Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. szeptember 5., Szerda - Strasbourg

8. A szavazáshoz fűzött indokolások

- Jelentés: Casaca (A6-0297/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A halászati erőforrások fenntarthatóságát létfontosságúnak tekintjük a halászati tevékenységek folytatása és a halászati ágazat életképessége szempontjából, de nem fogadjuk el az EU-ban elfogadott flottaigazgatási politikát vagy a flotta csökkentését, amelynek főbb következményei a termelés jelentős csökkentése és a munkahelyek drasztikus mértékű elvesztése.

A halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti fenntartható egyensúly célkitűzésének elérése során figyelembe kell venni a halászati ágazat társadalmi és gazdasági helyzetét a környezetbarát halászati tevékenység és – különösen a halászati ágazattól függő, hátrányos helyzetű régiókban – a halászat csökkentésére irányuló intézkedések gazdasági következményeiben érintett halászok támogatásával vagy kártérítésével kapcsolatos mechanizmusok alkalmazásával.

Ehhez hasonlóan a halászati erőfeszítést a meglévő erőforrásokhoz és a tengeri környezet védelméhez kell igazítani, ami egyszersmind előmozdítaná a kisipari jellegű part menti halászatot és a nem ipari jellegű halászatot, valamint óvná a halászati közösségeket; ezzel összefüggésben különösen hasznos lenne a tagállamok kizárólagos halászati övezeteit a jelenlegi 12 tengeri mérföldről 24 tengeri mérföldre, a legkülső régiók esetében pedig 100 tengeri mérföldről 200 tengeri mérföldre növelni.

  Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) Kollégám, Casaca úr jelentése mellett szavaztam, mert az egyértelműen hangsúlyozza a jelenlegi rendszer hátrányos hatásait, ami olykor olyan döntések meghozatalához vezet, amelyek figyelmen kívül hagyják a helyi valóságot.

Vegyük például a thonaille-jal (tonhal halászására szolgáló háló) folytatott földközi-tengeri halászat esetét. Azokat, akik erőfeszítéseket tettek halászati módszereik fejlesztésére, de a nemrégiben elfogadott jogszabály aránytalan korlátozásokkal sújtja őket, ami megszűnésük veszélyével fenyeget. Valójában az Atlanti-óceán keleti részén működő, mind spanyol, mind francia kollegáik tisztességtelen versenyével szembesülnek. A jelentésben szereplő javaslatokkal összhangban a földrajzi halászati területeken alapuló és az alkalmazott technikák egyedi jellemzőit figyelembe vevő megközelítés lehetővé tette volna a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti fenntartható egyensúly garantálására képes halászati erőfeszítés tisztességesebb elosztásának biztosítását.

- Jelentés: Elles (A6-0300/2007)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom az 5/2007. sz. költségvetés-módosítási tervezetről szóló Elles-jelentést. Ennek kapcsán szeretnék kiemelni egy, a saját országomban jelentkező különös problémát, amely csökkentheti a további kiadásokra nyújtott támogatást.

Britannia problémája az, hogy Margaret Thatcher az 1984-es Fontainebleau-i Megállapodással a jövőbeli brit kormányoknak méregpirulát adott. A Fontainebleau-i Megállapodás éves hozzájárulásaink és az EU-tól érkező éves bevételeink közötti különbség kétharmadát téríti vissza Britanniának. Így bármely új, kiadással járó program a kétszeresében kerül Britanniának; először megfizetjük 50%-unkat, és aztán elveszítjük az uniós hozzájárulás kétharmadát, esetünkben – egyedülálló módon – az uniós hozzájárulást 50%-ról kevesebb mint 17%-ra csökkentve. Annak lehetővé tétele miatt, hogy Britannia hozzájárulásai épphogy csak a teljes költségvetés 15%-a alatt vannak, Britannia kifogy a pénzből bármely olyan új projektnél, amelynek esetében Britannia a juttatások egyharmadánál kevesebbet kap.

- Jelentés: Liberadzki (A6-0253/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) The jelentés kimondja, hogy évente megközelítőleg 110 milliárd tonna/km veszélyes – a lakosságra és a környezetre veszélyes – árut szállítanak az EU-ban, ami a teljes áruszállítás csaknem 8%-át teszi ki. Ezek 58%-át vasúti, 25%-át légi, 17%-át pedig belvízi közlekedéssel szállítják.

A veszélyes áruk nemzetközi szállítását nemzetközi megállapodások szabályozzák.

Ezzel összefüggésben úgy véljük, hogy a hasznos és szükséges uniós szintű együttműködésnek óvnia kell a tagállamoknak a (veszélyes) áruk területükön belüli szállítása tekintetében meglévő teljes szuverenitását, például a jog szabályozási eszközével, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó egyedi engedélyek és – különösen nemzetbiztonsági vagy környezetvédelmi okok miatti – tilalmak kiadásával.

Ez olyan elvi kérdés, ami a szállításnak az EU által támogatott zabolázatlan liberalizálásával összefüggésben egyre fontosabb.

  Dieter-Lebrecht Koch (PPE-DE), írásban. − (DE) A veszélyes áruk szállításáról szóló európai jogszabályok egyszerűsítésére és egységesítésére vonatkozó bizottsági javaslatot többek között a jobb szabályozás érdekében teljes egészében jóvá kellene hagyni.

Nemrégiben, 2007. augusztus 31-én hét közúti alagút közlekedésirányítási központjába látogattam el, köztük a leghosszabb németországi alagút irányítási központjába is, és rájöttem, hogy különösen a veszélyes áruk alagutakban történő szállítása terén harmonizációra van szükség.

Nemcsak maguknak az áruknak, hanem a veszélyes áruknak a szállítása is gyorsan nő, és ez tapasztalható az egész világon is, tehát még a növekedést sem tudja már egyetlen közlekedési mód felszívni. Ezért van értelme elfogadni nemcsak a közúti és vasúti, de a belvízi szállításra vonatkozó szabályokat is. Ez javítja az együttes modális megközelítés szállítási igényeink problémájára való alkalmazásának esélyeit. Különösen érdemes megemlíteni – hogy polgártársaink is megértsék –, hogy a jelenlegi jogi aktus nem csupán az Egyesült Nemzetek különös ajánlásait, hanem a tagállamok szubszidiaritással kapcsolatos követelményeit is figyelembe veszi. Az a tény, hogy az irányelv négy „régi” irányelvet foglal össze és megspórol 2000 oldal jogalkotási szöveget, a bürokrácia folyamatban lévő csökkentésének jó példájává is teszi azt.

A tagállamoknak továbbra is joguk lesz szabályozni vagy akár tiltani bizonyos veszélyes áruk területükön belüli szállítását, például nemzetbiztonsági vagy környezetvédelmi okokból. Végeredményben a nyilvánosság azt várhatja, hogy ez az irányelv hozzájárul mind a közlekedésbiztonság, mind pedig a környezeti biztonság javításához.

  Fernand Le Rachinel (ITS), írásban. – (FR) Végre egyszer a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok harmonizálására irányuló bizottsági javaslat egy helyes irányba tett lépésnek tekinhető. A javasolt szöveg valóban a meglévő közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és egységesítésére irányul.

Jelenleg nem kevesebb, mint négy irányelv és számos bizottsági határozat szabályozza a veszélyes áruk szárazföldi (vasúti, közúti) és belvízi szállítását. Ez a nem egységes gyűjtemény azt jelenti, hogy a szabályok túl összetettek, a nemzeti jogszabályokba nehezen átültethetők és gyakran elavultak.

Ez különösen fontos téma, mivel az EU-ban a szárazföldi szállítás volumene folyamatosan nő, ahogy a veszélyes áruk mennyisége is. Évente kilométerenként közel 110 milliárd tonna ilyen árut szállítanak az EU-ban, ami az összes szállított áru 8%-át teszi ki. Európa útkereszteződéseiként betöltött stratégiai helyzete miatt Franciaország közúti, vasúti és vízi hálózatain gyakori a torlódás és ezért különösen ki van téve a közlekedési baleseteknek.

Épp ideje, hogy az e tárgyban valamennyi periférikus és túlzott mértékű uniós jogszabályt megszüntessék, hogy lehetővé váljon a különböző gazdasági szereplők, de a nemzeti hatóságok számára is e szállítási típus biztonságának garantálása és teljes mértékű megerősítése.

  Andreas Mölzer (ITS), írásban. − (DE) A teherszállítás folyamatos növekedése miatt a Gotthard-alagútban történt katasztrofális teherautótűz és más hasonló események minden bizonnyal nem az utolsók a tehergépjárművekkel kapcsolatos borzalmas történetek sorában. Különösen azért igaz ez, mert a tehergépjárművek aránytalanul sokszor szereplői az autópályákon bekövetkező baleseteknek, és mivel az egyre csökkenő árrések és az egyre növekvő versenynyomás miatt a pihenőidőket gyakran nem tartják be. Az alig-alig korszerűsített utak és a torlódások kialakulása is növeli a potenciális veszélyt.

Ha egy veszélyes árukat szállító jármű balesetet szenved, a következmények természetesen sokkal súlyosabbak. Ráadásul újra és újra előfordul, hogy illegálisan szállítanak radioaktív, maró vagy robbanóanyagot, életveszélybe sodorva a segélyhívó szolgálatokat a balesetek bekövetkezésekor. Igen helyes és megfelelő a biztonsági követelmények aktualizálása, és én is emiatt szavaztam a jelentés mellett, jóllehet ennek megfelelően az ellenőrzéseket is meg kellene erősíteni.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) Az EU egyik alapvető kötelessége és felelőssége az európai polgárok biztonságos életfeltételeinek megteremtése. Az EU-ban a szárazföldi áruszállítás volumene folyamatosan nő, és e növekedéssel együtt a szállított veszélyes áruk mennyisége is emelkedik.

Ezért biztosítanunk kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok egyszerűsítését és egyértelművé tételét. Az a szándék, hogy egyetlen irányelv szabályozza a veszélyes áruk vasúti, közúti és belvízi szállítását, talán ösztönözheti a különböző közlekedési módok hatékony alkalmazását, és – a megállapított szabályok alkalmazása révén – javíthatja a biztonságot és a sebességet az áruk gyorsszállításával és a vonatkozó szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos új kritériumok elfogadása alapján. Ezért ennek egyik előfeltétele az egész EU területén a szállítás – beleértve a veszélyes áruk szállítását is – sokkal nagyobb biztonságossága; úgy vélem, hogy ez az ebben az irányelvben szereplő intézkedések végrehajtásával lehetséges lesz.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Bogusław Liberadzki veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló jelentése mellett szavazok.

Liberadzki professzor vezető szakember a szállítás területén. Az általa előterjesztett jelentés szakszerűen megírt, és mélyrehatóan elemzi a felmerült problémát.

Kétségtelenül az Európai Unió egyik prioritása annak biztosítása, hogy az európaiak biztonságos életfeltételeket élvezzenek. Ez az Unió egész területén a szállítás – és különösen a veszélyes áruk szállításának – biztonságát is magába foglalja. Az áruk és szolgáltatások megnövekedett forgalmával emelkedett a közúti, vasúti és folyami szállítás is. Ezért támogatom azt a kezdeményezést, hogy a szállítás e formáit egyetlen irányelvbe vonjuk össze. Úgy gondolom, hogy európai szinten olyan jogszabályok megállapítására kell törekednünk, amelyek a legnagyobb hozzáadott értékkel bírnak az uniós polgárok számára. A szabályozás egyetlen uniós dokumentumba való tömörítése fokozni fogja azok átláthatóságát és hozzáférhetőségét, valamint alkalmazásuk hatékonyságát.

- Jelentések: Jeggle (A6-0282/2007, A6-0283/2007, A6-0284/2007)

  Andreas Mölzer (ITS). − (DE) Elnök úr! Azért szavaztam a Jeggle-jelentések mellett, mert remélem, hogy azok megkönnyítik mezőgazdasági termelőink fennmaradását. Végül is volt olyan idő, amikor a mezőgazdasági termelők igen jól meg tudtak élni a termelésükből. Manapság az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek, de – míg a nagyvállalatok részesülnek ennek előnyeiből és csinos haszonkulcsra tesznek szert – az egyszerű mezőgazdasági termelőket egyre inkább koldulásra kényszerítik. A mezőgazdasági kistermelőknek gyakran kiegészítő jövedelemforrásra van szükségük a megélhetéshez, és a természet szeretete az egyetlen és mindent felülíró oka annak, hogy sokan miért vállalják ezt a kettős terhet. Azonban egyre többen dobják be a törölközőt, ami a gyümölcs-, zöldség- és takarmánytermelés területén máris az importtól való függéshez vezetett.

Az ország EU-hoz való csatlakozása óta az osztrák mezőgazdasági termelők 50%-a számolta fel vállalkozását; azaz fejezte be a tejtermelést. Így igen gyorsan haladunk afelé a pont felé, amikor már veszélyben van önellátásunk a friss tej és a friss tejtermékek terén.

  Hynek Fajmon (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A tejről szóló három jelentésre vonatkozó mai szavazás során kifejeztem támogatásomat a Bizottság javaslatai mellett, mivel úgy vélem, hogy ezek a helyes irányba tett lépéseket jelentenek.

Az EU-ban az emberi fogyasztásra szánt tej tekintetében a tej és a tejtermékek piacának túlszabályozása egyszerre felesleges és értelmetlen, ráadásul mind a fogyasztók, mind pedig a termelők szenvednek emiatt. Ezért igen helyénvaló, hogy a meglévő szabályokat liberalizálják. Dicséretes, hogy az emberi fogyasztásra szánt tej három meglévő kategóriáját további emberi fogyasztásra szánt, más zsírtartalommal bíró tejkategóriákkal egészítik ki. Ennek eredményeként mind a fogyasztóknak, mind a termelőknek szélesebb körű választási lehetőségeik lesznek. Csak üdvözölni lehet egy ilyen fejleményt.

A Bizottságnak valójában szigorúan végig kellene vinnie az emberi fogyasztásra szánt tej piacának liberalizációját, mivel a tejkvóták meglévő rendszere egyszerre elavult és értelmetlen. Nem indokolt továbbra is bírságot kiszabni a termelőkre nagyobb tejmennyiségek termelése esetén. Most egy olyan időben, amikor a tej és az emberi fogyasztásra szánt tejtermékek iránti kereslet az egész világon nő, a tejkvóták az egész EU-ban egyértelműen a tejipar fejlődése előtti akadálynak bizonyulnak.

  Liam Aylward (UEN), írásban. − A tejipari ágazat jelenlegi ereje óriási optimizmust teremt az európai tejtermelők körében. A tejtermékek iránti, egyre növekvő ázsiai kereslet, a csökkenő európai termelés és az USA-ban a földterületeknek egyre nagyobb mértékben a bioüzemanyagokra való hasznosítása miatt rekordokat dönt a tejtermékek ára.

A vidéki Írországot képviselő európai parlamenti képviselőként boldog vagyok, hogy a tejtermelők jól megérdemelten szusszanhatnak egyet, noha a termelési költségek tovább nőnek, ami egyre nehezebbé teszi – különösen a kisebb tejtermelők számára – a megélhetést.

A piacirányítási mechanizmusok változása instabilitást eredményez. A tejkvóták 2015-re tervezett eltörlése mellett rendelkezni kell a piaci volatilitás semlegesítéséről. A termelők reakcióját még nem ismerjük. A tej mennyiségének növekedése árcsökkenéshez vezet. A stabilitáshoz létfontosságúak lesznek a WTO értelmében megengedhető védintézkedési mechanizmusok.

Jelenleg az export-visszatérítések nullakulcsosak a globális tejpiacok ereje miatt. Biztosítanunk kell, hogy azok egy esetlegesen később bevezethető mechanizmusokként megmaradnak.

A változás elkerülhetetlen a tejipari ágazatban, de megfelelően irányított átmenetre van szükség, hogy az európai mezőgazdasági termelők számára stabil és fényes jövőt biztosítsunk.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Egyetértünk a jelentés azon elemével, hogy fontos egy alapvetően minőségi lökést adni az iskolatej programnak. Sajnáljuk viszont, hogy a jelenlegi formában, az elfogadott irányítási filozófiával és a jelenleg szétosztott forrásokkal ez a program sok esetben az emberi fogyasztásra szánt tej fogyasztásának abbahagyására ösztönzött a gyenge minőség és a középfokú oktatásban részt vevő diákok ízléséhez képest nem kielégítő jellegű termékek miatt.

Ezért egyetértünk abban, hogy az e programban szereplő termékek körét mind a sokféleség, mind pedig a tápértékekkel kapcsolatos megfontolások és a táplálkozás ésszerűsítése tekintetében bővíteni kell. Emlékeznünk kell azonban arra, hogy olyan egyszerű kérdéseket kell sürgősen megoldanunk, mint a hűtőhálózatok hiánya, mert ez gátolja az iskolákat és sok portugál diákot abban, hogy az UHT tejen kívül máshoz is hozzáférjenek.

A tej tápértéke közismert, és tudjuk, hogy ösztönöznünk kell az embereket arra, hogy igyanak tejet. Ennek lehetővé tétele érdekében azonban támogatásra van szükség, hogy segítsük a minőségi tejtermelést, ennek kulcsa pedig a számtalan kis tejelő állomány; a főbb családi gazdaságok azok, amelyek – a nem intenzív tejtermelés révén – életben tartják a vidéki közösségeket és a vidéken tartják a lakosságot.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Mezőgazdasági Bizottságnak a tejtermékekről szóló jelentései vegyes csomagot képeznek. A „Júniusi Lista” támogatja a Bizottságot abban, hogy meg kell engedni a jelenleg alkalmazandó három kategória egyikébe sem tartozó, emberi fogyasztásra szánt tej termelését és értékesítését. Az ilyen liberalizáció jó és könnyebbé teszi a dolgokat Svédországban, amelynek 1995 óta vannak problémái azzal, hogy a svéd hagyományokat az EU tejtermékekre vonatkozó merev szabályaihoz igazítsa.

A tejről szóló másik két jelentés az EU közös agrárpolitikájára épül, és azokat a „Júniusi Lista” elutasítja. A tejtermelésnek a szabad piaccal kapcsolatos ügynek kell lennie, amelyre a közegészségügyi alapon végzett, rendes élelmiszerellenőrzések vonatkoznak.

A Mezőgazdasági Bizottság által a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló jelentésben (A6-0283/2007) eszközölt módosítások egész egyszerűen abszurdak. Azt javasolják, hogy a költségvetési megtakarításokat újra osszák szét a tejipari ágazatban, hogy hozzanak létre egy programot a tejalap szerkezetének átalakítására, hogy adjanak támogatást a tejipari ágazat azon szereplőinek, akiket a növekvő piaci liberalizáció érint, hogy fokozzák a piactámogatási intézkedéseket és a tejjel kapcsolatos promóciós tevékenységeket, hogy adjanak támogatást a hegyvidéki régiókban folytatott tejtermelésre, valamint hogy a tej iskolákban való szétosztásával kapcsolatos rendszert erődítsék meg.

Erőteljesen ellenezzük ezeket a javaslatokat. A Júniusi Lista azt szeretné megjegyezni, hogy nagyon is jó, hogy az Európai Parlament nem rendelkezik együttdöntési hatáskörrel az EU agrárpolitikája terén, mert akkor az Unió a protekcionizmus és az agrárszektor különböző csoportjainak jutatott komoly támogatások csapdájába esne.

  Christel Schaldemose (PSE), írásban. − (DA) Az Európai Parlament szocialista frakciójának dán tagjai –Rasmussen úr, Thomsen asszony, Schaldemose asszony, Jørgensen úr és Christensen úr – nemcsak a Bizottság javaslatai, de a Parlament által javasolt módosítások ellen is szavaztak. A küldöttség véleménye szerint a tej iskolákba való szétosztási rendszerének reformjára szükség van, de a javaslat nem megy elég messzire. A küldöttség szerint a magas zsírtartalmú tejre nyújtott támogatást teljesen el kell törölni, míg az egészséges tejnek a lehető legnagyobb támogatást kellene kapnia.

A küldöttség azonban szeretné hangsúlyozni, hogy támogatja az EU mezőgazdasági támogatásrendszerének a nagyobb mértékű piaci irányultság irányába ható reformját, az uniós agrárpolitikát pedig többek között a környezetvédelmi politikához és a közegészségügyi kezdeményezésekhez kell kapcsolni.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − E Parlament integritásának biztosítása érdekében a tejipari ágazatban pénzügyi érdekeltséggel bíró valamennyi tagnak érdekeltségi nyilatkozatot kell tenni e szavazások során.

- Állásfoglalás: B6-0267/2007

  Hubert Pirker (PPE-DE). − (DE) Elnök úr! Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, eljön az idő, amikor felül kell vizsgálnunk ezt az intézkedést, és értékelnünk kell, hogy az tényleg megfelelő és hatékony-e. Ha nem hatékony, el fogjuk törölni; ha csak részben hatékony és megfelelő, akkor azt ennek megfelelően módosítani kell. Mindenesetre a végrehajtás szabványosításán – azaz az ellenőrzések egységességének biztosításán – kell dolgoznunk, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk annak a bosszúságnak, amelyet a repülőtereken jelenleg tapasztalunk.

  John Attard-Montalto (PSE). – (MT) Szeretném kifejteni, hogy nem szabad semmiféle kompromisszumot kötni a biztonság tekintetében. Meg kell becsülnünk azt, hogy korlátozzák a folyadékok repülőgépekre való felvitelét. Igaz ugyan, hogy ez kényelmetlen, igaz, hogy idegesítő, amikor ki kell dobni, ami nálunk van; másfelől azonban a biztonság kulcsfontosságú; a biztonság a legjobb.

Ha a brit titkosszolgálat azt mondja, hogy még mindig fenyegetés van, akkor még mindig fenyegetés van. Nem hozhatunk kompromisszumot, és ezért kell igen óvatosnak lennünk az e témával kapcsolatos állásfoglalások elfogadásakor és az indítványok jóváhagyásakor, hogy viselkedésünk semmiképp se tűnjön gyengének vagy erőtlennek.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Rendszeres üzleti útjaim során én is tapasztalom azokat az idegesítő problémákat, amelyekkel a kézipoggyászukban folyadékokat vivő utasok az európai repülőtereken szembesülnek. Az utasoknak meg kell válniuk kozmetikumaiktól. Szerencsére ihatnak félliteres ásványvizeket, de a megengedett határértéket meghaladó arcszesz vagy sampon a kukában végzi.

Az utasok ezeket a repülőtéri ellenőrzéseket jogaik megsértésének tekintik. Nem tudják, hogy miért kell ezt tenniük és haragszanak az Unióra, annak bürokratikus szabályai miatt. Repülésük célja más és ezért nem értik, hogy miért kell megválniuk az alapvető higiéniai termékektől. Az alkalmazottaknak sincs ideje vagy hajlandósága arra, hogy indokolják a terroristaellenes mechanizmusként érvényben lévő szigorú ellenőrzéseket.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely a légi utasokat érintő ellentmondásos intézkedések megszüntetését javasolja, és amely hangsúlyozza a folyadékokban lévő robbanóanyagok kimutatására alkalmas hatékony eszközök feltárására irányuló kutató tanulmányok szükségességét. Úgy vélem, hogy az Európai Bizottság alaposan felül fogja vizsgálni a folyadékok repülőgépek fedélzetére való felvitelével kapcsolatos tilalmat, és – ha nem tárnak fel további tényeket – el fogja törölni ezt az ellentmondásos intézkedést.

  Gerard Batten, Derek Roland Clark, Nigel Farage, John Whittaker és Thomas Wise (IND/DEM), írásban. − Noha az UKIP elvben egy uniós jogszabály hatályon kívül helyezésének támogatásáról beszél, ez nemzetbiztonsági kérdés, ilyenként pedig a párt nem támogathat egy olyan intézkedést, amely veszélybe sodorhatná a légi utasokat és a személyzetet. Amint azt Őfelsége Kormánya kijelentette: a terrorizmus továbbra is súlyos és létező fenyegetés.

  Graham Booth (IND/DEM), írásban. − Noha az UKIP elvben egy uniós jogszabály hatályon kívül helyezésének támogatásáról beszél, ez nemzetbiztonsági kérdés, ilyenként pedig a párt nem támogathat egy olyan intézkedést, amely veszélybe sodorhatná a légi utasokat és a személyzetet. Amint azt Őfelsége Kormánya kijelentette: a terrorizmus továbbra is súlyos és létező fenyegetés.

Őfelsége Kormányának véleménye:

Őfelsége Kormánya üdvözli a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság állásfoglalásában annak elismerését, hogy Európának magas szintű biztonságra van szüksége a légi közlekedés terén. A terrorizmus továbbra is súlyos és létező fenyegetés. Jelenleg nem kivitelezhető az, hogy az utasok által magukkal vinni kívánt folyadékok egy kisebb arányánál többet vizsgáljanak meg. Így – egy kényelmesebb technológialapú megoldás kidolgozásáig – az időközi ellenőrzések képezik az utasbiztonság megfelelő biztosításának egyetlen jelenlegi módját.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Különösen azért szavaztam ezen állásfoglalás mellett, mert abban szerepel az 1546/2006/EK (folyadékok repülőgépekre való felvitele) rendelet hatékonyságának és méltányosságának felülvizsgálatára irányuló követelés. Amit a legabszurdabbnak látok, az az, hogy Európába repülhetek vámmentes folyadékokkal − az EU-n kívül vásárolt alkohollal, parfümmel vagy élelmiszerrel −, de amennyiben egy másik, EU-n belüli járatra akarok átszállni, akkor azokat a hatóságok elkobozzák.

Nem tűnik fel a Bizottságnak, hogy a terroristák az átlagutasnál valószínűleg jobban ismerik a rendeletet és hogy ennek megfelelően fognak eljárni? Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az EU-n kívül valamennyi repülőtéren alacsonyabb szintű a biztonság, mint a legkevésbé biztonságos uniós repülőtéren. Rendszeres légi utasként úgy gondolom, hogy ezt igen nehéz – hacsak nem lehetetlen – elhinni.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) A folyadékok repülőgépekre való felvitelére vonatkozó korlátozásokról szóló rendelet tekintetében úgy vélem, hogy pozitív lépés azon módosítás elfogadása – amelyet a mi parlamenti képviselőcsoportunk is előterjesztett –, amely „felkéri” az Európai Bizottságot az említett rendelet hatályon kívül helyezésére, mivel soha semmi nem bizonyította, hogy az biztonsági szempontból hatékony, továbbá – az ígéretek szerint mindenre kiterjedő nyilvános jelentés útján – nem kerültek elő meggyőző tények sem. Ezen túlmenően hangsúlyozták, hogy ha a Bizottság a jövőben ilyen jellegű rendeletet kíván előterjeszteni, akkor először egy olyan jelentést kell készítenie, amely bizonyítja, hogy az intézkedés hatékony lesz.

Szeretnék rámutatni, hogy – bár a jelenlegi rendeletet alkalmazzák – a Bizottság nem tett közzé vagy nem bocsátott a nyilvánosság rendelkezésére külön nyilatkozatot azon tilalmakról korlátozásokról, amelyeknek ezek tárgyát képezhetik, illetve az említett szabályok alóli kivételek listáját vagy épp az intézkedés indokait. A Bizottság azt sem biztosította, hogy a légi utasokat teljes körűen és helyesen tájékoztatják jogaikról, különösen a biztonsági szabályok alkalmazásával kapcsolatos hatásköri visszaélések eseteire vonatkozóan.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogatom, hogy a megközelítés abba az irányba mozdult el, hogy felülvizsgálják azon jelenlegi korlátozásokat, amelyek az EU-ban az utasok által a légi járművek fedélzetére felvihető folyadékmennyiségre vonatkoznak. Azon állásfoglalás mellett szavaztam, amely felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korlátozásokat, és biztosítsa, hogy azok arányosak legyenek a kockázatokkal.

Reális és bármely potenciális fenyegetéssel arányos korlátozásokra van szükségünk. Mindannyian igen komolyan vesszük a terroristafenyegetéssel szembeni óvatosság szükségességét, de reakciónknak arányosnak és indokoltnak kell lennie.

Valamennyi pártot aggasztja az, hogy az Európai Bizottság által kiszabott jelenlegi korlátozások aránytalanul költségesek és bomlasztó hatásúak. Szeretném látni, hogy a helyzetet felülvizsgálják, és ha ezek a korlátozások továbbra is fennmaradnak, akkor a Bizottságnak egyértelműen és pontosan meg kell indokolnia, hogy azokra miért van szükség.

  Timothy Kirkhope (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok teljes mértékben támogatják annak a rendeletnek a felülvizsgálatát, amely azt szabályozza, hogy az utasok milyen folyadékokat vihetnek fel és milyeneket nem a repülőgépek fedélzetére. Igen eltérő az a mód, ahogyan ezt a rendeletet EU-szerte alkalmazzák, ez pedig következetlenségekhez és nyilvánvaló méltánytalansághoz vezet, és bármely felülvizsgálatnak sürgősen foglalkoznia kell ezzel az aspektussal. Szerintünk azonban nem volna helyes a rendeletek hatályon kívül helyezésére felszólítani ebben a szakaszban, mivel elvileg nem szabad előre megítélni egy szakértői felülvizsgálat eredményét, a nyilvánosság védelme pedig elsődleges.

  Roger Knapman (IND/DEM), írásban. − Az UKIP támogatja bármely uniós jogszabály hatályon kívül helyezését. Ez azonban egy olyan különös intézkedés, amely veszélybe sodorná az utasokat és a személyzetet, ezért ezt nem támogathatjuk.

  David Martin (PSE), írásban. − Ezen állásfoglalás ellen szavaztam, amelynek célja a repülőgépek fedélzetén a folyadékokat korlátozó, tavaly bevezetett, meglévő rendelet hatályon kívül helyezése. Aggódom amiatt, hogy az Európai Parlament liberális és zöld brit tagjai most megnyitották az utat e jogszabály hatályon kívül helyezésének lehetősége előtt, annak ellenére, hogy mind a biztonsági szolgálatok, mind pedig a Közlekedési Minisztérium erősen a jogszabály fenntartását javasolja. Miközben egyetértek a jogszabály folyamatos felülvizsgálatával, egyszerre korai és veszélyes lenne most hatályon kívül helyezni a jogszabályt.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. – (PT) Úgy vélem, hogy a légi közlekedés biztonságára irányuló fenyegetés valós, és hogy az ezzel járó veszélyek óriásiak. Ezért úgy gondolom, hogy az utasok kényelmetlensége arányban áll azzal, amit védünk, valamint hogy itt semmiképpen nem a jogok, szabadságok vagy garanciák megsértése a kérdés, hanem egy, a hatékonyságát már bizonyító technikai intézkedés. Ezért úgy vélem, hogy az Európai Parlament túlságosan meggondolatlan és túllép megbízatásán, amikor azt kéri, hogy a folyadékok repülőgépekre való felviteléről szóló rendeletet csak akkor hajtsák végre, ha olyan új bizonyíték merül fel, amely alátámasztja annak végrehajtását.

Az elővigyázatosság elve azt diktálná, hogy jobb egy kevés kényelmetlenséget elszenvedni, mint egy katasztrófát. A biztonság elve azt diktálja, hogy csak akkor szabad könnyebbé tenni a dolgokat, ha biztosak vagyunk az ezzel járó kockázatokban.

Ezért az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról (a folyadékok repülőgépekre való felvitele) szóló állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Egy olyan időszakban, amikor a szabadságon lévők óriási számban indulnak vissza dolgozni, érdemes elgondolkodni a repülőgépeken és a repülőtereken alkalmazandó néhány biztonsági szabályon.

Emlékeztetőül: évente több mint 16 millió utas halad át a brüsszeli nemzeti repülőtéren, és tavaly november óta tiltják számukra azt, hogy kézipoggyászukban folyadékot vigyenek magukkal.

Számomra nem kérdés a biztonság veszélyeztetettsége. Az utasok azonban óriási számban panaszkodtak e tilalom különböző európai repülőtereken való végrehajtásának módja miatt: egyes helyeken magukkal vihetik a repülőtéren vásárolt termékeket, másutt nem.

Ezen felül nehéz az utasokra kivetni egy ilyen jellegű intézkedést, ha annak a biztonság tekintetében meglévő hozzáadott értéke nem bizonyosodott be minden kétséget kizáróan – és úgy tűnik, ez a helyzet.

Úgyhogy számomra ésszerűnek tűnik azt kérni a Bizottságtól, hogy bizonyítsa ezen intézkedés érvényességét, és ha az bebizonyosodik, írják elő annak egységes, teljesen átlátható alkalmazását. Így az utasok végre tudni fogják, hogy merre menjenek.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − E jelentés ellen szavaztam, mert – noha tényleg van értelme ezen intézkedés hatását felülvizsgálni – fontos, hogy azt ne helyezzék hatályon kívül. Az én régiómban található Gatwickhoz hasonló európai repülőtereken áthaladó utasok gyakran össze vannak zavarodva, és bosszantja őket e szabály alkalmazása. Különösen az, ahogyan az utasoktól elvárják, hogy leadják egy repülőtéren vásárolt „vámmentes” folyadékjaikat a kézipoggyászokat ellenőrző hatóságoknak. Úgy tűnik, a probléma azokkal az átutazó utasokkal van, akik a tranzitrepülőtéren vásárolnak, és aztán megpróbálnak átjutni a biztonsági ellenőrzésen a másik járatukhoz. Ellenzem a teljes hatályon kívül helyezést, mert még mindig léteznek olyan jogos biztonsági aggályok, amelyeknek elsődleges prioritásunkat kell képezniük. Egy egyszerű hatályon kívül helyezésnek vannak olyan alternatívái is, amelyek nagyobb kényelmet biztosíthatnának az utasok számára, és fenn is tarthatnák a biztonságot.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − A jelenlegi esztelen repülőtéri és légi biztonsági intézkedések szerencsétlenül és folyamatosan emlékeztetnek a terrorizmusra. Nem segítenek a közbizalomban. Biztonsági ellenőrzéseknek lenniük kell – mind a lakossági, mind pedig a légi oldalon. Ezeknek azonban ésszerűnek és rugalmasnak kell lenniük. Mindenekelőtt pedig hatékonyabban kell a céljukat szolgálniuk. Ez azt jelenti, hogy a profilalkotás kulcsfontosságú intézkedés, amelyet a megkülönböztetés vádja miatt kerülnek.

Különös, hogy az Európai Bizottság azt gondolja, zöld utat kell engednie az európai repülőterekre vonatkozó új biztonsági intézkedések előtt. Az uniós országok kormányainak koordinálniuk kellene reakciójukat, de ez nem szolgálhat ürügyként a Bizottság hatáskörének új területekre való kiterjesztésére. A brit kormánynak minden bizonnyal ellen kell állnia bármilyen további, arra irányuló kísérletnek, hogy az igazságügyi és rendfenntartási ügyekben meglévő nemzeti vétójogunkat elvegyék. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet – globális hatóköre miatt – a megfelelő szerv annak biztosítására, hogy a világon valamennyi repülőtér megfeleljen a biztonsági igényeknek. Tartózkodtunk az állásfoglalásról való szavazásban.

- Jelentés: Ayala Sender (A6-0286/2007)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Kollégám, Ayala Sender asszonynak Európában a teherszállítási logisztikáról és a fenntartható mobilitásról szóló bizottsági közleményre reagáló jelentése mellett szavaztam. Várjuk a Bizottságnak a teherszállítás logisztikára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2007 őszén esedékes jelentését. A logisztika témájában azonban egyre sürgősebbé válik az ambiciózus európai területfejlesztési politikáról folytatandó vita elindítása, amely különösen az infrastruktúra (autópályák, vasutak, repülőterek, kikötők, új technológiák, műholdak stb.), finanszírozásán alapulna úgy, hogy az adósságot például az Európai Beruházási Bank (EBB) nagyobb mértékű kihasználásával finanszíroznák, amely 10 év alatt közel 1 000 milliárd eurós befektetési potenciált tud biztosítani, illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) kihasználásával stb. Egy szilárd befektetésen alapuló ambiciózus európai területfejlesztési politika lesz az egyik feltétele annak, hogy lehetővé váljon a logisztikát működtetőknek az, hogy munkájukat a lehető legjobb költségek mellett, ezzel egyidejűleg pedig a környezet tiszteletben tartásával, megfelelően végezzék.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) − Nagyon is indokolt együttműködni a tagállamok között zökkenőmentesen működő közlekedési rendszer létrehozásán a belső piac előmozdítása céljából. A jelentésnek azonban számos pontját kérdőjelezzük meg. Nem osztjuk azt a véleményt, hogy a közös közlekedéspolitika alulfinanszírozott, és hogy az EU-nak további forrásokat kellene befektetnie ezen a területen. Megkérdőjelezzük a közlekedésben és logisztikában érintett személyzetre vonatkozó közös képzési normák szükségességét, mivel nagyon bízunk az egyes tagállamok azon képességében, hogy ezt a területet kielégítően tudják kezelni. Végül pedig úgy véljük, hogy a tagállamoknak önállóan kell eldönteniük, hogy engedélyezik-e vagy sem a 60 tonnás áruszállító járműveket. E kritikák miatt úgy döntöttünk, hogy a jelentés ellen szavazunk.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Noha e jelentés kapcsán több megfontolás is említést érdemel, a szavazáshoz fűzött indokolásban szeretnénk rámutatni, hogy nem értjük azt, hogy miért utasították el az általunk javasolt módosítást, amely arra irányult, hogy említsék meg a legkülső régiókat – mint például az Azori-szigeteket és Madeirát – a különböző uniós országokban a közlekedési logisztika prioritásainak meghatározása során.

Elutasított módosításaink a következőkre helyezték a hangsúlyt:

- a közszolgáltatások stratégiai fontossága és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításában az állami szektorhoz való hozzájárulásuk, valamint azon politikák bírálata, amelyek megkérdőjelezik az állam mint közszolgáltató szerepét;

- a kohéziós politika keretében a strukturális alapokból társfinanszírozott állami befektetések ösztönző hatása, amely vonzza a magánbefektetést is, valamint állami befektetési stratégia hiányában a magánbefektetések finanszírozására a közösségi finanszírozás felhasználásának lehetősége.

Az elutasítás ezért is jelentős, mert a jelentés megállapítja, hogy a logisztika főként vállalkozási tevékenység, figyelemmel azonban arra, hogy az állami hatóságok azok megkönnyítésében szerepet játszhatnak és segítőként járhatnak el, valamint a jelentés kéri a logisztika finanszírozása tekintetében meglévő legjobb gyakorlat – a köz- és magánszféra társfinanszírozását alkalmazó különféle kezdeményezések – terjesztését.

Fogadják meg a tanácsot...

  Dieter-Lebrecht Koch (PPE-DE), írásban. − (DE) Ezen irányelv mellett szavaztam, mert az felkelti a tudatosságot különösen a közlekedési ágazattal kapcsolatban. Végül is a közlekedési logisztika kulcsfontosságú tényező az európai gazdasági növekedés, versenyképesség és életminőség fejlődésében, továbbá a környezeti hatást is csökkenti.

Véleményem szerint azonban a megalinerek engedélyezésére vonatkozó állításoknak nem szabadna szerepelniük ebben az irányelvben, mivel azok nem elég messzelátók és nem mennek eléggé messzire. Csak abban a reményben szavaztam az irányelv mellett, hogy a Bizottság a közeljövőben felkarolja ezt a kérdést, és a területet külön fogja szabályozni, amikor is a biztonsági, környezetvédelmi, közlekedési és logisztikai aspektusokat is figyelembe kell majd venni. A csúcstechnológiával összefüggő ismereteket, valamint a politikusoknak az ilyen járművek használatára vonatkozó szigorú keret megállapítására irányuló hatáskörét is fel kell majd használni. Ez magába foglalhatja a gépjárművezetést támogató rendszerek – mint például a fékrásegítők, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek, az automatikus sebességszabályozó rendszerek és a kameramonitorok – használatára vonatkozó szabályokat, vagy pedig a kormányozott tengelyekre és a meghajtás több kerék közötti elosztására vonatkozó szabályokat. Végül pedig nem szabad a „megaliner” kifejezést automatikusan a maximálisan engedélyezett 60 tonna tömeggel azonosítanunk. Figyelembe kell venni, hogy a legfeljebb 44 tonna össztömegű megalinerek ténylegesen csökkentik a közúti torlódásokat és óriási előnyökkel járnak a gazdaság, a közlekedés és a környezet számára anélkül, hogy károsítanák a vasutakat, amelyek még arra sem képesek, hogy felszívják a közlekedési szolgáltatások iránti megnövekedett keresletet.

  Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) Jóllehet nagyon örülök Ayala Sender asszony logisztikáról szóló, a tisztább és fenntarthatóbb közlekedés tekintetében a módköziség fontosságát hangsúlyozó saját kezdeményezésű jelentése elfogadásának, nem tudok mást tenni, mint sajnálkozni a 21. bekezdés elfogadása miatt, amely ellen a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban már szavaztam.

Azért szavaztam e bekezdés ellen, mert a 60 tonnás áruszállító járművek – amelyek előtt e bekezdés megnyitotta a kapukat – veszélyesek a környezet és a közutak használói számára, és amelyeket nem az ilyen rakományok szállítására tervezték. A közúti lobbi érvei megtévesztőek: mivel a jelenlegi tehergépjárművek teherszállítási kapacitását már most sem használják ki, csupán trükk a szennyező gázok kibocsátásának csökkentése, amellyel az emberek megpróbálnak minket becsapni a „kevesebb jármű – több szállított áru” jelmondat alapján. Ami az e kamionok által az infrastruktúránkra gyakorolt hatást illeti: ez végül az adófizetők vállára fog nehezedni azzal, hogy az útburkolat javítására vonatkozó költségvetésekben robbanást fog okozni.

Végül pedig, ami a közúti közlekedésbiztonságot illeti – az infrastruktúrának okozott kár jelentette kockázatok mellett – e közúti szörnyek puszta mérete is veszélyt jelent a többi felhasználó számára.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Noha támogatni fogom Ayala Sender jelentését, mert az számos jó és építő jellegű javaslatot tartalmaz a teherszállítási logisztika technikai tárgyára vonatkozóan, azért vannak aggályaim.

Az egyik dolog, ami miatt aggódom, hogy a 60 tonnás óriás-tehergépjárművek Európa-szerte történő bevezetésének lehetősége olyan elgondolás, amelyről úgy vélem, hogy elhibázott és nem megfelelő akkor, amikor a vasúti teherszállítás hanyatlik és amikor a nemzeti infrastruktúrák nem képesek elviselni a 60 tonnás tehergépjárműveket. Őrültségnek tűnik elmozdulni a jelenlegi súlyhatároktól. Értékelem azt, hogy néhány ország már rendelkezik 60 tonnás tehergépjárművekkel, ami miatt helyes lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy maguk döntsék el, mi legyen nemzeti súlyhatáruk. Ezt azonban nem szabad sem úgy venni, hogy a 60 tonnás tehergépjárművek önmagukban zöldutat kapnak, sem pedig a későbbi bajok valamiféle első jelének tekinteni.

Sajnos Ayala Sender asszony kitűnő jelentése csak méltánytalan figyelmet kapott, mert a képviselők és a média annak csak egyetlen szakaszát – jelesül a 60 tonnás óriás-tehergépjárműveket – hangsúlyozták. Célszerű ezért újólag megismételni, hogy a tagállamok nem kötelesek azokat nemzeti hálózataikban bevezetni.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Inés Ayala Sender „Az áruszállítás logisztikája Európában, a fenntartható mobilitás kulcsa” című jelentése mellett szavazok.

Ayala Sender egy igen jó jelentést terjesztett elő, amely alaposan elemzi e fontos kérdést. Hatékony logisztikai ágazat nélkül a növekedésre, foglalkoztatásra és a befektetők és munkavállalók számára az Európai Unió vonzerejének növelésére – más szóval a lisszaboni stratégia főbb pillérjeire – irányuló célok nem érhetők el. A logisztika fontos eleme Európa fejlődésének és a nemzetközi színtéren meglévő versenyképességének. A logisztikai tevékenységek összességükben az EU GDP-jének 13%-át adják.

Szem előtt kell tartanunk a helyes logisztikai megoldások által a környezetszennyezés visszaszorításában kiváltott óriási hatást és azt, hogy hogyan fognak ezek az energiafogyasztásban segíteni.

Véleményem szerint támogatnunk kell a jelentést, amelynek célja segítséget nyújtani a logisztika területén egy európai szintű cselekvési terv kialakításában.

- Állásfoglalás: B6-0322/2007

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság azon állásfoglalásra irányuló indítványa mellett szavaztam, amelyben kimondják, hogy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatának fontos európai munkaerő-piaci kommunikációs platformmá és a munkavállalók földrajzi és foglalkoztatási mobilitása tekintetében egy egyablakos megoldássá kell válnia. Ennek az egyablakos megoldásnak – különösen a munkával kapcsolatos szociális biztonsági kérdésekből eredő – akadályok megszüntetésére és a munkavállalók egyéni jogaikkal kapcsolatos ismereteinek növelésére kell irányulnia. A földrajzi és a foglalkoztatási mobilitás kulcsfontosságú eszköz a felülvizsgált lisszaboni stratégia sikeréhez, továbbá – általánosabban – a szociális piacgazdaság alapján működő belső piac megfelelő működéséhez. Ez fontos kihívás a „rugalmas biztonság” foglalkoztatási megközelítései, azaz az olyan megközelítések számára, amelyek nagyobb mértékű rugalmasságot tesznek lehetővé a humán erőforrás kezelésében, miközben biztosítják a polgártársaink által elvárt foglalkoztatási biztonságot.

  Françoise Castex (PSE), írásban. – (FR) Az EURES-nek az egységes európai munkaerőpiachoz való hozzájárulása tekintetében az EURES 2004–2005. évi tevékenységi jelentéséről szóló állásfoglalás mellett szavaztam.

Úgy vélem, hogy a földrajzi és foglalkoztatási mobilitás kulcsfontosságú eszköz a felülvizsgált lisszaboni stratégia sikeréhez.

E tekintetben úgy vélem, hogy az Európai Bizottságnak a transznacionális toborzás és a határokon átnyúló partnerségek területére vonatkozó projektek támogatása érdekében a megnövelt 2007-es költségvetési tételen keresztül kellene előmozdítania a dolgozók földrajzi és foglalkoztatási mobilitását.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az EURES-hálózatot egy lehetséges európai munkaerő-piaci kommunikációs platformként, azaz olyan tényezőként ismertetik, amely segíthetne ösztönözni a dolgozók földrajzi és foglalkoztatási mobilitását. Segítenie kellene az információnyújtás tekintetében jelenleg meglévő hiányosságok kezelését annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan borzasztó helyzetek, amelyekkel a különböző országokban lévő munkavállalók szembesülnek, ahová főként a saját országukban uralkodó munkanélküliség miatt kell menniük azért, hogy dolgozhassanak, ahogy a portugál munkásokkal is ez a helyzet.

Javítanunk kell a szociális biztonságra és a munkavállalói jogokra vonatkozó tájékoztatást a szabadságok, a fizetés, a betegbiztosítási ellátások, a lakhatási ellátás, valamint az oktatási és képzési ellátások tekintetében. Biztosítanunk kell, hogy megfelelően elismerik és fenntartják azon munkavállalók jogait, akik egy, a származási országuktól eltérő országba mennek dolgozni. Az ellenőrzések hiánya az egyik komoly kérdés, amellyel foglalkozni kell. Közismert, hogy a munkavállalók gyakorta kényszerülnek sokáig dolgozni, megfelelő szállás nélkül, sőt, munkaszerződés nélkül, továbbá hogy az eredeti megállapodás szerinti fizetésnél kevesebb pénzt kapnak.

Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk kell, ha el akarjuk érni a zavarmentes munkavállalói mobilitást.

- Jelentés: Foglietta (A6-0303/2007)

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Támogattam a jelentést, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a túlzott mértékű és veszélyes alkoholfogyasztás csökkentéséhez. Támogatom 0,00% határt is, de csak a hivatásos járművezetők esetében.

Ellenzem a megkülönböztetés nélkül alkalmazott figyelmeztető címkéket, mivel azt nem tartom kötelezőnek, és az EU hatáskörén kívül esőnek tekintem. Úgy vélem, hogy az egyes nemzeti parlamentek feladata az ilyen intézkedések elfogadása, amelyek nem megkülönböztetés nélkül alkalmazandók, nem populisták, illetve nem kötelezőek, hanem inkább a túlzott mértékű alkoholfogyasztással fenyegetett, körülhatárolt kockázati csoportokra irányulnak.

  Erna Hennicot-Schoepges (PPE-DE). – (FR) Elnök úr! Foglietta úr saját kezdeményezésű jelentésének ismertetése olyan észrevételeket váltott ki, amelyek azt sugallhatják, hogy az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának valamennyi tagja alábecsüli az alkoholizmus komoly problémáját. Nem tudom helyeselni azt a lezserséget, amellyel az alkoholfüggőség problémáit takargatják az alkoholtartalmú italok termelői és lobbijaik iránti tiszteletből. A fiatalok védelme többet érdemel, ahogy az alkoholizmus – mint az érintett személyhez közelálló valamennyi embert érintő súlyos betegség – kezelése is. Végeredményben ez a saját kezdeményezésű jelentés nem tesz semmit a tényleges helyzet megváltoztatására.

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Úgy döntöttünk, hogy támogatjuk a jelentést a végső szavazásban. Mindazonáltal jobb szerettünk volna erőteljesebb rendelkezéseket látni a szeszes italok üvegein lévő figyelmeztetésekre és a nők terhesség alatti alkoholfogyasztásának veszélyeire vonatkozóan. Sajnálatos, hogy a Parlament a plenáris ülésen nem tudta támogatni a módosításokat és a meglévő szöveg ezen irányvonalak mentén haladó részeit.

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Foglietta úrnak az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében a tagállamok támogatására irányuló uniós stratégiáról szóló saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam. A Bizottság helyesen járt el abban, hogy közleményt adott ki az alkohol veszélyes és káros fogyasztásáról, valamint annak káros egészségügyi következményeiről. Támogatom az ajánlásokat, miközben nem áshatjuk alá a szubszidiaritás elvét a veszélyes és káros alkoholfogyasztás megfékezésére irányuló, különösen a sérülékeny társadalmi csoportokra – mint például gyermekek, fiatalok és terhes nők – vonatkozó általános, ambiciózus tagállami célkitűzések javára. Örülök annak, hogy az európai parlamenti képviselők bölcsen elismerik, hogy az alkoholtartalmú termékek fogyasztása az európai kulturális örökség és életstílus részének tekinthető, valamint hogy az alacsony alkoholfogyasztás (10 g/nap) bizonyos körülmények mellett segíthet egyes betegségek megelőzésében.

  Liam Aylward (UEN), írásban. − A dohányzás és a magas vérnyomás után az alkoholfogyasztás a harmadik legfontosabb megbetegedési és korai elhalálozási ok az EU-ban, amely egészségügyi szolgálatainknak milliókba kerül. Az ezzel kapcsolatos közúti balesetek továbbra is életeket követelnek, míg a kapcsolódó közrendi bűncselekmények száma és a törvényes életkor alatti italozás Európa-szerte nő.

Az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésének leghatékonyabb eszköze a végrehajtással párosuló, tényleges tudatosság. a hatékony otthoni és az alapfokú iskolában kezdődő iskolai oktatás kiemelkedő fontosságú.

A nőket és a férfiakat jobban kellene tájékoztatni a terhesség alatti alkoholfogyasztás kockázatairól és különösen a magzati alkoholspektrum-zavarokról (FASD), én pedig támogatom a jelentés eredeti nyelvezetét, amely hangsúlyozza a megfelelő figyelmeztetést az alkoholtartalmú italok csomagolásán, amely esetleg megakadályozhatja a terhes nőket abban, hogy a terhesség előtt és alatt alkoholt igyanak. Felkérem az ír kormányt, hogy vizsgálja meg az alkoholtartalmú italok e szindrómára irányuló kötelező címkézését.

Erőteljesen támogatom, hogy fel kell kérni a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a veszélyes és káros alkoholfogyasztás csökkentésének egyik módjaként az innovatív kommunikációs eszközök – többek között a címkézés – hatékonyságával kapcsolatos független tanulmány elkészítésének elősegítése érdekében.

  Jens-Peter Bonde (IND/DEM), írásban. – (DA) A Júnusi Mozgalom támogatja az alkoholtartalmú italokon a figyelmeztető címkék elhelyezését. Amikor e javaslatok ismét a Parlament elé kerülnek, ki kell dolgoznunk a minimális címkézési szabályokat, hogy a tagállamok az elővigyázatosság elvével összhangban alkothassanak jogszabályokat.

  Françoise Castex (PSE), írásban. – (FR) Véleményem szerint az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák aggasztó méreteket öltenek valamennyi uniós tagállamban.

A régiónként és tagállamokként eltérő, hagyományos, ünnepi alkalmakkor történő alkoholfogyasztás mellett arra is emlékezni kell, hogy a rendszeres, túlzott mértékű alkoholfogyasztás káros hatással jár az egészségre és súlyos közvetlen következményei vannak: közúti balesetek és antiszociális magatartás.

Következésképpen sürgősen emlékeztetnünk kell az alkoholtermelőket és -forgalmazókat saját felelősségeikre, meg kell kérnünk az ágazatban működő gazdasági szereplőket, hogy nyújtsanak megfelelő támogatást, be kell vonnunk az iskolákat és a családokat, olyan üzenetet kell küldenünk a fiatalok számára, amely pozitív példákat tartalmaz, és növelnünk kell a kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot a társadalom legsérülékenyebb rétegei körében.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés – anélkül, hogy részletezné – pusztán megemlíti az alkoholfogyasztás mögött meghúzódó okok központi kérdését, és ennélfogva hátulütője annak, amit a kockázat/fenyegetés/büntetés egyensúlyának értékelési folyamatán alapuló kognitív/elnyomó megközelítésnek hívhatunk.

Szem előtt kell tartani, hogy bármely addiktív kábítószernek és bármely addiktív magatartásnak megvannak a maguk jellemzői. A jelentés megemlíti, hogy hatékonyabb következtetéseket kell levonni az összegyűjtött adatok alapján, de úgy tűnik, hogy egy előre eldöntött ügy irányába mutató úton halad.

Az „alkohol és a munkahely” nagy horderejű kérdésének kezelése előtt hangsúlyoznunk kell a fiatalok értékeinek és hozzáállásának kialakításában a példaképek óriási jelentőségét. Még a foglalkoztatási egészséget is – amelynek központi szerepet kell játszania itt a megelőzésben és a terápiás tanácsadásban – a munkáltató elnyomó/kizsákmányoló karjának tekintik az egészségügyi problémák megelőzésére és az egészség előmozdítására irányuló önálló mechanizmus helyett.

Költségvetési tételt kellene létrehozni a munkahelyi stressztől, túlzott munkatehertől, foglalkoztatási és munkahelyi bizonytalanságtól szenvedő munkavállalók támogatására szolgáló programok finanszírozására, amelyek arra irányulnak, hogy azonosítsák és kezeljék az alkoholfüggőséget, javítsák a munkafeltételeket, megelőzzék a betegségeket és előmozdítsák az egészséget.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Júniusi Lista úgy döntött, hogy a jelentés és jó néhány módosítás ellen szavaz. Az alkohollal kapcsolatos politikának nemzeti ügynek kell lennie, és ezért azt nem szabad uniós szinten formálni. Minden tagállamnak megvan a saját iváskultúrája, és ennek kell alapul szolgálnia ahhoz a munkához, amelyet a polgárok az alkohollal kapcsolatos károk csökkentése érdekében végeznek.

Ahogyan az országok rátalálnak a különböző ösvényekre, úgy tapasztalható előrehaladás nemzetközi szinten ezen a területen, csakúgy, mint majdnem az összes többiben. Azzal, ha más országok tapasztalataiból tanulnak, az egyes országok a lehető legjobb módon alakíthatják ki saját alkoholstratégiájukat. Az ilyen, országok közötti intézményes verseny az oka az európai országok által csaknem minden területen elért történelmi sikereknek. A Parlamentnek nem szabad ezt a verseny veszélyeztetnie azzal, hogy az uniós szintű homogenitást ösztönzi.

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, amely számos konkrét javaslatot tesz az alkoholfogyasztásnak az olyan sérülékeny csoportok körében való megelőzésére, mint például a fiatalok és a terhes nők.

A jelentés nem démonizálja a kultúránk és hagyományaink részét képező méréskelt borfogyasztást (a terhes nők különös esetének kivételével), hanem a túlzott alkoholfogyasztással foglalkozik.

Örülök azoknak a javasolt intézkedéseknek is, miszerint nyújtsunk több információt a terhes nőknek a terhesség során fogyasztott alkohollal kapcsolatos kockázatokról.

Az alkoholfogyasztás – még kis mennyiségben is – káros a magzatra. Magzati rendellenességek, kisfejűség, izgatottsággal, viselkedési zavarokkal, kognitív problémákkal vagy akár mentális retardációval jellemzett neurológiai problémák – ez csak néhány, a gyermekkel kapcsolatos kockázatok közül.

Végül elégedett vagyok azzal a javaslattal, hogy az egészségügyi szolgálatokon keresztül megfelelő kommunikációt vezessenek be a terhes nők számára.

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) Mindannyian fel szeretnénk lépni a veszélyes és káros alkoholfogyasztással szemben, különösen a fiatalok körében, akiknél a legújabb divatos túlkapás az, amit a németek Koma-Saufen-nek – egy, az országomban igencsak jól ismert kifejezéssel – illetnek.

Elismerem az Európai Unió hatáskörét a közegészségügyi problémák kezelését illetően és azt a szerepét, amelyet a tekintetben kell játszania, hogy ösztönözze a tagállamok között az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét.

Az állásfoglalás sajnos csak az alkohol káros következményeit emeli ki, a mérsékelt fogyasztás előnyeit pedig nem. Valójában tudományosan bizonyított, hogy a mérsékelt borfogyasztás megelőző hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és az elmezavar tekintetében. Ezt az értékes információt azonban tilos feltüntetni a címkéken az európai rendeletek miatt.

Miért figyelmeztetjük a nőket a terhesség előtt és alatt, és miért hagyjuk figyelmen kívül az alkoholizmus által a férfiak nemzőképességére gyakorolt hatást? Miért ajánlunk magasabb adókat az alkoholtartalmú italokkal kapcsolatban, amikor egyértelmű, hogy az alkoholizmus azokban az országokban a legrosszabb, ahol a legmagasabbak az adók?

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy nem lehet kérdéses a valamennyi járművezetőre vonatkozó véralkohol-szint határértékek uniós szintű meghatározása. A bűncselekményeket elkövető járművezetőkkel kapcsolatos zéró tolerancia – függetlenül attól, hogy ittasan vezettek-e vagy sem – hatékonyabb lenne a közúti balesetek áldozatai számának növekedése elleni küzdelemben.

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − A fent említett jelentés mellett szavaztam és örülök annak, hogy felvették a 16. bekezdés általam is megszavazott módosítását, amely a terhesség idején történő alkoholfogyasztás káros hatásait emeli ki.

A tagállamok jelenleg arra használhatják a címkézést, hogy tájékoztassák a fogyasztókat az alkoholfogyasztás esetleges negatív hatásairól, és ez olyasvalami, amit az ír kormánynak minden bizonnyal meg kellene fontolnia. A címkézés tekintetében jelentős előrehaladás azonban csak az ezen a területen végzett uniós harmonizáció révén érhető el.

Várom a Bizottságnak a veszélyes és káros alkoholfogyasztás csökkentésére irányuló innovatív kommunikációs eszközök hatékonyságáról szóló publikációját 2010. január 1-je előtt, ahogy arra a fent említett jelentés is felszólított.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogattam ezt a jelentést és örülök annak, hogy most tényleges erőfeszítést fognak tenni a törvényes korhatár alatti és a túlzott ivás kezelésére. Támogatom azt az ajánlást is, hogy a véralkoholszint határértéke a lehető leginkább közelítse meg a 0,00%-ot, főként a kezdő járművezetők tekintetében, noha tudom, hogy a 0.00% határérték nem kivitelezhető. Szerintem az alkopopokat a szupermarketekben el kell különíteni az üdítőktől, és örülök, hogy a jelentés ezt kiemeli.

  Jean-Claude Martinez (ITS), írásban. – (FR) Igen jó jogszabályokat alkotni a tejről, a tej iskolákban vagy a hadseregben való szétosztásáról vagy épp egy új kategória megalkotásáról, de a tejágazat – az valami egészen más.

Az 1980-as években a Bizottság azt mondta nekünk Brüsszelben, hogy tócsában áll a tej és hegyekben áll a vaj. Aztán – a gabonafélékhez hasonlóan – bevezették a „malthusi bürokrácia” politikáját. A francia mezőgazdasági miniszter, Michel Rocard ösztönzésére feltalálták a tejkvótákat. Ez – mármint az adagolás – a szűkösség mesterséges előidézése. Az emberiség történetében először vettek vissza az emberek önként a termelésből, és elutasították a természet által természetesen kínált bőséget. Sőt, ami még rosszabb – hogy a szűkösséget biztosan elérjük –, egész addig elmentünk, hogy bolonddíjat adtunk a szarvasmarhák levágására.

Aminek meg kellett történnie, az meg is történt. A termelési akadályok korlátozták a termelést. A tejtengertől eljutottunk a tej Aral-taváig. Vajhiány van. Az árak emelkednek. Ez mesterségesen keltett hiány, ugyanúgy, mint ahogyan az a búza esetében történt.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A magzati alkoholszindrómát (FAS) és a magzati alkoholspektrum-zavarokat (FASD) sürgősen és komolyan mérlegelni kell. Az alkoholtartalmú termékeken a FAS-szel kapcsolatos, megfelelő közegészségügyi oktatási kampánnyal párosuló – az USA-beliekhez hasonló – figyelmeztetések hatékony módjai annak, hogy figyelmeztessenek a terhesség alatti ivás hatására. A terhesség alatt nincs az alkoholfogyasztásnak biztonságos szintje, a nőknek pedig ismerniük kell a tényeket. Az alkoholiparnak sürgősen cselekednie kell.

Emellett az alkoholiparban pénzügyi érdekeltséggel rendelkező valamennyi képviselőnek érdekeltségi nyilatkozatot kell tennie.