikke mindst vil jeg fremhæve pilotprojektet for sikre rastepladser langs de europæiske motorveje. Med skærpede regler for chaufførernes køre-hvile-tid er det vigtigt, at de europæiske chauffører får ordentlige og sikre forhold at hvile sig under.


  Marian Harkin (ALDE), Draftsman of the opinion of the Committee on Regional Development. – Mr President, I should like to say ‘well done’ to the rapporteur: he has certainly shown a steady hand. On an overall level, payments in the 2007 budget must reach 1.04% of EU GNI if we are to deliver effective programmes to our citizens. It is also crucial that we adopt a qualitative, value-for-money approach with the resources that we have. Somebody made the comment that the Council pays. In fact, it does not. The citizens pay. We are dealing with taxpayers’ money; they have entrusted their money to us and they rightly expect to see positive results within the context of overall value for money.

As rapporteur on the REGI Committee, I strongly urge that the appropriations in the preliminary draft budget be restored and that cohesion be considered one of the policy priorities of the EU.

Finally, I call on the Commission to clarify the legal base of the peace programme and enable resources to be allocated to the International Fund for Ireland. As an Irish MEP, I am pleased to have the opportunity to thank the EU for its continuing support for peace and IFI funding. Well in excess of EUR 1 billion has been given to promote peace-building, understanding and tolerance. You have supported communities and shown faith with ordinary people in the border regions of Ireland. You have played your role and you can take credit for that.


  Marc Tarabella (PSE), rapporteur pour avis de la commission de l'agriculture et du développement rural. – Monsieur le Président, Monsieur le rapporteur, chers collègues, à quelques exceptions près, tous les amendements de la commission de l'agriculture ont été acceptés par la commission des budgets.

Tout d'abord, je me réjouis de l'adoption des amendements qui concernent le rétablissement de l'avant-projet de budget. Plus encore, je me félicite de l'adoption des amendements qui portent sur l'augmentation de l'aide aux plus démunis: l'aide alimentaire, les restitutions pour le lait, la distribution gratuite de fruits et légumes, les actions de promotion, la distribution de lait aux écoliers, et l'apiculture. Nous aurions souhaité une plus grande prise en considération, notamment des primes à la vache allaitante, vitales dans des zones défavorisées, des aides aux cultures énergétiques, des projets pilotes sur l'efficacité énergétique. Nous nous permettrons de redéposer des amendements en ce sens en séance plénière.

Globalement, nous estimons que la commission des budgets a été attentive au-delà de nos espérances aux amendements que nous proposions, et nous vous remercions, Monsieur le Président, Monsieur le rapporteur, chers collègues, de l'esprit constructif qui a caractérisé vos choix.


  Rosa Miguélez Ramos (PSE), Ponente de opinión de la Comisión de Pesca. – Señor Presidente, nuestra comisión ha formulado algunas observaciones en relación con los recortes introducidos por el Consejo respecto de las propuestas de la Comisión Europea.

El más importante de esos recortes son 10 millones de euros de la reserva en acuerdos internacionales, que salen —desaparecen— tanto para compromisos como para pagos. La Comisión de Pesca entiende que ello podría incluso crear problemas en relación con las obligaciones jurídicas de la Unión en este ámbito y, por lo tanto, pedimos que se restablezcan los importes iniciales.

Las otras reducciones efectuadas por el Consejo conciernen los pagos del Fondo Europeo de Pesca: 23 millones de euros para las regiones de convergencia y 7 para las que no están incluidas en esta categoría. La Comisión de Pesca entiende que, de llevarse a cabo estos recortes, se imposibilitaría el pago del anticipo del 7 %, tal y como estipula el Reglamento del propio Fondo.

La dotación general asignada a la pesca es lo suficientemente modesta, Señorías, como para que estos recortes nos parezcan inaceptables. Además de ser arbitrarios e injustificados, transmiten una señal muy negativa en un momento crítico para el sector, por lo que, desde la Comisión de Pesca, pedimos el restablecimiento de las cifras propuestas por la Comisión en el anteproyecto de presupuesto.


  Helga Trüpel (Verts/ALE), Verfasserin der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Kultur und Bildung. – Herr Präsident, meine sehr verehrten Damen und Herren! Ich teile im Prinzip den Ansatz Value for money, denn es geht um Effektivität und Sparsamkeit beim Umgang mit dem Geld. Auf der anderen Seite – und das ist unser Zielkonflikt – geht es aber auch darum, Geld für Europa zu haben, weil wir die Menschen begeistern und das europäische Projekt voranbringen wollen. Ohne angemessene Finanzausstattung wird uns das nicht gelingen.

Ich erinnere an die Debatten von heute Morgen zum Kulturprogramm und zur Kulturpolitik Europas und denke an die Debatten, die wir heute Abend über das lebenslange Lernen, die Jugendpolitik in den nächsten Jahren sowie das „Europa für Bürgerinnen und Bürger“ noch führen werden. Es wurde heute Morgen beklagt und wird auch heute Abend wieder beklagt werden, dass wir nicht genug Geld in diesem Bereich ausgeben, der die Menschen, die Bürgerinnen und Bürger Europas wirklich erreicht und sie in Kontakt mit Europa bringt.

Wir haben gemeinsam das große Akzeptanzproblem, wie wir die Bürger für Europa begeistern. Deswegen sollten wir gerade bei diesen Programmen nicht sparen, sondern mehr für die europäische Zukunft investieren. Deswegen hat der Ausschuss für Kultur und Bildung in sehr konsequenter Weise die Kürzungen des Rates bei diesen Programmen zurückgewiesen.


  Gérard Deprez (ALDE), rapporteur pour avis de la commission des libertés civiles, de la justice et des affaires intérieures. – Monsieur le Président, Mesdames, chers collègues, au nom de la commission des libertés civiles, de la justice et des affaires intérieures, je veux en tout premier lieu - il ne s'en étonnera pas - exprimer mes remerciements au rapporteur général, notre collègue et ami James Elles, et à la commission des budgets dans son ensemble pour la manière dont elle a tenu compte des priorités de la commission des libertés civiles.

Parmi ces priorités, il y en a deux qui, à l'évidence, méritaient un effort tout à fait particulier sur le plan budgétaire. La première priorité concernait un meilleur contrôle des frontières extérieures de l'Union, qui font l'objet actuellement de pressions migratoires permanentes et considérables, en particulier sur l'ensemble du flanc sud. Il suffit pour s'en convaincre de regarder la télé et de lire les journaux tous les jours. Pour cela, il s'imposait de renforcer les moyens opérationnels de l'Agence Frontex, que nous avons créée à cette fin. C'est heureusement fait, avec le soutien en particulier de notre rapporteur général et des collègues espagnols qui nous ont aidés à corriger - j'hésite, Madame la Présidente du Conseil, entre les mots stupidité et incohérence, je vais choisir stupidité - la stupidité du Conseil qui avait, lui, réduit les moyens de l'Agence Frontex malgré les circonstances actuelles.

Nous avions une deuxième priorité reconnue, elle aussi, par l'ensemble de notre Assemblée et plébiscitée par les citoyens européens à en croire tous les sondages disponibles. Cette priorité concerne le renforcement des moyens consacrés à la lutte contre le terrorisme et la criminalité organisée, lesquels, vous le savez bien, se jouent des frontières intérieures de l'Union. À ce sujet aussi, notre message a été entendu par la commission des budgets avec en particulier le renforcement des moyens consacrés à Eurojust, qui avaient été eux aussi - Madame la Présidente du Conseil vous choisirez le qualificatif vous-même - réduits dans le projet de budget du Conseil.

Je vous le dis, Madame la Présidente, dans le secteur "liberté, sécurité et justice", le Conseil n'est pas à la hauteur des enjeux ni des attentes des citoyens et notre Parlement pourra s'honorer de corriger par son vote les incohérences de la position du Conseil, dont les membres raffolent de déclarations incantatoires mais rechignent à agir ensemble pour faire face à des problèmes graves et communs. C'est désolant!


  Carlos Carnero González (PSE), Ponente de opinión de la Comisión de Asuntos Constitucionales. – Señor Presidente, suele decirse que el saber no ocupa lugar, pero, en este caso, creo que el debate y la reflexión sobre el futuro de Europa sí deben ocupar parte del presupuesto.

Cuando nos reunimos en el mes de julio con el ponente general, le dije, en nombre de la Comisión de Asuntos Constitucionales, que, quizás, podía parecer que ésta era la menos importante en este debate, pero que, en realidad, no era así.

Estamos debatiendo precisamente sobre lo que queremos que sea el futuro de Europa y, para bajar de las musas al teatro, hacen falta fondos, medios, sobre todo, para informar a los ciudadanos, fortalecer las instituciones que se ocupan de relacionar la sociedad civil con las instituciones europeas y promover el debate.

¿Vamos a conseguirlo con el presupuesto que tenemos?

Las enmiendas presentadas por la Comisión de Asuntos Constitucionales han sido recogidas, de alguna manera, por la Comisión de Presupuestos. De esta forma, seremos capaces de promover realmente esa reflexión e, incluso, de hacer que los ciudadanos puedan entender parte, aunque sea pequeña, de este debate que estamos teniendo aquí y saber qué es el presupuesto de la Unión.


  Piia-Noora Kauppi (PPE-DE), Draftsman of the opinion of the Committee on Women’s Rights and Gender Equality. – Mr President, I should like thank my colleagues, Mr Elles and Mr Grech, who have done considerable work on the EU budget for 2007.

In general, although I support the approach of our rapporteurs, in the final analysis we must guarantee sufficient funding for common foreign and security policy and we must find a solution to the funding of the agencies. However, the ongoing negotiations can only be based on a mutual understanding that all sides abide by their earlier commitments. I address this to the Council in particular, which has repeatedly proposed extensive budget cuts in areas of great importance to the European Parliament.

On behalf of the Committee on Women’s Rights and Gender Equality, I should like to raise a few points that unfortunately have to be raised every year. The principle of gender mainstreaming is enshrined in the Amsterdam Treaty, which requires a gender equality perspective not only to be applied to measures designed specifically to promote equal opportunities, but also to be incorporated into all policies at all levels of the budgetary process by means of gender budgeting. Since 2003, when this House adopted a resolution on gender budgeting – that is, building public budgets from a gender perspective – the fact that public budgets, including the EU budget, are not gender-neutral and have a different impact on women and men has been taken into account.

A gender budgeting approach should be used to assess and restructure all pertinent budget programmes, measures and policies, as well as to determine to what extent resources are allocated in gender-equal or -unequal ways and ultimately achieve gender neutrality, where equal consideration is given regardless of gender.

When the Finnish Minister for Social Affairs and Health, Tuula Haatainen, addressed our committee in early October, she highlighted the mainstreaming of equality policies in budgetary planning and evoked the Finnish example of seeking to ensure that all items, not only in the national, but also in the EU budget, take gender equality policies into account. I certainly hope that the Finnish Presidency will succeed in this respect.


  Alexandra Dobolyi (PSE), A Petíciós Bizottság fogalmazója. – Az Európai Ombudsman költségvetéséről szeretnék a Petíciós Bizottság nevében szólni. Nagyon gyakran beszélünk arról, hogy közelebb vigyük Európát a polgáraikhoz, segítsünk az állampolgároknak jobban megérteni, hogy mi is az Európai Unió valójában.

Az Európai Ombudsman hivatala kicsi intézmény, amely ebben a kérdésben igen sok munkát végez. Ezért nagyon fontos, hogy az Ombudsmannak megfelelő költségvetési forrás álljon rendelkezésére, lehetővé téve számára, hogy sikeresen és hatékonyan tudja ellátni vállalt funkcióit. Idén áprilisban a mentesítési-eljárásban az Európai Ombudsmanról elismerően nyilatkoztunk. Arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy mint egy modellről (más intézmények számára, tisztán meghatározott kompetenciával) és egy jól adminisztrált költségvetésről beszéltünk.

Az Európai Ombudsman takarékoskodik a fordítási költségén, új posztokat nem kíván kialakítani, éppen ezért kérem a bizottságom nevében, hogy az Európai Ombudsman által kért költségvetés mérsékelt növelését támogatjuk, szükségszerűen számolva az elkövetkezendő bővítésre, hangsúlyozva és szem előtt tartva a költségvetési diszciplínákat és az állampolgároknak nyújtandó szolgáltatások magas színvonalát.


  Ville Itälä, PPE-DE-ryhmän puolesta. – Arvoisa puhemies, haluan kiittää parlamentin talousarvion esittelijää Grechiä. Oli ilo työskennellä yhdessä ja tehdä yhteisiä kompromisseja varjoesittelijänä. Onnittelen hyvästä lopputuloksesta, jonka olemme saaneet aikaan. Ennen kaikkea on muisteltava, mitkä ovat ne periaatteet, joiden pohjalta talousarvio laaditaan. Ensinnäkin meidän on oltava tarkkoja siitä, miten me käytämme veronmaksajien rahoja. Toinen periaate on, että käytämme rahoja siihen, mikä on välttämätöntä. Ei pidä tehdä kaikkea hauskaa ja mielenkiintoista vaan sitä, mikä on todella välttämätöntä.

Kahdenkymmenen prosentin korotus -periaate on auttamatta aikansa elänyt. Tämä periaate johtaa joskus hulluuksiin, kuten esitykseen Internet-televisiosta. Internet-tv:n on tarkoitus olla parlamentin oma tv-kanava. Siihen käytettyjä varoja ei todellakaan voi veronmaksajille perustella. Esimerkkinä voidaan mainita Suomen toisen valtionvarainministerin Brysselissä pitämä puhe, kun puheenjohtajuuskausi alkoi. Puhe lähetettiin nettitv:n kautta kaikille eurooppalaisille, mutta koko Euroopasta löytyi vain 14 kiinnostunutta katsojaa, joista puolet oli ministerin omia avustajia. Jos me teemme kourallista varten kymmenien miljoonien investoinnit, niin raha on kyllä väärässä paikassa. Tehokkaampaa olisi käyttää näitä rahoja esimerkiksi siihen, että tuotaisiin pienten paikallisten ja aluelehtien toimittajia tänne, minkä jälkeen he tekisivät juttuja parlamentista ja siitä mitä täällä tapahtuu. Ihmiset lukevat tarkasti näitä lehtiä, mutta tätä Internet-tv:tä ei todellakaan seurata.

Me tarvitsemme kaikkien budjettikohtien tarkkoja arvioita ja näiden seurantaa, ja tämä koskee erityisesti rakennuspolitiikkaa. Olen iloinen, että me olemme löytäneet yhteisen näkemyksen, koska Strasbourgin rakennuksista muodostui skandaali ja vastaavaa julkisuutta emme enää tarvitse. Tämän vuoksi meidän on oltava paljon tarkempia siitä, miten me rahoja käytämme.


  Catherine Guy-Quint, au nom du groupe PSE. – Monsieur le Président, Mesdames, mes chers collègues, tout d'abord permettez-moi de remercier nos deux rapporteurs James Elles et Louis Grech qui, par leur travail et par leur ténacité, ont su orienter nos travaux pour cette première lecture de budget.

Ce budget, le premier de la programmation 2007-2013, est très modeste: il ne représente que 1,04% du PIB. Très modeste et vraisemblablement insuffisant par rapport aux défis qui attendent l'Union européenne: crise de l'énergie, crise de confiance, conflits mondiaux, augmentation de la pauvreté et de la précarité tandis que les Européens expriment des attentes toujours plus nombreuses vis-à-vis de l'Union européenne. Ce cadre restreint nous contraint à une grande modestie. Ce budget 2007 est donc davantage marqué par une approche quantitative et qualitative que purement quantitative.

Ce budget nous a également contraints à adopter une stratégie hybride. En effet, non seulement nos bases juridiques pour les nouvelles politiques ne sont pas prêtes, mais nous ne sommes pas non plus prêts à défendre et à mettre en œuvre l'ensemble des politiques souhaitées par les citoyens. Nous voulons être ambitieux comme l'attendent les citoyens, mais nous devons aussi être réalistes car nous ne savons pas si nous pourrons mettre en œuvre ces politiques. Pour les socialistes, le minimum consistait à restaurer l'APB pour toutes les politiques auxquelles nous tenons, et spécialement pour les objectifs de Lisbonne et les politiques de Göteborg, sans oublier ni l'emploi, ni la solidarité, ni l'environnement, ni le développement rural.

2007 devrait être l'année d'un renouveau dans la politique de communication, étant donné que les citoyens ont été vraiment très oubliés jusqu'ici. Je plaide aussi pour qu'en matière de politique extérieure, nous menions une gestion équilibrée, en particulier concernant les frontières de l'Union, car nous ne pouvons pas nous contenter d'une approche unilatérale et sécuritaire. Vous me permettrez d'insister sur deux points importants: tout d'abord, sur le rôle que doit jouer le cofinancement avec la Banque européenne des investissements réalisés au titre du budget de l'Union pour la relance de la stratégie de Lisbonne et de celle de Göteborg et ensuite, sur le rôle des projets pilotes et des actions préparatoires qui ont toujours favorisé l'éclosion de nouvelles idées, et qui devraient être exécutés.

En réalité, ma grande inquiétude concerne l'exécution de ce budget. Notre rapporteur a opté pour une orientation qualitative des dépenses, ce qui revient à défendre le traditionnel financement de nos priorités, mais qui constitue aussi un appel lancé à la Commission pour qu'elle respecte pleinement les choix politiques faits par le Parlement européen. Et si le Parlement peut émettre des critiques sur la façon dont sont gérées les politiques par les autres institutions, c'est parce que le traité, les accords institutionnels et la pratique l'y autorisent. Le Parlement est l'une des branches de l'autorité budgétaire et nous ne voulons pas être dépossédés de notre pouvoir en abandonnant toute autorité concernant la mise en œuvre de nos votes. Mais est-il juste qu'au nom de ce pouvoir, nous gênions ces mêmes institutions dans l'exercice de leurs prérogatives? Non. Il serait dangereux, voire contre-productif, de vouloir trop intervenir dans la pratique administrative. Et je le dis au Conseil: la Commission ne pourrait pas faire mieux si dans le même temps nous acceptions de geler le recrutement au sein de cette institution. Pourtant, nous avons peu de marge de manœuvre si toutes nos priorités sont rectifiées en fonction de la carence d'exécution de la Commission européenne, comme on peut le craindre avec le dernier virement proposé.

Enfin et pour conclure, je voulais vous dire, Monsieur le Président, que le Conseil doit se souvenir qu'il ne peut pas imposer son point de vue, parce que nous devons porter ensemble les priorités d'un projet politique européen et que si nous réduisons trop le budget, nous ne pourrons plus développer aucune de ces politiques dont les citoyens européens attendent tant.


  Anne E. Jensen, for ALDE-Gruppen. – Hr. formand! Det budget, vi fremlægger i dag, er et ansvarligt og fornuftigt budget. Vi har ikke accepteret Rådets grønthøsterbesparelser på de administrative udgifter, men vi har på den anden side lagt 50 mio. euro fra Kommissionens administrative budget i reserve med krav om bedre forklaring af udviklingen i dele af udgifterne. Vi skal ikke tage hovedet under armen, når vi fastlægger budgettet, men gå ned i detaljen og sikre, at der er præcist de midler til rådighed, som er nødvendige.

I den forbindelse vil jeg takke vores ordfører James Ellis for den tilgang, han har valgt i dette års arbejde med budgettet. Jeg tænker på den såkaldte "value for money"- tankegang, hvor der følges op på kritik fra Revisionsretten, cost-benefit-studier og andre rapporter. Særligt vil jeg fremhæve cost-benefit-studierne som en god nyskabelse, hvor vi har fået skabt et langt bedre overblik over f.eks. udviklingen i Kommissionens informations- og kommunikationspolitik og udviklingen i den fælles udenrigs- og sikkerhedspolitik.

Særligt for den liberale gruppe vil jeg fremhæve behovene for tilstrækkelige midler til rets- og asylpolitikken og til udenrigspolitikken. Der er en skærende kontrast imellem de smukke ord, som EU's statsledere melder ud i skåltaler, og så i de midler, deres finansministre vil stille til rådighed. Samtidig med at statslederne fremhæver, at EU skal stå sammen i flygtningepolitikken og styrke det fælles grænseagentur, Frontex, sidder finansministrene og skærer bevillingerne til agenturet ned. Det hænger jo ikke sammen! Og jeg er glad for, at vi har skullet skabe enighed om at rette op på det her.

I forbindelse med de finansielle perspektiver blev EU's udenrigspolitik ganske givet dårligt behandlet. Den klare ansvarlighed i det budget, som vi fremlægger i dag, viser sig imidlertid ved, at Parlamentet ikke har søgt at udfordre den interinstitutionelle aftale. Vi har etableret et budget inden for rammerne af aftalen. Men det udenrigspolitiske område er et område, der vil kræve tæt opmærksomhed i de kommende år. Specielt over for de nære naboer i Central- og Østeuropa synes jeg, at vi i EU har en forpligtelse til at fremme en bedre økonomisk udvikling og et perspektiv i retning af at se den demokratiske udvikling som et håb og som noget positivt. Pengene skal anvendes godt, og derfor forlanger vi, at Kommissionen sørger for at indarbejde Revisionsrettens kritik af støtten til Rusland i de nye programmer.

Med hensyn til Parlamentets og andre institutioners budget har min gruppe fulgt linjen fra vores ordfører, Louis Grech, som jeg også gerne vil takke for et godt og seriøst stykke arbejde. Det betyder, at budgettet ligger noget under niveauet oprindeligt udmeldt fra institutionerne, men efter grundig gennemgang af hver enkelt institution, er der taget stilling til de reelle behov og dermed skabt en passende margin. Vi har haft en del diskussioner om, hvorvidt Parlamentet har behov for 20 % af de samlede administrative udgifter, og vi er landet på et tal i underkanten. Min gruppe bakker op om de senere års politik med, at Parlamentet køber de bygninger, som vi beboer, men vi skal sikre et mere klart overblik over behovene for midler til bygninger i de kommende år.


  Helga Trüpel, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Herr Präsident, sehr verehrte Kolleginnen und Kollegen! Die Haushaltsdebatten im Europäischen Parlament sind nicht gerade berühmt dafür, sexy zu sein. Dennoch sind sie sehr wichtig, weil wir — auch im Haushalt 2007 — die Schwerpunkte unserer Arbeit für die kommenden Jahre festlegen.

Sie wissen, dass die Fraktion der Grünen im Europäischen Parlament der Finanziellen Vorausschau 2007-2013 nicht zugestimmt hat, weil wir der Meinung sind, dass diese Finanzplanung zu wenige Probleme löst. So betrachten wir auch den Haushalt 2007 und stellen uns die Frage, ob wir mit diesem Haushalt wirklich das tun, was getan werden muss.

Wir sind zum Beispiel nicht einverstanden mit unserer Landwirtschaftspolitik und damit, dass noch immer zu viel für Agrarexportsubventionen ausgegeben wird. Unsere tiefgekühlten Hähnchen kosten auf den afrikanischen Märkten nur die Hälfte von denen, die die Afrikaner selbst produzieren. Und hinterher beschweren wir uns, dass wir zu viele Flüchtlinge aus Afrika haben. Wir tragen mit dieser Landwirtschaftspolitik selbst einen Teil zu diesem Problem bei.

Oder die Fischereipolitik: Nach wie vor sind unsere Fischfangquoten zu hoch, und wir gefährden unsere Fischbestände. Auch diese Politik sollte die Europäische Union ändern.

Oder unsere Tabakpolitik: Wir subventionieren immer noch die Tabakbauern. Gleichzeitig verbieten wir Tabakreklame. Auch das scheint mir nicht kohärent und keine kluge europäische Politik zu sein.

Angesichts des Globalisierungsblues, den wir in vielen europäischen Ländern haben — denken wir an das Referendum in Frankreich —, müssten wir eine gerechtere Globalisierungspolitik machen. Wir müssten noch deutlicher für fair trade eintreten und ernsthafter die Versprechen, die wir mit den Millenniumsentwicklungszielen abgegeben haben, einhalten. Hier hinken wir mit der Finanzierung der Bekämpfung der Armut weltweit hinterher.

Aber Europa müsste auch mehr für eine zukunftsgerichtete Energiepolitik tun. Wir müssten mehr in die Forschung im Bereich erneuerbare Energien investieren. Das würde uns unabhängiger von Herrn Putin machen und die Möglichkeit geben, sein autokratisches Regime deutlicher zu kritisieren.

Was müssen wir also stattdessen tun? Wir müssen mehr in Bildung, Forschung, Kultur, Medien und in die Kulturindustrie als einen wichtigen Pfeiler der Lissabon-Strategie investieren. So könnten wir die Lissabon-Strategie auch präziser und zukunftsgerichteter entwickeln. Wir brauchen mehr gemeinsamen politischen Geist in Europa. Nur so können wir eine verantwortliche gemeinsame Außenpolitik entwickeln, die präventiv ist, die zivilisierend ist, die die Zivilgesellschaft in der Nachbarschaftspolitik stärkt, die aber auch intervenierend ist, wenn es denn sein muss. Aber dafür geben wir zu wenig Geld aus. Ich würde mir sehr wünschen, dass Value for money unsere Messlatte ist, aber Good money for Europe muss unsere andere Orientierung sein. Wir stellen, wenn wir nur ein Prozent der jeweiligen Bruttonationaleinkommen für Europa ausgeben, nicht genügend Geld für wichtige und richtige europäische Politik zur Verfügung.


  Esko Seppänen, GUE/NGL-ryhmän puolesta. – Arvoisa puhemies, arvoisa komission jäsen, tarkoituksenani oli sanoa myös arvoisa ministeri, mutta en sanokaan. Käsittelyssä on eräänlainen virtuaaliversio EU:n talousarviosta. Neuvoston käsittelyn jälkeen maksumäärärahojen taso oli 1 prosentti jäsenvaltioiden yhteenlasketusta bruttokansantulosta. Parlamentti nostaa ensimmäisessä käsittelyssään maksumäärärahojen tason 1,04 prosenttiin. Se tehdään lisäämällä esitykseen määrärahoja, joita voidaan kutsua virtuaalisiksi siitä syystä, että parlamentilla ei ole ollut tapana pitää lisäyksistään kiinni viimeiseen asti.

Neuvosto on säännönmukaisesti ollut voittaja neuvottelukokouksissa. Parlamentin uskottavuus kärsii, jos se toistuu taas. Meidän ryhmämme edellyttää parlamentilta, että pidämme kiinni omista prioriteeteistamme.

Esittelijä James Elles on ollut innovatiivinen etsiessään niitä määrärahoja, joissa komissio ei ole pannut toimeen edellisvuosien budjetteja. Tuemme esittelijän linjaa, jonka mukaan osa niistä varoista otetaan varauksiin ja vapautetaan vasta asianmukaisten selvitysten jälkeen.

Ryhmämme tukee uusien jäsenvaltioiden oikeutta saada komission palvelukseen myös omia kansalaisiaan. Näin ollen emme voi tukea neuvoston esittämiä komission henkilöstön leikkauksia.

Julkinen valta, siis myös Euroopan unioni, voi toimia katalyytin tavoin erilaisissa taloudellisissa prosesseissa. Samoja rahoja voidaan käyttää toisaalta myös eurokraattien hallinnollisiin projekteihin, joilla tosiasiassa murennetaan kansalaisten luottamus unioniin. Sellainen on ollut Prince-ohjelma. Sellaiseksi muodostuu niin sanottu kolmen D:n projekti, suunnitelma D. On vaara, että sellaiseksi muodostuu myös parlamentin oma Internet-televisiokanava. Ryhmämme ei tue niitä komission ja parlamentin määrärahoja, joilla tuotetaan euro-propagandaa, emmekä me halua EU:n militarisoimista yhteisön ulko- ja turvallisuuspolitiikan varoin.


  Wojciech Roszkowski, w imieniu grupy UEN. – Panie Przewodniczący! W imieniu grupy UEN chciałbym zacząć od gratulacji i podziękowań dla obydwu naszych sprawozdawców za ich ogromną pracę. Mamy w tym roku bardzo ciekawą sytuację, bowiem skromny budżet Komisji został tylko nieznacznie obcięty przez Radę, natomiast Komisja Budżetowa Parlamentu proponuje podwyższenie zobowiązań i płatności powyżej pułapów proponowanych przez Komisję. Stanowisko to zasługuje oczywiście na poparcie, gdyż tylko większy budżet może sprostać wyzwaniom stojącym przed Unią, takim jak zbliżające się kolejne rozszerzenie, czy rosnąca konkurencja w świecie.

Należy tylko mieć nadzieję, że ten kompromis będzie osiągnięty w listopadzie i zbliży budżet europejski do stanowiska Parlamentu, a nie Rady. Skoro Rada chce tradycyjnie ciąć wydatki, dobrze się stało, że Pan Elles zaproponował podejście value for money, którego założeniem jest podniesienie efektywności uzyskiwania celów. Zważywszy na fakt, że budżet na rok 2007 jest pierwszym budżetem nowych ram finansowych, należy mieć nadzieję, że budżet ten może stać się dobrą zapowiedzią na następne lata.

Korzystając z okazji chciałbym ponownie wezwać wszystkich, którym istotnie bliskie są prawa człowieka do poparcia poprawek UEN, w których domagamy się zaprzestania dofinansowania przez Unię programów wspierających przymus aborcyjny w krajach trzecich. Powtarzam przymus aborcyjny, a nie samą aborcję - przymus.

Odrzucenie tych poprawek będzie jednoznaczne z poparciem takich praktyk, które w oczywisty sposób oznaczają pogwałcenie podstawowych praw człowieka, będzie to dowód hipokryzji ze strony tych wszystkich, którzy stale mówią o prawach człowieka, a jednocześnie przykładają rękę do ich gwałcenia.


  Dariusz Maciej Grabowski, w imieniu grupy IND/DEM. – Panie Przewodniczący! Pragnę przede wszystkim przekazać podziękowania dla sprawozdawców. To nie zmienia jednak faktu, że budżet na rok 2007 jest zły. Większość parlamentarzystów to wie, znikoma jednak mniejszość ma odwagę mówić o tym głośno. Budżet jest zły, bo nie rozwiązuje, ale nawet nie próbuje podjąć żadnego z kluczowych problemów Unii Europejskiej, takich jak niska dynamika gospodarcza czy rosnące różnice w poziomie rozwoju między krajami starej, a nowej Unii. Budżet na rok 2007 jest zły, bo nie podejmuje także nowych wyzwań, przed którymi stają społeczeństwa i gospodarki państw członkowskich, a są to destabilizacja na rynku surowców, w tym gwałtowny wzrost cen surowców energetycznych, i po drugie, co szczególnie ważne, ogromna migracja zarobkowa z krajów nowo przyjętych do krajów starej Unii i związane z tym szybko rosnące koszty społeczne i ekonomiczne w krajach biednych.

Budżet na rok 2007 mógłby być wstępem do nowego podejścia do finansowania rolnictwa, gdyby zostały przyjęte poprawki grupy IND/DEM. Obserwując jednak opór, z jakim spotkały się one na posiedzeniach Komisji Rolnictwa i Komisji Budżetowej nie mamy wątpliwości, że zostaną one przez Parlament odrzucone, co unaoczni siłę lobby wielkich właścicieli ziemskich i agrobiznesu, a zatem odsłoni prawdziwą twarz Parlamentu broniącego interesów bogatej mniejszości przeciw zdecydowanej większości biednych farmerów. A przecież trzeba podkreślić, że zaoszczędzone środki mogłyby być przeznaczane na wspieranie przedsiębiorczości, badania i rozwój oraz inwestycje infrastrukturalne. W budżecie na rok 2007 rosną wydatki na administrację, powoływane są nowe biura i agencje. Jesteśmy temu zdecydowanie przeciwni.

Sumując, grupa Niepodległość i Demokracja będzie głosowała przeciwko budżetowi na rok 2007 i mamy nadzieję, że nasze stanowisko podzielą inni posłowie w tej izbie.


  Sergej Kozlík (NI). – Európskou radou predložený návrh rozpočtu Európskej únie na strane záväzkov plne korešponduje s podielovými parametrami schváleného dlhodobého finančného výhľadu na roky 2007 – 2013. Predovšetkým sa značne posilnil podiel prostriedkov vynakladaných na konkurencieschopnosť a súdržnosť v oblasti ekonomického rastu a zamestnanosti, ďalej v oblasti slobody, bezpečnosti, práva a občianskej spoločnosti, ako aj postavenia Európskej únie ako globálneho partnera.

V súlade s dlhodobým finančným výhľadom došlo k poklesu podielu výdavkov v priamych platbách pre poľnohospodárstvo a naopak k nárastu podielu výdavkov pre vidiecky rozvoj.

Žiaľ, na strane platieb sa však v dôsledku snahy Rady výraznejšie redukovať objem platobných prostriedkov uvedený pozitívny trend v značnej miere vytráca a rozplýva. Negatívne sa tak prejavuje značná rezervovanosť Rady voči schopnosti adresátov čerpať rozpočtované výdavky. Keďže kľúč k úspešnému čerpaniu zdrojov má v rukách práve Rada, chápem to ako rezervovanosť Rady voči sebe samej. Presvedčenie Európskeho parlamentu, ktoré sa týka úspešného a efektívneho čerpania zdrojov, je však väčšie než očakávania Rady. Osobne preto podporím tie pozmeňujúce návrhy, ktoré priblížia parametre platieb dlhodobému finančnému výhľadu.


  Janusz Lewandowski (PPE-DE). – Panie Przewodniczący! W tej decydującej fazie kształtowania budżetu roku 2007 odnoszę wrażenie, iż Parlament Europejski w stopniu większym niż Rada bierze pod uwagę priorytety, liczby oraz zasady współpracy międzyinstytucjonalnej uzgodnione między nami na lata wieloletniej perspektywy finansowej 2007-2013. Jako ludzie wybrani przez ludzi mamy też głębokie zrozumienie dla niepokoju, który jest w państwach członkowskich, niepokoju o to, czy mianowicie nowa generacja programów wieloletnich ruszy na czas. To będzie jedno z głównych kryteriów oceny roku 2007. Dzielimy też powszechne zapotrzebowanie na nowy regulamin finansowy i stąd nasze naciski wobec prezydencji fińskiej, abyśmy pracowali w roku 2007 w oparciu o nowy regulamin finansowy.

W obecnym roku powtarzany regularnie slogan, iż dążymy do racjonalizacji budżetu, przestaje być tylko sloganem. Nasz sprawozdawca, czyli James Elles zaproponował i uzyskał wsparcie Parlamentu dla bardzo konsekwentnego stanowiska. Mianowicie silne finansowanie uzyskują linie priorytetowe, natomiast w stosunku do tych linii budżetowych, gdzie istnieje wątpliwość co do stopnia ich wykorzystania stosujemy 30% rezerwę. Tu nie powinno być pomiędzy nami różnic. Punktem niezgody będzie na pewno kwestia zatrudnienia i płac w administracji. Naszym zdaniem nowe funkcje Unii Europejskiej wymagają motywacji, stabilizacji kadry administracyjnej oraz naboru z nowych państw członkowskich. I to pewnie będzie punkt niezgody pomiędzy nami w czasie procedury pojednawczej w listopadzie.

Osobiście nie jestem całkowicie zadowolony z kierunków geograficznych, gdyż naszym głównym zobowiązaniem jest kontynent europejski. Im większa Unia Europejska, tym większa odpowiedzialność za Europę i to powinno znaleźć odzwierciedlenie w kierunkach geograficznych rozlokowania funduszy. Pozostawiamy jednak marginesy, nie sięgamy po instrument elastyczności, także kompromis powinien być w tym roku ułatwiony, a naszym argumentem powinna być siła głosu uzyskana w czwartek w głosowaniu Parlamentu Europejskiego.


  Giovanni Pittella (PSE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ringrazio i relatori Elles e Grech e saluto la signora Commissario e tutti i colleghi. Desidero fare due brevissime considerazioni.

La prima riguarda ciò che ha detto l'on. Guy-Quint. Chi voleva una prova dell'inadeguatezza delle prospettive finanziarie 2007-2013 è servito. Il primo bilancio del nuovo quadro finanziario dimostra chiaramente che la coperta è troppo stretta. Il relatore ha fatto i salti mortali, di cui alcuni sono stati giustamente corretti dai gruppi politici, ma nulla ha potuto fare di fronte ai limiti angusti del quadro finanziario pluriennale.

Dopo questa prima prova dovrebbe essere evidente, anche a chi sostiene che l'1 per cento del reddito nazionale lordo basti ad alimentare il bilancio comunitario, che occorre invece una svolta, una revisione di metà periodo. Invito pertanto il Parlamento a iniziare già oggi a preparare questa sfida.

La seconda riflessione sarà telegrafica. L'on. Elles ha fatto bene a proporre un'operazione di controllo della spesa, che noi abbiamo accolto e sostenuto. E' giusto dare la massima trasparenza, ma è anche giusto non compromettere le politiche fondamentali dell'Unione europea.


  Kyösti Virrankoski (ALDE). – Arvoisa puhemies, arvoisa komission jäsen, ensinnäkin haluan kiittää talousarvion yleisesittelijää Ellesiä erinomaisesta valmistelutyöstä. Hän on osoittanut todella syvällistä perehtyneisyyttä sekä EU:n toimintaan että varojen hallinnoimiseen. Hänen lähestymistapansa on ollut perustelevaa ja rohkeaa. Samalla haluan kiittää Grechiä hyvästä ja vastuullisesta työskentelystä ja Lewandowskia budjettivaliokunnan taitavasta johtamisesta.

Vuoden 2007 talousarvio on ensimmäinen, joka valmistellaan uusien rahoitusnäkymien puitteissa. Se on myös alkurahoitus uusille ohjelmille sekä loppurahoitusta vanhoille sitoumuksille. Budjettiesitys on maltillinen. Se pysyy rahoitusnäkymien puitteissa, eikä siinä esitä edes joustovälineen käyttöönottoa. Silti siinä on selvät painopisteet. Mielestäni on aivan oikein, että koulutus-, tutkimus- ja kehitysmäärärahoja on lisätty. Meidän on saatava Lissabonin strategian ympärille muutakin kuin kasa paperia. Siksi myös yritystoiminnan edellytyksiä on edelleen parannettava, mikä tarkoittaa CIP-ohjelman kilpailukyvyn ja innovaation selvää vahvistamista. Nämä kaikki ovat olleen muun muassa oman ryhmäni tavoitteita.

Pohjoinen ulottuvuus ja Itämeren alueen yhteistyö on ollut kauan esillä ja niiden kehittämistä on pidetty tärkeänä. Ryhmäni on tehnyt kaksi tarkistusluonnosta, numerot 492 ja 493, joissa Euroopan laajuisia tie- ja kaasuverkkoja koskevien budjettikohtien perusteluihin lisätään, että varoja voidaan käyttää myös sellaisten projektien rahoitukseen, jotka toteuttavat mainittuja strategioita. Toivoisin myötätuntoa näitä tarkistusluonnoksia kohtaan.


  Gérard Onesta (Verts/ALE). – Monsieur le Président, je centrerai mon propos sur le budget du Parlement européen. Qui dit budget du Parlement européen, dit rapport Louis Grech, et je tiens à remercier vivement Louis pour la qualité de son travail, et surtout pour le climat de concertation qu'il a su créer. Il va devoir pendant un an – et c'est très long, un an –, gérer tous les déblocages et les réserves et je dis que nous aurons un interlocuteur ouvert, cohérent et loyal.

Pour la deuxième fois de son histoire, le Parlement ne va pas atteindre la barre mythique des 20%. Il est utile de réfléchir en termes de budget opérationnel, mais il faut être très attentif et très réactif si l'on veut, en tant que de besoin, comme le propose le rapport Grech, mobiliser plus d'argent pour l'acquisition des bâtiments, étant entendu que les procédures sont fort longues: il faut que le Bureau se prononce, que la commission des budgets rende un avis et que le Conseil nous permette d'avancer. Si, par exemple, dans les jours qui viennent, je devais acheter un bâtiment à Londres ou à Paris, je ne suis pas sûr qu'en quelques semaines, nous pourrions dégager les Fonds que nous avions pourtant prévus l'année précédente. Il est donc très bien de rester en deça de la barre des 20%, mais il convient de rester très réactif au cas où une opportunité se présenterait.

Le deuxième élément très important du rapport Grech, est d'avoir placé le citoyen au cœur de nos objectifs. Pour la première fois l'an prochain, nous allons entamer un nouveau processus à travers la mise en place du projet de WebTV parlementaire, le début des travaux dans notre Centre de visiteurs, et la réunion de la première Agora citoyenne, qui va associer les citoyens à notre travail législatif. Je pense que nous avons consenti beaucoup d'efforts dans ce sens et je ne voudrais pas terminer, Monsieur le Président, sans souligner – puisque nous avons appris son départ hier soir –, que Julian Priestley, notre Secrétaire général, a, pendant les dix années où il a été à la tête de l'administration, beaucoup œuvré pour la modernisation, la rigueur et la transparence de notre procédure budgétaire.


  Διαμάντω Μανωλάκου (GUE/NGL). – Κύριε Πρόεδρε, το σχέδιο προϋπολογισμού υπηρετεί με απόλυτο τρόπο την αντιλαϊκή αντιδραστική πολιτική της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Είναι στα πλαίσια του νέου δημοσιονομικού πλαισίου για το 2007-2013, κομμένου και ραμμένου στα μέτρα ενίσχυσης του ευρωπαϊκού κεφαλαίου. Ο προϋπολογισμός του 2007 προωθεί την αντεργατική στρατηγική της Λισσαβόνας και της ενιαίας αγοράς, με ταυτόχρονη μείωση πόρων για πολλές περιφέρειες, όπως στην Ελλάδα, ενισχύοντας την ανισότητα και ανισομετρία με προοπτική να μην συμπεριλαμβάνεται ούτε στο φτωχό-ταμείο συνοχής. Μειώνει δραστικά τα κονδύλια στον αγροτικό τομέα, ολοκληρώνοντας την εφαρμογή της αντιαγροτικής αναθεωρημένης ΚΑΠ, στέλνοντας στον Καιάδα νέο αριθμό μικρομεσαίων αγροτών, και ταυτόχρονα κόβει εκατοντάδες θέσεις εργασίας.

Αυτό είναι το σύγχρονο πνεύμα της Ευρωπαϊκής Ένωσης: εντατικοποίηση της δουλειάς, μαζική ανεργία, μισθοί και συντάξεις πείνας. Δραστικές βέβαια μειώσεις και παραπέρα ιδιωτικοποίηση έχουμε και στη δημόσια υγεία και στα συστήματα κοινωνικής ασφάλισης. Ωστόσο, αυξάνονται οι πόροι για την ανταγωνιστικότητα, βιομηχανική πολιτική καινοτομία και επιχειρηματικό πνεύμα κατά 98%, καθώς και η χρηματοδότηση μέτρων για την απασχόλησιμότητα, την προσωρινή εργασία και την ταξική συνεργασία. Κοινωνικό διάλογο τον λένε. Είναι ένας προϋπολογισμός ταξικός, άδικος και καταδικαστέος από τα λαϊκά στρώματα, διότι φέρνει ανισότητα, αδικία, φτώχεια, περισσότερη εκμετάλλευση για τους εργαζόμενους και περισσότερα κέρδη για το κεφάλαιο. Γι’ αυτό είναι απορριπτέος.


  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – Panie Przewodniczący! Budżet 2007 roku jest nie tylko pierwszym budżetem nowych ram finansowych na lata 2007 - 2013, ale także pierwszym budżetem 27 państw członkowskich z Rumunią i Bułgarią. Chociażby z tych dwóch powodów powinien być on maksymalnie wysoki po stronie wydatków. Z ram finansowych na lata 2007 - 2013 wynika, że płatności mogą wynieść maksymalnie 1,06 produktu narodowego brutto Unii Europejskiej. Niestety Komisja Europejska zaproponowała w swoim projekcie płatności zaledwie na poziomie 116 miliardów euro, a więc tylko 0.99 produktu narodowego Unii Europejskiej, a Rada Unii Europejskiej zaproponowała dalsze ich obcięcie o 1,75 miliarda euro.

W tej sytuacji z satysfakcją trzeba przyjąć stanowisko Komisji Budżetowej Parlamentu Europejskiego, która zaproponowała płatności na poziomie 121,9 miliarda euro, a więc 1,04 produktu narodowego brutto, o.5,1 miliarda euro więcej niż chciała Komisja Europejska.

Chciałbym wyrazić nadzieję, że propozycje Komisji Budżetowej zostaną zaakceptowane przez Parlament Europejski i będą skutecznie bronione w ramach negocjacji z Radą i Komisją Europejską.


  Michael Henry Nattrass (IND/DEM). – Mr President, in his report Mr Elles says that it is essential for policymakers to focus on what the real challenges will be for the EU in the years ahead. When David Cameron was campaigning for the leadership of Mr Elles’ party last year, he told the Daily Telegraph, ‘we must challenge the culture of the EU, leaving it to focus on its real job, making the single market work properly and championing free trade’. However, Mr Elles’ policy priorities include common foreign and security policy, the European Neighbourhood Policy, terrorist threats, border controls on immigration, environment and communication.

This is the Tory hidden agenda and it is very different from the one Mr Cameron put forward when he needed the votes from the more Eurosceptic party members. But of course this is the same Mr Cameron who was pretending he would leave the PPE-DE. One year on, Mr Elles is free to carry on promoting the PPE-DE agenda. His real leader, Mr Poettering, is no doubt delighted.


  Hans-Peter Martin (NI). – Herr Präsident! Ich möchte mich ausdrücklich für den Vorstoß der finnischen Ratspräsidentschaft bedanken, endlich einmal die heilige Kuh ein bisschen anzugehen, was die Stellenbesetzungen in der Union betrifft.

Ich halte es für äußerst bedauerlich, dass der Versuch, wenigstens einmal 200 Planstellen zu kürzen und dann weiter in diese Richtung zu gehen, in der Form abgelehnt wird, wie das hier unter Ziffer 29 im Bericht Elles zu finden ist. Das ist wirklich der falsche Weg! Er ist vor allen Dingen dann falsch, wenn ich Catherine Guy-Quint zitieren darf, die Dame, die den Änderungsantrag eingebracht hat und die gesagt hat: Bisher habe ich noch keine rationalen Gründe für die Kürzungen gehört. Dahinter stecken nur persönliche Abrechnungen, gekränkte Eitelkeiten, Intrigen und Aggressivität. Das hat sie im Ausschuss gesagt. Das Gegenteil ist natürlich wahr! Es ist vernünftig, die EU hat viele Jobs bereits erledigt. Es wäre das richtige Signal, wenn wir endlich auch bei uns etwas einsparen würden.


  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). – Herr Präsident, Frau Kommissarin, meine Damen und Herren, liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir knüpfen mit diesem Haushalt 2007 erstmals klar an den Haushalt 2005 an. Dem Berichterstatter sei Dank! Bei der Haushaltsausführung müssen wir die Verschwendung von EU-Geldern stärker bekämpfen – die schlichten Mitnahmeeffekte und die mangelnde Effizienz.

Heiß umstritten sind bis jetzt die Stellenstreichungen in der Kommission. Wir sagen Nein, aber mit Einschränkungen – und machen die Nagelprobe. Welche Effizienzgewinne ist der Rat bereit, der Kommission – etwa in ihren Außenstellen in Luxemburg – einzuräumen? Wie gut ist die Kommission selbst für ihre Zukunftsaufgaben gerüstet, die weniger die Rechtsetzung als die Kontrolle der Implementierung des Gemeinschaftsrechts betreffen. Ganze zwei Stellen gibt es für die Überwachung des Gemeinschaftsrechts im Umweltbereich, das immerhin 40 % unserer Gesetzgebung ausmacht.

Die Bekämpfung eines weiteren Verlusts des Ansehens Europas – auch das müssen wir im Haushalt des Parlaments berücksichtigen. Wir stellen 2007 neun Übersetzer und Dolmetscher für Irisch ein, obwohl acht von dreizehn Kollegen aus Irland kein Irisch sprechen. 60 Kollegen gehen in der neuen Parlamentarischen Versammlung EUROLAT auf Reisen und halten sich dabei an keine Gepflogenheiten für parlamentarische Versammlungen, also etwa intergouvernementale Abkommen. Wir bauen als Parlament 2007 an allen drei Standorten, und es fällt mir zunehmend schwer, dies den Besuchergruppen und den Wählerinnen und Wählern zuhause zu erklären.

Das alles sind viele gute Themen, anhand derer wir beweisen können, dass wir es sowohl mit der Kritik des Rechnungshofes als auch mit einer besseren Implementierung des EU-Haushalts ernst meinen.




  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – Panie Przewodniczący! Rok 2007 będzie pierwszym rokiem nowej, siedmioletniej perspektywy finansowej. Dlatego szczególnie ważnym jest, by już teraz instytucje Unii Europejskiej w sposób precyzyjny określiły realne potrzeby i priorytety na nadchodzące lata.

Działając w oparciu o dyscyplinę budżetową i rosnącą wydajność powinniśmy jednocześnie odchodzić od praktyki przyjmowania bardzo wysokich marginesów wydatków, co często prowadziło w przeszłości do utraty środków. Zasadnym wydaje się także kontynuowanie dotychczasowej strategii zakupu użytkowanych budynków, która przynosząc oszczędności długofalowo umożliwia finansowanie innych przedsięwzięć. Niezbędną wydaje się rewizja polityki zarządzania pracownikami, zwłaszcza dotycząca zlecania wykonywania prac na zewnątrz, co może doprowadzić do osłabienia funkcjonowania instytucji poprzez brak ciągłości i stabilności.

W kwestii polityki zatrudnienia obecny priorytet muszą stanowić stanowiska wynikające z rozszerzenia. Proces ten powinny dopełniać także informacje o rozmieszczeniu nowego personelu. Proponowane w tym kontekście przez Radę obniżki budżetów poszczególnych instytucji nie powinny być celem samym w sobie. Mając na względzie rozszerzenie z 2004 roku, jak i to mające już za chwilę nastąpić, nadrzędnym celem musi być przede wszystkim zapewnienie sprawnego funkcjonowania wszystkich unijnych instytucji.

Na koniec chciałam serdecznie pogratulować obu sprawozdawcom znakomicie przygotowanego dokumentu, a nam wszystkim dobrego kompromisu i ambitnego budżetu.


  Nathalie Griesbeck (ALDE). – Monsieur le Président, Madame la Commissaire, je voudrais, en tout premier lieu, féliciter à mon tour nos rapporteurs, James Elles et Louis Grech, pour leur travail de fourmi, et remercier et féliciter tous mes collègues pour l'énorme travail fourni cette fois par la COBU lors de l'examen des 1200 amendements, en vue de répondre aux attentes des 450 millions d'Européens.

Tout d'abord, une fois de plus, je tiens à souligner à mon tour que je regrette la faiblesse de la contribution au budget européen consentie par les États membres dans le cadre des perspectives financières. Cette contribution, de toute évidence, ne suffit pas à mettre en œuvre les politiques qu'il revient à l'Union européenne de traduire aujourd'hui dans le sens voulu par les Européens.

S'inscrivant dans ce cadre, la marge de manœuvre de notre Parlement est donc relativement faible. Si notre ambition doit être réaliste voire modeste, donnons-lui au moins la plus grande lisibilité. Telle a été la proposition de la COBU, et c'est ce que nous devons examiner aujourd'hui et dans les semaines qui viennent, en accordant la priorité aux politiques les plus efficaces pour atteindre ces objectifs et parvenir ainsi à une économie de la connaissance qui soit la plus performante du monde. C'est la raison pour laquelle je me réjouis des efforts qui ont notamment porté, à travers les propositions, sur les politiques de recherche, d'innovation et de développement, sur l'aide aux PME, sur les projets pilotes, sur les crédits alloués aux politiques culturelles qui, conformément aux recommandations de notre collègue, Marielle de Sarnez, constituent pour les Européens un socle essentiel de notre projet commun.

Enfin et conformément à l'image humaniste et réaliste de notre construction européenne, je me félicite de l'augmentation importante des crédits consacrés à la politique en faveur des plus démunis en Europe.

Pour conclure, je suis heureuse qu'en matière de politique extérieure, un équilibre ait été trouvé qui tienne compte du processus de paix en Palestine, même si les réserves émises nous permettront, à mon sens, de lancer un signal fort au Conseil dans les semaines qui viennent, puisque nous en sommes au stade de la première lecture.


  Pedro Guerreiro (GUE/NGL). – Não surpreende que a proposta do Parlamento Europeu para o orçamento comunitário para 2007 representando 1,04% do rendimento nacional bruto comunitário, apesar de melhorar quer a proposta da Comissão Europeia, que representa 0,99%, quer a do Conselho Europeu, que representa 0,98% em termos de volume de pagamentos, fica aquém logo no primeiro ano do acordado nas Perspectivas Financeiras, isto é 1,06% do RNB comunitário, que consideramos já de si insuficientes para promover uma real coesão económica e social, nomeadamente face às necessidades de uma União Europeia alargada.

Considerando que esta é uma fase do processo negocial, esperamos que, ao contrário do que aconteceu no passado, o Parlamento Europeu procure ao menos que se respeite o mais possível os montantes mínimos estipulados nas Perspectivas Financeiras para 2007, colocando estes meios financeiros ao serviço de uma efectiva política de coesão económica e social e de uma real política de cooperação e de desenvolvimento.

Embora considerando positiva a aprovação, na Comissão dos Orçamentos do Parlamento Europeu, de propostas de alteração específicas por nós apresentadas, lamentamos, contudo, a rejeição de outras importantes propostas, designadamente a criação de medidas compensatórias para fazer face ao aumento dos preços dos combustíveis no sector das pescas e a criação de um programa comunitário de apoio à pequena pesca costeira e artesanal para dar resposta aos problemas específicos deste sector, aliás, em coerência com posições anteriormente aprovadas pelo Parlamento Europeu, ou ainda o reforço da verba destinada à convergência no Fundo Europeu de Desenvolvimento Regional para a compensação integral das denominadas "regiões afectadas pelo efeito estatístico", como o Algarve, que sofrem este ano um corte de cerca de 20%.


  Liam Aylward (UEN). – Mr President, I should like to refer to one particular budgetary matter. The Commission is presently finalising its public health programme for 2007-2013. We all know that in the recent past the Commission has had very effective information campaigns, highlighting the dangers of tobacco and AIDS within the European Union.

The Commission has a budget of EUR 56 million per year to highlight public health threats and to implement public information campaigns throughout Europe. I believe the time has now come for the Commission to implement an information-awareness campaign to highlight the problem and dangers of, and the cures for, depression within the Union. I have also written to many governments of Europe seeking their support for this political initiative.

One in four people in Europe experience at least one significant episode of mental difficulties during their lives and up to 18 million people in the European Union, aged between 16 and 25, suffer from major depression. Depression and anxiety disorders are the most common mental health problems experienced in Europe. Studies have estimated that by 2020 depression will become the highest-ranking disease in the developed world. In fact, there are even higher levels of depression in Eastern and Central Europe.

We have identified the problem; we have the financial resources to highlight it; so let us go forward and meet this challenge now.


  Hélène Goudin (IND/DEM). – Herr talman! För det första anser Junilistan att EU:s gemensamma jordbrukspolitik måste skrotas. Som jag så många gånger tidigare påpekat i denna kammare är jordbrukspolitiken förkastlig eftersom pengarna går till fel – och ofta mycket rika – mottagare. Dessutom berövas världens fattiga länder en rejäl chans att sälja sina jordbruksprodukter på EU-marknaden eftersom man subventionerar ett jordbruk som inte är konkurrenskraftigt.

För det andra menar Junilistan att strukturpolitiken borde åternationaliseras. De EU-medel som kommer tillbaka till Sverige är högst villkorade och i de flesta fallen inte anpassade till svenska behov.

Nästa år ökar Sveriges bidrag till EU:s budget till drygt 3 miljarder euro. Återflödet är cirka 1 miljard euro. Därför anser Junilistan för det tredje att Sveriges medlemsavgift borde halveras med tanke på hur snedvridande och orättvis EU:s jordbruks- och handelspolitik är.


  Jean-Claude Martinez (NI). – Monsieur le Président, le budget européen, c'est comme le théâtre de Bertolt Brecht. En attendant Godot, en attendant 2014 et les ressources propres, on gère la modestie des crédits: 116 milliards d'euros de crédits de paiement, soit même pas 1% du revenu national brut, et on joue. Par exemple, on change la nomenclature en passant de huit rubriques à six. On fait de l'humour: l'Europe des 17 millions de chômeurs s'appelle à la rubrique 1: "la croissance et l'emploi". Le budget de la PAC, qui détruit les élevages, les fruits et légumes et qui arrache 400 000 hectares s'intitule à la rubrique 2: "confirmation des ressources".

Ces changements de forme exceptés, tout est classique dans ce budget. On retrouve d'abord un cadre financier pour les années 2007-2013, contenu dans un accord interinstitutionnel, le quatrième, du 17 mai dernier. On retrouve les enveloppes malthusiennes, par exemple pour l'agriculture: en effet, les dépenses de marché seront amputées à l'aveugle de plus de 500 millions d'euros. On retrouve également les grands classiques: 7 milliards d'euros pour jouer dans le monde à la politique extérieure, 5 milliards d'euros pour un programme-cadre de recherche qui ne recherchera pas grand-chose, 850 millions d'euros pour les transeuropéens-express.

Tout cela, en attendant la révision de 2008-2009 lors de laquelle on discutera de tout, du chèque britannique mais aussi et surtout de l'agriculture et du budget agricole. Le grand débat budgétaire aura ainsi lieu dans la fourchette 2010-2014. En attendant de parler de la pêche, d'Erasmus et des citoyens, on préfère, pendant cette après-midi budgétaire, à défaut de prendre le thé, puisqu'il est bientôt 17 heures, échanger les petits biscuits budgétaires dont notre rapporteur a agrémenté son magnifique rapport. Ce qui est quand même très agréable.


  Αντώνης Σαμαράς (PPE-DE). – Κύριε Πρόεδρε, η Ευρωπαϊκή Ένωση είναι το πιο φιλόδοξο εγχείρημα της ιστορίας. Όμως αυτό το εγχείρημα το χρηματοδοτούμε με το ελάχιστο ποσοστό 1% του ΑΕΠ. Και δεν είναι μόνον ότι δίνουμε ελάχιστα, είναι ότι η Επιτροπή και το Συμβούλιο δεν θέλουν ούτε καν να εξαντλήσουν τα ελάχιστα ποσά που δεσμεύουν.

Η Επιτροπή στο προσχέδιο προέβλεπε μόλις 1%. Το Συμβούλιο το μείωσε ακόμη περισσότερο στο 0,98%, εμείς το αυξήσαμε στο 1,04%. Το Συμβούλιο κάνει ότι μπορεί για να συρρικνώσει τη χρηματοδότηση της Ένωσης, η Επιτροπή δεν κάνει ότι μπορεί για να την υπερασπιστεί και έτσι στο ρόλο αυτό έχει μείνει μόνο του το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο.

Προτάθηκε επίσης από πολλούς να βάλουμε στο αποθεματικό μέρος των κονδυλίων για τις αγροτικές δαπάνες. Εμείς απορρίψαμε την πρόταση αυτή. Η καταστροφή των Ευρωπαίων αγροτών δεν είναι πολιτική ανάπτυξης ούτε πολιτική ενοποίησης της Ευρώπης, είναι -απλώς- ολέθρια πολιτική.

Ένα ευαίσθητο πολιτικό ζήτημα τώρα: επαναφέραμε την τροπολογία για την αναστήλωση και των χριστιανικών ναών στη βόρεια Κύπρο. Η υπερψήφιση αυτής της τροπολογίας θα αποδείξει το σεβασμό της Ευρώπης στην πολιτιστική της κληρονομιά και θα ενισχύσει την εφαρμογή των ευρωπαϊκών αρχών για ειρηνική συνύπαρξη μεταξύ διαφορετικών θρησκευτικών και εθνικών ομάδων.

Κάτι τελευταίο, κύριε Πρόεδρε, μέχρι τώρα ενημερωνόμασταν εκ των υστέρων για τις αποφάσεις του Συμβουλίου σχετικά με την ΚΕΠΠΑ. Αυτό δεν μπορεί να συνεχισθεί. Πρέπει να συζητάμε εκ των προτέρων με το Συμβούλιο όλες τις βασικές επιλογές, πριν ληφθούν οι αποφάσεις τις οποίες εμείς καλούμαστε μετά να χρηματοδοτήσουμε. Και για να περάσει το μήνυμά μας στο Συμβούλιο μειώσαμε κατά 50% τα κονδύλια του 2007 για την ΚΕΠΠΑ. Θα ήθελα στο σημείο αυτό, κύριε Πρόεδρε, λέγοντας ότι ο κ. Σέλες είχε σαφώς δίκαιο, να πω ότι θα κάνει λάθος η κ. Υπουργός αν πραγματικά πιστέψει ότι αυτό που κάναμε ήταν αυτό που ονόμασε η ίδια «λόγοι τακτικής». Ελπίζω ότι τώρα το Συμβούλιο θα ξανασκεφθεί τη μέχρι στιγμής στάση του.


  Vladimír Maňka (PSE). – Jednou z politických priorít nových finančných perspektív a rozpočtu Európskej únie na rok 2007 je energetická bezpečnosť. Je súčasťou Programu pre konkurencieschopnosť a inovácie a má osobitný výskumný program v rámci Siedmeho rámcového programu pre vedu a výskum.

Náš cieľ v tejto oblasti je ambiciózny – neudržateľný energetický systém založený na fosílnych palivách transformovať na trvalo udržateľný systém založený na rôznorodých zdrojoch energie, zlepšiť energetickú účinnosť, bezpečnosť dodávok, zabrániť klimatickým zmenám, zvýšiť konkurencieschopnosť európskych podnikov v sektore energetiky a tým aj v iných sektoroch.

Stratégia Európskej únie a európsky rozpočet sú dôležité faktory, ktoré v budúcnosti môžu pomôcť riešiť neradostné vyhliadky Európanov na udržateľné, stabilné a cenovo dostupné energie.

Rozpočet na rok 2007 ako prvý rok nového programovacieho obdobia má nepochybne strategický význam. Je však potrebné zdôrazniť, že zdroje sú obmedzené a na efektívnosti ich využitia bude mimoriadne záležať.


  Markus Ferber (PPE-DE). – Herr Präsident, Frau Kommissarin, Herr Ratspräsident, liebe Kolleginnen, liebe Kollegen! Das Haushaltsjahr 2007 ist ein sehr spannendes, weil es darum geht, das, was die Staats- und Regierungschefs im Dezember letzten Jahres als ihren politischen Schwerpunkt für die Finanzielle Vorausschau beschlossen haben und was wir zwischen Parlament und Rat im Mai dieses Jahres miteinander vereinbart haben, zum erstem Mal mit Leben zu erfüllen.

Ich mache mir an ein paar Stellen schon große Sorgen. Wir werden in dieser Woche noch eine Reihe von Rechtsgrundlagen für Mehrjahresprogramme verabschieden, die ab dem 1. Januar nächsten Jahres laufen sollen. Wir sind momentan in der Phase, dass die Mitgliedstaaten ihre Rahmenpläne für die Abwicklung der Strukturpolitik formulieren und bei der Kommission einreichen. Meine Sorge ist durchaus, dass der Haushalt 2007 deswegen ein Sparhaushalt werden wird, weil eine Vielzahl von Programmen gar nicht erst starten kann, obwohl sie dringend benötigt werden.

Lassen Sie es mich ganz deutlich sagen: Aus einem Land kommend, das die Ehre hat, 20 % dieser Europäischen Union zu finanzieren, geht es uns darum, dass, wenn soviel Geld beansprucht wird – auch wenn es in Prozenten des Bruttonationaleinkommens keine Steigerung gegenüber der Vergangenheit gegeben hat, aber durch die Erweiterung ist ja das Bruttonationaleinkommen auch gestiegen, dies nur am Rande erwähnt –, dann natürlich auch ein entsprechender Gegenwert für dieses Geld gegeben sein muss.

Deswegen bin ich sehr froh, dass unser Berichterstatter, James Elles, gesagt hat: Wir wollen mehr Programme und weniger Administration finanzieren. Hier muss die Kommission aber noch nachweisen, dass sie die Programme ordentlich abwickeln kann und nicht alles in Verwaltungskosten untergeht. Wir müssen die Frage der Agenturen in den Griff bekommen. Es sollen wieder drei neue hinzukommen.

Ich sage das auch für den Parlamentshaushalt: Wir müssen die Rendite für das bekommen, was wir durch unsere erfolgreiche Gebäudepolitik erreicht haben. Es kann nicht sein, dass wir den Parlamentshaushalt dauernd aufblähen, weil wir jetzt Geld frei haben, und Dinge finanzieren, für die es vielleicht gar keinen Bedarf gibt, wie zum Beispiel das WebTV.

Also Value for money, Gegenwert für Geld, das ist der entscheidende Punkt. Wenn ich mir den Bericht des Rechnungshofs, der heute Vormittag vorgestellt wurde, anschaue, sehe ich noch großes Potential, hier mehr zu leisten.


  Szabolcs Fazakas (PSE). – Csatlakozni szeretnék Marcus Ferber képviselőtársamhoz abban, hogy a 2007-es költségvetés tényleg különleges jelentőséggel bír egész Európa, ezen belül az új tagországok, és Magyarország számára is. Ez a velünk együtt kialakított és a ránk is teljes egészben vonatkozó 2007-2013-as pénzügyi terv első éve, így – különös tekintettel annak hosszadalmas, konfliktusoktól sem mentes kialakítására – nagyon fontos, hogy a 2007-es év jó kiindulópontot képezzen a következő évek számára.

Ezért ez rendkívüli lehetőséget és egyben felelősséget jelent mindannyiunknak. Lehetőséget abban a tekintetben, hogy a pénzügyi tervben jóváhagyott források felhasználásával megindíthatjuk a nemcsak saját felzárkózásunkat, hanem Európa jövőjét és versenyképességét is megalapozó kohéziós és strukturális politikákat, de egyben felelősséget is abban a vonatkozásban, hogy ennek kialakításakor lépjünk túl a sajnálatos módon az utóbbi időben a régi és az új tagországokban egyaránt elterjedt nemzeti önzésen. Egész Európa közös értékét és az EU nemzetközi szerepét vegyük figyelembe!


  Simon Busuttil (PPE-DE). – Il-baġit li dal-Parlament se japprova s-sena d-dieħla se jalloka flus, għall-ewwel darba, għall-fond ġdid magħruf bħala l-Fond għall-Fruntieri Esterni, maħsub apposta biex jgħin lill-Pajjiżi Membri jsaħħu l-fruntieri tagħhom biex irażżnu l-influss ma jaqta' xejn ta' l-immigrazzjoni illegali. Meta tqis il-gravità ta' l-emerġenza ta' l-immigrazzjoni illegali, kważi lanqas temmen li din hija l-ewwel darba li l-Unjoni Ewropea se twaqqaf fond apposta għall-fruntieri esterni, iżda wasalna. U grazzi għal dan il-Parlament, il-baġit li se nallokaw għal dan il-Fond se jkun akbar minn dak li saħansitra talbet il-Kummissjoni. Qed nitkellem fuq baġit ta' €170 000 000 biex inħarsu aħjar il-fruntieri tagħna u b'hekk intaffu l-influss. It-tieni punt li xtaqt nagħmel huwa dwar il-Frontex, l-Aġenzija Ewropea għall-Fruntieri Esterni. S'issa, din l-Aġenzija, li ilha topera biss madwar sena, ma ngħatatx biżżejjed riżorsi biex twettaq xogħolha. Biżżejjed ngħid li, sal-ġimgħa li għaddiet, Frontex kienet qed tikkoordina rondi fil-Mediterran, iżda fil-gazzetti 'ilbieraħ rajt riklam biex Frontex iddaħħal magħha direttur responsabbli mir-rondi fil-baħar. Jiġifieri jeħtieġ li din l-Aġenzija ma nħalluhiex waħedha u b'hekk naħsbu li se nsolvu kollox. Għalhekk anke hawn, huwa ta' sodisfazzjoni li dan il-Parlament se jivvota baġit akbar minn dak li talbet il-Kummissjoni, kważi €35 000 000 biex isaħħaħ din l-Aġenzija u jgħinha twettaq dmirha aħjar. Hija ħasra, Sur President, li minflok jagħmlu bħalna u jagħtu aktar riżorsi lil Frontex, s'issa wħud mill-Gvernijiet Ewropej ixxaħħu u anke provaw inaqqsu l-baġit ta' Frontex. Minn hawn, aħna ngħidulhom li l-Parlament Ewropew se jagħmel ħiltu kollha biex Frontex tingħata l-mezzi meħtieġa li għandha bżonn biex taqdi dmirha.


  Κατερίνα Μπατζελή (PSE). – Κύριε Πρόεδρε, οι προτεραιότητες του προϋπολογισμού αυτού θα έπρεπε να ήταν σαφείς και χρηματοδοτικά επαρκείς, έτσι ώστε να προωθηθεί και η ενσωμάτωση των νέων κρατών μελών. Αντ’ αυτού, στο Συμβούλιο επεκράτησε μια λογιστική λογική για την μείωση των πιστώσεων και στην Επιτροπή, η φοβική της στάση.

Πώς θα πραγματοποιηθεί η στρατηγική της Λισσαβόνας; Πώς θα ολοκληρωθούν τα προγράμματα διαρθρωτικών ταμείων; Με 425 εκατομμύρια ευρώ λιγότερα; Πώς θα υλοποιηθεί η πολιτική της αγροτικής ανάπτυξης; Με την πλασματική μεταφορά από τον πυλώνα ένα δια μέσου του μηχανισμού εθελοντικής διακύμανσης, ή της δέσμευσης στο αποθεματικό –όπως προτείνεται- πόρων της αγροτικής ανάπτυξης μέχρι η Επιτροπή να αποφασίσει και να δώσει εξηγήσεις για το εθελοντικό modulation; Πώς θα ενισχυθεί ο ρόλος της Ένωσης στις εξωτερικές της δράσεις, στα Βαλκάνια, στην Παλαιστίνη, στη μετανάστευση; Με τη μείωση της ΚΕΠΠΑ κατά 50%; Πώς θα ανταγωνιστεί η Ευρώπη την Αμερική στον τομέα της έρευνας και της ανταγωνιστικότητας;

Δεν γίνεται να θέτουμε πολιτικές προτεραιότητες και να μη διαθέτουμε τα απαραίτητα δημοσιονομικά εργαλεία για την υλοποίησή τους. Γινόμαστε αναξιόπιστοι και αυτό υποσκάπτει το μέλλον της Ευρωπαϊκής Ένωσης.


  László Surján (PPE-DE). – Négy gondolatot és egy problémát szeretnék idehozni. A jövő évi költségvetést a Bizottság jóval a pénzügyi terv lehetőségei alá tervezte, így aligha nő, inkább romlik az Unió versenyképessége. Másodszor: rémálom, hogy a Tanács még ezt a visszafogott tervet is megpróbálta lefelé faragni. Harmadszor: ebből így nem lesz fejlődés, csak valami rosszul sikerült túlélési kísérlet. Negyedszer: az új tagállamok számára jó hír, hogy a nagy csökkentési láz nem – vagy alig – érinti a kohéziós támogatásokat.

A probléma, mérhetetlenül fontos, hogy a nyelvhasználatban is érvényesüljön az Unió egyik jellemvonása: "egység a sokszínűségben". Jelenleg ennek még messze nem teszünk eleget. Az előterjesztések fordításai nem, vagy csak az utolsó pillanatban készülnek el, és olykor hevenyészetten. Sok olyan ülésen kell résztvennünk, ahol anyanyelvi tolmácsolást csak a képviselők egy része kap. Az Unió januári bővítése a jogos igényeket tovább növeli. A nyelvi sokszínűség érték, amelyről semmiképp nem mondhatunk le.


  Herbert Bösch (PSE). – Herr Präsident! Wie schon von einigen Vorrednern gesagt wurde, haben wir es mit dem ersten Haushalt der neuen Finanzperiode zu tun, einem so genannten Sparhaushalt. Das Sparen bezieht sich aber lediglich auf die Interessen der europäischen Bürgerinnen und Bürger. Wir haben es mit einer verfehlten Haushaltspolitik der europäischen Mitgliedstaaten zu tun!

So werden wir in den nächsten sieben Jahren im Bereich der Transeuropäischen Netze anstatt der notwendigen 20 Milliarden Euro mit nur 8 Milliarden auskommen müssen. Dabei verwendet der Ministerrat gerne wieder das alte Druckmittel: Wenn Ihr im Parlament den Haushalt nicht zügig verabschiedet, dann wird man 2007 nicht rechtzeitig mit den Programmen starten können. Wir werden uns dagegen wehren müssen, dass der Rat, der die interne Entscheidungsfindung manchmal über viele Monate verzögert, das Parlament oder andere zum Sündenbock stempeln wird und kann!

Ich möchte bei dieser Gelegenheit die Kommission daran erinnern, dass es dieses Haus ist, das die Position der Kommission immer wieder verteidigt, und nicht der Rat. Es wäre umgekehrt manchmal wohltuend, wenn die Kommission sich dessen bewusst wäre und sich nicht ständig zum Schriftführer des Rates degradieren würde.

In der zweiten Säule der Landwirtschaft, beim ländlichen Raum, wurde ein völlig inakzeptabler Vorschlag vorgelegt, um ein Haushaltsloch zu kaschieren — über ihn müssen wir diese Woche auch noch entscheiden: Die Mitgliedstaaten sollen die Möglichkeit der freiwilligen Umschichtung von bis zu 20 % der Mittel aus der ersten Säule in die zweite Säule, den ländlichen Raum, haben. Das ist unausgegoren! Es ist gegen die Rechte dieses Hauses, und es ist abzulehnen! Was haben diese beiden Dinge, also die Tanseuropäischen Netze und der ländliche Raum, gemeinsam? Erstens: Beide sind Opfer einer verantwortungslosen Sparpolitik des Rates geworden. Zweitens: Beide Male hat die Kommission sich von ihrer ursprünglichen Position verabschiedet und sich stillschweigend zum Schriftführer des Rates gemacht. Drittens: Beide Male müssen wir versuchen, durch In-Reserve-Stellung von Mitteln Druck auf den Rat und auch auf die Kommission auszuüben, um am Ende noch zu retten, was zu retten ist.


  Salvador Garriga Polledo (PPE-DE). – Señor Presidente, señora Comisaria, quiero empezar felicitando a los dos ponentes, James Elles y Louis Grech, que han hecho un ejercicio de prudencia en sus respectivos proyectos de presupuesto.

La prudencia no significa necesariamente un acuerdo con el Consejo, porque no significa estar necesariamente de acuerdo con las reducciones indiscriminadas que el Consejo ha establecido en aquellas líneas presupuestarias que no le interesaban, es decir, todas aquellas que no fueran de política exterior y de seguridad común, donde el Parlamento sí ha hecho una reducción.

Estamos muy de acuerdo con el principio de value for money que defiende nuestro ponente para el presupuesto general, particularmente en un momento como el actual, de una extraordinaria restricción financiera. La ideología imperante en la Unión Europea, que algunos no compartimos, de aplicar el 1 % al presupuesto, necesita, en cualquier caso y forzosamente, un cuidadoso análisis de las líneas presupuestarias, su nivel de ejecución y el valor añadido europeo. Posiblemente no entendemos lo mismo que el Consejo sobre esta idea de value for money, pero, en cualquier caso, es bueno que se asuma como un principio presupuestario.

Quiero aprovechar esta ocasión para agradecer la presencia de la Presidenta en ejercicio del Consejo durante la mayor parte del debate presupuestario; no es habitual que ocurra, y por eso se lo agradezco.

Cuestiones como la lucha contra el terrorismo, la financiación de una auténtica política común en materia de inmigración o el cumplimiento de las políticas ligadas a la Estrategia de Lisboa, son contempladas como una prioridad por parte del Parlamento Europeo en su primera lectura. Estamos de acuerdo con la estrategia sobre los pagos que propone nuestro ponente, así como con el enfoque que se propone sobre la financiación de la política exterior y de seguridad común.

Por último, señor Presidente, consideramos las reservas presupuestarias un instrumento muy útil, no solamente para la negociación y la buena gestión financiera, sino también para que, como autoridad presupuestaria, podamos obtener la información que muchas veces, por dificultades prácticas, a la Comisión le resulta difícil suministrarnos.


  Przewodniczący. Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się w czwartek o godz. 11.30.

(Posiedzenie zostalo zawieszone o godz. 17.05 i wznowione o godz. 17.30)



Informacja prawna - Polityka ochrony prywatności